Amikor kint már kora reggel repkednek a mínuszok, és vacogva odamegyünk a kályhához, hogy begyújtsunk, azt várjuk, hogy hamarosan jó meleg tölti majd el a házat. Azonban előfordulhat, hogy begyújtáskor füstölni kezd a kályha, és muszáj kinyitni az ablakot, hogy meg ne fulladjunk. Sajnos nem egyedi az ilyen eset: sok háztartásban tapasztalható, hogy a kályha füstöl, és a folyamatos szellőztetés mellett is megmarad a koromszag. De mi okozhatja a kéményből visszaáramló füstöt? Mit lehet tenni ellene?
A kémény füstölésének okai és megoldásai
A kémény füstölésének számos oka lehet, amelyek a karbantartástól a tervezési hibákon át az időjárási körülményekig terjedhetnek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a leggyakoribb problémákat és a hozzájuk tartozó megoldásokat.
Kátrányos kémény és kreozot felhalmozódás
A fatüzelésű kandallók esetében, amikor a fa elég, kátrány és más szerves gőzök keletkeznek, amelyek a kilépő nedvességgel együtt úgynevezett kreozotot képeznek. Ez a kreozot gőz a lehűlés során kondenzálódik, miközben az égés melléktermékei felfelé haladnak a kéményben. Ez a kondenzált kreozot aztán felhalmozódhat a kéménybélésen. A felhalmozódott kreozot ráadásul könnyen lángra kaphat, ami kéménytüzeket okozhat.
Megoldás: Ha ilyeneket tapasztalunk, mindenképp érdemes értesíteni a tűzoltókat és a katasztrófavédelmet. A kátrány lerakódást úgynevezett kéménytisztító fahasábbal lehet csökkenteni, illetve a könnyebb eltávolítást elősegíteni. Hosszú távon azt javasoljuk, mindenképp kérjünk szakember segítségét. Fatüzelésű kályha vagy kandalló esetén nagyon fontos legalább évente ellenőriztetni és szükség szerint kipucoltatni a kéményt, főleg a fűtési szezon kezdete előtt.
Kémény dugulása
Előfordulhat, hogy valamilyen állat fészkelt a kéménybe, de az is, hogy törmelék került a csőbe. Főképp a tavaszi-nyári szezon után fordulhat elő, ha hónapokig nem gyújtottak be. A kéményben lerakódások, korom vagy egyéb szennyeződések is képződhetnek, amelyek miatt a huzat nem megfelelő. Azonban az is előfordulhat, hogy egy madárfészek, tégla vagy valamilyen más tárgy került bele.
Megoldás: Ilyenkor szintén érdemes kéményseprő segítségét kérni. Fontos, hogy a kéményt rendszeresen takarítsák, hiszen a lerakódásokat, kormot és szennyeződéseket el kell távolítani belőle a megfelelő működés érdekében. Ehhez érdemes egy szakember, például kéményseprő segítségét kérni.
Nyomáskülönbség
Főleg a kora tavaszi, illetve az őszi időszakban fordulhat elő a nyomáskülönbségből fakadó füstölés. Ennek oka, hogy a hideg levegő kisebb, míg a meleg levegő nagyobb nyomású. A levegő áramlását pedig a fizika törvényeinek megfelelően úgy kell elképzelni, hogy a nagy nyomás a kis nyomás felé áramlik, tehát a meleg levegő a hideg levegő felé. Normál esetben így működik a levegőelvezetés egy jól megtervezett kandalló esetében is, ám előfordulhatnak kivételek. Például akkor, amikor a reggeli nap melege már annyira felmelegítette a kémény körüli részt, hogy nagyobb nyomású lesz, mint a lakásban, illetve a kéményben található levegő. Ilyenkor a légáramlás megfordul, tehát ahelyett, hogy a füstöt kihúzná a vákuum-hatás, épp ellenkezőleg viselkedik, és egyfajta fordított vákuum-hatás keletkezik, aminek következtében a füst a lakásban köt ki. Ezen időszakban kicsi a hőmérséklet különbség a lakás és a külső hőfok között, így minimális a kémény huzat. A kéményben lévő hideg, sokszor párás levegő begyújtáskor "dugóként" működik.
Megoldás: Hogy a kémény ne hűljön ki hideg időben sem, arról a megfelelő szigeteléssel lehet gondoskodni.
