Napjaink elsődleges kihívása az idei évben megvalósult tejkvóta-kivezetés, amely több szakmai kérdést is felvet, amelyek nemcsak ennek a problémának az időszerű kezelésével, hanem általában a tejelőszarvasmarha-tenyésztés és -takarmányozás időszerű kérdéseivel is kapcsolatosak. Általánosságban a hatékonyság növelésére lehet és kell gondolni, melynek kapcsán számos döntő fontosságú részterületre érdemes felhívni a figyelmet. További jelentős kihívás az éghajlat tapasztalható változása, mely feladatokat ad a telepek takarmányozási stratégiájának módosításához, illetve a nyári aktuális feladataink programszerű alkalmazásához. A sikeres, jövedelmező szarvasmarhatartás alapköve a precízen összeállított takarmányozás, amelyben a létfontosságú mikroelemek megfelelő biztosítása kulcsfontosságú szerepet játszik.
A Mikroelemek Létfontosságú Szerepe a Szarvasmarha Takarmányozásban
A mikroelemek a szervezet számára létfontosságúak, és hiányuk, vagy éppen túlzott bevitelük súlyos következményekkel járhat az állatok egészségére és termelésére nézve. Ha mennyiségük a takarmányokban kisebb, mint az adott állatfaj, korcsoport vagy hasznosítási típus igénye, úgy szubklinikai vagy klinikai tünetekkel is járó hiánytünetek alakulnak ki. A szükségletet meghaladó mennyiség viszont mérgezést is okozhat. A mikroelemek egy részének, mint például a vas (Fe), réz (Cu), cink (Zn), mangán (Mn), szelén (Se) és jód (I) hiánya esetén súlyos tünetek alakulnak ki, míg másoké, mint a kobalt (Co), molibdén (Mo) és nikkel (Ni) hiánya ezt csak ritkán idézi elő. A korszerű takarmányozásban ezért elengedhetetlen a mikroelemek pontos adagolása és a magas hasznosulású formák előtérbe helyezése.
Szerves Kötésű Mikroelemek Előnyei és Felszívódása
A takarmány-előállító cégek jellemzően a hagyományos, szervetlen formákat használják a premixek előállításához, azonban az elmúlt évtizedek kutatásai immár egyértelműen bizonyították, hogy a szerves kötésben lévő mikroelemek felszívódása és hasznosulása egyértelműen jobb a hagyományos formánál. A kelát forma biztosítja, hogy az ásványi anyagok savrezisztensebbé váljanak, ezáltal a savas kémhatású előgyomrokon könnyebben átjussanak. Ily módon a mikroelemek hasznosíthatósága a bélcsatornában jelentősen nő.
A szerves kötésű mikroelem ellátás két alapvető fontosságú kérdésre fókuszál: meg kell akadályozni a fémiont abban, hogy a tápcsatornában más ionokkal reakciókba lépjen, ugyanakkor pedig a vékonybélben biztosítani kell a felszívódást. Ez a kettős cél biztosítja, hogy a bevitt mikroelemek ténylegesen eljussanak a szervezet azon pontjaira, ahol hasznosulni tudnak, elkerülve a felesleges veszteségeket és interakciókat. A saját előállítású, magas hasznosulású szerves kötésű mikroelemek széles körű alkalmazásával célzottan hatunk például az egészséges tőgyállapot és lábszerkezet megvalósítására a komplett szarvasmarha premixeink kialakításában.
Az EURPLEX Termékek Alkalmazása: Hatékonyság és Gazdaságosság
Elvégzett vizsgálataink szerint az EURPLEX termékek megfelelnek a magas szintű vevői elvárásoknak. Gazdaságossági szempontból nagyon fontos, hogy a hagyományos formához képest a jobb hasznosulás miatt csökkenthetőek a beviteli szintek. Ez nemcsak költségmegtakarítást jelent, hanem hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez is. Az EURPLEX szerves kötésű mikroelemei szilárd por formában, illetve folyékonyan ivóvízben vagy takarmányokban használhatók fel, ami rugalmasságot biztosít az alkalmazásukban a különböző telepi körülmények között.
