A csirke keltetése 20 nap alatt: Amit tudni érdemes

A háztáji szárnyasok tartása sokaknak csak nyűg, pedig munkával és fáradtsággal járnak, de élettel töltik be az udvart. Aki falun, állatok között nőtt fel, nehezen válik meg tőlük, és örökre hiányoznának neki. Ez a cikk minden lelkes állattartónak szól, aki a ház körül tevékenykedik, és a csirkék keltetésével szeretne foglalkozni, különösen a 20 napos kelési időszakra fókuszálva.

A természetes és a gépi keltetés összehasonlítása

Sokan úgy állnak a keltetéshez, hogy ha egy tyúk elkezd kotlani, hagyják, hadd keltessen. Azonban erre sokszor túl sokat kell várni, és ha összejönne is, a tyúk „megkotyulna”, akkor sem biztos, hogy sikerül azokat a csibéket felnevelnünk. A mai tyúkok vérvonala más, mint a nagyanyáink korában, de ez természetes dolog. Ahogy múlik az idő, egyre több és egyre újabb genetikai kombinációk jönnek elő. A tyúk nem kezd el kotlani, arra régen is volt rá példa, de mivel ekkora lehetőségük nem volt keltetőgépeket venni, ezért házi praktikákhoz folyamodtak, takarmányozásban és fészekhez szoktatáshoz egyaránt. Próbáltak mindent elkövetni, hogy a tyúk megüljön a tojásokon, ami sokkal több odafigyelést és hosszabb időt igényelt, mint a csirkék kikeltése 21 nap alatt.

A gépi keltetés számos előnnyel járhat a hagyományos módszerekhez képest, mivel lehetővé teszi a csibék és libafiókák biztonságos kikelését speciális eszközök segítségével. A keltetőgépek már alap elemekké váltak a baromfifarmokon.

Keltetőgép kiválasztása és előkészítése

Böngészés közben rádöbbenünk, hogy a kínálat hatalmas, van, aki fél áron kínálja, vagy háromszor annyiért, mint amennyit megérne. Vásárláskor tartsuk szem előtt, hogy mennyi csibét szeretnénk felnevelni, abból mennyi megy a „fazékba”, és mennyi maradjon az udvarban. Ha ezt mérlegeltük, akkor válasszunk megfelelő méretet, majd nézzük meg a műszaki részt. Mivel hőmérséklet tartás lenne a cél nagyon szűk tartományban, válasszunk minél jobb szigetelésű és pontosságú keltetőt. Ha úgy gondoljuk, mi jobbat tudnánk építeni és olcsóbban kihozni, tegyünk kedvünk szerint.

Javasoljuk, hogy hazai, tradicionális keltetőgép gyártóktól vásároljunk gépet, hiszen ezek mellé folyamatos konzultációs lehetőség is jár a gyártótól, valamint részletes használati utasítást is kap a vásárló. A gépek keltetési minősége a több éves használat során csökkenhet, a kelési arány romolhat.

A keltetőgépet friss levegőjű, huzattól, sugárzó hőforrástól, napsugárzástól mentes helyen, 16-24 °C hőmérsékletű helyiségben kell elhelyezni.

Hőmérséklet és páratartalom szabályozása

A csirke keltetési ideje ideális körülmények között 20 nap és 7 óra. A kelési időt a tojások keltetőbe rakását követő naptól számoljuk. A kelési idő rövidülhet, illetve eltolódhat, amelyet rengeteg körülmény befolyásol. Például, ha nyári meleg van, vagy a keltetőgépbe helyezés előtt már ült a tojásokon egy kotlós 1-2 napig, akkor előbb lehet számítani a csibék kelésére. De ha nagyobb pára-, vagy hőmérséklet probléma volt a keltetési folyamat során, akkor akár 1-2 nappal is eltolódhat a kelés.