Szél hatása
A szél többféle füsttel kapcsolatos problémát is okozhat. Például, amikor a szél az egyik irányból fúj, a ház egyik oldalán magas, míg a másikon alacsony nyomású zónát hoz létre. Ez pedig nyomáskülönbséget okoz, amelyet a ház szél felőli oldalán lévő ablak kinyitásával lehet megoldani. Még gyakoribb, hogy a szél a kémény tetején okoz turbulenciát, ami nem engedi a füstöt távozni, vagy akár vissza is fújhatja a füstöt a kéményen keresztül a kandallóba. Ez különösen gyakori, ha magas tetők vagy fák vannak a közelben.
Megoldás: Ezt a problémát azonban könnyen orvosolni lehet, ha az esősapkát huzatcsökkentő sapkára cseréljük.
A kémény magassága és keresztmetszete
A kémény magassága lefelé irányuló légáramlatot okozhat, ha a kémény nem nyúlik elég magasra a levegőbe, amelynek sűrűsége elég alacsony ahhoz, hogy levegő feláramlást hozzon létre. Ez magyarul azt jelenti, hogy a magasabb kémény általában "jobban húz". Ha a kandalló tehát azért füstöl, mert a kéménye túl alacsony, akkor a füst jobban tapasztalható a szeles időben. De egy alacsony kémény egyéb problémákat is okozhat. Gondoljunk csak bele, ha a kátrány begyullad, sokkal könnyebben átterjedhet a tűz a tetőre, mint adott esetben egy magasabb kéménynél.
A kémény kürtőjét nem szabad felfelé szűkíteni. Tehát, a tüzelőrendszer füstkivezető járatának keresztmetszetével megegyező, vagy ennél nagyobb keresztmetszetű kéményre lesz szükség. A kémény szigetelése szintén fontos, főleg a feljebb már emlegetett nyomáskülönbség miatt. Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni, hogy a kéményekkel szemben milyen követelményeknek kell megfelelni.
Megoldás: Ha a kémény nem eléggé magas vagy nem rendelkezik megfelelően kialakított tetőkivezetéssel, akkor szakember segítségével át kell alakítani a rendszert. A kéménybetétnek pontosan illeszkednie kell a kürtő méretéhez és a fűtőberendezés típusához. Ha a kéménybetét átmérője nem optimális vagy rosszul helyezték be, akkor cserélni kell. Azonban egy szakember segítségével könnyen ki lehet választani a megfelelőt.
Nedves, rossz tüzelőanyag
A frissen vágott fának magas nedvességtartalma van, épp ezért is írták a hatékony fatüzelésről szóló cikkükben, hogy nagyjából 20%-os nedvességtartalomtól lehet száraz fáról beszélni. Kandallóba pedig nem érdemes puhafával (például fenyővel) tüzelni, a kazánok, kályhák többségébe azonban nyugodtan lehet.
Megoldás: Használjunk száraz, megfelelő nedvességtartalmú fát.
Rosszul tervezett vagy kialakított kémény
Ha mérete vagy kialakítása nem megfelelő, akkor nagy valószínűség szerint a kémény sem fog megfelelően húzni. Ez egyébként gyakran felmerülő probléma például egy régi fűtőberendezés cseréje után, hiszen a kéményt nem ahhoz tervezték.
Megoldás: Ilyen esetben célszerű szakemberrel konzultálni, hogy meghatározzák a megfelelő méretű és kialakítású kéményt az új eszközhöz. Szükség esetén kémény átépítés vagy korszerűsítés is szóba jöhet.
A légbeömlő hiánya
A megfelelő huzathoz szükséges a friss levegő beáramlása is. Ha a kémény mellé nem megfelelően van telepítve vagy nincs jól működő légbeömlő, akkor a huzat gyenge lehet.
Megoldás: Ha a kémény mellé megfelelő légbeömlőt telepítünk, az biztosítja a friss levegő beáramlását, így a levegő is cserélődni, cirkulálni fog.
Kéményen előforduló fizikai sérülések
A kéményen előfordulhatnak különböző fizikai sérülések (nagyobb viharok után), repedések vagy egyéb károsodások a kürtő belsejében. Ezek pedig mind-mind hatással vannak a füstelvezetésre is.
