A meztelencsigák, ezek a látszólag egyszerű puhatestűek, sokkal összetettebb és sokszínűbb életet élnek, mint azt elsőre gondolnánk. Bár sok hobbi- és nagykertész számára kártevőként ismertek, fontos szerepük van az ökoszisztémában, és a hazai fajok között számos olyan is található, amely egyáltalán nem ártalmas. Az utóbbi években azonban új, invazív fajok megjelenése és elterjedése fokozott figyelmet igényel, mivel ezek súlyos károkat okozhatnak a termesztett növényekben.
Új Fajták Hódítása Magyarországon
Magyarországon a meztelencsigák faunája folyamatosan változik, és az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai, Turóci Ágnes és Dr. Páll-Gergely Barna részvételével, már öt éve igyekeznek feltérképezni és beazonosítani ezeket az állatokat. Ennek a munkának köszönhetően 2020-ban két új meztelencsigafaj - a feketefejű meztelencsiga és a malaccsiga - jelent meg hazánkban, és azóta országszerte elterjedtek.
A kutatások során további új fajokat is azonosítottak. A foltos meztelencsigát például csak a budapesti Herman Ottó út környékéről (II. kerület) és a Böszörményi útról (XII. kerület) sikerült kimutatni. A hódító meztelencsiga az ELTE Füvészkertjéből és tizennégy budapesti kertészetből került elő, míg a kétsávos meztelencsiga ugyancsak a Füvészkertből, valamint tíz budapesti kertészetből származó mintákban volt jelen.
Ez a felfedezés nemcsak a hazai fauna feltárása szempontjából meghatározó, hanem a hobbikertészek számára is kiemelten fontos. A Magyarországon élő mintegy 30 meztelencsigafaj közül 5-10 potenciális vagy aktuális kártevő, amelyek jelentős terméskiesést okozhatnak.
Az Invazív Fajok Terjedésének Okai
A meztelencsigák terjeszkedésében elsősorban a megnövekedett kereskedelem által történő behurcolás játszhatja a legfontosabb szerepet. Ennek biztos indikátora, hogy a felfedezett fajok többsége budapesti kertészetekből és a Füvészkertből került elő. Feltételezhető, hogy az újonnan azonosított fajokat dísznövényekkel már országszerte sok magánkertbe is széthurcolták. Ez a jelenség rávilágít a növénykereskedelemben bevezetett szigorúbb ellenőrzések szükségességére, hogy megelőzzük további invazív fajok elterjedését.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében 2018 óta tart a hazai meztelencsiga-fauna szisztematikus feltárása, és ez idő alatt hét, a magyar faunában új vagy bizonytalan adattal rendelkező faj került elő. Ezek egy része a nemzetközi szakirodalom alapján inváziós fajnak számít, többen közülük dokumentált kártevők. Magyarországon a legsúlyosabb károkat a spanyol meztelencsiga okozza. A magyar meztelencsiga-fauna a szakirodalmi adatok alapján 26 fajt jegyzett 2018 előtt. Ezek a következők: Ambigolimax parvipenis, Ambigolimax valentianus, Deroceras invadens, Krynickillus melanocephalus, Limacus maculatus, Milax nigricans és Tandonia kusceri. A felsorolt meztelencsigák magyarországi kártételéről jelenleg nem rendelkezünk adatokkal, ami a friss felfedezésükkel magyarázható. Több olyan faj is van azonban, amelyek esetében a nemzetközi szakirodalom károkozásról tudósít (például az A. valentianus Angliában súlyos károkat okoz, nagy tömegben elszaporodik), illetve olyanról is tudunk, amelynek rokonai jól dokumentált kártevők.
Meztelen csigák irtása - Kertbarátok - Kertészeti TV - műsor
A Meztelencsigák Életmódja és Kártétele
Jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan vagy meztelencsiga faj fordul elő hazánkban. Figyelem! Sok meztelencsiga faj nem kártékony, sőt fontos tagja a táplálékláncnak, csigák, pókok, madarak eledele. Spórákat és magvakat terjesztenek, növelik a talaj értékes humusztartalmát. Leginkább a szántóföldi, a nagy és a kerti házatlan csiga kártételére számíthatunk. Máshol éppen az éticsiga okoz fejtörést!
