A magyar élet sokszínűsége és történelmi rétegzettsége apró, mozaikszerű történetekben, "kisfilmekben" bontakozik ki, melyek a nagyvárosi forgatagtól, mint egykor a Moszkva tér, egészen az otthon melegét idéző bablevesig ívelnek. Ezek a narratívák együttesen rajzolják meg azt a gazdag és gyakran ellentmondásos képet, ami a magyar létet jelenti, bemutatva a múlt terheit és a jelen kihívásait, miközben folyamatosan keresi az identitását és a boldogulás útját. A következő cikk mélyrehatóan tárja fel ezeket a "kisfilmeket" a rendelkezésre álló adatok alapján, a történelmi eseményektől az irodalmi alkotásokon át a mindennapok apró mozzanataiig, érzékletes képet festve a magyar kultúra és társadalom sokféleségéről.
I. Történelmi Emlékképek és A Túlélés Krónikái
A magyar történelem, különösen a 20. század, tele van olyan sorsfordító eseményekkel és személyes drámákkal, amelyek mélyen beégtek a kollektív emlékezetbe. Ezek az események nem csupán tények sorozatát jelentik, hanem generációk életét meghatározó, rendkívüli emberi tapasztalatokat.
A Kommunizmus Árnyékában: Malenkij Robot és Kitelepítések
A második világháború utáni időszak mély sebeket ejtett a magyar társadalmon. A "felszabadítók" bevonulását követően derék nyomozónkat malenkij robotra viszik, ami Szibériában folytatódik, ahol a napi küzdelem egy falat kenyérért, a túlélés trükkjei és a közvetlen életveszély a mindennapok része. László még a lágerparancsnok tipikus szovjet történetét is beleszövi regényébe, ahol az embereket a kávává degradálja. A legízesebb falat Rákosi elvtárs Fenyicskájának két fejezete, ahol az asszony "olyan ágaskodó férfiassággal nyűgözte le, … te fejedelemként trónol."
1949-ben a Karnevál forgatagából családostul ragadják el a kommunista pribékek. A kitelepítés kálváriáját maga Beczásy mondja el, aki fekete németjuhász szemével látja az eseményeket, a Tisza-delta tájékára való kényszerű költözést. Selyem Zsuzsa könyve, az Év Legnagyobb Ajándéka, páratlan eredetiségű remeklés, amely a kommunista rendszer még életképes hulláján boncolja a történéseket, a megaláztatástól a túlélésig. Zsófi is visszatalál az Én még sosem szikrázóan eredeti stílusához, feltámasztva a kommunista rendszer még életképes hulláját.
A hatalom követelményeinek való engedelmeskedést jelenti, az elnökösködés hiábavalóságának, sőt veszélyességének hangsúlyozása. Ez az állapot elfogadása, a hatalom iránti lojalitás erény. A társadalmat működtető rend, ez a felépítés; a konzervativizmus a tökéletes, legfontosabb rend.
A Holokauszt Fájdalmas Öröksége
A 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb korszaka a holokauszt, amelynek emlékezete örökké beégett tudatunkba. Izraelben, Rómában több százezer magyar állampolgár tetemét dobták a krematóriumba. Az üldözöttek sorsa a mai napig kísért. Ismerős az érzés, rendőrt látva, összerezzenni, mert ez az egyetlen menekülési út, ha jönnek a nácik. A Hollán-utcai elemiben a környék jómódú nagypolgárainak gyermekei jártak, de a vidéken élők számára esély sem volt a túlélésre. A „szaglász” az „iszonyatos bűzt” hozta magával, egy félelmetes kép a halál sűrűjéből. A nácik elhurcolták és megölték Boros Sándort, a kiváló sakkozót 1944-ben. A Karácsony előtti időszakban több ezer ember tülekedik a feljutás reményében, a Vörös Hadsereg pedig hosszú menetben Németországig hajszolja a vesztes népet, a kiábrándult és a vörös demagógiában ma is hívő embereket.
Eliezer Eisenschmidt a legszélsőségesebb eseteket mondja el, például azt, hogy a nagylányságot a gázkamra előtt élték meg. Föladata a hullák aranyfogainak kitépése volt, egy olyan szörnyű munkát végezve, amelynek emléke életre szóló. Frissiben olvastuk Nyiszli Miklós-t és Robert Merle: Mesterségem a halál-ját, amelyek örökre beégették tudatunkba, hogy a vonatokkal nem 16 000, hanem 24 000 magyar zsidót hoztak. Az egyik történet szerint egy keresztény anya, Amanda fogad be egy „szaglász”, azaz „büdös” zsidó fiút, ám család nélkül! Nagyon vallásosak, pedig Amanda, a pótmama keresztény, gyűlöli is após-anyóst. Anne C. Voorhoeve könyvét alapművé emeli ez a letéthetetlen olvasmány, mely a rettenet feszültségét csak fokozza.
Túlélők történetei | Dokumentumfilm holokauszt túlélőkkel
’56 és A Szovjet Beavatkozás Részletei
Az 1956-os forradalom és szabadságharc meghatározó eseménye volt a magyar történelemnek, melyet a szovjet beavatkozás súlyos következményei kísértek. Az események megtörténtének megértéséhez vissza kell tekintenünk az 1949-es szerződésre, amely szerint Magyarországon akarják állomásoztatni a szovjet csapatokat. 1955-ben létrehozzák a Különleges Hadtestet, melynek feladata a "Budapestre" érkező csapatok nagy részének, valamint a közlekedési útvonalak biztosítása. Ennek parancsnokává Pjotr Nyikolajevics Lascsenkót nevezik ki.
