A magyar filmkészítés történetében számos emlékezetes alkotás és karakter született, ám kevesen hagytak olyan mély nyomot a közönségben, mint Ötvös Csöpi, a Balaton leghíresebb nyomozója. Alakja először „A Pogány Madonna” című filmben tűnt fel 1980-ban, és az azóta „magyar Bud Spencer”-ként elhíresült Bujtor István játszotta el. Ez a becenév nem csupán az olasz sztár által inspirált filmek és a kettejük közötti hasonlóság miatt ragadt rá, de ő volt a pofozkodó ex-vízilabdázó magyar hangja is. Az Ötvös Csöpi-filmek utánozhatatlan hangulatukkal maguk a retró balatoni életérzés esszenciái. Olyan sokat mondanak el a nyolcvanas évek viszonyairól a tó körül, amit talán egyetlen más film sem képes felmutatni. A „Hungarikum” című rovatunk a magyar filmkészítés legendás alakjait, eredményeit mutatja be, és Ötvös Csöpi kétségkívül úttörő és egyedülálló figura ezen a téren.
A Pogány Madonna: A Kezdetek és a Kádár-kor Visszfényei
Az Ötvös Csöpi-filmek közül az elsőt 1980-ban forgatták, egy évvel később, májusban mutatták be a mozik, és 1,2 millióan látták. Elképesztően hamar, három hét alatt forgatták le, egy nap négy-öt jelenetet is felvettek, egy óra jutott egyre, azaz sikerülnie kellett elsőre. Ezért is szerepel rengeteg eredeti hang a filmben. A tömegjelentekben helyi lakosok is szerepeltek, akik pár száz forintot kaptak a munkáért, no meg az élményt. Máig emlegetik, hogy „A Pogány Madonna” bemutatása után a tihanyi apátság múzeumában mindenki a szobrot akarta megnézni, a teremőrök nem győzték magyarázni, hogy ilyen szobruk nincs. Később aztán odakerült a filmes díszlet.
A Történet Alapjai és a Karakterek Születése
Ötvös Csöpi és Kardos doktor (Kern András) első kalandja Bujtor István novellája alapján készült. A történet szerint a Tihanyi apátság Egyházi Múzeumából ellopják a Pogány Madonnát, egy rendkívül értékes görög aranyszobrot. A teremőr leleplezi a tetteseket, akik rálőnek, aminek következtében kómába kerül. A nyomozást a nagyképű, ám fantáziátlan Kardos doktorra bízzák, aki a lefokozás előtt álló, ám a Balaton legjobb nyomozójaként ismert Ötvös Csöpit választja társául. A helyszín természetesen a Balaton, ráadásul pont a főszezonban, így a humor és az akció megfelelő elegye mellett igazi korrajzként is működik a film. A filmbeli karakterek amellett, hogy nagyon jól ki lettek találva, nem véletlenül viselnek egytől egy egy becenevet. Ezáltal el tudták kerülni, hogy az unalmas és értelmetlen elvtársozás kísérje végig a párbeszédeket.
A Pogány Madonna [Modern Előzetes]
A Bud Spencer Kapcsolat és a Kádár-kori Tükör
A film születése körülményeit is mindenki ismeri: a Rómában forgató Bujtor Istvánnak maga Bud Spencer tanácsolta, küldjék moziba az eredetileg tévébe készülő filmet. Bujtor István, Balázs Béla-díjas színész, producer, rendező, a Veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatója, a kemény öklű nyomozó, Ötvös Csöpi megszemélyesítője Frenreisz István néven született Budapesten. Bujtor elmondta Bud Spencernek, hogy ő a magyar szinkronhangja. Az olasz pofonosztó erre felvetette, hogy bár elhiszi, hogy szinkronizálni is élvezet lehet, de miért nem csinál ő is hasonló filmet? A recept a következő volt: egy nagydarab férfi, szép táj, jópofa kiszólások, pofonok vér nélkül és a kisgyerek mindenképpen fontos, ahogy a happy end is. Így születhetett meg később az Ötvös Csöpi karakterére épülő akcióvígjáték sorozat. Bujtor István és Kern András kettőse azért működik annyira jól, mert a két figura a magyar néplélek egy igen jellegzetes kettőségét képviseli. Kardos Doktor a hivatalos szervek impotenciáját, míg Ötvös Csöpi a folytonosan kiskapukat kereső - és meg is találó - fineszt személyesíti meg. A film születésének idején, a megcsontosodott Kádár-rendszerben a hivatalos és a magánszféra egyre távolodott egymástól. Ekkor már nyílt titoknak számított, hogy az államapparátus recseg és ropog, mindenki a sorok között próbált olvasni, boldogulni pedig inkább csak „okosban” volt érdemes. „A Pogány Madonna” nyomozó-kettősében az a lenyűgözően érdekes, hogy nagyjából éppen olyan viszonyban vannak egymással, mint a rosszul működő állam és a vele kényszerű szimbiózisban létező, haladni próbáló állampolgár.
