A Magyar Vizsla: A Zsemleszínű Arisztokrata – Fajtajellemzők, Történelem és Ápolás

A magyar vizslák rendkívül energikus és nagyon intelligens kutyusok, akik barátságos viselkedésükkel és arisztokratikus megjelenésükkel azonnal belopják magukat az ember szívébe. Mindenük a mozgás, és boldogságuk kulcsa, hogy eleget futkározhassanak, játszhassanak, nagyokat sétáljanak. Kiváló társak sportoláshoz és túrázáshoz, hiszen egy igazi energiabombát képviselnek, mely órákon át képes szaladni. Ezek az állatok nem csupán testüket, hanem eszüket is szeretik használni, így a szellemi stimulációjukról való gondoskodás is elengedhetetlen. A vizslák hűséges társak, akik folyamatosan igénylik gazdáik társaságát és nem szeretnek egyedül lenni.

A Magyar Vizsla Származása és Történelme

A magyar vizsla ősei valószínűleg a magyar vándorló törzsek vadászkutyái voltak, akikkel együtt érkeztek hazánkba a Kárpát-medencébe. A honfoglalók kopószerű, sárga és barna színű, olykor foltos kutyákkal telepedtek le. A fajta múltjára utaló képek számos művészeti alkotásban megtalálhatók. Egy 10. századi metszet például egy sima szőrű kutyát ábrázol, amely egy magyar vadászt kísér. Az 1100-as évekből származó képanyagokból is kiderül, hogy ezeknek a kutyáknak a kinézetük már akkoriban is hasonlított a mai vizsláéra.

Az első írásos emlékek a 14. századból származnak, a kódexekben ekkor említik először a "vizsla" szót. Más kutatók szerint a magyaroknak a 9. században behozott keleti kopóját keresztezték a Kárpát-medencében talált kopókkal, és így alakult ki a magyar vizsla. A török hódoltság idején ez az ős keveredett a törökök sárga vizsláival, ami hozzájárult a mai, jellegzetes zsemlesárga színének kialakulásához. A magyar vizsla arany színe egyébként a kutya sztyeppéken és mezőkön való álcázására szolgált. A kinológusok véleménye különböző a fajta pontos eredetét illetően; vélhetően a török vizslák mellett a pointer és a német rövidszőrű vizsla hatásai is megtalálhatók benne.

A 18. században a lőfegyverek elterjedésével a magyar vizsla is egyre népszerűbb lett, mint kiváló vadászkutya. Képes volt felkutatni a lőtt vadat, és gazdája elé is vitte azt. A 19. század végén már vizslaversenyeket szerveztek Magyarországon, ahol a magyar vizslák eredményesen szerepeltek az "elöl járó" kutyák versenyein. Az "elöl járó" kutya azt jelenti, hogy a zsákmány érzékelésekor állva marad, és pofájával, mancsaival a nyúl, madár és társai irányába mutat.

1848 után a magyar vizsla tenyésztése visszaszorult, mivel vadászati engedélyt csak az osztrák hatóságoktól lehetett kapni. Az 19. század végére és a 20. század elejére a magyar vizsla már önálló kutyafajta volt, de a 20. század elején az állomány veszélybe került, mivel az angol vadászkutyák egyre inkább kiszorították. Szerencsére 1920-tól újra elkezdték felkutatni, törzskönyvezni és tenyészteni a fajtát. Az I. világháború utóhatásai, majd a II. világháború pusztításai során a fajta majdnem kihalt, de sikerült túlélniük. Abban az időben a vizsla másképp nézett ki, mint manapság: hosszabb pofával és csontosabb koponyával rendelkezett.

1935-ben az FCI (Fédération Cynologique Internationale, azaz az Ebtenyésztők Nemzetközi Egyesülete) is hivatalosan elismerte önálló fajtának a rövidszőrű magyar vizslát. Az Amerikai Kennel Klub 1960-ban ismerte el a fajtát. A magyar vizsla ma az egyik legnépszerűbb belföldi kutyafajta, és a magyarok legkiválóbb vadásza. Legyen az apró-, nagy-, vagy vízivad, a vizslának egyik sem akadály.

A Rövidszőrű Magyar Vizsla - Jellemzők és Fajta Standard

A rövidszőrű magyar vizsla egy középnagy, elegáns, nemes megjelenésű vadászkutya. Élénk, barátságos, kiegyensúlyozott és könnyen tanítható. Alapvető tulajdonsága a kiemelkedő kapcsolattartó készség, de a durva bánásmódot nehezen viseli el. A mai standardját 1982-ben fogadták el.