1955-ben a Szovjetunióba utazik az ún. amerikai delegáció, a szovjet csapatok kivonását és a határőrség (zöld ÁVH) tisztjei. 1956-ban a KGB főnöke vette át a hadműveletek irányítását, mely a "társadalmi" területen címet kapta. A tervet 1956. július 20-án hagyta jóvá Lascsenkó, és speciális mellékletet is csatoltak hozzá, melyek többek között rögzítették a sortüzek környékén előforduló "ismerős magyarok" és a Magyar Néphadsereg parancsnokaival történő sortüzek helyét. A pártbizottságok voltak a kezdeményezők, és felmerül a kérdés, vajon őket is a Szovjetunióban képezték-e ki.
Andropov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete 1956. október 6-án hívta fel a harckészültség fokozására a túlerőben lévő szovjeteket. A Különleges Hadtest csapatai végre (nov. 4-én) beavatkoznak. A szabadságharc 150. évfordulóján március 27-én koszorúzási ünnepséget szerveztek. A történelmi hitelesség teszi felejthetetlenné a korabeli eseményeket.
II. Irodalom és Művészet: A Lelki Táplálék Gazdagsága
A magyar irodalom, a regényektől a kisfilmekig, széles spektrumon mozog, bemutatva a társadalom különböző rétegeinek életét, a detektívtörténetektől a mély lélektani drámákig. A nyelvi gazdagság és a narratív sokszínűség mind hozzájárul a magyar kultúra egyedi arculatához.
A Magyar Detektívregény Klasszikusai és Kortársai
A magyar irodalom sokszínűségét jól mutatják a detektívregények, melyek gyakran ötvözik a bűnügyek izgalmát a társadalomkritikával és a korrajzzal. Egy nyárligeti nyomozó detektívet követhetünk figyelemmel, aki Watsonjával, a kockafejű Csonka hadnaggyal göngyölíti fel a vidéki város bűnügyeit. Ezek a bűnügyek magukban foglalnak eltűnt lányokat, gyilkosságokat a mocsárban, nemi erőszakot és gimnáziumi botrányokat, melyekben a régi világ minden emberfajtája megtalálható: urak, bankárok, kereskedők és természetesen a nemesek is. Még a szenesemberek sem vétlenek, a csodaszép Teodóra véletlenül vész el általuk.
Pesten Pesttől Székelykocsárdig, 12 óra alatt öten hullanak el, "tetemes" késést is okozva. Paczolay János, a VI. MÁV-hordár Krizmanics István (VII. Hernád u. 24.) történetei, valamint az Újszász-Nagyvárad-Kolozsvár útvonalon egymást érő gyanús halálozások mind a bűnüldözés árnyoldalait mutatják be. Szepessy Sándor closetberendezőig (VIII. József u. 45.) terjed a szereplők köre, dús jelzőkkel, megkapó metaforákkal árad a retróízű textus, melyet Krúdy is kedvtelve olvasna. A figurák érzékletesen formáltak, a pesti középosztály teljes spektruma látható, például Steinschneider Jakab ágybetétgyáros (VII.), tyúkszemműtők (VI. Váci u. 7.), Ruzitska Ármin ódonkönyv-kereskedő (IV. Múzeum u. 3.). Ezek a történetek a pesti nagyvilági élet bugyraiban forgolódnak, a Párizsi Nagyáruháztól az Operáig, ahol Blau Anna az áldozat, és humorosak a népi beszédmódok, választékos az előkelők társalgása.
A Világirodalom Hatásai és a Magyar Hangok
A magyar irodalom mindig is nyitott volt a világirodalmi hatásokra, miközben megőrizte sajátos hangját és témáit. A "Bajszosok" című mű a férfi Proustot ötvözi Krúdy-tól Móricz-on át a meleg Krúdy Proust-ig, eszméletlen remekléseket kínálva. A "táncosok" között Márai, Hrabal és a jól ismert Pepsi Kalasnyikov nevét találjuk, akik mellbevágóan tömör, érzékletesen célratörő mondatokkal, tomboló asszociációkkal és poén-cunamival hódítanak. Ezeknek a műveknek örök helye van a polcon, sokszor elővesszük a sötétlő jövőben, derítő vigaszul.
Két (szó szerint!) Nagy Regény után három kicsi, egy kötetben, melyek szintje Everest-magas. A századforduló magyar irodalmának kezdeti szakaszában olyan nagyságok tűnnek fel, mint Gyulai Pál, Kosztolányi Didé és a gyakran öngyilkos Gyuluska Juhász. A vidéki pályaív sikertelennek bizonyul, míg a fővárosi társasági félsikerek után megváltást jelent a megjelenés a Nyugatban. Jobb lett volna odaveszni, gondolja, "Sándor máris megalkotta magát… abba."
