A gomb és a fogantyú története mélyen összefonódik az emberiség öltözködési és lakáskultúrájával. A paleolitikumtól kezdve napjainkig, ezek az apró, ám annál fontosabb kiegészítők nemcsak praktikus célt szolgálnak, hanem státuszszimbólumok, műtárgyak, és a design meghatározó elemei is. Különösen Magyarországon, a történelmi viharok és kulturális hatások kereszttüzében alakult ki egyedi "magyaros" jellege, ami a funkcionalitáson túl esztétikai értéket is hordoz.
A Gomb: Ősi Kapcsolóelemtől a Luxus Kiegészítőig
A gomb, mint rögzítőelem, az öltözködés történetével egyidős. A rómaiak még inkább szalagokat és fibulákat, azaz ruhakapcsoló tűket használtak, de a 13. századtól kezdve, keleti hatásra, Európában is elterjedt a gombhasználat. Kezdetben a gombok a gazdagság és a társadalmi rang jelzői voltak.
Az Anyagok és a Státusz Szimbóluma
Az elefántcsontból készült gombok státuszszimbólumnak számítottak, a gazdagok aprólékosan kidolgozott darabokat viseltek. A rokokó idején még gyöngyházberakással is díszítették őket, miniatűr műtárgyakként tündökölve az öltözékeken. A 19. századig a gombok igazi kis műalkotásoknak számítottak, amelyek nemcsak funkcionálisak voltak, hanem egyúttal a viselet díszei is.
A kiállításon látható viaszgombok is apró műtárgyaknak tűnnek, amelyek a korabeli mesterségbeli tudásról tanúskodnak. Az ásványokból és drágakövekből készült öltözék-kiegészítők a hazai főúri divatban a 16. és 17. században váltak népszerűvé, tovább hangsúlyozva a gomb luxusjellegét.
A Gombgyártás Fejlődése: Kézművességtől az Ipari Gyártásig
Az angliai találmány, melynek lényege szaru vagy fémkarikára cérnaminták öltése, forradalmasította a gombgyártást. Ebből készültek általában a fehérnemű- és ágyneműgombok, egészen addig, amíg fel nem találták a műanyagot. A műanyag gomb gyártásáról szóló retró híradó részletek a múzeumban arról tanúskodnak, hogy a Fővárosi Műanyagipari Vállalat gépeinek néhány perces munkája felért egy hetekig tartó kagylóhalászat eredményével, jelezve az ipari fejlődés gyorsaságát.
A szép üveg- és porcelántárgyak, melyek a vitrinekben láthatók, utóbbiak nem is igazán funkcionális darabok voltak, hanem dekorációs céllal használták őket a legelegánsabb darabokon. Érdekes, hogy mint megannyi divatjelenség, ez is leszivárgott a felsőbb körökből egészen a hazai parasztságig, akik a 20. században már saját ruháikon is alkalmazták ezeket a díszes gombokat.
A Massányi-gombdinasztia: Egy Családi Vállalkozás Története
Külön tabló mutatja be a Massányi-gombdinasztia történetét, emellett kisebb enteriőrt is berendeztek a kiállításban szerszámokkal, mérleggel és Massányiék iparigazolványaival. A családfő egykor a Felvidékről érkezett Budapestre, előbb csak kereskedett a gombokkal, később vágott bele a gyártásba. A kis vállalkozás sikeres lett, és utódja máig működik. Természetesen 1949-ben ezt is államosították, de sorstársaiktól eltérően viszonylag hamar, 1954-ben visszakapták az iparengedélyüket, ami rávilágít a korabeli gazdasági és politikai viszonyokra.
A Fogantyú: Funkcionális Szükséglettől a Konyhai Stílus Meghatározójáig
A fogantyúk, hasonlóan a gombokhoz, hosszú utat jártak be a puszta funkcionalitástól a konyhai és lakásdekoráció fontos stílusmeghatározó elemévé válásig.
A Formavilág Sokszínűsége
A fogantyúk terén az elmúlt évtizedekben sokszorosára nőtt a választék. Miközben a fogantyú nélküli tip-on ajtók, fiókok elárasztották a piacot, ugyanúgy a reneszánszukat élik a kis, színes kerámia gomb fogantyúk. Anyagukat tekintve is igazából bármit megtalálunk a piacon: fát, kerámiát, bronzot, alumíniumot, kovácsolt vasat, bőrt, üveget stb.
