A C-vitamin, kémiai nevén aszkorbinsav, egyike a legfontosabb, vízben oldódó vitaminoknak, mely nélkülözhetetlen az ember egészsége szempontjából. Különlegessége abban rejlik, hogy - ellentétben a legtöbb gerinces állattal - szervezetünk nem képes azt előállítani, így folyamatos külső pótlására szorulunk. Ez a létfontosságú tápanyag nem nyerhető jelentős mennyiségben állati eredetű táplálékból, ezért a húsalapú étrend önmagában nem lesz elegendő. A gyümölcsök és zöldségek tápanyagokban gazdagok, és ezeknek a tápanyagoknak a nagy része nem található meg az állati eredetű ételekben. Az esszenciális növényi tápanyag remek példája a C-vitamin.
A C-vitamin egészségre gyakorolt hatását már évszázadokkal ezelőtt felfedezték. Különösen meghatározó volt, amikor a hajóorvos James Lind 1747-ben a C-vitamin-hiány betegségének, a skorbutnak a felbukkanását összefüggésbe hozta a táplálkozással. Lind felismerte, hogy ennek a betegségnek a kialakulását citrusfélék és friss zöldségek fogyasztásával meg lehet akadályozni, ezért azt javasolta az angol admiralitásnak, hogy a matrózoknak a nyílt tengeren narancs- vagy citromlevet osszanak. Ebből az ajánlásból profitált James Cook is, akinek végül savanyú káposzta és citromlé segítségével sikerült hajóitól távol tartani a skorbutot. A 19. század elejétől a brit hajókat citromlével szerelték fel, az angol matrózok gúnyneve pedig „citromfacsaró” lett.
Számos élelmiszer skorbutellenes hatásának pontos tesztelése és a C-vitamin-hiánnyal való ok-okozati összefüggés bizonyítása azonban csak a 20. században történt meg. Szent-Györgyi Albert ekkor fedezte fel a C-vitamint, mint az első vitaminok egyikét, melyet paprikából és káposztából izolált. 1933-ban Norman Haworth pontosította a vegyület kémiai szerkezetét. Mindkét tudóst Nobel-díjjal tüntették ki 1937-ben. 1933-ban a vegyész Tadeus Reichsteinnek sikerült az aszkorbinsav szintézise szőlőcukor alapanyagból. A C-vitamin ipari előállítása azóta is ezen az eljáráson alapszik.
A C-vitamin Jelentősége és Hiányának Következményei
A C-vitamin nélkülözhetetlen az ember egészsége szempontjából. Ha nem vesszük magunkhoz elegendő mennyiségben a táplálékon keresztül, hiány lép fel, és egészségügyi problémák alakulnak ki. A vízben oldódó C-vitamint a szervezetünk nem tudja raktározni, ezért nagy figyelmet kell fordítani a folyamatos pótlására. Az ember C-vitamin-tartalékai viszonylag kicsik, így a skorbut már akkor kialakul, ha a szervezet C-vitamin-szükségletét 2-6 hónapig nem fedezzük.
A C-vitamin hiányos beteg eleinte gyenge, ingerlékeny, csontfájdalmakra és rossz közérzetre panaszkodik. Az egyik legfontosabb vitaminunk hiányára számos olyan tünet hívhatja fel a figyelmet, amelyeket érdemes mielőbb felismerni, hogy elkerülhessük a súlyosabb kórképek kialakulását. A valódi skorbut pedig elhúzódó sebgyógyulással, száraz vagy pikkelyes bőrrel, fokozott véraláfutásos sérülésekkel, csontképződési zavarokkal járó kórkép. A C-vitamin hiánya esetén az immunrendszer és a kötőszövet felépítésének zavarai jelentkeznek elsőként.
