A tavaszi virágok színes forgataga minden kertes házban élő álma, de a hagymás virágok szépsége nem korlátozódik csupán a tavaszra. Megfelelő tervezéssel és gondoskodással egész évben gyönyörködhetünk a különböző hagymások pompájában. Bár az ültetés egyszerűnek tűnhet, fontos szabályokat érdemes szem előtt tartani, hogy a befektetett energia után a jutalmunk ne maradjon el: csodálatos virágmezővel köszönthetjük majd a jó időt, vagy épp a hűvösebb évszakokba csempészhetünk színt.
Az Ültetés Optimális Ideje: Időpontválasztás és Kártevők
A néphagyomány szerint az optimális ültetési idő szeptemberre, az iskolakezdés időszakára tehető a tavaszi virágok esetében. Ugyanakkor ebben a hónapban még gyakoriak a meleg, kora őszi napok. Habár ez a körülmény nem okoz problémát a hagymáknak, ilyen időjárásban a kártevők, mint például vakondok, pockok és egyéb állatok, könnyen kárt tehetnek a hagymaállományban. Ezért a legegyszerűbb, ha az október folyamán, a fagyok elérkezte előtt végezzük el a munkát. Fontos megjegyezni, hogy a kora tavasszal virágzó hagymásokat, mint a nárcisz, a krókusz, a jácint vagy a tulipán, az első fagyok beállta előtt el kell ültetni. Ehhez szeptemberben és októberben pont időben vagyunk, de a fagyosszentek után már nem érdemes ezeket a hagymásokat beültetni. A legnépszerűbb tavaszi virágok pompázásához ugyanis fagyhatás szükséges.
A nyári hagymás és gumós növények, mint a dáliák, kánák, íriszek, kardvirágok és liliomok, ellenben tavasszal, az éjszakai fagyok veszélyének elmúltával kerülnek földbe. Várjunk azonban még egy kicsit, amíg az éjszakai hőmérséklet újra emelkedni nem kezd. Az ültetést március-áprilisban érdemes elkezdeni.
Minőségi Választék: Honnan és Hogyan Vásároljunk?
Az ősz kezdetével megtelnek az üzletek virághagymákkal, sőt, ilyenkor már az élelmiszerboltok polcain is megjelennek, gyakran kedvező áron. Azonban ne csak az árra figyeljünk, hiszen minőségi különbségek lehetnek a különböző hagymafajták között. A legbiztonságosabb, ha inkább gazdaboltban vagy kertészetben vásárolunk. Dan Dunbar kertszakértő azt javasolja, hogy vásároljuk meg hagymáinkat, amint a boltba kerülnek, vagy online elérhetővé válnak, hogy a lehető legjobb választékot kapjuk. Vigyük haza hagymáinkat, és tároljuk őket száraz és hűvös helyen, amíg készen nem állnak az ültetésre.
A minőség-ellenőrzés fontos része a kézi vizsgálat: óvatosan nyomkodjuk meg a hagymákat. Keressük a kemény, feszes darabokat, puha példányokat ne vásároljunk. Az előrecsomagolt pakkokban néha az ígértnél kevesebb hagyma van, így a zacskón, hálón keresztül tapogatással számoljuk át a hagymákat.
Az Ültetési Hely Kiválasztása és Előkészítése
Napos Oldal: Olyan ültetési területet válasszunk, ahol rendszeresen megfordulunk a kertben. Emellett figyeljünk arra, hogy a választott hely napos legyen, hiszen itt érzik a legjobban magukat ezek a növények. A hagymások nagy részének jó vízelvezetésű talajra és napfényre van szüksége a virágzáshoz. Egyes fajták, mint például a turbánliliom vagy a gumós begónia, azonban az árnyékosabb, félárnyékos helyeket kedvelik.
Jelöljük meg a területet: Az ősszel elkészített hagymás ágyást célszerű valamilyen módon megjelölni. Így biztosíthatjuk, hogy tavasz elején az egyéb munkálatok során nem teszünk kárt az elkészített ágyásban.
Figyeljünk a talaj minőségére: A virághagymák nem szeretik a pangó vizet. A túl nedves földben berothadhatnak, ezért az ásás előtt vizsgáljuk meg a talajt: ha túlságosan agyagos és nyirkos, keverjünk hozzá kevés homokot, ezzel kedvezőbbé tehetjük az állapotát. A hagymások gyakorlatilag igénytelenek az ültetőközegre, de a nagyon kötött talajokat nem viselik el. Olyan földbe kell ültetnünk őket, ami kellőképpen laza. Kis mennyiségű komposzt is jótékony hatású lehet számukra, mivel a növény a szerves anyagban gazdag talajt szereti. A gumókat célszerű ültetés előtt néhány órára vízbe áztatni, majd tőzegbe, tőzeges virágföldbe ültetni. Ha ágyásba telepítjük, akkor is jó, ha a talajba tőzeget keverünk.
