A mangalica, ez az egyedi magyar őshonos sertésfajta, nem csupán a gasztronómiai élmények gazdagításában játszik kiemelkedő szerepet, hanem gazdasági és kulturális szempontból is jelentős. A mangalica húsának és termékeinek ára az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, amelyet számos tényező befolyásol. Ahogy a sertéságazat egésze, úgy a mangalicatenyésztés is nehézségekkel küzd, de a belföldi fogyasztás ösztönzése és a tudatos vásárlói magatartás segíthet a hungarikum fennmaradásában és térnyerésében.
Árváltozások és piaci kihívások
A sertéshús piacát általánosságban is komoly kihívások érik. A 2012. január 1-től 27 százalékra emelt ÁFA helyett 2016-tól és 2018-tól csökkentett ÁFA került bevezetésre, ami ideiglenesen segíthette a piacot. A kormányzat emellett 2022. február 1. és 2023. július 31. között maximálta a sertéscomb árát az egyes boltokban a 2021. október 15-én online pénztárgépekben tárolt árak szerint. Ezek az intézkedések a fogyasztók számára kedvezőbb árakat eredményezhettek, de a termelőkre nézve változó hatással lehettek.
A mangalica esetében azonban az árak alakulása sajátos dinamikát mutat. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy a mangalica élősertés és az egyéb húsipari termékek ára, a többi sertésfajtától teljesen külön mozogva, a normál sertéshústól elszakadva követte az elmúlt egy-két évben bekövetkezett takarmány és egyéb termelési költségek növekedését. 2018-ban az élő sertés húsa kilónként 500 forintos ár körül mozgott, ez mára 600-700 forint lett. Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke kiemelte, a termelők az állataikat jelenleg 30-40%-kal magasabb takarmányköltséggel tudják csak felnevelni az egy évvel korábbihoz képest. A takarmányár pedig komoly kihatással van a hústermékek árára is. Az állattenyésztés jelenleg nagyon nehéz helyzetben van emiatt.
A mangalicatermékek akár 4-5-ször is többe kerülnek, mint a nagyipari sertésből készült húsáruk. Ez nem azért van, mert egy kivételezett kör visszaél a helyzettel, és nem is azért, mert kevés van belőlük, hanem azért, mert magát a mangalicasertést is jóval drágább nevelni. Eleve 2-3-szor többe kerül a tenyésztése.
A mangalicatenyésztés sajátosságai és kihívásai
A mangalicatenyésztés egyedülálló, és számos ponton eltér a nagyipari sertéstenyésztéstől. Tóth Péter kiemelte, hogy mangalica esetében, ha valakinek 300 kocája van, arra már azt lehet mondani, hogy nagyipari termelést folytat, holott az még közel sem olyan nagyüzem, amit a többezer fős hússertés-telepek esetében felépítenek. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének alapszabályzata és tenyésztési programja nagyon szigorúan szabályozza a tartási módot és a takarmányozást is. Ez azt jelenti, hogy az állatokat szalmás almon kell tartani, kifutós körülmények között, a hízóknak külső karámot kell biztosítani. A hazai mangalicatenyésztésben mind a mai napig az 1920-as és 1930-as évekbeli, uradalmakban szokásos technológiát kell elképzelni. Lehet ezt ötvözni a legmodernebb technológiával is, de a mangalicánál a minimum a félalmos tartás. Kifejezetten bio- vagy ökológia gazdálkodásban mangalicával foglalkozó termelő azonban csak néhány van az országban.
A tenyésztők számának csökkenése is aggasztó jelenség. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettesének elmondása szerint az elmúlt három évben Magyarországon egynegyedével csökkent a mangalicatenyésztők száma is, megfigyelhető egy bizonyos átrendeződés. Pár éve még közel 200 tenyésztőről lehetett beszélni, ehhez képest jelenleg 150-en vannak, akik ebben az ágazatban tevékenykednek. A hazánkban jelenlévő vírusok (mint az afrikai sertéspestis és a koronavírus), és az ezekhez kötődő kormányzati intézkedések igazából csak felgyorsították a természetes folyamatot. A szakember hozzátette, hogy a mangalica-tenyésztők számának csökkenése összefügg egy generációváltással is: lassan kihalnak a hagyományos paraszti gazdálkodók. Az az állattenyésztési mód, ami 30-40 évvel ezelőtt még tökéletesen működhetett, ma már nem biztos, hogy életképes.
