A magyarországi strucctenyésztés egyre nagyobb figyelmet kap, mint az agrárágazat egyik ígéretes, de számos kihívással küzdő területe. Noha a valódi struccpiac csak egy év múlva alakulhat ki Magyarországon és a szomszédos országokban, a majdani tömeges termelésnek már ma is vannak jelei. Ez a szektor nem csupán gazdasági lehetőséget kínál, hanem egy különleges, egészséges húsfajta iránti növekvő érdeklődést is kielégíthet, miközben fenntarthatóbb alternatívát nyújthat a hagyományos állattartással szemben.
A Strucctenyésztés Hajnala Magyarországon: Egy Különleges Ágazat Születése
A magyarországi strucctenyésztés története a rendszerváltás utáni időszakban kezdődött, amikor néhány látnok felismerte az egzotikus futómadárban rejlő gazdasági potenciált. Révész István, az eredetileg baromfihizlalással foglalkozó bordányi Kukori Kft. ügyvezető igazgatója, idejében ismerte fel, hogy váltania kell. Elmondása szerint „Hat évvel ezelőtt, amikor félmillió forintért egy ládában megérkezett az első három struccom Izraelből, bolondnak néztek”. A baromfi- és a sertéshizlalás kiszámíthatatlan üzletté vált, és a termelői kilátások borúsnak tűntek az uniós csatlakozás után is. Révész István szerint „az olcsó csirke- és disznóhús helyett különleges csemegét kell kínálni”. Ez a „strucc-üzletpolitika” bevált, hiszen a társaság nem tud annyi struccot szállítani, amennyit a piacon el ne tudna adni.
Az első hivatalos struccfarm Magyarországon 1993-ban nyílt meg Hajdúnánáson. Nyakas Dániel, a Nánás Struccfarm ügyvezető tulajdonosa elmondta, hogy a saját telepük történetében 1992-ig kell visszatekinteni, amikor egy brit cég tanácsára egy struccfarm létrehozását álmodták meg. A családi telepre az első madarak 2013-ban érkeztek, és a 2014-es, illetve 2015-ös Fiatal Gazda pályázatok révén jelentős fejlesztések valósulhattak meg, tenyészmadarak vásárlásával és istállók építésével. Jelenleg a Nánás Strucctelepen 140 termelő állomány van, plusz a természetes szaporulat.
Érdekesség, hogy a struccok jelenléte nem csak Afrikára korlátozódott történelmileg. A közönséges strucc korábban Afrikában a Szahara északi és déli részein is élt, az esőerdőövtől délre fekvő régiókban, Kelet-Afrikában és a Közel-Kelet nagy részén. Az arab strucc a Közel-Keleten élt valaha, ahol a 20. században kipusztult. Sőt, 2017-ben a Birbal Sahni Paleobotanikai Intézet felfedezte, hogy a strucc mintegy 25 ezer évvel ezelőtt jelen volt Indiában is. Napjainkban inkább a nyílt területeken, Afrika szavannai területein, a Száhel-övben és az egyenlítői erdőzónától északra és délre fekvő területeken őshonos. Délnyugat-Afrikában viszont a sivatagokban és félsivatagokban is megél. Ausztráliában a tenyésztett struccok már elvadult populációkat alakítottak ki.
A növekedés ellenére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban még több mint ötven strucctelep működött, mostanra viszont tíz sem maradt az országban, ami a szektor kihívásait mutatja. A termesztők szerint még egyfajta fekete bárány ez az ágazat, hiszen nincs egységes állatjelölés, így azt sem tudni pontosan, hol, hány állat lehet, a tenyésztőknek pedig nincs rálátási jogosultságuk a nagy képre. Ez a helyzet sürgetővé teszi a szabályozás és az ágazati integráció fejlesztését.
