A Nap a Föld életének és időjárási jelenségeinek alapvető mozgatórugója. Ahhoz, hogy megértsük, mikor és miért süt ki a nap, elengedhetetlen a csillagunk szerkezetének, működésének, valamint a földi légkör dinamikájának alapos ismerete.
A Nap szerkezete és energiatermelése
A Nap alapvetően két nagy részre osztható: légkörére és a belsejére. A csillagmag hőmérséklete 15-20 millió K, ahol a magfúzió zajlik. Másodpercenként 500 millió tonna hidrogénatommag egyesül héliumatommagokká. A folyamat során némi tömegfelesleg marad vissza, ami energiává alakul át az Einstein-féle híres E = mc2 képlet alapján. A Nap már ötmilliárd éve ragyog, s valószínűleg még legalább ennyi ideig bírja a jövőben.
A Nap belseje belülről kifelé három részre tagolható: a magra, a röntgensugárzási zónára és a konvektív zónára. A röntgensugárzási zónában az energia igen lassú úton halad kifelé: 50 millió évbe is beletelhet, amíg a mag külső pereméről a felszínre jut. A konvektív zónában az energiatovábbítást a napanyag áramlása, az ún. konvekció biztosítja: a forró gázok felfelé tartanak, miközben a hidegek lesüllyednek.
A Nap légköre: a sugárzás forrása
A Nap légköre három részre tagolható: fotoszféra, kromoszféra és napkorona. A fotoszféra tulajdonképpen a Nap felszíne, egy 400 km széles zóna, melynek hőmérséklete 5800 K. A szemünkbe érkező sugárzás zöme (kb. 90%-a) ebből a rétegből származik. A fotoszféra leglátványosabb képződményei a napfoltok, melyek keletkezését a mágneses térerősség megnövekedése okozza. A napfoltok száma időben változó, ebben a változásban megfigyelhető egy 9-13 éves, átlagosan 11,2 éves ciklikusság.
A kromoszféra a fotoszféra felett húzódó réteg, melyet gyakran "a színek rétegének" neveznek. Felette helyezkedik el a napkorona, amely a csillag legkülső tartománya, hőmérséklete egy-két millió K. A koronából indul ki a napszél, amikor a korona anyaga kifelé irányuló áramlást végez.
Időjárási dinamika a Földön
A napsütés megjelenése vagy elmaradása a Földön nem csupán a Nap aktivitásától, hanem a földi légkör aktuális állapotától is függ. A szerda is borult és párás idővel indul, szerdán délutánig még borult lesz az ég. A nap második felében napsütésre is lehet számítani, a borult idő után ez igazi felüdülés lesz.
Az időjárási előrejelzések gyakran említenek kettős fronthatást, amely változékony időt okoz. Egy dél felé haladó hideg légörvény is okozhatja a borult, nyirkos időt, ahol a szitálás bárhol kialakulhat. A "hideglégpárnás helyzet" tipikus példája a téli időszaknak, amikor a szürke, nyirkos idő napokig meghatározó marad, és csak lassan oszlik fel a rétegfelhőzet.
Hogyan használják a meteorológusok a műholdakat?
A megfigyelés eszközei
Az IdőjárásRadarral mindig naprakészen lehet követni az eseményeket. Egy pillantással látható, hogy mi fog történni: süt-e a nap, vagy felhők, köd takarja el azt. Az IdőjárásRadarban az eső kék színű, és minél sötétebb a kék, annál erősebb az eső. A fehér havat rózsaszínűre színezték, hogy megkülönböztessék a felhőktől. A kép futtatása után a lejátszás gombra kattintva 5 perces lépésekben követhető az időjárás alakulása Magyarország bármely pontján.
Változások az időjárásban
A meteorológusok előrejelzése szerint a hét folytatásában többé-kevésbé a napsütés válik meghatározóvá. Estétől határozottan elkezd csökkenni a felhőzet északkelet felől, és az éjszaka második felétől már kiderülhet az ég. Holnap az ország nagy részén napos időre számíthatunk, de helyenként kialakulhat rétegfelhőzet, főleg az északkeleti megyékben. Szerdán az ország nagyobb részén fátyolfelhős, több órás szűrt napsütésre van kilátás.
A hajnalban képződött köd és rétegfelhőzet néhol csak lassan oszlik majd fel. Csütörtökön felhőátvonulások várhatók több-kevesebb napsütéssel, majd pénteken szintén felhőátvonulásokra számíthatunk hosszabb-rövidebb napsütéssel, elszórtan hózáporokkal. Szombaton a borult idő után a délutáni órákban már hosszabb-rövidebb időre előbukkanhat a nap.
Hőmérsékleti extrémumok és a légkör
A hőmérsékleti értékek jelentősen ingadozhatnak az adott időjárási helyzettől függően. A legenyhébb délutáni órákban 1 és 5 Celsius-fok közötti értékeket mérhetünk. A december 11-én valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, -20,7 Celsius-fokot 1902-ben jegyezték fel Kalocsán. A hajnali órákban a hőmérséklet -10 és -1 fok közé süllyedhet, de a kevésbé felhős, illetve kevésbé szeles tájakon akár -13 és -11 fokot is mérhetünk. A tájékoztatás szerint ma az ország nagy részén kritériumokat elérő veszélyes időjárási jelenség nem várható, így jelenleg nincs érvényben sem riasztás, sem figyelmeztetés.