A C-vitamin ugyanis fokozza a fehérvérsejtek számát és működését. Ezek azok az alakos elemek szervezetünkben, melyek bekebelezik a testidegen kórokozókat. Ezáltal enyhíti a náthás, influenza-szerű megbetegedések lefolyását. A C-vitamin szerepet játszik a kollagén képződésében, s ezáltal az érfalak, a csontok, a fogak, a fogíny, a bőr és a porcok megfelelő működésében. A kollagén a kötőszövetekben leggyakrabban előforduló fehérje, a bőr rugalmasságát, feszességét segít fenntartani. A kor előrehaladtával a szervezet veszít kollagén termelő kapacitásából, a bőr kevésbé feszes, veszít rugalmasságából. A kollagénképződést elősegítő folyamatokkal tudjuk mérsékelni ezt a hanyatlást. Emellett a C-vitamin antioxidáns tulajdonságánál fogva semlegesíti a szabad gyököket, melyek szintén felelősek a bőr idő előtti öregedési folyamatainak előidézéséért. A vashiányos vérszegénység korunk egyik leggyakoribb népbetegsége, és a C-vitamin fontos szerepet játszik a vas felszívódásában is, így fokozott figyelmet kell rá fordítani.
Modern világunkban szerencsére ritka kórkép a skorbut, bár az egyoldalú táplálkozás, a nyers gyümölcs- és zöldségfogyasztás hiányának következtében kialakulhat a betegség (pl. időskori gyengült állapot, mélyszegénység). A C-vitamin-hiány például olyan embereknél fordul elő, akik bizonyos betegségekben vagy élelmiszer-intoleranciában szenvednek, vagy túlzott és egyoldalú diétát folytatnak. A fokozott C-vitamin pótlásra a várandós és a rendszeresen sportoló személyek szervezete is fokozottan igényt tart, ahogy a serdülőknek és a húsmentes táplálkozást követőknek is fokozottan figyelniük kell a megfelelő bevitelre. A C-vitamin napi ajánlott beviteli mennyisége függ a nemtől, az életkortól, a testtömegtől és az életmódtól is. A US Institute of Medicine napi 2000 mg-ban határozta meg a C-vitamin fogyasztási határértékét, ami felett már mellékhatások jelentkezhetnek.
A Tápanyagtartalom Inga: A Betakarítástól a Fogyasztásig
A gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalma közvetlenül a betakarítás után éri el csúcspontját. Az anyanövényről leválva tápanyagtartalmuk fokozatosan lebomlik. Az Egyesült Államok Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a zöld zöldségekben a betakarítás utáni C-vitamin veszteség már néhány napos tárolás után magas lehet. Valójában egy 2007-es tanulmány kimutatta, hogy a zöldségek általában a betakarítás után egy héttel a C-vitamin 15-77%-át veszítik el. A veszteség mértéke a növénytől függően változik.
Az első dolog, ami befolyásolja a gyümölcsök és zöldségek frissességét, a betakarítás módja. A gépi betakarítás növeli a termék károsodásának kockázatát, ami felgyorsítja a tápanyagvesztést. Sok gyökérzöldség szívós, és általában így takarítják be. A kényes zöldségek, például a paradicsom és a salátalevelek könnyen károsodnak. A kézi betakarítás minimálisra csökkenti a károkat és növeli a termék eltarthatóságát. Mivel a kényes zöldségek érzékenyek a zúzódásokra és vágásokra, ideális a teljes érés előtt betakarítani őket.
