A baba hozzátáplálása izgalmas és kihívásokkal teli időszak a szülők számára, hiszen vadonatúj ízekkel, állagokkal és élményekkel találkozik a kicsi. Különösen igaz ez az ünnepekre, amikor az egész család együtt ül az asztalnál, és nagy a kísértés, hogy a felnőttek finomságaiból a baba is kapjon. Fejtörést okozhat a húsvéti asztalnál ülő baba: mit ehet és mit nem? Sonka, tojás, kalács, csokitojás, retek? Fontos, hogy reálisak legyenek az elvárásaink, és ne feledjük, hogy gyermekünk egészséges növekedése nem 1-1 fogáson múlik. Azonban van néhány alapelv és ajánlás, amelyek segítenek eligazodni ebben az időszakban, és biztonságos, egészséges táplálkozást biztosítani a babának. Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett szakértőként, valamint számos más hazai és nemzetközi ajánlás szerint is a tudatos és türelmes hozzátáplálás kulcsfontosságú.
A Sonka és Más Füstölt Húsok Kérdése a Hozzátáplálásban
Amikor a kicsi már eszik húst, nagy a kísértés, hogy felvágottat is adjunk neki, hiszen ez sokkal praktikusabb megoldás. Azonban a sonka, különösen a füstölt változat, számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek miatt különös figyelmet igényel a baba étrendjébe való bevezetésekor.
Lehetőség szerint 1 éves koráig csak színhúst kapjon a baba, azaz olyan húst, húskrémet, májkrémet, amit mi magunk készítettünk el. A füstölt ételek jellemzően magas só- és zsírtartalommal rendelkeznek, és füstölés során káros anyagok is keletkezhetnek. Ezek keletkezése függ a füstölési módszertől, időtartamától, a használt alapanyagoktól és hőmérséklettől is, például kátrányos és más káros anyagok is képződhetnek. A nemzetközi ajánlások 1 év felett az „adható” kategóriába sorolják a füstölt ételeket. Ha szeretnénk megkóstoltatni ezeket az ételeket gyermekünkkel, 1 éves kor felett, 1-3 év között hőkezelve (megfőzve, megsütve), kis mennyiségben kínálhatjuk. Azt viszont tudni kell, hogy a füstölt termékek egyrészt nehezen emészthetőek a kicsik számára, másrészt a nem megfelelő hőkezelés a füstölés során számos betegség forrása (pl. gyomor-bélrendszeri fertőzések) lehet.
A botulizmus egy súlyos, ritka, baktérium okozta életveszélyes betegség, mely izomgörcsöket, perifériás izombénulást majd légzésbénulást okoz. A csecsemők és a kisgyermekek fokozottan érzékenyek lehetnek a botulizmus toxinnal szennyezett élelmiszerekre, mivel az immunrendszerük még fejletlen, és a bélrendszerükben nem alakulnak ki a kórokozók elleni védelmi mechanizmusok. Éppen ezért a mézet tartalmazó házi mázas sonkát például 12 hónapos kor előtt érdemes kerülni.
A sonka szó a sertés hátsó lábának felső részére utal. Ha tudsz frissen, nyersen vásárolni ilyen húst (ami nincs megfüstölve), szóval friss sonkát és megfőzöd, azt természetesen adhatod a babának, mint bármilyen más húst. Ez kockázatmentes alternatívát jelenthet.
Füstölési Eljárások és Sonka Típusok
Maga a füstölési eljárás korábban kifejezetten a tartósításról szólt. Ahogy fejlődött a technológia, természetesen megjelentek más „modernebb” tartósítási eljárások is, melynek eredményeként a termékek nagy része elveszítette azt a kellemes füstös ízt. Ezt a hiányérzetet hamar felismerték a gyártók is, hiszen nosztalgikus nemzet vagyunk, szeretjük a régi, megszokott ízeket, és ez a konyhánk ízvilágában is gyakran megnyilvánul. A gyártóknak így hát ki kellett találni, hogyan lehetne pótolni a füstölés során keletkezett ízt, innen indult a „füstízű” és „füstölt ízű” élelmiszerek gyártása.
