Eljött a karácsony, a díszgömbök sokasága, a fa alatti ajándékcsomagok, szenteste dalai, és persze az ünnepi vacsoraasztal, ahol a kulináris élvezetek mellett anekdoták is asztalra kerülnek. A karácsonyi ünnepkör Magyarországon és szerte a világon is mélyen gyökerezik a hagyományokban, szokásokban és persze az ételekben. Az ételek nem csupán táplálékot jelentenek, hanem szimbólumokat, reményeket és közösségi élményeket is hordoznak. Ebben a cikkben körbejárjuk a magyar karácsonyi vacsora évszázados változásait, jellegzetes fogásait, valamint kitekintünk a nemzetközi karácsonyi asztalokra is. Emellett bemutatjuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) karácsonyi jótékonysági akcióját, amely évről évre segíti a rászoruló családokat.
A Karácsonyi Vacsora Eredete és Szimbolikája
A karácsony a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melynek gyökerei a középkorba nyúlnak vissza. A vallás egészen a 19. századig irányította az ünnepkört, meghatározva a karácsonyi szokásokat. Az ünnep időpontja egybeesett a téli napfordulóval, így a karácsony gyakorlatilag az év egyfajta lezárása volt. Mivel a munka szünetelt, a családi ünnepek és pihenés hónapja volt, hiszen az egyház tiltotta a munkát, persze ez alól mindig akadtak kivételek. A napjainkban fogyasztott karácsonyi vacsora menüje ugyan tartalmaz hagyományos, mágikusnak hitt alapanyagokat, fogásokat, de sokat változott az elmúlt évszázadokban. A bőséges lakoma a következő év jómódját, gazdagságát volt hivatott elősegíteni. A karácsonyi vacsora minden egyes fogása, vagy annak egy vagy több alkotórésze szimbolikus volt régen.
A 18. és 19. században az egész karácsonyi ünnepkör arról szólt, hogyan lehet a következő év bőségét és egészségét garantálni egy kis mágia segítségével. Eleink előnyben részesítették azokat az ételeket, amelyek a babona szerint bő termést és bőséget ígértek; az ételek mellé gyakran gabonamagvak, szalma és széna is került az asztalra, a jövő évi bőség megalapozását szimbolizálva. Egyes helyeken például a fokhagymát mézbe, majd borsba mártották, ezt ették vacsora előtt. A méztől kedvességet, a borstól pedig erőt vártak a következő esztendőre. A fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő kombinációtól joggal várhattak egészséget. Az összetartozást erősítő szokás volt az almát annyi cikkre vágni, ahányan körbeülték az ünnepi asztalt. Mindenki evett egy darabka almát, hogy a jövőben is együtt maradjon a család. Az étkezés végeztével a családtagok között szétosztottak egy almát, hogy a család mindig összetartson, a karácsonyi asztalon maradt morzsákat pedig összeszedték és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek.
A katolikusok böjtje december 24-én is tartott, csak az éjféli szentmise után láttak neki a lakomának. Meg is adták a módját, húst hússal ettek. Asztalra került a töltött káposzta, a disznótoros finomságok, a hurka, a kolbász, a füstölt húsok. Karácsonykor a legszegényebbek is igyekeztek többféle ételt az asztalra tenni. A saját maguk által nevelt disznó ekkorra már szép nagyra hízott, így a karácsony előtti időszakban megejtették a disznóvágást. Hűtő hiányában a húst sózással és füstöléssel tartósították. A hús mellett nagyon fontos elem volt kenyér és a kalács. Ha ezekből ettek az ünnepi asztalnál, az a hagyomány szerint biztosította, hogy a családnak a következő években is bőséggel jusson ezekből.
