Megyei Átlaghozam Zöldborsó Területén: Trendek és Kihívások

Bevezetés

A zöldborsó és a csemegekukorica kiemelten fontos növények a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, hiszen ezek a kultúrák adják a zöldség termőterület kétharmadát, illetve a hűtő- és konzervipar felvásárlásának és késztermék kibocsátásának a nyolcvan százalékát. Ezen eredmények ismeretében van mire büszkének lenni és tovább erősíteni a pozíciókat. Az elmúlt évek időjárási anomáliái, különösen a szárazság, komoly kihívások elé állították a termesztőket, rávilágítva az öntözés fontosságára és a termésbiztonság szerepére. A hazai agrárgazdaságban olyan meghatározó szereplők, mint a Talentis Agro Zrt., sikeresen nyitottak a szántóföldi zöldségtermesztés felé, öntözött körülmények között termelve zöldborsót, csemegekukoricát, zöldbabot és paradicsomot is. A ZKI vezérigazgatója, Laczkó Róbert is megerősítette, hogy a zöldborsó népszerű növény marad, mind a házi kertekben, mind a feldolgozóiparban, kiemelve a nemesítés és a betegségekkel szembeni ellenállóság jelentőségét.

A Zöldborsó Területének és Termésátlagának Alakulása

A zöldborsó vetésterülete nem változott a tavalyihoz képest, megközelítve a 14 ezer hektárt. Ez az elmúlt évekhez képest 25-30 százalékos területcsökkenést jelent. A tavalyi év kifejezetten rosszul sikerült, hiszen a rendkívül meleg március után jött egy lehűlés, és a betakarítási időszak felétől, vagyis júniustól kezdve megint érkezett egy nagy meleg. A sok rossz hír és tényező ellenére Magyarország továbbra is a harmadik legnagyobb borsótermesztő Európában, ami a nagyságrendet tekintve nem sokat változott, hiszen annyival csökkent a termőterület idehaza is, mint amennyivel a többi tagországban. Egy lassú folyamatról van szó, mert a klimatikus viszonyok mellett a gazdasági tényezők határozzák meg alapvetően a termesztési körülményeket.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a zöldborsó betakarítása teljes mértékben befejeződött augusztus 13-ig. A termésátlag az előző évhez képest 22,2 százalékkal emelkedett, és 5 tonna/hektárt ért el. A zöldborsóval bevetett terület nagysága 5 százalékkal, az össztermés 28,4 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Ezek a számok azt mutatják, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére, a termesztési technológia és az öntözés alkalmazásával javuló termésátlagok érhetők el. Az öntözött körülmények között a zöldborsó és a zöldbab hét tonna feletti termésátlagot produkálhat hektáronként, míg a paradicsom száz tonnát, de a borsóvetőmag három tonnája is büszkeségre adhat okot. A Talentis Agro Zrt. vezetése elégedett ezekkel a termésekkel, mert a feldolgozó- és hűtőiparnak megtermeli a szükséges és elvárt mennyiséget.

Az Öntözés Jelentősége és a Termésbiztonság

A szárazság elleni védekezésben az öntözés kulcsfontosságú szerepet játszik. Tavaly kifejezetten rossz évet zárt a termesztők egy része, és csak azok lehettek elégedettek, akik a szárazság ellen öntözéssel védekeztek. Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja is kiemelte, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés felé sikeresen nyitottak, öntözött körülmények között termelnek hibridkukorica vetőmagot, zöldborsót, borsóvetőmagot, csemegekukoricát, valamint zöldbabot és paradicsomot is. Az adatokból is kiderül, hogy mennyire fontos a mesterséges vízellátás: a fent említett termésátlagok öntözött körülmények között lehetségesek.

Az öntözés adta termésbiztonság miatt is kellett nyitni az egyéb kultúrák felé - nem csak az ukrán gabona piaci zavarai miatt, hanem az öntözés adta termésbiztonság miatt is. Noha az intenzívebb körülmények és az öntözési lehetőségek több energiával és munkával járnak, de több jövedelem származik belőlük, mint a kalászosokból. Azok a termelők, akik öntözött körülmények között gazdálkodnak, igénybe vehetik vízjogi engedéllyel a termeléshez kötött támogatást, ami hektáronként 400 eurót jelent.