Az Átfogó Takarmányozási Stratégia Alapjai és Céljai
A hatékony szarvasmarhatartás alapja a jól átgondolt és a változó körülményekhez alkalmazkodó takarmányozási stratégia. Az elmúlt években megfigyelhető piaci és környezeti változások rávilágítanak a takarmányozásban rejlő tartalékokra és fejlesztési lehetőségekre.
Tejkvóta-kivezetés és a Piaci Helytállás
Az Európai Unió tejtermelésében megkezdődik egy bizonyos átrendeződés a tejkvóta-kivezetés kapcsán és nemcsak a termelés emelkedése prognosztizálható, hanem a régiók szerinti differenciálódás is. A magyar termelőknek a következő 1-2 évben kell biztosítani helyüket ezen a piacon, és hogy ezt sikeresen meg tudják tenni, a takarmányozás terén is komoly lépéseket kell tenniük. Ennek a munkának elsődleges célja a lehetséges költségcsökkentés és a hatékonyság javítása.
Költségoptimalizálás és Hatékonyságnövelés a Takarmányozásban
A tejelő ágazatban a termelési költségek szerkezetében a legnagyobb aránnyal a takarmányozási költségek bírnak. Ennek keretében jellemzőek a telepek saját előállítású erjesztett- és szálastakarmányai, valamint a vásárolt ipari takarmányok. Mindkét terület alakításával kapcsolatban vannak teendők. A takarmányozási technológia kidolgozásában a technikai részen kívül a szakmai szempontoknak is óriási jelentősége van. A vezérfonal a költségek csökkentése, a hozam emelése, és különösen érdekes és fontos, hogy ezek a szempontok össze is függnek egymással a holstein állatok borjúkori felnevelésétől egészen a tejtermelő állatok okszerű takarmányozásáig. Ennek felismerése és megvalósítása pedig nem csupán egy döntés, hanem sok-sok év következetes, kitartó és folyamatos munkája.
Tömegtakarmányok Minősége versus Abrakfelhasználás
A hazai tejelőtehén-takarmányozás legnagyobb szakmai és közgazdasági hiányossága, hogy még mindig nagyon sok abrakot használ fel a tejtermeléshez. Ennek döntően két fő oka van: az első az a tévhit, hogy sok tej csak sok abrakból képződhet. A másik, hogy a magasabb abrakfelhasználást sokszor indukálja a kevés és gyenge minőségű tömegtakarmány bázis. A tejelő tehén még mindig nem abrakfogyasztó állat, de ennek a tételnek az érvényesítéséhez jó minőségű (emészthetőségű), magas beltartalmú tömegtakarmányokkal kell rendelkezni. A tejtermelés dinamikus fokozódása nagymértékben növelte a takarmányozás iránti igényeket. A jó minőségű takarmány - pl. kukorica szilázs - etetésével elérhető, hogy a napi tejtermelés legalább 45%-a tömegtakarmányokból származzon.
A Klímaváltozás Hatása és a Takarmánytermesztési Stratégia
A tömegtakarmány-termesztési szokásoknak az elmúlt évtizedekben kialakult, túlzottan is kukoricaalapú bázisszemléletét a klimatikus és a növény-egészségügyi környezet változásai miatt módosítani szükséges az őszi vetésű gabona szenázsok, illetve a keverékekből készíthető takarmányok irányába. A tejtermelő vállalkozásoknak egyedileg kell kezelni a helyzetet és saját adottságaiknak megfelelően újragondolni a takarmánytermesztési stratégiájukat. A BONAFARM Bábolna Takarmány Kft. tejelő takarmányozási alapelvei egyértelműen az egészségesen, magas színvonalon termelő állomány kialakítására alapoznak.