A családi múlt a polgár-ősök, "országépítő elemek" enciklopédiája, amely bemutatja, hogy az igazi magyarok a soknemzetiségű, sok helyről jött csodálatos kevercse. A szerző, Radu C., szintén megvilágítja Erdély közigazgatási autonómiájának gondolatát, és támogatásra hívja azokat, akik elégedetlenek a Bukarest-központú, centralista mentalitással. A szerző véli, hogy "nincs messze az az idő, amikor Bukarest csak Havasalföld fővárosa lesz."
Túlélők történetei | Dokumentumfilm holokauszt túlélőkkel
Kísérletező Próza és Formabontó Narratívák
A kortárs irodalom bátran nyúl kísérletező formákhoz és narratív technikákhoz, hogy új perspektívákat kínáljon a valóság értelmezésére. A szövegekben felbukkanó poén-cunami, tomboló asszociációk olyan élményt nyújtanak, amely túlszárnyalja a puszta történetmesélést. Hamvas-t olvasni?!? még jobb!
A "Bobby Z, a Barbár állatok és a Kartell, majd a Gandzsa urai" című művek mind a modern kor kihívásait dolgozzák fel, ahol a hős, aki legyőzi a bűnbandát, csak azt éri el, hogy az elhullottak helyébe még rosszabbak lépnek. A művek földrajzilag korrektek és történelmileg pontosak, bár "jó lett volna egy térkép az előlapon."
A regényekben megjelenő nyelvi bukfencek és legyőzhetetlen kényszer, mint például az "alibi malibu libabili galibamanó babapipi" kifejezés, a Tourette-szindróma tüneteit idézik. Olyan baj az, ha valaki Tourette-es? James Joyce is az vala… ez már a huszadik a jeles szerzőtől. Egy ilyen remeklés örök helyet kap a polcon, sokszor elővesszük a sötétlő jövőben, derítő vigaszul.
A 2001-ben játszódó New York-i regényben a főszereplő a neten és élőben nyomoz, ahol a hekker haver révén sikerül levadászni a bűnözőket az interneten. A DeepArcher labirintusában lepleződnek le a "hashtánc" manipulációk, de ez nem könnyű olvasmány, több száz szleng kifejezéssel. Ennek ellenére a szerző, Pynchon, a szédítő atmoszférájában a rakétakilövőket telepítő terroristákat vagy éppen elhárítókat is bemutatja. Hosszú időt vesz igénybe, de mindenképpen el kell olvasni. Fordító: Gy.
Kil-mo, a phenjani diák matematikai különösségek varázslatában élt, míg egy tévedés miatt váratlanul munkatáborba kerül. Később a kínai határfolyón, Jencsibe kerül, ahol a drogmaffia kábszer-elosztását szervezi. Ez a hősünket hatalmas nyereségekhez juttatja, és mint egy hurrikán, úgy Kil-mo Makaóban robbant kasszát, míg a végén innen is kiutasítják. Tizenegy év! Elképesztő fordulatok támadhatatlan hitelességgel. Ez az irodalom különböző szegmenseiben megközelíthetetlen tetteseit bünteti meg.
Gabriel Allon, a Moszad gyilkos angyala egyben híres restaurátor-művész is. A lehengerlő stílus bízvást nevezhető irodalminak. Egy regényben pedig "a méz" a hős szerelmének vakító szépségű testét borítja. A könyvek bemutatják a Vatikán kollaboráns szerepét, nácimentő akcióját, egy amerikai túsz megmentését, aljas gyilkosságokat és 9 milliméteres igazságosztást. Rettenetes olvasmány, nem irodalom!
III. Társadalmi Rétegek és Mindennapi Harcok
A magyar társadalom összetett struktúrája, a szegénységtől az urbanizáció kihívásain át az identitáskeresésig, számos olyan „kisfilmet” produkál, amelyek a mindennapok küzdelmeit és reményeit mutatják be. Ezek a történetek rávilágítanak a társadalmi egyenlőtlenségekre és az emberi ellenállóképességre.
Az Urbanizáció és A Szegénység Arcai
Az urbanizációval járó társadalmi változások és a szegénység mélyrehatóan befolyásolják az emberek életét. A telepen tíz sorház áll, az azóta megszűnt állami gazdaság dolgozóinak építették. A lányok, akik ott élnek, gyakran elindulnak otthonról kávézni, de a "nem valami kivételes állapot, ami hamar elmúlik majd…" érzése, a "láthatatlan határt, elnyelte a reménytelen szürkeség…" mindennapossá vált.
Az iszonyú lepusztultság ellenére az élet megy tovább. Egyetlen nő a környéken, még az intézeti bolondok is kerülgetik, ami önmagában is tevékenységre ad okot. A férfiak állandóan "lányokat cserélnek", tablettás bort árulnak, ami egy pusztulás, mocsok, szennyáradatban, ahol a „szomszédok is besegítenek.” Akié minden a telepen: Pongrácz Antal, akiről mérgezés, gyilkosság is felmerül. A rendőrség ejti az ügyet. Egy gyötrelmes élet, amelyben a brutalitás ellen védhetetlenül töri át az elzárkózó közöny falait. Aztán jönnek a nácik, és elviszik azokat, akiket nem véletlenül nem védenek meg.