Gabona- és Zöldségnövények Átlaghozamai Vármegyénként

Az AKI által közzétett adatokból képet kapunk a különböző növénykultúrák megyei átlaghozamairól is.

Őszi Káposztarepce

Az őszi káposztarepce területe 8,1 százalékkal 188,9 ezer hektárra csökkent idén, termésmennyisége viszont 30,1 százalékkal 589,1 ezer tonnára, termésátlaga pedig 44,3 százalékkal 3,2 tonna/hektárra nőtt 2022-höz képest. A termésátlag Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legalacsonyabb (2,3 tonna/hektár), Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében pedig a legmagasabb (3,9-4 tonna/hektár).

Őszi Búza

Az őszi búza betakarított területe közel 1 millió hektár volt, termésmennyisége 5,7 millió tonnát tett ki. Őszi búzából a legalacsonyabb termésátlagot Csongrád-Csanád vármegyében (5 tonna/hektár), a legmagasabbat Vas vármegyében (6,9 tonna/hektár) érték el a gazdák.

2024-ben a búza betakarított területe 131 ezer hektárral, 922 ezer hektárra csökkent. Az egy évvel korábbinál több mint 12%-kal kisebb betakarított területen 5,3 millió tonna búza termett, a 2023. évinél 10%-kal kevesebb, a megelőző öt év átlagánál 2,3%-kal több. A 2024. évi 5,8 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 2,7%-kal haladta meg a 2023. évit. Az ország legnagyobb búzaterületei Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében találhatók. Előbbi az országban megtermett mennyiségből közel 11, utóbbi 9,8%-kal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Baranya (7,2 tonna), Fejér (6,8 tonna) és Tolna (6,3 tonna) vármegye érte el, míg a legkisebb termésátlagokat Csongrád-Csanád (4,9 tonna/hektár), Veszprém (5,0 tonna/hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (5,1 tonna/hektár) vármegyében könyvelhették el.

Takarmányborsó

A tavaszi takarmányborsó termésátlaga 2,3 tonna/hektár volt, termőterülete 3,4 ezer hektárt tett ki 2023-ban. A takarmányborsó termésátlaga Heves vármegyében volt a legalacsonyabb (1 tonna/hektár), Fejér vármegyében pedig a legmagasabb (4,1 tonna/hektár).

Csemegekukorica

A csemegekukorica esetében országosan 41,6 százalékos volt a készültségi fok a jelentés időpontjában. A csemegekukorica átlagtermése Heves és Baranya vármegyében volt a legkisebb, 6 tonna/hektár, Csongrád-Csanád vármegyében pedig a legnagyobb, 20 tonna/hektár.

2024-ben a kukoricatermesztésben a megelőző évi kisebb termelési kedvet nem követte további csökkenés, sőt a 15%-os területnövekedés következtében a hazai kukoricaterület közel 883 ezer hektárral nőtt. Ennek ellenére a júliustól szeptember közepéig tartó csapadékmentes időjárás és magas hőmérséklet negatívan hatott a termésmennyiségre. A kukorica mennyiségét és minőségét tovább rontották a már későn érkező (szeptember közepi) esőzések. A 6,0 tonnás termésátlag a 2023. évitől 3,2%-kal marad el. A kukorica aratását a jelentős csapadékhiány miatt a növény többnyire kényszerérett állapotában kezdték meg. A kevésbé száraz területeken a jobb hozamú állomány betakarítását a szeptemberi esőzések hátráltatták, ami nagyban rontotta a termény minőségét. Mindezek összességében negatívan hatottak a kukorica hazai, 2024. évi terméseredményére. A kukorica termésátlaga - az 57 ezer hektár kukoricaterülettel rendelkező - Baranya vármegyében volt a legnagyobb, 7,3 tonna hektáronként. Ezt két kisebb termőterületű vármegye követte: Zalában 30 ezer hektárnyi, Borsodban 40 ezer hektárnyi területen az átlag termésmennyiség 7,1, illetve 7,0 tonna volt hektáronként.

