Az elmúlt években az új előírások következtében egyre több adat jelenik meg az élelmiszer-címkéken, ami gyakran összezavarja a fogyasztókat. Egy laikus szem számára nem mindig egyértelmű első pillantásra, hogy mi a hasznosítható információ a sok sor közül. Emiatt kulcsfontosságú, hogy megértsük a csomagolások hátoldalán található tudnivalókat. Fontos tudnunk, hogy teljesen más adatokat találhatunk egy előrecsomagolt és egy nem csomagolt élelmiszeren. Az előrecsomagolt élelmiszerek több információt tartalmaznak, mint a nem csomagoltak.
A termékcímke szerepe és általános jellemzői
A termékcímke alatt azokat a termékekhez tartozó, jellemzően rájuk ragasztott vagy nyomtatott jelöléseket értjük, melyek kulcsfontosságú információkat tartalmaznak szabványosított módon, amiket a fogyasztóknak mindenképpen ismerniük kell. Az a tény, hogy a legtöbb terméken hasonló tartalommal és kinézettel találunk címkéket, nem véletlen: ezt mind nemzeti, mind uniós jogszabályok, ajánlások szabályozzák - még a karakterek méretét, sőt gyakran az adatok elhelyezésének módját is meghatározzák.
A termékcímke elhelyezése a gyártó, illetve a forgalmazó feladata, hiszen ők felelősek azért, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az adott termék szerepéről, rendeltetéséről, minőségéről és a leglényegesebb tulajdonságairól, egyebek mellett a nettó súlyáról, méretéről és műszaki jellemzőiről.
Nem csupán a címke tartalma, hanem annak kialakítása is szigorú szabályozás alá esik, melyek közül a legfontosabb - egyáltalán nem meglepő módon - az, hogy a címke nem tartalmazhat valótlan vagy megtévesztő adatokat. A szöveg mellett feltüntethető kép, ábra vagy egyéb megjelölés, de ezeknek is egyértelműen, közérthető módon kell tartalmazniuk az információkat. Az áru lényeges jellemzőire vonatkozó adatokat feltűnő helyen kell elhelyezni, és azoknak jól láthatónak, tisztán olvashatónak, félreérthetetlennek és könnyen érthetőnek kell lenniük - valamint eltávolíthatatlannak. A Magyarországon forgalmazott termékekkel kapcsolatban további előírás az is, hogy az információkról magyar nyelvű fordítást kell biztosítani, amennyiben azok idegen nyelven kerülnek feltüntetésre. A 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről szerint az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, jól olvashatóan tartalmazza az információkat.
Kötelező címkeelemek általában
Bár a címkék konkrét tartalma termékenként eltérő lehet, vannak olyan alapvető információk, melyek feltüntetése minden esetben kötelező. A helytelen vagy hiányos címkézés komoly következményekkel járhat, ezért érdemes alaposan megismerni és betartani az előírásokat.
Termék megnevezése
Legelőször fel kell tüntetni a termék nevét. A megnevezésnek vagy a megnevezés kiegészítésének utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sűrített, füstölt). Az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A védjegy, márkanév, illetve fantázianév nem helyettesítheti az élelmiszer megnevezését, de kiegészítheti azt - így lesz az adott áru egyértelműen felismerhető.
A névnek utalnia kell a fizikai állapotára jellemzőjére, például: sós mogyoró, fagyasztott zöldborsó, puffasztott rizs. Abban az esetben, ha a termék neve egyértelműen utal az allergén jelenlétére, akkor nem kötelező arról külön információt adni, például: tejes kifli.
Ha a kereskedelmi név olyan szavakat vagy kifejezéseket tartalmaz, amelyek félreérthetővé tehetik az élelmiszer tulajdonságait, akkor a feltüntetett névvel azonos betűmérettel kell feltüntetni az élelmiszer valódi tulajdonságait tükröző különleges nevet a feltüntetett név ugyanazon megjelenítő oldalának szomszédos részén.