Használat szempontjából vannak beltéri és kültéri fogantyúk (sokan építenek ma kültéri konyhát a kertjükben), utóbbinál az időjárás-állóság is fontos minőségi szempont. A gomb fogantyúk a klasszikus formájuk miatt kedveltek, de ebből is létezik modernebb és hagyományos formájú. Azok, akik emellett döntenek általában túl azon, hogy a modern dizájnt kedvelik, másik nagy előnyként a tisztíthatóságát emelik ki.
A Fogantyú Nélküli Design és a Visszatérő Trendek
Egészen a közelmúltig, a konyhabútorok egyik legnagyobb trendje volt a fogantyúk hiánya, vagy a fogantyúk olyan elhelyezése, hogy azok láthatatlanok legyenek. Jelenleg, a legújabb konyhatervek az elülső bútorfogantyúkat részesítik előnyben, így egységes dizájnt alkotnak. A leginnovatívabb konyhákban, a kiegészítők fontos szerepet játszanak abban, hogy saját karakterrel rendelkező dekorációs projektekké váljanak. A megrendelő olyan kialakítást keres, amely eltér a környezetétől, ugyanakkor tükrözi személyiségét.
Ebben az értelemben kapnak különleges jelentőséget a bútorok fogantyúi. Ha mindenre gondolunk, ami egy konyha dizájnját képviseli, a fogantyúk kiválasztása szinte anekdotának tűnhet. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól. A bútorfogantyúk kiválasztása olyan specifikus kérdések körül forog, mint a méret és a forma, hogy egységes dizájnt hozzanak létre. De nem ez az egyetlen dolog, amit figyelembe kell vennünk.
A Vintage Fogantyúk Reneszánsza
A vintage fogantyúkat nagyanyáink régi konyháival társítjuk, de a belsőépítészek egy lépéssel tovább mennek. Valójában az ilyen típusú fogantyúk kiváló lehetőséget jelentenek a konyha felújításához is, amikor nem akarunk nagy munkákat végezni. Ha van valami, ami meghatározza a jelenlegi belsőépítészeti projekteket, akkor az az igény, hogy egy ház összes terének díszítését személyessé tegye. Nem akarjuk többé, hogy a nappalink vagy a konyhánk úgy nézzen ki, mint az általunk ismert embereké.
A konyha az egyik hely a házban, ahol a legtöbb órát töltjük. Éppen ezért a design trendek arra törekszenek, hogy kényelmes, funkcionális és különösen szép és barátságos hellyé tegyék. Függetlenül a funkcionalitástól, nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezeknek a szerelvényeknek a megválasztása határozza meg a konyhánk stílusát.
Grandiózus és lenyűgöző konyha
A Stílusok Sokszínűsége a 20. Században
A századfordulón a progresszív építészek a praktikus termékekben látták a jövőt. Ugyanakkor ebben a korban jellemzőek voltak a géppel kivágott finom részletek és az extravagáns történelmi stílusjegyek is. Rendkívül népszerűek lettek a bronz, sárgaréz, réz, illetve a rusztikus és antik hatású vasból készített fogantyúk.
Az 1925-ös években az Art Deco mozgalom kiemelkedő figyelmet kapott, amely nagyban befolyásolta az építészetet és a különféle stílusokat. Az első modern világstílus - gyakran a luxushoz kapcsolható - amely az élet minden területére kihatott, a kor divatját is meghatározta. A modern korban a legnevesebb építészek (mint pl. Schindler, Gropius és Van Der Rohe) igyekeztek a múlt stílusjegyeit valami modernre cserélni. A funkcionalitás mellett itt már inkább a fogantyúk megjelenése kezdett előtérbe helyezkedni. A múlt stílusjegyei mellett a korszerű és egyedileg megmunkált fogantyúk is megjelentek. Innentől kezdve a fogantyúk típusainak és megjelenésének tárháza végtelenné vált. A lehetőségeknek csak a képzelet szab határt.
Magyaros Jellegek a Hadsereg Felszerelésében: A Fegyverzettől a Gombokig
A magyaros jellegek nemcsak a civil öltözeteken és a lakberendezésben, hanem a hadsereg felszerelésében is megmutatkoztak, különösen a 16. és 17. században. A török hódoltság kora és a folyamatos harcok alakították ki a magyar hadviselés és fegyverzet jellegzetességeit.
A Mohácsi Vész és a Hadsereg Felépítése
Mátyás király halála után fekete serege nagy részét sietnek zsoldjukba fogadni a szomszéd fejedelmek. Mindamellett a magyar hadsereg még sokáig kitűnő hírnévnek örvend, s a szerencsétlen mohácsi csata után sem mondható e részben elzüllöttnek. A 16. század elején az országgyűlések új és új törvényeket hoznak a hadügy érdekében. A banderiális rendszer fenntartatott, de kimondatott, hogy egyesek megválthatják magukat.
