Meztelencsigák a Kertben: Megértés és Hatékony Védekezés

A talaj fontos élőhely a szárazföldi csigák számára, melyek fajszáma meghaladja a 110 ezret. Bár a csigákról általában valamelyik kedves mesealak jut eszünkbe, a valóságban a hobbikertészek részéről már nem övezi nagy rajongás ezt az állatot, főleg a meztelencsiga esetében, amely a kert ádáz ellensége. A meztelencsigák (házatlan csigák) nem alkotnak külön taxonómiai egységet, a csigák bármely csoportjával lehetnek rokonságban. Különösen párás, nedves környezetben szaporodnak el, a mezőgazdaságban és a kiskertekben komoly károkat okozhatnak.

A Csigák Életmódja és Szaporodása

A csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, melyhez izmok is tapadnak, fajmeghatározó bélyegként szolgál, alakja, mérete és színe fajonként változó. A házat a köpenyszegélyben található nagy, nyálka-, fehérje- és mésztermelő mirigysejtek választják ki, és többrétegű. Legbelül vékony gyöngyházréteg (hypostracum) található, mely a csigák nagy többségénél hiányzik. Középütt vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigák feje kicsiny, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók, melyek az érzékelésben játszanak szerepet. Lábuk erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb. A szájnyílás és a talp széle között nyílik egy exokrin mirigy, a nagy talpmirigy, melynek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, így az állat ezen csúszik tovább. Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint kontrakciós hullám jelenik meg és fut végig a haslábon.

A csigák között alapvetően kétféle légzési mód alakult ki: vízben való légzés, mely kopoltyúval történik, és légkörből való légzés, mely a nedves falú, hajszálerekkel bőségesen átjárt köpenyüregtüdővel történik. Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. A hímnősek kölcsönösen termékenyítik meg egymást; ilyenkor ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig az ondótartályban tárolódik. Idegrendszerük fejlett, erősen központosított. A fő központ a feji dúc vagy agydúc, emellett van még köpenydúc, zsigeri dúc és lábdúc. Garatideggyűrűjük van, melyet az agy-, láb- és köpenydúc alkot. A fejen található tapogatók az érzékelésben elsőrendűek.

A meztelencsigák hímnősek és tojásokkal szaporodnak. Mindenki kertjében megfordulnak, csak az nem mindegy, hogy mennyien vannak. A meztelencsiga apró tojásokat rak körülbelül egy-két centiméteres mélységben a talajba, amikor számára megfelelően párás az időjárás. Egy-egy csiga akár 50 gyöngyszem nagyságú petét rak le leggyakrabban korhadó növényi részek alá. A csigák fajtától függően 3-8 hét alatt kikelnek, 1-2 hónap alatt válnak ivaréretté. Mivel a meztelen csigák teste száraz környezetben kiszárad, mindig a nedves, magas páratartalmú helyeken tanyáznak. A meztelencsigák éjjel bújnak elő rejtekhelyükről, így a kora reggeli órákban tudjuk leghatékonyabban összegyűjteni őket. Persze napközben is találunk belőlük a nagyobb kövek, téglák alatt, védett, nedves helyeken, vagy akár még a balkonládák alatt is.

A Meztelencsigák Kártétele és Azonosításuk

A házatlan csiga legelső tulajdonsága, hogy megjelenése undort keltő, így már a puszta látványa is zavaró lehet sokaknak, ám ennél sokkal kellemetlenebb ez a csúszómászó. A meztelen csiga megrágja a növények leveleit, ráadásul nyálkával és csigaürülékkel borítja be az utat, ahol járt. Hazánkban 26 házatlan csigafaj ismert, ezek közül tízet tartunk számon kártevőként. Egy felmérés alapján a valóban kártékony fajok minden második kertben évente akár 20-30 ezer forintnyi kárt is okoznak.