Gazdaságossági Szempontok és Befektetési Lehetőségek
A strucctartás kedvező piaci lehetőségeket kínál, különösen azok számára, akik a hagyományos állattenyésztési ágazatokban nehézségekkel szembesülnek. A tönkrement tejtermelők és szarvasmarhatartók számára is vonzó lehetőség, mivel a szarvasmarha- vagy sertéstartáshoz használt infrastruktúra teljesen megfelel a futómadarak számára. Így ilyen esetben annyi kezdőtőkére van csak szükség, amennyiből megvásárolhatók a csibék és a tápanyag. Egy 100-200 hízót számláló struccállomány már tisztes megélhetést biztosíthat, egy madár után ugyanis átlagosan 25 ezer forint nyereségre lehet számítani, ami egyedülálló a magyar agráriumban - mondta a Napi Gazdaságnak Harmat Imre, az Eurostrucc Rt. vezérigazgatója.
Egy struccfarm indításának finanszírozási szükséglete madaranként 33-35 ezer forint: a csibe 13-15 ezer forintba kerül, és a vágósúly eléréséig nagyjából 20 ezer forintnyi takarmányt fogyaszt. Egy százpéldányos állománnyal induló farm esetében tehát 3,3-3,5 millió forinttal kell számolni. A takarmányra jutó 2 millió forint nagy részét ugyanakkor csak a hizlalás utolsó fázisában kell kiadni, mivel a madarak nem esznek sokat tíz hónapos korukig. Az Eurostrucc indította rendszer keretében - a kiadott csibéket hízósúlyban garantáltan visszaveszi a társaság és értékesíti is a feldolgozást követően - a takarmánynak csupán 60 százalékát kell előre fizetni, a fennmaradó 40 százalékot elég a hízóállat átadása után. Ez a modell jelentősen csökkenti a kezdő gazdák pénzügyi terheit.
A tapasztalatok szerint a legtöbb gazda a hizlalás mellett dönt, kevesen vállalkoznak tenyésztésre. Ennek oka, hogy a húsból és bőrből származó biztos bevételhez képest kiszámíthatatlan, hogy mikor tojnak a madarak, mikor lehet értékesíteni a csibéket. Ennek ellenére egy magyarországi tenyésztési, gazdasági feltételekhez igazított méretű, évi 100 vágóállatot leadó struccfarm 8 millió forint körüli árbevételt érhet el, amely tisztes megélhetést ad egy családnak. Igaz, az első évben a költségek a teljes bevételt „elviszik”, de a mezőgazdaságban nem lehet még egy olyan területet találni, amely egy év alatt kitermeli a befektetett tőkét.
A számítás arra épül, hogy egy-egy tojó évente tavasztól őszig 40-60 tojást produkál. Az esetleges elhullás miatt az évi legalább 100 vágóállat kibocsátásához három tenyész-triót (egy kakasból és két tojóból álló „családot”) kell vásárolni. A tenyésztésbe vett kakasok ára 280-350 ezer forint, a tojókért 180-250 ezer forintot kérnek, de egy törzskönyves, értékesebb külföldi tenyészkakas átszámított ára az egymillió forintot is meghaladja. A keltető és az előnevelő berendezés további 1,5 millió forint, a takarmányozás ekkora állománynál évi 3,2 millió forintos kiadás. A tartáshoz, száz vágóállat felnevelésével számolva legalább 2-3 hektáros területre is szükség van, amely ha vásárolni kell, további 0,6-2,0 millió forint, de bérelve ennek huszadáért is hozzá lehet jutni.
A strucc a brojlercsirkénél is gazdaságosabb haszonállat, mivel a takarmányt jobban hasznosítja. Intenzív tartásnál 1,7-2,1 kilogramm takarmányból állítható elő egy kilogramm hús. A strucc-csibe 12-14 hónap alatt éri el vágósúlyát, a 100-120 kilogrammot. A három struccfajtából (fekete-, vörös- és kéknyakú) az első kettő lassabban fejlődik, de jobb, 30-35 százalékos a húskihozatal.
Az agrárágazatban felbukkanó újfajta népszerűség, mint amilyen most a strucctenyésztés iránti érdeklődés, óvatosságra is int. Emlékezhetünk a biogiliszta-tenyésztésre a nyolcvanas évek derekán, amikor a pilótajátékká terebélyesedő üzletnek az vetett viharos véget, hogy nem volt piac. Nem volt kinek eladni a „tenyészgilisztákat”, így az érintettek nem tudták visszafizetni a vállalkozásra felvett OTP-hiteket. A struccpiac esetében a BSE, valamint a száj- és körömfájás miatt levágott állatok láttán egyelőre biztos a kereslet, különösen Nyugat-Európában, de a hazai piacépítés és a fenntartható növekedés kulcsfontosságú.
