A virsli az a jellegzetes étel, ami szinte minden háztartásban megtalálható, egy igazi jolly joker a kezdő és gyakorlott szakácsok konyhájában egyaránt. Évszázados hagyományra tekint vissza, és rendkívül sokoldalúan variálható, mégis, van egy örökzöld probléma, ami sokaknak fejtörést okoz: a virsli főzés közbeni szétrepedése. Vajon miért reped meg a virsli, és hogyan kerülhetjük el? Emellett érdemes mélyebbre ásni a virsli történetében, minőségében és abban is, hogy mit jelentenek valójában az élelmiszereken található lejáratidők, és hogyan tárolhatjuk biztonságosan ezt és más élelmiszereket.
A Virsli Fizikája: Miért Reped Meg és Hogyan Kerülhetjük El?
Szinte mindenki találkozott már a problémával, amikor a gondosan előkészített virsli hirtelen szétreped a főzővízben. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem az ízélményt is befolyásolhatja, mivel a víz a rétegekbe szivárog. A tévhitekkel ellentétben a virslit egyáltalán nem kell főzni, hiszen a boltokban kapható termék már eleve főtt állapotban van. A virsli megrepedésének oka egyszerű fizikában gyökerezik.
Amikor a vizet feltesszük a tűzre és eléri a 100 Celsius-fokot, nemcsak a lábasban lévő víz, hanem a virsliben lévő víz is felforr. A víz gőzzé válva térfogata drasztikusan megnő - akár 1600-szorosára is -, és ezzel együtt a belső nyomás is megnövekszik, amitől kireped a virsli bőre. A virsli bőre akadályozza a gázok tágulását. Bár a virsliben a nyomás mindenütt egyenlő, a bőrre ható terhelés eltérő, nem mindenütt egyforma. Van egy a keresztmetszetre és egy a felületre ható erő. Ugyanazon a nyomáson a vékony virsli bőre előbb felreped, mivel kicsi a keresztmetszete és így nagyobb feszültség hat a bőrére. Amikor a virslit melegítjük, emelkedik a belső nyomás, emiatt a nyomóerők minden irányban és minden felületegységre ugyanakkora erővel hatnak. A keletkező feszültség annál erősebb, minél nagyobb a belső nyomás és a virsli átmérője. Hosszanti irányban feleakkora feszültség hat, mint keresztbe, tehát a virsli hosszára merőlegesen a belső nyomás kétszer akkora erővel feszíti a bőrt, ezért van az, hogy a virsli mindig hosszában reped el, sohasem a virsli hosszára merőlegesen. Olyan nem fordul elő, hogy kettétörne.
A Helyes Melegítési Technika
Ahhoz, hogy elkerüljük a virsli kirepedését, nem kell forralni a vízzel együtt. A virsli megmelegítéséhez az optimális vízhőmérséklet a 80-90 Celsius-fok. A terméket tehát nem kell beledobni a forrásban lévő vízbe. Ehelyett elég, ha levesszük a tűzről a lábast, majd beletesszük a virslit, ezután lefedjük pár percig. Ez a módszer biztosítja, hogy a virsli átmelegedjen anélkül, hogy a belső nyomás túlságosan megnőne. Léteznek olyan tasakkal együtt melegíthető, akár mikrózható termékek is, amelyek tovább egyszerűsítik az elkészítést. Mivel a virslit a gyártás során hőkezelik, elég csak megmelegíteni. Így, a forró (nem lobogó) vízbe téve, 2-3 perc után már fogyasztható is. Jó megoldás a 3-5 perces gőzölés is, ehhez lábosban vizet forralunk, a forrásban lévő víz fölé dobszitát helyezünk, és azon melegítjük a virslit.
Hihetetlen! A virsli főzés titkos receptje! Elképesztő titkok!
