A pálinka, ez az egyedi magyar hungarikum, nem csupán egy szeszes ital, hanem nemzeti kincs, amely mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és történelemben. Az évszázados hagyományok, a gondos alapanyag-válogatás és a precíz lepárlási eljárások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar pálinka világszerte elismert és keresett termékké váljon. Ennek a különleges italnak a története, készítésének fortélyai, valamint a körülötte zajló bűnügyek és sikerek is rávilágítanak a pálinka sokrétű jelentőségére.
A Pálinka Történelmi Gyökerei és Hagyományai
Az erjedés folyamatát már időszámításunk előtt több ezer évvel ismerték és alkalmazták anélkül, hogy tudták volna, miként és mitől is zajlik le. A cukortartalmú leveket, gyümölcsöket a levegőben és a gyümölcsökön található mikroorganizmusok spontán erjesztik meg. Az erjesztés végeredményét megismerve - melyhez talán egy jó kis gyümölcsvacsora adta az ihletet - idővel tudatosan készítettek alkoholtartalmú italokat. A római és görög kultúrában bort, az egyiptomiaknál és babilóniaiaknál sört készítettek. Mindenütt az istenektől eredő italnak tekintették, és vallási szertartások során fogyasztották.
A pálinka, mint olyan, kizárólag Magyarországon készülhet, szigorú jogszabályi előírásokat betartva. Bár például Németországban vagy Romániában is készítenek tiszta gyümölcsből párlatot, a „pálinka” megnevezés kizárólag hazánk kiváltsága. Ez a jogi védelem, amelyet a 2008-as pálinkatörvény, a 2004-ben megszerzett európai uniós védjegy, valamint a 2011-ben elért eredetvédettség garantál, mind hozzájárultak a pálinka minőségének és hírnevének növeléséhez. A pálinkafőzés védőszentje Szent Miklós, így a gyerekek ünnepe mellett aznap ne feledkezzünk meg róla sem, igyunk egy kupica saját főzésű pálinkát aznap az ő egészségére.
A Pálinkafőzés Művészete és Tudománya
A pálinkafőzés valódi mesterség: a részletek összhangján múlik, hogy a gyümölcsből illatos, tiszta párlat születik, vagy hibás, kellemetlen aromájú ital. Jó pálinkát csak jó alapanyagból lehet készíteni, nagy tévedés, hogy a pálinkafőzés számára a rothadó, poros, emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy éppen az éretlen gyümölcs megfelelő alapanyag. Minden használt eszköznek higiénikusan tisztának kell lennie, ugyanis akár valamelyik edényről is kerülhet a cefrébe olyan szennyeződés, ami az egész megromlását okozza.
Alapanyagok és Cefrekészítés
A pálinka minőségét alapvetően meghatározza az alapanyag. A házi pálinka-, bor- vagy sörkészítés során sokan az alapanyagokra és a technológiára koncentrálnak. A gyümölcs minősége, az élesztő kiválasztása vagy a lepárlás módja valóban kulcsfontosságú. A gyümölcspálinkák világában a szilva, körte vagy barack jól ismert alapanyagok. Az egzotikusabb gyümölcsök viszont egészen különleges aromákat adhatnak a párlatnak, például az ananászból készült pálinka, melyet frissen préselt ananászléből készítenek, nem darált ananászból.
A gyümölcsöket minden esetben először meg kell mosni, mivel a rajtuk található szennyeződések nem csak a pálinka ízét ronthatják el, hanem akár a teljes pálinkát is megmérgezhetik. A mosást követően a csonthéjas gyümölcsöket magozni kell (a magjuktól keserűvé válhat a pálinka). Barackpálinka esetében szükség van 30-50 dkg/hl mennyiségben összetört édes magvú kajszibarack magjára, ez adja az úgynevezett magzamatot. Szilva esetében nagyjából a mag 20%-át szokás visszatenni.