A csupasz csigák, más néven meztelencsigák megjelenése a kertekben komoly veszélyt jelent a növényekre, mert a kártevő állatok megrágják a leveleket és a terméseket. Képesek teljes pusztítást végezni a növényeken, különösen a zöldségeken, virágokon és a palántákon. A csupasz csigák általában nedves és párás időszakokban jelennek meg a kertekben, különösen tavasszal és ősszel aktívak. A nyári hónapokban, amikor melegebb és szárazabb az időjárás, gyakran a talaj alatt rejtőzködnek. A kertekben megjelenve komoly károkat okozhatnak, ugyanis a csupasz csigák sokféle növényt fogyasztanak, beleértve a zöldségeket, virágokat, gyümölcsöket és dísznövényeket. Megrágják a növények leveleit, szárát és gyümölcseit, ami csökkentheti a termést és teljesen elpusztíthatja az érintett növényeket. Ráadásul gombák és baktériumok hordozói is lehetnek a meztelencsigák, amik növénybetegségeket okozhatnak. Továbbá más, hasznos rovarok és kisállatok populációját is károsíthatják, ami csökkenti a kerti biodiverzitást. A talajlakók elrágják a gyökereket, kitúrják a palántákat, a földfelszínen élők pedig a növények levelét teszik tönkre. A pajorok a termő gyümölcsfákat a táplálékforrástól és vízforgalomtól elvágják, így azok szenvedve pusztulnak ki. Ebből is látszik, hogy milyen horderejű problémáról van szó, amit érdemes időben kezelni - fogalmazott a szakértő.

Különösen kedvelik a gyermekláncfüvet, ami egy gyom, és kevesen féltik, de a baj az, hogy nagyon elterjedt gyom, így ha a kertben van (netán eltűrjük) akkor csigamágnesként működik. A házatlan csigák szívesen időznek nedves, párás zugokban, kedvelik az elhanyagolt, burjánzó kerteket, kertrészleteket, ha ilyen van a szomszédban, számíthatunk az átjárásra. Az úgynevezett spanyol csupaszcsiga egy nagyon ádáz betolakodó a kertben. Annak idején először Nyugat-Európából érkezett Magyarországra és igencsak kedveznek számára a csapadékban gazdag időszakok. A spanyol csupaszcsiga okozza a legnagyobb károkat az összes csiga közül. Ráadásul rendkívül szapora, 150-200 tojást rak le egyszerre, amelyek képesek a telet is átvészelni.

A meztelencsigák - köztük a spanyol csupaszcsiga is - kedvelik a nedves, párás helyeket, az elhanyagolt, burjánzó kerteket. Májustól őszig indítják pusztító hadjárataikat, napközben nyirkos kövek alatt, vízaknák környékén húzzák meg magukat, majd éjjel indulnak portyájukra. Étrendjük változatos, gyakorlatilag mindenféle lágyszárú növényben kárt tesznek. Imádják a palántákat, ezért veteményesünkben semmi sincsen tőlük biztonságban. Dísznövényeink közül vígan csemegéznek a büdöskéből, az évelő csillagfürt- és szarkalábfajokból, a dáliából, a viaszvirágból és az árvácskafélékből. Rajonganak a pitypangért, ami azért probléma, mert szinte minden kertben előfordul ez a vidám, napsárga gyomvirág.