A Strucc: A Természet Óriása és a Gazdaságos Haszonállat
A strucc lenyűgöző állat, amelynek tartása és tenyésztése specifikus ismereteket és odafigyelést igényel. A strucc 2,5 méteres magasságával a világ legnagyobb és legnehezebb madara, súlya akár 170 kilogrammot is elérhet. E hatalmas termet ellenére a strucc általában barátságos állat, de ha provokálják, főleg a szaporodási időszakban, ingerlékeny lesz. A hímek rúgása akár ötször nagyobb erejű lehet, mint a lóé, és halálos is lehet. Amúgy az össztömegéhez képest szerény agytérfogatú madár legfeljebb csak arra lehet veszélyes, akiről valamilyen rossz emléket őriz. Köztudottan a struccnak a legkisebb az agytérfogata a termetéhez képest a gerincesek között, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne képes az alkalmazkodásra és a túlélésre.
A strucctenyésztés során a mérete okán sem egyszerű ennek a hatalmas madárnak a tartása. Valahol a baromfi- és lótartás között vannak az igényei. Zárt istállóra van szüksége, koronkénti csoportosításhoz és darabszámhoz kötött kifutóra, hisz óriási a futómadár mozgásigénye, valamint stabil és sérülésmentes, biztos karámra. Egy kifejlett tenyészkakas akár a 2,5 métert és a 170 kilogrammot is elérheti. Amiket vágásra nevelnek, azokat 10-16 hónapos koruk között érdemes levágni, az optimális vágási súlyuk pedig 90-105 kg.
A struccok szaporodási ciklusa is figyelemre méltó. A tojók a harmadik életévüktől akár 25 éven keresztül is évente 60-100 darab, sárgadinnye méretű tojást tojnak. Ivarérett, egészséges és jóltáplált szülőmadarak esetében 70-80%-ban ki is kelnek, és egészséges csibék lesznek belőlük. A fészket a hím készíti a tojó számára. Mindkettő állandó páratartalmú és hőmérsékletű környezetet biztosít a tojás számára. A keltetési idő a struccnál 40-45 nap, ez függ a tojás nagyságától, a páratartalomtól és a hőmérséklettől is. A struccok február és szeptember, legkésőbb október között tojnak, ezt az időszakot nevezik csúcsidőnek az esetükben.
A strucc csibéje azonban „élhetetlen” lehet. A tojásból kikeltetett, fácántyúk méretű kis struccot nehéz megtanítani inni, enni. Költségnövelő, hogy csak speciális, világító itatóberendezéssel lehet rávenni a táplálkozásra. A fiatal madarakat védeni kell, de nagyon gyorsan nőnek, és három hónapos korukra majdnem felnőttek, hat hónapos korukig havi 30 centimétert is nőnek.
A Strucchús Jellemzői és Felhasználása
A strucchús a vörös húsok kategóriájába tartozik, küllemében és ízében leginkább a zsenge borjúhúsra emlékeztet. Rendkívül egészséges, alacsony kalóriatartalmú, nagy mennyiségű értékes fehérjét tartalmaz, amelyet az emberi szervezet teljes egészében hasznosít. Ez a tulajdonsága teszi vonzóvá a modern, egészségtudatos táplálkozás hívei számára. A Napi Gazdaságnak adott interjúban Harmat Imre is kiemelte, hogy a nyugat-európai és tengerentúli vevők a színhús kilogrammjáért átlagosan 6 eurót fizetnek.
A madár minden porcikáját hasznosítják a tollától a csontjáig, ami gazdaságossá és fenntarthatóvá teszi a tenyésztést. A Strucc Fészek filozófiájában is kihangsúlyozzák az egyén fontosságát és iránta érzett tiszteletüket, legapróbb szakmai tudásukat adják bele minden döntésükbe, hiszen az emberek asztalára készülnek ételt adni, és elnyerni bizalmukat. A vásárlói visszajelzések is alátámasztják a termékek minőségét és különlegességét. Egy vásárló elmondása szerint „Karácsonyra leptem meg családot a Struccfészek paprikás szalámijával. 4 nap alatt elfogyott. Azóta az iskolai uzsonna szendvicsbe csak a paprikás szalámit kérik a gyerekek.” Egy másik vásárló a parenyica sajtba göngyölt strucckolbászt és az aszaltszilvás pástétomot emelte ki, mint „igazán különleges ízvilág, nagyon finom és jól kenhető, gusztusos.” Sokak számára a strucchús fogyasztása nemcsak az egyéni egészséghez járul hozzá, hanem „egy kicsit a bolygónk egészségére is jó hatással lehetünk”, ahogy azt egy további vevő megjegyezte.