A gyomoknak menni kell: Ne feledkezzünk meg az alapos gyommentesítésről sem. Ha a hagymások környezetében gyomok burjánzanak, azok elszívhatják a szükséges tápanyagot és vizet a hagymáktól, ami negatívan befolyásolhatja a növekedésüket és virágzásukat.
Virághagyma lasagne ültetése cserépbe | Tulipán, nárcisz, jácint, hóvirág
Az Ültetés Szabályai: Mélység és Távolság
Az ültetési mélység fajtánként eltérő lehet, de általánosságban elmondható, hogy a hagymákat 10-15 centiméter mélyen kell a földbe helyezni. A hagymák-gumók átlagos ültetési mélysége 10-12 cm, mert a talajban fejlődő résznek meg kell tartania majd a növényt.
- Nárciszok és császárkoronák: Legmélyebbre, bő arasznyira kerülnek.
- Tulipánok és jácintok: 10-15 centiméterre ültethetők, ami legalább háromszor akkora mélység, mint a hagyma.
- Krókusz és kisebb méretű hagymák: Egy ujjhossznyi mélység a megfelelő.
- Liliomok: 15-20 cm mélység ajánlott, miután közöttük vannak akár 2 méter magasra növő és 20 cm-s virágokat is nevelő fajták.
- Nőszirom, dália, begónia, szellőrózsa: Éppen csak a felszín alá kerüljenek. A gumót csak 1 cm földréteggel takarjuk.
A kisebb hagymák és gumók között legalább 5 centimétert, míg a nagyobb hagymák és gumók között célszerű legalább 8-10 centiméteres távolságot hagyni. A kisebb hagymásoknál, mint például a krókusz, akár 20 hagymát is együtt ültethetünk, míg a tulipánokból 4-10, nárciszból 6-10 darabot is tehetünk egy csoportba. A kisebb növényeknél 10 cm távolság javasolt.
Gyakori hiba kezdő kertbarátok esetén, hogy véletlenül fejjel lefelé helyezik el a hagymákat. Ügyeljünk arra, hogy mindig csúccsal felfelé kerüljenek a talajba a gumók. Ha nem így teszünk, a hagyma akkor is kihajt ugyan, de a természetellenes elrendezés kimeríti az energiáit, így gyengébb, kevésbé vonzó virágot eredményezhet.
Ültetés Cserépbe és Dézsába
A hagymás virágok cserépbe és szegély mellé ültetése lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak nyáron, de ősszel és télen is színes maradjon a kertünk és a balkonunk. Cserépbe egész évben ültethetünk virághagymát, a kulcs itt is a hideghatás. Ez lehet a pince hűvöse is, a lényeg, hogy ne fagyjanak el a hagymák. Hűtőszekrényben is tárolhatod a hagymákat ültetésig: nedves faforgács kíséretében helyezd őket egy zacskóba 6 hétre!
Minél nagyobb edényt választunk, annál jobb, hiszen így sokkal több hagymát tudunk elültetni. A hagymák a pangó vizet nem viselik el, elrohadnak. A jó vízelvezetés érdekében a cserepek vagy dézsák alját 5 centiméter vastagon töltsük meg kaviccsal vagy törött cseréppel. Tegyünk a kavics- vagy cserépágyra legalább 5 centiméter vastagságban földet, majd helyezzük el a hagymákat csúcsukkal felfelé. Töltsünk rájuk földet addig a szintig, hogy a föld és a cserép teteje között még legyen 2-3 centiméter. Természetesen nem kell milliméterre pontosan kimérni a rétegeket, de nagyjából tartsuk a méreteket. Arra figyeljünk a növények elhelyezésénél, hogy a kisebb hagymákat ne pont a nagyok fölé helyezzük.
Ültethetünk a cserepekbe egyféle növényt, például az egyik cserépbe tulipánokat, a másikba jácintokat, vagy alkothatunk a különböző növényekkel kompozíciót. Ha azt akarjuk, hogy különböző időben nyíljanak a hagymások, akkor érdemes eltérő tenyészidejű fajokat együtt ültetni.
