Nagy Hidrosztatikus Nyomás (HHP) Technológia Húsokon: Az Élelmiszeripar Innovatív Megoldása

A nagynyomású technológia elvét bemutató ábra

A nyomás fizikai mennyiségének megértése kulcsfontosságú számos tudományterületen, és nem csak a szilárd testek esetében. A nyugvó folyadékokban fellépő nyomás, amit hidrosztatikai nyomásnak nevezünk, alapvető jelenség, amelynek mélyebb ismerete vezetett olyan innovatív technológiák kifejlesztéséhez, mint a nagy hidrosztatikus nyomáskezelés (HHP) az élelmiszeriparban. Ez a technológia, amely az 1990-es évektől kezdett el terjedni, ma már széles körben alkalmazott eljárás élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok tartósítására, valamint tulajdonságaik javítására.

A Hidrosztatikai Nyomás Alapjai

A „hidro” szóösszetételekben vizet, vizest jelent, míg a „sztatika” jelentése nyugvó, egyensúlyban lévő. Így a hidrosztatikai nyomás a nyugvó folyadékokban fellépő nyomásra utal. A folyadékok, akárcsak a szilárd testek, súlyuknál fogva nyomást gyakorolnak az alátámasztási felületre. Ezt a jelenséget egyszerű kísérletekkel is igazolhatjuk, például egy gumihártya kidudorodásának megfigyelésével egy folyadékkal teli edényben. A hártya kidudorodásának mértéke arányos a nyomás mértékével.

A folyadékok esetében a nyomás fogalmának megértéséhez a fizika modellalkotását használjuk fel. Feltételezhetjük, hogy a folyadék rétegekre osztható, és ekkor már a szilárd testeknél tárgyalt nyomás fogalma is alkalmazható. Bár ez egy egyszerűsítés, tükrözi a valóságot és segít a fizikai mennyiség megmagyarázásában és megértésében. Ahogyan egy kis autómodell is az eredeti lényegét, az alakot és a mozgékonyságot mutatja, úgy a folyadékrétegek modellezése is a hidrosztatikai nyomás lényegét fedi fel.

Folyadékrétegek ábrázolása a nyomás változásával

A legfelső folyadékréteget nem nyomja folyadék, tehát itt a folyadék súlyából származó nyomás nulla. Azonban az alatta lévő réteget már egy réteg hordozza, ami egy egységnyi nyomást jelent. A felülről harmadik réteget már két réteg nyomja, ami miatt itt már két egységnyi a nyomás. Ez a folyamat folytatódik lefelé haladva, így a legalsó réteget már az összes felette lévő réteg nyomja, tehát itt a legnagyobb a nyomás. Ebből következik, hogy a folyadékokban a nyomás egyenesen arányos a folyadékoszlop magasságával (h).

Hasonlóképpen belátható, hogy minél sűrűbb a folyadék (ρ), annál nagyobb a nyomása. Gondoljunk például arra, mi történik, ha vizet sóval telítünk, ezzel növelve sűrűségét. A gumihártya megnyúlása ismét nagyobb lesz, jelezve a megnövekedett nyomást. Így tehát a folyadékokban a nyomás a folyadék sűrűségével is egyenesen arányos (p ~ ρ).

A folyadékok nyomása, azaz a hidrosztatikai nyomás két tényezőtől függ és mindkettővel egyenesen arányos: a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől. A mértékegysége ugyancsak Pascal (Pa), mint a szilárd testeknél, ahol 1000 Pa egyenlő 1 kPa-val (kilopascal). Fontos megjegyezni, hogy a hidrosztatikai nyomás nem függ a folyadék színétől, hőmérsékletétől, sem pedig a folyadékot tartalmazó edény alakjától vagy szélességétől.