Jelenleg a hazai állatállomány körülbelül 8300-8500 darab tenyészkocát jelent. Tóth Péter szerint ebben is tapasztaltak egy nagy visszaesést: 2018 végén, illetve 2019 elején, jellemzően az afrikai sertéspestis miatt olyan nagyüzemi piacvesztések voltak az exportban is, amiből kifolyólag az akkori, körülbelül 9800 állatos állomány 6500-ra esett vissza. 2019 végétől azonban megállt ez a folyamat, sőt újra növekedni kezdett, így az év vége felé el is érheti a 8500-at. Annyi változás azonban történt, hogy ezek az újraépülő állományok már jellemzően a nagyobb termelőknél vannak.
A legkisebb húsipari üzemekre ugyanazok az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok vonatkoznak, mint a legnagyobbakra. Viszont ezek kialakítása akkor is ugyanannyi pénzbe kerül, ha 10 disznót nevelnek ott, és akkor is, ha 500-at. Ez is nehezíti a hazai mangalicatenyésztők helyzetét.
A mangalica mint nemzeti prémium hús
A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos fajta, ami már az 1840-es évekre kialakult. Az egységes külsejű magyar változat komoly exportsikereket is hozott hazánknak. 200 éves múltja, ezen belül 50 éves sikertörténete van. A XIX. században, a Kárpát-medencében honosodott meg ez a tipikus zsírsertés. Igénytelensége, jó zsírtermelő-képessége a maga idejében világhírűvé tette.
A rendszerváltás utáni magyar állattenyésztésen belül sikeresnek mondható ágazat a mangalicatenyésztés legújabb kori szakasza. 1994-ben, 68 év elteltével másodszor alakult meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 20 taggal, ezen belül 6 tenyésztővel a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.
A mangalica hús-zsír aránya a "normál" sertéshez képest fordított: 30%-a színhús és 70%-a zsír. Bár mi magyarok imádunk szalonnát sütni, vagy zsíros kenyeret enni, a zsíros húsokat mégsem kedveljük annyira. A mangalicahús a korszerű táplálkozásba is beleillik. Ahogy a sovány sertéshús (például a karaj), úgy a mangalica is az egészségtudatos táplálkozásba is nagyszerűen beleillik, mert zsír- és koleszterin tartalma egyaránt alacsony. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Fontos megjegyezni, hogy a mangalicahús nagyon gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban, antioxidánsokban és B-vitamin tartalma is jelentős.
Fogyasztásösztönző kampányok és belföldi piac
A mangalicahús jellemzően ma is sokkal népszerűbb külföldön, mint hazánkban. Pár éve még ezt a hungarikumot Japánban fogyasztották legszívesebben, ahol főleg felsőkategóriás éttermekben volt kapható, de mára az afrikai sertéspestis miatt ez is megváltozott. A hazai tenyésztők jelenleg a tőkehús 60%-át értékesítik külföldön, a termelt mennyiségnek 40%-a marad Magyarországon.
A belföldi fogyasztás ösztönzése érdekében az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete kampányt indít „Egyél jót! - A mangalicahús különleges” szlogen alatt. A kampány célja, hogy felhívják a figyelmet védett őshonos sertésfajtánk különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére. A kampány során összesen 27 napon keresztül, 9 üzletben kóstoltatnak mangalica termékeket Budapesten, és hét vidéki városban. Ezen kívül médiakampánnyal is felhívják a figyelmet a mangalicára, print és online felületeken, rádióreklámokkal, valamint egy vírusvideóval, amelyben egy 1698-ból származó receptet gondoltak újra és készítettek el modern köntösben. A kampány influencere mangalicás receptvideókat is készít majd a promóciós időszakban.
A fogyasztásösztönző kampány egyik kiskereskedelmi partnere az Auchan áruházlánc mellett a CBA Kereskedelmi Kft. is, ahol a promóciós időszakban több alkalommal tartanak kóstoltatást mangalica termékekből. Fodor Attila, az üzletlánc kommunikációs igazgatója elmondta, hogy az elmúlt években jelentős mértékű fejlődést látnak az élelmiszerkereskedelmi szektorban is. Nem csak a forgalom volumene bővül, hanem egyre népszerűbbé válnak a magas minőségű termékek. Egyre többen az olcsó ár helyett inkább a kedvező ár-érték arányú termékeket keresik. A mangalicahús számára is egyértelműen kedvező ez a trend, hiszen ez a húsféleség a magas minőségű termékkínálat részét képezi. A Príma hálózatban az elmúlt két év során mintegy 20%-kal nőtt a mangalica termékek forgalma, a termékkínálat ha viszonylagosan lassan is, de egyértelműen bővül.
