Bevezetés a gyöngyfűzés világába
A gyöngyfűzés egy olyan alkotótevékenység, amely nemcsak esztétikus, hanem hasznos is. Segít az ellazulásban, fejleszti a kézügyességet és a koncentrációt, és a finommotorika fejlődését is támogatja. Gyerekek és felnőttek egyaránt könnyen elsajátíthatják az alapokat, és rendszeres, aprólékos kézmozdulatokat igénylő alkotással fejlődik a készség. A gyöngyfűzés során minden egyes mozdulat számít, egy gyöngyszem sem véletlen kerül a helyére.
A gyöngyfűzés világa rendkívül színes és változatos, ezért nincs egyetlen kezdőcsomag, amely minden igényt lefedne. A lehetőségek tárháza szinte végtelen, mint egy gardrób, ahol minden eseményre (iskolába/munkába, esküvőre és túrázáshoz) más ruha illik. Éppen ezért mindenki kiválaszthatja azt az irányt, ami a legjobban tetszik neki vagy gyermekének. Ráadásul minden mintához megtalálható a pontos hozzávaló, így könnyen el lehet indulni anélkül, hogy felesleges dolgokat vásárolnánk.
Alapvető technikák és eszközök
A gyöngyfűzés megkezdéséhez nem szükséges komoly felszereltség vagy nagy hely. Az alapvető eszközök könnyen beszerezhetők, és a technikák lépésről lépésre elsajátíthatók.
Gyöngyhurka készítése
A gyöngyhurka készítése gyöngyfűzés technikával egy színnel történik. Alkalmi, mutatós gyöngyékszerek készíthetők ezzel a gyöngyfűzési móddal, technikával. Elkészítésük csak első ránézésre tűnik bonyolultnak, de ha lépésről lépésre követjük a fűzési módot, láthatjuk, hogy a gyöngyfűzés technikája nem nehéz.
Damilon vagy cérnán?
Az ékszerek készíthetők cérnából és damilból egyaránt. Damilon tartósabb, erősebb az ékszer, de keményebb tapintású. Cérnán lágyabb, de ajánlott dupla szállal fűzni, hogy tartósabb legyen.
Egyszálas fűzés
Egyszálas fűzésnél hajtsuk vissza a szál végét 5-6 cm-nél, csomózzuk meg. Ezt a dupla szakaszt fűzzük át a kapocs karikáján és bújtassuk át a hurkon a cérnát, majd húzzuk meg, hogy rászoruljon.
Gyöngyszövés és a gyöngyök mérete
A gyöngyszövés nagyon izgalmas elfoglaltság, hiszen nem túl időigényes, de ugyanakkor a minták és a színek változtatásával egészen különös, egyedi darabokat készíthetünk. Nagyon ajánlott ajándékba is, kedves meglepetést szerezve az ünnepeltnek.
Fontos megjegyezni, hogy a gyöngyszövésnek az azonos méretű gyöngy a titka, kivéve persze, ha a minta pont ellenkezőleg kínálja. Különböző méretű gyöngyök használata esetén a munka girba-gurba és hullámos lehet, míg az azonos méretű cseh kásagyöngyből készült darab szép, egyenletes lesz.
Minták és inspirációk
Számos egyszerű és vidám minta létezik, amelyek felnőtteknek és gyerekeknek is garantált sikerélményt nyújtanak. Ezek az ötletek számos helyen megtalálhatók az interneten, a könnyű megtalálhatóság kedvéért gyűjtötték őket egy csokorba. Kattints a képekre, és fedezd fel, mi mindent készíthetsz gyöngyből!
Egyszerűbb minták gyerekeknek
Vannak a felsoroltak között egyszerűbbek, alsó tagozatosoknak, óvodás gyerekeknek valók, illetve ügyesebb, nagyobb gyerekeknek való ötletek is.
- Gumis gyöngyös karkötő: Könnyen elkészíthető, vidám kiegészítő, ideális a legkisebbek számára is.
- Katicás karkötő: Egy egyszerű, gyerekeknek való minta, amelyhez hét felvetőszálat kell kifeszíteni a keretre. A színek lehetnek sötétkék (K), zöld (Z) és ezüstközepű arany (A). Négy sor kék (6 db) gyönggyel kezdünk, majd váltakoznak a színek, például: 2 K, 2 A, 2 K; 2 K, 2 Z, 2 K; 1 K, 1 A, 2 Z, 1 A, 1 K; 1 K, 4 Z, 1 K; 6 sor 6 Z; 3 sor: 1 K, 4 Z, 1 K; 9 sor: 2 K, 2 Z, 2 K; 3 sor: 6 K. A krokodil mintája újraismételhető a második ponttól. Fel lehet dobni lábakkal a végén: a 6 zöld színű sor első és utolsó sorához kell hozzáfűzni mind a két oldalra 3 zöld és 3 arany színű gyöngyöt, majd vissza kell vezetni a zöld gyöngyökön és csomóval megkötni.