Népszerű magyar karácsonyi ételek (Magyar Karácsonyi Ételek)
A Magyar Karácsonyi Menü Fejlődése
A dédszüleink, nagyszüleink korában máshogy nézett ki a karácsonyi menüsor, mint manapság. Ami talán közös a két korszak ételei között, az a hal, a diós és mákos sütemények, illetve a gyümölcsök. Száz éve karácsonykor hús szinte egyáltalán nem került az asztalra, a hal megengedett volt, de inkább hüvelyeseket, sült tököt fogyasztottak. Ezeknek mind szimbolikája volt.
A hal csak a 20. században került be a menübe, kezdetben a tehetősebb családoknál. A hal böjti ételnek számított, így szenteste nyugodtan lehetett enni belőle, nem kellett megvárni az éjféli misét. A hal pikkelyei a pénzt, a gazdagságot szimbolizálják. Szintén a 20. században kaptak egyre nagyobb szerepet a szárnyasok a karácsonyi vacsoránál. Gyakori fogás a sült csirke, kacsa, vagy az egészben sült pulyka, valamilyen aszalt gyümölccsel vagy fűszeres töltelékkel. Kedvelt lett a libamáj is, amit sokan csak ünnepkor engedhetnek meg maguknak.
Napjainkban a hagyományos ünnepi ételek főként a paraszti étkezési szokásokhoz kötődnek, például a mákos guba vagy az elmaradhatatlan bejgli. A halászlé is ilyen, amit, ha az év többi részében kevésbé is fogyasztunk, karácsonykor biztosan az ünnepi asztalra kerül. A halételek mellett számos más étel is terítékre kerül. A rántott hús és a töltött káposzta szintén elválaszthatatlan része a karácsonyi menünek hazánkban, bár a sült pulyka is egyre elterjedtebb, amit az angolszász karácsonyi hagyományokból vettünk át. Ahány ház, annyi szokás! Vannak olyan ételek, amelyek szinte minden magyar karácsonyi asztalon ott vannak. Nálunk például elmaradhatatlan étel a halászlé és a rántott ponty is. Mindig készül mákos guba és diós és mákos bejgli is. És persze még sok minden más, főleg, ha vendégeket is várunk.
Édességek és Sütemények
A tartalmas ünnepi vacsora után előkerülnek a desszertek is. Sok helyen továbbra is elmaradhatatlanok a nagyanyáink receptje alapján készülő retró sütemények. Élükön a bejglivel és a mákos gubával, ami elmaradhatatlan kelléke az ünnepi asztalnak. Tölteléke szintén szimbolikus: az apró mákszemek bőséget, gazdagságot, a szép dió egészséget és jólétet jelent. A mézeskalács sütés évszázados hagyomány, ami a díszítéssel együtt jó móka és a közös élmény szerzés fontos foglalatossága. A mézeskalács készítésénél elég egyszerű helyzetben vagyunk, mert készen megvásárolhatjuk a mézeskalács fűszerkeveréket. Az ízletes keveréket akár házilag is elkészíthetnénk, de gyorsabb készen megvásárolni. A nevével ellentétben használni nem csak mézeskalácshoz tudjuk, sokféle sütemény, sőt még lekvár ízét is megbolondíthatjuk vele.
Természetesen nem megyünk el szó nélkül a magyar családok legfontosabb és legismertebb édessége, a szaloncukor mellett. A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet sok országban nem is ismerik, ellenben a magyar cukrászok már a 19. század első harmadában készítették. Az édesség neve onnan eredeztethető, hogy régen a karácsonyfát a legtöbb lakásban a fogadószobában, avagy a szalonban állították fel.
A modern karácsonyi süteményekben a téli fűszerek és gyümölcsök dominálnak: fahéj, vanília, rum, narancs, gyömbér, citrom vagy kardamon.