Hőmérséklet: A tyúktojásokat előkeltetés alatt (3 nappal a kelés előtti időpontig) az úgynevezett optimális hőmérsékleten, 37,5°C - 37,8°C-on kell tartani; csak egy fokos eltérés is képes zavart okozni az embrionális fejlődésben. Az ajánlott hőmérséklet a keltetés első felében 37,8-38°C, a második felében 37,5°C, a bújtatás (utókeltetés) alatt 37,2°C. Fontos, hogy a keltetőkamra hőmérséklete állandó legyen. Néha azonban a többszintes eszközöknél alacsonyabb hőmérsékletet tapasztalhatunk a keltetőgép alsó polcain. Tehát hogyan számold ki az átlag hőmérsékletet, hogy kiegyensúlyozott legyen?

Páratartalom: 55-60 százalékos páratartalmat kell fenntartani az első 18 napban. A kelés előtti utolsó napokban 60-80%-os relatív páratartalom szükséges. A keltetés első szakaszában az 50-55%-os páratartalom fenntartása szükséges. Az utolsó három napban, a kelési időszak alatt ezt 65-70%-ra kell növelni, hogy a csibék könnyebben áttörhessék a tojáshéjat. A keltetés 17-18. napján a tojásokat már nem szabad forgatni, és a páratartalmat meg kell emelni. A keltetés 10-12. napjáig 50-55% páratartalmat és 37,8°C-ot biztosítunk a keltetőben. Ezt követően 37,5°C hőmérsékletet és 55% körüli páratartalmat. A bújtatás alatt (18. naptól) 37,2°C-ra vesszük vissza a hőmérsékletet, a páratartalmat pedig 60-70%-ra emeljük. Kelés után a túl magas és a túl alacsony páratartalom is gátolja a csibék felszáradását és ragacsosak lesznek.

Szellőztetés és tojásforgatás

Szellőztetés: A tojáshéj porózus, lehetővé teszi az oxigén bejutását és a szén-dioxid távozását. Keltetőgépünknek lyukakkal vagy szellőzőnyílásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a friss levegő keringését, hogy a magzatok lélegezhessenek.

Tojásforgatás: Megfigyelések szerint a kotlós is naponta többször forgatja a tojásokat. A természetes keltetéshez igazodva a tojások forgatását naponta kétszer kell elvégezni, ezzel biztosítva az embrió megfelelő fejlődését. A keltetőgépek különféle tojásforgató mechanizmusokkal rendelhetők, de ne feledjük; keltetés során a természetes feltételeket akarjuk megteremteni. Napjában kétszer (reggel és este) fordítsuk át a tojásokat a másik felére, hossztengelye körül fél fordulattal. A tojásokat a rácsról nem felemelve (nehogy elejtsük), két ujjal közrefogva könnyen át lehet forgatni. Az inkubátorban ugyanezt a folyamatot kell utánozni. Ha az inkubátor nem rendelkezik automatikus forgatóval, akkor naponta legalább háromszor-négyszer kézzel kell megfordítani a tojásokat. A jelölés (például ceruzával egy „X” és egy „O” a két oldalon) segíthet a forgatás nyomon követésében. Kelés előtt 3 nappal hagyjuk abba a tojások forgatását, növeljük a vízmennyiséget 75-80%-os relatív páratartalom eléréséhez.

Termékeny tojások kiválasztása és tárolása

Ha már van baromfiállományunk, annál jobb beszerzési forrás nem létezik. Ha valami új fajta tenyésztésébe szeretnénk kezdeni, az olyan közösségi oldalak, mint a tenyésztojásokkal foglalkozó közösségi csoportok, alternatívái lehetnek. Mérlegeljük a távolságot, preferáljuk a személyes átvételt.