A cefre savfoka kulcsszerepet játszik a sikeres erjedésben, az eltarthatóságban és nem utolsósorban az elkészült pálinka vagy bor ízében. A sütőtök pálinka készítése igazi különlegesség a házi pálinkafőzés világában. A sütőtök nem klasszikus gyümölcs, hanem keményítőben gazdag alapanyag, ezért feldolgozása eltér a megszokottól. A cefre elkészítésének kulcsa a keményítő bontása enzimekkel vagy malátával, valamint a savfok beállítása 3,0-3,5 közé. Ezzel biztosítható a megfelelő erjedés és az élesztők egészséges működése. A darabolt, pépesített tökhúst először enzimes kezelésnek kell alávetni, majd savazni, élesztővel beoltani és erjesztőedényben erjeszteni. A jól kezelt cefréből készült párlat lágy, édeskés, diós-mézes és jellegzetesen sütőtök karakterű ital, amelyet hordós érleléssel vagy fűszerezéssel lehet még különlegesebbé tenni.
Az almacefre készítés során fontos a cukorfok, a fajták és az erjesztés. Az alma igazi klasszikus alapanyag, szinte minden kertben terem, viszonylag könnyen feldolgozható, és friss, üde aromái remekül átjönnek a pálinkában. Ugyanakkor nem mindegy, milyen fajtát használunk, hogyan kezeljük a gyümölcsöt, és hogyan készítjük el a cefrét. A birs igazi különlegesség az őszi pálinkák között: aromás, fűszeres és telt ízvilágú, de cefrézése nem egyszerű feladat. Alacsony cukor- és savtartalma, valamint kemény húsa miatt a birs önmagában nehezen erjed. Szerencsére van megoldás: alma hozzáadásával, néhány trükk bevetésével és pektinbontó enzim használatával kiváló minőségű birscefrét készíthetünk.
A téli cefrézés sok pálinkafőző számára okoz bosszúságot. Ősszel még szépen indult minden erjedés, a hideg beköszöntével pedig valahogy egy cefre sem akar rendesen dolgozni. A jó hír: a legtöbb téli probléma egyszerűen megoldható, és jellemzően nem a cefre a hibás, hanem a körülmények. Megállt az erjedés? Ne ess pánikba! A cefrézés során minden pálinkafőző célja ugyanaz: egyenletes, aromagazdag és teljes erjedés, amelyből tiszta, illatos pálinka születik. Azonban még a legtapasztaltabbak is találkoznak azzal a jelenséggel, amikor a cefre váratlanul lelassul, vagy teljesen megáll.
A kukorica, a gabona és a burgonya a leggyakrabban használt keményítőtartalmú alapanyagok a házi párlatkészítésben. A biztos és egyszerű megoldást a GA 500 keményítőbontó enzim jelenti, amely a keményítőt fermentálható cukrokká alakítja. A naspolya nem tartozik a mindennapi pálinka-alapanyagok közé, mégis igazi kincs rejtőzik benne.
A Lepárlás Folyamata
A pálinkafőzés tényleg nem ördöngösség, de azért vannak betartandó szabályok. Az első használatba vétel előtt elvégzett alapos belső tisztítást követően tegye bele az üstbe a cefreszűrőt. Ez fog a pálinkafőzés során leégést gátló szűrőként működni. A cefreszűrő feladata az, hogy megakadályozza a nagyobb gyümölcsdarabok leülését és ezzel egyidejűleg a leégés lehetőségét az üst aljára. A cefreszűrő behelyezését követően töltse fel az üstöt a kész cefrével. A felhabzás miatti problémákat elkerülendő, normál esetben az üst 3/4 részig tölthető fel. Ez borpárlat készítésekor - mivel a bor kevésbé habzik - lehet akár 4/5 is, azonban habzásra hajlamos cefréknél (pl. bodza) érdemes még kevesebbet tölteni.
A desztillálás során az alkohol és a víz eltérő forráspontját használjuk ki (a víz magasabb hőmérsékleten kezd el forrni). 78,4°C-os hőmérséklet után az alkohol már forr, párolog, a víz pedig még nem. Ahogy zajlik a cefre lefőzése, a keletkező párlat egyre alacsonyabb alkoholtartalmú. Régebben addig főzték a cefrét, amíg 50%-os nem lett a kapott párlat, ez viszont azt jelentette, hogy az úgynevezett savanyúvizet is belefőzték, ami jellegzetes, kellemetlen ízűvé teszi a pálinkát.