Sokoldalú Virsli: Készítési és Tálalási Ötletek
A virsli a kezdő szakácsok egyik kedvelt étele, hiszen pillanatok alatt elkészíthető belőle meleg étel. De a tálalása nem csak számukra jelenthet kihívást, hanem egyben remek lehetőséget is kínál a kreativitásra. A virslit melegen fogyasztva számos változatban élvezhetjük, de hidegen is megállja a helyét, például majonézes salátához felkarikázva.
Hagyományos és Kreatív Elkészítési Módok
Manapság számos virslikészítmény sorakozik a boltok polcain. A legtöbben főzve vagy melegítve ismerik, de a hot dog finom buciban vagy kifliben, megpakolva mindenféle finomsággal igazi élménnyé varázsolhatja a vacsorát. A szószok mellett kerülhet az asztalra felkarikázott csemegeuborka, szárított hagyma, sőt csalamádé is. A virslit sütni, sőt grillezni is lehet. Vajon hány házibuliban került sajttal töltött sült virsli az asztalra saláta és kenyér kíséretében? A gyerekek nagy kedvence pedig a leveles tésztába csavart virsli. Fontos, hogy mindig tálaljunk mellé a szószok mellett zöldségeket is. De ha már szószok, íme pár tipp: a virslit ízletesebbé tehetjük bármilyen üzletekben kapható vagy házi készítésű szósszal, legyen az barbeque, fokhagymás szósz, vagy bármilyen egyéb mártás. Amennyiben pedig a hagyományos, egyszerű, de nagyszerű kísérőkre szavaznánk, a mustár, ketchup, majonéz és torma remek választásnak bizonyulhat.
Számos laktató meleg étel alapja is a virsli: tehetjük rántottába, kerülhet paprikás krumpliba, sőt, még lecsóba is. Eresszük el a fantáziánkat, nyugodtan kísérletezzünk, akár saját kútfőből, akár a számos recept közül, amely rendelkezésünkre áll.
Leveles tésztába csavart virsli:Kezdésként vágjuk félbe a virsliket, és szúrjuk bele a hurkapálcákat. Ezt követően a tetejüknél kezdve, kissé átlósan, egészen a hurkapálcáig vágjuk be a virsliket, és körkörösen vigyük végig a vágást. Ha ezzel megvagyunk, óvatosan húzzuk szét a virslit úgy, hogy hézagok keletkezzenek. A következő lépésben ezekbe a résekbe óvatosan tömködjük bele a csíkokra vágott leveles tésztát. Ezután a rudacskáink mehetnek egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Mielőtt a sütőbe kerülnének, kenjük meg őket kikevert tojással, majd légkeveréses üzemmódban 15-20 perc alatt 190 °C fokon süssük készre.
Corn dog virsli házilag:Először a dipet készítsük el, hogy jól összeérhessenek az ízei. Egy kis tálban keverjük össze a tejfölt 1 evőkanál mustárral és 1 evőkanál majonézzel. Egy tálban keverjünk homogén masszát a hozzávalóinkból: 200 g kukoricadara, 100 g finomliszt, 1 db tojás, 1 teáskanál cukor, 0,5 teáskanál sütőpor és 2,5 dl tej, majd ízesítésként egy pici só és fűszerpaprika. Fontos, hogy csak annyira folyjon a tészta, hogy rá tudjon tapadni a virslire és a kolbászra, hiszen köpenyként fogja azokat körülölelni. Tejjel és liszttel tudjuk finomítani a tészta állagát és vastagságát is. A tésztát öntsük egy magas pohárba, majd húzzuk fel pálcikára a virslit és lecsókolbászt, majd mártsuk meg őket a masszában. Süssük aranybarnára.
Virslis csicseriborsó krém:A csicseriborsót főzzük puhára a zöldség alaplében, amíg a folyadék teljesen el nem fő. Amíg a csicseriborsó fő, főzzük ki a virsliket is. A megfőtt borsót tegyük keverőtálba, adjuk hozzá a fűszereket, majd a tejfölt is és turmixoljuk krémesre. A két megfőtt virslit vágjuk apróra és keverjük a zöldségkrémhez.