Megoldás: Először is ellenőrizni kell, hogy kívül, a kéményen, van-e valamilyen látható sérülés. A kisebb repedéseket akár mi is meg tudjuk javítani. Azonban súlyosabb probléma esetén ismét szükség lehet a szakemberre, aki ellenőrzi a kéményt és elvégzi a szükséges javításokat.
Rosszul beállított vagy meghibásodott fűtőberendezés
Az is hatással lehet a kémény huzatára, ha a fűtőberendezés nem megfelelően van beállítva vagy meghibásodott. Például előfordulhat, hogy a gázkazánban nem megfelelő az égés vagy helytelenül van beállítva az úgynevezett égéstermék-elvezető rendszer. Ugyanis mindkét verzió komoly problémákat is okozhat.
Megoldás: Megfelelő karbantartással nem lehet probléma a rendszerrel, ha mégis, érdemes azonnal hívni a "kazános emberünket".
Túl szűk a hely
Ha a kéményt túl közel helyezik egy másik épülethez, vagy túl magasak a falak a szomszéd házon, akkor nincs megfelelő légmozgás sem, ami miatt a levegő megreked. Mondanunk sem kell, hogy ilyen esetben a füst visszaáramlik a házba.
Megoldás: Ilyen esetekben, ha nem lehet megfelelő méretű kéményre cserélni a már meglévőt, akkor többek között a szellőzőnyílások bővítésével lehet javítani a légmozgáson.
Időjárási körülmények
Az olyan zord körülmények, mint a hatalmas szél vagy erős eső szintén negatívan befolyásolja a huzatot.
Megoldás: Eső ellen jó választás az úgynevezett kéménysapka. Ez megakadályozza, hogy az esővíz a kéménybe jusson.
Huzatfokozók használata
Megoldást jelenthet a füstre az úgynevezett huzatfokozók használata, amelyek javítják a kémény elvezetésének hatékonyságát. A huzatfokozók működési elve, hogy a légnyomáskülönbségből fakadóan tudják megfelelő mértékben keringetni, szabályozni a levegőt. Így ezek többek között felerősíthetik a levegő áramlását, így javítani tudjuk a huzatot anélkül, hogy folyton ki kellene nyitnunk az ablakot. Ráadásul ilyen esetben hőveszteséggel sem kell számolnunk (míg az ablak kinyitásakor értelemszerűen hatalmas mennyiségű meleg levegő szökik ki).
A huzatfokozók olyan elektromos vagy mechanikus eszközök, amelyeket a kéménybe vagy a fűtőberendezéshez telepítenek. Az elektromos huzatfokozók ventilátorokat vagy szívóberendezéseket használnak, hogy még erősebb légáramlást hozzanak létre a kéményben. A mechanikus huzatfokozók pedig általában turbinák, amelyek a levegő áramlása révén a szellőzőcsatornában képesek növelni a statikus nyomást, így a telepítésük után érezhetően jobban húz majd a kémény.
A csípőfájdalom és a fizikai terhelés
Bár a bevezetőben leírtak a kémény füstöléséről szóltak, érdemes kitérni egy másik, hasonlóan bosszantó és gyakori problémára, amelyre a felhasználó által adott szövegben szintén történik utalás: a csípőfájdalomra.
A csípő külső oldalán érezhető fájdalom kialakulhat fokozatosan és hirtelen is, és számos ember, főként éjszaka szenved tőle. A csípőfájdalom jóval több nőt érint, mint férfit, és elsősorban 40-60 éves kor között alakul ki, többnyire egy sérülés vagy túlzott terhelés hatására.
A trochanter major fájdalom szindróma
A trochanter major fájdalom szindróma elnevezés arra utal, hogy a beteg a trochanter major felett, vagyis az egyik farpofa felett érzi a fájdalmat. A csípő oldalsó részének számos rendellenessége okozhatja ezt, például az iliotibiális köteg megvastagodása.
Bursitis (nyáktömlő gyulladás)
Bursitis akkor jelentkezik, amikor a nyáktömlő ízületi hártyája begyullad. A gyulladt ízületi hártya megvastagszik, és fokozott mértékben termel ízületi folyadékot, amitől a tömlő elkezd folyadékkal feltelni, megduzzad. A tömlő gyulladásához vezethet az állandó súrlódás, egy sérülés, egy fennálló betegség (pl.: rheumatoid arthritis) vagy fertőzés.