Ötletes darabok felnőtteknek
- Romantikus virágos fülbevaló: Elegáns és nőies darab, amely tökéletes alkalomra.
- Szerelőpálcás nyaklánc, karkötő, vagy fülbevaló: Kreatív megoldások a különleges ékszerek kedvelőinek.
- Egyszerű bojtos nyaklánc: Modern és stílusos kiegészítő.
- Karkötő fityegőkkel: Egyedi darabok készíthetők a különböző fityegők kombinálásával.
- Raw karkötő: A "right angle weave" technika segítségével készített, különleges textúrájú karkötő.
- Angyalka készítés: Kedves ajándék vagy karácsonyfadísz.
- Gyöngyös fülbevaló: Különböző formákban és színekben elkészíthető, egyedi megjelenést biztosító ékszer.
- Memória drótos karkötő: Rugalmas és kényelmes viselet.
- Egyszerű gyöngyös nyaklánc: Klasszikus és időtlen darab, amely bármilyen öltözékhez illik.
- Napos-holdas karkötő: Egy régebbi darab mintája, amelyhez 12 felvetőszálat kell kifeszíteni. Két szín szükséges hozzá: sötétkék (K) és sárga (S). A minta egy sorozatos váltakozásban épül fel, például: 11 K; 5 K, 1 S, 5 K; 3 K, 1 S, 1 K, 1 S, 1 K, 1 S, 3 K; 4 K, 3 S, 4 K; 2 K, 7 S, 2 K; 4 K, 3 S, 4 K; 3 K, 1 S, 1 K, 1 S, 1 K, 1 S, 3 K; 11 K. Ezt követően a mintát többször meg kell ismételni, majd a nap-hold motívum ismétlődik a 11 K sorok után. Ezt ismételni kell a második sortól a 23. sorig.
- Beregi terítő mintája alapján készült karkötő: Egy beregi terítő mintáját használták alapul, a színeken egy kicsit módosítva az eredetihez képest, egyedi darabot alkotva.
- Peyote-kép: Egy ismert magyar rajzfilmből vett figura alapján készült, saját tervek alapján, keretezve a falra akasztható. Az első peyote-szövés egy kicsit görbe lett a széle, de a minta saját tervezésű és elég nehéz volt.
Magyar népi gyöngyfűzés története és kutatása
A magyar népi gyöngyfűzés gazdag múltra tekint vissza, és a Kárpát-medence viseletkultúrájában egyedülállóan változatos készítésű, formájú és színharmóniájú ékszereket, illetve a népviselethez kapcsolódó gyöngyös öltözékkiegészítőket foglal magában.
A kezdetek és a gyűjtőutak
A gyöngyfűzés iránti érdeklődés gyakran egy véletlen találkozással vagy egy inspiráló tárggyal kezdődik. Egy román pedagógus nőtől kapott négyszálas gyöngyszalag inspirálta a kutatást, amely általában pántok készítésére volt alkalmas. A mintát átszerkesztve, vízfolyásos mintává, magyarosra alakítva kezdődött a mélyebb elmerülés a témában.
A kutatás során kulcsfontosságú volt a sárközi gyöngygallérok felfedezése, amelyeket Berekai Éva nénitől és lányától lehetett megtanulni. A sárközi lakodalmakon készült fényképek megörökítették, hogy minden lánynak volt gyöngygallérja. Nagy Zoltánné, a decsi fodrásznő és férje, Zoltán, sokat tudtak a hagyományokról és a faluról, és még Zoltán is gyöngyöt fűzött feleségével.
Erdélybe is eljutottak a kutatások, ahol Borbély Jolika néni hívta fel a figyelmet a régebbi gyöngyök keresésére. Kuluncsits László segítségével, aki Erdélyből hozott textileket és viseleteket árult, Trabanttal jutottak el a vidékre. Megörökítették a román viseleteket, a gyöngydíszes férfi kalapokat és a női fejdíszeket. Kalotaszegen Inaktelkén, azután Vistán töltöttek hosszabb időt, rengeteget fotóztak. Azonban kezdetben nem tudtak mit kezdeni ezzel a gyűjtéssel, mivel a gyöngyös díszeket Erdélyben rávarrták a ruhákra, és nem gondolták, hogy ilyeneket viselnének. Akkoriban még nem volt modern kategória, nem gondoltak az újításra.