II. Lajos király 1523-ban, a török veszéllyel szemben elrendeli az országgyűlés az általános felkelést. A bandériumokra nézve elrendeli, hogy azok lovon és ne kocsin jelenjenek meg. Minden birtokos tíz jobbágytól egy lándzsást, vagy legalább íjjal és nyilakkal ellátott gyalogost tartozott volna kiállítani, míg egyes vármegyék és városok puskások kiállítására köteleztettek. 1526-ban Szulejmán török szultán 200,000 főnyi hadsereggel és 300 ágyúval átlépvén a magyar határt, Lajos király is védelemre gondolt. De a korábban hozott védelmi törvényeknek nem volt foganatjuk, úgy, hogy a magyarság ezen óriási hadsereggel szemben augusztus 29-én Mohács mezején csak 28 ezer harcost és 80 ágyút tudott szembeállítani.
Az egykorú török történetírók is ekként írják le és magyarázzák a dolgot. Dselálzádé Musztafa, ki mint Szulejmán történetírója maga is jelen volt a mohácsi csatában, még részletesebben írja le azt. Elmondja, hogy a török vezérek azonnal látták a magyarok vesztét, mert szekérvárba zárkóztak, s mert, mint mondja, a «szerencsétlen magyar nemzetnek az a szokása a csatában, hogy tetőtől talpig vasba és acélba öltözik és lovát is abba burkolja, s mindegyik lóháton ülve, a mellette levőt magához láncolja. Testüket lándzsa nem járja, kard nem fogja, nyíl nem sebzi. Csatasoruk úgy volt elrendezve, hogy minden lovas mellett két puskás gyalogos állott.
Grandiózus és lenyűgöző konyha
Dselálzádénak a bécsi udvari könyvtárban levő művét elsőrangú és becses forrássá teszi reánk nézve azon körülmény is, hogy miniatűrszerű finomsággal kidolgozott akvarellképben is bemutatja a mohácsi csatát. A kép egyik felét a török, a másikat a magyar hadsereg foglalja el, míg középen a török sereg ágyúi állnak szemben a magyar sereg középpontjával. E képen az akkori magyar és török sereg hadi viseletének hű képével ismerkedünk meg. Szemben velük áll a magyar hadsereg az előtérben előre szegezett lándzsákkal rohanó teljes burgundi vértezetű nehéz lovasságával, a tölcséres puskájú, ugyancsak vértezett puskásokkal, közöttük a nagy zászlóvivőkkel, s a lóháton hosszú trombitákat fúvó s dobokkal ellátott lovas zenekarral. De legjobban érdekel bennünket a középütt lovagló király, II. Lajos alakja, aki kétfejű sassal díszített lótakaróval, vértezett lovon, maga is aranyozott teljes burgundi vértezetben, sisakján aranyozott koronával s ebből hosszan hátra lelógó strucctollal van öltözve.
A Janicsárok: Gombbal Díszített Csákók és Fanatikus Hűség
A török hadsereg törzse nagy és legvitézebb része vagy napi zsoldon volt, vagy a kormánytól hűbérbe adott birtok fejében tett hadi szolgálatot. Ez a hadsereg szervezeténél fogva korában a világ legvitézebb hadserege volt. És ez a vitéz török hadsereg nem mohamedánokból, hanem a meghódított keresztény nemzetek elrabolt gyermekeiből állott. E hadseregnek két főrésze volt, a gyalogos és lovasok osztálya.
Minden öt évben egy-egy török csapat ment ki a meghódolt keresztény falukra, hol összegyűjtötték a hét évestől a fölserdült korig való minden fiúgyermeket, s abból kiválogatták a legszebbeket és legegészségesebbeket. A gyermekeket előbb Kis-Ázsiában, később Konstantinápolyban nevelték mohamedánokká. Zárdai laktanyákban laktak, minden nélkülözést tűrve s megszokva a feltétlen, vak engedelmességet. Csákójuk gombját mindeniküknek egy tokba feltűzött fakanál képezte. A testületi szellem fokozására nagyban befolyt, hogy e csapat Szulejmánig csak akkor tartozott csatába menni, ha a szultán személyesen vezette őket. Fokozta hősiességüket a vallási fanatizmus, a mennyiben a janicsárok egy bizonyos papi rend tagjai is voltak, kiknek nősülniük sem volt szabad.