Tendinitis és tendinosis
Az ínak rögzítik az izmokat a csontokhoz. Az ínakat érintő gyulladás a tendinitis, az ínban vagy azt körülvevő szövetekben keletkező apró sérülések neve pedig tendinosis. Az ínak gyulladása vagy sérülése bármely ínt érinthet, de jobbára nagyobb ízületek környékén alakul ki, így a bokában, a térdben, a vállban, a könyökben vagy a csípőben. Elsősorban azokat érinti, akik megerőltető fizikai igénybevételnek vannak kitéve. Gyakran igen fájdalmas, különösen, ha keresztbetett lábakkal ül a páciens, ha teljes súlyával az egyik csípőjére nehezedik, és akár az alvást is gátolhatja.
Ízületi kopás és gyulladás
A középkorúaknál és az idősebbeknél az ízületi fájdalom leggyakoribb oka az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így feltétlenül szakorvosnak kell diagnózist felállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, mint például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, láz, levertség, étvágytalanság. Számos más jellegű ok is létezik, amelynek talaján kialakulhat a csípőfájdalom.
Kezelési lehetőségek
Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr hangsúlyozza: elsősorban tisztázni kell a csípőfájdalom pontos okát, amihez a fizikális vizsgálaton túl képalkotó eljárásokra is szükség lehet. Ha megvan az ok, meglesz a kezelés is, legyen az gyorsan ható helyi gyulladáscsökkentő injekció, a természetes megoldásként ajánlható lökéshullám terápia, az orvosi kollagén injekciókúra, az ún. orvosi lágylézerkezelés vagy akár a szegmentális akupunktúra. Nagyon fontos a szakember irányításával végzett rendszeres funkcionális gyógytorna is! Súlyos kopásnál azonban az előbb sorolt kezelések már nem elégségesek, ilyen esetben ortopéd szakorvosi javaslatra csípőprotézis is szóba jön.
Önsegítő tippek enyhe csípőfájdalomnál:
- Ajánlatos ízületkímélően mozogni, futás, ugrálás helyett például az úszást, jógát választani.
- Éjszaka lehetőleg a hátunkon feküdjünk, mert így kisebb nyomás éri a csípőt.
- Mindenképpen fontos azonban, hogy tartós vagy súlyos panaszok esetén forduljunk szakorvoshoz, mielőtt bármilyen házi praktikát alkalmaznánk.
József Attila "Eszmélet" című verse - Egy metafizikai utazás
József Attila "Eszmélet" című versciklusa központi helyet foglal el az életműben, és némely magyartanár szívében is. Nem túlzás azt állítani, hogy a fiatalságra általában amúgy is jellemző lelkesedés olyan nyomokat hagyott eme íráson, amelyek megmosolyogtató naivitásról is tanúskodnak. Mégis, a vers mélyebb értelmezése egy metafizikai utazásra hív bennünket, amelyben a lét nagy kérdéseire keresünk válaszokat.
Filozófia vagy metafizika?
József Attila "Eszmélet" című verséről mondták már számtalanszor, hogy filozófiai költemény, holott közelebb áll az igazsághoz, ha azt írjuk: metafizikai. "A metafizika… az abszolút univerzális szellem megnyilatkozása”, míg „a történeti idő filozófiái metafizikájukat vesztett residuuumok, amelyek nem éber tudást hoznak, hanem kába álomképeket gondolnak el”. „A metafizika szerve… a misztikus intuíció, ez az énfölötti képesség, …amely nyitva csak az univerzális valóság felé áll” (Hamvas). A költő akkor igazán költő, ha közvetít. Megtévesztő a dolog első látásra, hiszen valóban vélhetnénk úgy: az Eszmélet filozofikus költemény, amennyiben a lét nagy kérdéseire keresi a választ, azon kérdésekre, amelyeket Gauguin egyik festménye címében így fogalmazott meg: „Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?”. De József Attila ennél többet is tesz. Nemcsak keres, hanem talál, s ami főbb: kinyilatkoztat. Azaz megmutatja: mit kell tennünk, hogy feleszméljünk. Nem csak azt mondja meg: ki vagyok, hanem azt is: ki lehetnék (hogy az egzisztencialista Heideggerre utaljak, aki ugye Marx és Freud mellett leginkább hatott József Attilára).