Gyümölcstermesztés és a Vármegyei Adatok

Meggy

A meggy szedése a végéhez közeledett a jelentés napján. A meggytermés országos átlaga 16,6 százalékkal nagyobb a tavalyinál, 7 tonnát tett ki hektáronként. Míg Nógrád vármegyében mindössze 0,6 tonna meggy termett hektáronként, addig Heves vármegyében 11,2 tonna termésátlagot értek el a gazdák.

2024-ben meggyből a 2023. évinél 11%-kal több, 62 ezer tonna termett hazánkban.

Kajszi

A kajszi termésmennyisége 6,4 ezer tonna körül alakult, a 2022. évi össztermés mindössze ötödét tette ki, termésátlaga elérte az 1,3 tonnát hektáronként. A kedvezőbb tavaszi időjárásnak köszönhetően kajsziból több mint 56%-kal (26 ezer tonnát), őszibarackból pedig 42%-kal nagyobb mennyiséget, 19 ezer tonnát szüreteltek. Kajsziból ez 2010 óta a második legmagasabb érték.

Alma

Az egyik legkedveltebb gyümölcsünkből, az almából 2024-ben hazánkban az utóbbi 12 év egyik legkevesebb mennyiségét szüretelték. A 371 ezer tonnás almatermés 24%-kal kisebb volt a 2023. évinél.

Az Agrárkár-enyhítési Rendszer és a Káresemények

A mezőgazdasági termelés során bekövetkező elemi károk jelentős anyagi veszteséget okozhatnak a gazdálkodóknak. Az agrárkár-enyhítési rendszer célja, hogy segítséget nyújtson ezekben az esetekben.

Elemi Károk Meghatározása

A rendelet alkalmazásában az elemi károk különböző típusai kerülnek meghatározásra:

• Téli fagykár: Az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék termőföldön a hőmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a termő szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak.
• Tavaszi fagykár: A termő szőlő- és a gyümölcsültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termőföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak.
• Belvízkár: Az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár meghaladja az ötven százalékot; az ültetvényekben okozott kár meghaladja a tíz százalékot.
• Aszály: Az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz időjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelős miniszter közleményben meghirdet.
• Aszálykár: Az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett.
• Elemikár-mentes év: Az az év, amelyben a termelő az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet szerint a vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést nem tett.

A Kárenyhítő Juttatás Igénylésének Folyamata

A károsult termelők az idei kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után 2025. november 30-ig nyújthatják be a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket. A kérelmet elektronikus úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2025. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2020-2024. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2020-2024. évi átlaghozam-adatok mellett a 2025. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással, vagy krízisbiztosítási tagsággal. Ennek hiányában a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2026. március 15-ig értesíti a termelőt.

Gabonapiaci Trendek és Változások

A hazai gabonatermelés 2024-ben visszaesett 2023-hoz viszonyítva. A 2022-2023. évi magas raktárkészlet és a 2023. évi alacsony felvásárlási átlagárak a kalászosok vetésterületének csökkenését eredményezték 2024-ben, ami hozzájárult a korábbinál kisebb gabonaterméshez. A tavaszi száraz meleg és a július elejei magas hőmérséklet negatívan hatott a növénykultúrák fejlődésére és a termés minőségére is, amit a júniusban lokálisan lehullott intenzív esőzések sem tudtak ellensúlyozni. A gabonafélék 2,2 millió hektáros betakarított területe 169 ezer hektárral kisebb volt a 2023. évinél.

2024-ben a búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2023. évi 40%-ról 42%-ra nőtt, a kukoricáé ugyanekkora arányú (42%) volt. A kalászosok közül az árpa a második legjelentősebb növény hazánkban, ennek betakarított területe 285 ezer hektárra csökkent. Az egy évvel korábbinál 31%-kal kisebb területről 29%-kal kevesebb, közel 1,6 millió tonna árpát takarítottak be, a gabonatermésből való aránya pedig a 2023. évi 9,0%-ról 8,5%-ra csökkent.