Gyártó/Forgalmazó neve és címe, származási hely
Beazonosítható módon kell feltüntetni a gyártó vagy a forgalmazó nevét és címét, valamint meg kell jelölni a származási helyet. Ez különösen akkor fontos, ha az adott termék nem az Európai Gazdasági Térségből származik. Az élelmiszer jelölésén a forgalmazó címeként azt a fizikai helyet kell feltüntetni, ahol a forgalmazó megtalálható. A származás vagy eredet helyének feltüntetése abban az esetben szükséges, ha az ilyen adatok meg nem adása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származása vagy eredete tekintetében.
Az áru lényeges jellemzőinek leírása
Itt azonban már az adott terméktől függ, hogy pontosan minek kell rajta szerepelnie - természetesen csak akkor, ha ez az adott termék szempontjából jelentőséggel bír. Lássuk a legfontosabbakat:
- A termék minőségi és mennyiségi összetétele, műszaki jellemzői, tartozékokra vonatkozó információk.
- Méret, nettó (csomagolás nélküli) mennyiség, tömeg az adott árura alkalmazandó mértékegységben, esetleg darabszámban. Látnunk kell a címkén a nettó tömeget (amely a csomagolás nélküli tömeg).
- A minőség megőrzésének időtartama, az előállítás módja és időpontja. Az előrecsomagolt élelmiszereken fel kell tüntetni a gyártási és eltarthatósági időt, általában az alábbi kétféleképpen lehet címkézni:
- A gyártási dátum plusz a szavatossági idő, például a gyártási dátum: 2018. október 01., eltarthatósági idő 6 hónap.
- Az előállítás dátuma plusz az előrecsomagolt élelmiszer eltarthatósági idejének érvényessége, például: előállítás dátuma: október 01., eltarthatósági idő 2019. január 01-ig.A dátum címkézés nem járul hozzá beillesztéshez, make-up nyomtatáshoz vagy hamisításhoz, utal a meglévő címkék nem megengedett manipulálására. Az eltarthatósági időt általában a "legjobb elfogyasztani (inni) …… előtt" formában jelölik. A dátumot az év, a hónap és a nap sorrendjében kell feltüntetni, és ha nem ebben a sorrendben van feltüntetve, akkor a dátumcímkézés sorrendjét is fel kell tüntetni.
- A használathoz, alkalmazáshoz szükséges legfontosabb tudnivalók, pl. tárolás módja. Az előrecsomagolt élelmiszerek címkézésén fel kell tüntetni a tárolási feltételeket.
- A használattól várható előnyök, eredmények.
- Minőségi osztályba sorolás. Ha az élelmiszerre alkalmazott megfelelő termékszabvány egyértelműen előírja a minőségi osztályt, a minőségi osztályt fel kell tüntetni. A minőségi szint feltüntetésekor a termékszabvány az irányadó.
- Energiafelhasználásra vonatkozó adatok.
- Használattal járó kockázatok, veszélyek - akár piktogram formájában is.
- Annak ténye, hogy az előírt biztonsági követelményeknek a termék megfelel.
- Környezeti hatás, környezetkímélő jelleg.
- Engedélyszám (engedélyköteles áru esetében).
- A termék igényeinek megfelelően jelölheti a termék tételszámát.
🍊MacPherson Éva - Az élelmiszerek szénhidrát tartalmának értelmezése
Speciális előírások terméktípusonként
Bizonyos áruk címkézésére - azok egyedi tulajdonságainak köszönhetően - sajátos szabályok vonatkoznak.
Élelmiszerek
Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó rendelkezések uniós szinten kerültek szabályozásra, ezeket Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete tartalmazza. Az élelmiszereken a megjelölés elhelyezhető közvetlenül a terméken, annak csomagolásán vagy egyéb módon, valamilyen kísérő dokumentumon is.
Összetevők listája
Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat előállítás kori tömegük csökkenő mennyiségi sorrendjében az "Összetevők" szót követően kell feltüntetni. Az "összetevők" vagy "összetevők listája" szavakkal kell vezetni. Ha a folyamat során felhasznált nyersanyagok más összetevőkre változtak (például bor, szójaszósz, ecet és más erjesztett termékek), az "összetevők" vagy "összetevők listája" helyett a "nyersanyagok" vagy "nyersanyagok és tartozékok" kifejezést lehet használni.
