Meztelencsigák Magyarországon: Sokszínűség, Kártevők és Védekezés

A meztelencsigák világa Magyarországon sokkal gazdagabb és összetettebb, mint azt sokan gondolnák. Bár nevük sokakból ösztönösen ellenérzést vált ki, mivel bizonyos fajok jelentős károkat okozhatnak a hazai konyhakertekben és veteményesekben, fontos felismerni, hogy a kártevőként ismert és gyakran idegenhonos fajokon túl gazdag és sokszínű őshonos meztelencsiga-fauna él Magyarországon. A puhatestűek törzsében a csigák osztályába tartozó fajok száma világszerte meghaladja a 110 ezret. Ezen belül a meztelencsigák külön csoportot alkotnak, amelynek számos képviselője megtalálható hazánkban is.

A körülbelül harminc magyarországi fajuk közül öt-tíz lehetséges vagy aktuális kártevő. Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében 2018 óta tart a hazai meztelencsiga-fauna szisztematikus feltárása, és ez idő alatt hét, a magyar faunában új vagy bizonytalan adattal rendelkező faj került elő. Ezek egy része a nemzetközi szakirodalom alapján inváziós fajnak számít, többen közülük dokumentált kártevők. Magyarországon a legsúlyosabb károkat a spanyol meztelencsiga okozza.

Az Őshonos Meztelencsiga-Fauna és Ökológiai Szerepe

Magyarországon kb. 20-25 őshonos meztelencsiga-fajt tartanak számon. A magyar meztelencsiga-fauna a szakirodalmi adatok alapján 26 fajt jegyzett 2018 előtt. Az őshonos meztelencsiga-fajok fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, ugyanis részt vesznek a szerves anyag lebontásában, a talajképződésben. Föld alatti járataik levegőssé teszik a talajt. Nyálkaanyagukat az eső nem tudja szétiszapolni, összetartja a talajszemcséket, ami a kedvezően levegős talajszerkezetet eredményez.

Néhány fontosabb őshonos faj és jellemzőik:

• Fehércsíkos meztelencsiga (Limax cinereoniger): A legnagyobb termetű európai meztelencsiga, főként hegyvidéki lombos erdőkben fordul elő. Fontos lebontó szerepet tölt be.
• Foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum): Mezőgazdasági területeken gyakori, időnként kártevőként is felléphet. Világos testén sötét foltok és hálós mintázat figyelhető meg.
• Kerti meztelencsiga (Arion hortensis): Kisebb termetű faj, főként kertekben, avarréteg alatt fordul elő. Teste sötétebb, narancssárga talppal.
• Nagy barna meztelencsiga (Arion rufus): Vörösesbarna, vagy sötét színű, nagy testű csiga, természetes erdei környezetben él.

Az őshonos fajok közül a foltos szántóföldi meztelencsiga jelentős károkat okozhat a kertekben és a mezőgazdasági területeken. Rendkívül falánk, és szinte bármilyen lágyszárú növényt elfogyaszt. Különösen kedveli a zsenge palántákat, fiatal veteményeket, és a salátaféléket. Akár egyetlen éjszaka alatt képes jelentős mennyiségű növényt, vagy akár egész kertet tarra rágni. Nem csak a növények föld feletti részeit károsítja, hanem a föld alatti részeket (gyökerek, gumók) is megrághatja. A leveleken, gumókon szabálytalan alakú rágásnyomok, foltok láthatók.

A Védett Kék Meztelencsiga: Egy Hegyvidéki Ékszer

A 33 Magyarországról kimutatott faj között olyan szereplők is megtalálhatók, mint a védett kék meztelencsiga (Bielzia coerulans), amely fontos fajnak számít a hegyvidéki élőhelyeken. Hossza 8-16 cm, egyes példányai kinyújtózva elérhetik a 20 cm-t. Mindig egyszínű, többnyire kék (szürkéskék vagy azúrkék, vagy egészen sötétkék esetleg lila), de előfordulhat zöld, sárga vagy halványrózsaszín árnyalatban is. Taraja jól fejlett, testhosszának kevesebb, mint egyharmadát takarja. Meglehetősen gyors mozgású, karcsú állat. Áprilistól augusztusig párzanak, egyszerre kb. száz petét raknak le az avarba, amelyek három hét múlva kelnek ki. A fiatal csigák még mézsárga színűek, tíz nap múlva kezdenek el sötétedni.

Csak a Kárpátokban és a környékén él, hegyvidéki környezetben. Hazánkon kívül előfordul Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában és Romániában is. Magyarországon főleg a Zemplénben, ritkábban a Bükk-vidéken fordul elő. Védett állatok, természetvédelmi értékük 5000 Ft.