Nemcsak annak van jelentősége, hogyan takarítják be a termést, hanem annak is, mikor. Ideális esetben a gyümölcsöket és zöldségeket akkor kell betakarítani, amikor elérik a csúcsérettségüket vagy a kívánatos állapotukat. Ebben a szakaszban tele vannak ízekkel és tápanyagokkal. A betakarítás után azonban a leszedett termések nem pusztulnak el. A leszedett zöldségek és gyümölcsök továbbra is lélegeznek, és napokig, hetekig vagy még tovább is felvesznek oxigént. Egyes termékek hosszabb ideig különösen frissek maradnak. A tápanyagvesztés mértékét meghatározó fő tényező a termésben felhalmozott véges tápanyagok mennyisége. A betakarítás után a termések már nem juthatnak olyan szerves anyagokhoz, mint a szénhidrátok és a fehérjék. A gyümölcsök és zöldségek a légzés során elhasználják ezeket. A folyamat során a termék nedvességet és hőt veszít. Ennek eredményeként kevesebb tápanyag marad a termésben, mire elfogyasztjuk. A veszteség sokkal gyorsabb azokban a gyümölcsökben és zöldségekben, amelyek intenzívebben lélegeznek. Minél tovább lélegzik a leszedett termés, annál több tápanyag vész el. A csemegekukorica, a gomba, a spárga és a borsó légzési aránya rendkívül magas.
Az üzletláncokat és a zöldségeseket ellátó, akár nagyüzemi, akár kisebb méretű termesztők profitorientáltsága a haszonnövények életciklusának jelentős mértékű lerövidítését eredményezte. Időről időre hallunk hormonkezelt zöldségekről, amelyek tenyészidejét növekedés- és érésserkentőkkel igyekeznek redukálni. Szakmabeliek állítják, gyakorlat, hogy a zöldséget, gyümölcsöt még éretlen állapotban takarítják be, és az érést a szállítás során, mesterséges adalékanyagokkal, érésgyorsítókkal váltják ki. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon akkor még a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás sem elegendő az egészségmegőrzéshez?
Korábban zöldségek és gyümölcsök C-vitamin-tartalmát mérettettük meg akkreditált laboratóriumban. Az általunk tavasszal vásárolt minták rendkívül alacsony mennyiséget tartalmaztak. Ebből akkor azt a konklúziót kellett levonnunk, hogy a tudatos, kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás sem elegendő az emberi szervezet napi aszkorbinsav-igényének pótlására. Úgy gondoltuk, talán a nyári zöldségek megcáfolják ezt. Ezért újabb vizsgálatot végeztettünk. Tévedtünk. A paradicsom 100 grammjában 8,96 mg aszkorbinsavat mértek (az elfogadott szakirodalmi adat 25 mg/100g). Ha ezeket a kontrollértékeket összevetjük a közel három hónappal ezelőtti mintákban mért adatokkal, látható, hogy a nyári érésű paradicsomban mindössze megközelítőleg 1 mg-mal van több C-vitamin. Abban biztosak lehetünk, hogy tavasszal magyarországi termesztésből, akár áruházláncban, akár zöldségesnél vásárolunk, mesterséges körülmények közt nevelt és érlelt, fűtött üvegházakból, illetve fóliasátrakból származó terméket kapunk. Tavasszal a napsütéses órák száma kevesebb, s bár a mesterséges fény spektruma közelíthető ugyan a természeteshez, ez mégsem ugyanaz a növény számára. A paradicsomnál az 1 mg-os eltérés nem tekinthető szignifikánsnak. Jelentős viszont az uborka esetében a nyári termesztésből származó minta eltérése, pozitív irányban: a 7 mg/100 g már közelít a 8 mg-os, elvárt értékhez. Ez utóbbi alapvetően meghatározza az érett, fogyasztásra kerülő zöldség ásványianyag- és vitamintartalmát. Mi úgy véljük, a haszonnövények egyre csökkenő beltartalmi értékeinek problematikájára valós megoldást jelenthet, ha nem tömegtermelésből származó áruházlánci, hanem megbízható helyi termelők által előállított zöldségféléket vásárolunk.
C-vitamin ⚠️ árthat a vesének?