A kétféle csiga típus - házas és házatlan - közül a kertészek rémálma legtöbbször a meztelencsiga, különösen a spanyol csupaszcsiga, amely kifejezetten agresszíven terjed, gyorsan szaporodik, és szinte mindent megeszik, ami zöld. A házas csigák (mint például a kerti éti csiga) is fogyasztanak növényeket, de sokkal kisebb mértékben. Ráadásul természetes ellenségeik is gyakrabban megtalálhatók a kertben, így ritkábban okoznak tömeges kárt. Az éticsigát kifejezetten örömmel láthatjuk, hiszen nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, hanem más csigák tojásait is. Meztelen fajtársai közül sok szintén hasznos lakója kertünknek: madarak, pókok eledeleként fontos tagjai a táplálékláncnak. Spórákat és magvakat terjesztenek, valamint növelik a talaj humusztartalmát. Ha például nagy meztelencsigába (Limax maximus) vagy sárga pincecsigába (Limax flavus) botlunk, nem kell háborút indítanunk ellenük. A dobogó alsó fokán áll ugyan, de mégis meg kell említeni a házas csigák közül a kerti sávoscsigát (Capaea hortensis), melynek a saláta az egyik kedvenc eledele. A házatlan versenyzők között jelentős károkat tud okozni a foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum), amely képes a friss veteményeket akár egyetlen éjszaka alatt eltüntetni. A nagy barna meztelencsigát (Arion rufus) és az invazív, Magyarországon 1985 óta jelen lévő spanyol csupaszcsigát (Arion lusitanicus) könnyű összekeverni, mivel küllemük nagyon hasonló. Előbbi kifejezetten nagy távolságokat képes megtenni, utóbbi pedig az igazi, rettenetes csapás zöldségeink és virágaink számára.

A csigák számára a kert nedves, sűrű növényzetű, árnyékos részei igazi paradicsomot jelentenek. A meztelen csigák bosszantó, amikor a kert hívatlan vendégei lerágják a gondosan elültetett palánták termését, de szerencsére védekezhetünk ellenük. Érdemes már most bevetni a praktikákat, mielőtt túlságosan elszaporodna a meztelencsiga a kertben.

Megelőző Módszerek a Meztelencsigák Ellen

A csigák elleni védekezésben fontos szerepet játszik a kert tisztán tartása. Rendszeresen távolítsuk el a kerti szemetet, az avarréteget és a lehullott leveleket, mert ezek ideális búvóhelyet nyújtanak a csigák számára. Rendszeres gyomlálás és ritkítás: A sűrű növénytakaró alatt könnyen elbújnak a csigák. Ha van elhanyagolt, gazos terület a birtokán, mielőbb számoljuk azt fel, az ilyen helyeken ugyanis előszeretettel bújnak meg ezek a kártevők. Szintén jó megoldás a távoltartásukra, ha a kerítés mellett egy-két méteres földsávot alakít ki, így ugyanis megnehezíti számukra az átkelést. A házatlan csiga hatékony elűzéséhez hasznos megismerni pár jellemzőjüket. Ezek a csigák nagyon kedvelik a nedves környezetet, a fényt ellenben nem szeretik, ezért mindig a sötét, párás, zegzugos helyeket keresik. Tehát minél bujább, zegzugosabb a kert, annál biztosabb a csigák megjelenése, de ahol sziklakert, kerti tó, ágyásszegély, járókő van, ott is jó eséllyel felbukkannak. Tartsuk mindig rendben a kertünket! Szüntessük meg az elhanyagolt, burjánzó, nyirkos területeket, és ne hagyjuk a csigacsalogató pitypangokat elszaporodni! A konyhakertet lehetőleg napos, száraz helyen alakítsuk ki, és a növények magjait olyan későn vessük el, amennyire későn csak lehet!

A napi öntözést időzítsük inkább reggelre, hiszen a meztelencsigák éjszakai állatok, és a nedvességet is szeretik, az esti locsolással tehát kedvező feltételeket teremtünk számukra. Ha mulcsozunk, ezt mindig száraz, meleg időben tegyük, különben igazi csigahotelt hozunk létre. A korai mulcsozás is jó búvóhelyet ad a csigáknak. A mulcsozásra kellően felmelegedett talajon kerüljön sor. A hideg, nedves talaj igazi csigahotel! A korai mulcsozás jó búvóhelyül szolgálnak a csigák számára, míg a meleg talaj kevésbé kívánatos számukra.

A csupasz csigák jobban kedvelik a savas talajt, ezért érdemes mészport szórni a talajra, ezzel növelni annak pH-értékét. A talajtakarás is segíthet, mivel a csupasz csigák nem szeretik a durva felületeket.