Az Egészséges Állomány Fejlesztése: Borjú- és Növendéknevelés
A jövedelmező és hatékony tejtermelés alapja a borjú- és növendéknevelés magas szintű megvalósítása. Ez az alapozás biztosítja az állatok hosszú távú egészségét és magas termelőképességét.
Magas Szintű Borjú- és Növendéknevelés Jelentősége
Fentiek megvalósításához elengedhetetlen és elsődleges a borjú- és növendéknevelés magas szintű megvalósítása. A tenyésztésbe vétel 365 napos életkorban, minimum 375 kg-os testtömeg elérése esetén történik meg. Ezek a számok jelzik, hogy országosan és a nemzetközi trendeket is figyelembe véve kiváló munka és kiváló program találkozik egymással, megalapozva az állomány jövőbeli teljesítményét.
Intenzív Felnevelés és Fajta Elvárások
A borjak és növendékek korai magas szintű fejlődésének kihasználása feltételezi ezen korcsoportok számára a kiváló emészthetőségű tejpótló tápszerek, borjú starter takarmányok kifejlesztését és alkalmazását. Az intenzív felnevelés esetén a fajta egyedeitől elvárható testtömeg-gyarapodási mutatók elérése kritikus fontosságú a későbbi termelési szakaszban.
Szaporodásbiológia és az Anyagcsere: Takarmányozási Aspektusok
A hazai telepek talán legnagyobb tartalékot hordozó területe a szaporodásbiológia. A jelenleg európai színvonalat elért termelési mutatóink folyamatos emelkedése mellett a szaporodási mutatók egyre kedvezőtlenebb képet mutatnak.
A Szaporodási Mutatók Javításának Jelentősége Mint Megtérülő Beruházás
A legmegtérülőbb beruházás a takarmányozásban ennek a területnek a javítására tett intézkedések, melyek egyben a fajlagos költségek javítását is megvalósítják, amennyiben sikerrel járunk. Az energiaellátás színvonalának emelése a termékenyítési időszakban jelentősen növeli a vemhesülési eredményeket és az állomány borjúprodukcióját. Például egy Floridában végzett vizsgálatban a gyengébb minőségű legelőn tartott állomány szaporulata 64%, a feljavított legelőn póttakarmányozás alkalmazása esetén pedig 78% volt. Számos külföldi és hazai tapasztalat bizonyítja, hogy a termékenyítési időszakban az élősúlyukat növelő tehenek vemhesülési eredménye jóval kedvezőbb, mint a súlyukat nem növelőké. A fogamzás lényegesen rosszabb abban az esetben, ha a tehenek kondíciója romlik. Jól szemléltetik ezt Balika sokat idézett vizsgálati eredményei, valamint a hereford vérségű állomány értékelése során szerzett saját tapasztalataink is. A romló kondíció esetében igen jelentősen csökken a vemhesülési arány.
Szárazonállási és Előkészítési Technológia
A szaporodásbiológiai problémák kezelése természetesen nem pótlólagos beruházást jelent, hanem okszerűen megvalósított szárazonállási és előkészítési technológiát, mely biztosítja partner telepeinken az ellés normális, szövődménymentes lebonyolítását, valamint a magas szintű laktációkezdést. A tehenek vemhességének 7. hónapját követően elapasztásra kerülnek. A szárazonállás idején a tehenek táplálóanyag-szükséglete lényegesen kisebb, mint a termelő időszakában. Következésképpen az állatok takarmányozása is másként alakul.
Esszenciális Zsírsavak és Anyagforgalmi Betegségek Megelőzése
Az anyagforgalmi betegségek megelőzésére, a laktáció eleji energiahiány mérséklésére már nemcsak speciális bendővédett zsírkiegészítéseket alkalmaznak, hanem esszenciális zsírsavakat is használnak a termékekben. Az ellést követően a tehén testtömege kismértékben csökken. A takarmányozás során a gazdának arra kell törekedni, hogy az állatoknál ezt a veszteséget minél kisebbre mérsékeljük. Az a jó, ha naponta csak 0,8-1,0 kg a testtömegveszteség. Ügyeljünk arra, hogy minél nagyobb legyen a takarmány „nettó” energiatartalma. Újabban zsírokat is felhasználnak a tehenek takarmányozásában azért, hogy mérsékeljék azt az energiahiányt, amely a nagy tejtermelésű tehenek esetében a laktáció első harmadában fennáll.