A vörösréz az egyik legősibb és legértékesebb alapanyag a pálinkafőzésben, amely nemcsak a hővezetésben, hanem az ital minőségének javításában is kiemelkedő szerepet játszik. Különleges tulajdonsága, hogy megköti a kellemetlen szagokat és ízhibákat okozó kénvegyületeket, így tisztább, zamatosabb pálinka készíthető vele. Tartóssága és könnyű megmunkálhatósága miatt a rézüstök generációkon át használhatók. A vörösréz pálinkafőzők belső felületének karbantartása alapvető a jó minőségű párlat érdekében.
Minden pálinkafőző azonos elv szerint működik. Az üstben a lepárolandó folyadék felmelegszik, felforr. A lepárlás folyamata során számos agresszív anyag keletkezik, melyek a „normális” anyagokat kikezdik. A vörösréz ezért is a lehető legjobb anyag lepárlók és pálinkafőzők készítéséhez. Egy jó lepárlónál az üst, a sisak, a kolonna és a páracső mindig vörösrézből készül. A vörösréz hőátadó képessége kiváló, és megakadályozza a cefre enyhe leégését, hiszen a hő gyorsan és egyenletesen oszlik el. Ezen felül a vörösréz ellenáll a gyümölcssavaknak, a kénsavat megköti és katalitikus tulajdonságai is vannak. A típus kiválasztásához fontos tisztázni, milyen célra szeretné alkalmazni. Kizárólag pálinkát szeretne vele készíteni? Pálinkafőzéshez az alembik típusokat javasoljuk, ez magas alkoholkihozatal mellett biztosítja a finom ízek, zamatok átmentését is. Vagy inkább nagyon magas alkoholkihozatalt szeretne elérni, és nem fontos, hogy a kapott párlat illatos és zamatos legyen? Használjon kolonnás alembiket, és töltse meg a kolonnát kerámia gyöngyökkel, nemesacél darabokkal vagy akár a spájzban felhalmozódott üres 0,2 cl-es pálinkás üvegekkel.
Ízhibák és Elkerülésük
A pálinkafőzés során számos ízhiba előfordulhat, amelyek elronthatják a végeredményt. Ilyen például az előpárlatos szúrós jegyek, az utópárlat nehéz olajai, vagy az akrolein, amely az egyik legkellemetlenebb hiba. A sárgadinnye pálinka ritka és különleges: illatos, selymes és igazi nyári ízvilágot hordoz. De a cefrézés során komoly kihívást jelent az alacsony savtartalom, a gyors romlás és a nehezen kontrollálható erjedés. A bodzavirág az egyik legkarakteresebb és legkedveltebb tavaszi alapanyag, amelyből nemcsak szörp vagy tea készíthető, hanem különleges, virágos aromájú párlat is.
A legjobb tippek a pálinkafőzéshez
Palackozás és Érlelés
A házi bor- és pálinkakészítés egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt fázisa a palackozás és a dugózás. Az ó pálinkák esetében az érlelési idő 36 hónapos. Több termék eredetvédett, ami tovább emeli egyébként is jelentős piaci ázsiójukat. A pálinka fogyasztásával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a rendszerváltás előtt itthon hozzá lehetett jutni pálinkáknak többségét semmiképpen sem nevezhetjük élvezetesnek, legtöbbször csupán az alkoholtartalmuk volt meg. Nem is csoda, hogy elterjedt az a még ma is közkeletű tévhit, hogy a pálinkát szinte jéggé hűtve kell fogyasztani.
A Tarpai Manufaktúra Kft.: Hagyomány és Innováció
Nem túlzás: világsikerrel büszkélkedhet a Tarpai Manufaktúra Kft., amely az egykori falusi hagyomány szerint, dédnagymamáink féltve őrzött receptjei alapján dolgozza fel exportra a híresen zamatos szatmár-beregi gyümölcsöt. A napfény által az ország keleti határvidékén kétszeresen érlelt almából, birsből, kajszibarackból, körtéből, meggyből és királylányka szőlőből különleges lekvárokat, illetve gyümölcspárlatokat készítenek, amelyeket már három kontinensen keresnek az ínyencek. A régi, manufakturális körülmények között gyártott ötvenféle, Tarpa márkanéven forgalmazott termék valóságos fogalom lett Európában, Amerikában és Észak-Afrika országaiban.