Természetes és Fizikai Védekezési Módszerek

Sokan keresnek környezetbarát, vegyszermentes megoldásokat a csigák ellen - különösen azok, akik vegyszermentes kertészkedést folytatnak, vagy kisgyermekekkel, háziállatokkal osztják meg a kertet.

1. Csapdák:

• Sörcsapda: Egy félbevágott műanyag üdítős palackot ássunk le a talajba, hogy a pereme alig álljon ki a talaj síkjából, majd töltsünk bele 2-3 deci sört, ami valamiért őrülten vonzó a csigák számára. A csapda reggelre garantáltan meg fog telni. Másik lehetőség, hogy a tálkába sör helyett olyan vizet töltünk, amiben élesztőport és cukrot oldottunk fel. A sör illata odavonzza a csigákat, és a mély edényből pedig nem tudnak majd kimászni. Ezt addig ismételjük, amíg nem találjuk üresen a kihelyezett csapdát. A sör mellett az almaecet is elrettenti őket. Éjaszkára érdemes a kert különböző részein elhelyezni sörrel félig megtöltött edényeket, mert a sör illata nagyon vonzó a meztelencsigák számára. Az edényeket lehetőleg süllyesszük a földbe.
• Deszkacsapda: Egy nagyobb deszkát vagy fadarabot tegyünk le a talajra a kertben a növények közé, lehetőleg nedves, sötét helyre. A csupasz csigák éjszaka aktívabbak, ezért érdemes a deszkát reggelente ellenőrizni, amikor is összegyűlnek alatta a rejtőzködő csigák. Alkonyatkor a veteményes sorai közé fektessük le a deszkákat, amelyek alá hajnalban bebújnak a menedéket kereső meztelencsigák! Délután fordítsuk fel a deszkákat, és távolítsuk el róla a kártevőket!
• Grapefruithéj: Helyezzünk grapefruit héjat vonulási helyükre, és naponta ellenőrizzük. A héjak alatt talált csigák szintén összegyűjthetők.
• Bolti csigacsapdák: A boltokban számos helyen kaphatóak gyári csigacsapdák is, meztelen- és házas csigák ellen egyaránt.

2. Fizikai Akadályok:

• Éles vagy irritáló anyagok: Jó védvonal a veteményes köré arasznyi szélesen kiszórt fűrészpor vagy tojáshéj törmelék, ezeken nehezen mászik át a csiga. Szintén jó megoldás, ha a csigák vonulási útjára éles köveket vagy tojáshéjat helyezünk. Szórjuk körbe az ágyást fahamuval. Durva szerkezetű anyagokat, mint pl. fakérget, zeolitot, apró kavicsot vagy homokot is szórhatunk a növények köré. Ezek megnehezítik a csigák mozgását.
• Rézszalag: A réz érintésekor a csigák enyhe elektromos impulzust érzékelnek, ami kellemetlen számukra - ezért elkerülik. A rézszalagot körkörösen a cserepek, ágyások szélére kell rögzíteni. A csigát ilyenkor kisebb elektrosokk éri, amikor nyálkás talpával hozzáér. Ez egyfajta csiga terelő kerítés. Minimum 5 cm szélesnek kell lennie, hogy hatékony legyen. Azonban a csigák meg tudják kerülni, illetve a lelógó leveleken fel tudnak kapaszkodni.
• Csigagátak/Kerítések: Léteznek speciálisan kialakított csigagátak, melyek pereme visszafelé hajlik - a csiga nem tud rajta átmászni. Építsünk akadályparkot! Védjük a veteményesünket olyan természetes anyagokkal - apróra zúzott tojáshéjjal, fűrészporral, apró kőzúzalékkal, fahamuval, kávézaccal -, amelyen a csigák nehezebben mozognak! Végső esetben szúrós minikerítéssel is bekeríthetjük az ágyásokat. Telepíthetünk profi csigakerítést is, amely a villanypásztor elvén működik. Ehhez drótból kifeszíthetünk egy kerítést az ágyások köré, úgy, hogy alatta ne férjenek át. Átmászni biztosan nem fogják, mert a szúrós drót kellemetlen számukra. Ugyanezen elven működik a tojáshéj, amit szintén elszórhatunk a veteményes körül.
• Termésvédő háló: Remek csiga távol tartó a termésvédő háló, amelyet fejlődő termésekre tudunk ráhúzni!
• Diatomaföld: A diatomaföld használata is hatékony lehet, mert éles, apró kovamoszatokból áll, amelyek megsértik a csigák testét, tehát inkább távol maradnak tőle.
• Szódabikarbóna: Hatékony módszer lehet a szódabikarbóna bevetése is a csigák ellen - de csak akkor, ha mértékkel használjuk! A túlzott használatát kerülni kell, különben károsítja a növényeket, sőt, a hasznos rovarokra is negatív hatással lesz. Tehát csak célzottan és óvatosan használjuk a kertben, a növények alatt és a csigák által kedvelt sötét, nedves helyeken egyenletesen szórjunk szét a szódabikarbónából.
• Fa hamu: Mivel a meztelencsigák rosszul tűrik a szárazságot, szórjunk a konyhakert köré fahamut, ami védő „kerítésként” szolgálhat.
• Emeltágyás: Csökkenti a csigák támadásának erejét az emeltágyás. Az emeltágyást körben védhetjük kiszórt csigariasztókkal (fahamu, tojáshéj, éles kövek), illetve réz szalagot vezethetünk körbe a magaságyás oldalán.