A termékenységet a kiválasztott fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora, termékenyítő képessége határozzák meg. Amennyiben saját állományból származó tojást keltetünk, ügyeljünk arra, hogy 10-15 tyúkra jusson legalább 1 kakas. De ekkora tojóállományra kettőnél több kakast nem érdemes rátenni, mert az már a termékenység kárára is mehet. A tenyésztojások összegyűjtése előtt legalább 14-21 nappal legyenek összeengedve a kakasok a tyúkokkal, hogy összeszokjanak, és már biztosan a kívánt kakas által termékenyített tojásokkal dolgozhassunk. A kakasokat ne cserélgessük túl sűrűn, elegendő kettő, de inkább háromévente frissíteni. Ennek főleg a természetes szelekcióra alapuló pozitív örökítési okai vannak.

A keltetésre szánt tojásokat válogassa át, ne rakjunk be túl hegyes, csúcsos, deformált tojásokat; csak közepes méretű, normál alakú, sima héjú tiszta tojásokat válasszunk. A tojás alakja, nagysága is jelentőséggel bír, deformált, túl kicsi vagy túl nagy tojás rosszul kel. Tyúktojás esetében legjobb a kelési % 1,25-1,4 közötti alakindexnél (tojás hossza osztva a szélességével), 50-65 gr közötti tömegnél. Tévhittel ellentétben a jércetojás is eredményesen keltethető, ha a súlya eléri az 50 grammot. A keltetni való tojás megvásárlása előtt tájékozódjunk alaposan és válasszunk körültekintően!

A termékeny tojások 13-18 °C-on 1-2 hétig tárolhatóak, az ettől hidegebb hőmérséklet megállítja az embrió növekedését a tojásban. A hűvös környezetben az embrió fejlődése felfüggesztődik, így az anyatyúk egy teljes fészekalja tojást gyűjthet össze két hét alatt, majd egyszerre kezdheti meg azok keltetését, hogy a csibék nagyjából egy időben keljenek ki. Keltetéshez a legideálisabbak a maximum 10 napos, 12-23 fok között tárolt tojások. Sok vita övezi (még tudományos körökben is) a tojás tárolási pozícióját keltetés előtt. Általános tapasztalat, hogy a 4. napi tárolást követően minden nappal 30 perccel nő a kelési idő és 2-4 %-kal romlik a kelési eredmény. Tizedik naptól erőteljesebben romlani kezd a tojások majdani kelési eredménye - ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ideális tárolási feltételek mellett még a 2 hete tárolt tojás is egészen jó százalékkal keltethető. Ennél idősebb tojások esetében már rohamosan csökken a keltethetőség. 3 hetes tojások esetében pedig már számíthatunk megzápulandó tojásokra, illetve sok kelés közbeni magzat elhalására, kifejlett csibe tojásba fulladására.

A tojásokat védjük a kiszáradástól, ne tároljuk huzatos helyen, legcélszerűbb tojástálcákon, hegyes végükkel felfelé berakva tárolni (felül is legyen tojástálca). Ajánlott relatív páratartalom 60-70%.

A tojások keltetése és a kelés folyamata

A tyúktojás átlagos kelési ideje 21 nap. A keltetőbe kerülő tojások tiszták legyenek. A tojásokról a szennyeződést lehetőleg folyó víz alatt áztassuk és óvatosan egy szivaccsal mossuk le. Töltse fel a keltetőgép aljába a párologtató tálcát, tisztítsa meg a tojásokat száraz ruhával, jelölje meg a tojásokat egy filccel, például egyik oldalán R (reggel), másik oldalára E (este) betűvel. Helyezze fektetve a tojásokat a tojástartó hálóra és forgassuk őket naponta kétszer. Ha egy kis meleg vízzel nedvesítsük meg ujjunk, ezáltal jobban tapad a tojáshoz és könnyebben átfordulnak.

Tojáslámpázás és a záptojások kiszűrése

A tojásokat 2 hét után átvilágítva megfigyelhető az embriók mozgása, és kiszűrhetjük a terméketlen tojásokat. Lámpázással ellenőrizzük a kelés folyamatát. Sötétben lámpázzunk, hogy jól láthassuk a magzat fejlődését a tojásban. Először a 6-7. napon, majd a 13. napon lámpázunk, mivel ekkorra már egyértelműen látható a csibe fejlődése és kiszűrhetők az esetlegesen hibás tojások. A 16. napon történik a következő lámpázás, ekkor már észlelhetők a rendellenességek és az elhalt magzatok. A záptojás belül egészen sötét lámpázáskor, nem vehető ki benne a magzat.