A mélységes nyomorban élők számára a túlélés egyetlen lehetősége. Ahogy egy példabeszéd mondja: 5000 Ft-nyi zöldség, tojás, fűszer, egyebek felhasználásával két napig eteti a családot. A nyér…, - mindez 2 (kettő!!!) szál gyufával közlekedve a rezsó és a sütő között… Óh! Irigyelt otthonok asztali illatai, melege! Ezek a példabeszédek egyszuszra elmondott csodás kinyilatkoztatások, amelyek nem térnek le a valóság ösvényéről.
Identitás és Beilleszkedés Kérdései
A magyar társadalom sokszínűségét az évszázadok során érkező különböző népek és kultúrák alakították. Az örményeket már a 17. században telepítették. A mai napig küzdenek az identitás megtartásával lehetséges beilleszkedés esélyeiért. Selyem Zsuzsa könyve a Jenisek, az ott élő cigányok, a jenisek üldözését is feldolgozza, megpróbálva a figyelem felhívásával a helyzetet a felengedés felé terelni.
Amerikában született, a család Litvániából emigrált, és fikciós regényét is írja. A muszlim hagyományt, ám az éppen ott válik igazi tudós angollá, és egy szektába téved. Archibald a nemzeti identitás és a beilleszkedés problémájával szembesül, az olimpia kerékpárversenyén vele holtversenyben a 13. helyen végzett fiúval, Horst Ibelgaufts ritka leveleit várja. Fontos, hogy az identitás megtartásával lehetséges beilleszkedés esélyeit, az állami iskola példásan antiszegregált osztálytermébe való bekerüléssel is hódít.
A családi múlt a polgár-ősök, "országépítő elemek" enciklopédiája. Ez bizonyítja, hogy az igazi magyarok a soknemzetiségű, sok helyről jött csodálatos kevercse. "Nem úgy magyarok, ahogy a nagymagyarok gondolják", de románok sem. Folyt. köv.: Merész magyarok. Ez az a mentalitás, ami hozzátesz a világhoz. Zsolt Béla kálváriája a munkaszolgálat a Don-kanyarban, szerencsés visszatérés után a nagyváradi gettó, ahol a cél-tudatos szerkesztés, "a pékek sztrájkjáról" is ír, és ad neki egy kenyeret. Élményeit a gettókórházban, ahol ál-tífuszosként rejtegetik, meséli ágyszomszédjának naplójában, mely még ma sem teljes, mert nem egy, hanem több száz oldalra van szükség, hogy a történeteket feldolgozza.
Túlélők történetei | Dokumentumfilm holokauszt túlélőkkel
A "Feleség 1.0" és A Digitális Kor Kihívásai
A digitális kor számos új jelenséget hozott, amelyek mélyen befolyásolják mindennapi életünket, emberi kapcsolatainkat és a társadalom működését. A "Utálom/Szeretem a netet" című érv- és véleményismertető oldalt a forrásigénye teszi különlegessé, alaposabban is foglalkozni kell erről a jelenségről.
A mai világban az idő egyre drágább kinccsé válik, tehát, mire fordítjuk, hogyan gazdálkodunk vele, mind a munkavégzés szolgálatában áll. Az internet mint felület, amelyre cégek is feltelepülnek, foglalkoznak vele, méghozzá meglepően nagy sikerrel a világ többi pontján is. A kereskedelem szabályozásában, az internet megismerésében, hatékonyabb használatában a tőkeerő híján, képtelenek meghatározó szereplőivé válni.
A "Feleség 1.0" egy humoros, de elgondolkodtató metafora a párkapcsolatokról a digitális korban, ahol a szoftver indításakor betöltődik. A visszatérésen, de az uninstall nem működik, és a Feleség 1.0-t úgy tervezték, hogy mindent ő futtasson, mint az eredeti rendszerben a Barátnőt. A Feleség 1.0 nem ismeri a szoftverek világát, csak a Barátnőt használja, ami problémákhoz vezethet. Barátnő 1.0, 2.0, 3.0 stb. és mindenféle undoksággal vannak tele, ami a férfiak szívét kísérti.
IV. A Sport és a Közösség: A Sakk Kultúrtörténete Magyarországon
A sakk nem csupán egy játék, hanem egy kultúra, amely mélyen gyökerezik a magyar társadalomban, különösen a munkásság körében. A sakk körök nemcsak szellemi fejlődést biztosítottak, hanem erős közösségeket is építettek, lehetőséget teremtve a társadalmi felemelkedésre és az identitás megőrzésére.
A Munkássakk Mozgalom Felemelkedése és Bukása
Az 1900-as évek elején a német munkásszervezetek sakk köröket szerveztek, részben a szabadidő hasznos és közös eltöltése érdekében, részben azért, hogy a szakszervezeti tagok tudatosságát, szellemi fejlődését játékos formában is elősegítsék. 1912-ben már meg is alakult ezekből a körökből a Német Munkás Sakkszövetség.
1921-ben létrehozták a Magyar Munkás Sakk Kört (MMSK), és rögtön a politikai csaták közepén találták magukat. A Kör működését és alapszabályait jóváhagyó belügyminiszteri engedélyt csak akkor adták volna meg, ha kihagyják a "munkás" szót az elnevezésből, és miután erre nem voltak hajlandóak, viszont továbbra is tevékenykedtek, 1926-ban tiltott szervezkedés címén vádlottak padjára került az egész vezetőség. Pedig az MMSK volt a legbarátságosabb a munkássakk csapatok közül, nem volt olyan szigorú az osztályfegyelem, kisiparosok, polgári foglalkozásúak is csatlakozhattak.