A C-vitamin Kémiai Instabilitása és Lebomlási Folyamatai
A C-vitamin az összes vitamin közül a legkevésbé stabil molekula. Vízben oldódó, alapvetően igen instabil, hőre, fényre, fémek jelenlétére érzékeny, a tárolás során is viszonylag könnyen, gyorsan lebomló vitamin. Fény, hő és levegő hatására viszonylag gyorsan oxidálódik és elveszti előnyös élettani tulajdonságainak egy részét. A C-vitamin bomlása két lépésben történik meg. Először dehidro-aszkorbinsavvá alakul, majd egy következő lépésben diketogulonsavvá. A C-vitamin két formája, az aszkorbinsav és a dehidro-aszkorbinsav, különböző módon reagál a hőkezelésre: az aszkorbinsav csak jelentősebb hőkezelés során bomlik le, a dehidro-aszkorbinsav viszont gyorsan elbomlik rögtön az után, hogy oxidációval kialakul az aszkorbinsavból. Ezen utóbbi reakció során a dehidro-aszkorbinsav átalakul biológiailag már haszontalan diketogulonsavvá. Mivel az aszkorbinsav magában kevésbé hőérzékeny, mint a dehidro-aszkorbinsav, a normál sütés, főzés hatására viszonylag jól megmarad az ételekben. Ráadásul a hirtelen, magas hőmérséklet hatására lebomlik a gyümölcsökben és a zöldségekben megtalálható aszkorbinsav-oxidáz enzim, ami felelős az aszkorbinsav gyors oxidálódásáért.
A bomlási folyamatok elkendőzésére természetesen születtek különböző gyártói megoldások, amelyek segítségével a vásárló nem láthatja a már megindult reakciókat. A gyártók különböző spéci bevonatokat készítenek (pl. a tablettákra), amin nem üt át ez a foltosodás, vagy sötét színűre színezik a tablettákat/kapszulákat, vagy ha sötét színű gyógynövényeket kevernek bele (pl. szőlőmagkivonatot), akkor ott már nem lehet látni semmit. Ez azért van, mert az aszkorbinsav egy nagyon olcsó C-vitamin forrás és még egy kicsi odafigyeléssel el lehet rejteni ezeket a bomlási folyamatokat. Az alfa-tokoferil acetát (ez a szintetikus E-vitamin) szintén érzékeny a nedvesség által kiváltott bomlásra, tehát itt is hasonló problémák vannak.
Tárolási Módok és Hatásuk a C-vitaminra
A feldolgozás, a főzés és a tárolás során elkerülhetetlen, hogy a terméket számos hatásnak tegyük ki. A hő, az oxigén és a fény különösen felgyorsítja a tápanyagok elvesztését. Számos vitamin érzékeny ezekre a hatásokra. Ez az oka annak, hogy a főzés során a gyümölcsök és zöldségek tápanyagokat veszítenek.
Sokak számára nem ismert, hogy az oxigénnek való kitettség is hatással van a gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalmára. Ha gyümölcsöt vagy zöldséget darabolunk, akkor a belseje levegőnek lesz kitéve. Az oxigén jelenléte számos antioxidánsra hatással van. A vitaminok is antioxidánsok - reagálnak az oxigénre. És minél tovább áll a levegőn egy gyümölcs vagy zöldség, annál kevesebb vitamin lesz benne. A fény is hat a gyümölcsökben és zöldségekben lévő tápanyagokra. A B-vitaminok különösen érzékenyek a hőre és a fényre. A káros hatás azonban nem mindig áll fenn. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) tanulmánya kimutatta, hogy a folyamatosan fénynek kitett spenótlevelek tápanyagdúsabbak, mint a sötétben tárolt spenótlevelek.
A gyümölcsök és zöldségek tápanyagai megőrzésének egyik leggyakoribb módja az alacsony hőmérsékletű tárolás. A legtöbb kényes zöldséget le kell hűteni. Az alacsony hőmérséklet lelassítja a sejtekben zajló fizikai és kémiai reakciókat, így védi a tápanyagokat is. Ha a brokkolit 7 napig 0 ºC-on tároljuk, a C-vitamin nagy része megmarad. Ha 20 ºC-on tároljuk, a brokkoli csak a C-vitamin 44%-át képes megtartani. A szállítójárművek hűtött berendezéssel rendelkeznek, hogy szabályozott hőmérsékletű környezetet biztosítsanak. Így a termék a lehető legfrissebb marad. Néhány kemény zöldség, például a burgonya, a tök, vagy a hagyma ízét azonban befolyásolhatja a hűtőben lévő hideg levegő.