A buddhista Nemes Igazságok párhuzama
József Attilának a lét értelmére adott válasza, önmegvalósítási programja tág vonalakban megfelel egy indiai bölcs, bizonyos Gótama Sziddhárta herceg felébredése, Buddhává válása után hirdetett Négy Nemes Igazságának, ami körülbelül így hangzik: Az élet szenvedés. A szenvedés oka a létszomj. Ha a létszomjot megszüntetjük, megszűnik a szenvedés. A megszüntetés útja pedig a Nemes Nyolcrétű Ösvény. Nem tudni, József Attila az innenső vagy a túlsó partról üzen-e költeményével. Végső soron mindegy. Rendkívüli feszültség, zaklatottság, néhol csapongó következetlenség nyilvánul meg a versben. Ezt a váratlan váltások jelzik, a szentenciaszerű mondatokban megjelenő gondolatszálak hirtelen megszakadása.
Az "Eszmélet" tizenkét szakasza
A költemény tizenkét szakaszt foglal magában. A tizenkettő a hagyományban az időben létező, megnyilvánuló kozmosz száma. A tizenkettes szám az örök körforgást is szimbolizálja. A napot a babilóniaiak eredetileg tizenkét órára osztották, egy óra százhúsz percet foglalt magában. Az év tizenkét hónapból áll, elteltével egyfajta megújulás, újjászületés, újrakezdés zajlik.
Az első szakasz: A kezdet
A költemény első szakaszának kezdete: „Földtől eloldja az eget a hajnal…” sem más, mint a KEZDET - az ószövetségi Teremtés Könyve. Maga a Biblia is így indul: „Kezdetkor teremtette isten az eget és a földet, …elválasztotta a világosságot a sötétségtől”. Ez a mindennap megismétlődő teremtő mozzanat. Tudatunk minden reggel újrakeletkezik és megteremti maga körül a naponta elpusztuló és újraszülető világot. A teremtés állandó aktualitás.
Az álmok valósága
Az álmok mindig is fontosak voltak. Másokkal ellentétben gyakran és nagyon sok mindenre emlékszünk az álmainkból. Szeretünk álmodni. Számunkra az álmok néha tényleg valóságosabbnak tűnnek a valóságnál. Ezt az érzést nagyon szépen szemlélteti ez a versszak. Néha egy álom hangulata végigkíséri az egész napunkat, vagy akár több napot is. „Most homályként száll tagjaimban álmom…” Az álom az agyunk szüleménye, de ugyanolyan valóságos, mint a minket körülvevő világ; lehet annak, vagy gondolatainknak, érzéseinknek egyfajta kivetülése. Miért is lenne hát egy álom kevésbé hiteles képe a valóságnak, mint egy emberi romlottságtól eltorzult, hideg világ, ahol ugyanolyan emberek hoznak törvényeket, mint akik később megszegik azokat?
A végtelen játékosság és az álom rendje
A végtelen játékosság folytatódik a következő szakaszban is. Az álom az egyetlen területe életünknek, ahol tökéletes a rend. Az emberben lüktet valami „homályos” sejtés: a dolgok mögött igazabb valóság rejlik. „Az álomban belépünk a mélyebb, általánosabb, igazibb, örökebb emberbe, aki még a kezdeti éjszaka derengésében áll, ahol ő volt még a teljesség, és a teljesség őbenne volt, benne a különbség nélküli, minden én-szerűségtől mentes természetben.” (Jung) Ébredés után az a sejtés marad csak meg bennünk, amikor magunk körül a „vas világ” rendjét tapasztaljuk. Hésziodosz korunkat, a hagyomány apokaliptikus korát vaskornak nevezte. Ez az indiai tradícióban a Káli yuga, az elsötétedés korszaka, amikor a külső és belső világot egyaránt a sötétség hatja át. „Nappal hold kel bennem s ha kinn van az éj - egy nap süt idebent” - zárul a szakasz. A nappal a hold hidegségének világa. Ami gyenge fényt látunk, az érzéki csalódás: visszaverődés.
A „kis ember” és a „szellemi ember”
A taoizmus háromféle embert különböztet meg. Ebből kettő érdekel minket, mivel a közbülső átmeneti állapot. A „kis ember” alávetett a világ változásainak, a „szellemi emberre” ezek nincsenek hatással. Más szóval: az ember vagy emelkedő, vagy süllyedő. Vagy-vagy, mint Kierkegaardnál. Vagy a szellemi lét elérhető teljessége, vagy az anyagi lét pillanatnyi mámora. Erről szól a harmadik szakasz. És miért a kockánál kell bizonyosabbat keresni? A kocka ugyanaz, mint a négyzet, csak három dimenzióban.
