Az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek távollétének igazolása alapvető fontosságú. A mulasztás igazolásának rendjét, a felelősségeket és az új digitális megoldásokat részletesen szabályozzák a vonatkozó jogszabályok és az intézmények házirendjei. Ez a cikk átfogó képet nyújt a szülőknek, óvodapedagógusoknak és intézményvezetőknek az igazolásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
Az óvodai mulasztás igazolásának jogszabályi alapjai és a házirend szerepe
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy amennyiben a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Ez az alapvető szabály vonatkozik minden időszakra, függetlenül attól, hogy nyári vagy a nevelési év más részéről van szó. Fontos megjegyezni, hogy az óvodára vonatkozó jogszabályok, beleértve az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját is, nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az óvodákban létezne „szorgalmi időszak” vagy „nyári időszak” a hiányzások igazolása szempontjából. A gyermekek hiányzását tehát minden időszakban igazolni kell, vagy a szülő kérésére engedélyt kaphat a távolmaradásra.
Ahhoz, hogy a fenti jogszabályi előírások alkalmazhatók legyenek, az óvoda házirendjének feltétlenül tartalmaznia kell a gyermek távolmaradására irányuló írásbeli szülői kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjét. Ez a házirendi szabályozás biztosítja a szülők és az intézmény számára a tiszta kereteket.
A szülői kérelemre történő távolmaradás és annak engedélyezése
Ha a gyermek szülője írásbeli kérelemmel fordul az óvoda igazgatójához, amelyben jelzi, hogy gyermekét a kérelemben meghatározott időszakban (akár egész nyáron) nem kívánja óvodába vinni, és ezt a kérelmét az óvoda igazgatója támogatja és a távollétet engedélyezi, akkor a gyermek mulasztását igazoltnak kell tekinteni. Ebben az esetben orvosi igazolás semmiképpen sem szükséges a távollét igazolására.
A házirendben célszerű úgy rendelkezni, hogy a gyermek távolmaradása céljából június 1-től augusztus 31-ig tartó időszakra benyújtott szülői kérelmeket az óvoda igazgatója időkorlát nélkül engedélyezze. Ez a gyakorlat lehetőséget ad a szülőknek, hogy a nyári hónapokban kötetlenebbül szervezzék a család programjait.
A nevelési év szeptember 1-től május 31-ig tartó időszakában is előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szülő néhány napra, esetleg egy-két hétre mentesítést igényel az óvodába járási kötelezettség alól (például őszi vagy téli nyaralás, családi síelés). Ezen időszakban igényelt távolmaradási lehetőséget azonban a házirendben célszerű korlátozni vagy feltételhez kötni annak érdekében, hogy megelőzzék az esetleges szülői visszaéléseket.
Az írásbeli kérelem benyújtása és elbírálása
A szülőnek a gyermek távollétének engedélyezésére irányuló írásbeli kérését irattárban kell elhelyezni, és arra méltányos időn belül írásos választ kell adni annak érdekében, hogy a gyermek távollétének időtartama és folyamata követhető legyen. A kérelem benyújtásakor a szülőnek nem feltétlenül kell nyilatkoznia arról, hogy a szóban forgó időszakban miért nem kívánja gyermekét óvodába járatni, de ennek ellenére célszerű megjelölni a szülő által kért távollét okát.
A gyermek akár hosszabb, akár rövidebb időre szóló távollétének szülői kérésre történő engedélyezése az óvoda igazgatójának kizárólagos hatáskörébe tartozik. A fenntartó semmi esetre sem kötelezheti a szülőt gyermeke nyári óvodába járatására.
Óvodai beiratkozás a 2022-23-as nevelési évre
Az automatikus orvosi igazolások rendszere: az oviKRÉTA és az EESZT összekapcsolása
Az óvodai hiányzások igazolásának modernizálása érdekében a jogalkotók egyre inkább a digitális megoldások felé fordulnak. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és az oktatási intézmények, így az óvodák számára is elérhető KRÉTA rendszer összekapcsolása jelentős változást hoz az igazolások kezelésében.
Az EESZT és a KRÉTA összekapcsolásának működése
Az oviKRÉTA rendszermodulban elérhetővé vált az orvosi igazolások automatikus átvétele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor az orvos rögzíti az EESZT felületén a gyermek betegségének adatait, az igazolás automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerébe is. A beérkezett orvosi igazolások automatikus feldolgozásra kerülnek, és az orvosi igazolásban szereplő, hiányzással érintett napok a jelenléti íven automatikusan „IO” értékkel jelennek meg. Az automatikusan jelölt napokat a felhasználó a jelenleg érvényben lévő jogosultságoknak megfelelően szükség esetén módosíthatja.