A Magyar Fegyverzet és Védőöltözék Fejlődése
Ha most már a fegyverzetet illetőleg az előző korszakra is visszatekintünk, látjuk, hogy a 14. századtól a 16. század közepéig a régi ősmagyar harcmodor és fegyverzet a nyugati lovagi fegyverzettel együtt és egymás mellett fejlődik. Éppen ez adja meg a magyar fegyverzetnek azon sajátságos képét, mely egyebütt sehol fel nem található. A jelzett viszonynál fogva éppen tárgyalt korszakunkban, a kézíj és nyíl mellett ott találjuk a nehéz számszeríjat, a régi magyaros szablya mellett a keresztény középkor keresztalakú markolattal bíró egyenes kétélű kardját és pallosát.
A különböző formájú alabárdok, lándzsák és csatabárdok mellett a buzogányt, mely úgy látszik, a 13. század közepe táján beköltözött kunok révén terjed jobban el hazánkban. Főképpen a lovasság használta. A 15. század közepétől fogva már Olasz- és Németországban is feltűnik, mint rendesen a magasabb tisztség jelvénye, mint vezéri bot. A törököknél nemzeti fegyver lévén, velük való gyakori harcolásunk után a 16. és 17. században mindinkább elterjed. A III. Béla király sírjában talált jogar és a koronázási jelvények között századok óta őrzött jogar szintén buzogányalakúak, s azt mutatják, hogy e fegyvernem hazánkban mily régi keletű. Több típusa közül már Ilosvai említi, hogy Toldi Miklós «hét tollú buzogányt» hordott.
A támadó fegyverek sorában utolsó helyen említjük meg a csákányfokost, mely szintén tipikus magyar fegyverré fejlődött, s a mely szintén ezen korszakban lép föl. Eredetileg a bárdból fejlődött ki. Mint Nagy Géza mondja: «A míg a vért sodronygyűrűkből állt s ennek túlnyomó használata eltartott a 14. század végéig, nálunk a bárdszerű vágó fegyvernek volt keletje, mely egy súlyos csapással ketté metszette a vassodronyt; a 14. század vége felé azonban a teljes vasöltözés kezdett divatba jönni s a 15. század közepén túl már Európa-szerte általánossá vált, ekkor tehát beállt a szüksége egy olyan támadó fegyver alakulásának, mely át tudjon hatolni a páncél lemezén; erre pedig a csákány és bárd régi alakjában már nem alkalmas. A csákány tüskében végződő fokának kifejlődését tehát a 14. sz. végére vagy a 15. század elejére tehetjük s a milyen arányban terjedt a vaspáncél, olyan arányban nőtt a tüskés csákány jelentősége is, úgy hogy a 15. század vége felé, s még inkább a 16. és 17. században vált jelentős fegyverré.
E korszakban lép fel végül nagyobb arányokban az újabb kor egész hadrendjét megváltoztató új fegyvernem, a lőfegyver: a puska. A 15. század elején csak egyszerű vascsőből áll, gyújtólyukkal ellátva. Eleinte ezen formájában igen keveset lehetett vele az ellenségnek ártani, mert nem lehetett vele célozni. Korszakalkotó volt e tekintetben a 15. század végén a puskaagynak feltalálása, mely lehetővé tette a célzást. A kanócos gyújtószerkezet még a 15. század végén csak emeli ezen hatást, a kereklakatos kovás szerkezet pedig a 16. század elején még inkább fokozza azt.
A Sisakok és Vértzetek: A Magyar Huszár Jellegzetességei
A védő fegyverek során első helyen kell említenünk a sisakot. A 14. században még a fazéksisak dívik nálunk, míg e század végén a csúcsos sisakformák jönnek divatba, a 15. század elején pedig a kalapforma francia formák hódítanak. A Bécsi Képes Krónika képeiről úgy látszik, hogy az ősi, rézlemezekkel díszített és egyszersmind védett süvegek is tartották magukat. A 16. század elején lép fel a keleti csúcsos formájú, nyakvédővel és orrvédő vassal ellátott magyar huszársisak, melynek legszebb példánya a Zrínyi Miklósnak tulajdonított sisak, s a mely forma egészen a 17. század végéig fenntartotta magát nemcsak nálunk, hanem mint speciális magyar forma egész Európában. A sisak szó is tőlünk ered.
A vértet illetőleg már az előzőekben kimutattuk, hogy annak két neme volt használatban az egész korszakon keresztül, a sodronypáncél és a tulajdonképpeni vért, a sín- vagy lemezpáncél. Csak fájdalommal említhetjük fel e helyt is, miszerint nálunk, hol a páncélos vitézek tízezrenként vonultak csatába, sem nyilvános, sem magángyűjteményben nem maradt fenn egyetlen számbavehető teljes vértezetünk.