A Manométer és a Hidrosztatikai Nyomás Mérése

A hidrosztatikai nyomás mérésére a manométer nevű eszközt használjuk. Ez egy gumihártyával ellátott tölcsér, ami egy folyadékot tartalmazó U alakú csővel van összekötve. Ha a tölcsért folyadékba merítjük, az U alakú csőben lévő folyadékszintek megváltoznak. A gumihártyára ható külső nyomás a Pascal-törvény értelmében megjelenik az U alakú csőben is, ami a két szárban lévő folyadékszintek elmozdulását okozza.

A hidrosztatikai nyomás nagyságát a következő összefüggés írja le: p = ρ * g * h, ahol p a hidrosztatikai nyomás, ρ a folyadék sűrűsége, g a gravitációs gyorsulás (az adott helyre jellemző értéke), és h a folyadékoszlop magassága (mélység). Ez a képlet segít meghatározni, hogy egy adott mélységben mekkora a hidrosztatikai nyomás.

Pascal Törvénye és a Hidraulikus Emelő

A hidrosztatikai nyomás egyik legfontosabb elve a Pascal törvénye, amely kimondja, hogy zárt térben lévő nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadék minden pontjában és az edény falára is változatlanul és minden irányban továbbterjed. Ez a törvény adja a hidraulikus emelő működésének alapját.

A hidraulikus emelő működési elve

Egy hidraulikus emelőben, ha egy kisebb A1 felületen F1 erővel nyomunk egy dugattyút, a folyadékban keletkező nyomás (p = F1/A1) továbbterjed a nagyobb A2 felületre, ahol F2 = p * A2 erő hat. Mivel a nyomás mindkét felületen azonos (p = F1/A1 = F2/A2), az A2 > A1 összefüggés miatt F2 > F1 lesz. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb erővel nagyobb súlyt vagy terhet lehet megemelni. Fontos hangsúlyozni, hogy bár erőt nyerünk, munkát és energiát nem.

A Hidrosztatikai Paradoxon

Érdekes jelenség a hidrosztatikai paradoxon, amely azt mutatja, hogy a hidrosztatikai nyomás nem attól függ, hogy a vizsgált pont felett, függőlegesen feltekintve mennyi folyadék található, hanem attól, hogy a nyugvó folyadék vízszintes szabad felszínétől mérve milyen mélységben van a vizsgált pont. Különböző alakú, térfogatú edényekbe azonos magasságig töltve a folyadékot, az edény alján lévő nyomásmérők azonos értéket mutatnak, annak ellenére, hogy az edényekben lévő folyadék súlya eltérő lehet.

Ezt a paradoxont a Pascal-mérleg segítségével is bemutathatjuk. Ha egy ugyanolyan aljú, de különféle tetejű edénybe azonos magasságig töltünk vizet, a mérleg mindig ugyanannyit mutat, függetlenül az edény alakjától vagy szélességétől. A paradoxon feloldása abban rejlik, hogy az edény ferde falai által a folyadékra kifejtett nyomóerő függőlegesen felfelé ható komponense „besegít” a mérleg által a vízre kifejtett tartóerőnek.

A hidrosztatikai paradoxon

Nagy Hidrosztatikus Nyomáskezelés (HHP) az Élelmiszeriparban

A nagy hidrosztatikus nyomás (HHP) technológia egy ultramodern élelmiszer-kezelési és tartósítási eljárás, amelyben a kezelt termékeket extrém hidrosztatikai (víz) nyomásnak vetik alá. Ez a technológia az 1990-es évektől terjedt el, és ma már széles körben alkalmazzák élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok tartósítására, valamint tulajdonságaik javítására. A HHP előnyei közé sorolható, hogy a kezelés során a mikroorganizmusok inaktiválódnak, miközben az élelmiszerek íze, színe és tápanyagtartalma nem változik meg jelentős mértékben.