Növényválasztás és Biológiai Védekezés

1. Növényválasztás:

• Érdemes olyan növényeket ültetni a kertbe, amik kevésbé vonzóak a csigák számára, sőt, inkább elűzik a kártevő állatokat. Ilyen például a levendula, a rozmaring, a zsálya, a kakukkfű, a menta. Ezek a növények nemcsak elriasztják a csupasz csigákat, de illatosak és szépek is.
• Más növények, amelyek illata taszító lehet a csigák számára: fokhagyma, rozmaring, üröm, édeskömény, ánizs.
• A fűféléket is békén hagyják.
• Válasszunk ellenálló, kemény levelű, vagy bőrlevelű, fás szárú növényeket (pl. muskátli, kaliforniai kakukkmák, levendula, zsálya).
• Fordítva, ha olyan növényekkel vesszük körül az ágyást, amit a csigák imádnak, kevésbé fogják az ágyás növényeit megtámadni. Például a csigák imádják a bársonyvirágot! Az érzékeny fajtákat ültessük edénybe és az edény peremét kerítsük körül rézszalaggal.

2. Hasznos állatok bevetése:

• Alakítsunk ki kertünkben kedvező körülményeket a csigák természetes ellenségei számára. Az indiai futókacsa igazi csodafegyver a házatlan csigák ellen. Kedvenc eledele a meztelencsiga, sőt még a petéket is szívesen fogyasztja. Mielőtt azonban bárki szaladna kacsákat vásárolni, érdemes elolvasni, mi szükséges a tartásukhoz. Az indiai futókacsa egyik kedvenc csemegéje a meztelencsiga, és nagyon hatékonyan is pusztítja őket, ugyanakkor a zöldségeket sem veti meg, szóval óvatosan érdemes bánni a bevetésével.
• Egyes állatok, mint például a béka, a szalamandra vagy a madarak természetes ellenségei a csigáknak. Ezeknek az állatoknak a bevonzása a kertbe segíthet a csigapopuláció természetes szabályozásában. Segítsük természetes ellenségeiket, a békákat, sündisznókat és a bogarakat. Vagyis ne irtsuk őket, illetve alakítsunk kedvező körülményeket számukra.
• Szintén hatékony biológiai védekezés lehet a csigapusztító fonálférgek alkalmazása.

Vegyszeres és Egyéb Védekezési Módszerek

Ha a természetes módszerek és a megelőzés nem hoznak kielégítő eredményt, akkor szóba jöhet a vegyszeres védekezés is.