Minden szükséges, az orvosi igazoláson szereplő információ megjelenik a felületen, emellett az orvosi igazolás továbbra is letölthető marad. Az EESZT-ből érkező orvosi igazolások mindig ahhoz a nevelési évhez kerülnek hozzárendelésre, amelyhez az igazolással érintett időszak alapján tartoznak. Ha az igazolással érintett időszak átível a nevelési éveken, akkor az igazolás az újabb nevelési évnél jelenik meg.
Milyen adatok kerülnek át és mi az azonosítás alapja?
Az igazoláson kívül egyéb egészségügyi adat nem kerül át az óvodához. A gyermek egészségügyi adatai nem kerülnek át a tanulmányi rendszerbe, csak a hiányzásról kiállított igazolás az alábbi adattartalommal:
- az igazolt időszak kezdő és befejező dátuma,
- a kiállítás időpontja,
- az igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató azonosító adatai: intézmény NNGYK azonosító/megnevezés, szervezeti egység NNGYK azonosító/megnevezés,
- testnevelés foglalkozás alóli felmentés időszaka, amennyiben releváns,
- az igazolást kiállító orvos azonosítója (pecsétszáma és neve), kapcsolattartási adatai,
- az egészségügyi ellátás EESZT-be is beküldött naplósorszáma.
Az igazolásnak vannak kötelező tartalmi elemei, melyek közül a két legfontosabb a gyermek TAJ száma és születési ideje. Ezen két adat alapján fogja a KRÉTA rendszer beazonosítani a köznevelési vagy szakképző intézményt is, ahová az igazolást továbbítani szükséges. A két rendszer összekapcsolása tehát a TAJ szám alapján történik.
A szülő és az orvos feladatai az új rendszerben
A szülőnek alapesetben nincs feladata az igazolás továbbításával. Amennyiben a gyermeket ellátó, igazolást kiállító orvos a saját orvosi informatikai rendszerében tölti ki és állítja elő az igazolást, úgy a szülőnek már nincs feladata. A fejlesztés tehermentesíti a szülőket a papíralapú igazolás feltöltése és esetlegesen a személyes kézbesítése alól.
Amennyiben az orvos a papíralapú formában állítja ki az igazolást, úgy a korábbi megszokott módon, személyesen eljuttatva adja át a szülő a gyermek igazolását az óvoda részére. Az átállás semmilyen plusz adminisztratív teherrel nem jár az óvodáknak. A betegség hosszát és az igazolás időtartamát a tünetekre alapozva előre állapítják meg (pl. 3 nap). Ha az előre megállapított időtartam végéig a gyerek nem gyógyul meg, akkor új igazolás szükséges a további időszakra.
Az elképzelésről korábban már februárban is volt szó, amikor a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban arról nyilatkozott, hogy ezzel le lehetne zárni az orvosi igazolások problémáját, mert ez teljes mértékben helyettesíthetné a papíralapú igazolást.
Az igazolatlan mulasztások következményei
A Rendelet 51. § (4) bekezdése szabályozza az igazolatlan mulasztások esetében követendő eljárásrendet. Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda igazgatója köteles értesíteni a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az illetékes szervet. Az Nkt. 8. § (4b) és (4c) bekezdései további specifikus eseteket és eljárásokat is tartalmaznak az igazolatlan hiányzásokra vonatkozóan, különös tekintettel a gyermekvédelem szempontjaira.
Az élelmiszer-biztonsági szabályok és a házi sütemények kérdése az óvodákban
Az óvodai rendezvényeken, születésnapokon felmerülő süteménykérdés régóta vitatott téma. Míg régen bevett szokás volt házi süteményt vinni az ovis farsangokra és iskolai teadélutánokra, ma már a magyar oktatási intézmények többsége nagyon szigorú, és tiltja a háztartásból származó, nem ellenőrzött élelmiszerek bevitelét.
A Nébih állásfoglalása és az intézmények felelőssége
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állásfoglalása szerint jogszabály nem tiltja a házi készítésű sütemények közintézményekbe, gyermekintézményekbe való bevitelét. Azonban fontos szem előtt tartani, hogy azért, hogy a gyermekek biztonságos élelmiszereket fogyasszanak, az óvoda vagy iskola felel. Éppen ezért az oktatási intézményekben az étkeztetést szervezetten, ellenőrizhető és nyomon követhető módon, élelmiszeripari vállalkozó igénybevételével oldják meg.
A Nébih szerint az oktatási-nevelési intézmény felelős döntése, hogy beengedi-e az ellenőrizetlen háztartásokból származó otthoni készítményeket, vagy sem. Ha az intézmény megengedi a házi sütemények bevitelét, akkor tájékoztatnia kell a szülőket a lehetséges kockázatokról is, hiszen „ahány ház, annyi szokás”, eltérőek például a higiéniai állapotok, vagy épp az élelmiszer-biztonsági szabályokat nem ismerik maradéktalanul a háziasszonyok.