Fehérjeellátás és Bendőemésztés a Nagy Termelésű Teheneknél
A gazdaságos tejtermelés egyik legfontosabb területe az állatok fehérjeigényének kielégítése, különösen a nagy teljesítményű, tejelő állományok esetében.
Nagy Teljesítményű Tehenek Bypass Fehérje Igénye
A tejtermelés dinamikus fokozódása nagymértékben növelte az állatok fehérje- és aminosav-szükségletét. Ez azonban lineárisan nem növelhető a végletekig. A normális szaporodási folyamatok fenntartásához, a kiváló tejtermelés eléréséhez szükségünk van úgynevezett védett fehérjék használatára. Így megoldható, hogy a takarmányadag nyersfehérje-koncentrációját oly módon tudjuk emelni, hogy az ne emelje a bendő ammóniaszintjét. A nagy termelőképességű állományok fehérjeigényének kielégítése olyan komponensek etetésével valósítható meg, amelyek a bendőben kisebb mértékben emésztődnek, a tápcsatorna későbbi szakaszaiban - az oltóban majd a vékonybélben - ellenben enzimes módon bonthatóak. Emellett a tejelő állatok ellátását döntő módon befolyásolják a bendőbeli emésztési folyamatok. A bendő-mikroorganizmusok az állat által elfogyasztott takarmány fehérjetartalmának 60-70%-át lebontják, átstrukturálják. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy a tehén számára már egy más összetételű táplálóanyag-mennyiség áll rendelkezésre, mint a jászolba juttatott TMR eredeti összetételéből az következett. A mikroorganizmusok rendelkeznek proteolitikus aktivitással, mely bizonyos anyagok adagolásával azonban módosítható.
Innovatív Megoldások a Fehérjeellátásban
A különböző növényi eredetű takarmánykomponensek specifikus bendőbeli lebonthatósággal rendelkeznek. Számunkra az a kedvező, ha ez minél inkább eltér az említett 70%-tól. A takarmányadag védettfehérje-szintjének megfelelő beállítása lehetséges hagyományos komponensek segítségével: például kukoricaglutén, DDGS, kezelt szójadarák stb. felhasználásával. Viszonylag szűk a köre azoknak az alapanyagoknak, amelyeknek a fehérjetartalma kellően magas, ezzel együtt pedig a bendőbeli lebonthatóságuk alacsony. A fenti előnyös hatások elérésére törekednek a gyártók a bendőbeli védettség emelésével valamilyen fizikai vagy kémiai eljárás segítségével. Az így előállított takarmányt nevezhetjük védettfehérje-takarmánynak.
Tapasztalataink szerint létezik más út is a megfelelő védettség eléréséhez, mely a takarmányozási költségeinkre is kedvező hatással van. A védett fehérjék etetésén kívül próbálkozunk új utak keresésével, melyek hasonló eredményt produkálnak, de a már említett költséghatékony takarmányozás elveinek is jobban megfelelnek. Növényi hatóanyagokat használunk az olcsó fehérjeforrások védettségének emeléséhez.