Főbb jellemzők:

• Szőrzet és szín: A rövidszőrű magyar vizsla kizárólag zsemleszínű lehet, bármilyen eltérés hibának számít. Szőrzete rövid, sima, selymes tapintású és szorosan simul izmos testéhez, sehol sem tartalmaz elszíneződéseket. Nincs aljszőrzete. A has enyhén szőrözött, a füleknél apróbb és selymesebb a szőrzet. A standard szerint kizárólag a lábujjain, valamint mellkasán lehetnek - maximum 5 cm átmérőjű - fehér foltok, vagy tűzések. Vörös, vagy fakósárga színváltozatai nem kívánatosak.
• Méret: A hímek marmagassága átlagosan 58-64 cm, a nőstények azonban mindössze kb. 54-60 cm magasak. Testsúlyuk 19-24 kg.
• Fej: Szikár, koponyájuk mérsékelten széles, enyhén domború. A fejtetőt enyhe homlokárok választja ketté középen, a mérsékelten fejlett nyakszirtcsonttól a stop felé. A szemboltívek közepesen fejlettek. A koponya és az orrhát hosszanti tengelye kb. 30-35 fokos szöget zár be. Az arcorri rész jól boltozott, nem elhegyesedő és széles, jól fejlett orrtükörben végződik, minél tágabb orrlyukakkal. Az orrtükör színe sötétebb árnyalatban harmonizál a szőrzet színével. Erős, jól izmolt pofák jellemzik.
• Szemek: Kissé oválisak, közepes nagyságúak. A szemhéjak jól a szemgolyóra simulnak. Tekintete élénk, értelmes. A szemszín a szőrzet színével harmonizál, a sötétbarna szemek részesülnek előnyben. Kölyökkorban lehetnek kékek, de később mindig bebarnulnak.
• Fülek: Középhosszúak, kissé hátul és középmagasan tűzöttek. A fül lebenye finom, a pofához simul, lefelé kerekített V-alakban végződnek. A fülnyílást jól takarják.
• Nyak: Középhosszú, az összképpel harmonizáló. A tarkó nagyon izmos és enyhén ívelt, nem lehet lebernyeges.
• Törzs: Mar kifejezett és izmos. Hát szilárd, jól izmolt, feszes és egyenes. Az izomzatnak fednie kell a tövisnyúlványokat. Az ágyék rövid, széles, feszes, izmos, egyenes, vagy kissé ívelt. A hát és az ágyék közti átmenet feszes és tömör. A far széles és megfelelően hosszú, nem röviden csapott, a farok felé enyhén lejt, jól izmolt. Mellkas széles és mély, jól kifejezett, izmos és közepesen telt szügy, lehetőleg messzire hátranyúló szegycsonttal. A szegycsontnak és a könyökízületnek azonos magasságban kell lennie. A bordák mérsékelten íveltek.
• Farok: Kissé alacsonyan tűzött, közepes vastagságú, elkeskenyedő. Csak enyhén ívelt, kb. a csánkig ér. Mozgás közben a vízszinteshez közel tartott. Korábban a kutyák farkát gyakran rövidítették, mára azonban ezt a legtöbb országban betiltották.
• Végtagok: Elölről nézve a végtagok párhuzamosak, oldalról nézve függőlegesek és jól a test alá helyezettek. Jó csontozat és erős izomzat jellemzi. A lapocka hosszú, dőlt és hátrafelé laposan simul, mozgás közben rugalmas. A felkar lehetőleg hosszú és jól izmolt. Könyök testhez simuló. Alkar hosszú, egyenes, megfelelően izmolt. Az elülső mancsok kissé oválisak, szorosan egymáshoz fekvők, megfelelően boltozatos, erős lábujjakkal. Erős, barna színű karmok. Kemény, ellenálló, palaszürke talppárnák. Hátulról nézve a hátulsó végtagok egyenesek és párhuzamosak jó szögellésekkel. A comb hosszú és izmos. A térd és a lábszár közötti szögellés jó. A lábszár hosszú, izmos és inas.
• Mozgás: Jellegzetes járásmódja a lendületes, könnyed, elegáns, térölelő ügetés nagy tolóerővel és megfelelő előrelépéssel. Mezei kereséskor a kitartó vágta. A hát szilárd, a felső vonal nem tér el a vízszintestől. Jól felegyenesedett tartás.

