Miközben a világpiacon számos tejtermék ára jelentősen csökken, Magyarországon a sajt, és különösen a trappista sajt ára évről évre emelkedik. Ez a jelenség összetett okokra vezethető vissza, amelyek magukban foglalják a globális piaci trendeket, a hazai termelési költségeket, az energiaárak ingadozását, a geopolitikai tényezőket és a belső szabályozásokat is.
Globális tendenciák és magyar eltérések
A világpiacon több tejtermék, mint például a vaj, a cheddar és a tejporok ára meredeken zuhan. Például a teljes tejporé 3, a sovány tejporé 9, a cheddar sajté 13, míg az ömlesztett vajé 31 százalékkal csökkent az előző évhez mérten. A spotpiacokon is látványos áresés ment végbe: Olaszországban például július vége és november között 21,25 euróval, 47 euró/100 kilogrammra esett a nyerstej ára, Hollandiában pedig 30-33 euró/100 kilogramm között ingadozott. A német kempteni árutőzsde friss adatai szintén visszaesést jeleznek: az ömlesztett vaj ára 525 euró/100 kilogramm, a sovány tejporé pedig 211 euró/100 kilogramm lett, ami jelentősen alacsonyabb az egy évvel korábbi szinteknél.
Ezzel szemben a hazai tejágazatban inkább lassú, de "kitartó" drágulás mutatkozik. Az AKI PÁIR adatbázisa szerint a nyerstej országos termelői átlagára 2025 októberében 198,66 forint/kilogramm volt. A zsírtartalom és a fehérjetartalom enyhe javulása ellenére az alapár 2 százalékkal csökkent, aminek eredményeként az átlagár havi összevetésben 1 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor éves alapon 9 százalékos drágulás tapasztalható. Globális szinten Új-Zélandon 2025 szeptemberében 11 százalékkal, az Európai Unióban pedig 8 százalékkal nőtt a nyerstej termelői ára az előző év azonos hónapjához képest.
A nyerstej ára mint kulcsfontosságú tényező
A sajt előállításának legfontosabb eleme a nyers tej, amelynek ára drasztikusan, 65-70 százalékkal emelkedett a közelmúltban Szautner Péter, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács feldolgozói társelnöke elmondása szerint. Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a tej termelésének mennyisége, és a jelenleg észlelhető lassulás ellenére az itthon megtermelt tej mennyisége teljes mértékben képes a belföldi fogyasztás kiszolgálására és a tejtermékek alapanyagszükségletének fedezésére. Alapanyaghiány egészen biztosan nem várható.
Az exportpiacokon is magas az igény a hazai nyers tejre, melynek mintegy 9,5 százalékát külföldre szállítják. Az export miatti magasabb árak és a gyenge forint miatti előny szintén fokozza az alapanyag-drágulást. Érdekes kettősséget mutat a kiviteli árak alakulása, amelyek a nyerstej esetében például 177,49 forint/kilogrammon álltak októberben. Ez havi szinten 10 százalékos, éves összevetésben pedig 22 százalékos visszaesést jelent, így a magyar exportár 11 százalékkal marad el a belföldi termelői átlagtól. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 7 százalékkal bővült 2025 októberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Feldolgozási költségek és az energiaárak hatása
A tejfeldolgozás rendkívül energiaigényes folyamat, hiszen a fűtés, a pasztőrözés, valamint a tárolás során nélkülözhetetlen hűtés nagy mértékben terheli az üzemeket. Az energiaárak drasztikus emelkedése jelentősen megnöveli a tejfeldolgozó üzemek költségeit. Ezen energiaárak mellett az előállítók a csomagoló- és adalékanyagok esetében is extrém árnövekedést tapasztalnak. Minden más feldolgozóipari költségelem - a logisztika, a vegyszer, a munkaruhák vagy például a szennyvízköltség is - folyamatosan emelkedik. Ezeket a költségnövekedéseket, amelyek nem gazdálkodhatók ki hatékonyságnöveléssel vagy egyéb, belső költségcsökkentő akciókkal, a termelők és a feldolgozók az ellátási lánc következő szereplői felé terhelik, azaz végül ezek a költségek a fogyasztói árakban jelennek meg.