Helyismeret és Kreatív Megoldások
„A Pogány Madonnában” a hivatalos szervek minimálisan segítik csak a nyomozást. A rendőrautóban lópatkó, a motorcsónakos járőrök bénáznak, Csöpit lefokozták. A nyomozás vezetője, Kardos Doktor ártalmatlan alak, amolyan csetlő-botló balfék, akin azért nevetünk, mert tökéletesen alkalmatlan a feladatra és kizárólag az érdekli, hogy ehessen valamit és felhívhassa a feleségét, Margitot. Folyamatosan ott lebzsel az ügy körül, de még véletlenül sem tesz vagy mond olyat, ami egy picit is előre mozdítaná az ügy megoldását. A nyomozás vezetőjeként és Ötvös társaként nem segíti, hanem egyenesen akadályozza az érdemi munkát. Ötvös Csöpi nem azért göngyölíti fel a rablást és gyilkosságot, mert a rendőrség kötelékében dolgozik, hanem annak ellenére. Kardos Doktorral ellentétben gyors észjárású, megnyerő modorú férfi, aki elképesztő helyismerettel és kapcsolati hálóval rendelkezik. A szabályszegő nyomozó egyetemes figura, Csöpi azonban jóval tovább megy ennél, hiszen ő végig kiskapuzik és lavírozgat. Nemcsak dörzsölt, de minden helyzetben feltalálja magát, mindenre van egy ötlete, szóval valahogy megoldja „okosban” a problémákat. Pont úgy, mint Bujtor István, aki úgy nyerte el a rendőrség támogatását a forgatáshoz, hogy egy nagyhatalmú belügyest kért fel tanácsadónak a filmhez, aki aztán megolajozta a gépezetet. „A Pogány Madonna” lelke ez a keleti blokkban oly ismerős kiskapus módszer. Ötvös Csöpi figurájában azonban az az igazán különleges, hogy a kényszerből ügyeskedő, minden helyzetben talpra eső kelet-európai kisember rafináltsága nála valami különös nagyvilági stílussal keveredik. Csöpi piros Ladával jár, de menő balatoni szállodában lakik. Whiskey helyett barackpálinkát iszik, de azt a helyi diszkóban. Lefokozott őrnagy, aki vitorlázik. Bár a filmből nem derül ki, állandóan a Balatonon van-e szolgálatban (erre utal a helyismeret), vagy épp szabadságon van (ez elhangzik), de a film teljes játékideje alatt olyan nagy lábon él, mint a gazdag nyugatiak. Habzsolja az életet és gond nélkül beígér egy kör pezsgőt a diszkóban.