A Bendőbeli Emésztési Folyamatok Modulálása
A növényi hatóanyagok működése komplex és hosszú távú hatást gyakorol a teljes bendőemésztésre. A nyáltermelés serkentése révén törekszik egy stabil, természetes módon is pufferelt, jól működő „fermentor” kialakítására. Az ízletességet fokozó összetevőivel a hatóanyag serkenti az étvágyat, növeli a takarmányfelvételt. A következő lépés az emésztési folyamatok modifikálása a bendőben, a cél pedig a veszteségek csökkentése a fermentáció folyamán. A fehérjék emésztését tanninok és szaponinok alkalmazásával lassítjuk. Az esszenciális olajok és a tannin közvetlenül gátolja a fehérjék bendőbeli emésztését, növelve ezáltal a by-pass fehérje mennyiséget. Gyakorlati szempontból ez azt eredményezheti, hogy csökkenthető a takarmányadagban a drágább és magasabb védettfehérje-tartalmú komponensek aránya anélkül, hogy ez rontaná az adag hatékonyságát. Másrészt a két vegyület csoport együttesen csökkenti a bendőfolyadék proteolitikus aktivitását, lassítja a fehérjebontást, mérhetően csökken a felszabaduló ammónia mennyisége.
A Nyári Hőstressz Kezelése és a Takarmányozás Finomhangolása
A tejelő takarmányozásban ma már külön fejezet a nyári hőstresszes időszak megfelelő kivitelezése. A hőstressz káros hatásainak kivédésére, mérséklésére több lehetőség áll rendelkezésre.
Környezeti és Technológiai Védekezés
Elsődlegesen a környezeti hatások módosítására, a takarmányozási technológia megváltoztatására, illetve a receptúra újraformulázására kell hangsúlyt fektetni. A környezeti hatások kivédésére az alábbi eljárások alkalmasak:
- Új istállók létesítésekor figyelemmel kell lenni a klímaváltozásra, és ennek megfelelően nagy légterű, nyitott gerincű, felhajtható, függöny kiképzésű oldalfalakat kell létrehozni.
- Az állatok által használt telepi műtárgyak árnyékolása: etetőutak, karámok, felhajtóutak, elő- és utóvárakozók stb.
- Az állatok direkt hűtése: tehénfürdetés, tehénzuhanyozás.
- Indirekt hűtés: az állatok hőleadásának elősegítése ventillátorok üzemeltetésével.
- Párologtató hűtés esetén az istálló levegőjének hűtése finom cseppméretű ködképzéssel.
Takarmányadag-módosítások a Hőstressz Mérséklésére
A nyári hőstresszes időszak megköveteli bizonyos paraméterek módosítását a takarmányadagban is. Azonban meg kell jegyezni, hogy ezen változtatások abban az esetben tudnak működni, amennyiben sikerül az étvágyat és a szárazanyag-felvételt stabilizálni. A korábban kalkulált szárazanyag-mennyiségeket csökkenteni, az adag táplálóanyagait koncentrálni kell. Ez a valóságban az abrak:tömegtakarmány arány szűkítését, illetve bizonyos bendővédett komponensek emelését jelenti. Az emésztés hőtermelése miatt javasolt csökkenteni a rostszinteket, ADF esetében 17-18%-ig, NDF esetében 28%-ig, a tömegtakarmány NDF-je esetében 21-22%-ig a szárazanyagban. Hasznos lehet a jó minőségű tömegtakarmányok mellett olyan koncentrált rostforrások etetése, amelyek emészthetősége és NDF-tartalma kiemelkedő (répaszelet, szójahéj, gyapotmag). Nagy mennyiségű szemes abrak etetése nem javasolható, az állatok hajlamosak az acidózisra ebben az időszakban. Előnyösebb az energiaellátás támogatására a zsírkoncentráció emelése 5-7%-ig, illetve glükoneogenetikus anyagok etetése. A nyersfehérjeszintet a laktáció elején célszerű 17% közelébe beállítani, a védettfehérje-arányt pedig emelni a fehérje 40%-ig.