Lázsiások és a hagyományos érmék
A sárközi gyűjtőutakon találkoztak ritkaságszámba menő lázsiásokkal, amelyek rendkívül érdekesek voltak. Főiskolás korukban körbejárták a budapesti ötvösöket, hátha valaki készít hagyományos, ezüstbe foglalt érmét, de nem találtak senkit, mert nem érte meg nekik sok anyagot igénylő medálokat készíteni. A bajai múzeumban is kutattak a lázsiások után. Később, ötvösöktől kértek tanácsot, hogyan kell fűrészelni, foglalni, vésni, és Nyíregyházán készült az első darab. Numizmatikusoknál találtak érméket, és azokból készítettek kisebb és nagyobb medálokat. Ezt szerették volna divatba hozni. Egy ideig nem volt rá kereslet, de tíz évvel ezelőtt a Mesterségek Ünnepére előásták újra a régi medálokat, amelyeket még ezüstöztetni, vésni kellett, és akkor már többeket érdekelt. Vannak itthon ezüst érmék, amelyeket feldolgozásra várnak, ahogy az idő engedi.
Nemzetközi kapcsolatok és a gyöngystúdió
Egy amerikai hölgy, Robin Atkins, aki több magyar népdalt ismert, mint a helyiek, és magyar néptáncegyüttes tagja is volt Amerikában, inspirálta a gyöngystúdió létrehozását Budapesten. Robin Atkins azt mondta, ha hazamegy, abbahagyja az ötvösséget és nyit egy gyöngystúdiót. Ezt követve jött létre a Gyöngystúdió Budapesten. Nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttük, cserélték az információkat és együtt kutattak Erdélyben. Többször jártak „gyöngyportyán“ Jabloneczben is. Mikor egy hónapot töltött Magyarországon, a műhelyben lakott, és többször tartott a Gyöngystúdióban foglalkozást. Ő mutatta meg az indiánok gyöngyhímzését, és vele készültek a textil „őrangyalok“. Az ő segítségével vettek részt két alkalommal (1994, 1995) Gyöngykonferencián Washingtonban. Ott bővíthették gyűjteményüket más népek gyöngyeivel, kapcsolatba kerültek a Great Britain Beadsociety elnökével, Stefany Tomalinnal, aminek eredményeként többször meghívták Londonba workshopot tartani.
Múzeumi kutatások és a gyűjtemények bővítése
Múzeumokban is keresgéltem. Dr. Horváth Terézia és Katona Edit nagyon sokat segített, többször kutattak a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Horváth Terézia bíztatott, hogy menjenek el Kaposvárra, ahol szintén vannak érdekes gyöngyös munkák. Ott kézbe foghattak egy olyan gyöngyöt, a lakócsait, amit még senki nem készített akkor, javítása közben jöttek rá, hogyan is fűzték. A cakkos gyöngyökre is így találtak rá. Egyet restaurálni kellett, ez segített abban, hogy megtanulják, hogyan kell csinálni.
A gyűjtemény az alapanyaghiány hozta létre. Amikor kezdődött a gyöngyfűzés, akkor csak csizmadiatűt tudtak venni, és azzal fűzték a gyöngyöt. Egy helyen lehetett vásárolni, és ha valamilyen szín jött a boltba, akkor azt rögtön meg kellett venni, mert nem volt rendszeres az ellátás. Csehországban a gyöngyöt azért kezdték el gyártani, hogy a köznép a drágakövek helyett valami olcsóbb, elérhető anyagot használjon. Így nagyon sok üveggyöngy a drágaköveket utánozza. A világ legtöbb üveggyöngye Jablonecz környékén készül.
A gyűjtemény a következő sorrendben bővült: először a sárközi gyöngygallérokat, azután Erdélyben többek közt a mellénydíszeket (tenyérnyi, féltenyérnyi gyöngyös darabok, amit a fiúk a mellényükre, vagy a kalapjukra tűztek). Az utóbbiból a legszebb darabok az Ócsai Tájházban láthatók. Mellények, kötények is vannak. Marokkóból pedig hoztak olyan különleges gyöngyöket, amik illatos magokból készültek. A konferenciákról afrikai, amerikai indián, indiai, Litvániából borostyán, Amszterdamból holland gyöngyöket hoztak. A szegfűszeges ékszerek Csehországhoz kapcsolódnak. Dr. Horváth Terézia hívta fel a figyelmet az ottani szegfűszeges ékszerekre. Ezeknél a fűszert be kell áztatni, és akkor át lehet tűvel szúrni.
A gyöngyfűzés továbbélése és modernizálása
A hagyományos népi gyöngyfűzés mellett a modern alkalmazások és a kreatív innováció is fontos szerepet kap. A cél az, hogy a mai életünk használati tárgyaiba átmentsék a gyöngymunkákat. Készültek már tűtartók, gyönggyel bevont tojások, lámparojtok, gyönggyel hímzett bőrcipők, könyvborítók és persze különleges, egyedi gyöngyékszerek.