A Drótszőrű Magyar Vizsla - Egy Külön Fajtaváltozat

Fontos megemlíteni, hogy megkülönböztetjük egymástól a rövidszőrű magyar vizslát és drótszőrű magyar vizslát. Bár sok közös vonásuk van, hivatalosan két különböző fajtának kell tekinteni őket. A drótszőrű magyar vizsla egy viszonylag új fajta, története csak körülbelül nyolcvan éve kezdődött. Tenyésztése csupán az 1930-as években kezdődött el, az FCI pedig 1966-ban ismerte el önálló magyar kutyafajtának és bejegyezte 239 sorszám alatt.

Kialakulása és Történelme:Az l930-as évek táján merült fel a gondolat, leginkább a vadászok köreiben, hogy a rövid szőrű magyar vizsla kiváló képességeit felhasználva és megőrizve, a téli nagy hideget még jobban elviselő fajtát hozzanak létre. A kikötés az volt, hogy egyedül szőrben térjen el rövidszőrű változatától, de hordozza az ősi változat jellegzetességeit. A munkát Vasas József, hejőcsabai tenyésztő, a „Csabai” kennel tulajdonosa kezdte. Hamarosan bekapcsolódott Gresznárik László (de Selle kennel) is, akinek nagy tapasztalata volt a drótszőrű német vizsla tenyésztésben. Egy egyszínű barna drótszőrű német vizsla kannal (Astor von Pottatal) fedeztettek két, nagyon jó származású és jól dolgozó rövidszőrű szukát, Zsuzsit és Csibit. Ezeket a kölyköket szelektálva és egymás közt párosítva született meg Dia de Selle, az első bemutatott „sárga drótszőrű vizsla”. Bár Dia testfelépítése tükrözte a magyar vizsla jelleget, feje német vizslára vallott, szőrzete pedig nem volt elég kemény, aljszőre ritka.A II. világháború gátat szabott a fajta fejlődésének, majd a háború után egyre több tenyészet alakult. A ‘70-es, ‘80-as években élte fénykorát a fajta, majd a ‘90-es években az egyedszám csökkent, de napjainkban újra népszerűséget nyer.

Főbb jellemzők és Standard:A drótszőrű magyar vizsla élénk, zsemlesárga színű, száraz és szikár, a rövidszőrű magyar vizsláénál robusztusabb testfelépítésű.

• Szőrzet és szín: Színe is zsemle, de bundája drótszőrű, testhez simuló, erős szálú, sűrű és fénytelen. A fedőszőr 2-3 cm hosszú, sűrű, víztaszító aljszőrrel. A hosszú szőrzet nem rejtheti el a test formáit. Erőssége és sűrűsége révén a szőrnek a lehető legjobb védelmet kell nyújtania az időjárás hatásai és a sérülések ellen. A végtagok alsó részein, a mellkas és a has alsó részén puhább, rövidebb és kissé vékonyabb; a fejen és fülön rövidebb és egyúttal sötétebb; sűrű, de nem puha a szőrzet. A kiálló szemöldökök hangsúlyozzák a stopot. Ez és az erős, de nem túl hosszú (2-3 cm), lehetőleg kemény szakáll a fang mindkét oldalán kiemelik a határozott arckifejezést. A nyakél két oldalán V-alakú kefék találhatók. Színben a zsemlesárga különböző árnyalatai megengedettek. A fül egy árnyalattal sötétebb lehet, egyébként homogén. Vörös, barnás és világos árnyalatok nem kívánatosak. Kisebb fehér folt - max. 5 cm átmérőjű - vagy tűzés a mellen, toroktájékon és az ujjakon nem tekinthető hibának.
• Méret: Kanoknál 58-64 cm, szukáknál 54-60 cm marmagasság. Súlyuk 20-27 kg.
• Fej, szemek, fülek, nyak, törzs, végtagok: Az agykoponya mérsékelten széles, enyhén domború. Az orrtükör széles és jól fejlett, sötétebb árnyalatban harmonizál a szőrzet színével. Fang tompa, nem elhegyesedő, erős állkapcsokkal, nagyon izmos. Szemek kissé oválisak, közepes nagyságúak, tekintetük élénk, értelmes. A sötétbarna szemek részesülnek előnyben. Fülek kissé hátul és középmagasan tűzöttek, a pofához simulnak, lefelé lekerekített V-alakban végződnek. Testfelépítésük robusztusabb rövidszőrű társaikénál, jó csont és erős izomzat jellemzi őket, ugyanakkor mozgásuk könnyed, lendületes.
• Farok: Középmagasan tűzött, tövénél vastag, azután elvékonyodó. Azokban az országokban, ahol a törvény kurtítási tilalmat nem ír elő, a vadászatra való felhasználás érdekében 1/4 részét levághatják. Ha a farok nem kurtítható, akkor csánkig ér, kissé kard alakban hordja. Mozgás közben a vízszinteshez közel megemeli. Fontos vadászat szempontjából, mivel a nem kurtított kutyák farka munka közben gyakran kisebesedik.
• Kizáró hibák: A fajtastandard részletesen meghatározza a kizáró hibákat is, mint például a nemi jellegtől való durva eltérés, nem típusos fej, foltos orrtükör, lógó ajak, előre-, vagy hátraharapás, foghiányok (kivéve az M3-asokat), pluszfogak, farkastorok, nyúlszáj, világossárga szemek, laza szemhéjak (entropium, ektropium, distichiasis), kifejezett nyaklebernyeg, fattyúköröm, súlyosan hibás mozgás, vékony szőrzet, hiányzó aljszőr, hosszú, puha, selymes, gubancos, göndör vagy gyapjúszerű szőr, hiányzó kefe a végtagokon, nem típusos szőrzet, sötétbarna vagy viaszsárga szín, tarkaság.