HHP berendezés sematikus rajza

A HHP eljárás elsősorban a mikroorganizmusokra és enzimekre hat, fehérjedenaturáció, szerkezeti változások, sejtorrősülés és membránkárosodás révén. Ezáltal jelentősen megnő a termékek eltarthatósága, akár 3-10-szeresére is a nem HHP kezelt termékekhez képest, azonos tárolási körülmények között. A HHP kezelés akár 400-600 MPa (megapascal) nyomást is alkalmazhat 1-5 percig, ami a földi légnyomás 4000-6000-szerese. Ez a nyomás csökkenti az élelmiszerek romlását okozó mikroorganizmusok (élesztőgombák, penészgombák, tejsavbaktériumok, E. coli, Listeria, Salmonella, Cryptosporidium) számát gyümölcs- és zöldségtermékekben.

A technológia további előnye, hogy hőkezelés vagy egyéb tartósítószerek alkalmazása nélkül biztosítja a termékek hosszú távú frissességét. A nagynyomású kezelés csökkenti az oxidációt, és megőrzi az élelmiszerek organoleptikus tulajdonságait, mint például az íz, szín és állomány, sokkal hosszabb ideig. Az élelmiszerek csomagolt formában is kezelhetők, ami teljesen kizárja a kezelés utáni utófertőzés lehetőségét. A HHP környezetbarát és szinte hulladékmentes eljárás, mivel a nyomás a lezárt csomagolásokban azonnal és teljes tömegében érvényesül.

HHP Kutatások Húsokon

Visy Anna, a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének (ÉTTI) doktorandusza, Dr. Jónás Gábor egyetemi adjunktus témavezetésével, a nyers húspép minőségi jellemzőire gyakorolt nagynyomású kezelés hatását vizsgálta. Kutatásai azért is kiemelten fontosak, mert a húskészítmények, különösen a vörösáruk és felvágottak minőségét alapvetően a nyers húspép tulajdonságai határozzák meg.

Nyers húspép minták HHP kezelés előtt és után

Visy Anna a MATE ÉTTI nagy hidrosztatikus nyomású élelmiszertartósító berendezésével végezte kutatását. Korábbi eredmények már kimutatták, hogy a hagyományos hőkezelés előtt alkalmazott HHP javítja a húspép funkcionális tulajdonságait. Visy Anna ezért a nyomáskezelésnek a nyers húspép színére, hőkezelési veszteségére, állományára, reológiai tulajdonságaira és a fehérjedenaturációra gyakorolt hatását vizsgálta.

A nyers húspépeket 100, 200 és 300 MPa nyomáson (a földi légnyomás 1000-, 2000- és 3000-szeresén) 5 percig kezelte. Mérései alapján megállapította, hogy a nyomáskezelések hatására a húspép színe világosabb lett, vörös színezete csökkent és fakóbb színezet kialakulása volt megfigyelhető. A 200 MPa nyomás a hőkezelési veszteség változása nélkül jelentősen javította a húspép állományát a kontrollmintához képest.

Visy Anna eredményei azt mutatják, hogy a nyomáskezelés a hagyományos gyártástechnológia hasznos kiegészítése lehet. A 200 MPa nyomáson kezelt húspépek állománya és reológiai tulajdonságai kedvezőbbnek bizonyultak a kontrollmintákhoz képest. Ez az innovatív folyamat növeli a versenyelőnyt azáltal, hogy olyan élelmiszereket is tartósíthatóvá tesz, amelyeket korábban nem. A kutatónő eredményeivel elnyerte a Német-Magyar Társaság és az MTA Agrártudományok Osztálya ezer Eurós Wolfgang Kessler kutatási díját, ami bizonyítja a munka tudományos értékét és újdonságtartalmát. A HHP technológia folyamatos fejlődésével és kutatásával az élelmiszeripar egyre hatékonyabb és fenntarthatóbb módon tudja biztosítani a fogyasztók számára a biztonságos és minőségi élelmiszereket.

tags: #nagy #hidrosztatikus #nyomas #husokon