Sokan azt hiszik, hogy jobb a friss, mint a fagyasztott. Ez igaz is, ha a terméket azonnali fogyasztásra szánták. A helyben termesztett és vásárolt élelmiszerek tápértéke kiváló, sőt a legjobb. A betakarítás után közvetlenül lefagyasztott zöldségek általában több tápanyagot őriznek meg, mint a fagyasztás nélkül, frissen szállított társaik. Az oxidáció elleni tápanyagvesztés elleni küzdelem egyik általános módja a gyümölcsök és zöldségek légmentesen záródó edényekben való tárolása. Ez megakadályozza, hogy a termék oxigénnek legyen kitéve. A gyümölcsöket pedig érdemes nagyobb darabokra vágni.
A legmodernebb módja a tápanyagvesztés megelőzésének a vákuum-szárítás. Az eljárás során nem éri magas hő a zöldséget és a gyümölcsöt, a folyamat oxigéntől elzártan zajlik, és a folyamat első lépéseként a frissen szedett termés a lehető leggyorsabban kerül feldolgozásra. A gyümölcs- és zöldségkristályok is ezzel az eljárással készülnek, ezért tartalmaznak olyan sok vitamint, ásványi anyagot, flavonoidot, enzimet és más bioaktív anyagot.
Főzési és Elkészítési Technikák, Amelyek Megőrzik (vagy Elpusztítják) a C-vitamint
Az ételek hőkezelésével az értékes tápanyagok mennyiségi változáson mennek keresztül. Habár sok esetben szükségszerű feldolgozási forma, hiszen ezzel szervezetünk számára az ételek emészthetőségét növelhetjük, illetve egyes tápanyagok felszívódása is hatékonyabbá válik. Azonban az is igaz, hogy a főzés során a gyümölcsök és zöldségek tápanyagokat veszítenek. A C-vitamin tartalmú gyümölcsöket, zöldségeket nem érdemes főzésnek kitenni, hiszen termolabilis, azaz hőérzékeny vitaminról van szó, így 40 Celsius fokon megkezdődik a bomlása.
A legtöbb tápanyagot akkor veszítik el, ha vízben főzik őket. Ez különösen igaz a vízben oldódó vitaminokra és ásványi anyagokra. Sok zöldség forralás után elveszítheti C-vitamin tartalmának a felét. Tanulmányok kimutatták, hogy a C-vitamin és a B-vitamin a legérzékenyebb. Példaként említve, a brokkoli vagy a spenót már főzés során a C-vitamin tartalmának legalább 50% -át elveszítheti. Hőbehatásra érzékeny vízben oldódó vitaminjaink közé tartoznak továbbá még a B vitaminok. A hús párolása során (mikor levét kiengedi) a B vitamin tartalmát több, mint 60%-ban elveszti. Habár vizsgálatok során kiderült, hogy mikor a húslé a készételünk részét képezi (pl: húsleves, ragulevesek) az ásványi sók közel 100%-a és a B vitaminok 70-90%-a megmarad.
A hőhatáson kívül a darabolás, hámozás, áztatás és a főzőlé kiöntése is csökkenti az ételek vitamintartalmát. Gasztronómiai hagyományaink olyanok amilyenek, de legyünk tisztában azzal, hogy a C-vitamin-tartalomra nézve majdhogynem haszontalan étel kerül az asztalra, ha a zöldséget hosszabb ideig főzzük (levesek), illetve ha az egyébként aroma szempontjából is nagyobb élményt nyújtó nyers fogyasztás helyett a gyümölcsöt süteményekhez pazaroljuk el. A legcélszerűbb, ha a gyümölcsöt közvetlenül a szedés után, frissen fogyasztjuk el.