• Vas-foszfát: A vas-foszfát a legkorszerűbb hatóanyag, amely csak a csigákra hat, más élőlényekre nem mérgező, lebomlik a talajban, és vas-tápanyaggá alakul, bio gazdálkodásban is engedélyezett, nem vonzza a háziállatokat.
• Metaldehid: Ez a hagyományosabb csigaölő hatóanyag gyorsan hat, de mérgező lehet háziállatokra és vadon élő állatokra, nagy odafigyelést igényel a kijuttatás során, nem engedélyezett ökológiai gazdálkodásban.

Egyéb praktikák:

• Gyűjtés: Éjjel, amikor a csigák aktívak, menjünk ki a kertbe, és zseblámpa fényénél szedjük össze a kártevőket egy zárható dobozba vagy edénybe. Állatbarátok a doboz tartalmát ezután elszállíthatják egy messzi árokpartra, ha viszont meg szeretnénk semmisíteni a hívatlan vendégeket, dobáljuk be őket egy sós vízzel teli vödörbe. Sós vizet tartalmazó üvegben elpusztulnak.
• Fokhagyma és karbamid: Kísérleti eredmények támasztják alá az alábbi házilag is alkalmazható vegyszerek hatékonyságát: fokhagyma, karbamid (N-műtrágya).

Egyéb Kártevők a Kertben és Védekezés Ellenük

A kertben nem csak a meztelencsigák okozhatnak fejtörést, hanem számos más kártevő is.

1. Vakond:Alapvetően nehéz eldönteni, hogy a vakond a kártevők közé sorolandó-e, ugyanis számos pozitívuma és negatívuma is van annak, ha felbukkan egy kertben. Ugyanis ahol megjelenik, ott elpusztítja a talajban élő és károsító cserebogár pajorokat, csigákat, lótücsköket, drótférgeket és százlábúakat is. Ha szeretne megszabadulni a kertjébe tévedt vakondtól, mindenképpen vegye figyelembe azt, hogy védett állatról van szó, így semmiképpen ne alkalmazzon olyan eszközt, amivel kárt tehet benne. Egy remek házi praktika lehet az úgynevezett „sörösüveg” módszer, amelynek lényege, hogy hangok segítségével ijeszti el birtoka közeléből a föld alatt közlekedő állatot. Az üveget ássuk be szinte egészen a pereméig a földbe, a többit pedig bízzuk a légáramlásra! Érdemes odafigyelni arra, hogy mindez csak akkor működik, ha az üveg üres, ha beleesik például az eső, a hangok elhalkulnak.

2. Cserebogár:A bogarak közül is számos olyan fajta létezik, amelyek igen sok bosszúságot okoznak a kertekben, de talán egy sem annyit, mint a cserebogár. A cserebogár egy különleges rovar, teljes kifejlődéséhez 3-5 év szükséges, az időtartamot nagyban befolyásolja az éghajlat, nálunk három éves ciklusokban támad, de például Dániában öt évente rohanja le a földeket, kerteket. A különféle nemzetségbe tartozó cserebogarak természetesen nem egyszerre érik el a végső fejlődési szakaszt, így hiába a hároméves ciklus, az ország valamely területén minden évben várható kiterjedt cserebogártámadás. A mezőgazdasági szempontból a legártalmasabb a májusi cserebogár (Melolontha melolontha). Megjelenésük az időjárás függvényében júliusig, akár augusztusig várható. A még a talajban lévő pajorok ellen a vegyszeres védekezés, a talajfertőtlenítés az egyik megoldás, ha egy négyzetméteren belül 4-5-nél több lárva található, indokolt lehet a kezelés. A korábban széleskörűen alkalmazott diazinon hatóanyagú szerek már nem kaphatóak, de gazdaboltokban találni más bevethető anyagot. A csigák ellen is hatékony csirkéket cserebogár ellen is jó ötlet bevetni, a frissen felásott talajból nagyon szívesen csipegetik fel a pajorokat. Régi módszer a csalinövény, ami lehet szamóca, vagy zöldségpalánta (burgonya, saláta, sárgarépa). A csalinövényt a veteményes mellé kell telepíteni és jóval többet kell öntözni, mint a rendes állományt. Egy alkalmas pillanatban, de mindenképp a csali elhalása előtt egy ásóval ki kell fordítani a földből a csalinövényt gyökérrel együtt, és máris összeszedhetőek a pajorokat. Segít a gyakori talajlazítás, kapálás is, ilyenkor a felszínre bukkannak a pajorok, valamint az őszi ásás, szántás is kiforgatja őket a felszínre, ahol aztán fagyhalált halnak. Ekkor a faágak rázással lehet őket földre vinni, innentől egyértelmű a feladat.