Makroelemek és Kiegészítők Pótlása
Nagyon fontos a nagy mennyiségű vizelettel és az izzadás által távozó makroelemek pótlása és a bevitel megemelése: a kálium esetén 1,4-1,9%-ra, a nátrium esetében 0,4-0,6%-ra, a magnézium szintjét célszerű a káliummal együtt 0,3-0,4% szintre emelni. Ugyanakkor a klorid mennyisége csökkentendő. A kiegészítők sorában meg kell említeni az élőélesztőt, a nagyobb mennyiségű szódabikarbóna és a by-pass niacin alkalmazásának előnyös hatását. A szilázs, ha lehetséges, ne csak a téli, hanem kisebb mennyiségben a nyári hónapokban is szerepeljen a takarmányadagban. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a bendőben állandóbb mikrobás életet lehet kialakítani. A tavaszi-nyári takarmányozási időszakban a gyakran változó zöldségtakarmány mellett a szilázs képviselheti az állandóságot.
A Húsmarhatartás Speciális Takarmányozási Rendszerei
A húsmarhatartás célja azoknak a legelőterületeknek és melléktermékeknek a hasznosítása, amelyeket más állatfajokkal, korcsoportokkal nem lehet vagy nem érdemes hasznosítani. Mindez azt is jelenti, hogy a biológiai hatékonyság helyett a húsmarhatartásban a gazdaságosságé a főszerep.
Célok és Alapelvek a Húsmarha-takarmányozásban
A húsmarhatartás alapelvei a költségtakarékosságra épülnek: legelőre és melléktermékekre alapozott takarmányozás, épület nélküli - téli időszakban esetleg színszerű - elhelyezés, valamint munkaerő-takarékos szervezés jellemzi. A felsorolt alapelveken belül a megoldások széles skálájával találkozhatunk, amelyek a ráfordítás és az előállított hozam mértékétől függően extenzív, félintenzív vagy relatíve intenzív termeléstechnológiákba ötvözve jelennek meg. A húshasznú anyatehéntől azt várjuk, hogy évente egy borjút hozzon a világra és legalább annyi tejet termeljen, amennyire ennek a borjúnak a felneveléséhez szükséges. Mivel ezek a tehenek a szükségletük túlnyomó többségét a legelőn elégítik ki, szokás szerint az ezzel járó mozgásigény többleteneriga-szükségletét a létfenntartás szükségleteként vesszük figyelembe.
Legelőgazdálkodás és a Táplálóanyag-szükséglet
A tejet teljes egészében a borjú szopja ki, a szoptatás 5-8 hónapig tart, a borjakat 150-250 kg testsúllyal választjuk el. A termelés csak abban az esetben gazdaságos, ha a teheneket módunkban áll legeltetni. A legelő minőségétől függően 0,4-1,0 ha gyepterületre van szüksége egy tehénnek és szaporulatának. Az anyatehenek általában 7 hónapon keresztül legelőn vannak. A gyengébb minőségű legelő is alkalmas legeltetésére. Általában azt mondhatjuk, hogy a nyári időszakban a legelő (napi 30-50 kg fű) biztosítja a tehén táplálóanyag-igényét, mind életfenntartásra, mind pedig termelésre. Kora tavasszal azonban, amikor a fű még fiatal, 1-2 kg szalma vagy széna etetése szükséges. A húsmarhák táplálóanyag-ellátásának kritikus időpontja a vemhesítés időszaka. A vemhesülési eredményeket a javuló kondíció kedvezően befolyásolja. Ezért a vemhesítés megkezdése előtt két héttel kondíciójavítást végzünk. Foszfor-, só-, mikroelem- és karotin-kiegészítésről (kiégett legelők esetében) is gondoskodni kell, erre rendelkezésre áll un. „legelő” premix.
Kritikus Időszakok és a Kondíciómenedzsment
A húshasznú tehenek táplálóanyag-szükséglete a tejtermelő tehenekéhez viszonyítva meglehetősen szerény, minthogy termelésük is jóval kisebb. A szükségletet kitevő legnagyobb tétel az életfenntartás igénye, ami a testsúlytól függően változik. A tejtermelés szükséglete a húshasznú állományok esetében összességében jóval kevesebb, mint az életfenntartásé. A vehemnevelés táplálóanyag-igénye a vemhesség hetedik hónapjáig csekély. A vemhes üszők és elsőborjas tehenek saját testállományuk gyarapítására, a növekedésre az előbbieken felül külön táplálóanyagot igényelnek.