A védő fegyverek során utolsó helyen említjük a pajzsot, melyről már szintén ismételten szólottunk. Itt csak megemlítjük, hogy a kis kerek pajzsot felváltotta a háromszögű német forma, majd a négyszögletű olasz forma, mely valószínűleg Pávia városa után pavizi-nek neveztetett, melyből a középkor végén a pajzs szó alakult. A 14. században azután fellép a speciális magyar tárcsaforma, mely némi török befolyás alatt változva, a 17. század végéig fentartotta magát.
A Magyar Holokauszt és a Svájci Diplomaták Mentőakciói: Az Emberiesség Gombjai
A 20. század egyik legsötétebb időszakában, a második világháború alatt, a gombok és fogantyúk jelentősége háttérbe szorult az emberi élet megmentésének sürgősségével szemben. Svájci diplomaták, Vöröskereszt-küldöttek és civil személyek rendkívüli bátorsággal és önfeláldozással vettek részt a magyar zsidók mentésében.
Carl Lutz: Az "Üvegház" és a Védőlevelek
Carl Lutz 1942 és 1945 között a svájci követség konzuli védelmi osztályának vezetésével volt megbízva Budapesten, egyben tizenkét háborúzó állam érdekeit is képviselte. Raoul Wallenberggel, Angelo Rotta apostoli nunciussal, Friedrich Born Vöröskereszt-küldöttel és más diplomatákkal együttműködve több tízezer védőlevelet, kivándorlási igazolást és csoportos útlevelet állítottak ki. Ennek eredményeként a budapesti zsidók többsége - akiket több mint száz menedékházban rejtettek el - megmenekült a deportálástól. 124 000 zsidó élte túl a háborút Magyarországon; közülük körülbelül a fele Carl Lutznak köszönheti az életét. A budapesti Vadász utca 29. szám alatt található úgynevezett Üvegházban - amely a második világháború alatt Carl Lutz svájci alkonzul mentőakciójának központja volt - a Budapesti Carl Lutz Alapítvány emlékszobát hozott létre.
Gertrud Lutz: A Hátország Nője
Carl Lutz felesége, Gertrud Lutz élelmet szerzett be, főzött és gondoskodott a betegekről a svájci követség pincéjében, amely akkoriban rejtekhelyként szolgált. Míg férje, Carl Lutz és munkatársai több ezer zsidó számára állítottak ki védőleveleket, ezzel megmentve őket a megsemmisítő táborokba történő deportálástól, Gertrud fáradhatatlanul támogatta férje munkáját. Miután elvált férjétől, a fáradhatatlan Gertrud bebizonyította, hogy nem csupán „a férfi oldalán álló nő” volt. Elszántan folytatta humanitárius küldetését. A Schweizer Spende segélyszervezetnél dolgozott, többek között az akkori Jugoszláviában, Finnországban és Lengyelországban, majd csatlakozott az UNICEF gyermeksegély szervezethez. Brazília elszegényedett északkeleti részén 1951-től táplálkozási programokat irányított és szülészeteket hozott létre.
Grandiózus és lenyűgöző konyha
Friedrich Born: A Vöröskereszt Elhivatott Képviselője
Friedrich Born a legsötétebb időkben tanúsított erkölcsi bátorságot. 1944-ben Born-t (született 1903-ban Langenthalban) kinevezték a Vöröskereszt budapesti küldöttségének vezetőjévé, Jean de Bavier utódjaként, gyakorlati tapasztalat nélkül a Vöröskereszt munkájában. A küldöttség munkájára elsősorban zsidókat alkalmazott. Kórházakat, gyermekotthonokat, árvaházakat és ingyen konyhákat hozott létre a magyar zsidók számára, és ezeket a létesítményeket a Vöröskereszt védelme alá helyezte. Körülbelül 7000-8000 gyermeket gondoztak a mintegy 60 gyermekotthonban és árvaházban. Born az ICRC felhatalmazásával védelmi papírokat állított ki az érintett emberek számára. Együttműködött továbbá latin-amerikai országok svájci konzuli képviseleteivel is, hogy azok országukra érvényes bevándorlási papírokat állítsanak ki, ezáltal biztosítva védelmet magyar zsidóknak a náci megtorlások és a deportálás ellen. Sajnos Born erőfeszítései ellenére sem tudta megakadályozni a deportálások többségét. Sikerült azonban leállítania az utolsó konvojok indulását, ezzel mintegy 7500 ember életét mentve meg.