Itthon a nyers strucchús iránt elsősorban a vendéglők és szállodák keresnek. A hipermarketek is vennék, de a 90 napos fizetési határidő irreálisan hosszú az állattartóknak, ami jelentős akadályt gördít a szélesebb körű hazai terjesztés elé. Emiatt a hazai fogyasztók jelenleg még csak az interneten keresztül, vagy a tenyésztővel személyesen felvéve a kapcsolatot vásárolhatnak strucchúst vagy strucctojást. Olyan kivételek vannak, mint legutóbb a Lidl-ben elérhető strucc hamburger húspogácsa, de ez nem jellemző. Az értékes filé húsrészek kilója 14 ezer - 16 ezer forint körüli áron kapható itthon, ami nem egy hazai közegben könnyen eladható termék, figyelembe véve az átlagos vásárlóerőt.
Az Értékesítési Lánc Kihívásai és a Feldolgozás Jelentősége
A strucctenyésztés fejlesztésének egyik legkritikusabb pontja a feldolgozás megfelelő biztosítása volt. A hiányzó iparszerű feldolgozó, valamint a megfelelő tanúsítványok hiánya akadályozta a hús kereskedelmi forgalomba hozatalát és az exportot. Egy több száz madaras tenyészetet állítólag azért számoltak fel tavaly, mert késett a feldolgozó átadása, tovább kellett volna tartani az állatokat. A drága - főleg lucernaszénából, répából, növényi alapanyagokból készülő - strucctáp több millió forintos költségeit pedig már nem tudta fizetni a vállalkozó.
A Pélyi Vágóhíd októberi megnyílása óta van lehetőség a strucchús uniós előírásoknak is megfelelő feldolgozására Magyarországon, ami az exportorientált piac első feltétele volt. Az idén márciustól a feldolgozás nehézségei megoldódni látszanak, mert Szatymazon egy volt marhavágóhidat átmenetileg átalakítottak struccvágásra. Ott egyelőre heti 30-40, idén összesen 1500-2000 madarat vágnak majd le. Jövőre azonban már 13-15 ezer vágómadár feldolgozására számítanak a közeli Bordányban. Ennyi állat éri majd el a vágásérett kort a tenyésztésbe vett mintegy 2 ezer kakas és tojó szaporulatából.
Az ipari méretű feldolgozás megteremtése érdekében a magyarországi strucctenyésztők összefogtak. Január 28-án 34 taggal, 3 millió forint törzstőkével új típusú termeltető, szolgáltató és értékesítő szövetkezetet alakítottak. A Bordányi Strucctenyésztő Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezet, melynek taglétszáma azóta már 75-re nőtt, egy 200 millió forintos bekerülési költségű, már az Európai Unió minőségi, állategészségügyi előírásainak is megfelelő, napi 60 madár vágására alkalmas ultramodern struccfeldolgozó építésébe kezd. Ehhez állami támogatásra is pályáznak. Nagy Gábor, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy nemcsak a feldolgozásra, hanem a tevékenység teljes integrálására vállalkoznak, kezdve a szaktanácsadástól, a tartástechnológia fejlesztésén át a piacépítésig, az értékesítés megszervezéséig. Ez a stratégia kulcsfontosságú a hazai struccágazat hosszú távú sikeréhez.
Jelenleg az országban mintegy 400-500 struccfarmon becslések szerint egy-kétezer tenyésztésbe vett madár és ezek szaporulata, 6-8 ezer vágásérett madár él. Mivel a járványok miatt a fő felvevőpiacon, Nyugat-Európában megugrott a strucchús iránti kereslet, növekszik a termelés is az exportáló országokban: Dél-Afrikában, Izraelben és Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában is. Az idén nálunk levágandó 1,5-2,0 ezer madár után jövőre már 13-15 ezerre, 2003-ban pedig 20 ezerre számítnak a szakemberek.
