Szent-Györgyi Albert (1893-1986) neve világszerte a C-vitamin és a Nobel-díj szinonimája. Életműve azonban jóval gazdagabb annál, mint a tankönyvek első oldalain megszokott összefoglaló. Szent-Györgyi egy nyugtalan, játékos szellem volt, aki a laboron túl is új utakat keresett. A C-vitaminhoz köthető felfedezés nemcsak a tudományt forradalmasította, hanem Szegedet is felhelyezte a világtérképre.
A Skorbut Rejtélye és a C-vitamin Keresése
Évszázadokon át a skorbut súlyos betegség volt, amely a tengerészek körében különösen rettegett volt, mivel a hosszú hajóutak során hiányzott a friss gyümölcs és zöldség a táplálkozásukból. A skorbut tünetei, mint a végtagok duzzanata, a fogínyvérzés, a fogak meglazulása és a krónikus fáradtság gyakran vezetett a legénység pusztulásához. Bár az 1700-as években már rájöttek, hogy a citrusfélék fogyasztásával megelőzhető a betegség, a tudományos magyarázat még sokáig váratott magára.
A 20. század elején indultak meg az intenzív kutatások a betegség gyógyírjának megtalálására. Ekkor lépett a színre Szent-Györgyi Albert (1893-1986) magyar orvos és biokémikus, aki 1928-ban az Egyesült Államokból visszatérve a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének professzora lett. Munkája során, még korábban, a mellékvesében egy ismeretlen anyagot izolált, amelyet hexuronsavnak nevezett el.
A Szegedi Áttörés: A Paprika és a Hexuronsav
A nagy áttörés 1932-ben következett be, amikor Szent-Györgyi bebizonyította, hogy az általa felfedezett hexuronsav megegyezik a skorbut elleni hatóanyaggal, a C-vitaminnal. Ekkor azonban még mindig komoly kihívást jelentett, hogy elegendő mennyiségű vegyületet vonjanak ki a kutatásokhoz. A mellékveséből már korábban izolált, de ekkor még csak hexuronsavnak nevezett anyagot a paprika vizsgálata során sikerült azonosítania nagy mennyiségben. Ez az áttörés tette lehetővé, hogy bebizonyítsa az anyag azonos a C-vitaminnal (aszkorbinsavval) és hatékony a skorbut ellen.
Köztudott, hogy Szent-Györgyi Szegeden paprikából izolálta a C-vitamint, kevesebben tudják, hogy ezzel egy ország mezőgazdasági ikonja világhírű tudományos szimbólummá vált. Ráadásul a paprika nem csupán kéznél lévő alapanyag volt. A korábbi adrenalinkutatásához szükséges mellékveseszövetek szűkös elérhetősége miatt kényszer szülte a kreativitást, és Szeged piaca így vált kémiai aranybányává.
A legenda szerint a megoldás egy vacsora alkalmával érkezett, amikor Szent-Györgyi professzor nem akarta megenni a felesége által felszolgált paprikát, ezért azt inkább a zsebébe rejtette. A tudós be akarta bizonyítani feleségének, hogy a paprika értéktelen, de ehelyett meglepő felfedezést tett: laboratóriumában rájött, hogy a fűszerpaprika rendkívül gazdag C-vitaminban. Ez a felfedezés lehetővé tette az aszkorbinsav nagy mennyiségű előállítását, mivel 10 liter paprikaprésnedvből akár 6,5 gramm is kivonható volt.
A C-vitamin története nemcsak laboratóriumi fegyelemről, hanem nyelvi játékosságról is szól. Szent-Györgyi Albert egy ideig „hexuronsavként” emlegette a vegyületet, de tréfásan felvetette az „ignóz” (nem tudom-cukor), sőt a „godnóz” (isten tudja) elnevezést is. Végül - a szerkezet tisztázása után - az „aszkorbinsav” név ragadt rá, amely a skorbut „ellen ható” mivoltát hangsúlyozza.
Szent-Györgyi Albert az aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A tudósnak a C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.
Tiszáról gyermekeknek – Szeged – Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin
Nobel-díj és Globális Elismerés
A paprika és a C-vitamin kapcsolatának felfedezése olyan jelentős volt, hogy Szent-Györgyi Albert 1937-ben elnyerte a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat. Ez az elismerés nem csupán az ő személyes sikerét jelentette, hanem egyúttal Szeged és Magyarország tudományos teljesítményének globális elismerése is volt. A díj igazolta, hogy a vidéki egyetemek is képesek a világ élvonalába tartozó kutatásokat végezni, és megerősítette Szeged hírnevét mint a tudomány és a kutatás fontos központja.
Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én vette át a Nobel-díjat Stockholmban. Emellett kulcsszerepet játszott a biológiai égésfolyamatok kutatásában - a citrátkör több elemének feltárásával -, és így joggal kapta meg 1937-ben a Nobel-díj elismerést. Ő az első, és máig egyetlen magyar tudós, aki magyarországi kutatásaiért kapta meg ezt a rangos elismerést.
A C-vitaminhoz köthető hírverés olyan mértékben növelte a magyar fűszerpaprika iránti nemzetközi keresletet, hogy az 1930-as években négyszeresére nőtt az export, ezáltal évente mintegy 2 millió pengő többlethez jutott a nemzetgazdaság. A fellendülés és a tudományos felfedezés páratlan gazdasági jelentősége már 1933 tavaszától nyilvánvalóvá vált. Mindebben - a tudományos felfedezés mellett - meghatározó szerepe volt Szent-Györgyi Albertnek, aki minden megnyilatkozása alkalmával hangsúlyozta a szegedi paprika szerepét, s Vitapric néven magas C-vitamin tartalmú szegedi paprikakonzervet fejlesztett ki, sőt annak gyártását is ellenőrizte.
A C-vitamin: Szerepe és Jelentősége
A C-vitamin, avagy kémiai nevén aszkorbinsav, az egyik legfontosabb vitaminunk. Az emberi szervezet C-vitamin tartalékai kicsik, hisz szervezetünk a vitamint nem tudja tárolni. Az emberi szervezet nem képes előállítani, tehát csak táplálékkal vihető be, alapvetően zöldség- és gyümölcsfogyasztással. A skorbut például már akkor kialakulhat, ha 2-6 hónapig nem jutunk megfelelő mennyiségű C-vitaminhoz. A C-vitamin-hiány olyan embereknél is előfordulhat, akik bizonyos betegségekben, vagy élelmiszer-intoleranciában szenvednek, vagy esetleg túlzott és egyoldalú diétát folytatnak. Sajnos olyan idős embereknél is megfigyelhető a skorbut kezdeti stádiuma, akik nem táplálkoznak vitamindúsan, vagy nincs étvágyuk. A tünetek főként koncentrációzavar, fáradtság vagy immungyengeség formájában jelentkeznek.
A C-vitamin jótékony hatásai sokak számára közismertek: erősíti az immunrendszerünket, növeli a fehérvérsejtek számát, és fokozza a működésüket. Jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek tüneteit. Az újabb kutatások szerint erős antioxidáns hatásánál fogva semlegesíti a szabad gyököket, így védi a szervezetet a rákkeltő anyagok káros hatásaitól. Emellett kulcsfontosságú az immunrendszer megfelelő működéséhez, ezért is ajánlják fogyasztását a téli időszakban. Nélkülözhetetlen a kollagéntermeléshez, amely a bőr, a porcok, a csontok és az erek rugalmasságáért felel, így segít a sebek gyógyulásában és a szövetek regenerálódásában.
A napi szükséglet minimuma a WHO szerint 60 milligramm, azonban a környezeti stressz, a dohányzás, a lázzal járó betegségek, a fizikai munka, a magasabb életkor megkívánja a bevitt C-vitamin-adag növelését. A vízben oldódó C-vitamin magas hőmérsékleten (pl. főzés) tönkremegy. A paprika energia- és szénhidráttartalma alacsony, fehérjéje inkomplett (azaz néhány aminosavban hiányos, ezért önmagában nem elegendő fehérjeforrás), zsírtartalma nem számottevő. A paprika C-vitamin tartalma jelentős. Fajtától függően, beérett állapotban elérheti a 300 mg-ot is, és nagy előnye, hogy vitamintartalmát savanyított formájában is megőrzi. A hegyes, zöld fajtatípusba tartozók gazdagabbak C-vitaminban. Ezzel a koncentrációval a paprika kiemelkedik a zöldségfajok közül.
Kíváncsiak voltunk azonban, hogy különbözik-e a hazai (szegvári) és a külföldről behozott paprikák C-vitamin-tartalma. Ennek megállapításához két időpontban (február 23-án és március 9-én) a Szegvárról és a Marokkóból érkezett mintákban négy ismétlésben megmértük a C-vitamin-tartalmat, és statisztikailag értékeltük az eredményeket. Például paprika esetében a C-vitamin felszívódását jelentős mértékben elősegítik a bogyókban szintén nagy koncentrációban jelen levő karotinoidok.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a napi ajánlott bevitel legalább 400 gramm zöldség-gyümölcs, hazánkban azonban a férfiak 26%-a, a nők 17%-a, a 18-34 év közötti fiataloknak pedig több mint 50%-a fele ennyit sem fogyaszt. A gyerekek 60%-a ugyancsak kevés zöldséget és gyümölcsöt eszik. „Az leszel, amit eszel”, nyilatkozta már Szent-Györgyi Albert is.