Harald Feller és a Svájci Követség Segítése
Harald Feller segítette Carl Lutzot a svájci védelem alatt álló zsidók megmentésében. Feller szorosan együttműködött a más semleges országok követségével, hogy folyamatos nyomást gyakoroljon a kormányra a zsidók üldözésének és deportálásának leállítása érdekében. Feller hamis svájci útlevelekkel és menedékkel segítette a svéd misszió tagjait, akiket a nyilaskeresztes párt támadott. A háború vége felé Feller több tucat zsidót rejtett el budapesti konzuli rezidenciájának pincéjében. 1945 februárjában a szovjetek letartóztatták Fellert és a svájci követség egy másik alkalmazottját, és Moszkvába szállították őket.
Hildegard Gutzwiller és az Apátsági Menedék
Hildegard Gutzwiller-t 1934-ben vették fel tanárnak a budapesti Sacré-Cœur kolostor Sophianumába. A második világháború alatt számos menekültet mentett meg a deportálástól úgy, hogy befogadta őket a kolostorba. Abban az időben a kolostor területe Svájc és a Vatikán diplomáciai védelme alatt állt.
Otto Haggenmacher és a Gyermekmentés
1944 októberétől 1945 februárjáig Otto Haggenmacher üzletember budai villájában több mint harminc zsidó gyermeket rejtegetett, gondozott és mentett meg a deportálástól. Ebben együttműködött vele a magyar Sztehlo Gábor lelkész. A gyermekek szüleinek többsége megsemmisítő táborokban vesztette életét.
Anna Riesen Flescher: A Személyes Bátorság Példája
A st. Jakob F. Anna Riesen Flescher kitüntetésének átvételekor családja körében, Yad Vashem, 2008. A második világháború alatt Rómában rejtegette és mentette meg Joachim Flescher-t, zsidó pszichiátert, aki később a férje lett.
Margareta Tobler és a Bázeliek: Segítség a Határon Túl
A háború éveiben Witwer a svájci humanitárius hagyományokat követve részt vett zsidó menekültek, hadifoglyok és politikai üldözöttek mentésében. Margareta Tobler a háborús évek alatt Svájc semleges státuszát kihasználva segített üldözötteken, főleg zsidókon, akik a náci megszállás elől menekültek. A Battegay házaspár Bázelben élt, és arról vált közismertté, hogy segített a náci üldözés elől menekülő zsidóknak. A háború alatt menedéket nyújtottak nekik és közvetítőként működtek közre a svájci hatóságok és a menekültek között.
A Pannonhalmi Főapátság: Menedékhely a Vész idején
1944 elején Kelemen Krizosztom főapát levelet írt a Bizottságnak azzal a javaslattal, hogy a Magyarország északnyugati részén található főapátságot helyezzék a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) védelme alá. 1944 októberében Born a Vöröskereszt nevében Brunschweilert, Budapesten élő üzletembert bízott meg a művelet irányításával. Brunschweilernek sikerült találkozót szerveznie Edmund Veesenmayerrel, a német Birodalom magyarországi meghatalmazottjával, amikor is megbeszélték a menekültek befogadásának a feltételeit. Abban az időben azokat a magyar zsidókat, akiket még nem szállítottak a megsemmisítő táborokba, nyugat felé menetelésre kényszerítették a szovjetek előre nyomulása elől, melynek során sokan meghaltak. Born utasítása Brunschweilernek az volt, hogy azok a gyermekek, akik elvesztették szüleiket vagy más okból védelemre szorultak, kapjanak menedéket, de a „politikai személyiségeket”, valamint a 14 év feletti férfiakat és fiúkat nem szabad befogadni. Ahogy a Vörös Hadsereg Pannonhalmához közeledett, a menekültek száma körülbelül 3000 főre nőtt. 2006. október 17-én az apátságban felavatták Brunschweiler emléktábláját.
Az Antiszemitizmus és Iskolai Zaklatás: A Kirekesztés Modern Formái
A történelem során a kirekesztés és a gyűlölet számos formában megmutatkozott, az antiszemitizmustól az iskolai zaklatásig.
Az Antiszemitizmus Jelentése és Történelmi Példája
Az antiszemitizmus szó a zsidókkal szembeni előítéletet, az irántuk érzett gyűlöletet jelenti. Legszélsőségesebb történelmi példája a holokauszt, amely 1933 és 1945 között az európai zsidóság államilag támogatott üldözését és legyilkolását jelentette a náci Németország és kollaboránsai által.