Ünnepi Italok
Az ételek mellett az italoknak is figyelmet kell szentelni, nélkülük sem lehet teljes a karácsonyi vacsoraasztal. Vannak kikophatatlan klasszikusok, amelyek kimondottan a karácsony illatának, „ízének” számítanak. Forralt borral minden adventi vásáron találkozhatunk, és mivel gyorsan, egyszerűen elkészíthető, otthon is előszeretettel fogyasztjuk. Kiváló védőital hideg ellen, ízvilága pedig, a narancs, a fahéj, a szegfűszeges aromái, hozzátartozik az ünnep hangulatához. A forralt borok, almaborok és ciderek története messzire nyúlik, már a kelták is főzték a novembertől januárig tartó téli ünnepségek idején. Nagy, közös edényben főzték, és közösen itták meg. A magyar hagyományok szerint is bőséget, egészséget ígért a következő évre a karácsonykor fogyasztott bor.
Ezen kívül a puncsot sem hagyhatjuk ki az ünnepi italok sorából. Története egészen a 17. századra nyúlik vissza. Sokáig a sör jelentette számukra az egyetlen gyógyírt a folyamatos hánykolódás ellenszereként, azonban a sör vagy idő előtt elfogyott, vagy megbuggyant a hosszú, több hónapos, vagy akár több éves hajóút alatt. A kétségbeesett, már-már delíriumtól gyötört matrózok helyi alapanyagok felhasználásával feltaláltak egy italt, melyet manapság puncsnak nevezünk. Később népszerűek lettek a koktélok vagy likőrök. A tojáslikőrt korábban tejpuncsnak nevezték, fahéjjal vagy szerecsendióval szolgálták fel. Egyelőre kevésbé elterjedt ünnepi ital, és a szilvesztertől eltekintve inkább nyári bulikon fordul elő, de más téli alkalmakkor is érdemes az asztalra tenni egy tál bólét.
Karácsonyi Vacsora Szokások: Magyarország és a Világ
A néphagyomány szerint december 25-én következett a karácsonyi ebéd, vagy ünnepi vacsora. A Jászságban például a böjti ebéd hétféle ételből állt: pálinkaivásból, fokhagymanyelésből, habart bablevesből, mézes-mákos csíkból, aszalt szilvából, aszalt almából, dióból és sült tökből. Általában elsőnek az ostyát ették, utána jöhetett a fokhagyma, alma. Karácsonykor a dióevés szinte egész Magyarországon ismert volt, talán ezt a szokást még ma is tartja a legtöbb család. Az egészséges dió egészséget, a rossz dió betegséget jósolt. A hüvelyesek, sült tök, valamint a hal a következő év pénzbőségét jelentette.
Ahogy haladunk előre az időben, úgy változnak a szokásaink, veszünk át ételeket más nemzetektől. Manapság már szinte minden alapanyag a rendelkezésünkre áll, de régen nem ez volt a helyzet. A 19. századig a családok asztalán ritkán volt hús, ezért karácsonykor igyekeztek olyan ételeket enni, ami különlegességnek, ínyencségnek számított - ez túlnyomó többségben húsétel volt. Általános hiedelem volt, hogy a karácsonyi asztalra minden ételt felpakoltak és a gazdaasszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai nem lettek volna jó ülősek. Magát a karácsonyi asztalt, a terítőt és a rápakolt ételeket is, de még az asztal alá rakott tárgyakat, eszközöket is különleges mágikus hatalommal ruházták fel. Átitatódott minden a karácsony szentségével, magát a karácsonyi abroszt csak egyetlen ünnepi alkalomra használták, később vetőabroszként funkcionált, hogy bő termésük legyen egész évben.
Nézzük meg, hogyan ünneplik a karácsonyt más országokban, és milyen ételek kerülnek az asztalra:
Franciaország: A francia karácsonyi menü, a Le Réveillon, hagyományosan az éjféli mise után szolgálják fel. Nincs egyetlen, az egész országra jellemző karácsonyi fogás, a régiók nagy mérete miatt eltérőek a szokások. Elsőként kacsamájjal, libamájjal, osztrigával vagy füstölt lazaccal kezdenek, ami után jön a főétel, ami egy gesztenyével töltött liba vagy egyéb sültek. Desszertnek pedig mindenképpen Bûche de Noël-t szolgálnak fel, ez lényegében egy csokoládés „fatörzs”, amiben isteni töltelék található.