Energia-összeomlás: 11 millió hordó hiányzik a piacról, Magyarország is veszélyben? – Tóth Máté
A trappista sajt különleges helyzete és a szabályozás hatása
A trappista sajt, mint a legnépszerűbb magyar félkemény sajt, különleges figyelmet érdemel. A Magyar Élelmiszerkönyv új szabályai pontosan meghatározzák, milyen sajt nevezhető trappistának. Csak az a termék viselheti ezt a nevet, amely megfelel az előírt összetevőkre, alakra, méretre és minőségre vonatkozó követelményeknek. A hagyományos magyar trappista korong alakú, és ezt a jogszabály most már hivatalosan is rögzíti. Ez a szabályozás hozzájárul a termék minőségének fenntartásához, de esetlegesen befolyásolhatja az előállítási költségeket is.
Az Agrár-közgazdasági Intézet október elejei adatai alapján az átlagos feldolgozói átadói ár a trappista sajtok esetében egy év alatt 89 százalékkal emelkedett. Míg 2020-ban 17 600 tonna volt az előállított mennyiség, addig 2021-ben ez a szám már 19 500 tonnára emelkedett.
Inflációs nyomás és geopolitikai bizonytalanság
Az inflációs kilátások kapcsán jelentős a bizonytalanság. Az iráni háború nyomán elszálló világpiaci energiaárak és a bizonytalanság hatása a következő hónapokban mindenképpen begyűrűzik a magyar gazdaságba. A kulcskérdés az lesz, hogy ezt a folyamatot az erősebb forintárfolyam milyen mértékben tudja majd ellensúlyozni. Szintén kérdéses az árszabályozások jövője, amelyeket a távozó kormány az átmeneti időszakra és az új kormány kérésére határidő nélkül meghosszabbított.
Az energiaárak mellett az élelmiszerárak kapcsán is kockázatként merül fel, hogy a tavalyi év után az idei tavasz is aszályos volt, miközben fagykár is pusztította a termést. Az előrejelzések szerint a következő hónapokban fokozatosan gyorsulhat az infláció, ami a második fél évben kiléphet a jegybanki toleranciasávból.
Fogyasztói árak alakulása és vásárlói szokások
A tejtermékek hazai értékesítési és fogyasztói árai októberben viszonylag stabilan alakultak. A feldolgozói árak között a trappista sajt 2 százalékkal drágult, míg az ESL-tejek, a vaj és a túró ára nem változott. Az AKI kiadványa jól mutatja az árak változását is hazai szinten. A tejtermékek feldolgozói értékesítési ára az alábbiak szerint alakult: az adagolt vaj ára 2024 októberében 346 164 Ft/kg volt, ami 2025 szeptemberére 279 126 Ft-ra csökkent, majd októberre 347 638 Ft-ra nőtt. A natúr vajkrém ára 93 200 Ft/kg-ról 81 124 Ft-ra mérséklődött, 2025 októberében pedig 101 024 Ft/kg-ra emelkedett.
A számok nem hazudnak: már látszik, hogy a többi év átlagához képest jóval kevesebb tejterméket veszünk, kivételt talán csak a hatósági áras 2,8 százalékos UHT-tej élvez. Október elejéig az előző évekhez képest a tejföl belföldi értékesítése 5 százalékkal, az ömlesztett sajtoké pedig 13 százalékkal csökkent.
A globális élelmiszerárak hatása
A globális élelmiszerárak áprilisban 1,6 százalékkal emelkedtek márciushoz képest. A nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó árindexe 130,7 pont lett áprilisban, ami 2,1 ponttal, 1,6 százalékkal magasabb az előző havinál és 2,5 ponttal, 2 százalékkal magasabb a tavaly áprilisinál. A FAO gabonaár-indexe áprilisban 111,3 pont lett, 0,9 ponttal, 0,8 százalékkal magasabb a márciusinál és 0,4 ponttal, 0,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növényi olajár-index 2022 júliusa óta a legmagasabb szintre nőtt, 193,9 pont lett áprilisban, ami 10,9 ponttal, 5,9 százalékkal magasabb a márciusinál.