Az Iskolai Bántalmazás (Bullying)
A bántalmazás nagyon tág körben értelmezhető. Szűkebb értelemben csak a fizikai erőszaktevést szoktuk idesorolni, de valójában a csúfolódás, a zaklatás, a fenyegetés is ehhez tartozik. Az iskolai erőszak, vagyis a bullying olyan indokolatlan agresszív viselkedésforma, amely ismétlődő jelleggel és szándékosan irányul általában egy gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében. Általában nem nyilvános, titokban zajlik, a fenyegetések miatt esélyt sem adva a segítségkérésre.
A zaklatást az egyszeri bántalmazástól vagy más konfliktushelyzettől (pl. „ártatlan” csúfolódás) három tényező különbözteti meg:
- erős negatívan befolyásoló hatása van, a zaklatás áldozata nem tudja élni a mindennapi életét a zaklató tevékenységének következtében - például mert állandóan félelemben vagy bizonytalanságban él;
- a zaklatás ismétlődik, a bántalmazó rendszeresen visszatér az elszenvedőhöz, és megismétli a cselekedetét, legyen az fizikai, szóbeli vagy szexuális tevékenység;
- az erőviszonyok eltolódnak: a zaklatás során a bántalmazó fél mindig több hatalommal rendelkezik (több pénze van, erősebb, több barátja van, hangosabb), és ezt fitogtatja is a zaklatás során.
Diákok Véleménye a Bullyingról: Felmérés Eredmények
A győri Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Technikum diákjai által készített felmérés, melyet a Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány projektje keretében végeztek, értékes betekintést nyújt a bullying jelenségébe. A kérdőívre 10-13. évfolyamig terjedően, név nélkül 162 db válasz érkezett. A legtöbb választ a 12. évfolyamból (33,5%) kaptuk, a legkevesebb pedig a 11. évfolyamból került ki (18%). A fiúk és a lányok aránya hasonló volt (53% fiú, 47% lány). A téma érzékenysége miatt tartották fontosnak a névtelenséget.
Kíváncsiak voltak arra, hogy tisztában vannak-e a tanulók a bullying fogalmával. A diákok elsöprő többsége (96%) ismerte a kifejezést. Valószínűleg annak köszönhető, hogy sajnos napi szinten jelen van az iskolánk életében. Az érettségiző osztályban már kezdetektől számos konfliktus alakult ki, ezért 10. osztályban osztályfőnöki órákat tartottak a téma megbeszélésére. Az iskolában válaszadó tanulók háromnegyede tapasztalt már iskolai bántalmazást. Kíváncsiak voltak, hogy milyen formában tapasztalták ezt. A diákok 73%-a a csúfolódást említette, valamint 61%-uk a kiközösítésre szavazott. Az említett problémák miatt az osztályból is többen átiratkoztak más iskolába, vagy akár teljesen abbahagyták tanulmányaikat és végzettség nélkül kellett a munka világába belépniük. Így próbálják hátuk mögött hagyni a rossz élményeket, de ezzel nem oldódik meg minden, mivel már nehezebben nyílnak meg mások előtt és elhúzódóbbak lesznek, ezzel újabb célponttá válnak.
A kérdőívet kitöltők egyharmada volt már bántalmazás célpontja, de a felmérést készítők szerint több ember is válaszolt volna igennel, csak jobbnak látták nem felvállalni. A leírt tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy a tanárok nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni a bántalmazás jelenlétét.
Grandiózus és lenyűgöző konyha
Mit lehet tenni a Bullying ellen?
A diákoknak feltették a kérdést, hogy mit lehetne a bullying ellen cselekedni, és hogyan lehetne az iskolát befogadóbb hellyé tenni? Az alábbi megoldásokat kaptuk: az egyik megoldás az azonnali közbelépés, azaz, ha a tanár észleli a jelenlétében történő bántalmazást és egyből közbeavatkozik. Egy másik válaszadó ezt írta: „Ha egy tanár látja, hogy valakit bántanak, akkor támogatja az áldozatot, jelenti az esetet az iskolai vezetőségnek, értesíti a szülőket és segít megelőzni a további bántalmazást”. Az iskola befogadóbbá tételével kapcsolatban kevesebb ötlet érkezett. Mások “a bántalmazók határozottabb szankcionálását” javasolták, ezt már kisebb kortól kezdődően, mind az iskolában, mind otthon.
Feltették a kérdést, hogy ha egy diák azt látja, hogy a barátja bántalmaz másokat, akkor mit tenne. Megnyugtató volt azt olvasni, hogy a többség megállítaná akár legjobb barátját is, ha a barát valakit bántalmazna, és elbeszélgetne vele, vagy egy tanárnak, vagy akár a szüleinek is jelezné. Azonban sajnos vannak olyan válaszadók, akik a barátjuk mellé állnának és részt vennének a bullyingban. Ez azt mutatja, hogy legtöbb esetben nem csak két ember között zajlik le ez a jelenség.