A nyári hagymások hagymáját, gumóját tegyük néhány órára az ültetés előtt egy tál vízbe, vagy pedig alaposan öntözzük be őket közvetlenül az ültetés után. A bőséges nedvesség gondoskodik a gyors begyökeresedésről.
Gondozás és Teleltetés
Fagyvédelem: Ha az ültetés készen van, vékony komposztréteggel takarhatjuk be az ágyást. A fogcsikorgató hidegek beálltakor azonban ne feledkezzünk el plusz földréteggel, lombhulladékkal óvni a területet, ahol a hagymák pihennek. A gyomok ellen pedig mulcsolással védekezhetünk. Ha cserepekbe ültettünk, a fagy ellen még jó megoldás, ha a cserepeknek keresünk az erkély sarkában vagy a ház fala mellett egy védett helyet, ahol a cserepeket szorosan egymás mellé állítjuk, valamint ha mulccsal takarjuk a földfelszínt (pl. fakéreg). Ha nem tudjuk megoldani a rendszeres öntözést fagymentes időben, kemény hidegek esetén buborékfóliával burkoljuk be a cserepeket és erős ragasztószalag segítségével rögzítsük.
Öntözés: Az ültetést követően nincs szükség azonnali öntözésre, mivel a hagymák rendelkeznek a szükséges nedvességtartalékokkal. Az ültetés után néhány héttel azonban, ha úgy érezzük, hogy a talaj száraz, érdemes mérsékelten öntöznünk. Ősszel és télen fagymentes időben a beültetett növényeket időnként öntöznünk kell, nehogy kiszáradjanak. A virágzás után addig kell öntözni, míg a levélzet vissza nem szárad.
Levirágzott részek eltávolítása: Nagyon fontos a hagymásoknál, hogy mindig csípjük le a levirágzott részt, akár kézzel, akár metszőollóval.
Nyugalmi időszak és tárolás: Az elvirágzás után mindenképp várjuk meg, hogy a levelek is elszáradjanak. Két megoldás létezik a hagymák tárolására:
- Felszedés és tárolás: A növény felszíni részeinek elszáradása után emeljük ki a hagymákat és egy hűvös, száraz, sötét helyen tároljuk őket kartondobozban vagy ládában. Ennek az az előnye, hogy a dézsák felszabadulnak, és ültethetünk helyükre szépen virágzó egynyári növényeket. A következő ősszel pedig kerülhetnek bele ismét a hagymák. Így szinte folyamatos virágzásban lesz részünk.
- A földben hagyás: A másik megoldás, hogy a hagymákat a földben hagyjuk, néha meglocsoljuk, és várjuk a következő tavaszt, hogy újra pompázzanak. A nyáron virágzó díszhagymák hagymáit télre is kint hagyhatjuk, mert jól tűrik a fagyot.
Különleges fajták és tippek
Jácint előhajtatása: Ha kora tavasszal, egészen január, február környékén már szeretnénk illatos jácintokat, akkor nem kell mást tennünk, mint ősszel fogni egy jácinthagymát, berakni egy mezei, egyszerű papírzacskóba, és betenni a hűtőszekrénybe. Itt mintegy plusz 5 fokon tároljuk három hónapig, majd kivesszük, és beültetjük egy cserépbe. Utána egy viszonylag hűvös, tíz fok körüli helyre tesszük, ott öntözzük, szépen gyökeret ereszt, utána pedig kirakjuk a melegbe.
Évelők és hagymások kombinációja: A magasabb növésű hagymás virágokat bátran párosítsuk évelőkkel! A hagymás virágágyat pedig a fokozatosság elve alapján is létrehozhatjuk, hiszen vannak tavasszal, nyáron és ősszel virágzó hagymások is. A nyári hagymásokat minden gond nélkül kombinálhatjuk az ágyásban lévő évelőkkel, amennyiben találunk számukra egy napos helyet.
Apróbb virágok elhelyezése: Az apróbb virágokat, mint a krókusz, a csillaghagyma vagy a hófény, az ágyás elejére, vagy annak jól látható részére célszerű ültetni.