A nyers fogyasztás után a legelterjedtebb eljárás a párolás. Ez történhet vízben vagy olajon, kevés víz aláöntésével. Párolással az étel nem fő szét, és a zöldségek roppanósak maradnak. A kevés vízben vagy csontlében történő, rövid ideig tartó párolás egyik nagy előnye, hogy a vízben oldódó vitaminok nem vesznek úgy el, mint a hosszú lében. A jó párolás titka, hogy a zöldségeket először mossuk meg alaposan, és még vizesen tegyük őket az edénybe. A lábost legfeljebb kétharmadig töltsük. A párolás egész ideje alatt a fedőnek az edényen kell lennie, így a gőz a fedővel való érintkezéskor kicsapódik és visszacsöpög a zöldségre. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg a zöldség elkészül, azaz ideális esetben kívül roppanós, belül puha.
A főzőlé forró gőzében puhítjuk az ételt. A főzőlé lehet víz vagy hús-, illetve zöldségleves, bor, fűszeres lé. A gőzöléshez helyezzünk egy rácsot a lábosra, kevés forrásban lévő folyadék fölé, erre tegyük a gőzölendő zöldségeket. A nyersanyagok többségében 10 perc párolással vagy 20 perc gőzöléssel lehet a legtöbb C-vitamint megmenteni. A kuktával le lehet rövidíteni a főzés idejét, de a magas nyomás miatt a vitaminok ugyanúgy elpusztulnak, mint a sima főzésnél. Érdemes az ételek belső hőmérsékletét ételhőmérővel ellenőrizni, mely akár együtt süthető-főzhető az étellel. A vitaminok és tápanyagok megtartására kiváló a saját anyagával való sűrítés néven ismert módszer.
A lencsét, a babot és a káposztát viszont párolás helyett inkább főzzük, mert ezeknek a zöldségeknek sok vízre van szükségük ahhoz, hogy megpuhuljanak. Érdemes az első főzőlevet le is önteni róluk, a puffasztó hatású anyagokkal együtt. A száraz hőkezelés során keletkező füst és pörzsanyagok képződése miatt a grillezett ételeknek különleges zamata lesz. A különleges és kedvelt ízeken kívül azonban policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) is keletkeznek, melyek potenciálisan rákot okozó anyagokként vannak számontartva. A kutatók azonban azt találták, hogy a PAH-k 41-89% -kal csökkenthetőek, ha a csepegtetéseket visszafogják és a füstöt minimálisra csökkentik. Minél frissebb alapanyagokból készítsük ételeinket és a készételt is lehetőleg aznap fogyasszuk el.
C-vitamin ⚠️ árthat a vesének?
A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozásban helye van az aszalt gyümölcsöknek, zöldségeknek is, hiszen van bennük rengeteg fontos vitamin, ásványi anyag (kálium, magnézium) és rost. Aszalás előtt a gyümölcsöket, zöldségeket alaposan meg kell tisztítani és mosni, majd teljesen megszárítani. Az almát, körtét, gyökérzöldségeket fel kell aprítani, és karikára vágni vagy kockázni. Az almát, a körtét ajánlatos meghámozni, kimagozni, a ribiszkét lebogyózni, de a szilva szárát nem szabad eltávolítani, mert akkor aszalás közben elfolyik a legértékesebb, cukros leve, és íztelenné, rágóssá válik. Az aszalás tarthat csupán egy-két órán át, ilyenkor csak „átmelegszik” a gyümölcs, egy egész nap alatt viszont teljesen kiszárad, és utána hosszabb ideig eláll.