Virslis burgonyás pogácsa:Egy kg lisztbe tegyünk 2 tk sót és nyomjuk bele a 400 g főtt burgonyát. Fél liter langyos tejbe morzsoljuk bele az 50 g élesztőt, tegyünk bele 2 tk cukrot és futtassuk fel. Kb. 10-15 perc után gyúrjuk össze a tésztánkat. Egy órára tegyük meleg helyre kelni, addig készítsük el a töltelékeket. Szinte bármit használhatunk tölteléknek. Íme néhány ötlet: 1) a fokhagymás-tejfölös töltelékhez daraboljunk sajtot és bacont; 2) a bécsi virsli mellé tegyünk dijoni mustárt és füstölt trappistát; 3) savanyú káposzta paprikás szalámival: a szalámi kockázzuk fel és pirítsuk a zsírjára, majd forgassuk bele a káposztát. Nyújtsuk ki a tésztát, tegyük rá a tölteléket, hajtsuk össze, szaggassuk ki és süssük aranybarnára.
Virsli Szilveszterkor
A virsli a szilveszteri menü egyik alapvető fogása, amely automatikusan felkerül a bevásárlólistákra az ünnepi készülődés során. Hazánkban ennek eredete, hogy a hagyományok szerint csak olyan ételeket együnk újév napján, amelyek szerencsét hoznak az új esztendőben. A népi babona ünneppel kapcsolatos filozófiájába a sertéshús, a tradicionális virsli alapanyagaként, remek választásnak bizonyulhat, hiszen a sertés kitúrja a szerencsét.
A Virsli Történelme és Típusai: Frankfurti és Bécsi
A virsli hosszú évszázadok óta jelen van az életünkben. A német eredetű élelmiszert először 13. századi források említik, egészen pontosan már az 1270-es években felbukkant a korabeli gasztronómiában. A virslik egészen a kezdetektől szigorú ellenőrzés alatt készültek: eleinte kizárólag sertéshús kerülhetett bele és juhbélbe töltötték. Ez a típusú virsli viseli a frankfurti nevet, hiszen Frankfurt am Main városából származik.
A frankfurti virsli hosszú ideig uralta a piacot, azonban 1805-ben megtört egyeduralma Johann Georg Lehner svájci származású hentesmesternek köszönhetően. Lehner Németországban szerzett tudását Bécsben kamatoztatta, ráadásul kissé újragondolta a virsli receptjét, amellyel beírta magát a virslitörténelembe. Mégpedig azzal a forradalmi újítással, amellyel létrehozta a bécsi virslit, vagyis azt az újdonsült virslifajtát, amelyben a sertéshús mellett megjelent immár a marhahús is. Lehner nem csak újított, hanem szabályt is szegett, hiszen akkoriban a különböző húsfajták keverése tilos volt a virslikben. A bécsi virsli II. Ferenc császárnak is az egyik kedvenc fogása volt.
Mi a különbség a frankfurti és a bécsi virsli között?A mai virsli őse a frankfurti virsli, amelyet a 13. században készítettek először. A „frankfurti virsli” tiszta sertésből készül. Például 5 kg virslihez 2,5 kg sovány sertéshúst használnak, 1 kg kemény hátszalonnát és ¼ kg tokaszalonnát, 1,25 liter jeges sovány tejet vagy vizet. Fűszereket, aszkorbinsavat és polifoszfátot is adnak hozzá. Általában a péphez tehát 20%-30% tokaszalonna kerül. Juhbélbe töltik, bükkfán füstölik 40-50ºC-on, a végén nedves füstöt is kap.A bécsi virslit Johann Georg Lahner hentes készítette el először 1805-ben Bécsben, aki Frankfurtból érkezett az osztrák fővárosba. Mivel az osztrákokat nem kötötte céhszabályzat, Johann kétféle húst, marhát és disznót kevert össze a virslihez. Ezt a masszát aztán fűszerezte, majd vízzel tette krémesebbé, és juhbélbe töltötte, végül megfüstölte. Ez a virsli lett a „bécsi frankfurti”. A kétféle húsból álló virslinek hamar híre ment.A hagyományos frankfurti virsli sertéshúsból készül, ma már azonban mindenfélét kapni a marhától a pulykáig, akár vegyesen is. A frankfurti és bécsi virsli mellett ma már találunk szárnyashúsból készült termékeket is.