A Káli yuga és a szamszára
A negyedik szakasz a Káli yuga és a szamszára leírása. A kettő összefügg, minél előrehaladottabb, érvényesebb az egyik, annál inkább köt a másik. A Káli yugában a dolgok kuszaságban, zavarban léteznek, a lények pedig a szellemtől egyre inkább elzárva, eredetüket feledve a létforgatagba süllyednek a szabadulás mind kevesebb reménye nélkül.
A „holtan” figyelés
Teljesen elvonatkoztatva az ötödik szakaszban megjelenő emlékkép történetiségének értelmezési szintjétől, hiszen minket a metafizikai tartalom érdekel, itt a kulcsszó a „holtan”. „Holtan lestem az őrt…” Az a fajta figyelem ez, ahol a figyelő, mint személy, mint individuum eltűnik, megszűnik. Ahol nincs én, ott lehet csak teljes a figyelem. A káosz az az ősállapot, amely még nem szeparálódott. Üres: még bármi történhet. Tabula rasa. Az önmegvalósítás útján ezt az állapotot meg kell élni, vissza kell találni oda, ahonnan a dolgok fakadnak, énünket el kell veszíteni, hogy örökre elnyerjük - de immáron az igazit.
A szenvedés és a szabadulás útja
Az egész költeményben mind a válaszból, mind a programból legtöbbet a hatodik szakasz tartalmaz: „Im itt a szenvedés belül” - Az élet szenvedés. „Ám ott kívül a magyarázat” - A dolgok elvesztése, úgy hisszük, önmagunk elvesztését jelenti. Pedig a léleknek káprázata a világ. Maya, ahogy az indiai tradíció tanítja. Aki ezen túllát, azt képes megérinteni a metafizika: „ami a természeten túl van”. Közönséges állapotban azonban a világ mindmegannyi jelensége, dolga fogódzó az ember számára. Igen, fogódzó, amely ugyanakkor a múlandósághoz láncolja. A szabadulást a nemragaszkodás jelenti, a vágyak, a „szív lázadásának” leküzdése. Addig „sebed a világ”, addig nem lehetsz egészséges, egész-séges: nem birtokolhatod a teljességet. Mit kell tehát konkrétan tenni? „…úgy szabadulsz, ha kényedül nem raksz magadnak olyan házat, melybe háziúr települ.” Buddha ezt úgy mondta: „Építő, látlak tégedet. Házat többé nem építesz. Minden gerendád összetört, a háznak tornya szétesett…” (Dhammapáda 153-154.) A ház maga a szamszára.
Karma és Dharma
A hetedik szakaszban a karmát és a dharmát fogalmazza meg. „…törvényt szőtt a múlt szövőszéke” - jelenünket múltbeli tetteink határozzák meg. Vagyis: ki mint vet, úgy arat. Minden tettünk által vagy előrelépünk, vagy hátra az úton, amely teljesebb önmagunk felé visz. A dharma a világ törvényes rendje. Az egyetemes törvény, nagyjából megfelel a kínaiak Taojának. „A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd” (Óda). „…a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol” - az egyetemes törvény az analógiában mutatkozik, nyilatkozik meg. „Az analógia az dolgok között lévő érzékfölötti azonosság”, „a tények, események és jelenségek között hiánytalan kapcsolat és meg nem szüntethető összefüggés van, annyira, hogy egyik a másikkal felcserélhető” (Hamvas). „Az, ami fent van, az ugyanaz, mint ami lent van és ami lent van, az ugyanaz, mint ami fent van” - áll a Smaragdtáblán. „Etad vai tat” - Ez nem más, mint az.
A szabadság csendje
Az előbbi titokzatosan egybecsendül a nyolcadik szakasz elejével is: „Fülelt a csend - egyet ütött”. A továbbiakban: amíg az ember a földi létbe süllyed, addig csak képzelheti a szabadságot. A szokványos valóság börtön. A „fölnéztem az égre”, „a törvény szövedéke fölfeslik”, „ifjúságod fölkeresheted”, „amint fölállok” - szerepel egymást követően a hetedik és nyolcadik szakaszban. Mindben a fölfelé hatoló mozzanat jelentkezik. „…A szabadság nagy csendjét hallgatom, s valami furcsa módon nyitott szemmel érzem, hogy testként folytatódom a külső világban - nem a fűben, a fákban, hanem az egészben” (Alkalmi vers).