A Tisza partján fekvő, ezeréves múlttal rendelkező Tarpa környéke évszázadokkal ezelőtt is híres volt a gyümölcstermesztésről és feldolgozásról. Egy 1755-ből fennmaradt írás „a leggyümölcsösebb helyként” említi a települést, kiemelve: „a lakosok nem szántással, hanem gyümölcs hordozással keresik kenyerüket, melyből szép hasznot vesznek”. A gyümölcs egy részét a környéken élők házi receptek alapján, saját maguk készítette eszközökkel fel is dolgozták, s a régi vásárok keresett terméke volt a cserépedényben árult szatmári szilvalekvár és a fonott üvegben, butykosokban kínált szilvapálinka. A régi öregek szerint a termékek különösen finom ízét a nap adta, amely - mint állították - „kétszeresen érlelte nyár végén, ősz elején a szatmár-beregi táj gyümölcseit”. Úgy magyarázták: a közeli Kárpátok hegyeiről visszaverődik a nap fénye, így a sugarak duplán érik a gyümölcsfákat, növelve gyümölcseik zamatosságát.
A hagyományos gyümölcsfeldolgozás a múlt század végén a tradicionális recepteket még ismerő öregek kihalásával azonban egyre inkább a múlt homályába veszett, mígnem két magánbefektető 1995-ben el nem határozta: létrehozzák a Tarpai Manufaktúra Kft.-t, üzemet építenek és a manufakturális körülményeket megtartva, folytatják az ősök lekvár- és pálinkafőző tevékenységét. Váradi György, a Tarpai Manufaktúra Kft. alapító-igazgatója szerint a kis cég mintegy 200 millió forint értékű terméket szállít hazai és külföldi megrendelőinek. Európában Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Svédországban keresik leginkább a Tarpa márkanevű termékeket. Az amerikai kontinensen Kanada számít a legnagyobb vevőnek, míg Afrikában az arab országok.
Díjak és Elismerések
A tarpai üzemben készült szilvalekvárt és szilvapálinkát négy évvel később, 1999-ben Kiváló Magyar Termék díjjal tüntették ki, egy év múlva a baracklekvár, majd további egy esztendővel a mézes dió is megkapta az elismerést. A külföldi piacokon is hódítani kezdett a tarpaiak terméke, 2002-ben Párizsban a teljes lekvárcsalád - a szilva mellett a meggyből, barackból és birsalmából főzött is - kiérdemelte a Sial d' Or aranyérmet. A 2006-os évben egy bécsi kiállításon nyert ezüstérmet a manufaktúra szilvapálinkája, bronzérmet pedig a kajszibarack pálinkája. Egy évvel később a Német Mezőgazdasági Minisztérium aranyéremmel díjazta a tarpai bio dióolajat, 2009-ben pedig az olaszországi Bolzano arany medálját érdemelte ki a szabolcsi almapálinka. A klagenfurti World Spirit Award-on a benevezett magas minőségű pálinkáiknak köszönhetően első osztályú főzde minősítésben részesültek. A magyarországi pálinkaversenyek megbecsült szereplőiként fényes érmek és díjak egész sorát vihették haza az évek során.
A tarpai üzemben - Csernyák László kereskedelmi és marketing igazgató elmondta - folyamatos a termékek megújítása, amit az is bizonyít, hogy 2011-ben Innovációs Díjat kaptak legújabb, ágyas pálinkacsaládjukra. A különleges, almából, barackból, körtéből, meggyből, szilvából és szőlőből főzött párlat gyümölcságyon érlelt, s a Fekete macska elnevezést kapta, amely a nő szimbóluma, mivel a fiatalabb korosztály számára készült, a minőségi pálinkafogyasztás céljával. Az Innovációs Díjat a Debreceni Akadémiai Bizottságtól és az Észak-alföldi Régió Kereskedelmi és Iparkamaráitól kapták a manufaktúra dolgozói. S a hat ágyas pálinka közül kettő, a barack- és a meggypálinka ezüst, illetve bronzérmes lett a 2011-es 19. Országos és Nemzetközi Gyümölcs-, illetve Borpárlat Versenyen. Az európai piaci terjeszkedést tavaly jelentős mértékben segítette, hogy a magyar uniós soros elnökség tanácskozásain a tarpai fürtös-meggy, illetve almapálinkát szolgálták fel a vendégeknek, így a közösség tagországaiban az érdeklődés középpontjába kerülhetett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa gyümölcsfeldolgozó üzeme, s annak valamennyi terméke.