A terméketlen és az elhalt magzatú tojásokat vegyük ki a keltetőből! A záptojások idővel bűzös gázokat termelhetnek a keltetőgépben, szétrobbanásuk után pedig fertőzik a keltetőgépet, s a többi tojást, így a bennük fejlődő magzatokat is. Ezért a 12. naptól érdemes a szellőztetések alkalmával beleszagolnunk a keltetőgépbe, hogy nem érzünk-e idegen, jellegzetesen büdös szagot. Ha igen, keressük meg akár szag alapján is a záptojást és óvatosan vegyük ki! A záptojás felületén gyöngyöző,- könnyező cseppek jelennek meg, amelyek ragacsos tapintásúak. Ha vizuálisan, vagy szag alapján nem találnánk meg, lámpázzuk végig a tojásokat.

A kikelés előkészítése és a kelés menete

Kelés előtt 3 nappal hagyjuk abba a tojások forgatását, növeljük a vízmennyiséget 75-80%-os relatív páratartalom eléréséhez. Kelés előtt a csibe egy kis lyukat szúr a tojás tompa végén (pattogzás), és szabadon kezd lélegezni. Mielőtt kibújna a csibe 6-12 órát pihen, miközben tüdeje alkalmazkodik. Ne segítsünk a kibúvásban, mert könnyű sérülést okozni! Segíthetünk a csibéknek, ha a 18. napon abbahagyjuk a forgatást - így fel tudják venni a kelési pozíciót. Keléskor figyeljünk, hogy csőrük felül legyen, könnyen kapjanak levegőt.

Kelés elején ritkábban, majd a tömeges keléskor gyakrabban ellenőrizzük a gépet, és vegyük ki a kikelt csibéket, távolítsuk el a tojáshéj maradványokat. A csibéket nem feltétlenül kell hagyni a keltetőben megszáradni, mivel elszennyezik és elforgatják a kibújásra váró tojásokat. Érdemes a kikelt fiókákat elkülöníteni, bölcsőde-óvoda részlegre. A bölcsődébe kerüljenek a frissen kikelt csibék, tegyünk alájuk meleg ruhát, és tegyünk föléjük egy lámpát vagy infraégőt.

Ha úgy gondoljuk, hogy a csibék nem kelnek ki, alaposan nézzük át a tojást nagyon óvatosan, lehetőleg forgatás nélkül, hogy áttörte-e már a héját, ha nem, tegyük kézmeleg vízbe. Ha a vízben mozog a tojás, visszatehetjük a keltetőgépbe, még él a csibe. Ebben az esetben fontos figyelni, hogy a kelés optimális 21. napjához viszonyítva mennyi idő telt el, ugyanis ilyenkor már könnyen be tudnak fulladni, ha nem is azért, mert életképtelenek, a háztáji tojások sokszor elég vastag héjúak, amit nehezen tudnak áttörni, például a marans fajta esetén kimondottan kihívás számukra. Ilyenkor esetleg hallgatózhatunk, hogy csipog-e, kopogtatja-e a csőrével a tojást, ha igen, a kopogás vélt helyén próbáljuk meg nagyon óvatosan megtörni a tojást. Ha nem, akkor a légbuboréknál (én körömvágó ollóval és szemöldökcsipesszel szoktam) próbáljunk apró lyukat csinálni. Ha továbbra sem kel ki, esetleg magától megtörte a tojást, de ennek már 10 órája, akkor a bejutó levegő miatt rászárad a tojásmembrán, ami tovább nehezíti a kikelést. Langyos vízzel és fültisztító pálcika segítségével szoktam a tojás belső, papirusz anyagú héját (ez a membrán) nedvesíteni úgy, hogy a csőrébe semmiképp ne kerülhessen víz, hiszen ilyenkor a tápcsatorna még nem záródott be. Miközben várom, hogy átnedvesedjen a membrán, melegen tartom, és a szemöldökcsipesz segítségével apróbb darabokat próbálok leszedni a tojáshéjból, a csőre körül, megkönnyítendő a csibe dolgát. Arra nagyon vigyázzunk, hogy a vastag tojásmembrán alatt fut egy átlátszó, erekkel átszőtt hártya. Ha ehhez hozzáérünk, a csibe nagyon könnyen elvérezhet. Bár sokan ellenzik a folyamatot, hogy segítsünk a csibéknek, amellett nagyon sokan elmennek, hogy a tyúkanyó pontosan ugyanezt csinálja, segít kikelni a csibéinek.