Virsli: Minőség, Összetétel és Vásárlás
De mi is az a virsli, és hogyan választhatunk minőségit a boltok polcain sorakozó számos termék közül? Nem minden virsli, ami annak látszik! Fontos tudni, hogy a virslit ma már szigorú előírások alapján gyártják, meg van szabva a minimum hústartalom és az MSM mennyisége is.
A Magyar Élelmiszerkönyv és a Virsli Meghatározása
A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint azok az élelmiszerek sorolhatóak a virslikhez, amelyekben a késztermékek hústartalma legalább 51%. Természetes vagy műbélbe töltik a húspépet (prádot), a késztermék átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 mm-t. A csontokról mechanikusan nyert hústartalom 10%-ban maximalizálható. A virsliben a húspép mellett fűszerpaprika, enyhe só és bors íze érzékelhető.
„A virsli legfeljebb 26 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füstízesítésű homogén metszéslapú termék” - olvasható a Nébih aloldala, a Szupermenta oldalán. Ha a hústartalom nem éri el a minimumot, vagy az MSM meghaladja a 10%-ot, a terméket nem lehet virslinek hívni, csak rúd, pálca stb. Vannak ugyanis olyan termékek, amelyek első pillantásra virslinek tűnhetnek az avatatlan szemek számára, azonban azok nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv virslikkel szembeni előírásainak, például az összetevők arányát figyelembe véve. Éppen ezért az ilyen termékek nem is viselhetik a virsli nevet, hanem egyéb elnevezéssel találhatóak meg a boltok polcain, pl. rudacskák, pálcikák.
Mi az az MSM?
Az MSM, vagyis a mechanikusan lefejtett hús a csontokon maradt húst, zsírt és kötőszövetet, esetleg ízületet, inakat, csonthártyát jelenti. Ez emberi fogyasztásra teljesen alkalmas, viszont élelmiszer-jelölés szempontjából nem számítható bele a hústartalomba. Ezzel a módszerrel a késsel már nem eltávolítható, de használható húsrészeket mentik meg, hasznosítják. Ezt általában olyan húskészítményekhez használják fel, mint a virsli, párizsi, mirelit fasírt, nuggets. Mint már fentebb említettük, a virsli hústartalma minimum 51%, a mechanikusan lefejtett hús pedig maximum 10% lehet.
Egyéb Összetevők és Választási Tippek
De mi a többi összetevő? Legtöbbször víz (jég), fűszerek, szójafehérje, stabilizátor, keményítő, aroma, antioxidáns, tartósítószer, színezék, esetleg cukor, savanyúságot szabályozó anyag. A virsli összetétele természetesen a gyártótól és a terméktől is függ, érdemes megbízhatót és hitelest választani.A virslik több esetben szóját is tartalmazhatnak, amit jellemzően akkor tesznek bele a készítők, amikor a virsli anélkül nem érné el a Magyar Élelmiszerkönyv által előírt fehérjemennyiségét. Ha a termék szóját tartalmaz, azt a gyártó jelölni köteles, hiszen a szója allergén összetevő.A vörösáru lényegében finomra aprított, fűszerezett, bélbe töltött, hőkezelt húspépet jelent. A hagyományos összetétel első osztályú marhahúsra alapoz - ami nem olcsó, a comb, lapocka, nyak és egyéb színhúsok drágák, főleg ha ín-, faggyú- és hártyamentesítik őket. Ha jórészt marha és sertés színhúsok keverékéből, vagy sertés színhúsból (némi kövér hús, zsír, víz, segédanyagok, stb.) készül, az még jó minőségűnek számít.