A fejlettebb egyedek a vastagabb erek kivételével az egész növényt elpusztíthatják. A csiga állhatatosan működik és megrágja a friss tavaszi hajtásokat, kárt okoz a nyári ágyásokban, megbújik az őszi levelek alatt. Ahányféle meztelencsiga, annyiféle ízlés. Gyakorlatilag minden lágyszárú növényben kárt tesznek.
Száraz, meleg időben kevesebb gondot okoznak. A nedves, párás időszak azonban kedvező életfeltételeket teremt számukra. Ilyenkor érdemes este körülnézni a kertben! Tucatnyi meztelencsigát fedezhetünk fel, és szinte hallhatjuk, hogyan rágcsálják kedvenc növényeinket. Sokuk azonban a föld alatt tevékenykedik: tojást rak, gyökereket, a magvak héját, korhadt növényi részeket rág.
A jellemzőbb kártételek lehetnek földfelszín felettiek: a meztelencsigák megrághatják a friss leveles zöldségeket vagy a tökfélék terméseit, a szamócát és dísznövényeket. Ezenkívül előfordulhat föld alatti kártétel, amikor az állat beássa magát a talajba és ott haladva a gyökérzöldségek vagy a burgonya gumóját pusztítja (például a budapesti meztelencsiga). Az úgynevezett készletkártevők a tárolt zöldségekben is károsítanak.
A károk nagyságát nehéz becsülni, aminek több oka is van. A meztelencsigák többsége rejtett, éjszakai életmódot folytat, ezért a károkozás „elkövetőjét” nehéz pontosan azonosítani. Ahhoz, hogy biztosan tudjuk, reggelre melyik faj tett kárt a konyhakerti növényeinkben, napszállta után, fejlámpával kellene felkutatni a tettest, ez azonban csak a legritkább esetben történik meg. Az egyik legjobban dokumentált meztelencsiga kártevőnk a spanyol meztelencsiga (A. vulgaris). A kitöltők 86%-a jelezte, hogy a spanyol meztelencsiga okoz valamilyen szintű kárt a kerti veteményesében. A faj veszélyes kártevő, esős időszakokban nagy tömegben szaporodik el, jól alkalmazkodik az emberi zavaráshoz, a táplálékban pedig nem válogat. A legtöbben a salátaféléket, a hüvelyeseket (borsó, bab), a szamócát és a különböző dísznövényeket (árnyliliom, bársonyvirág, petúnia stb.) említették a pusztításban leginkább érintett haszonnövények közül. Összességében megállapítható, hogy a meztelencsigák között vannak konyhakerti kártevők, és idegenhonos, esetenként inváziós fajjal is egyre több esetben találkozhatunk.
Szaporodás és Fejlődés
A meztelencsigák hermafroditák, mind hím, mind női ivarszervük van. Szinte rituálisnak látszó párosodásuk alkalmával kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Egy-egy csiga akár 50 gyöngyszem nagyságú petét rak le leggyakrabban korhadó növényi részek alá. A csigák fajtától függően 3-8 hét alatt kikelnek, 1-2 hónap alatt válnak ivaréretté.
Az éti csigák a tavasz első melegebb napjain bújnak elő. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. Az éti csigák petéiket július-augusztusban rakják. A tél közeledtével a kiscsigák a vastag avar alá húzódnak. Így tesznek a nagycsigák is. Az éti csigák ugyanis téli álmot alszanak. Ami azt jelenti, hogy télen nem mozognak és nem táplálkoznak.
Védekezési Stratégiák a Meztelencsigák Ellen
A csigajárás elleni védekezés egyes alternatív megoldásai riasztónak tűnhetnek első olvasatra. Ennek ellenére sokkal barátságosabb módszerek, mint a vegyszeres védekezés. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók többsége igyekszik valamilyen módszerrel védekezni a spanyol meztelencsiga pusztítása ellen.