A csíráztatás a másik eljárás, amelynek segítségével az étel „élő” marad. A csíranövények minden évszakban elkészíthetők, de különösen télen fontosak, amikor kevés a friss, vitaminokban gazdag zöldségféle. A magokat naponta kétszer öblítsük le és öntözzük meg. Salátákhoz általában a gyenge, kevésbé rostos csírákat használjuk. Az élő ételek irányzatának követői kenyér helyett is búzát csíráztatnak, és azt aszalják meg, illetve keverik össze egyéb összetevőkkel, amelyből egyfajta kenyérhelyettesítő kekszet kapnak. Ezek a konyhatechnológiák kevésbé terhelik a környezetet, mint a főzés-sütés, és mivel vegán ételekről van szó, sokkal kisebb az ökológiai lábnyomuk is - érvel az élő ételek mellett Repka Ágnes.
A C-vitamin Táplálékkiegészítőkben: Rejtett Kihívások és Megoldások
A multikomponensű termékek, mint például multivitaminok, kismamavitaminok, különböző szépségvitaminok, sajnos érintettek abban a problémában, melyet az aszkorbinsav és a bomlási folyamatok közötti összefüggések jelentenek. Hogyha egy termékben jelen van az aszkorbinsav és valamilyen fém - jellemzően pl. réz vagy cink - és van valamennyi víz is (itt a levegő páratartalma tökéletesen elegendő, az, hogy valami kapszulába van, az nem jelenti azt, hogy a levegő nedvességtartalma nem tud bejutni), akkor bomlási reakciókat katalizál az aszkorbinsav. A bomlási reakció következtében jelentős hatóanyagromlás következik be. A termék hatékonysága vissza fog esni, illetve amire számítani kell, hogy a terméknek a szétesési ideje megnő a gyomorban, tehát kevesebb idő van a felszívódásra.
A gyártói megoldás az, hogy nincs róla kommunikáció, nem beszélnek róla. Emellett különböző műszaki megoldások születnek arra, hogyan lehet ezeknek a bomlási reakcióknak a látványát elrejteni. Erre vannak szabadalmak. A gyártók különböző spéci bevonatokat készítenek (pl. a tablettákra), amin nem üt át ez a foltosodás, vagy sötét színűre színezik a tablettákat/kapszulákat, vagy ha sötét színű gyógynövényeket kevernek bele (pl. szőlőmagkivonatot), akkor ott már nem lehet látni semmit.
A C-vitamin bomlását nemcsak a magas hőmérséklet idézi elő, hanem bizonyos fémek is, mint például az alumínium vagy a réz. A cseranyagok és flavonoidok, melyek antioxidáns hatású vegyületek, és a gyógynövényteákban magas koncentrációban találhatók, csakugyan fémérzékenyek, mint a C-vitamin is.
Egy, az amerikai egyesült államokbeli, indianai Purdue Egyetemen végzett kísérlet során - melynek eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry tette közzé - az élelmiszer-tudománnyal foglalkozó kutatók arra jöttek rá, hogy a konyhai, fürdőszobai tárolással járó magas páratartalom nagymértékben csökkentheti a vitaminok és más étrend-kiegészítők hatékonyságát. Különösen a kristályos alapanyaggal bíró vitaminok vannak veszélyben - ilyen a C-vitamin, a B-vitamin -, ezek esetében már akkor is felléphet oldódás, ha épp csak egyszer kinyílik a dobozuk fedele. Utóbbi a magas páratartalomnak és hőmérsékletnek köszönhető, melyet a fürdés, a fűtés, a sütés-főzés és mosogatás mellett nehéz elkerülni. A kutatók azt javasolják, hogy ne alkalmazd a vitamint, amennyiben a doboza belső falán pára és vízcseppek jelentek meg, ha a tabletták felszíne ragacsossá vagy nyúlóssá vált, illetve intő jel lehet az is, ha barnás foltok jelentek meg rajta. A C-vitamin esetében a rossz környezetben való tárolás esetén már egy hét is elég lehet ahhoz, hogy használhatatlanná váljon.