Sőt, amikor 1930-ban, a magyar munkássakk csapatok szövetségének létrehozásakor kitört a vita, akkor pont az MMSK vezetői érveltek az engedékenyebb, ám végül vesztes álláspont mellett, hogy ne csak szakszervezeti tagok, szervezett munkások vehessenek részt a versenyeiken. Addigra már kb. ötven munkás sakk kör jött létre az országban: szakmák és városrészek szerint csapata volt a könyvnyomdászoknak, a cukrászoknak, a hírlapterjesztőknek, a szállítómunkásoknak, a bőrösöknek, a grafikusoknak, az esztergályosoknak, a szabóknak (náluk játszott a fiatal Lilienthal Andor).
Bármennyire egyéni játék a sakk, a munkás sakk körökben a hangsúly a közösségépítésen volt, az elméleti képzéstől a feladványfejtésen át a tanácskozási partikig mindent közösen csináltak. A versenyeknek is a legközösségibb változatára helyezték a hangsúlyt, a csapatküzdelmekre; tíz, húsz, sőt, időnként harminc táblánál ültek le egymással szemben a munkássakkozók. Látva, hogy ez a versenyforma milyen népszerű, a Magyar Sakkszövetség is elindította az országos csapatbajnokságot, amelyen a hagyományos, "polgári" és a munkásegyesületek közösen vehettek részt. A munkássakk világának kulturális csúcsterméke a nem túl fantáziadús, ám annál informatívabb című Munkássakk folyóirat volt, az 1932-es alapítástól egészen az 1939-es betiltásig működött. A lap a klasszikus sakkszaksajtó funkciója mellett ideológiai vitáknak adott teret, eseményeket szervezett, fiatal tehetségeket támogatott, vagyis az egész munkássakk mozgalomnak fő szervezőjévé lépett elő.
A szovjeteknek egyébként elég bonyolult kapcsolatuk volt a munkássakk mozgalommal. Egyrészt 1925-től a Szovjetunióban is robbanásszerű fejlődésnek indult a munkássakk, a legfontosabb, a leningrádi példán keresztül bemutatva: fél év alatt 200 egyesület alakult 7000 igazolt játékossal. És ez el is vezet a másrészhez. Ugyanis amikor a szovjet munkássakkozók krémje elért abba a korba, amikor már csak úgy lehetett tovább fejlődni, hogy a világ nagy sakkozóival összemérik erejüket, akkor a szovjet sakkszövetség vezetése habozás nélkül megvétózta a Nemzetközi Munkássakk Szövetségnek azt a döntését, hogy a munkássakkozók ne vegyenek részt burzsoá rendezvényeken, ne játsszanak polgári bajnokokkal.
Legendás Sakkozók, Emberi Sorsok
A magyar sakk története tele van olyan kiemelkedő alakokkal, akiknek élete és pályafutása tükrözi a korszak kihívásait és lehetőségeit.
Az 1907-ben született Boros Sándor gyerekként kezdte a Magyar Munkás Sakk Körben - így aztán végig a "kis Boros" megszólítás dukált neki -, ott neveltek belőle erős versenyzőt és külföldön is jegyzett feladványszerzőt. 1927-ben bekerült az első nemzetközi szereplésén bemutatkozó munkásválogatottba, a berlini tornán a tíztáblás csapatversenyen fiatal korát meghazudtolva a negyedik táblán harcolt, a feladványfejtő versenyt nagynevű szovjet és német sakkozók előtt megnyerte. 1930-ban, mindössze 23 évesen megjelent feladványa az Evening Standardben, később német lapokban rendszeresen közölték, 1936-ban a Munkássakk feladványrovatának vezetője lett. A Magyar Sakkélet főszerkesztője, Tóth László 1941-ben egy külön kiadványt szentelt legjobb játszmáinak és feladványainak. 1944-ben a nácik elhurcolták és megölték.Íme egy példa Boros Sándor játékstílusából (szicíliai védelem):
- e4 c5 2. Hf3 d6 3. d4 cxd4 4. Hxd4 Hf6 5. Hc3 e6 6. Fe2 Fe7 7. O-O O-O 8. f4 a6 (A nyolcvanas években ez az állás ipari mennyiségben fordult elő, köszönhetően annak, hogy az 1985-ös Karpov-Kaszparov világbajnoki döntő kellően divatba hozta ezt a megnyitást. 9. Kh1 Vc7 10. a4 Hc6 11. Fe3 Be8 szólna tovább a döntetlenhangulatú alapnóta.) 9. Ff3 Hbd7 10. Kh1 Vc7 11. Ve1 Hc5 12. b3 Fd7 13. Fb2 Bac8 14. e5 He8 15. He4 Hxe4 16. Fxe4 g6 17. Bf3 Fc6 18. Hxc6 bxc6 19. Bh3 d5 20. Fd3 Va7 21. Ve2 Hc7 (Világos balra néz, a szélső gyalogot meg kell védeni, de igazából jobbra figyel, a királyszárnyi támadást készítette elő a vezérlépés is.) 22. f5 exf5 23. Fxf5 He6 24. Vg4 Vd7 25. Bf1 Kg7 26. 27.Bxh7+ Kxh7 28.