Fontos tudni, hogy a füstaromák használata a kutatások, tudományos értékelések, a 2065/2003/EK rendelet preambulumában említettek szerint is kisebb egészségügyi veszéllyel jár, mint a hagyományosan füstölt élelmiszerek. Bár a szakirodalom a füstízű termékeket részesíti előnyben, természetesen az alkalmazott ízesítőnek is kiváló minőségűnek kell lennie. Így csak megbízható forrásból vásárolt termékeket válasszatok, ha elkerülhetetlen a füstölt vagy füstízű termékek adása. A füstölt ízű termékek ugyanazt az ízt és aromát kínálják, mint a hagyományosan füstölt élelmiszerek, de kevésbé járnak egészségügyi kockázattal, mivel a füstaromát a termékekbe juttatják, és nem a hagyományos füstölési eljárással érik el. Így nem kell lemondani a kellemes füstös ízről és aromáról, de mégis kisebb az egészségügyi kockázata, különösen a gyermekek esetében, akiknek még érzékenyebb az emésztőrendszerük.
A füstölést keményfa (például bükk-, tölgy- vagy akác) közvetlen elégetésével végzik. Létezik hideg füstölés és forró füstölés, utóbbi 60-85°C közötti hőmérsékleten végzett füstölés.
A sonkák közül a legminőségibb, amit lehet venni a piacon vagy az élelmiszer üzletekben, az a parasztsonka. Ez maximális ízélményű és adalékanyagmentes opció, melynek elkészítése hosszú időt, heteket, hónapokat vesz igénybe, attól függően, mekkora a sonka mérete. Csak annyi sót hagynak a húson, amennyi ráragad. A húsokat egymásra fektetik, majd 2-3 naponta átmozgatják és újradörzsölik őket. A só hatására a hús nedvességet veszít. A parasztsonka egész csontos, bőrös comb vagy lapocka szárazon pácolva. Ezt a terméket 6 Celsius fokon több hétig (hónapig) érlelik, és hideg füsttel több napon át, több órán keresztül füstölik. A hagyományosan érlelt nyers (darabolt) sonka pedig bőrös vagy anélküli, combizmok (felsál, dió), lapocka, tarja, karaj, szárazon pácolva, néhány héten keresztül érlelve, hideg füsttel több napon át, több órán keresztül füstölve.
A gyorspácolt sonka, ahogy a neve is mutatja, egy gyors előállítású verzió. Ez azt jelenti, hogy előállításakor nem töltenek időt azzal, hogy besózzák kívülről, illetve forgatják napokig, hogy a só kívülről átjárja, hanem egész egyszerűen befecskendezik, beleinjekciózzák a sós levet a húsba. Hogy ez bent is maradjon, emulgeátorokat is adnak hozzá, amely megköti a nedvességet. A gyorspácolt nyers sonkát konyhasót és nitritet tartalmazó páclével (maximum 25 százalékos) injektálják be. Több napig fedőpácban érlelik, majd hideg vagy meleg füsttel több napon, több órán keresztül füstölik. A gyorspácolt, főtt sonka pedig konyhasót, nitritet és egyéb anyagokat tartalmazó páclével (maximum 25 százalék) beinjektált hús, amit több napig érlelnek, hideg vagy meleg füsttel több órán keresztül füstölik, és 72 Celsius fokon főzik, majd vákuumfóliába csomagolják. Mindezek miatt, a főtt sonkák helyett inkább az egyéb husikat ajánljuk a babának még, amit a mama csinál, vagy esetleg te.
EGÉSZSÉGES REGGELI 10 PERC ALATT ?? 🥣🍽️
Feldolgozott Húsok és Felvágottak: Kolbász, Szalonna, Párizsi
A sonkához hasonlóan, más feldolgozott húsok, mint a kolbász, szalonna és egyéb felvágottak bevezetését is óvatosan kell megközelíteni a baba étrendjében. A párizsinál és egyéb felvágottaknál érdemes megnézni, mit tartalmaznak és ennek alapján dönteni róla, hogy kapjon-e már vagy sem. Lehetőség szerint 1 éves koráig csak színhúst kapjon a baba.