Termékek és Receptek
A termékek sikere - vallják a társaság vezetői és dolgozói - a zamatos, egészséges, friss gyümölcs, valamint a hagyományos, évszázados népi receptek használatában van. A híres tarpai szilvalekvárt a Szatmár-beregi síkságon és a Tisza árterületein honos Penyigei kékszilvából, vagy ahogy a helyiek emlegetik, a „nem tudom” szilvából főzik. Az igazinak a 100 százalékos gyümölcstartalmút tartják, s ahhoz semmilyen adalék anyagot, vagy tartósítószert nem használnak. A hagyományos eljárás során - ahogy azt réges-rég a falusi házaknál is készítették -, a gyümölcsöt megmossák, kimagvazzák, felezik, majd réz-, vagy zománcozott üstbe rakják és hosszú órákon át lassan főzik, amíg a massza „öreggé” nem sűrűsödik. Az üvegbe rakott lekvár teteje „bőrösödik”, s a légmentes réteg megőrzi a minőséget, egészen a felhasználásig. Ezt a lekvár főzési módot bárki otthon kisebb edényben is kipróbálhatja, persze, mint minden, nagy tételben, egy teljes üsttel, üstházban, szabadtűzön főzve az igazi - mondják a beregi falvak háziasszonyai. Az „édesszájúaknak” cukrot is tesznek a készülő lekvárba, ebben az esetben a felhasznált gyümölcs 85 százalék arányú, míg a további 15 százalékot az édesítő adja. S a szilva mellett meggyből, sárgabarackból és birsalmából is főznek lekvárt Tarpán, sőt bio lekvárokat is készítenek. Az utóbbiaknál a 100 százalékos gyümölcstartalmú szilvalekváron kívül akácmézzel ízesítik a sárgabarackból, meggyből és a birsalmából főzöttet. Az ugyancsak híres szabolcs-szatmár-beregi akácmézet 15 százalék arányban keverik a 85 százalék mennyiségű gyümölcshöz.
A tarpai manufaktúra a lekvárok mellett - ugyancsak az ősi hagyományok szerint - minőségi pálinkákat is készít a szatmár-beregi térségben termett gyümölcsökből. S azokat a párlatokat gyártja, amelyeket egykor egészségvédelmükre használtak a helyiek. Most már a kutatások is elismerik, amit a régi öregek tudtak: a minőségi, mérsékletes pálinkafogyasztás kedvező hatással van az egészségre. Tágítja az ereket, csökkenti a magas vérnyomást, sőt közvetve még a vérzsírokat, a koleszterin koncentrációját is mérsékli. Javítja az emésztést, étvágyat is csinál, és nem utolsósorban feszültségoldó, segít a számos betegséget, így szív-és érrendszeri rendellenességet kiváltó stressz kivédésében. A tradicionális, érlelt, bio és ó pálinkák számos változatát főzik manapság Tarpán. Egy dolog viszont állandó a technológiában: a megfelelő alapanyag-előkészítés, hiszen - mondják a pálinkafőzéshez értők - „ott dől el minden”. A jó cefre meghatározó, ezért aztán különösen figyelnek erre a munkafolyamatra.