A szükséglet vázolt tendenciájából következik, hogy viszonyaink között a húshasznú tehenek takarmányozása tél végi, tavaszi elletés esetén a legolcsóbb. Ilyenkor a legnagyobb táplálóanyag-szükségletet jelentő időszak főként a kevésbé költséges legeltetésre alapozható, télen pedig, amikor a takarmányozás drágább, az alacsonyabb szükségletből adódóan kisebb az igény a takarmányok iránt. A húshasznú tehenek napi szárazanyag-felvétele - 500 kg élősúlyú állatok esetében - a vemhesség középső harmadában 9 kg, a vemhesség utolsó harmadában és a szoptatási időszakban 10 kg körül alakul. A legelőn tartott húsmarhák takarmányfelvételét a növényzet mennyisége és minősége döntően meghatározza. Jelentősen csökken a szárazanyag-felvétel, ha a legelő minősége gyenge, vagy a hozam kicsi. Az ősgyepen, annak minőségétől függően, a legelő tehenek szárazanyag-felvétele az élősúlyuk 1-3%-a között változik.
Téli időszakban az erősebb lehűléssel járó periódusok és a havazások csökkentik a takarmányfelvételt. Tekintve, hogy az állat életfenntartó szükséglete pedig növekszik, a testsúly-csökkenés elkerülése érdekében jobb minőségű takarmányokat célszerű etetni. Csökkentőleg hat továbbá a szárazanyag-felvételre a magas hőmérséklet is. Vemhes tehenek az elléshez közeledve 10-20%-kal kevesebb takarmányt fogyasztanak, mint a vemhesség közepén. Ilyenkor is jobb minőségű takarmányok etetésével lehet ellensúlyozni a kisebb mértékű takarmányfelvételt. A túlzott takarmányellátást azonban a nehézellések elkerülése, mérséklése érdekében mindenképpen kerülni kell. Az ellés utáni időszakban viszont a takarmányfogyasztás gyors növekedése figyelhető meg.
Az energiaszükséglet biztosítása a megfelelő kondíció és a termelés szempontjából egyaránt fontos. A nem szoptató tehenek a vemhesség középső harmadában 500 kg élősúlyra vetítve napi 35,4 MJ, a vemhesség utolsó harmadában pedig 44,4 MJ nettó energiát (NEm) igényelnek. A szoptató tehenek részére napi 5 kg tejtermelés esetén 51,1 MJ, 10 kg tejtermelés esetén pedig 68 MJ-t számolunk. Elsőborjas tehenek súlygyarapodásra napi 3,2-4,3 MJ NEg-t igényelnek. A tartamkísérlet eredményei azt mutatják, hogy mind a szükségletnél alacsonyabb, mind a magasabb szintű energiaellátás kedvezőtlenül befolyásolja a húshasznú tehenek hasznos élettartamát és életteljesítményét. A túl bőséges ellátás a vemhesség alatt kifejezetten káros is lehet. Az említettek figyelembevételével optimálisnak tekinthető a folyamatosan mérsékelt energiaellátás, ami egyben a takarmányozási költség kedvező alakulását is jelenti.
Húsmarha Borjak Fejlődése és a Vágóérték Meghatározó Tényezői
A húsmarha borjak megfelelő táplálása kulcsfontosságú a későbbi hústermelés minőségének és gazdaságosságának szempontjából.