A füstölt kolbász vagy lángolt kolbász hideg füstöléssel készül. A lángolt kolbásznál is füstölt lesz az eredmény, de egy rövid, intenzív érlelési, füstölési eljárással készül. Ilyenkor a lángolt kolbász gyorsan elveszíti nedvességtartalmát és térfogatát, kissé megszikkad, így azonnal száraz lesz. Mivel magasabb hőfokon történik a füstölése, ezért hamarabb elkészül, de nem olyan tartós, mint a hagyományos hidegfüstöléssel készülő változat, hűtést igényel. A sütni való kolbász nyers húst tartalmazó, semmiféle hőkezelést nem kapott kolbász.
1 éves kor után ehet a baba füstölt vagy lángolt kolbászt, ha előtte megsütöd, vagy megfőzöd. Az első születésnap után lehet kolbászt mértékkel kínálni, legjobb módja ennek a friss sütni való kolbász, de csakis hőkezelés után és kis mennyiségben, figyelve a gyermek reakcióit. A kolbász gyakran magas nátrium- és nitráttartalmú, olyan összetevőket tartalmaz, amelyeket minimálisra kell csökkenteni vagy kerülni kell a gyermek első éveiben. Ennek ellenére rengeteg fehérjét, zsírt, B-vitamint, kolint, szelént és cinket tartalmaz. Tipp: kolbász vásárlásakor válassz „csökkentett nátriumtartalmú” címkével ellátott terméket.
A baba első születésnapja után kínálhatunk szalonnát, szintén hőkezelve (megsütve) és akkor is mértékkel. Egy kis mennyiség rendben van, de alapvetően a tartósított húsok tele vannak nátriummal, nitrátokkal, nitritekkel. Ez igaz a szalonnára is. Számtalan verziója van a szalonnáknak hazánkban: Erdélyi szalonna, Csécsi szalonna, Császárszalonna, Csemegeszalonna, Teaszalonna, Kolozsvári szalonna, Sós szalonna, Kenyérszalonna stb. - mindegyikre igaz, inkább alkalmanként kínáld csak gyermekednek, mint minden nap.
A Hozzátáplálás Általános Irányelvei: Mikor Kezdjük és Mivel?
Kis lépés az emberiségnek, de hatalmas lépés nektek: a 6 hónapos baba, aki anyatejen élt, belép az ételek és a hozzátáplálás csodás univerzumába. A hozzátáplálás sok türelmet és ugyanakkor tudatosságot is igényel a szülők részéről, hiszen ez nagy mérföldkő a baba életében. Hirtelen új, korábban ismeretlen ízekkel, illatokkal és ételtextúrákkal bővül étrendjük. A szilárd ételek bevezetése a baba 4-6 hónapos kora körül kezdődik. Eddig mindenképpen várni kell, hogy a szervezete felkészüljön a hozzátáplálásra, az anyatejen túli világra. Akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul (például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni). Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek.
Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
Az első kanalas étellel az egész hatalmas változás elkezdődik. Jól készítsük elő: vásároljunk egy különleges (például mesefigurás) műanyag, lekerekített peremű kanalat, és ültessük a babát az etetőszékbe, de közvetlenül az asztal mellé, hogy ő is nagynak érezhesse magát! Készítsük oda a telefont vagy fényképezőgépet is - akkor is fontos emlék lesz ez a fotó, ha épp csak megnyalja a kanalat a babánk. Ne legyenek nagy elvárásaink, hiszen ez még csak a legelső alkalom! A menünek sem kell extrának lennie, elegendő egy kis püré vagy pép, amelyben nincsenek nagyobb darabok - gondoljunk bele, így is mekkora változás ez a hozzátáplálás a babának.
Ha nagyon éhes a baba, akkor halassza el a kanalazást, vagy először adjon neki egy kevés anyatejet, vagy olyan ételt, amit eddig is fogyasztott - így lesz türelme a lassabb, kanalazós módszerhez. Ha minden igyekezet ellenére sem sül el túl jól az első alkalom, ne keseredjen el, holnap újra megpróbálhatjátok! Még a kanállal ellenszenvező babák is rákapnak a dolog ízére, csak nekik valamivel több időre van szükségük.