A messze földön kedvelt szatmári szilvapálinka cefréje például úgy készül, hogy az érett, egészséges penyigei kékszilvát megmossák, magozzák, koracél lemezből készült cefreérlelő tartályokba rakják, amelyeket állandó hőmérsékletűre hűtenek. Folyamatosan kevergetik, 20 napig készítik elő irányított erjesztéssel a főzésre. A lepárlás úgynevezett kisüsti eljárással történik, majd jön a többszöri finomítás, sőt a párlatot érlelik is, szintén koracél tartályokban, mielőtt palackba kerül. Az ó pálinkáknál az érlelési idő 36 hónapos. A szilva mellett Szabolcs megye híres alma fajtájából, a jonatánból is főznek pálinkát. S ebből a két gyümölcsfajtából készültet kedvelik legjobban a környék régi pálinkafogyasztói hagyományait őrzők szatmár-beregiek. Méghozzá az 50 fokos szesztartalmút, hiszen akkor tartják jónak a tisztán gyümölcsből főzött pálinkát, ha „ereje van”. Emellett fürtös meggyből, körtéből, kajszibarackból, birsből és szőlőből is készül minőségi pálinka. Az utóbbit a Királylányka nevű szőlő fajtából főzik, amely a tarpai és barabási, vulkanikus eredetű hegy lankáin terem. A szőlőszemeket a mosás után válogatják, csak az egészségest használják fel, és a bogyózás után összezúzzák, majd 20 napig érlelnek cefrét belőle. A kisüsti lepárlást és többszöri finomítást követően három évig érlelik a kész párlatot, és csak aztán palackozzák, ó, azaz nemes pálinkaként.
Pálinka Lovagrend és Képviselet
Várady György, a tarpai cégalapítástól érezte, hogy a szatmári pálinkának szűkebb pátriánktól Nyugat felé távolodva nincs meg az itthon elvárt nimbusza, úgy gondolta, volna értelme egy olyan civil szervezetnek, amely ezt a magyar napfény érlelte gyümölcs alapanyagú italt a méltó helyére emeli. Ennek érdekében tíz lelkes alapító tag barátjával 2005-ben megalakította a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrendet. A közel 20 esztendő alatt a pálinka lovagok több száz rendezvényen megjelenve igyekeztek eleget tenni kitűzött céljaiknak. Ezek jegyében készítettek filmet a szatmári pálinkáról, vettek részt fesztiválokon. Az egyesület által minden szeptemberben megrendezett „Új pálinka ünnepe” több ezer látogatót vonz Tarpára. - Az elkezdett munka nem volt hasztalan. Az országban jobban megismerték a szatmári pálinka nevét, minőségét, múltját. Bár a pálinka piaci helyzete ma egyre nehezebb, talán mégis elmondható, érdemes volt! Szeretnénk ezt a munkát tovább folytatni - mondja bizakodva a Pálinka Életmű Díj 2004 tulajdonosa.
Bűnügy a Pálinkafőzőben: Egy Tragikus Eset
A pálinkafőzés körüli tevékenységnek azonban árnyoldalai is vannak. Házi őrizetben van az a férfi, aki a gyanú szerint szíven szúrta, majd cefrében rejtette el főnöke testét - írja a Blikk. C. Péter, aki korábban Kanadában élt és a vancouveri egyetemen tanult, vélhetőleg azért végzett a 47 éves K. A meggyilkolt férfi a tabajdi pálinkafőzőben dolgozott, és annak közelében lakott egy lakókonténerben. Tavaly január 13-án bement a munkahelyére, majd kabátját, telefonját, pénzét, gyógyszereit hátrahagyva, ismeretlen helyre távozott. Miután a fia bejelentette az eltűnését, a rendőrség közigazgatási-hatósági eljárás keretében kezdte meg a keresését. Több speciális mentőegység is kutatott utána, valamint helikopterről és kisrepülőgépről is átvizsgálták Tabajdot és környékét. Végül egy cefretartó aknában találták meg a maradványait. Németh-Krész Mónika, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatta a lapot, hogy a gyanúsított jelenleg házi őrizetben van, a nyomozók szakértői véleményre várnak. Ez az eset rávilágít arra, hogy még a hagyományos és nemes mesterségekhez is kötődhetnek tragikus emberi sorsok.
A Pálinka Versenyek és a Jövő
A 11. alkalommal megrendezett Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny díjátadó ünnepségén Budapesten az agrárminiszter, Nagy István emlékeztetett, a pálinkatörvény 2008-as bevezetése és a 2004-ben megszerzett európai uniós védjegy, valamint a 2011-ben elért eredetvédettség mind hozzájárultak a pálinka minőségének és hírnevének növeléséhez. Hagyományosan ezen az eseményen választják ki Magyarország legjobb pálinkáját és legeredményesebb pálinkafőzdéjét. Az eseményen átadták át a 2024. évi Pálinka Életmű Díjat.