A Borjak Takarmányozása és Anyatejes Nevelés
Születésük első két hetében a húshasznú borjak szükségletét az anyatej biztosítja, ilyenkor nem igényelnek kiegészítő takarmányozást. Ekkor arra kell figyelni, hogy az anya elfogadja-e, engedi-e szopni borját. Amennyiben nem lenne képes borját nevelni, más, hasonló időszakban borjazott, kellő tejtermelésű tehénhez dajkásítjuk. Kéthetes kortól a borjak tartózkodási helyén lévő abrakos vályúba (borjúóvoda) és szénarácsba tegyünk jó minőségű takarmányt. Abrakként megfelel a jó minőségű kukoricadara. A széna lehetőleg réti széna legyen. 3-4 hónapos kortól a borjak már nagyobb mennyiségű legelőfüvet is fogyasztanak. A legelőfű és az anyatej rendszerint kielégíti fehérjeigényüket. A széna mellett etetett kukorica ezen életkorban is megfelelő abrak a borjú számára. A júliusi-augusztusi szárazságban a tehenek tejtermelése csökken. Kevés az anyatej, ilyenkor a borjaknak szánt abrakkeverék, borjútáp a kukoricadara mellett árpát, búzát, mintegy 10-15% extrahált napraforgódarát és a szükséges kiegészítőket is tartalmazza. A borjak mintegy 6-7 hónapos korig az anyjukkal együtt vannak.
A Hústermelés Minősége és az Osztályozás
A szarvasmarha hústermelését és az ezt jellemző vágóértéket nagyfokú változatosság jellemzi, amely részben genetikai, részben tartástechnológiai okokra vezethető vissza. A hasított test minőségét, elsősorban a fajta, az ivar és az életkor határozza meg. A húsminőség jellemzése osztályokba sorolható:
- I. osztály: A pecsenyehúsok - jól szeletelhetők, vágási felületük sima, kevés kötőszövetet tartalmaznak, könnyen puhulnak.
- II. osztály: A leveshúsok - faggyúval jól átszőtt, leginkább húsleves készítésére alkalmas húsrészek.
- III. osztály: A feldolgozás során kitermelhető csontos hús aránya a teljes testtömeg százalékában.
Innováció és Fenntarthatóság a Jövő Takarmányozásában
Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota - egyelőre úgy tűnik - megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.
Globális Élelmiszer-termelés és Fenntarthatóság
Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük. Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. A magyar tejtermelés genetikai háttere világszínvonalú, a termelési eredmények tekintetében jelentősen megelőztük a szomszédos országokat. Az elmúlt években a telepek technológiai színvonala is sokat javult. A koncentrált, nagy állatlétszámú telepeken magas színvonalú szakmai munka mellett a következő évek az ágazat számára akár sikertörténetet is hordozhatnak. Fentiek megvalósítása nemcsak a tejkvóta-kivezetés miatt, hanem a jövedelmező termelés megvalósítása miatt is elengedhetetlen feladatunk.
A Mikrotrade Kft. Hozzájárulása a Fenntartható Állattenyésztéshez
A Mikrotrade Kft. 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy magas szintű ásványi anyag ellátást biztosítson állatok takarmányozásában. Az intenzív termelés és az iparszerű tartási körülmények növelik a mikroelem-ellátással szemben támasztott igényeket. A javított mikroelem-ellátás hatása elsősorban az állatok egészségének javulásában és a hosszú hasznos élettartamban jelenik meg. Céljaink megvalósításához tudományos háttérrel rendelkező vállalat segítségét kértük. 2004-től állatfajokra és korcsoportokra bontva mikroelem kombinációkat állítanak elő állategészségügyi programjaink megvalósításához. A speciális mikroelem források, valamint a mikroelem és élesztő kombinációk az immunrendszer legfontosabb erősítői. Ezért a gyógyszermentesen, vagy kevés gyógyszerrel nevelt állati termékelőállítás a Mikrotrade Kft. modern technológiákkal, első kézből valósul meg. Fontos számunkra a megfelelő és megbízható, hosszútávú partneri viszony, ezért szakértelmünkkel segítséget nyújtunk problémás esetekben a takarmányozás, takarmány-kiegészítő mikroelemek, élesztők, állat- és lábegészségügy terén.
tags: #mikroelem #szukseglet #marha