A Bécsi Szál és a Bűnözői Karakterek
Érdekesség, hogy a főgonosz Soltész karaktere azért lett Bécsben élő magyar, mert a kortársak szemében egy hű szocialista hazafi nem lett volna hiteles negatív karakter, a külföldi bűnöző személye a nyelvi akadályok miatt meg szóba sem kerülhetett. A nézőnek a sorok közül kell kiolvasnia, hogy a nyomozás látóterébe került vitorlázók többségében disszidált magyarok. Ennek az írói megoldásnak elsősorban praktikus okai vannak, amit azonban az alkotók remekül kamatoztatnak. Az akkori kultúrpolitika egyáltalán nem nézte jó szemmel ezt a szórakoztató műfajt, arról pedig szó sem lehetett, hogy egy szocializmust építő magyar kövessen el nyereségvágyból gaztetteket. Külföldi a nyelvi akadályok miatt nem lehetett a gyilkos, így született meg tehát Soltész, aki még itthon járt gimibe, de már bécsi címe és nyugati rendszámú Volvója van. A műfaj örökös szabályait nagyon szépen követő nyomozás másik izgalmas sajátossága, hogy Ötvös Csöpi nem az ökle vagy az esze miatt kerekedhet felül a disszidens bűnözőkön, hanem kizárólag azért, mert velük ellentétben ő itthon van ezen a terepen. Üldözés közben például oda tud kiáltani a butikosnak, hogy „add kölcsön a verdád, Józsikám!”. Pontosan tudja azt is, melyik öreget kell kérdezni és melyiket lehet beszervezni néhány fröccsért. Ha kell, helikoptert is intéz magának, vagy lemosatja a gyanúsítottak autóját. Csöpi persze tud kölcsönvitorlát is szerezni, vagy hajnalban tükörtojást rendelni. Ez a jég hátán is megélő, furfangos boldoguló egy ma is ideálnak tekintett magyar archetípus, akire komplett politikai karriert lehet építeni.
A Folytatások: Új Ügyek, Változó Idők
A „Csöpi-filmek”-ként ismert sorozat négy része, „A Pogány Madonna” (1981), „Csak semmi pánik…” (1982), „Az elvarázsolt dollár” (1986), „Hamis a baba” (1991) beírta magát a magyar filmtörténelembe.
Csak semmi pánik: A Királyi Ékszerek Nyomában
Az első siker után két évvel jött Ötvös Csöpi és Kardos doktor második közös ügye a „Csak semmi pánik” című filmben. A helyszín ezúttal is a Balaton maradt, sőt ezúttal az alapsztorit egyenesen a magyar tengerből húzták ki. A nyomozás ezúttal egy Balatonból kiemelt második világháborús repülő roncsára és az elrejtett magyar királyi ékszerekre irányul. Az ügyet ismét Kardos doktor kapja, aki segítségül hívja Ötvös Csöpit, hisz ő maga túl szerencsétlen lenne megoldani azt. A stílus változatlan, a babérokat végül ismét a doktor aratja le, miközben Csöpi a Kék-szalag vitorlásversenyen élvezi az életet. A krimisorozat második filmje a „Csak semmi pánik” volt, amelynek főcímzenéjében Frenreisz Károly is énekelt eltorzított hangon. Ebben a részben Ötvös Csöpi, a legendás nyomozó ismét a Balatonhoz utazik. Feladata, hogy egy bűnbanda elől megszerezze a második világháborúban lelőtt repülőgép vízbe zuhant értékes rakományát. A bűnbanda tagjai a nyomozó kocsijába, egy időzített bombát helyeznek el. Már ebben a filmben is feltűnik a későbbi Csöpi-filmekben Matuskát felváltó Purci úr megformálója, Kozák László a sárkányrepülős klub gondnokaként. Matuska halálhírét ő közli Csöpivel. A filmet 2006-ban digitálisan felújították, a felújított változatot 2007-ben mutatták be.
Az elvarázsolt dollár: A Pénzhamisítók és az Öntörvényű Nyomozó
A harmadik Ötvös Csöpi filmet már teljes egészében Bujtor István rendezte. A Balaton környékén ezúttal egy pénzhamisító banda ütötte fel a fejét, erre is utal a cím: „Az elvarázsolt dollár”. Ebbe az ügybe úgy kapcsolódik be kedvenc magyar rendőrpárosunk, hogy a banda tagjai összetűzésbe keverednek, ami egy autósüldözésbe torkollik. Természetesen kinek másnak lopnák el a kocsiját, hogy később egy dinnyekupacba belehajtva összetörjék azt, mint a kétbalkezes Kardos doktorét. Ismét a közben felfüggesztett Csöpitől kér segítséget, aki ezúttal a rendőrség kötelékein kívül próbál utánajárni az ügynek. A széria harmadik részét, „Az elvarázsolt dollárt”, melyben pénzhamisítók után nyomoznak, 1986-ban mutatták be, több évtized után ez volt az első mozi, melyet nem állami támogatásból forgattak. Ebben a filmben derült ki, hogy Ötvös Csöpi valódi neve Tibor. A film egyik jelenetében a szereplők megemlékeznek az első két részben Matuskát alakító, 1984-ben elhunyt Bánhidi Lászlóról. Amikor Csöpi emberei összejönnek, megkérdezi, hogy miért nincs itt Matuska.