Az Izom Titkai és a P-vitamin
Miközben a C-vitamin fénye meg-megcsillant a reflektorokban, a szegedi laborban csendben született meg az izomkémia új fejezete. Tanítványa, Straub F. Brunó itt izolálta először az aktint - azt a fehérjét, amely a miozinnal együtt az izomösszehúzódás motorja. Így Szent-Györgyi iskolája nemcsak felfedezéseket, hanem felfedezőket is „termelt”.
Később, Amerikában, Woods Hole-ban megalapította az Izomkutató Intézetet, ahol az aktomiozin-ATP-áz működését és a biológiai energiaátalakítás kérdéseit vizsgálták. Ugyanakkor megőrizte szegedi szemléletét: a bátor hipotézisek, a kézügyességű kísérletezés és a jó kérdések híve maradt. Ezért több generáció tanulta meg tőle, hogy a tudományt nem a módszer, hanem az ötlet viszi előre.
Ezzel párhuzamosan Szent-Györgyi egy másik, ma kevésbé emlegetett irányt is megnyitott: a bioflavonoidok kapillárishatásait vizsgálva „P-vitamin” néven hivatkozott egy csoport anyagra - még ha a „vitamin” státusz idővel vitathatóvá is vált.
Tudomány és Politika: A Laborajtón Túl
A laborajtón túl Szent-Györgyi Albert a történelem színpadán is szerepet vállalt. A második világháború idején a magyar ellenálláshoz kötődött, és Horthy Miklós bizalmi küldöttjeként megkísérelte felvenni a kapcsolatot a szövetségesekkel. Emiatt a német hatóságok célkeresztjébe került, és végül bujkálásra kényszerült.
Mindazonáltal a háború utáni politikai átrendeződésben igyekezett a tudomány és a társadalom párbeszédét erősíteni. Amikor azonban a szellemi szabadság tere szűkült, külföldre távozott. Eközben kitartott amellett az elv mellett, hogy a tudomány erkölcsi vállalás is: nem elég felfedezni, meg is kell érteni a következményeket.
Nyugtalan Elmék Klubja: Az Onkológia és a Tudomány Hídja
Élete későbbi szakaszában az onkológia felé fordult, és merész, a kor fősodrával gyakran szembe menő elméleteket fogalmazott meg a rák anyagcseréjéről és az elektronátmenetek szerepéről. Bár nem minden hipotézise állta ki az idő próbáját, gondolkodói bátorsága vitaindító erő maradt. Emellett közérthető könyveivel - a tudomány, az etika és a politika határterületein - széles közönséget szólított meg.
Végül az is sokatmondó, hogy neve ma is díjakban és intézményekben él tovább. A National Foundation for Cancer Research például Szent-Györgyi-díjjal tiszteleg a kiemelkedő rákkutatók előtt. Így, a Nobel-díj fényén túl, az inspiráció ereje az, ami igazán tartósnak bizonyul: a kíváncsiság, a humor és a szabadság szeretete.
Örökség és Emléke: Szeged és a Tudós Kapcsolata
Szent-Györgyi Albert munkássága messze túlmutat a C-vitamin felfedezésén. Az izom-összehúzódás mechanizmusának és a daganatos betegségek biokémiájának kutatásával is maradandót alkotott. Bár a háború után az Egyesült Államokba emigrált, öröksége és emléke máig él a szegedi egyetemen és a városban. A Szegedi Tudományegyetem, melynek egykor rektora is volt, az ő nevét viseli (SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar), emlékeztetve mindenkit a város és a tudós közötti elválaszthatatlan kötelékre.
Szeged neve elválaszthatatlanul összefonódott a tudomány világával, köszönhetően olyan kiemelkedő alakoknak, mint a Nobel-díjas szegedi tudós, Szent-Györgyi Albert. Bár a világ orvosi és biokémiai kutatásainak egyik legkiemelkedőbb alakja volt, munkásságának talán legfontosabb fejezete a napfényes városban íródott, amikor a paprika és a C-vitamin kapcsolatát kutatta. Ez a felfedezés nemcsak a tudományt forradalmasította, hanem Szegedet is felhelyezte a világtérképre.
Tiszáról gyermekeknek – Szeged – Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin
Szent-Györgyi Albert példája arra bátorít, hogy a rutint kérdésekkel, a bizonyosságot kétellyel, a kudarcot pedig kitartással kezeljük. A tudomány közösségi vállalkozás. Tanítványok, kollégák, piacok és intézetek szövik azt a hálót, amelyben egy-egy gondolat tartóssá válik. Az egyes vitaminoknak több fontos szerepük is van, és hiányuk akár egészséget károsító hatású is lehet.