A drótszőrű magyar vizsla sokkal ritkábbnak számít, mint a rövidszőrűek. Az egyedszám lényegesen alatta maradt a rövidszőrű változaténak, mivel nagyobb részük vadászok kezén volt, akik gyakran csak a kutyájuk munkájával törődtek, küllemi és tenyésztési szempontokkal nem. A fajta népszerűsítése és a figyelemfelkeltés érdekében 1976-ban elhatározták, hogy vizslaversenyeket rendeznek csak drótszőrű magyar vizslák részére.

Jellem és Viselkedés

A magyar vizsla mindkét változata kitűnő jellemű. Élénk, szelíd, barátságos és szeretetteljes, hűséges társ. Folyamatosan igényli gazdijai társaságát, és nem szeret egyedül lenni. Soha meg nem komolyodó, egy kis bolondozásra mindig kapható, örökös bohócok. Az ember közelsége alapvető igény számukra; mindegy mit csinálunk, ők is ott szeretnének lenni. Munkakutya lévén egyértelműen igénylik a kontaktot.

Elmondható, hogy mindenkivel barátságos, legyen az felnőtt, vagy gyerek, viszont a gazdájához különlegesen ragaszkodik. Jól kijönnek a gyerekekkel, idősekkel és más kutyákkal, ennek ellenére a család legkisebb tagjaival ne hagyd őket soha felügyelet nélkül. A gyerekekkel szemben meg kell tanulniuk óvatosabbnak lenni, mert hajlamosak örömükben felborítani a kisebbeket. Idősek mellé is ajánlottak.

Ez a fajta azonban nem ideális abban az esetben, ha olyan kistestű háziállatokat tartasz, mint például nyúl, futóegér, tengerimalac, vagy ha madaraid vannak. A vizslák aktív vadászösztöne miatt macskákkal, más háziállatokkal csak akkor jönnek ki, ha kölyökkoruktól kezdve szoktatjuk őket. Aki aktívan vadászik vizslájával, tapasztalhatja, hogy kíméletlenül elpusztítják a macskákat, mivel a területen azok dúvadnak számítanak.

A magyar vizsla nagyon intelligens, átlagon felüli tanulási képességgel. Bár köztudottan engedelmes fajta, mégis akad olyan vizsla, aki makacs, izgatott vagy félénk, ezért fontos, hogy már korán biztosítsd számára a megfelelő kiképzést. Kifejezetten intelligens fajták, ennek ellenére idomításuk legyen következetes és határozott. Ha elnyered figyelmüket, sokáig képesek koncentrálni, ami kutyás sportokra is alkalmassá teszi őket. Nagyon fontos, hogy következetes gazdát igényelnek, de a durva bánásmódot nem tűrik, és nincs is értelme, hiszen nagyon szeretnének megfelelni.

Mozgás és Szellemi Stimuláció

A vizslával való boldog és egészséges kapcsolat titka a mozgás, a mozgás és a mozgás. Ezek a kutyák olyan otthonban érzik magukat a legjobban, ahol elkerített kertjük van és biztonságosan futkározhatnak, játszhatnak. Fontos azonban, hogy mindig ellenőrizd a kerítést és találd meg a szökésre alkalmas lyukakat, ugyanis a fajta képviselői kíváncsi természetüknek köszönhetően hajlamosak lehetnek a szökésre.