Mit nevezhetünk virslinek?A legjobb minőségű „strassburger” (a franciák frankfurternek vagy strassburgernek hívják a virslit) összetétele: 45% marhahús, 35% zsír (tokaszalonna, lapockaszalonna, kemény hátszalonna), 20% jég. A húshoz rostélyost, koronahúst, tarját, nyakat és színhús-nyesedéket használnak. Bittner János régi könyvében (Finom hentesáruk könyve, mely May János kiadásában jelent meg 1929-ben) a „vörös pépeket” is hasonló összetétellel készítették. Külön megjegyzés: „párizsihoz csak a legjobb minőséget használjuk! Hasonlót a virslihez.” Megjegyzendő, hogy „ilyen korú és minőségű hús ma Magyarországon tudomásunk szerint gyakorlatilag nem létezik vagy ipari mennyiségben semmi esetre sem áll rendelkezésre”.
A "vörös kolbászok" csoportjába a tormás, a bécsi, a frankfurti tormás, a párisi, a krinolin, a knakk, a szafaládé, az augsburgi stb. tartoznak. Minőségük nagymértékben függ a húspép (prád, brét) elkészítésétől. Legalkalmasabb hozzá a kétéves tarka bika, melynek húsát levágás után rögtön kicsontozzuk. A vastag húsokat rögtön szét kell bontani és az inakat és a faggyút kivágni. Ezután a tiszta húst ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, jól átsózzuk és a finomdaráló finomkorongján ledaráljuk. Ha ez megtörtént, megfelelő sót és salétromot adunk hozzá, vízzel jól átdagasztjuk és folytonos dagasztás közben annyi vizet öntünk hozzá, míg a pép a folyékonyságig híg lesz. Ezt a híg pépet tartályokba helyezzük, másnapig hűvös helyen tartjuk, amikor már a különböző vörös kolbászfélék készítéséhez használhatjuk, mert akkorra már egészen megsűrűsödik.
A jó virsli kiválasztása:Vegyük kezünkbe a csomagolást, hiszen nagy segítséget nyújthat a tájékozódásban! A jó virsli kiválasztásánál az egyik kulcskérdés a hústartalom. Minél magasabb hústartalommal rendelkezik a virsli, annál megbízhatóbb a termék. Érdemes tehát minél magasabb hústartalmút választani, de onnantól kezdve már a saját ízlésünk is dönt arról, hogy melyik lesz a kedvencünk. Figyelni kell továbbá arra, hogy a csomagolás ne legyen sérült, hiszen akkor már nem lesz igaz a rajta jelzett szavatossági idő. Nem javasolt azt a terméket megvásárolni, amelynek a hústartalmáról nem áll rendelkezésre információ, a gyártója nem azonosítható vagy a termék szavatossági idejéről nem található tájékoztatás. A jó virslit meghatározza továbbá az arányos fűszerezése és a roppanóssága is - ezeket természetesen már csak kóstolással tudjuk tesztelni.Tévhit, hogy a béltől roppanós a virsli, valójában ez a hús- és a zsírtartalommal van összefüggésben. A kicsit jobb műbeles virslik jellemzően az optimálisnál inasabb, zsírosabb és olcsóbb húst tartalmaznak; a felhasznált szalonna is inkább zsírszalonna jellegű, így a virsli inkább puha, mint roppanós lesz. A mai virsli őse a frankfurti virsli, amelyet a 13. században készítettek először.