A frissen kikelt csibék gondozása

A baromfitenyésztés sikeressége nagymértékben múlik a megfelelő nevelési körülményeken, az egészségmegőrző intézkedéseken és a megfelelő takarmányozási programon. A csibék számára az ideális hőmérséklet az első napokban 33-35°C között van, amit fokozatosan csökkenteni kell, hogy a csibék alkalmazkodni tudjanak a környezeti feltételekhez.

Takarmányozás és természetes módszerek

A frissen kelt csibék fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő táplálás, hiszen életük első heteiben rendkívül gyorsan növekednek. Az indítótáp egy kifejezetten a csibék számára összeállított takarmánykeverék, amely biztosítja a kiegyensúlyozott fejlődéshez szükséges tápanyagokat. A csibék izomzata, csontozata és tollazata intenzíven fejlődik az első néhány hétben, amihez sok fehérjére van szükségük. Az indítótápok általában 18-22% nyersfehérjét tartalmaznak, ami optimális az erőteljes növekedéshez. Ha a csibék nem kapnak megfelelő mennyiségű fehérjét, fejlődésük lassulhat, gyengébbek lehetnek, és a tollasodásuk is elmaradhat az elvárttól. A csibék számára elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű vitamin (pl. A-, D3-, E-vitamin) és ásványi anyag (kalcium, foszfor) bevitele. Az indítótáp tartalmazza ezeket az összetevőket a megfelelő arányban, segítve a csontok egészséges fejlődését és az immunrendszer megerősödését. A csibék emésztőrendszere még fejletlen, ezért az indítótáp apró szemcsés vagy morzsolt formában kapható, így könnyen fogyasztható és megemészthető. Ha túl nagy vagy nehezen emészthető táplálékot kapnak, az emésztési problémákhoz és fejlődési visszamaradáshoz vezethet. A nem megfelelő táplálás számos problémát okozhat, például angolkórt (D-vitamin hiány), csontosodási zavarokat (kalcium- és foszforhiány), vagy akár gyenge immunrendszert, ami fogékonnyá teszi a csibéket betegségekre. Az indítótáp biztosítja a megfelelő tápanyagokat, így csökkenti ezeknek a betegségeknek a kockázatát. A kiegyensúlyozott tápanyagbevitel segít abban, hogy a csibék erősek, egészségesek és életképesek legyenek.

Az első eledelük rendszerint apróra darált kukorica, morzsolt kenyérbél. Sok vidéken szétmorzsolt túrót, felaprított főtt tojást adnak eléjük. Négy-öt napos koruktól fogva „zöldet is kapnak” (apróra vágott búzasást, lucernát, káposztalevelet).

A természetes gyógynövények szerepe a baromfinevelésben egyre inkább előtérbe kerül, mivel ezek segíthetnek a betegségek megelőzésében és a csibék jó közérzetének fenntartásában. Az egyik leghasznosabb természetes módszer a kamillatea itatása az első napokban. A kamillatea köztudottan gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású, amely segíthet csökkenteni az inkubáció és szállítás okozta stresszt. Emellett antibakteriális tulajdonságai révén támogathatja az emésztőrendszer egészségét, megelőzheti a puffadást és a hasmenést. Az első néhány napban a csibéknek langyos kamillateát kínálva segíthetjük őket abban, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új környezetükhöz.