Hamis a baba: Nemzetközi Dimenzsók és Bögyös Maca
A szocialista stílusú Csöpi filmek utolsó darabja a rendszerváltás időszakából, hat évvel az előző kaland után. A műkincstolvajok és pénzhamisítók után ezúttal komolyabb témába ütközünk, kábítószercsempészekkel gyűlik meg a rendőrség baja. A kezdés szokatlan, egy razzián Kardos doktor SIKERESEN elfog pár neppert. Ez alapján indul el a nyomozás, mely mint kiderül, több országon át ível. Ismét Ötvös Csöpire van szükség, de őt mostanra kirúgták a kötelékből. Végül amikor már nagyon szorul a hurok, ismét beszáll a nyomozásba, hogy felgöngyölítse az ügyet. A sorozat negyedik darabja a „Hamis a baba” volt, mely 1991-ben Magyarországon a legnézettebb film lett, és az első, melynek egyes jeleneteit külföldön, Athénban és Münchenben forgatták. Bujtor precizitására jellemző, hogy a Ricsit játszó Tuza Bálint úgy kaphatta meg a szerepet, ha el tudja lopni a színész óráját. Sikerült neki. A film „sztárja” az óriási keblű Bögyös Macát alakító Kopekin Györgyi volt, aki ezután nyugatra utazott és beszállt a pornóiparba, Georgina Lempin, Georgia Kist és hasonló neveken szerepelt felnőtt filmekben. Kopekin Györgyi szülői engedéllyel már 16 évesen vállalt aktmodellkedést, köszönhetően extrém méretű melleinek. A „Hamis a baba” után idehaza nem forgatott, ugyanis felfedezte a német pornóipar, ahol Georgina Lempkin művésznéven szerepelt.
Kulináris Utalások és Kádár-kori Realitások
Az Ötvös Csöpi filmek rengeteg apró, de annál beszédesebb részlettel festik meg a Kádár-kor Balatonját. A kulináris utalások például élesen kirajzolják a korabeli árakat és a boltok kínálatát. Aki az „Az elvarázsolt dollár” című alkotást végignézte, annak biztosan azonnal beugrik Kardos doktor teljes játékidőn keresztül átvonuló vergődése a felesége által összeállított bevásárlólistájával. Már a film nyitójelenetében is ez a téma, vagyis annak egyik tétele, melyet a pallérozott elméjű főnyomozó semmiképpen sem tud azonosítani. Igen, valóban a Pritaminról van szó. Másfél órányi filmidő kell ahhoz, hogy Csöpi megkönyörüljön a jó doktoron, és elárulja neki miről is van szó. A szóban forgó cikk egy paprikasűrítmény, melyet 1961-ben dobott piacra a Kecskeméti Konzervgyár. Nem csoda egyébként, hogy még a doktor által megkérdezett nők sem nagyon tudták miről is beszél, hiszen a nyolcvanas évekre a helyét már régen átvette a Piros Arany. Ráadásul a film készítésekor a Pritamin igen kurrens exportcikknek számított, így a boltokban csak elvétve lehetett vele találkozni.