A megoldás az lehet, hogy olyan multivitamint vagy kismamavitamint választunk, ahol nem aszkorbinsav formában van a C-vitamin, hanem aszkorbát formában. Az a probléma ezzel a bomlással, hogy nem lehet a mértékét előre megjósolni.
Szinte minden család házipatikájában szerepel C-vitamin készítmény megfázások megelőzésére, tüneteinek enyhítésére, hiszen hosszú évtizedek óta az immunrendszer védőbástyájaként tekintünk rá. Való igaz, hogy a citrusfélék, mint a citrom, a narancs, a mandarin vagy a grapefruit mind bővelkednek C-vitaminban, ám közel sem ez az egyetlen gyümölcscsoport, mely kiemelkedő mennyiségben tartalmazza ezt az antioxidáns hatású vitamint. Más gyümölcsök és zöldségek is gazdagok ebben a fontos antioxidáns tulajdonságú mikrotápanyagban! Míg a narancs 55 mg C-vitamint tartalmaz 100 grammonként, a kiwi ugyanekkora mennyisége 92 mg-nyit tartalmaz! A brokkoli 51 mg-nyi, a kelbimbó pedig 47 mg C-vitamint tartalmaz 100 grammonként. A HOMOKTÖVIS TERMÉSE REMEK C-VITAMIN-FORRÁS, ÉRDEMES AKÁR TEA FORMÁJÁBAN FOGYASZTANI. C-vitamint tartalmaz a káposzta, a kelkáposzta, a kelbimbó, a brokkoli és a spenót, amelyeket fogyaszthatunk nyersen is, vagy smoothie formájában akár meg is ihatunk.
Ahhoz, hogy valóban pótoljuk a szervezetünk számára szükséges mennyiségű C-vitamint, ezeket a gyümölcsöket és zöldségeket érdemes nyersen fogyasztani. Érdemes figyelembe venni ezt a tulajdonságot tea készítése során is. A magas C-vitamin tartalmú csipkebogyóból áztatással érdemes teát főzni. Egy maréknyi csipkebogyót vágjunk félbe, majd éjszakára áztassuk be hideg vagy maximum 40 fokos vízbe, majd takarjuk le és reggelig hagyjuk állni. Fontos, hogy a tea hőmérséklete ne haladja meg a 40 Celsius fokot, tekintettel a vitamin hőérzékenységére.
Sokszor hallani extrém mennyiségű C-vitamin fogyasztásra sarkalló hirdetéseket, magukat „egészség-guruként” aposztrofáló szélhámosok biztatják napi több grammnyi C-vitamin fogyasztásra az őket követőket. Úgy vélik, az óriás dózisban alkalmazott C-vitamin ellenszere lehet a daganatos megbetegedéseknek, megelőzheti az Alzheimer-kórt vagy más degeneratív betegségeket. Ha nem is tekintjük életmentő csodaszernek a C-vitamint, sokan a megfázásos időszakban, vagy akár napi rendszerességgel is, több ezer milligrammot fogyasztanak ebből a vitaminból. Fontos azonban megjegyezni, hogy "kis dózisban orvosság, nagy dózisban méreg" elve érvényesülhet itt is.
A Bioextra C + Cink étrend-kiegészítő retard kapszula segíti fedezni ezen hatóanyagok napi szükségletét. Nyújtott hatóanyag-leadásának köszönhetően a nap során fokozatosan látja el a szervezetet C-vitaminnal és cinkkel. Egy kapszula 500 mg C-vitamint és 10 mg cinket tartalmaz. A Bioextra C + D Forte étrend-kiegészítő retard kapszula segíti fedezni ezen hatóanyagok napi szükségletét. Nyújtott hatóanyag-leadásának köszönhetően a nap során fokozatosan látja el a szervezetet C-vitaminnal és D-vitaminnal. Egy kapszula 500 mg C-vitamint és 2000 NE D-vitamint tartalmaz.
tags: #miert #csak #friss #zoldsegekbol #lehet #felfedezni