Mindezek alapján gyermekintézményben házi, otthon készített sütemények bevitele, közös fogyasztása élelmiszer-biztonsági szempontból még alkalmilag sem támogatható a hivatal szerint, mégpedig annak ellenőrizetlensége, követhetetlensége, és mindezekből fakadó kockázatai miatt. Az iskolai rendezvényekre - amennyiben igény van rá - biztonságosabb az élelmiszeripar által előállított, különleges tárolási körülményeket nem igénylő keksz, sütemény bevitele.
Ki a felelős ételmérgezés esetén?
Felmerül a kérdés, hogy ha a szülő házi sütit küld az iskolába a gyerekével, és az iskola ezt engedélyezi, akkor kit terhel a felelősség egy esetleges ételmérgezés esetén. A válasz ebben az esetben elég egyértelmű. „Elsősorban az óvodát, iskolát terheli a felelősség, mert hozzájárult, lehetővé tette a magánháztartásból származó sütemények bevitelét, fogyasztását” - hangsúlyozta a Nébih. Másodsorban az ételt készítő magánháztartást terheli a felelősség. Eljárni azonban - jogszabályi felhatalmazás hiányában - a magánszemélyekkel szemben az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságok nem tudnak. A felelősséget figyelembe véve tehát az oktatási intézmények jogosan döntenek a tiltás mellett.
Óvodai beiratkozás a 2022-23-as nevelési évre
A gyakorlat és a szabályok ellentmondásai
Sok óvoda házirendjében azt látni, hogy a rendezvények céljára a szülők csak az élelmiszeripar által előállított és gyárilag csomagolt felbontatlan terméket, illetve a működési engedéllyel és HACCP rendszerrel rendelkező cukrászatból származó süteményeket hozhatnak az intézményekbe. Ez a szigorú szabályozás azonban gyakran ütközik a gyakorlattal, ahol a szülők a különféle rendezvényekre (szüreti mulatság, karácsonyi teadélután, farsangi buli stb.) továbbra is bevisznek házi készítésű pogácsákat és süteményeket.
A Nébih adatai szerint az élelmiszer eredetű megbetegedések nagy részét az érintettség, valamint a bejelentési fegyelem következtében a gyermek közétkeztetésben történő események dominanciája jellemzi. Az ételmérgezéses események száma a közétkeztetésben évek óta csökken. Az élelmiszerlánc-felügyeletei hatóságok hatásköre a jogszabályi felhatalmazás hiányában nem terjed ki a házi sütemények ellenőrzésére, éppen ezért nehéz megmondani, hogy mennyi ételmérgezés történt az elmúlt években ezek miatt.
A tiltás indoka érthető, hiszen az óvoda aggódik, és mossa kezeit, ha a szülő szalmonellás krémesétől dőlne ki az egész csoport, ők erről nem tehetnek. Azonban felmerül a kérdés, hogy megoldás-e az, ha egy olyan szabályt hoznak, amit csak alkalomszerűen tartanak be. A szigorú szabályozás sok szülőt arra kényszeríthet, hogy rosszabb, egészségtelenebb minőségű, olcsóbb bolti tortákat vásároljon, mert egy jó cukrászdában vásárolt, nagyméretű torta komoly kiadást jelent.
Alternatívák és a tudatosság fontossága
Léteznek alternatívák a hagyományos torták helyett, például gyümölcsszobrok, amelyek nemcsak egészségesebbek, de esztétikusak is lehetnek, és figyelembe veszik az allergiás gyermekek igényeit is (például tejallergia esetén). Az óvodák és iskolák aggodalma a permetszeres gyümölcsökkel kapcsolatban is felmerülhet, ezért fontos a szülői nyilatkozat, miszerint a gyümölcs otthoni termesztésű és nem permetezett, vagy bolti eredetű.
Egy kampány keretében, az ÁNTSZ közreműködésével lehetne felvilágosítást nyújtani arról, hogy mely ételek rejtenek veszélyeket, hogyan előzhető meg a baj, milyen fontos a higiénia a konyhában, a kézmosás, az ételek megmosása, a hőkezelés vagy a frissesség. Ezek sokaknak alapvető dolgok, de vannak, akik nem is tudják, hogy a tojás, a nyers hús, a kezeletlen tej milyen veszélyeket rejt. A tudatosság növelése hozzájárulhat ahhoz, hogy a házi készítésű élelmiszerek biztonságosabban kerülhessenek az intézményekbe, amennyiben az intézményvezetés erre engedélyt ad.