Egység a mindenséggel
Az egység állapotának leírásával kezdődik a kilencedik szakasz. Ez az az állapot, amikor meglátom minden létezőben magamat, hiszen én sírok és én nevetek, nincs objektív és szubjektív, minden én vagyok. „A mindenséggel mérd magad!” (Ars poetica). A világ, mint tőlem különálló létező érzékcsalódás: „csak a képzetet lehet feledni”. A szeretetre viszont rá lehet hagyatkozni. A szeretet vezérel. „Nem tudok mást, mint szeretni…” „A szeretet az, ami a káprázatban sokká lett lelket egyesíti”, „Az Istenhez való hasonlóság legmagasabb foka az emberben nem a szellem, hanem a szív ébersége: a szeretet” (Hamvas).
Belső arany és függetlenség
Az alkimisták célja, mint tudjuk, az aranycsinálás volt, a Bölcsek Kövének megtalálása. Utóbbi a tudás, mely az aranycsináláshoz kell. Ami fontos azonban: elsősorban a belső aranyat keresték, az arany pedig ekképpen a materia prima, az örök, első és egyetlen szubsztancia, az anyagtól, időtől független emberi szellem. Nem kétséges: azt csak harccal, határozott erőfeszítéssel lehet megszerezni. A tizedik szakasz rideg, kemény sorai mögött a függetlenségnek, a szabadságnak hihetetlen mélységű vágya szólal meg. Ki lehet „meglett ember”? Jézus ezt mondta: „Aki apját és anyját nem gyűlöli, nem lehet tanítványom”. Itt: „akinek szívében nincs se anyja, se apja”. Minden kötöttségtől szabadulni kell. A kondíciókat meg kell szüntetni, a korlátokat le kell dönteni, le kell bontani magunkban - különben a halál lesz erősebb. A halál, a végérvényes elmúlás tudata azonban eszméltető, mozgató erő. Kihívás. Feladatot ad. „Életben tart a halálfélelem” (Modern szonett). „A halál tudata feltétele az autentikus létezésnek” (Heidegger). „Mert a mindenség ráadás csak, az élet mint áradás csap a halál partszegélyein” (Flórának).
A tizenkettedik szakasz: a vasút és az énkeresés
A tizenegyedik szakaszban végtelenül ironikus kép elevenedik meg. A tizenkettedik, utolsó szakaszban a vasút képében újból a szamszára jelenik meg. Csuang-ce így ír a bölcs emberről: „nézi a dolgok jövés-menését”. „Erre sok vonat jön-megy és elnézem, hogy’ szállnak fényes ablakok a lengedező szösz-sötétben”. Ez a teljes szabadság. Vasútnál lakom. énis könyöklök és hallgatok. Őszintén szólva ebbe a versszakba nem gondoltam bele olyan sokat, csak a kép maga nagyon tetszett. Érdekesnek tartottam, hogy ahogy az eliramló fényeket nézi, végülis saját magára néz, hisz ő áll minden kivilágított ablakban. Erről az jut eszembe, hogy az igazán fontos dolgokat, a fényeket a világban elsősorban magában kell keresnie az embernek. Ha fényt akarunk a sötétségben, próbáljunk meg mi világítani. Ha szeretnénk valami jót látni, legyünk mi azok a jók.
Eszmélet: Szamádhi, Szatori, Epopteia
Végére maradt a kezdet: a cím. Az eszmélet ugyanazt jelenti, amit úgy írnak le Indiában: szamádhi, vagy Japánban: szatori, amit a görögök úgy neveztek: epopteia. Ki tudja, mit látott József Attila a „rebbenő igazság nagy fényében”? Miért lett öngyilkos? Talán ugyanazon okból, amiért a Salinger több írásában is felbukkanó, egyes utalások szerint a szatorit is megélő hőse, Seymour Glass kioltotta az életét az "Ilyenkor harap a banánhal" című elbeszélés legvégén: az emberek közötti kapcsolatteremtés képtelensége miatt. „A semmiből vissza ne rántsatok. Gondoljátok meg. Ezen a világon nincs senkim, semmim.” Nem tudni tehát, sikerült-e József Attilának megvalósítania önmagát, elérni a teljességet.