Fizikai és Mechanikai Módszerek
- Kézi gyűjtés: Mivel a csigák éjjel aktívak, aki „éjjeli bagoly”, menjen ki éjjel a kertbe, és a zseblámpa fényénél gyűjtse össze őket. Sós vizet tartalmazó üvegben elpusztulnak. Az eredmény kiváló, ha ezt a peterakás időpontja előtt végezzük. Meg kell jegyezni, hogy az esti öntözés, csigák űzése szempontjából ellenjavallt, mivel a nedves környezet vonzza őket.
- Csiga búvóhelyek: Sokan kihasználják, hogy a csigák nedvességkedvelők. Egy-egy kihelyezett deszka remek gyűjtőhelye lesz a csigáknak. Helyezzünk grapefruit héjat vonulási helyükre, és naponta ellenőrizzük. A héjak alatt talált csigák szintén összegyűjthetők.
- Barrierek: Helyezzünk a különösen veszélyeztetett növényfajták környékére éles köveket vagy tojáshéjat. Szórjuk körbe az ágyást fahamuval.
- Rézszalag: Az érzékeny fajtákat ültessük edénybe és az edény peremét kerítsük körül rézszalaggal. A csigát ilyenkor kisebb elektrosokk éri, amikor nyálkás talpával hozzáér. Ez egyfajta csiga terelő kerítés. Minimum 5cm szélesnek kell lennie, hogy hatékony legyen. Azonban a csigák meg tudják kerülni, illetve a lelógó leveleken fel tudnak kapaszkodni.
- Termésvédő háló: Félted a salátát, káposztát, karfiolt, cukkinit, padlizsánt? Remek csiga távol tartó a termésvédő háló, amelyet fejlődő termésekre tudsz ráhúzni!
- Emeltágyás: Csökkenti a csigák támadásának erejét az emeltágyás. Az emeltágyást körben védheted kiszórt csigariasztókkal (fahamu, tojáshéj, éles kövek), illetve réz szalagot vezethetsz körbe a magaságyás oldalán.
Biológiai Védekezés
- Természetes ellenségek: Segítsük természetes ellenségeiket, a békákat, sündisznókat és a bogarakat. Vagyis ne irtsuk őket, illetve alakítsunk kedvező körülményeket számukra. A kacsák is szeretik! Ez utóbbi megoldás eredményes! Közülük is a legeredményesebb az indiai futókacsa!
Kertészeti Gyakorlatok
- Higiénia: Ügyeljünk a kert higiéniájára, rendszeresen távolítsuk el a kertből a szemetet és a lehullott leveleket, amelyek búvóhelyül szolgálhatnak.
- Növényválasztás: Válasszunk ellenálló, kemény levelű, vagy bőrlevelű, fás szárú növényeket. Csigáknak ellenálló növények: muskátli, kaliforniai kakukkmák, levendula, zsálya. A fűféléket is békén hagyják. A Kertlap Webáruházban is kapható csigáknak ellenálló virágmag keverék. Viszont fordítva, ha olyan növényekkel vesszük körül az ágyást, amit a csigák imádnak, kevésbé fogják az ágyás növényeit megtámadni. Például a csigák imádják a bársonyvirágot!
- Mulcsozás: A mulcsozásra kellően felmelegedett talajon kerüljön sor. A hideg, nedves talaj igazi csigahotel! A korai mulcsozás jó búvóhelyül szolgál a csigák számára, míg a meleg talaj kevésbé kívánatos számukra.
Vegyszeres és Házi Praktikák
- Metaldehid-tartalmú granulátum: A legtöbben egyszerűen összeszedik és fizikailag elpusztítják őket, de gyakori a metaldehid-tartalmú csigaölő granulátum használata is (ennek vásárlásához ma már növényvédelmi szakképesítés szükséges).
- Házilag alkalmazható vegyszerek: Kísérleti eredmények támasztják alá az alábbi házilag is alkalmazható vegyszerek hatékonyságát: fokhagyma, karbamid (N-műtrágya).