Az aktív, energikus és sportos kutyus unatkozhat és rombolóvá válhat, ha magára hagyják. Szüksége van a korai szocializációra, hogy sokféle emberrel, látványossággal, hanggal és élménnyel találkozzon. Ahhoz, hogy valóban kiegyensúlyozott vizslát nevelj, naponta legalább 1-2 órát kell szánnod kedvenced átmozgatására, valamint legalább fél órát, amikor az eszét is dolgoztatja. Ez az igény jó esetben az elkövetkező 14 évre szól.

Kifejezetten aktív, atletikus fajta, imád mozogni, labdázni, kergetőzni. Állóképessége és munkaszeretete sokakat lenyűgöz. A kutyasportok és terápiás munka teljesen lázba hozza őket. Ez a fajta nem csak a testét, de az eszét is szereti használni. Fontos tehát, hogy szellemi stimulációjáról is gondoskodj. A vizsla kitűnő szimattal rendelkezik, kiváló az "elöl járó" kutya szerepében, és vízben is szívesen apportírozik. Emellett rendkívül kitartó és gyors. Megfelelő tréning után kísérheti a gazdáját kerékpározás, joggingolás során is. Ezen kívül érdeklik az olyan feladatok, amelyekhez szüksége van az eszére és leleményességére, no meg az orrára. Sok magyar vizsla lelkesedik a mentőkutya szerepért, és jól kiképezhető erre a feladatra - sőt vízi mentésben is nagyon jók tudnak lenni. Ugyan a legtöbb kölyök vagy fiatal vizslának még vannak fenntartásai a vízzel szemben, felnőttként általában már szeretik azt. Mivel ez a kutyafajta szorosan együttműködik gazdájával, az olyan közös elfoglaltságok is szóba jöhetnek, mint az agility vagy az obedience.

Az aktív életet élő gazda mellé remek választás mindkét típus, hiszen nem szeretnek sokáig egy helyben ücsörögni. Ha vizslát választunk társnak, készülnünk kell arra, hogy nem fogunk unatkozni, főleg az első 1-1,5 évben. A vizsla egész életében szertelen, de a fiatalokra ez különösképp igaz. Aki kényelmes életmódot folytat, vagy szeretne szép kertet, annak inkább egy kisebb foglalkozási igényű fajtát érdemes választania. Viszont ha sikerül megnevelni, egy igazán sokoldalú és kedves kutyát kapunk. Ugyan, mint minden kölyökkutyánál, náluk is különös hangsúlyt kell fektetni a korai szocializációra. Hozzá kell szoktatni idegen emberekhez, kutyákhoz, városi zajokhoz, tömegközlekedéshez, hogy a későbbiekben ez ne jelentsen problémát.

Ápolás

A magyar vizsla ápolása a szőrtípustól függően eltérő lehet, de általánosságban elmondható, hogy nem igényel különösebben bonyolult feladatokat.

Rövidszőrű magyar vizsla ápolása:A rövid szőrzetének és az aljszőrzet hiányának köszönhetően nagyon egyszerű az ápolása. A kutyust már kölyökként érdemes hozzászoktatni a szőrápoláshoz, és biztosítani, hogy ez pozitív élmény legyen számára. A vizsla nem igényel rendszeres fürdetést; ha bekoszolódik a bundája, hagyd megszáradni, és utána egyszerűen kifésülhető. Szőrzetváltás idején érdemes egy szőrsimító kesztyűvel átfésülni. Sokan úgy tartják, hogy a rövidszőrű magyar vizslának nincs jellegzetes kutyaszaga, kifejezetten tiszta fajtának számít.

Drótszőrű magyar vizsla ápolása:A drótszőrű vizsla szőrzete sűrűbb és durvább, ami különleges ápolást igényel:

• Trimmelés: Lakásban tartott drótos vizslát célszerű évente kétszer trimmelni, mert igencsak hullik a szőrük. Nagyon fontos, hogy ezt hozzáértő szakember végezze, de kis gyakorlással mi magunk is megtanulhatjuk. A kézi trimmelés javasolt, mely során gumiujjal, vagy az ujjunk leragasztásával megelőzhetjük a vízhólyag kialakulását, mivel egy jó minőségű, sűrű szőrzetű drótos kozmetikája 3-4 órát is igénybe vehet. Tilos a drótszőrt géppel, vagy bármilyen más eszközzel lenyírni, mert jelentős állagromlást okoz.
• Fürdetés: Fürdetni nem szükséges, hacsak nem koszolja össze magát.
• Fül- és szemtisztítás: Mindkét változatnál a füleiket és szemeiket rendszeresen tisztítani kell. Egyes egyedek füle érzékenyebb lehet, így célszerű otthon fültisztító folyadékot tartani, és időnként vattakoronggal tisztára törölni a fülkagylót, különösen nyári időszakban, amikor sokat vannak vízben. A fülekben uralkodó nedves-meleg klíma kedvez a baktériumok szaporodásának.
• Fogápolás: A fogak egészségének megőrzéséhez rendszeresen távolítsd el a kutyus fogairól a lepedéket, amelyből fogápolás hiányában fogkő alakulhat ki. A lepedék eltávolításában a fogmosások között nagy segítségedre lehet egy természetes alapú, tápanyagokban gazdag rágóka. Az izlandi tőkehal tallérok, izlandi farkashal- és tőkehal bőr rágókák tökéletes választás. Mindennapos használatukkal csökkenhet a barna foglepedék, fogkő, és javulhat a kutya lehelete is.
• Karmok: Ha a kutya kellőképpen sokat mozog, karmai maguktól lekopnak. Idősebb kutyák esetében azonban szükségessé válhat egy kis karomvágóval végzett pedikűr. Ha bizonytalan vagy a karomvágó használatát illetően, kérd meg az állatorvost, hogy mutassa azt meg!

Egészség és Táplálkozás

A magyar vizslák szerencsére többnyire egészségesek, nagyon energikus és robusztus kutyusok. Bár a legtöbb magyar vizsla hosszú és boldog életet él, azonban ők is hajlamosak lehetnek egyes megbetegedésekre. Mivel elég szűk a fajta genetikai állománya, ezért sajnos előfordulnak egyes betegségek. A tenyésztők mind azon vannak, hogy következetes munkával minél kisebbre csökkentsék ezen betegségek valószínűségét. Érdemes már kölyökkutya korban kisállat biztosítást kötni rájuk.

Gyakori egészségügyi problémák:

• Csípőízületi diszplázia: Ez egy örökletes rendellenesség, amelynek lényege, hogy a csípőízület vérellátása nem megfelelő, emiatt ezen a területen a combcsont felső területei károsodnak. A diszplázia eleinte sokszor tünetmentes, a kutyus idősödésével azonban gyulladás, fájdalom és sántítás alakulhat ki. Egyik legjellemzőbb tünete, hogy a kutya húzza a lábát. A legtöbb közepes- és nagytestű kutyát érintheti. Kialakulása többtényezős, ezért nagyon fontos a jó minőségű táplálás és a fejlődő ízületekre való vigyázás 1-1,5 éves korig. Célszerű a növekedési időszak végén egy röntgennel ellenőriztetni a kutya csípőjét.
• Könyökízületi diszplázia: Ennek során a könyökízületet alkotó karcsont és két alkarcsont egymással érintkező ízületi felszíne nem illeszkedik megfelelően. Emiatt helyenként feszülés, más helyen pedig instabilitás jön létre a könyökízületben.
• Atópiás bőrgyulladás: A környezeti allergéneknek köszönhetően a kutyák között viszonylag gyakran alakul ki spontán atópiás bőrgyulladás. Mivel a tünetek igen változatosak, gyakran nehéz pontos diagnózist felállítani. Általában heves vakarózással, az érintett terület nyalogatásával jár, ezen kívül szőrhullás, a bőr pirossága, piros foltok, göböcskék, fül- és bűzmirigy gyulladás stb. jelentkezhetnek.
• Addison-kór (mellékvesekéreg alulműködés): Ez a nehezen diagnosztizálható betegség a mellékvesekéreg elégtelenségével jár, emiatt csökkent kortikoszteroid hormontermelés, és így bágyadtság, letargia, soványság, folyamatos hasmenés jelentkezik. Leginkább fiatal és középkorú szuka kutyák veszélyeztetettek.
• Cushing-szindróma (mellékvesekéreg túlműködés): Ez egy hormonális eredetű betegség, amely során a mellékvesék túl sok kortikoszteroid hormont termelnek. Tünete a túlzott vízfogyasztás, nagy mennyiségű vizelet ürítése, sorvadt izmok, fáradékonyság, gyengeség. Ezen kívül jellegzetes bőrtünetek tapasztalhatóak: kétoldali szimmetrikus szőrhullás a törzsön, elvékonyodott bőr és szőrzet.
• Epilepszia: Egy olyan agyi működési zavar, amelynek során az agy egyes területein fokozott elektromos tevékenység keletkezik. A kutyák gyakori idegrendszeri betegsége, melynek tünetei változatosak lehetnek, mivel a betegségnek is többféle típusa van. Alattomos betegség, ezt szűrni nem lehet, és van, amikor csak 5-6 évesen manifesztálódik. Természetesen a betegség kiderülése után az egyedet tovább tenyészteni tilos, és célszerű ivartalanítani is.
• Pajzsmirigy alulműködés: A szervezet nem tudja fenntartani a megfelelő pajzsmirigy hormonszintet. Ennek jelei közé tartozik a súlygyarapodás, a szőrzet elvékonyodása, a száraz bőr, a lassú szívverés és a hideg iránti érzékenység. Könnyen kezelhető napi gyógyszeres kezeléssel, amelyet a kutya egész életében folytatni kell.
• Sebadenitis: A kutyák és macskák olyan betegsége, amely során a bőr faggyúmirigyei gyulladásos reakció következtében visszafordíthatatlanul elpusztulnak. Az idiopátiás betegségek csoportjába tartozik, azaz tényleges oka ismeretlen.
• Cataracta (szürkehályog): Szemet érintő elváltozás, amely hosszú távon vakságot okoz. Szerencsére korszerű szűrési lehetőségek állnak már rendelkezésre ezek ellenőrzésére, így is segítve a szelekciót, hogy csak egészséges szemű kutya kerüljön tenyésztésbe.
• Hyperuricosuria (HUU): Egy genetikai betegség, melynek vizsgálata vérből történik. Magas húgysavszinttel jár, ami hosszútávon kőképződést okoz az urinális traktusban, ezáltal fájdalmat, vizelési nehézséget, inkontinenciát okozhat. Léteznek érintett, hordozó és mentes egyedek. Bár sok érintett kutya sosem fog tüneteket produkálni, a legtöbb tenyésztő figyel arra, hogy csak mentes és hordozó kiskutyák szülessenek.
• Harapáshibák és foghiány: Ugyan általában csak szépséghiba, a mindennapi életet nem befolyásolja a különböző harapáshibák (előre-, hátra-, vagy tétre harapás) vagy a foghiány. Ezek tenyésztésből kizáró okok, de a hétköznapokban, munkában nem zavarják az adott egyedet.