3. Hangya:A hangya nem is kártevő, mondhatják sokan, és igaz is, hogy a hangya nem fogja bántani a veteményest, vagy a virágokat. Ugyanakkor a hangyák megjelenése a kertben azt jelzi, hogy a növények jó eséllyel tetvesek, a kis rovarok ugyanis a levéltetvek nedvét fogyasztják. A kertből aztán élelmet kutatva jutnak be a házba, és ha találnak valamit - mindig találnak - akkor megindul az offenzíva, és jönnek tömegesen. A hangya valójában egy gyűjtőnév, a család igen népes, városokban a fáraóhangya (Monomorium pharaonis) a gyakoribb, kertesházak környékén pedig inkább a házi hangya (Lasius emarginatus) és a kis fekete hangya (Lasius niger) található meg. A házba (lakásba) bejáró hangyákat többféle természetes riasztószerrel tarthatjuk távol. Ilyenek a fokhagyma, a szegfűszeg, a levendula(kivonat), a terpentin, az ecet, vagy a szegfűszeg, az élesztő, a sütőpor, és a fahéj. A kiválasztott anyagot egyszerűen helyezzük el a vonulási úton, és reménykedjünk a sikerben. Keményebb módszer a sós, vagy timsós vízzel való alapos felmosás, mechanikai megoldásként pedig a porszívózás is szóba jöhet, utóbbi inkább csak tüneti kezelésként. Szintén jó hatásfokkal működnek a bolti hangyacsapdák, ebből a mérgező anyagot a dolgozók a bolyba hazaviszik, így az ott is pusztít.

4. Levél- és krumplibogár:Levéltetű ellen a káliszappan, krumplibogár ellen a folyékony biológiai rovarölőszer használható.

Fenntartható Kertészkedés és Megoldások

A fejlesztés fő mozgatórugója a talaj biológiai egyensúly fenntartása és visszaállítása. Arra törekedtünk, hogy egyszerre legyen hatékony, mindenki számára elérhető, természetes és sokoldalú a termékskála. Az újdonság, hogy az Esstence olyan technológiai folyamatokat, elemeket tartalmaz a kiváló alapanyagokon túl, mely révén hazai és nemzetközi versenyeken is rangos díjakat érdemeltünk ki vele - fogalmazott Szabó István, a STE Sprout Technologies Kft. István hozzátette, hogy a speciális gilisztahumusz kiválóságát sajátos természetes technológiai elemekkel, aromás növénykeverékekkel összesítve, a mikrofauna életalkotói a biológiai optimum felé tolja, és az Esstence Bug Stop használata a kártevők számára talajon belül igen kedvezőtlen feltételeket teremt. A termékkörre alapozott kiskerti gazdálkodás és kertművelés újra sok felhőtlen örömöt adhat az emberek széles tömegeinek akár vidéken, akár a városi környezetben használva.

Látható tehát, hogy számos olyan természetes házi praktika létezik, amelyek segítenek távol tartani kertjétől a kártevőket és nem szükséges azonnal vegyszerekhez nyúlnia. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy egy kiegyensúlyozott, élettel teli kertnek részét képezik azok az élőlények is, melyek első látásra talán kártevőnek tűnnek.

tags: #meztelen #csiga #lukat #fur #foldben