Spanyolország: A spanyolok is későn esznek, habár nem annyira későn, mint a franciák, ugyanis hagyományosan a karácsonyi vacsorát este 22:00-24:00 között szolgálják fel. Ahogy minden étkezésüket, ezt is egy kis tapassal kezdik, ami általában egy kis sajt, kenyér, pástétom vagy/és sonka. Főételnek pedig nagyon népszerű, főként a part menti területek mentén, a tenger gyümölcseiből készült leves.
Németország: A német karácsonyi vacsora ételei is eltérhetnek régiónként. De a két legnépszerűbb német főfogás a liba és a ponty, amit párolt zöldséggel, krumplival, illetve savanyú káposztával fogyasztanak. Az ország leggyakoribb karácsonyi süteménye a Stollen, de nagyon gyakori, akár a karácsonyt megelőző időszakban is a gyümölcskenyér készítése. Továbbá viszont Bajorországban, az ország déli részén, akár bajor virsli és krumplisaláta is kerülhet a karácsonyi asztalra, amihez desszertként mézeskalácsot szolgálnak fel.
Nagy-Britannia: Az angoloknál nem beszélhetünk karácsonyi vacsoráról, csak karácsonyi ebédről, mivel ők kora délután tartják az ünnepi ebédet, hogy meg tudják hallgatni a királynő háromórai beszédét. Hagyományosan sült libát készítenek karácsonykor, de a liba helyét egyre inkább kezdi átvenni a pulyka. Ilyenkor készítik el a híres Yorkshire pudding-ot is, ami közhiedelemmel ellentétben nem édes, hanem sós. A tradicionális brit karácsonyi vacsora szerves része a pulyka- vagy libasült. Azonban a madárinfluenzajárvány idén is keresztbe tehet az ünnepnek. Nemrég szigorú szabályokat léptettek életbe a madárinfluenza miatt a szigetország több részén. Ennek lényege, hogy az 50 példánynál nagyobb állatállományt tartó telepeken kötelező a zárt tartás.
Dánia: A dániai ünnepi vacsora egyik fő étele a gyümölcsökkel töltött kacsa vagy liba, amit barna mártással, vörös káposztával és burgonyával fogyasztanak. Desszertek közül pedig mindenképpen meg kell említeni az aebleskivert, ami nem más mint egy töltött fánk. A másik népszerű karácsonyi desszert a risengrød, ami lényegében tejberizs, amihez mandulát, tejszínt, vaníliát és meggy szirupot adnak, továbbá pedig tesznek bele egy darab meghámozott mandula szemet is, és aki azt megtalálja, kap egy ajándékot. A dánoktól például a sült kacsát honosítottuk meg ünnepi ételként, angolszász vidékről érkezett a pulyka, a töltött libanyak a franciák kedvenc karácsonyi étele.
Svédország: Svédországban a karácsonyi vacsorakor a Smörgåsbord a legnépszerűbb, ami lényegében annyit jelent, hogy svédasztal, amire kerül karácsonyi főtt sonka, kolbász, tojásos szardellakrém, heringsaláta, pácolt hering, májpástétom, burgonya, rozskenyér és még húsgolyók is.
Csehország: A csehek hagyománytisztelő emberek, ezért nem meglepő, hogy még mind a mai napig sokan vannak, akik megtartják a karácsony előtti böjt időszakát is, és karácsony napján is csak egy kevés édes sütit esznek a vacsora előtt. Vacsorának pedig hallevest szolgálnak fel, de ez nem igazán hasonlít a mi halászlevünkre, már abban sem, hogy a cseh halleves az egyáltalán nem csípős, mint a halászlé. Fő fogásként pedig sült pontyot szolgálnak fel krumplisalátával. Itt még meg kell említeni azt is, hogy nálunk itt Felvidéken is népszerű ez a menüsor.