Adalékanyagok a virsliben:
- Polifoszfát: hatására főzéskor a fehérje nem zsugorodik, így nem lesz ráncos a virsli. Franciaországban megengedett; Németországban és Ausztriában sokáig nem engedélyezték, ma jelölésköteles, a legjobb minőségű virslikhez ma sem használják. Spanyolországban a legjobb minőségű alapanyagokból készülő hentesárukban is gyakran megjelenik. Magyarországon széles körben használják.
- Trinátrium-citrát (a citromsav nátriumsója): tulajdonképpen só, vagyis növeli a sókoncentrációt, savasságszabályozó és nedvességmegtartó, ízben mégsem ad erős sósságérzetet, nem sózza túl a virslit.
- Nátrium-glutamát (E 621): ha van lehetőségünk az összetételt böngészni, a virsli lehetőleg ne tartalmazzon ízfokozó nátrium-glutamátot, ha elég és megfelelő minőségű hús van benne, nincs szükség ízfokozóra.
Egészségügyi szempontok:Mivel a virsli víz- és fehérjetartalma magas, a zsírtartalma pedig közepes, egészséges, kiegyensúlyozott étrendbe, akár diétába is beilleszthető. A sótartalmát azonban érdemes ellenőrizni a csomagoláson írtakon, ha nagyon magas, a szívbetegségekkel vagy magas koleszterinnel küzdők kerüljék a fogyasztását.
Ma már nagyon jó ár-érték arányban kapni magas hústartalmú, minőségi, finom virsliket, amelyeket bátran beépíthetsz az étrendedbe. Fedezd fel a PICK PICKOLINO virslik széles választékát! Könnyedebb vagy karakteresebb ízek, kicsi kézbe való méretben, esetleg kiadósabb adagban, vagy akár laktózmentes sajtosan. Gondolhatsz mindenkire a családban, hiszen sokféle ízlésre tudunk szuper és finom megoldást PICK minőségben és utánozhatatlan PICK ízvilágban! Próbáld ki a két roppanós újdonságunkat is! PICK PICKOLINO. Hozzád melyik illik?
Élelmiszerbiztonság és Tárolás: A Dátumok Titkai
Mindennapi valóság, hogy a hűtőben egy csomag virsli „lejárt”, vagy a szalámi is pár napja szavatosságát vesztette a címke dátuma alapján. Sokan bizonytalanok, hogy ilyenkor mit tegyenek: fogyasztható-e még az étel, vagy azonnal a kukába kell dobnunk? Fontos megérteni a különbséget a csomagoláson feltüntetett dátumok között, és tisztában lenni a helyes tárolási módokkal.
„Minőségét megőrzi” és „Fogyasztható”: Mi a Különbség?
A dátumok vizsgálatakor egy dolog mindenképpen szembetűnő: „minőségét megőrzi” és „fogyasztható”, ezek állhatnak az egyes felületeken. Jó hír, hogy van élelmiszer, aminél „kockáztathatunk”, vagyis a csomagoláson feltüntetett „lejárati idő” után is fogyaszthatjuk. Az illetékesektől megtudtuk: a mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében - amelyek rövid idő elteltével várhatóan vagy valószínűleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre - fogyaszthatósági idő kerül a csomagolásokra. Ilyenek az előrecsomagolt hidegkonyhai készítmények, a hűtést igénylő tej és a tejtermékek, friss húsok. A lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszer nem minősül biztonságosnak!
A minőségmegőrzési időt azokon az élelmiszereken tüntetik fel, amelyek hosszabb eltarthatósági idővel rendelkeznek. A minőségmegőrzési idő feltüntetése nem kötelező például az étkezési só, az ecet, illetve a friss gyümölcs és zöldség esetében, beleértve a többi között a burgonyát is, amelyet nem hámoztak meg, nem vágtak fel vagy nem kezeltek hasonló módon.A gyártók által meghatározott minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időtartam lejárata az az időpont, ameddig az adott élelmiszer minősége, biztonságossága megfelelő. A szabályozási hátteret tekintve az élelmiszerek fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az élelmiszert előállító élelmiszeripari vállalkozó felelőssége. A csomagoláson megjelenő dátum(formátum)ot jogszabály határozza meg. Amennyiben az időpontot megelőző szavakat („Minőségét megőrzi: …” vagy „Fogyasztható: …”) nem követi dátum, utalni kell arra, hogy az hol található meg a termék csomagolásán. Az egyik ilyen megoldás lehet: „Minőségét megőrzi a csomagolás hátoldalán jelzett időpontig.”