A rendező Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) szerint az idei Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyre 341 nevezés érkezett, amelyek közül 286 részesült elismerésben, 29 arany, 146 ezüst és 91 tétel bronz minősítést kapott. A díjátadó részeként átadták Magyarország legjobb pálinkája 2024. díjat is, amelyet a húsz éves tapasztalattal rendelkező Brill Pálinkaház Vilmoskörte pálinkája érdemelt ki. Az aranyérmek átvételénél örülhetett a Várda Drink Zrt.
A Miskolctól alig félórányi autóútra fekvő Sáppusztán, festői környezetben működő különleges pálinkafőzde, három csillagos minősítést ért el a Great Taste Awards 2025-ös versenyén, mely az élelmiszeripar egyik legelismertebb globális megmérettetése. Ez a lehető legmagasabb rangú kitüntetés, amelyet egy élelmiszeripari termék kaphat. A Great Taste Awards, amelyet gyakran az „élelmiszeripar Oscarjaként” is emlegetnek, az Egyesült Királyságban megrendezett, nemzetközi verseny. A bírálók a márkanév, a csomagolás vagy a marketing befolyása nélkül, pusztán az íz, az illat és a textúra alapján ítélik meg a „versenyzőket”. A zsűri egy csillaggal jutalmazza a „kiváló terméket”, a két csillag „kiemelkedően finom terméket” jelent, a három csillag pedig a „kivételes ízélményt nyújtó produktum” kategóriája. Az idei megmérettetésre több mint 14.300 nevezés érkezett a világ minden tájáról. A hatalmas mezőnyből mindössze 273 termék érdemelte ki a legmagasabb, 3 csillagos minősítést. Bár főzdéjük már számos hazai díjat tudhat magáénak különböző párlataival, úgy érezték, hogy ez a pálinka lesz képes a legszebben áthidalni a kultúrák közötti ízlésbeli különbségeket. A zsűri kiemelte az ital karakterét, illatát és ízét, méltatta a komplexitását, a frissességét, a selymes textúrát, a puncsos melegséget és azt a krémes vaníliás jegyet, amely fokozza a körtés karaktert.
A Sárga Vilmoskörte pálinkájuk már korábban is bizonyított hazai fronton, számos aranyérmet, Champion díjat és Top Pálinkakiválóság minősítést nyert el, sőt, az Agrárminisztérium Protokollpálinkájának is megválasztották, hogy hazánkat képviselje a diplomáciai eseményeken. A főzde kezdetben kizárólag bérfőzést vállalt, és gyorsan népszerűvé vált az ügyfelek körében. Többször elnyerte „az ország legjobb bérfőzdéje” címet is, legutóbb épp 2025-ben. Baranyay Barnabás 2012-ben döntött úgy, hogy saját párlatokat is készíteni fog. Az igazi diadalmenet 2023-tól indult, amikor is a főzde Piros Vilmoskörte pálinkája addig páratlan módon elnyerte a Quintessence legjobb pálinkája és a 2023 közönségdíjas pálinkája címet is, majd még ugyanabban az évben a Brillante országos versenyen is a legjobb pálinkának választották. A közös munkát további kimagasló sikerek követték: 2024-ben az év legjobb pálinkája mellett már a 2024 legeredményesebb kereskedelmi főzdéje” címet is a magukénak tudhatták. A Nemzeti Pálinkakiválóság Programon elnyerték a verseny fődíját, az Agrárminisztérium Pálinkája verseny fődíját is, de emellett a Flying Emu Gin és az egyedülálló Citrom és Grapefruit párlatukkal elért díjaiknak köszönhetően, megkapták „2024 legeredményesebb gin és egyéb szeszesitalt előállító vállalkozás” címet is. 2025-ben a cég megvédte címét és a páratlan módon újra mindkét versenyen a 2025 legjobb főzdéjének járó elismerést kaphatta meg. Citrompárlatuk az év közönségdíjas párlata lett idén. Ez hatalmas öröm számukra. A győzelem nem a végállomás, hanem egy startpisztoly a Sáppusztai Pálinkafőzde számára.