Kutatások bizonyítják, hogy a baba 2 éves kora előtt az a legjobb, ha rengeteg étellel találkozik, sokszor. Ezt nevezzük expozíciónak. Főleg azokra koncentráljunk, amit ti, a családja sokat esztek-vesztek-rendeltek, és a gyerekek is általában szeretik. Ezeket hetente kínáljuk számára, azaz ne ijedjünk meg, ha egyszer kínáljuk a palacsintát, nem kéri. A hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja, ezért ne görcsöljünk a szigorú előírásokon. Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.
Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetért a szakirodalom is. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki. Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl. zab, kukorica, árpa stb.), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet veszünk, akkor célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. 50-70 grammot egyen. De ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben.
Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata.
Az anyatej vagy tápszer továbbra is kulcsfontosságú. Legalább 500 ml-t kell fogyasztania a babának mindennap, de ebbe bele kell számítani a gyerekeknek készült tejtermékeket is. Hogyan szoktassuk le a szopizásról? Rövidítsük a szopizás időtartamát vagy nyújtsuk meg a szopizások közti időt, és ilyenkor „támadjunk” ételekkel, akár egy teljes szoptatást ki is válthatunk. Az anyatej mennyiségét fokozatosan kell csökkenteni a hozzátáplálás során úgy, hogy ne kapjon napi 1 liternél többet. A baba ekkor már minden nap négyszer étkezik (reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora), és igazán nagynak érezheti magát, hiszen szinte mindenből ehet már egy keveset.
Ételek, Amelyeket Óvatosan vagy Egyáltalán Ne Adjunk
Az ünnepi időszakban, és azon kívül is, vannak olyan ételek, amelyeket jobb, ha a babák, különösen 1 éves kor alatt, nem fogyasztanak.
Cukor és Só
Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkentjük a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkentjük. Amikor főzünk, csökkentsük a só és a cukor mennyiségét.
Méz
A házi mázas sonka általában tartalmaz mézet, és tudjuk, ezt 12 hónapos kor előtt érdemes kerülni, a fent említett botulizmus veszélye miatt.
Félrenyelés Veszélye
Sokan nem tudják, de a világ egyik legveszélyesebb dolga a félrenyelés miatt a mini cukorka- vagy csokitojás. Kemények, kerekek, és finomak: minden adott a vészhelyzethez. Pont elférnek a légcsőben, se ki, se be. Sok közülük ugyanakkora átmérőjű, mint a kisgyermek légcsöve. A kisbabáknál, sőt, 3-4 éves kor alattiaknál az evéstechnika még nem elég fejlett ehhez. A világon számtalan gyermekgyógyász és ápoló kéri, akik hasonló eseteket látnak el, hogy a mini csokitojásokat és cukorka tojásokat kisgyerekeknél szülőként felejtsük el. A cukorfogyasztást egyébként jó minimalizálni az év többi napján, de azért 1-1 csokitól senki nem lesz egészségtelen. Válassz minőségi csokoládét (ha lehet, 2 éves kor felett, alatta inkább más finomságot), ne tejbevonót és kakaós bevonót, és jó nagyot! A nyers almakocka sem javasolt még 1 éves kor alatt a félrenyelés veszélye miatt. A nyers répa is kemény, fulladásveszélyes zöldségünk egyike, ezért szintén kerülni kell nyers formában.
Retek és Saláta
A retekfajták többsége csípős lehet egy pici baba számára, illetve a kora tavaszi időszakban leginkább az üvegházban és fólia alatt nevelt tavaszi zöldségek kaphatóak, melyek nagyobb mennyiségű nitrátot tartalmaznak. Lehetőleg 1 év alatti babákat ne kínáljuk retekkel és salátával, kivétel ha olyan termelésből származik, melyek megbízhatóak.
Tejtermékek (Tehéntej) és Édeskömény
Tehéntejet nagy mennyiségben ne adjunk, mert fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját.Édesköményt se tea, se semmilyen más formában ne adjunk: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
Gyümölcslé
A hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet. Az étkezések mellé nincs szükség másra, mint tiszta vízre - ne szoktassuk rá a babát a cukros ivólevekre!