Olaszország (déli rész): Az ország ezen részén a karácsonyi vacsorát La Vigilia-nak nevezik, ez annyit jelent, hogy a hét hal ünnepe. Ebből is kifolyólag nem meglepő, hogy a vacsora középpontjában a halak, illetve a különböző tenger gyümölcsei vannak.
Litvánia: A litvániai karácsonyi vacsorára egy dolog biztos, hogy nem igaz, mégpedig az, hogy szerény lenne, mivel 12 féle ételt kell felszolgálniuk a karácsonyi vacsorakor a hagyomány szerint, és ezek egyike sem tartalmazhat húst, esetleg csak halat. A halak közül kedvelt a hering, amit répával, almával, gombával vagy céklával készítenek.
Ukrajna: A karácsonyi vacsora ebben az országban, bizonyos pontokban hasonlít a litvánra és a csehre is. Elsőként itt is 12 fogásból áll az ünnepi vacsora, ami a 12 apostol miatt van így, de viszont manapság már ezt a számot egyre inkább a vendégek számától teszik függővé. Továbbá pedig itt se szerepel hús a karácsonyi fogások közt. A vacsora első eleme egy zöldséges, céklás borsch leves (manapság már tesznek bele marhahúst is), amit sült hal követ, ami készülhet heringből, de akár pontyból is. Desszertnek pedig mindenképpen mákos gubát vagy valamilyen egyéb mákos süteményt szolgálnak fel.
Görögország: Görögországban nagy hagyománya van a karácsonyi vacsorának. Itt mindenképpen meg kell említeni a Krisztopszomó-t (Χριστόψωμο), ami egy kereszttel díszített karácsonyi kenyér. Főételként pedig töltött pulykát vagy malac illetve báránysültet fogyasztanak. Desszertnek pedig egy mézes-diós süteményt készítenek.
Belgium: A belga családok hagyományosan háromfogásos vacsorát készítenek. Előételként vagy halakat vagy rákféléket fogyasztanak, majd ezek után sült pulykát vagy vadhúst fogyasztanak.
Izland: Izlandon az ünnepi asztal középpontjában a hamborgarhryggur van, ami disznóhúsból készült főétel, ami leginkább a főtt sonkára emlékeztet. Köretként pedig leginkább hangikjöt szoktak fogyasztani, ami lényegében ecetes vöröskáposzta.
Bulgária: Ebben az országban hagyományosan bableves (bob csorba) kerül az asztalra, amit babbal, répával, paradicsommal, darabokra vágott hússal, hagymával és paprikával készítenek, de mehet bele akár krumpli is. A bolgároknak van még egy hagyományos karácsonyi kenyerük is, amit koledna-nak hívnak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jótékonysági Akciója
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezete, illetve munkatársai rendszeresen részt vesznek a nagyszabású Cipősdoboz Akcióban, melyet idén már 14. alkalommal rendeznek meg. A Kamara által felajánlott, összesen 950 ezer forint értékű utalványok egy részéből a Baptista Szeretetszolgálat a cipősdoboz ajándékcsomagokba vesz édességet, másik részéből pedig mintegy kétszáz rászoruló család karácsonyához járul hozzá élelmiszercsomagokkal. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 950 ezer forint értékben adományoz élelmiszervásárlási utalványt rászoruló családok részére a karácsonyi Cipősdoboz Akció keretében. Az utalványokat a kamara vezetői már átadták a szervezőknek. Mindemellett a Kamara munkatársai idén is gyűjtenek cipősdobozokat. Hagyománya van már ennek a NAK-nál, például két éve, 2015 karácsonyán ötszáz cipősdoboz gyűlt össze, amelyek azután szintén rászorulókhoz kerültek. Ezzel a kezdeményezéssel a NAK nemcsak a magyar agráriumot képviseli, hanem aktívan hozzájárul a társadalmi felelősségvállaláshoz is, példát mutatva a közösségi összefogás erejéből.
tags: #nemzeti #agrargazdasagi #kamara #karacsonyi #vacsora