Az 1911-ben született Tipary Lajos a Könyvkötő Munkások Sakk Körében kezdett el játszani. Tipikus munkássakkozónak mondhatjuk abból a szempontból, hogy elméleti felkészültségének korlátoltságát mérhetetlen szívóssággal kompenzálta. Összesen három megnyitásra szűkítette le a megnyitási repertoárját: a Caro-Kann, a skandináv és a szláv védelem érdekelte, ha tehette, világossal és sötéttel is ezekbe az irányokba terelte a partit. Viszont a középjátékot és különösen a végjátékot nagyon szerette, általában két királyig nyúzta a döntetleneket is. Ő nyerte az első, 1932-es egyéni munkás bajnokságot, a negyvenes években rendszeresen végzett a nemzeti bajnokságon dobogón, így nem meglepő módon a háború után a válogatottba is bekerült, ahol pl. Bár látása egyre romlott, szódásszifon szemüvegében egészen 1973-as haláláig minden évadban rendületlenül küzdött a csapatbajnokikon. A sakkon kívül minden más szellemi játék is érdekelte, nyaranta a Római-parton keveredett végtelen sakk-, bridzs- és rejtvényfejtő csatákba.Íme egy példa Tipary Lajos játékstílusából (szláv védelem):1.d4 d5 2. Hf3 c6 3. e3 Hf6 4. c4 e6 5. Hc3 Hbd7 6. Fd3 dxc4 7. Fxc4 b5 8. Fd3 a6 9. e4 c5 10. e5 cxd4 11. Hxb5 axb5 12. exf6 Vb6 13. fxg7 Fxg7 14. Ve2 Fb7 15. Fxb5 Vd6 (Van annak előnye is, ha valaki csak a (fél)szláv megnyitást szereti: abban nem tudják meglepni. Tipary máris összeszedett egy gyalogelőnyt.) 16. O-O O-O 17. Fd2 e5 18. Hg5 Hf6 19. Fd3 e4 20. Hxe4 Hxe4 21. Fxe4 Bfe8 22. f3 d3 23. Vd1 Bab8 24. Kh1 Fa6 (Szimagin tartja magát az elvhez, hogy a sakkot nem gyalogra, hanem mattra játsszák, de valahogy nem tűnik átütőnek a támadása, a gyalogok meg fogynak…) 25. 26.Ff4 Vxf4 (Nem volt muszáj ütni, 26. … Bb4 27. Va5 Vb6 28. Vf5 Vg6 után sem áll jól sötét, de legalább megmaradt volna a vezére.) 27. Fxh7+ Kxh7 28. Vxf4 Bxb2 29. Vxf7 Bc6 30. Bab1 Bxb1 31. Bxb1 d2 32. Vf5+ Bg6 33. h4 Kh6 34. Vf4+ Kh7 35. Vxd2 Fc8 36. Vd3 Kh6 37. Vd2+ Kh7 38.
Méghogy a sakkozók unalmasak! Szedlacsek Lajos a legjobb ellenpélda, a róla szóló legendákból, sztorikból, bűnügyi újságcikkekből (!) egy igazán izgalmas életút rajzolódik ki. Az MMSK-ban tanult meg sakkozni, 1931-ben már arról írt a Népszava, hogy a Szabók Sakk Körében szimultánt ad a fiatal, 21 éves játékos, akinek pályafutását majd nyomon követik. Lindner László visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a Ceylon kávéház volt a sakkvilág gyűjtőhelye, és annak bajnoka Szedlacsek. „Egyszer megjelent egy ismeretlen kibic a Városmajor padjainál, és minduntalan beleszólt a partikba, jobbára szamárságokat mondott. Ez persze bosszantott minket, és kihívtuk játszani. Az illető erre csak pénzben volt hajlandó. Noha ez nem volt szokás nálunk, ráálltunk. Először nyertünk kisebb összegeket, azután elkezdtünk veszíteni. A mérleg végül erősen negatív lett a magam és padtársaim számára. Észre kellett vennünk, hogy erős sakkozóval van dolgunk, s utóbb ki is derült, hogy ellenfelünk - aki persze egy idő után nem jelentkezett többé - nem volt más, mint Szedlacsek Lajos későbbi mester, a Ceylon egyik bajnoka. E kávéházban a trükkök egész tárházát alkalmazták, amelyeknek további sorolását mellőzöm.” (Milyen kár!) A háború utáni világot nehezen viselte, megélhetésre is nehezen futotta, így újból „trükkökhöz” folyamodott. Az 1948. Ahol feketén mérték a húst, rendőrnek adta ki magát, és menten megbírságolta a drágító henteseket. Az ilyen gyöngyélet természetesen előbb-utóbb sitibe vezet, Szedlacsek is rövid idő alatt a Markóban találta magát. Az újságíró a pere során beszámíthatatlannak mutatkozó Szedlacseket a sakkozásról is kérdezte, egy komoly irodalmi mű vázlata jelent meg a válaszban: „A cellatársaim nem tudnak vakon sakkozni. A poloskákat tanítottam hát meg, de mindig megvertem őket.” Pedig amikor tudott és akart a sakkra koncentrálni, szép eredményeket ért el, 1955-ben például megnyerte a budapesti schnell bajnokságot az akkori magyar sakkozás elitje előtt. 