A feldolgozási segédanyagokat nem kell címkézni. Az élelmiszer-előállítás vagy -feldolgozás során hozzáadott vizet az összetevők listáján fel kell tüntetni. Az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni az összetevők listáját, és az egyetlen összetevőt tartalmazó előrecsomagolt élelmiszereken is fel kell tüntetni az összetevők listáját. Az összetevők listáján szereplő különböző összetevők nevének szintén meg kell felelnie az élelmiszer-elnevezésekre vonatkozó követelményeknek, az élelmiszer-adalékanyagokat az élelmiszer-adalékanyagok köznapi nevével kell jelölni.
Ha egy összetevő két vagy több más összetevőből álló összetett összetevő (kivéve az összetett élelmiszer-adalékanyagokat), akkor az összetevők listáján fel kell tüntetni az összetett összetevő nevét, majd zárójelben fel kell tüntetni az összetett összetevő eredeti összetevőit, a hozzáadás csökkenő sorrendjében. Például babpasztatöltelékes kenyér összetevői: búzaliszt, babpasztatöltelék (vörösbab, cukor, étkezési növényi olaj, ragasztott rizsliszt), víz, cukor, margarin, élesztő, só.
Adalékanyagok és színezékek
Az élelmiszer-adalékanyagokat hitelesen fel kell tüntetni, de az "élelmiszer-adalékanyagok" meghatározása nem kötelező. Minden élelmiszer-adalékanyagot fel kell tüntetni a funkcionális kategóriák nevével és nemzetközi kódokkal (INS-számok). Ha egy bizonyos élelmiszer-adalékanyagnak nincs megfelelő nemzetközi kódja, vagy ha az allergén anyagok címkézése ezt megköveteli, akkor a specifikus neve is feltüntethető. Például a "Foszfolipidek" kifejezhető "Szójabab-foszfolipidek"-ként.
A gyártó és kezelő vállalkozásoknak a funkcionális kategóriák neveit a termékekben lévő élelmiszer-adalékanyagok tényleges funkcióinak megfelelően kell megjelölniük. Kettőnél több azonos funkciójú élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek jelölése történhet az egyes adalékanyagok egyedi nevével; vagy választhatják, hogy először a funkcionális osztály nevét, majd az egyes adalékanyagok egyedi nevét vagy a nemzetközi kódot (INS-számot) jelölik. Példák: "Carrageen, guargumi", "Sűrítőanyag (carrageen, guargumi)" vagy "Sűrítőanyag (407,412)". Ezeken kívül még fel kell tüntetni az édesítőszert, illetve egyes színezékeket - ha tartalmazza a termék.
Allergének
Kötelező jelölni az allergén információt. Ezek általában vastagon szedett betűvel vannak írva. Az allergén anyagok kiválaszthatók az összetevők listáján, könnyen azonosítható az összetevő neve közvetlenül jelölve, mint például: tej, tojáspor, szójabab foszfolipidek stb.; kiválaszthatók az összetevők listája melletti helyen is, hogy kérdezzenek, mint például: "Tartalmazza ……", stb.
Abban az esetben, ha egy allergén anyagot nem tartalmaz egy összetevő, de ugyanabban a műhelyben vagy ugyanazon a gyártósoron más, az allergén anyagot tartalmazó élelmiszereket is gyártanak, így az allergén anyag bekerülhet az élelmiszerbe, az összetevők listája melletti pozícióban a "tartalmazhat ……", "Nyomokban tartalmazhat ……", "Ez a gyártósor ……-t tartalmazó élelmiszereket is feldolgoz", stb.
A nem előrecsomagolt élelmiszereknél a legfontosabb, amiről a vevőnek még a vásárlás előtt tájékoztatást kell kapnia: az allergén információ. Ez történhet több formában, mint táblára kiírva, étlapon feltüntetve, vagy szóban kérhetünk tájékoztatást - ez esetben látnunk kell egy táblát arról, hogy hogyan tehetjük ezt meg.