Higiénia és egészségmegőrzés

A csibék egészségének megőrzésében a higiénia és a megfelelő tartási körülmények is rendkívül fontos szerepet játszanak már embriókortól kezdve. A baktériumok, beleértve a humán enteropatogéneket, különböző mechanizmusok révén képesek a tojáshéjon átjutni. Leginkább a légkamra felőli rész könnyen áthatolható számukra, különösen, ha a hőmérséklet és páratartalom ehhez kedvező. Az alomnak mindig száraznak és tisztának kell lennie, mivel a nedves, piszkos környezet kedvez a kórokozók elszaporodásának. Az alomanyagként gyakran használt faforgács vagy szalma/széna rendszeres cseréje elengedhetetlen a betegségek megelőzése érdekében, bár nálunk sokkal inkább bevált a kutya helyhez szoktató pelenka és papír kéztörlő, ugyanis a szálas alomban a kis lábukkal csetlenek-botlanak, sérülésekhez vezethet, és tapasztalataink szerint kevésbé tartható sterilen.

A csibék megfelelő egészségvédelme érdekében a vakcinázási programot is szigorúan be kell tartani. Az első napokban a Marek-betegség elleni oltás az egyik legfontosabb védekezési forma, mivel ez a vírusos betegség súlyos idegrendszeri károsodásokat és magas elhullási arányt okozhat. A rendszeres állatorvosi ellenőrzések segíthetnek a betegségek korai felismerésében és megelőzésében.

A csibenevelés során számos tényezőt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a csibék egészségesen fejlődjenek. A természetes módszerek, mint például a kamillatea adása, hozzájárulhatnak a stressz csökkentéséhez és az immunrendszer erősítéséhez. Az első napokban alkalmazott kukoricadara biztosítja a szükséges energiát, míg a harmadik naptól fokozatosan át kell térni a magas fehérjetartalmú indítótápra, amely biztosítja a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és aminosavakat, amelyek elengedhetetlenek a csibék gyors növekedéséhez és az immunrendszerük megfelelő működéséhez.

Lehetséges problémák és megoldások a keltetés során

Nem szabad elkeserednünk, ha valami rosszul sült el és mégsem keltek ki a tojások, vagy kelésgyengék a csibék. Sorra vesszük a lehetséges leggyakoribb problémákat, amelyekkel nem csak a kezdők, hanem a gyakorlott háztáji baromfisok is találkozhatnak.

• Vérgyűrűs tojások (embrióelhalás a 2-4. napon): Ez általában túl magas vagy túl alacsony hőmérsékletre, illetve genetikai problémákra vezethető vissza.
• A légkamra túl kicsi vagy túl nagy: Túl kicsi légkamra nagy tojások esetében fordulhat elő, túl nagy páratartalom mellett az 1-19. napon. Ellenkezője a kis tojások esetében figyelhető meg, amikor a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon.
• Szabálytalan fekvések: Takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, a tojás hegyes végével fölfelé való berakása, szabálytalan alakú tojások, nem megfelelő forgatás, túl alacsony hőmérséklet az 1-19. napon.
• Ragacsos csibék (a tojásfehérje a csibéhez ragadt): Túl késői átrakás, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon.
• Ragacsos csibék (a tojásfehérje a pihéhez ragadt): Öreg tojások, a légmozgás túl lassú a 20-21. napon, nem megfelelő levegőellátás a keltetőgépben, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon.
• Túl kicsi csibék: A tojások a meleg időjárásban termelődtek, kis tojások, vékony, porózus tojáshéj, a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon.
• Túl nagy csibék: Nagy tojások, a páratartalom túl nagy az 1-19. napon.
• Puha, lágy csibék: Lágy, egészségtelen körülmények a keltetőgépben, a hőmérséklet túl alacsony az 1-19. napon, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon.
• Kiszáradt csibék: Túl korai tojásberakás, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon.
• Be nem hegedt köldök, száraz: A törzsállomány takarmányellátásának hibái, magas hőmérséklet az előkeltetés utolsó hetében, a hőmérséklet túl alacsony a 20-21. napon, nagy hőmérsékleti ingadozások a keltetőgépben, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon.
• A csibék nem tudnak állni: Takarmányozási hiányosság a törzsállományban, helytelen hőmérséklet az 1-21. napon, túl nagy páratartalom az 1-19. napon, nem megfelelő légcsere az 1-21. napon.
• Görbe lábujjak: Genetikai terheltség, takarmányozási hiba a törzsállományban, helytelen hőmérséklet az 1-19. napon.
• Nyomorék, bénult csibék: Takarmányozási hiányosság a törzsállományban, a hőmérséklet ingadozása az 1-21. napon.
• Rövid pihe: Takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, a hőmérséklet magas az 1-10. napon.
• Zárt szemek: A hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon.