1956 után Clevelandbe költözött, bekapcsolódott Ohio sakkéletébe: 1958-ban majdnem megnyerte a clevelandi egyéni bajnokságot, csak éppen egy magyar sakkozó, bizonyos Benkő Pál megelőzte. Az amerikai nyílt bajnokságon mindig elindult, a fiatal amerikai sakkozókat rendszeresen meglepte otthonról hozott kombinatív játékával.Íme egy példa Szedlacsek Lajos játékstílusából:1.d4 d5 2. Hf3 Ff5 3. c4 c6 4. Hc3 e6 5. g3 Hd7 6. Hd2 Hgf6 7. Fg2 Fe7 8. O-O c5 9. cxd5 cxd4 10. Hb5 Vb6 11. dxe6 Fxe6 12. a4 Bd8 13. Vc2 O-O 14. Hc4 Vc5 (Otteson túl pedánsan játszik: Minnesota ifjú bajnoka, aki az előző évben aratta élete legnagyobb győzelmét az akkor még gyerek, de már zseniális Bobby Fisher ellen, nem hajlandó szamárfület hajtogatni a tábla sarkára, pedig most az lett volna a jó megoldás. 14. … Fxc4 15. Vxc4 15. a6, és most nem mehet Hxd4 16. He5 miatt.) 15. b3 Hd5 16. Fa3 Hb4 17. Fxb4 Vxb4 18. Hxd4 Hc5 (Szedlacsek le is csapott a pontatlanságra, begyűjtötte a gyalogot.) 19. Hxe6 fxe6 20. Bab1 Ff6 21. Ff3 b5 22. axb5 Vxb5 23. b4 Hd7 24. Va2 Hb6 25. He3 Vd7 26. Fg4 (Hirtelen sötét e gyalogja és vele együtt az egész állás ramaty helyzetbe került.) 26. … Bde8 27. Bbd1 Vf7 28. Bd6 Kh8 29. 30. Bxe8 Vxe8 (Sötét még megpróbálkozik a lehetetlennel, ellentámadást indít az f gyalog és világos király állása ellen, de világos egy elegáns cserekényszerítéssel eloltja az ellentüzeket.) 31. Hf5 Fc3 32. Vxa7 Ve4 33. Vxb6 Vxg4 34. He3 Ve4 35. b5 Fd4 36. Vd6 Be8 37. Vc6 Ve5 38. Hf5 Fc5 39. e3 Be6 40. Vc8+ Be8 41. Vd7 Bf8 42. Hd4 Bf6 43. b6 h5 44. b7 h4 45. He6 (Persze, itt már minden nyert volna, de egy különösen szép lépéssel fejezi be Szedlacsek a partit.) 45. … Bxe6 46. b8V Vxb8 47.
Túlélők történetei | Dokumentumfilm holokauszt túlélőkkel
V. Az Értelmiségi Élet és a Hallgatói Önkormányzatiság
Az egyetemi élet, különösen a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, nem csupán tanulásról szól, hanem a közösségi életről, a vitákról, a rendezvényszervezésről és a hallgatói érdekképviseletről is. Az "Ítélet" című újság és a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) tevékenységei jól illusztrálják ezt a dinamikus környezetet.
Az Egyetemi Sajtó és a Közéleti Reflexiók
Az "Ítélet" II. évfolyam 13. számából, 1999-ből, kiderül, hogy az egyetemi újság fontos szerepet játszik a hallgatói életben. A szerkesztőség folyamatosan várja a pályaműveket, legyen az cikk, tanulmány, vagy kritika. „Ha valaki hév nélkül akar leadni, azt jelezze! azonnal visszaadjuk, hogy tudj írni máskor is.” Ez a hozzáállás tükrözi a nyitottságot és a kreativitás ösztönzését. A lap korábbi számai, mint az 1999. évi 3., 5., 8., 9., 10-11., 12-13., 15., 16-17., 19., és az 1999/2000. évi I. és IV. száma is, fontos forrásai a hallgatói közéletnek.
Az egyetemi sajtó egy platformot biztosít a vélemények ütköztetésére és a közéleti reflexióra. A "Poszt-trauma" heti véleményhírlevél például Pataky Attila kiállását Orbán Viktor mellett, vagy Karácsony kritizálását mutatja be. Ágh Attila professzor szakmai munkái, mint "A marxista őstörténet-elmélet fejlődéséhez" vagy "A materialista történetfelfogás születése", mind a marxista-leninista társadalom- és történetelméletet boncolgatják. Később a Népszavában megjelent "A levitézlett pártok végjátéka" című írásában a kormányt bírálja, és felteszi a kérdést, hogy "Ideje lenne végre feltalálni a valódi pártot hazánkban is a jelenlegi pártimitációk helyett, és nyugdíjba küldeni az alkalmatlanságukat már többször bebizonyító politikusokat.” Ez rávilágít a politikai elit és a pártok megújulásának szükségességére.