Árváltozások és piaci dinamika

2024 első 11 hónapjában 11%-kal kevesebb búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2023 azonos időszakában. A felvásárlási átlagár az egy évvel korábbinál 9,0%-kal alacsonyabb, 71 forint volt kilogrammonként. A 2020 és 2024 közötti időszakban a hazai gabonapiacon jelentős változás ment végbe. 2020-tól egészen 2021 júniusáig az árak csak kismértékben emelkedtek. Az előrejelzések az európai és az amerikai gabonaállomány csökkenését jelezték, aminek hatására 2021. júliustól az árak hirtelen nőni kezdtek. A háborús események okozta élelmiszer- és energiaellátási bizonytalanság tovább növelte az árakat, egészen 2022 októberéig, amit akkor egy lefelé irányuló korrekció követett. 2024-ben a meleg és száraz időszak miatt a betakarítás a szokásostól eltérően, mintegy két héttel korábban kezdődött. 2024 júliusában a gazdák a megelőző évek júliusi eladásaikhoz képest 75%-kal több terményt értékesítettek. Az átlagárak emelkedése augusztustól figyelhető meg, onnantól kezdve, hogy lefelé módosították az Európai Unió várható búzatermését.

Egyéb Szántóföldi Növények Helyzete

Napraforgó

2024-ben a napraforgó betakarított területe az egy évvel korábbival lényegében megegyező (675 ezer hektár) volt, 5,9%-kal nagyobb a megelőző öt év átlagánál. A 2023. évinél 8,5%-kal kevesebbet, 1,8 millió tonnát takarítottak be. A napraforgó felvásárlási ára 2024 első 11 hónapjában 20%-kal elmaradt az előző évitől, és 127 forint volt kilogrammonként. 2024-ben a legtöbb napraforgó, 1,8 millió tonna Magyarországon termett az Európai Unió országai közül. Hazánkat Franciaország követte 1,7 millió tonnás betakarított mennyiséggel. A nyári aszály az egész délkelet-európai régióban visszavetette a termést, Romániában 38, Bulgáriában közel 19%-kal kevesebb lett a termés.

Repce

2024-ben a repce betakarítás előtti időszakát a viharos széllökések és a gyakran előforduló, jéggel kísért esőzések jellemezték, amelyek rontották a terméseredményeket. A repce betakarított területe a 2023. évitől 7,8%-kal elmaradva 174 ezer hektárra csökkent. A 447 ezer tonna betakarított termés 29%-kal múlta alul az egy évvel korábbi értéket, 2012 óta ez a legalacsonyabb mennyiség. A repce felvásárlási ára 2024 első 11 hónapjában 15%-kal elmaradt az előző évitől, 137 forint volt kilogrammonként.

Burgonya

A burgonya 2024. évi hazai 8,2 ezer hektáros betakarított területe a 2023. évinél 8,1%-kal, 616 hektárral nagyobb volt. A terület nagysága ugyanakkor a megelőző öt év átlagához képest 11%-kal csökkent. 2024 első 11 hónapjában több mint 10%-kal több burgonyát vásároltak fel a termelőktől, mint 2023 hasonló időszakában. A 2024. évi felvásárlási átlagár 2,4%-kal haladta meg a 2023. évit, és 110 forint volt kilogrammonként. Az Európai Unió 27 tagállamában 8,9 millió hektáron, a 2023. évinél 7,2%-kal nagyobb területen (3,0%-kal kevesebb) 59 millió tonna kukorica termett. 2024-ben az Európai Unió burgonyaterülete 2,0%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A 2024-es uniós burgonyatermés megközelítette az 50 millió tonnát, ami 3,3%-kal több a 2023. évi mennyiségnél. A legnagyobb mennyiséget, közel 13 millió tonnát Németországban takarították be, ami 26%-os részesedést jelent az uniós össztermelésből. Hazánkban a 2022-es mélypont óta bővül a burgonya termőterülete és növekszik a betakarított termése. A 2024. évi 245 ezer tonnás burgonyamennyiség 17%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, így az uniós össztermelés 0,5%-át tette ki. A 2024. évi hektáronkénti 26,4 tonnás átlaghozam rekordnak számít.