Házi Majonéz
A majonéz esetében is figyelni kell: ne legyen házi készítésű 1 éves kor alatt a nyers tojás miatt. A többi dolog, ami belekerül, az rendben lenne.
Ajánlott Ételek és Bevezetésük
A biztonságos táplálkozás mellett számos ízletes és tápláló étel bevezethető a baba étrendjébe a hozzátáplálás során.
Zöldségek
Az első szilárd ételeket 4-6 hónapos korban ajánlott bevezetni. Lassan próbálja megismertetni a babát az új ízekkel. Kezdje gyengéd rosttartalmú zöldségekkel, azaz sárgarépával, cukkínivel, fiatal zöldbabbal és brokkolival. Állaguknak köszönhetően a baba fokozatosan megszokja az új ízeket - keserűt és savanyút. Az anyatejjel ellentétben a bébiétel, a benne található rostok miatt, nem mindig ízlik a babának és néha makacsul elutasítja azt. A babát kezdetben csak kis mennyiségű étellel kínálja, és figyelje meg a reakcióit, beleértve az esetleges allergiás reakciót illetve ételintoleranciát, amely bőrpír, kiütés vagy kólika formájában is megnyilvánulhat. A szülők és a szakértők egyetértenek abban, hogy a sárgarépapüré első bébiételként a legideálisabb az édeskés íze miatt. A hozzátáplálást tehát egy fajta zöldséggel kezdje, néhány nap múlva új fajta zöldséggel próbálkozhat.
Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen (de 4 hónapos kor alatt eleve semmit nem ajánlott adni anyatejen / tápszeren táplálékként), mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott. Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat. A nyers répával ugyanez a helyzet, viszont az előbbitől eltérően ez finom hőkezelve, és így puha lesz. Párold, vagy pirítsd, süsd, vágd kockára vagy hasábokra, a baba szeretni fogja.
Gyümölcsök
Gyümölcsök és zöldségek, melyek természetesen édes ízűek: alma, banán, barack, körte stb. Az első ételeket pürésítve kínáljuk! Kezdje az almával, három-négy nap múlva az almát keverje össze a banánnal és végül a répával.
Hús és Hal
A zöldséges-húsos étel után színpadra léphetnek a gyümölcsös illetve a gyümölcsös-zöldséges pépesített bébiételek. Folytatásnak jöhetnek a főtt hús és sonka (kivéve a pácolt és füstölt húsok), hal (minden fajtája, de nem bundázva). Mindent jól össze kell keverni, pürésítve vagy apró darabkákra vágva! Tartsuk észben, hogy a 6-8 hónapos babának szükséges fehérjemennyiség (hús, sonka, tojás) csupán 2 teáskanálnyi húst vagy halat és egy kemény tojás sárgájának a felét jelenti - vagy ha a számokat jobban szereted, ez összesen 10 gramm naponta. Ha ennél többet kínálunk, az túlterhelheti a kicsi szervezetét!
Tojás
A tojás 7-8 hónapos kortól adható a babának, míg a tojássárgája már 6-8 hónaposan a fehérjebevitel részeként. A töltött tojás is rendben van, ha ismered a hozzávalókat, és ez is friss, a hűtőbe van tartva (max. 1 napig).
Diófélék
Dió, mák, mandula, kesudió, mogyoró 12 hónapos kor előtt is adható (darálva, hőkezelve) kis mennyiségben!
Kalács
A kalács gyakori húsvéti ételünk, akár sós vagy édes formában. 1 éves kor alatt is kaphat a baba, de lehetőleg otthon készítsük el, odafigyelve arra, hogy csak természetes, jó minőségű alapanyagokat használjunk, melyek már bevezetésre kerültek korábban a baba számára. Arra figyeljünk, hogy ne legyen cukros a recept (a méz, a kókuszvirágcukor és társai is cukor). Arra figyelj, hogy a kalács, akárcsak a többi pékáru frissen glutént tartalmaz a búza miatt, ami egy ragadós anyag. Emiatt a még nem jól rágó baba csócsálgatja, összekeveredik a nyálával a friss kalács, és egy gombóc lesz belőle. Némely baba ezzel jól elboldogul, némelyek nem, és feltapad a szájpadlásukra, vagy kiköpik. Éppen ezért inkább a kalácsot vágd ujjnyi szeletekre, piríts rá 1-1 percig mindkét oldalára (ne legyen kemény!!), vágd fel hosszúkásra vagy 10 hós körül kockákra, és így kínáld. Ne tegyél most még rá semmit (2 állag keverése), mellé viszont nyugodtan (pl. házi lekvár/padlizsánkrém/stb.) - ha a baba akarja, majd belemártja!