A húsár-index rekordszintű 129,4 pont volt áprilisban, 1,6 ponttal, 1,2 százalékkal magasabb a márciusinál, és 7,8 ponttal, 6,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A tejtermékár-index 119,6 pontot tett ki, ami 1,3 ponttal, 1,1 százalékkal alacsonyabb a márciusinál és 32,1 ponttal, 21,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél. A FAO áprilisi cukorár-indexe 88,5 pont lett, 4,3 ponttal, 4,7 százalékkal alacsonyabb a márciusinál, és 23,8 ponttal, 21,2 százalékkal alacsonyabb a tavaly áprilisinál. A 2025-ös év egészére vonatkozó index átlagosan 127,2 pont volt, 5,2 ponttal, 4,3 százalékkal magasabb a 2024.
Makrogazdasági előrejelzések és a jövőbeli kilátások
Magyarországon a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, tavaly áprilisban. 2026. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi árakat. A friss jelentés szerint az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,9 százalékkal csökkent). Az éves maginflációs mutató 2,2 százalékon állt áprilisban.
Az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint az előzetes várakozásnak (2,2%) lényegében megfelelő éves inflációs adat leginkább a bázishatásokat tükrözi, de némi egyedi felfelé mutató kockázat is érzékelhető, ugyanis a Covid előtti átlagos szezonalitással számolva csak 2,0 százalékra ugrott volna a pénzromlás éves üteme. Ha az éppen kedvezően alakuló közel-keleti fejlemények tartósak maradnak, és az olajárak csökkenése fennmarad, a jegybank átnézhet az idei évi megugró infláción, ugyanakkor óvatosnak is kell lennie a másodkörös hatások miatt.
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya szerint az élelmiszerek ára átlagosan mindössze 0,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig stagnált). A vártnak megfelelően alapvetően a friss, szezonális élelmiszerek drágultak áprilisban. Az éves élelmiszer-árindex 1,5 százalékra emelkedett, miután a zömmel a tavaly áprilisi statisztikában megjelenő árrésstopok hatása kikerült a bázisból. Összességében az élelmiszerek áremelkedése így is csak mérsékeltnek mondható szerinte, azonban a globális helyzetből eredő magasabb energiaárak, a fagy okozta, illetve a valószínűnek tűnő újabb aszály okozta károk, valamint az árrésstopok lefelé torzító hatását látva félő, hogy ez a helyzet csak átmeneti.
Jövőbeli kilátások és potenciális beavatkozások
Nyeste Orsolya szerint előretekintve az inflációs kép kifejezetten bizonytalan. Az iráni háború hatásai a magyar inflációban egyelőre nem jelentek meg, leginkább a jármű-üzemanyagárak mesterséges visszafogásának köszönhetően. Az élelmiszerek esetében szintén teljesen bizonytalan, meddig maradnak az árrésstopok. Mindenesetre ezeknek az adminisztratív korlátoknak legalább a részleges kivezetése valószínűnek tűnik az idei évben, ami emelheti az inflációt. Emellett a nyáron véget ér a banki- és telekomszolgáltatások önkéntes árkorlátozásának időszaka, ami szintén egyszeri áremelő hatással járhat.
A fenti inflációs tényezőket ellensúlyozhatja viszont a forint látványosan gyors felértékelődése, ami akár a várakozásokat is visszafoghatja. Ezen hatások számszerűsítését azonban meglehetősen nehézkesnek nevezte. Az OKSZ szerint a mostani pozíció kedvező az új kormány számára ahhoz, hogy megkezdje az árrésstop kivezetését. Ez különösen igaz akkor, ha ez a kiskereskedelmi különadó megszüntetésével, a kedvezményes élelmiszeráfa-kategóriák bevezetésével vagy a beszállítókat terhelő adók, díjak és más terhek csökkentésével párosul, mert ezek ellensúlyozhatják az árrésstop megszűnésének hatásait.
A vendéglátás nélküli, azaz a boltokban ténylegesen tapasztalható élelmiszer-infláció továbbra is komoly csökkenést mutat. Az élelmiszerárak kordában tartásában óriási szerepe van a magyar élelmiszer-termelőknek, -feldolgozóknak és a kiskereskedelem szereplőinek. Ez a pálya azonban nehezen fenntartható szerinte, mert az iráni válság okozta energiaársokk idővel eléri a magyar élelmiszerlánc szereplőit.
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt. A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet.
tags: #miert #emelkededtt #a #sajt #ara