A további étel-ital említéseket keresve át kell térnünk „A Pogány Madonnára”, hiszen ebben tobzódtak a kulináris említések. Az első mindjárt újra csak Kardos doktor nevéhez fűződik. Kern András figurája itt éppen az éhhalállal küzd szinte a teljes játékidő alatt és Csöpi újra csak segít rajta. Egy ilyen reggeli akkoriban 3,60-ba került adagonként vagyis összességében 10,80-at áldoz az életmentésre. Azaz - ahogy ma mondanánk - megoldja „okosba” és az autójába bekészített termoszból kilöttyint egy adag körtepálinkát, ellentételezésként a fejedelmi reggeliért. Bár valószínűleg a pálinkaházi készítés, ha ott helyben vásárolta volna, akkor fél decinként 5,40-et kellett volna a pincérnőnek adnia. Mivel a film alapján a kiöntött adag kb. 1 dl lehet, így azt mondhatjuk, hogy tökéletesen árazta be az ellentételezést. A Helka diszkóhajó fedélzetén játszódott a jelenet (nagyon megfoghatta ez a hajó Bujtor Istvánt), ahol az öreg Matuska legendás kémkedését mutatta be. A Helkához hasonló helyeken egy jobb, balatoni borból készült nagyfröccs nagyjából 14 forintba került, így könnyen kiszámolható, hogy a tálcán lévő 20 pohár 280 forinttal terhelte a nyomozó számláját. Csakhogy egy teljes szezonra szólt az ígéret (a film vége felé el is hangzik, hogy a „teljes szezonra ki van fizetve”), ami nem kevés pénz. Ha Matuska napi fogyasztásának fogadjuk el ezt a húsz poharat és 90 nappal számolunk (akkoriban már május közepétől indult a SZOT üdültetés vagyis a szezon), akkor bizony 25 200 forint a végső kontó. Ez még akkoriban is egy átlagember majd 10 havi fizetését jelentette, tehát elég nagyvonalú ellentételezésről beszélhetünk a nyomozás segítéséért. Az egyik jelentben az élelmes, feketéző magyar embert megtestesítő nyugdíjas matyóbabákat árul, amihez pult alól „hajnövesztő” szer is vásárolható. Matuska 100 forintért adja a szuvenírt, míg pálinkával ugyanez 150-be kerül (persze csak addig, míg Ötvös fel nem tűnik, mert akkor hirtelen elfogy a csodaszer). Ebből rögtön kiderül, hogy az öreg nem csak élelmes, de kiváló üzletember is, hiszen amellett, hogy így el tudja adni a gondjaira bízott babákat, jóval alá megy az éttermekben található áraknak. Végezetül a két filmben több alkalommal is feltűnnek a dobozos sörök, melyeket a magyar emberek akkoriban csak üres dobozként, a szekrények tetejéről ismerhettek. Bár az olyan menő helyeken, mint a „Pogány Madonnában” szereplő Tihany hotelben (ma Club Tihany) valószínűleg meg lehetett őket vásárolni, azonban az árakat nem sikerült felderítenünk. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem a szegény emberek sportja volt a külföldi dobozos sör szürcsölgetése. Csapolt formájukban ezek a nedűk kétszeresébe kerültek a hazai (Kőbányai, Kinizsi, stb.) söröknek, így dobozban a csillagos ég lehetett a határ.
Zsaruvér és Csigavér: A Tévés Feltámadás
Tíz évvel az utolsó nyomozás után Ötvös Csöpi és Kardos doktor ismét visszatér, ezúttal azonban már csak a tévéképernyőkre. A „Hamis a baba” tanulságait levonva itt már csinos, fiatal rendőrlányok kísérik őket. A stílus a korszaknak megfelelően megváltozott, de sajnos nem előnyére. Mivel ekkorra az akcióvígjátékok száma jelentősen megnőtt, főleg hogy a külföldi alkotások is gyorsan és cenzúra nélkül eljutottak hozzánk, kicsit ellaposodott és unalmassá vált. Ráadásul eddigre a balatoni élet is hanyatlani látszott, a helyszínen azonban nem voltak hajlandóak változtatni. Ezúttal ékszer- és autótolvajok, végül pedig egy gyilkosság ügyében nyomoz a leghíresebb magyar rendőrpáros. A retroláz jelei már ekkor is felütötték a fejüket, ami nem csak Ötvös Csöpi feltámasztásában, de a Lindaként bunyózó rendőrlányokon is érezhető. A sorozat harmadik, „A szerencse fia” című része Ötvös Csöpi és ezzel együtt Bujtor István utolsó filmje volt, ugyanis a legendás színész 2009-ben elhunyt.