Díszhagymák: A díszhagyma nem hiányozhat egyik kertből sem. Vonzza a méheket és a lepkéket. Az óriás díszhagyma (Allium giganteum) 80-150 cm magasra nő, teniszlabdánál is nagyobb, tömött, lila virágfejeit májustól júniusig hozza. Megszárítva szárazvirágdísz, miután kinyertük belőle a magokat. Alacsonyabb a lila léggömbhagyma (Allium christophii) 30-50 cm-re nő, júniustól júliusig virágzik. Élénk rózsaszín virágú a rózsás hagyma (Allium roseum) ugyanebben az időszakban hozza laza csillagvirágait, magassága 15-30 cm. Az aranysárga hagyma (Allium moly) mindössze 20-30 cm-re nő, sárga virágai májustól júniusig nyílnak. A kéknyelvű hagyma, vagy turkesztáni hagyma (Allium karataviense) maximum 15-25 cm magasságot ér el, vaskos száron ülő virágai fehérek. A díszhagymák a többi nyáron virágzó hagymás, gumós növénnyel ellentétben ősszel ültetendők. Könnyen nevelhetők, télállók, ősszel nem szükséges felszedni a hagymájukat. Az egészen apró termetűektől a hatalmas, magányosan is mutatós fajokig sokféle díszhagyma létezik. Magról és sarjhagymáról egyaránt szaporíthatóak. Csoportosan mutatnak a legszebben.
Liliomok: A liliom a nyáron virágzó hagymás növények illatos királynője, az esküvői csokrok, díszítések főszereplője. Több típusát különböztetjük meg. Balkonládába ültethető törpe változatai is beszerezhetők.
- Fehérliliom vagy Madonna-liliom (Lilium candidum): Ültetési ideje augusztus-szeptember. Bibliai ihletésű festményeken, templomi szobrokon, domborműveken gyakran megjelenik. A tisztaság, ártatlanságot jelképezi. Harang alakú, illatos, fehér, csüngő vagy fölálló virágai június-júliusban nyílnak. A másfél méter hosszúra növő virágszáron 5-20 virág is nyílhat. Napos, meleg fekvés, meszes, humuszos talajt kíván.
- Húsvéti liliom (Lilium longiflorum): A Madonna-liliomhoz nagyon hasonlító faj, de annál alacsonyabbra nő, egyszerre csak 1-4 oldalra néző, fehér, illatos, kehelyszerű virágot hoz. Korábban, július-augusztusban nyílik, és inkább a félárnyékot kedveli.
- Tüzes liliom (Lilium bulbiferum): Közép-Európában őshonos, a természetben is előforduló, fokozottan védett liliomfaj! 60-120 centiméter hosszú szárán 1-3 narancssárga színű virágot hoz, június-júliusban. A szirmok barna pettyesek. Keskeny leveleinek hónaljában barna sarjhagymácskák fejlődnek. Igényei is ültetési ideje a húsvéti liliomhoz hasonló.
- Turbánliliom (Lilium martagon): Nyirkos, sziklás erdőkben hazánkban is előforduló, védett faj. 60-100 centiméter magas száron 6-8 bókoló, turbánszerűen felfelé hajló színű lilásrózsaszín virágokat hoz június-júliusban. Kifejezetten árnyéki növény.
- Hibrid liliomok: Elsősorban vágottvirág-termesztésre nemesítették, de kertünket is díszíthetik.
- Ázsiai hibridek: Élénk, többnyire vörös, sárga és narancssárga színű fajták. Virágaik egymáshoz közel, rövid fürtben ülnek, kelyhük felfelé álló. Magasságuk általában 90-110 centiméter, de vannak köztük alacsonyabb, 70-80 centiméter magas változatok is. Jelesebb képviselői: Alaska, Connecticut King, Sunray, Yellow Giant, és a ritkább rózsaszín színekben pedig a Toscana és a Vivaldi. Ültetési idő: október-november vagy március-április, virágzási idő: június-július. Ültetési mélység: 5-10 cm.
- Keleti hibridek: Nagy, kehelyszerű virágai erőteljes, 120-140 centiméter hosszú száron nyílnak, olykor szorosan egymás mellett, máskor rövid kocsányon. A szirmok legtöbbször tarkák, illatosak. Ismertebb fajtái: Star Gazer, Casa Blanca, Marco Polo, Acapulco.
- LA-hibridek: A húsvéti liliom-fajták (L) elegáns megjelenése, illata és erőteljes szára és az ázsiai hibridek (A) színpompás virágai és hidegtűrése egyesül ebben a típusban. Fontosabb fajtái: Ball Room, Scarlet Star, Moonshine, Suncrest, Pink Glow.