Az Inváziós Fajok Terjeszkedése és Kártételük

Az elmúlt években néhány újabb meztelencsiga-faj jelent meg Magyarországon. Az ELKH ATK NÖVI Állattani Osztályának kutatói, Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna 2018 óta dolgoznak a hazai meztelencsiga-fauna felmérésén. Munkájuk során két olyan meztelencsiga-fajt sikerült azonosítaniuk, amelyeknek nem volt eddig hazai észlelési adata. Már 2020-ban sikerült kimutatniuk a hazai faunában addig nem ismert két új meztelencsigafajt - a feketefejű meztelencsigát (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsigát (Tandonia kusceri (Wagner, 1931)) -, amelyek mára országszerte elterjedtek.

Mostani eredményeikkel összesen hétre emelkedett az új vagy eddigi bizonytalan adataikban megerősített hazai meztelencsigafajok száma. Ezek az öt újonnan azonosított faj, föntről lefelé sorrendben: a foltos meztelencsiga, a tarajos meztelencsiga, a kétsávos meztelencsiga (Ambigolimax valentianus (A. Férussac, 1821)), a kispöckű meztelencsiga és a hódító meztelencsiga.

Általános tapasztalat, hogy a behurcolt meztelencsigafajok a Mediterráneum területeiről, a Balkán egyes régióiból, valamint a Kaukázusból és a Fekete-tenger partvidékéről származnak. Terjeszkedésükben elsősorban a megnövekedett kereskedelem által történő behurcolás játszhatja a legfontosabb szerepet, aminek biztos indikátora, hogy a felfedezett fajok többsége budapesti kertészetekből és az ELTE Füvészkertjéből került elő. A kutatók szerint feltételezhető, hogy az újonnan azonosított fajokat dísznövényekkel már országszerte sok magánkertbe is széthurcolták.

Az új meztelencsigák felfedezése a hazai fauna feltárásán túl azért is meghatározó, mert a Magyarországon élő mintegy 30 meztelencsigafaj közül 5-10 potenciális vagy aktuális kártevő. A most felfedezett fajok hazai kártételéről keveset tudni, a nemzetközi szakirodalom azonban többet is - például a kétsávos meztelencsigát, a hódító meztelencsigát - súlyos kártevőként, esetenként inváziós fajként jelöl. A felsorolt meztelencsigák magyarországi kártételéről jelenleg nem rendelkezünk adatokkal, ami a friss felfedezésükkel magyarázható. Több olyan faj is van azonban, amelyek esetében a nemzetközi szakirodalom károkozásról tudósít (pl. az A. valentianus Angliában súlyos károkat okoz, nagy tömegben elszaporodik), illetve olyanról is tudunk, amelynek rokonai jól dokumentált kártevők.

A foltos meztelencsigát csak a budapesti Herman Ottó út környékéről (II. kerület) és a Böszörményi útról (XII. kerület) sikerült azonosítani. A hódító meztelencsiga az ELTE Füvészkertjéből és tizennégy budapesti kertészetből, a kétsávos meztelencsiga ugyancsak a Füvészkertből, valamint tíz budapesti kertészetből került elő. A kispöckű meztelencsigára öt, a tarajos meztelencsigára pedig két budapesti kertészetben bukkantak rá a kutatók.

A Spanyol Meztelencsiga (Arion vulgaris): A Legveszélyesebb Kártevő

Az egyik legjobban dokumentált meztelencsiga kártevőnk a spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris). A felmérések szerint a kitöltők 86%-a jelezte, hogy a spanyol meztelencsiga okoz valamilyen szintű kárt a kerti veteményesében. A faj veszélyes kártevő, esős időszakokban nagy tömegben szaporodik el, jól alkalmazkodik az emberi zavaráshoz, a táplálékban pedig nem válogat. A spanyol csiga feltehetően Portugáliából és/vagy Spanyolországból származik (innen a magyar név), de eredete vitatott. Az 1990-es évektől rohamosan terjed egész Európában, Magyarországon az ezredforduló után jelent meg, legelőször Nyugat-Magyarországon (pl. Sopron, Vas megye) figyelték meg. Ma már szinte minden megyében jelen van, különösen a kertekben gyakori.

Jellemzői: Narancssárga, vörösesbarna, sárgásbarna vagy akár zöldes, homogén testszín jellemzi, akár 12-15 cm hosszú is lehet. Hímnős (hermafrodita), évente akár 400 tojást is rakhat. Nagyon súlyos kártevő, mert mindenevő; a zöldségek, gyümölcsök, dísznövények, csírázó vetőmagok mellett az elhalt állatokat is megeszi. Kerttulajdonosok, kistermelők számára különösen zavaró, mert egészséges növényeket pusztít el. Nappal rejtőzködik, éjjel és eső után aktív. Inváziós faj; más, őshonos csigafajokat kiszorít, velük versenyez a táplálékért és élőhelyért. Egyes kutatások szerint képes hibridizálni más Arion fajokkal, ami taxonómiai és természetvédelmi kihívásokat is okoz. Nagy testmérete és szaporasága miatt nehezen irtható.