Bujtor István és a Balaton Szerelme
Bujtor István az Ötvös Csöpi filmekbe több olyan dolgot is belevitt, amely az ő személyiségét tükrözte. Köztudott volt róla a Balaton-Felvidék iránti szeretete, illetve, hogy szenvedélye a vitorlázás, melynek hatszoros magyar bajnoka is volt. Fiatalkorában egyébként aktívan sportolt, kosarazott, teniszezett. Ez utóbbi sporttevékenység is a film egyik kulcsjelenetéül szolgált, mint ahogy a történet központi eleme volt a Tihanyban zajló vitorlásverseny. Szóval a helyszín, ami megadja az egész film varázsát, a Balaton. Különösen a '70-es, '80-as években volt nagy kultusza a balatoni nyaralásnak, a SZOT-üdülők, úttörőtáborok lehetőséget adtak a magyar lakosságnak a kikapcsolódásra, nem mellesleg a szocialista állam is támogatta az üdüléseket. A film által az emberek kaptak egy jó nagy adag „Balaton-érzést”. „Szerettem volna megmutatni a mozinézőknek vízközépről a tihanyi apátságot, hogy hogy néz ki a vízről Szigliget, a füredi lankák, a somogyi part, egy napkelte Kenese felett. Szerettem volna megmutatni a vitorlások életét, egy versenyt és egyáltalán a vizet, a szelet, a hullámokat.”
Bujtor István tizenhárom évvel ezelőtt, 2009. szeptember 25-én Budapesten hunyt el. Balázs Béla-díjas színész, producer, 1977-től kölcsönözte a hangját Bud Spencernek. Bujtor István Balázs Béla-díjas színész, producer, rendező, a Veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatója, a kemény öklű nyomozó, Ötvös Csöpi megszemélyesítője Frenreisz István néven született Budapesten. Érettségi után nem vették fel az orvosi egyetemre, ezért egy évig segédmunkás, majd pincér volt. A fiatal Bujtor eleinte nem volt biztos abban, hogy a színészmesterséget választja. „Legszívesebben színész lettem volna, de nem tudom, mennyire hatnak rám Zoli akkor már komoly sikerei, és mennyi bennem az igazi belső indíttatás.” Színészi pályáját 1966-ban a győri Kisfaludy Színháznál kezdte, 1968-ban a József Attila Színházban játszott. 1971-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződtették, öt évvel később a Vígszínház tagja lett. 1978-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társaságának tagja. Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és egy másik Verne-figura, a rablóvezér, Striga „A dunai hajósban”. Bujtor István, akárcsak az általa megformált Ötvös Csöpi, magas igazságérzettel rendelkezett, és tett is az igazságtalanságok ellen. Jó hangulatú ember volt, ugyanakkor a sportolói múltja miatt benne volt a hősi alkat is. Önzetlenül, nagyon sok ember segítségére volt, úgy, hogy azt nem verte nagy dobra. Ahogy a filmbéli Ötvös Csöpit, úgy Bujtor Istvánt is mindenki ismerte a Balatonon, Siófoktól Tihanyon át egészen Balatonfüredig.
Ötvös Csöpi Ma: Retró Hullám és Folyamatos Népszerűség
A Pogány Madonna [Modern Előzetes]
A „Pogány Madonna” töretlen népszerűségének titka, hogy az izgalmas krimi és a sűrű poénok mögött mégiscsak a magyar néplélek sajátosságai sejlenek fel. Negyven éve másfél millióan látták a mozikban, később generációk nézték újra kisebb képernyőkön. A „Csöpi-Kardos” páros életképességét mi sem példázza jobban, hogy a rendszerváltáson átívelve nemcsak népszerű maradt, de különféle folytatásokban is feltűnt. Mindez nemcsak a két színészt, de Bujtor István alkotói éleslátását igazolja, hisz nem egyszerűen lemásolta a Spencer-Hill receptet, hanem a lényegét megértve műfordította. Vagyis megtartotta belőle a bárhol és bármikor működőt, majd tovább menve tökéletesen ránk szabta az egészet. „A Pogány Madonna” nemcsak elsőrangú kikapcsolódás, nemcsak pompás retró kordokumentum, de olyan görbe tükör is, amiben még most is magunkra ismerhetünk és kinevethetjük a saját Kardos Doktorainkat. Bujtor István talán épp azért tudta mindezt összehozni, mert egy kicsit maga is Ötvös Csöpi volt.