Gabonafélék és Tejpépek
Gluténtartalmú tejpépek vagy babamüzlik, finom búzadara, puhára főzött tészta - ezek értékes energiát jelentenek a kis felfedező számára. A tejpépek nagyszerű kiegészítői a mindennapoknak. A gabona alapú pépeknek alapvetően két fajtája van: tejpépek és gabonapépek. A tejpép a gabonatartalom mellett tejet is tartalmaz, és az elkészítéséhez csak vizet kell hozzáadni. Ezzel szemben a gabonapépeket anyatejjel vagy tápszerrel javasolt elkészíteni. Könnyű elkészíteni, és igen sokféle módon lehet felhasználni, hiszen az édes és a sós ízvilág szereplője is lehet. A pépek továbbá jó szolgálatot tehetnek a kalorizálásban is, ezzel támogatva az örökmozgó kisbabákat és az éjszakai nyugodtabb alvást. A hozzátáplálás során az elsők között fognak szerepelni a gabonafélék, azok közül is kiemelten a búza, árpa, rozs és zab, mivel ezekben a gabonafélékben található az úgynevezett glutén, amelynek bevezetése a baba 4 és 7 hónapos kora között ajánlott.
Táplálkozási Szokások és Szülői Megközelítés
A hozzátáplálás nem csak az ételekről szól, hanem egyben egy tanulási folyamat is a baba és a szülő számára egyaránt.
Nem minden baba szereti a vendégségből vendégségbe járást, főleg, ha felborul a napirendjük és nyűgösek lesznek. 10-15 percnél tovább általában nem bírják nyugisan ülve, és figyelni kell az ingerek, változások mennyiségére is. Az sem feltétlenül biztos, hogy egy kisbaba (ha már jár is) odáig lesz a locsolkodásért, és a tojáskeresésért. Ettől függetlenül biztosan örömteli lehet ez az időszak, amikor saját húsvéti szokásokat alakítotok ki a családban! Örülünk annak, ha valaki finomat főz-süt, és megkínál minket is. A baba is így van ezzel, de biztos előre arra gondolsz, hogy vajon a vendéglátótok mennyi sót használ? Van cukor a sütiben? Biztosan nem 1-1 fogáson múlik gyermeked egészséges növekedése, nem lesz semmi gond, ha az amúgy enni tudó gyermek kap a finomságokból. Néhány dolgot igyekszünk kerülni, de ne görcsöljünk a mama receptjein. A finom az finom! Igyekezzünk minőségit választani ti is (inkább a hagyományos módon készült főtt sonkát ajánljuk a családnak is).
Mikor, mennyit és milyen gyakran kell etetni a babát, és mi legyen a tányérjának a tartalma? Nincs egy általános és meghatározott napszak, amelyet erre kijelöltek. Ha szoptat, akkor olyan időpontban kínálja a szilárd táplálékot, amikor kevesebb a teje, azaz késő délután vagy este. Így hamarosan megtudja a megfelelő étkezési időpontot. Követheti a baba jelzéseit is - kinyitja a száját, amikor másokat enni, inni lát, tányér és evőeszközök után nyúl, a kis öklét a szájába rakja. Kezdje napi egy étkezéssel, majd fokozatosan térjen át kettőre (reggeli és esti étkezésre), és folytassa így egy hónapon át.