Cukorrépa

2024-ben a különböző támogatásoknak, illetve megelőző évi jövedelmező termesztésnek köszönhetően a hazai gazdálkodók a 2023. évinél nagyobb területen termesztettek cukorrépát. A betakarított terület meghaladta a 16 ezer hektárt, 15%-kal nagyobb volt a 2023. évinél, és 2018 óta a legnagyobb. A csapadékhiány, a száraz talaj sem a répa növekedésének, sem a minőségének nem kedvezett. A zöldségtermesztésben 2023 kedvező eredményei után hazánkban 2024-ben gyengébb volt a termés. Csemegekukoricából a 2023. évinél 2,7%-kal kevesebb, 694 ezer tonnát takarítottak be.

Nemesítés és Külkereskedelem

A ZKI hét évtizedes nemesítése lefedi a teljes érési ciklust a korai, közép korai és a kései zöldborsó fajtákkal, illetve a jó termőképesség mellett a betegséggel szembeni ellenállóságra is felhívja a figyelmet. A vállalat nemcsak Magyarországon van jelen a vetésterületek jelentős részén, hanem 12 országba exportálja a fajtáik vetőmagját. Az elődök már korán felismerték, hogy egyetlen országra, vagy egy szűk piacra nem éri meg a nemesítés, mert nem térül meg a befektetés, viszont ha egy magyar nemesítésű fajta a világ számos pontján megjelenik, akkor az a magyar agrárinnovációnak az elismertségét is jelenti és növeli a hazai agrárium jó hírét. Habár az ország külkereskedelmi mérlegének alakításában egy apró cégként vannak jelen, de az árbevételük nagyobb része a külföldi piacokról realizálódik.

Európai Uniós Összefoglaló

Az Európai Unió tagállamaiban számottevő eltérések alakultak ki a 2024. évi búza terméseredményeiben. Az Eurostat előzetes adatai alapján Spanyolországban kimagaslóan, közel 84%-kal több búza termett a megelőző évhez képest (ami az elmúlt évek legrosszabb eredménye volt). Romániában 5,5, Bulgáriában 2,0%-os növekedés következett be. A csapadékos időjárás hatásaként a két legjelentősebb uniós búzatermelő tagállam közül Franciaország több mint 26, Németország 13%-kal kevesebb termést jelentett.

2024-ben az Európai Unió 27 tagállamában 8,9 millió hektáron, a 2023. évinél 7,2%-kal nagyobb területen (3,0%-kal kevesebb) 59 millió tonna kukorica termett. A legtöbb kukoricát - közel 15 millió tonnát - már ötödik éve Franciaországban termelték, a sorrendben azt követő Lengyelországban 9,7 millió, Romániában 7,6 millió tonnát arattak le. A legnagyobb növekedést Spanyolországban (15%) és Franciaországban (13%) érték el a termelők a 2023. évihez képest, a legnagyobb mennyiségi visszaesés pedig Romániában (-13%) és Olaszországban (-7,6%) következett be.

2024-ben az Európai Unió napraforgótermése a növekvő területnagyság ellenére csökkent. A 2023. évihez képest 24%-kal kevesebbet, 9,9 millió tonnát takarítottak be az EU-27-ben.

Jövedelmezőség és Jövőbeli Kilátások

Varga István, a FruitVeb alelnöke a kilátásokról azt mondta, hogy négy éve kiszámíthatatlan körülmények között termesztik a borsót idehaza. Eddig a legmagasabb ár két évvel ezelőtt 230 forint volt kilogrammonként, most 150 forintot kínálnak a zöldborsóért. Ezt a betakarítási és a fuvarköltségek, valamint az öntözési felár módosíthatja, viszont ennek az összegnek a jövedelmezősége attól is függ, hogy milyen üzemi körülmények között és milyen hatékonysággal termesztik a gazdálkodók. Az alelnök szerint az üzemméret és a hatékonyság továbbra is az a két tényező, amikor nem ritka a 8-9 tonnás mennyiség, viszont az átlag 6-7 tonna. Ezért is kellett nyitni az egyéb kultúrák felé - nem csak az ukrán gabona piaci zavarai miatt, hanem az öntözés adta termésbiztonság miatt is. A szántóföldi zöldségtermesztés komoly felvevőpiaca maradhat ezért az élelmiszeripar, azon belül is a hűtő- és konzervipar.

tags: #megyei #atlaghozam #zoldborso