A paprika igen népszerű zöldség hazánkban. Szinte nincs is olyan házikert, ahol ne teremne legalább néhány tő étkezési vagy fűszerpaprika. Az elmúlt években a különleges chili fajták is hódítanak. Azonban amilyen népszerű, olyan érzékeny is egyben. A paprika termesztése örömteli, de kihívásokkal teli feladat: a paprika palánta betegségek komoly veszteségeket okozhatnak a termésben. A paprika kórokozói lehetnek vírusos, fitoplazmás, baktériumos és gombás betegségek, amelyek ellen csak a tudatos megelőzés és a korai felismerés jelenthet megoldást.
Vírusos megbetegedések és a paprika „mozaik” problémái
A paprikát fertőző növényi vírusok napjainkban is a termésveszteség meghatározó tényezői. Az ellenük való védekezés nem megoldott, alapvetően rezisztens fajták termesztésével, illetve a vírusvektorok elleni védekezéssel csökkenthetjük kártételüket.
Paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV)
A paradicsom bronzfoltosság vírus egyike a legjelentősebb és legszélesebb gazdanövénykörrel rendelkező vírusoknak. A betegség tünetei: a leveleken sárga, később bebarnuló foltok láthatók, ezek kör alakúak is lehetnek. A hajtáscsúcs lehervad, majd elszárad. A száron sötétbarna foltok jelennek meg. A termés egyenetlen felületű lesz, gyűrűs foltokkal. A vírust leggyakrabban a nyugati virágtripsz és a dohánytripsz viszi át. A vírus a lárvában inkubálódik, és a vektorok életük végéig fertőzőképesek.
Uborka-mozaikvírus (CMV)
Hazánkban a „paprika bokrosodás” betegségként is ismert, amely mintegy 30-40%-os mennyiségi veszteséget okoz. A fertőzött növények már palánta korban visszamaradnak a fejlődésben és „bokros” növekedést mutatnak. A levelek elkeskenyednek, aszimmetrikussá válnak, mozaikos vagy „tölgyfalevél” mintázat alakul ki rajtuk. A levéltetvek (pl. Myzus persicae) játsszák a főszerepet a terjesztésben.
Dohány-mozaikvírus (TMV)
A tobamovírusok esetében a talaj, illetve a talajba került növényrészek a fertőzési források. A betegség tünetei: a levélen mozaiktünetek észlelhetők, zöldszínű vagy sárga „kockás” foltok. A száron gyakran csíkszerű, sötétbarna elhalások vannak. A bogyók kisebbek, dudorosak, felületükön folt- vagy csíkszerű elhalások láthatók. Mivel a vírus kertészeti eszközökkel, munkaruhával és öntözővízzel is terjed, a higiéniai rendszabályok betartása elengedhetetlen.
Hogyan készül a fűszerpaprika? – Mozaik
Baktériumos betegségek és a megelőzés fontossága
A paprika baktériumos betegségeinek leküzdése csak megelőző védekezéssel eredményes. A kockázati tényezők (magas páratartalom, 30 °C körüli hőmérséklet, csapadék) megjelenésével el kell kezdeni a védekezést, mely réztartalmú szerekkel lehetséges.
Baktériumos lágyrothadás (Pseudomonas syringae pv.)
A betegség tünete: a bogyón a kocsánytól kiinduló, a bibepont felé terjedő világosbarna rothadás észlelhető. Csak a belső húsos részek és a magház rohad el, a bogyó héja ép marad. A kórokozó a talajról vízcseppek felverődése révén kerül a bogyó felszínére. Védekezésként három-négy éves vetésforgó javasolt, valamint a rothadt bogyók megsemmisítése.
Baktériumos levélfoltosság és varasodás
A levélen először apró, vizenyős, a fonákon kidudorodó foltok láthatók. Később a foltok nagyobbak lesznek, közepük kifehéredik, szegélye sötétbarna lesz. A bogyón 1-2 mm-es, kissé kiemelkedő foltok láthatók, amik később 2-3 mm átmérőjűek lesznek, világosbarna közepük bemélyed, szegélyük sötétbarna, felszakadozott. A fertőzési forrás a vetőmag és a növénymaradványok, ezért jó minőségű, csávázott vetőmag használata kulcsfontosságú.
Gombás betegségek a hajtatásban és szabadföldön
A paprika palánta betegségei elsősorban azok a gombás betegségek, melyek a palántakorú növények gyökérnyakát támadják meg. A pítiumos és a rizoktóniás palántadőlés a leggyakoribb talajlakó gombák által okozott probléma.
Szklerotíniás betegség
A szártőn képződő, eleinte vizenyős, majd elparásodó foltjain fehér, pókháló szerű, majd vattasűrűségű micéliumbevonat látható. A foltok később megnőnek, körülölelik a szárat, a tő hervad, majd elszárad. A fertőzési forrás a talaj, ahol a kórokozó sokáig életképes. A hajtatóház talajának cseréje vagy biológiai növényvédő szerek alkalmazása hatékony megoldás lehet.
Szürkepenész (Botrytis cinerea)
A száron és az oldalhajtásokon először vizenyős, majd szürkésbarna, ovális, elhalásos foltok jelennek meg. A foltok jellegzetesen zónáltak. A virágok vizenyősek lesznek, rajtuk dús konídiumtartó gyep alakul ki. A betegség számára a magas relatív páratartalom és a 22-24 °C hőmérséklet a legkedvezőbb. A növényház rendszeres szellőztetésével csökkenthető a páratartalom.
Integrált növényvédelem és agrotechnika
Az agrotechnika fejlődése a paprikatermesztésben is megteremtette annak a lehetőségét, hogy a kertészek a lehető legnagyobb hozamot érjék el. A zárt termesztőberendezések alatt sokkal nagyobb biztonsággal lehet termelni, valamint jobb minőséget lehet elérni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy zárt térben 100%-ig megvalósítható a komplex integrált növényvédelem, amely magas szintű élelmiszer-biztonságot is jelent.
A paprika kártevői szintén nagyon fontos témakör, hiszen ők nem csupán önmagukban károsítanak, hanem terjeszthetik is a betegségeket. A levéltetvek, a dohánytripsz, a nyugati virágtripsz és a liszteske (üvegházi molytetű) elleni védekezés nemcsak a közvetlen kártétel miatt fontos, hanem azért is, mert vírusvektorként az állomány pusztulását okozhatják. A fonálférgek ellen például kőzetgyapoton történő termesztéssel, a talajtól izoláltan védekezhetünk.
Az egészséges állomány eléréséhez a megelőzés az elsődleges: a vetésforgó betartása, a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése, a megfelelő szellőztetés és a higiéniai óvintézkedések (kéz- és eszközfertőtlenítés) mind-mind a sikeres termesztés alappillérei. A talaj mikrobiológiai életének támogatása, például Greenman Agro készítmények alkalmazásával, szintén segíthet a növények természetes ellenállóképességének növelésében, csökkentve a kémiai növényvédőszerek iránti igényt.
tags: #negyszogletes #mozaik #virus #paprikan