„Na, ezzel se szeretnék egy sötét sikátorban találkozni!”„Nem vagyunk a kapitálizmusban, hogy a dógozónak dógozni is kelljen!”„Tűz Csucsu!”„Alacsonyan szállnak a stukkerek!”„A materialista világnézet nevében lefoglalom!”
Ki ne ismerné a szállóigévé vált ikonikus mondatokat az 1980-ban a Balatonon forgatott kultikus magyar filmből, „A Pogány Madonnából”? A bécsi Collegium Hungaricumban „Balaton + Retro - Reklám és propaganda az ideális nyaralás szolgálatában” című kiállítás záró eseményén, a film írójának és főszereplőjének, Bujtor Istvánnak a fiával, Bujtor Balázzsal tekinthették meg az érdeklődők a mai napig is közkedvelt filmalkotást. Bujtor Balázs egy 1976-os gyártású, 9 liter átlag üzemanyagfogyasztású 1200-es Lada rendőrautóval és az ahhoz tartozó karhatalmi kellék-jelképekkel (gumibot, rendőrsipka) érkezett a filmvetítésre Bécsbe, a Collegium Hungaricum épülete elé. A 2015-ben Szerbiából importált múltidéző orosz (akarom mondani szovjet) csoda a Bécs-Budapest közti autópályán 100 km/órás sebességgel hasítva teljesítette a távot. A makulátlan állapotú veterán jármű tulajdonosát is igencsak büszkévé tette az egykoron a rettegés érzetét szimbolizáló, kékvillogóval és tölcsér hangszóróval felszerelt rendvédelmi eszköz menetteljesítménye. Az egykori fapados zsarukocsi ma már a leginkább csak retro érzetekkel fűszerezett mosolyt csal az emberek arcára. „Hogy ez milyen kicsi! Amikor gyerek voltam sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek tűnt!” - hangzott el a filmvetítésre érkező, a szovjet „vasat” kívül-belül egyaránt tüzetesen megvizsgáló érdeklődők szájából.
Bujtor Balázs azt is elárulta, hogy „A Pogány Madonnában” a filmbeli „Tűz Csucsu!” mondat tőle származik. 3-4 éves korában, amikor édesapjával beültek az autóba, mindig ezt mondta be neki, mielőtt a gázra taposott. Bár az Ötvös Csöpi filmek negyedik, záró akkordjában, a „Hamis a babában” statisztaként megjelenik a vásznon, az élete teljesen más irányba kanyarodott el, ugyanis zenével foglalkozik. 13 éves korában felvételt nyert a Zeneakadémiára a különleges zenei tehetségek osztályába. „A Pogány Madonna” forgatásának idején, Bujtor Balázs 5 éves volt, csakúgy, mint a filmbéli Bence (az öreg Matuska unokája), akit a kor egyik keresett gyermek szinkronszínésze játszott el. Valóban nem véletlen, ezt a szerepet ráírta édesapja, Bujtor István. Bujtor Balázs játszotta volna el Bencét, csakhogy jött a próbafelvétel, amelyen nem volt hajlandó megszólalni, bármennyire is kívülről fújta a film teljes szövegét.
Az „Ötvös Csöpi-filmek” annak ellenére, hogy nem az ifjúsági film kategóriába tartoznak, ma is előszeretettel nézik újra generációk. Különösen az tetszik benne, hogy mindegyik történet a Balaton környékén játszódik, ami még egy pluszt ad a nosztalgiázás teljessé tételéhez.