Jogi és Politikai Diskussziók
Az egyetemi környezet termékeny talaj a jogi és politikai diskusszióknak, amelyek a társadalom alapvető kérdéseit feszegetik. Máthé Gábor jogtörténész előadása a Korona közjogtörténeti szerepével kapcsolatban elgondolkodtató volt. A modern állam fogalmával bővült a téma, és a mai magyar közéletet erősen foglalkoztató kérdés jelentősen megnövekedett. A Szent Korona vitája, melyet az 1946. évi 1. törvény, majd az 1949. évi I. alkotmány és az 1990. évi LXXXIII. törvény is érint, a jogfolytonosságot hangsúlyozza, és a jogászok fontos szereplőivé váltak ebben a diskusszióban. Eckhart kutatásai során, melyet 1941-ben kezdett, nem találta bizonyítottnak, hogy a Koronát isteni hatalommal ruházták fel, amint azt például az ún. "szellemtörténeti módszerrel" elemzik.
A hatalom konzervatizmusa a rendtől kapja az erejét, és elvárja, hogy az egyén illeszkedjen csak bele a békésen engedelmeskedő tömegbe. A hatalom igényeinek való engedelmeskedést jelenti. Ebből a pejoratív értelmezésből kiindulva juthatunk el a konklúziókhoz. A félelmet használja ki, és ezek a módszerek már beváltak. A hatalom legitimálódik, az érvek (pl. a birtok) gyávaságnak, az állapot elfogadásának, a hatalom iránti lojalitás erényének számítanak. A hatalmon lévők a szabadság ellenfelei és védelmezői egyszerre.
Az "Egy’ nép olcsón és jól csak erkölcsösen élhet" kijelentés rávilágít a gazdaság és az etika összefüggésére. A bankkonszolidáció nem volt kifejezetten sikeres, és a bankok szétválasztását sem oldották meg. A társadalmi kép aggasztó, az életszínvonal alig nőtt, és a szociális nehézségekben élők száma megnövekedett. Az oktatásügy és a hadsereg ügye is visszatérő probléma. A hatalmon lévők gyakran nem az ország gyarapodására, hanem saját politikai céljainak megvalósítására fordították a pénzt.
Túlélők történetei | Dokumentumfilm holokauszt túlélőkkel
A Budapesti Kávéházak Szelleme és A Római-parti Idill
Budapest kávéházai és a Duna-parti élet mindig is a szellemi és társadalmi élet fontos helyszínei voltak, ahol az emberek találkoztak, beszélgettek, és megvitatták a világ dolgait. A Ceylon kávéház volt a sakkvilág gyűjtőhelye, és annak bajnoka Szedlacsek Lajos.
A Római-part, az "örök hely", számos emléket és történetet őriz. "Egy: a nyugalom, amit a hömpölygő víz áraszt. Kettő: a kitűnő társaság, ami mindig összejön. Három: a vidám evezősök hada, a napsütötte izmos lányok. - Meg az emlékek, a helyi történelem, legyen ez az ötödik" - mondja Tanárúr. Tomi bácsi, aki Verpelétről jár vissza hetenként a partra meg a faházba, legalább hat árvizet élt át itt a parton, és kiállítást is akart csinálni a képeiből.
A "csónakházasok", mint Gutentág, a hajdani csónakházak miatt járnak le szinte naponta a partra. Burma, aki "egy elég vacak filmnovellából csinált egy elfogadható forgatókönyvet", a Római-parton született, de sem a kosaras strandokra, sem a malmokra nem emlékezett. Egyedül Tomi bácsiban rémlett valami a háború előtti malmokról, de egy-két korsó után mindenfélék eszébe szoktak jutni.
A beszélgetések során felmerül a haza fogalma is. Tanárúr szerint a haza "elsősorban az a föld, az a város, az a folyópart, ahol élünk, házaival, fáival, embereivel, történelmével együtt." Amikor "ti a hazáról beszéltek, végigszalad a fejetekben az összes táj, falu és város, hegyek, erdők, folyók, s ami velük jár?" A "Mi, rómaiak…" gondolat visszatér, utalva a helyi identitás fontosságára. Valakitől azt hallottam, vagy valamelyik óbudai költő írt róla, "nem is tudom", gondolkodott el Burma, "hogy Óbudának hét lelke van." Tanárúr mosolyogva feleli: "Szűkkeblű volt a te költőd. Ragaszkodott a szent heteshez."
A Római-part tehát nem csupán egy hely, hanem egy élmény, egy közösség, ahol a múlt és a jelen, az egyéni sorsok és a kollektív emlékezet összefonódik. A barátok beszélgetései, a sörök elfogyasztása, a "muskotályos" emlegetése mind hozzájárulnak ehhez az idilli, mégis valóságos képhez.
Lemegyek a térre. Hey Joe! Hey Joe! - Lelövöm az asszonyt. Hey Joe! Hey Joe! - Igen, lelőttem. Adtam neki két golyót. - Velem ne játsszon! - A pénzemet hagyja! Hey Joe! Hey Joe! - Meglépek Délre, megyek le Dél felé! Dél felé! - Hóhér, hol vagy? Asszonyod alszik, de a véred nem nyugszik meg soha már. Asszonyod alszik, de a szíved nem nyugszik meg soha már. Tudom, menned kell már. Igen, menned kell már. De testvér, messze a határ. - Érzem, mennem kell már. - Igen, mennem kell már. Talán. Ki vagyok én? Ki vagyok én? Beköpött valaki. Túlment a határon. Mit hozott a fű? Hol magány, kín, erő. Vigyázz, ha érte nyúlsz!