Nem kell elsietni a dolgokat, elvégre az első ételek bevezetése nincs konkrét időponthoz kötve. Az etetés ideális alkalom arra, hogy beszélgetést folytassunk a babával. Már az étel készítése során mondjuk el a csöppségnek, mi lesz az aznapi menü, írjuk le az étel illatát, színét, ízét, ejtsük ki a zöldségek, gyümölcsök nevét. Négy hónapos kortól a gyerekek elkezdenek kísérletezni, új dolgokat tanulnak, fejlődik a memóriájuk, ezért megpróbálják megérinteni az ételt, megszagolják, megfigyelik a formáját, színét. Kóstolgatásával új ízeket fedeznek fel, ízviláguk, látókörük tágul.
Megküzdés az Evés Elutasításával
Minden erőfeszítésünk és kreatív ötletünk ellenére is megesik, hogy a baba tökéletes ellenszenvvel viseltetik egy-egy étel iránt. Az új ételek iránti fóbiák általában kétéves kor körül kezdődnek és 4-7 éves kor körül csúcsosodnak ki. Ez lehet az akarat kifejezése, félelem az új (és zöld!!) ételtől, vagy egyszerűen csak tényleg nem ízlik. Jegyezzük meg, minél több új ételt vezetünk be a baba kétéves kora előtt, annál kevesebb esélye lesz a válogatásnak!
Nem tudok csodapraktikát mondani, csak egyet, ami a statisztikák és a kutatások szerint is működik: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Ezt javasolja az Uptodate.com is, rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok!
Evőeszközök és Tányérok
Mivel elég sok a megismerésre váró étel, és szuper, ha a baba tányérja tartalmaz különféle ételcsoportból származó ételeket, ajánljuk az osztott tányért. Ebben szinte rá vagyunk kényszerítve szülőként, hogy háromféle valamit tegyünk. Legyen az a három különböző ételcsoportból: ne 3 gyümölcs, hanem pl. gabonaféle+gyümi/zöldség+fehérje (azaz ne csak egy babakeksz, hanem babakeksz+eper+joghurt). Nem minden osztott tányér jó, hiszen sokukat nem tesztelik, megbuknak a biztonsági teszteken. A kezükkel szuper ha esznek, de lesz olyan, amit nyilván nem tudnak: a kanálból sem mindegy, melyiket adjuk a kezébe. A NumNum Előkanál arra lett tervezve, hogy a baba a legkönnyebben, legügyesebben egyen vele.
Főzés és Elkészítés
Amikor otthon készítjük el a babaételt, ha lehet, zsiradékként használjunk hidegen sajtolt növényi olajat, melyet a főzés után, de még a tálalás előtt adjunk hozzá az ételhez. Ezek az olajak ugyanis gazdagok omega zsírsavakban (omega3, omega6), melyek nélkülözhetetlenek a baba fejlődéséhez.
Ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, „játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan! Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.
Az étkezés nagyon jó lehetőség a babának, hogy alakítsa a személyiségét: véleményt nyilváníthat, kérhet és elutasíthat, befolyásolhatja a dolgok menetét. A hozzátáplálás során az egészséges és változatos táplálkozás mellett a húsvéti ünnepek alatt is érdemes figyelni a gyermek táplálkozási szokásaira, és csak mértékkel kínálni a füstölt ételeket. A legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!
A magas zsírtartalmú anyatejet, amely támogatja a baba növekedését, magas szénhidrát tartalmú ételekkel helyettesítjük (illetve egészítjük ki). Először zöldségek, majd gyümölcsök, valamivel később pedig keményítők kerülnek az étrendbe, hogy segítsék a baba növekedését, alvását és tanulását. Ügyeljen arra, hogy a szilárd ételek bevezetése lassú és kíméletes legyen, mert a kezdetben elsősorban a baba ízlelőbimbóinak felébresztésére szolgál. A hozzátáplálás megkezdésekor tartsa tiszteletben a baba saját tempóját. Figyelje gyermeke hozzáállását és hajlandóságát az új ételek, étel textúrák kipróbálására, a kiskanál használatára. Ha a baba képes megfogni az evőeszközt, akkor már csak egy lépés választja el őt az önálló evéstől. Tanácsadásaink online és személyesen zajlanak gyerekbarát rendelőnkben. Akkor forduljon hozzánk, ha a baba elutasítja az evést, vagy furcsán rág, tünetel, esetleg öklendezik, nehezen fogadja el a darabos evést!