A Nánás Struccfarm 2022-ben sikeresen pályázott egy feldolgozó üzemre, amivel szeretnének évi 1500 darab madarat feldolgozni. Ez a fejlesztés is hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai feldolgozási kapacitás megfeleljen a növekvő igényeknek.
A Belső Piac és a Jövő Kérdőjelei
A strucctenyésztésben rejlő potenciál ellenére számos tényező nehezíti a hazai piacra jutást és a szélesebb körű elterjedést. Az első és talán legsúlyosabb probléma a hús 27%-os áfatartalma, ami a többi baromfifélénél csupán 5%-os. Pedig a tenyésztés során a struccot is baromfiként tartják számon. Ez az áfakülönbség versenyhátrányt jelent más húsfajtákkal szemben. Másrészt az infláció és a forint folyamatos gyengülése is hatással van az ágazatra, ami miatt jelenleg az élő állat felvásárlási ára már 1200 Ft/kg, ez ugyanis az euróhoz igazodik.
Harmadrészt nehézségekbe ütközik a termék hazai piacra való juttatása. Fagyasztva 2 év szavatossági idővel lehet a boltok polcaira tenni, de előhűtve jobban eladható a magyar szemlélet szerint, viszont úgy csak 14-16 nap a feldolgozott hús szavatossági ideje. A rövid eltarthatósági idő logisztikai és értékesítési kihívásokat támaszt, különösen a nagyobb élelmiszerláncok esetében. Nyakas Dániel elmondta, hogy nem tud olyan élelmiszerláncot vagy multit mondani, ahol a vevők mindennap találkozhatnak a strucchússal. Emiatt a magyar boltok polcaira általában nem kerül fel a strucchús, és a legtöbbet élve értékesítik a környező országokba és külföldre. A strucchús leginkább felvevő fogyasztói piaca a német, svájci, olasz, francia, és a Benelux államok.
Az idén mintegy száz termelő csatlakozhat a már meglévő strucctartókhoz, akik körülbelül négyszázan lehetnek - tájékoztatott Harmat Imre. A fokozódó érdeklődés megmutatkozik a csibék árában is, ami most már megközelíti és a következő hónapokban eléri a reálisnak tartott, darabonkénti 14-15 ezer forintot. A vágás megindulása miatt ma tízszer annyi csibét keresnek, mint egy éve, az igényt eddig ráadásul importból voltak kénytelenek teljesíteni a tenyésztők, mivel a madarak az idén másfél hónappal a szokásosnál később, csak április közepén kezdtek el tojni. Összesen várhatóan 10 ezer csibét adnak el a tavaszi és a kora nyári időszakban, ennek fele Romániába és a délvidékre kerül. Ezekből jövő tavasszal lesznek vágósúlyban lévő madarak, így csak akkor indulhat majd be a piac. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy még így sem lesznek képesek minden keresletet teljesíteni, mivel már most is havi ezer példány értékesítésére szerződhetne az Eurostrucc, miközben 200-300-at tudnak teljesíteni. A vágóállat kilogrammonként élősúlyban 500-550 forintért adható el, ez az ár valószínűleg nem emelkedik majd, mivel a hús és a bőr világpiaci ára több éve változatlan.
A számok ismeretében kétségtelenül ígéretes a struccüzlet, de a sokmilliós befektetéssel járó vállalkozási forma iránti érdeklődés mértéke mégis elgondolkodtató. A kereskedőktől az állattenyésztőkig, a magán pénzügyi befektetőkig napi három-hat üzletember érdeklődik személyesen a strucctenyésztés és a szövetkezeti belépés felől Bordányban. Ez az élénk érdeklődés aláhúzza az ágazatban rejlő hatalmas potenciált, de felhívja a figyelmet a piacépítés és a kockázatkezelés fontosságára is. A BSE, valamint a száj- és körömfájás miatt levágott állatok láttán egyelőre biztos a struccpiac, de a hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a hazai fogyasztói bázis kiépítése és a termék szélesebb körű elérhetőségének biztosítása.