A diákok fele olyan osztályba jár, amelyben valakit vagy valakiket megjelenésük, testalkatuk, testi adottságaik, származásuk, hobbijuk, tanulmányi eredményük, vallási- és nemi hovatartozásuk miatt közösítenek ki. Mindezek a tulajdonságok teszik az embereket egyedivé. A tanulótársainkat megkérdeztük, hogy szerintük mi miatt történik a bántalmazás. Szerintük bántalmazáshoz vezethet irigység, féltékenység, anyagi helyzet különbség, önbizalomhiány vagy hatalomgyakorlás, vagy akár hirtelen indulat.
A Bullying Veszélyeinek Érzékelése
A következő kérdés az volt, hogy ki mennyire tartja veszélyesnek a bántalmazást. Az válaszokból azt a következtetést vontuk le, hogy a többség komolyan veszi a bullyingot, és úgy gondolja, hogy ez egy veszélyes jelenség, amivel foglalkozni kell. Sokan érzik úgy, hogy a bántalmazás már messze nem csak játék vagy ugratás, hanem valami, ami tényleg tönkretehet lelkeket és közösségeket. Ugyanakkor vannak néhányan, akik még mindig alábecsülik a helyzet súlyát, talán azért, mert nem éltek át hasonlót, vagy mert megszokták, hogy az iskolai csúfolódás „természetes része” a diákéletnek. Rengeteg tanuló középértéket választott, ami azt jelzi, hogy érzik a problémát, de talán nem világos számukra, hogy az mennyire mélyre hatol. Ez a közömbösség vagy bizonytalanság sokszor a legveszélyesebb, mert így a bullying csendben, észrevétlenül folytatódhat. Összességében a válaszok azt mutatják, hogy az iskolai közösségben már jelen van az probléma iránti érzékenység és az empátia, de még mindig lenne mit tenni annak érdekében, hogy mindenki megértse: a bántalmazás nemcsak veszélyes, hanem súlyos lelki következményekkel jár.
Az ezt követő kérdésre adott válaszok azonban megmutatják, hogy a diákok nem teljesen ugyanúgy látják a bullying lényegét. A legtöbben úgy gondolják, hogy a zaklatás alapvetően az erőviszonyokról szól, vagyis arról, hogy valaki hatalmasabbnak, befolyásosabbnak vagy egyszerűen „menőbbnek” érzi magát a másiknál. Ez az a tipikus helyzet, amikor a bántalmazó a saját erejét próbálja megmutatni, a másikat pedig lealacsonyítani. Ugyanakkor elég sokan nem értenek ezzel egyet és szerintük a bullying inkább érzelmi vagy személyes okokból fakad: például féltékenységből, irigységből vagy abból, hogy valaki figyelmet akar. Ez a kettősség szerintünk nagyon jól mutatja, hogy a zaklatás sokféle formában jelenhet meg és nem mindig ugyanazok a szándékok húzódnak meg mögötte.
A Zsidók Győri Gyökerei Honlap és Jövője
A "Zsidók Győri Gyökerei" honlapot 2021 decemberében indították, lényegében öt kerek esztendő telt el azóta. Számos anyagot tettek közzé kiemelkedő, zsidó származású személyiségek, művészek, vállalkozók, tudósok, írók és mások életútjáról és alkotásairól is. Hasonló módon a honlapon megjelent anyagaikkal és kapcsolat rendszerükkel hozzájárulhattak a Győrben, 2026-ban megrendezett eseményekhez. A honlap megtekintések relatív legmagasabb száma 2024. július 5-re, az általuk szervezett, 80. évforduló alkalmából.
Az összes megtekintések éves száma az elmúlt évek során így alakult: 2022 - 6 429; 2023 - 14 486; 2024 - 25 225; 2025 - 17 703; 2026 (1-3 hó) 5 518. Eltekintve a 2024-es kiugró adattól, a 2022-es első év megtekintési értéke a 2025-ös „normál” évre közel a négyszeresére emelkedett. Az elmúlt három évben (2022-2025) a legtöbb megtekintést Magyarországról kezdeményezték (57%). Ezt követte az USA (13%), Izrael (4%). Látogatóink zöme havi Hírlevelünk segítségével és internet kereső programok útján jut el hozzánk (utóbbi: 32%). A honlap célja, hogy a jövőben is tovább működtessék a zsidók győri gyökereit bemutató honlapot, és olvasókat, valamint aktív szerzőket toborozzanak.