Keltetési napló és időzítés

Hegedüs Tibor, a baranyai tájfajta tyúk fajtagazdája egy olyan nyomtatható keltetési táblázattal lepte meg a tenyésztőit, amely segítségével bárki sikeresen keltethet tyúktojást házilag. A táblázat nem "szentírás" és azt sem jelenthetjük ki, hogy a legbiztosabb módszer. A csibe kelési ideje ideális körülmények mellett 20 nap és 7 óra. A kelési időt a tojások keltetőbe rakását követő naptól számoljuk. Valójában bármikor keltethetünk. Csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy a télen kelt csibék lényegesen szívósabbak, erősebbek, mint az év többi szakában kelt pipik.

Keltetési napló I.

• 02. 27.
• 02. 28.
• 03. 01.
• 03. 02.
• 03. 03.
• 03. 04.
• 03. 05.
• 03. 06.
• 03. 07.
• 03. 08.
• 03. 09.
• 03. 10.
• 03. 11.
• 03. 12. Első lámpázás!
• 03. 13.
• 03. 14.
• 03. 15. Második lámpázás!
• 03. 16.
• 03. 17.
• 03. 18. (Max. páratartalom emelése)
• 03. 19. (Max. páratartalom emelése)
• 03. 20. Első tojásrepedéstől, ill. kelési idő.
• 03. 21. Kelés!

Különleges fajták keltetése

A keltetési idő a madárfajtól is függ. A tyúktojások kikelése általában 21 napig tart, de más madaraknál ez eltérhet. Például a libatojások keltetése 5. napjától kezdve a tojásokat 3 óránként kell megfordítani, így nagyon hasznos lehet egy automatikus fordító funkcióval rendelkező inkubátor. A hőmérséklet libatojások keltetése esetén 37 - 37.6 °C, és az adott inkubátortól függően kell fenntartani. Ahogy korábban említettük, a hőkeringetéssel rendelkező készülékekhez más hőmérsékleteket javasolunk, mint a hőkeringetés nélküli készülékekhez.

Egyes fajták, mint például a Marans, vastagabb héjú tojásokat raknak, így kisebb lehet a párolgás. Érdemes figyelni, hogy ne legyen túl magas a páratartalom az első 18 napban, mert az embriók túl nagyok lehetnek, és nehezebben kelnek ki. Más fajták, mint a Leghorn, vékonyabb héjú tojásokkal rendelkeznek, így a nedvességvesztés gyorsabb lehet. A megfelelő páratartalmat a súlycsökkenés módszerével lehet ellenőrizni, ezáltal kiszámolhatjuk a tojások nedvességvesztését. A tojásoknak a 18. nap végére kb. 11-13%-ot kell veszíteniük a kezdeti tömegükből. Ha túl keveset veszítenek, csökkenteni kell a páratartalmat, ha túl sokat, növelni kell.

tags: #mikor #kell #a #csirke #20 #nap