Táplálkozás:Törekedj arra, hogy kutyusod mindig vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag eledelt kapjon, és sose etesd túl. Azonban mivel a vizsla nagyon aktív életet él, nagyobb mennyiségű táplálékra lehet szüksége, mint egy szobakutyának. Ugyan sok helyen olvashatod, hogy a száraztápos etetés tökéletes a kutyák számára, a száraztápok nagy része azonban nem megfelelő választás. Ezek ugyanis olyan silány minőségű összetevőkből készülnek, mint a húsliszt és a gabona, amelyek alacsony tápértékkel rendelkeznek, és akár allergiát is okozhatnak.

Ajánlottak a gabonamentes eledelek, melyeknek magas húsrészarányuk van. Például a PetChef frissen főtt kutyaeledeleit Dr. Varga József állatorvos állította össze, aki a kutyák táplálkozására specializálódott. Egy gondosan összeállított monoprotein bárányhúsos ragu hajdinával, quinoával, sütőtökkel, brokkolival és édesburgonyával készül. Könnyen emészthető és hipoallergén, így ideális az allergiás kutyusok számára. Az etetési mennyiségeket illetően támaszkodj a mindenkori gyártó adataira. Száraztáp esetében reggelente mérd ki a napi mennyiséget, és több adagban kínáld fel kedvencednek: kölyöknek eleinte 4 adagra, míg felnőtt kutyának 2 adagra oszd a napi adagot. Étkezések után pedig legyen lehetősége a kutyának egy kis emésztést elősegítő alvásra. Ezáltal elkerülhető a veszélyes gyomorcsavarodás. Kutyusod betanításakor, kiképzésekor csakis egészséges jutalomfalatokkal kedveskedj kedvencednek. A PetChef kínálatában már elérhetőek az ínycsiklandozóan finom és omlós tőkehal tallérok, amelyek fagyasztva szárított eljárással készülnek friss tőkehalból és farkashalból. A snackek közül kiválóan megfelelnek például a marhabőrből vagy szárított pacalból készülő csontok, melyek hosszú ideig biztosítanak elfoglaltságot. Vizsládnak mindig álljon elegendő friss víz is rendelkezésére.