A legtöbben a salátaféléket, a hüvelyeseket (borsó, bab), a szamócát és a különböző dísznövényeket (árnyliliom, bársonyvirág, petúnia stb.) említették a pusztításban leginkább érintett haszonnövények közül.

A Meztelencsigák Által Okozott Kártételek

A károk nagyságát nehéz becsülni, aminek több oka is van. A meztelencsigák többsége rejtett, éjszakai életmódot folytat, ezért a károkozás „elkövetőjét” nehéz pontosan azonosítani. Ahhoz, hogy biztosan tudjuk, reggelre melyik faj tett kárt a konyhakerti növényeinkben, napszállta után, fejlámpával kellene felkutatni a tettest, ez azonban csak a legritkább esetben történik meg.

A jellemzőbb kártételek lehetnek földfelszín felettiek: a meztelencsigák megrághatják a friss leveles zöldségeket vagy a tökfélék terméseit, a szamócát és dísznövényeket (pl. bársonyvirág). Ezenkívül előfordulhat föld alatti kártétel, amikor az állat beássa magát a talajba és ott haladva a gyökérzöldségek vagy a burgonya gumóját pusztítja (pl. budapesti meztelencsiga). Az úgynevezett készletkártevők (pl. pincékben tárolt burgonya, gyökérzöldségek) is károsíthatnak.

Védekezési Stratégiák a Meztelencsigák Ellen

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók többsége igyekszik valamilyen módszerrel védekezni a spanyol meztelencsiga pusztítása ellen. A legsikeresebben mechanikus módon (kézi gyűjtés, csapdák), fizikai akadályokkal (pl. sövény, fűrészpor, kávézacc) vagy kémiai szerekkel (csigaölő szerek) lehet védekezni.

Mechanikai és Fizikai Módszerek

• Kézi gyűjtés: A legtöbben egyszerűen összeszedik és fizikailag elpusztítják őket (valamilyen szerszámmal, pl. kapával). Ez különösen hatékony lehet kisebb kertekben, rendszeres, esti órákban történő gyűjtéssel.
• Csapdák: Sörös csapdák vagy más csalétkek kihelyezése is segíthet a populáció csökkentésében.
• Fizikai akadályok: A kert köré elhelyezett fűrészpor, kávézacc, tojáshéj vagy csigakerítés megnehezítheti a csigák bejutását az ágyásokba. Ezek az anyagok éles, száraz felületet képeznek, melyet a csigák nehezen tudnak átmászni.

Biológiai Védekezés

Biológiai védekezési lehetőség az indiai futókacsa, de kiskertben kárt tesznek a veteményesben, ezért főleg nagyobb birtokokon alkalmazhatók. Egyes források szerint a spanyol meztelencsiga nyálkája keserűbb vagy mérgezőbb lehet, mint más csigafajoké, ezért a ragadozók, pl. sünök, madarak elkerülik.

Növényi Taszítószerek és Kémiai Készítmények

Megpróbálkozhatunk taszító növények, pl. a levendula, rozmaring, kakukkfű, fokhagyma, medvehagyma, üröm, kapor, zsálya ültetésével az érzékeny növények (pl. saláta) köré.

A kémiai csigariasztó és csigaölő szerek közül a vas-foszfát, illetve a magnézium-szilikát hidrát hatóanyagúak szabadforgalmúak, a metaldehid hatóanyagúak közül egyedül a Xiren HG kis kiszerelése (250-1000 g) III. kategóriás, a többi készítmény (pl. a kiváló esőállóságú Metarex Inov) csak „zöld könyvvel” vásárolható, azaz II. kategóriás. Fontos megjegyezni, hogy a metaldehid-tartalmú csigaölő granulátum használatához ma már növényvédelmi szakképesítés szükséges.

Összességében megállapítható, hogy a meztelencsigák között vannak konyhakerti kártevők, és idegenhonos, esetenként inváziós fajjal is egyre több esetben találkozhatunk. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont frissen megjelent monográfiája teljeskörűen összefoglalja a Magyarországon előforduló meztelencsigafajokkal kapcsolatos ismereteket. A kötet részletesen bemutatja a fajok elterjedését, életmódját, mezőgazdasági jelentőségét és a nem mindig könnyű fajhatárok meghúzásának szempontjait is.

tags: #meztelen #csiga #magyarorszagon