Tápérték jelölés
Kötelező feltüntetni a tápérték jelölést, amely 100 g-ra vagy 100 ml-re nézve kell megadni. Ezen belül látnunk kell a zsírt - amelyből telített zsírsavak mennyiségét is meg kell adni -, a szénhidrátot - amelyből cukor mennyiségét külön fel kell tüntetni -, és a fehérje, só tartalmat.
A nem csomagolt termékeknél még további tápanyag információkat is kaphatunk a boltban, cukrászdában, hentesnél, mert azt ismerniük kell az ott dolgozóknak. A tápértéket jól látható helyen, a fő látómezőben elhelyezve kell feltüntetni, ezen belül az energiatartalomra és a fő tápanyagokra, egyebek mellett a fehérjékre, zsírokra, szénhidrátokra, rostokra és a koleszterinre, valamint a vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó adatokat.
Imitátumok és származás
Nagyon fontos, hogy a vevő megtévesztésének elkerülése érdekében meg kell nevezni az imitátumokat a terméken, például: virsli műbélben, tejszínhab növényi zsiradékkal. Egyes termékeken a forgalmazó adatai mellett a származás vagy eredet helyének adatait is fel kell tüntetni, amennyiben ezek meg nem adása félrevezetné a fogyasztót az adott élelmiszer származása tekintetében.
Besugárzott élelmiszerek és alkoholos italok
A besugárzott élelmiszer a radioizotópos sugarak vagy az elektrongázpedálok által generált elektronsugarak használata, a besugárzott élelmiszer-feldolgozás dózisának biztonsági követelményeivel összhangban. A besugárzott élelmiszert az élelmiszer nevének mellékletében a "besugárzott élelmiszer" felirattal kell jelölni. Az alkoholos italok esetében térfogatszázalékban meg kell adni a tényleges alkoholtartalmat.
Nem előrecsomagolt élelmiszerek
A nem csomagolt élelmiszerek közé tartoznak:
- A boltban a vevő távollétében csomagolt termékek, mint a csomagolt sült csirke.
- A boltban kimért és ott a vevő kérésére csomagolt termékek, mint a felvágottak, sajtok.
- Csomagolás nélkül található áruk a boltban, mint a zsemle, kifli.
Ezen termékek esetében a legfontosabb az allergén információk megfelelő biztosítása.
A címkeinformációk hasznosítása
Hogyan tudjuk hasznunkra fordítani ezt a sok információt?
- Rosttartalom: Megtalálhatjuk a magasabb rosttartalmú termékeket. Igaz, ezt csak ajánlott feltüntetni a címkén, de szerencsére a legtöbben már rajta van.
- Energiatartalom: Hasonlítsuk össze a hasonló termékeket és válasszuk az alacsonyabb energiatartalmút.
- Telített zsírsavak, transzzsírsavak, só és cukor: Kereshetünk olyan termékeket, amelyek alacsonyabb telített zsírsav-, transzzsírsav-, só- és cukortartalmúak.
- Összetevők listája: Megnézhetjük az összetevők listáját. Egy egyszerű szabály: minél kevesebb összetevő, annál jobb.
- Allergének: Amennyiben allergiásak vagyunk, most már szerencsére könnyen tájékozódhatunk az élelmiszer jelöléseken.
A csomagok címkézése
A címkézésre vonatkozó szabályok ismertetése során röviden érdemes kitérni arra a tényre, hogy nem csupán magukon a termékeken, hanem az egyes áruk csomagolásán is gyakran találkozunk bizonyos jelzésekkel, piktogramokkal. Ezek a szállítókon kívül a fogyasztók számára is fontos, kiegészítő információkat hordoznak a termék jellegéről, valamint a betartandó kezelési utasításokról. Ezek a szimbólumok nemzetközi szabványoknak megfelelően alkalmazandók, így mindenki azonnal felismeri azok jelentését.
Míg tehát a csomagolási jelzések szerepe elsősorban a szállítás során jelentős, addig a termékcímkék közvetlenül a fogyasztókat szólítják meg, számukra adnak olyan tájékoztatást, ami az adott áru biztonságos használatához elengedhetetlen.