Tenyésztés és felelős gazdivá válás

Az első lépés a megfelelő tenyésztő kiválasztása. Sajnos a magyar vizsla népszerűségének és az óriási keresletnek köszönhetően rengetegen szaporítják a jó pénzkereseti lehetőség miatt. A szaporítókat pedig sajnos nem érdeklik a fajta érdekei és az sem, ha valamilyen genetikai betegség öröklődik a vérvonalon. Egy komoly tenyésztő egészségügyi szempontok szerint is szelektálja állatait, hogy minimalizálja ezen megbetegedések kockázatát.

A felelős tenyésztők legfőbb célja, hogy egészséges, megfelelő ösztönű és jó idegrendszerű munkakutyák szülessenek, akik megállják a helyüket a mindennapi munka során, de ha kell, akkor egy aktív család megbízható tagjai legyenek. Akik vizslát választanak maguk mellé társnak, fel kell készülniük arra, hogy ez a kutya igényli, hogy sokat foglalkozzanak vele, amihez bizony sok időre van szükség. Ez a kutyafajta nem alkalmas ketrecben való tartásra, de mégsem szükséges számára feltétlenül nagy szabad telekkel bíró ház. A szűkös családi háznál sokkal fontosabb számára a mindennapi házon kívüli alapos mozgás és leterhelés.

Elhivatott kezdő gazdának is ajánljuk a fajtát, de ez esetben célszerű kutyaiskolába menni és profi segítségét kérni, mert az aktív kölyökkutyánk könnyen a fejünkre nőhet. Mivel igen igénytelen, ellenálló és alkalmazkodó fajta, így lakásban és kertben is tartható, de a nagy mozgásigényről sosem szabad megfeledkezni. Ha mégis nagy telek tartozik a házhoz, feltétlenül „szökésbiztossá“ kell tenni a kutya számára.

A magyar vizsla szoros barátságot tud kiépíteni a gyerekekkel. Ennek ellenére sohase hagyjuk egyedül, felügyelet nélkül a gyermeket és a kutyát! A kutya időigényességét is mindig tartsuk szem előtt: a magyar vizslának akkor is szüksége van a szabadban történő elfoglaltságokra, ha a családban kisgyerekek vannak. Mivel nagyon ragaszkodó kutyafajtáról van szó, gondoljuk át, hogy magunkkal tudjuk-e majd vinni a kutyát szabadságra, nyaralásra. A különválás módfelett rosszul esne ennek a kutyának. Amennyiben a szabadság alatti felügyelet gondolatával foglalkozunk, ajánlatos már kölyökkorban elkezdeni a kutya megismertetését azzal, hogy időnként máshoz kerül.

Alaposan gondoljuk át a kutya tartásával járó költségeket: a kezdeti alapkiadások - pl. vételár, alapfelszerelés - mellett a jövőben rendszeres költségek is jelentkeznek. Ebbe olyanok tartoznak, mint a minőségi eledel, esetleges adók, biztosítások és állatorvosi költségek. Ha kölyköt keres, forduljunk egy, a fajtával foglalkozó egyesülethez. Néhány tenyésztő kizárólag vadászoknak adja el kiskutyáit. Németországban az FCI szabályai szerint valamennyi, tenyésztésre jóváhagyott kutyának meg kell felelnie egy tenyészválogatási vizsgán. Ezáltal biztosított, hogy ezek az állatok kiváló vadászképességekkel rendelkeznek.A rövidszőrű magyar vizslával ellentétben drótszőrűt csak ritkán találni. Alkalmanként előfordulhat, hogy egy magyar vizsla valamilyen okból elveszíti az otthonát, és új gazdát keres. Viszont ez a fajta viszonylag ritkán fordul elő, ami csekéllyé teszi az ilyen örökbefogadás esélyét. Ha pedig nem vizsgázott vadászkísérőt keresünk, igazán jó alternatívát kínálhat az állatvédelemből származó kutya. A „Vizslák bajban“ jellegű egyesületek többek között más országokba is közvetítenek a magyar állatvédelemből származó magyar vizslákat. Néha találni a vadászatból már „leselejtezett“ kutyákat, melyeket már nem tartanak alkalmasnak a vadászatra, és ezért új gazdát keresnek. Az ilyen kutyáknak csak ritkán vannak papírjaik, emellett a kutya jövőbeli nevelése az állat korábban szerzett tapasztalatainak függvényében jelenthet több-kevesebb kihívást. Viszont ha igyekszünk minél több információt begyűjteni a kutya előéletét illetően, nagyjából meg tudjuk becsülni, hogy az adott állat mennyire passzol hozzánk, illetve családunkhoz.

tags: #magyar #vizsla #zsemle #szinu