Helyes Tárolás és Higiénia
A megfelelő higiénia nemcsak a hűtő tisztaságán, de a tárolási módon is múlik. A tárolás során érdemes figyelembe venni a termékek mikrobiológiai tisztaságát (nyers, félkész, fogyasztásra kész), esetleges lékiválását, csomagolását.
Tárolási tippek:
- Virsli: Megfelelő, hűtőben tárolás mellett a virsli a csomagoláson jelzett ideig áll el, kibontást követően érdemes 2 napon belül elfogyasztani. Ugyanez igaz a csemegepultból vásárolt termékekre is: 1, maximum 2 napot javasolnak a hűtőben tárolására a KOMETA húsipari szakértői. A csomagolt szalámit a megjelölt dátumig fogyasszuk el, utána már ne kísérletezzünk vele!
- Hűtőszekrény: A friss zöldség-gyümölcs termékeket érdemes a hűtőszekrény alsó részén kialakított rekeszekbe tenni, mivel ezek tisztítatlanul kerülnek a tárolóba. A pultban szeletelt húskészítmények ne kerüljenek a szintén pultból vásárolt friss hús környezetébe (alá, tetejére), mivel esetlegesen a húslé átnedvesítheti a fogyasztásra kész felvágott papírcsomagolását, ezzel keresztszennyeződést okozva. A tojás tárolását a fogyasztói tájékoztatás szerint szükséges megoldani, amennyiben hűtőben tárolták az üzletben, otthon is hűtőben szükséges tartani. Fedetlen ételeket pedig semmiképpen se tároljunk a hűtőben, azokat zárjuk le, hogy a keresztszennyeződéseket elkerüljük!
- Konzervek: A konzervek általában nem igényelnek hűtve tárolást a felbontásig; azt követően pedig jól zárható dobozba, edénybe tegyük át a megmaradt, még el nem fogyasztott mennyiséget, és a lehető legrövidebb idő alatt fogyasszuk el!
- Friss zöldség, gyümölcs: Hűvös, jól szellőző helyiségben vagy hűtőben tartható. Bizonyos zöldségfélék (úgymint az uborka, paradicsom) és a trópusi gyümölcsök érzékenyek a hidegre, ezért javasolt +7 Celsius-fok és +13 Celsius-fok között tárolni azokat. A csomagolt, konyhakész (mosott, fogyasztásra kész termékek, salátakeverékek) zöldségek tárolására vonatkozó hőmérsékleti előírásokat a tasakokon jelölik a gyártók. Hámozatlan, nyers burgonyát több hétig tartó tárolás esetén sötét, hűvös helyen szükséges tartani a csírázás elkerülése érdekében.
- Különleges tárolási feltételek: A különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételeket igénylő élelmiszerek csomagolásán a gyártók ezeket az információkat feltüntetik a fogyasztók számára. Ilyen a tárolási hőmérséklet jelölése tejföl és egyéb hűtést igénylő termékeknél, valamint felhasználás esetén a sütnivaló kolbász vagy sütőkolbász megnevezésű termékek csomagolásán feltüntetett mondat: „A termék csak alapos hőkezelés (sütés) után fogyasztható.” Emellett a gyártónak - az élelmiszer felbontását követő megfelelő tárolás és felhasználás miatt - adott esetben a tárolási feltételeket és/vagy a felhasználhatósági időt is jelölnie kell.