A legbiztosabb módszer: Az eljárást Dr. Rákóczy György és Dr. Pénzes Béla professzor szabadalmi oltalomban részesítette, amelyet felszabadítottak, és így lehetővé vált, hogy hazai és nemzetközi szinten is mindenki használhassa.
A Puhatestűek Osztálya: A Csigák
A puhatestűek törzse az állatvilágban rendkívül sokszínű, több mint 600 fajjal. Elsősorban a Csigák osztályával ismerkedünk. Érdekes lehet, hogy a szárazföldi csigák és meztelencsigák két pár tapogatóval rendelkeznek. Az egyiken helyezkednek el a szemek, a másik - tapintószerv. A hosszú tapogatókon lévő szemek széles látóteret (előre és hátra is) biztosítanak a csigának, így idejében észre tudja venni a rá leselkedő veszélyt. Ez a szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás.
Anatómia és Mozgás
A fej folyamatosan megy át az izmos has-lábba. A szájnyílás és a talp széle között nyílik a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, így tulajdonképpen az állat ezen csúszik tovább. Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint hullám jelenik meg és fut végig a haslábon.
A puhatestűek testhossza nem haladja meg a néhány tíz centimétert, de találunk közöttük valóságos óriásokat is. A legtöbb puhatestű zsigerzacskóját héj védi. A héj középső és belső rétegét a kalciumkristályokból épül fel és hófehér színű. A külső réteg szintén félig áttetsző kalciumkristályokból épül fel. A héjat a köpeny fedőhámsejtjei választják ki. Az éti csigánál a hasláb háti oldalán a szájadék pereménél egy kis időszakosan nyíló-záródó rés fedezhető fel. Ez a légzőnyílás. Veszély esetén az éti csiga behúzza tapogatóit vagy teljesen a csigaház védelmébe húzódik. Kedvezőtlen körülmények esetén (túl nagy forróság, tél beállta) a csiga a föld alá vájja magát, a csigaházba húzódik és a szájadékot nagy mennyiségű nyálkával és mészlapocskával tömíti el.
Belső Szervek és Érzékelés
A puhatestűeknek a gyűrűs férgekhez hasonlóan másodlagos testüregük van. A köpenyüregbe nyíló végbélnyílással végződik. A szájüregben szaruszerű állkapocslemez helyezkedhet el, és ez a reszelőnyelv (radula) segítségével kapargatja le a táplálékot a felületekről. Az emésztőrendszer összetételében az emésztő nedveken kívül méreganyagok is vannak. Találunk közöttük növényevő, elhalt szerves törmelékkel táplálkozó és húsevő csigákat is. Utóbbiak csak a tengerekben élnek. Ilyen fajok pl. húsevő csiga is, amely méreggel bénítja meg az áldozatát. A tengeri meztelen csigák kisebb állatokkal táplálkoznak.
A puhatestűek kiválasztó szervei a vesécskék. A keringési rendszer nyílt típusú. Az izmos szív kétüreges, egy pitvarból és egy kamrából áll. A légzőszervtől a pitvarhoz oxigénben gazdag vérnyirok áramlik. A pitvar összehúzódása következtében a vérnyirok a kamrába jut.
A légzés. A puhatestűek többsége vizekben él, és kopoltyúval lélegzik. A szárazföldi csigáknál (pl. éticsiga, tányércsiga) a köpenyüreg tüdővé alakult át. Ez a köpeny vékonyfalú része, amelyet vérerek hálóznak be, és a tüdő biztosítja a légzést.
Az idegrendszer dúcokból és azokat összekötő idegekből (idegfonatokból) áll. Ez alkotja a periférikus idegrendszert. Érzéksejtek a szájnyílás környékén, a köpenyszélen és a tapogatókon is sok van.
Meztelen csigák irtása - Kertbarátok - Kertészeti TV - műsor
Meztelencsiga Bölcsesség
Leges legvégül egy meztelencsiga bölcsesség: Én lassan haladok át az életen és egészen a földhöz tapadok. Nektek is ezt ajánlom.