Tóth Péter hangsúlyozta: a mangalica sertés egy különleges, ehető nemzeti kincs. Fennmaradásához létfontosságú, hogy minél több mangalicahúst és terméket értékesítsenek, hiszen ezzel azokat a tenyésztőiket támogatják, akik nemcsak magát a fajtát, hanem a családi gazdálkodási életformát is fenntartják. A jelenlegi kampány nagyban segíti a belföldi mangalica piaci jelenlétet, ezzel több évtizedes hiányt pótol, és eléri, hogy a korábban csak export piacokon kapható mangalica húsfélék és prémium termékek a tudatos magyar fogyasztókhoz is egyre könnyebben jussanak el. "A mangalica sertés léte mindig attól függött, hogy volt-e rá kereslet, eljutott-e az áru a vevőkhöz. Így van ez most is, ezért is tartjuk kiemelt fontosságúnak, hogy a kormány, a tenyésztők és a kereskedők együtt lépnek fel a belföldi mangalica ellátás élénkítéséért. Aki mangalica terméket vásárol, az nem csak egy különlegesen finom húst vásárol, hanem hozzájárul hazánk egyedüli és mára világhíres őshonos sertésfajtája és az ahhoz kötődő egész termelési rendszer megőrzéséhez is".
A mangalica hús különlegessége I Fekete Zsóka & Mautner Zsófi I Kóstoljuk meg!
A húsfogyasztási trendek és a mangalica helye
Az előrejelzések szerint a világ nem a vegetáriánus életmód felé halad, sőt épp ellenkezőleg. 2050-re a globális húsfogyasztás a jelenlegi mintegy évi 340 millió tonnáról 470 millió tonnára, vagyis közel 40 százalékkal fog emelkedni. Azaz a fejenkénti húsfogyasztás mintegy 8 kilogrammal lesz több, mintegy 1,5 milliárd fő többletfogyasztó mellett.
A statisztikai adatok szerint egy magyar nagyjából 30 kg sertést és hozzávetőleg ugyanennyi baromfihúst fogyaszt el évente. A húsok népszerűségi versenyében a marhahús a sereghajtó, ebből évente mindössze 3,5 kg-ot eszünk, a sertés és a baromfi viszont fej-fej mellett versenyez. Ehhez képest a hazai mangalicafogyasztás elenyésző tételt jelent. Bár a mangalica hús-zsír aránya fordított a "normál" sertéshez képest, zsír- és koleszterintartalma alacsony, és gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban, antioxidánsokban és B-vitaminban.
A jövedelmi különbségek is befolyásolják a húsfogyasztást. A jövedelmi tizedek (decilisek) alapján a legszegényebbek (1. decilis) és leggazdagabbak (10. decilis) sertéshús-fogyasztása évente kg/fő formában eltérő képet mutat. Jól láthatóak a 2016-os év változásai.
Az egészségtudatos étkezéshez kitűnően illeszthető a marhahús fogyasztása is, hiszen az emberi szervezet számára élettani szempontból fontos anyagokat tartalmaz - L-Karnitint, antioxidánsokat, ásványi anyagokat, kreatint, a vitaminok közül pedig elsősorban a B-vitamin tartalma jelentős. A félszabadtartású, hízlalt növendék Charolais marha húsa márványozott, porhanyós. Telt ízvilága és puha húsa a legmagasabb fogyasztói igényeket is kielégíti. A génmódosított növényektől mentes takarmányozás révén marhahúsunk is garantáltan GMO-mentes, és késztermékeink sem tartalmaznak allergén anyagot, így többek között laktózt és glutént sem.
A termelői piac és a vásárlói visszajelzések
A füstölt sonkák, szalonnák, kolbászok és zsírok közvetlenül a termelőktől kerülnek a vásárlókhoz - piacokon, rendezvényeken és saját webáruházakon keresztül. A vásárlói visszajelzések egyértelműen a mangalica termékek kiváló minőségét hangsúlyozzák. Például, az Istvándy birtokon kóstolták a termékeket, majd a káptalantóti kispiacon vásároltak. Sok vásárló a webshop-ból rendelt már többször, és mindig ugyanazt a kiváló minőséget kapták. Nincsenek adalékanyagok és gyorspácolás. Többen dicsérik a parasztsonkát, amely nagyon finom és élmény a fogyasztása. Az online értékesítés és a közvetlen piaci jelenlét tehát kulcsszerepet játszik a mangalica termékek disztribúciójában és a fogyasztói bizalom építésében.