Oktatás és közösségi tevékenység
A gyöngyfűzés tanítása és az ismeretterjesztés kulcsfontosságú a hagyományok megőrzésében és továbbadásában. 1994-ben kezdődött a gyöngyfűzés tanítása Kőbányán, ahol az első tanítványok között volt Komendo Gabriella és Bánky Zsuzsa. Rendszeresen írtak hírlevelet az érdeklődőknek. Amikor Amerikában jártak a gyöngykonferencián, akkor nyílt ki a szemük, és rájöttek, mi mindent lehet gyöngyből készíteni, és mennyiféle gyöngy létezik. Egy hatalmas kapu nyílt meg, rengeteg új dolgot fedeztek fel, és ezekből mindből hoztak haza.
Volt egy Gyöngystúdió a Madách Imre úton, majd átköltözött a Városligethez. Lehetett anyagot is vásárolni és tanítottak is. Előadásokat tartottak a gyűjtőútjaikról, kiállításokat rendeztek társalkotókkal, pályázatot írtak ki „Évszakok gyöngyei“ címmel. Ekkor született meg a Gyöngy konferencia ötlete is (Ferencváros 2004, 2005). Később, mivel az Egyesületi formával lehetett pályázni, ezért Egyesületté alakultak 2004-ben. Amikor a gyerekek kicsik voltak, akkor döntöttek úgy, hogy otthon csinálnak stúdiót, egy garázsműhelyt. Ekkor már nem tanítottak. Az Egyesületi gyűléseikre a Ferencvárosi Művelődési Házban jártak fel kéthetente. Néhány alkalommal meghívták az egyesület tagjait alkotónapra Felsőpakonyra.
Sok gyerekfoglalkozást tartottak már, de inkább felnőtteket szeretnek tanítani. Pintér Piroska hívta meg, akivel a Kosbor Egyesület tagjai. Mivel egy ideje nincs budapesti stúdió, ezért kellett egy hely, ahol megmutathatják magukat és a munkáikat, és ahol együttműködő partnerekre találnak. A cél a gyöngyös ismeretterjesztés ott és itthon is. A Nyitott Műhelynek köszönhető az is, hogy kijutottak a Milánói Expóra, mivel ott értesültek a lehetőségről.
Japánban is jártak. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet hirdette meg a lehetőséget. Hat hetet tölthettek ott 1994-ben és 1995-ben is. Érdekes megfigyelni, kit mi ragad meg. Sokszor régi gyöngyökről is kaptak információt. Vannak még megvalósításra váró ötletek. Igyekszenek olyan témákat keresni, amivel más nem foglalkozik, vagy még tovább fejleszthető. A gyöngyhímzés szabadrajzú változata a kedvenc. Pályázatokra és kiállításokra készülnek. Tanítványokat szeretnének fogadni a műhelybe, ezért nagy átrendezésben vannak, aminek eredményeképp csodás dolgok kerülnek elő, és a nyersanyagokat is rendszerezik. Szeretnék feldolgozni a gyűjteményüket.
A FISE-nek tagjai, amióta visszaköltöztek Budapestre. A nép ékszereken kívül modern ékszereket is készítenek. Ami kilóg a népi vonalból, azokat az Iparművészeti zsűrire viszik. Volt már közös kiállításuk selyemfestővel és keramikussal is.
A könyv
A sárközi gyöngygallérokról szóló könyv néprajzi alapokra építve átfogó ismereteket nyújt a Kárpát-medence viseletkultúrájában egyedülállóan változatos készítésű, formájú és színharmóniájú ékszerekről, illetve a népviselethez kapcsolódó gyöngyös öltözékkiegészítőkről. A könyvírás és szerkesztés különleges feladat volt, sok munkával és tanulással járt. Hihetetlen, hogy hányszor kellett átolvasni, módosítani, átrendezni, javítani, ellenőrizni, kihagyni, átrajzolni és sorolni lehetne, mi mindent kellett újra és újra elvégezni, mire eljutottak oda, hogy azt mondhatták kész. A szerzőtársak dr. Decsi Kiss Marcsi és Balázs Kovács Sándor, Pávai Natália a kiadói szerkesztő, Arany Imre a grafikus, Katona Edit a szigorú lektor. A könyvbemutató 2023. november 9-én volt. A képen: dr. Zánki-Tóth Enikő, Péter Szidónia, dr. Farkas Réka látható.
tags: #magyaros #nepi #gyongyfuzes #egyszeru #mintak