Fagyasztás és Kiolvasztás
A magyar háztartásokban gyakran előfordul, hogy a jégkrémes dobozban bizony inkább pörkölt bújik meg. Vagyis: érdemes beszélnünk a fagyasztásról is! A hűtőt és a fagyasztót megfelelő hőmérsékleten és tisztán kell tartani; az élelmiszereket úgy helyezzük el benne, hogy ne legyen zsúfolt a berendezés, így biztosítható a hideg levegő megfelelő áramlása a tárolás során. A fagyasztás alapszabálya, hogy a készülék belső hőmérsékletének minimum -18 Celsius-fokosnak kell lennie. Ez garantálja, hogy az ételek megőrizzék minőségüket, és a romlást okozó baktériumoknak ne legyen esélyük elszaporodni. Figyelembe kell venni azonban az élelmiszerek típusát is, hiszen egyesek kevesebb ideig tarthatók el, mint mások.
A fagyasztás alapszabályai:
- Töltsd meg a fagyasztót: A fagyasztó hatékonyabban tud működni teljes kapacitás mellett, ezért ne félj megtölteni a teret.
- Ne terheld túl: Azonban arra is figyeljünk, hogy ne terheljük túl hirtelen túl sok friss, még meleg élelmiszerrel, mert ez a belső hőmérséklet emelkedéséhez vezethet.
- Időnként olvaszd le: A vastag jégréteg rontja a fagyasztó hatékonyságát.
- Használd ki a gyorsfagyasztást: Ha van ilyen funkció a készülékeden, használd ki, mert segít megőrizni az élelmiszerek állagát és tápanyagait.
- Címkézd fel az ételt: Írd rá a fagyasztás dátumát és az étel nevét, hogy elkerüld a zavart.
- Nézz a fagyasztó mélyére: Rendszeresen ellenőrizd a fagyasztó tartalmát, hogy elkerüld a feledésbe merült élelmiszerek pazarlását.
- Távolítsd el a csomagolóanyagokat: Ha túl kevés a hely a fagyasztóban, némi szabad mozgástérhez juthatsz, ha eltávolítod a fagyasztott élelmiszerek csomagolását, és légmentesen záródó zacskóba vagy edénybe teszed.
- Kiolvasztás: A fagyasztott nyers húsokat úgy érdemes kiengednünk, hogy azokat a hűtőbe, 0 és +5 Celsius-fok közötti hőmérsékletbe tesszük. Ez a folyamat lassú, ezért érdemes előre megtervezni az ételkészítést. A kiolvasztás időigénye körülbelül 10 óra/kg. Zárt csomagolású hús (például vákuumcsomagolt csirkemell) esetében a kiolvasztás hideg álló vízben (+21 Celsius-fok) is elvégezhető, a kiolvasztás időigénye ez esetben körülbelül 2 óra/kg. A kiolvasztás meleg vízben vagy szobahőmérsékleten nem javasolt! Kis mennyiségű fagyasztott termék kiolvasztásához mikrohullámú berendezést is használhatunk, de csak közvetlenül a további hőkezelés megkezdése előtt. A felengedett élelmiszert nem szabad újrafagyasztani!
Mindennapi Praktikumok
A kormányhivatal munkatársai válaszukban még egyszer aláhúzták: a gyártók által meghatározott minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időtartam lejárata az az időpont, ameddig az adott élelmiszer minősége, biztonságossága megfelelő. Ugyanők a mindennapi praktikumokat tekintve azt ajánlják: a csomagolt termékeket (szalámikat, sajtokat) a felbontás után rövid időn belül fogyasszák el a vásárlók! A frissen elkészült fogások az ételkészítés után, lehűtést követően kerüljenek a fagyasztóba! Az így lefagyasztott ételeket ugyancsak rövid időn belül fogyasszák el, ne tárolják több hónapig a mélyhűtőben! Az esetlegesen már többször újramelegített maradék ételek lefagyasztása nem javasolt - értesültünk a szakemberektől.