Sáfrányfű (Crocosmia): Könnyen nevelhető, hosszú ideig, őszig nyíló, kis igényű, megbízható hagymás növény. Virágai lángnyelvekre hasonlítanak, lándzsás levelei felállók. Jól társítható sárga és lila virágú évelőkkel, pl. cickafarkkal, napfényvirággal és zsályával. Több fajtája közül talán a legnépszerűbb klasszikus, magas, skarlátvörös virágú 'Lucifer', míg a 'George Davidson' sárga virágú fajta. Narancssárga, csillag alakú virágú a ’Meteor’. Színkeverék is kapható. Hagymagumója erősen sarjadó. Napos, félárnyékos fekvést, jó vízelvezetésű talajt igényel. Kiváló szárazságtűrő. Védett fekvésben takarással átteleltethető.
Dália: Az egyik legváltozatosabb virágformájú és növekedésű növény. A hagyományos nagyvirágú dáliák mellett ismerünk pókvirágú, pompon virágú, kanalas szirmú fajtákat és szimpla virágú törpe változatokat is. Ez utóbbiakat edénybe, balkonládába is ültethetjük. Egész nyáron folyamatosan virágzik. Jó minőségű, előző évben szerves trágyával, komposzttal jól feltöltött talajba, napos, meleg, déli fekvésbe ültessük. Árnyékban virágai elaprósodnak. Több fajtacsoport létezik belőlük a törpéktől az óriásokig. Erre a telepítésnél mindenképp figyelnünk kell! A törpedáliák csupán 30-50 centiméter magasra nőnek, míg a hatalmas termetű és óriási virágú kaktusz-, vagy pompomdáliák akár 2 méteresre is. Az alacsonyabb fajtákat 30×30 cm-es sor- és tőtávolságra ültessük. A nagyokat 60-100 centiméterre egymástól, csoportosan telepítsük.
Frézia: A tavaszi virágcsokrok kedves, illatos vágott virága. Sárga, narancs, lila, fehér színekben pompázik. Egy virágszáron akár 10-15 tölcsér alakú virág is fejlődhet fésűszerű elrendeződésben. Védett fekvésben kertünkben is megnevelhetjük. Kardszerű levelei közül egy hagymából általában 2-3 virágszár fejlődik. Napos, félárnyékos fekvésbe hagymáit csoportosan ültessük, legjobb, ha színkeveréket választunk. Az öntözést meghálálja, de a túlöntözést kerülni kell.
Begónia: Szintén nagyon változatos növény. Egyes fajtáit szobai levéldísznövényként, másokat egynyári virágként, kedvelt sírdíszként ismerünk. Vannak csüngő fajtái, amelyeket ámpolnába, balkonládába ültethetünk. A gumós begónia talán a legtovább, akár ősz végéig nyíló növény. Nagyon változatos virágszínű és virágformájú növény. Szimpla és teltvirágú fajták egyaránt léteznek a szivárvány minden színében. Minden része mérgező! Árnyékos, félárnyékos fekvésben érzi jól magát. Jó választás, ha idősebb fák alatt szeretnénk virágzó növényt ültetni. Vízigénye nagy. Tűző napra ne ültessük, mert szirmai levelei megégnek. A gumós begóniát csak májusban, a Fagyosszentek elmúltával ültessük ki. Fagyok előtt vigyük védett helyre, hagyjuk leszáradni a lombot, majd tegyük a gumókat száraz tőzegbe fagymentes helyre telelni. A gumókat kiültetés előtt, meleg helyen hajtathatjuk is, 3-4 leveles korig. A gumós begónia nem szereti, ha az ágyás talaja hideg, ezért május vége-június eleje a kiültetés optimális ideje.
Kála (Zantedeschia): Különleges gondozást igénylő növény. Élőhelyén, a dél-afrikai mocsaras réteken élete egyik felét „vízben állva” tölti, míg a száraz évszakban nyugalomban van. Ezt kell imitálnunk a kertben is. Fényigényes növény, de a tűző napon megég, ezért inkább félárnyékos helyet válasszunk számára. Nyáron ültetőkosárban a kerti tavak lápi zónájába helyezzük. Ha nincs tavunk, akkor nyáron rendszeres öntözzük és tápoldatozzuk. Tápanyagban gazdag enyhén savanyú talajt igényel. Télen viszont teljesen szárazon kell tartani, mert virágbimbói ekkor alakulnak ki. Védett helyen, takarással mínusz 15 C-fokig a kertben is áttelel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor ősszel fel kell szedni a rizómáit, és száraz helyen tárolni. Ha cserépben teleltetjük, akkor minél fényesebb helyet válasszunk neki.
Kánna: Napfény- víz- és melegigényes, nagy zöld levéltömeggel és színes virágokkal rendelkező fagyérzékeny rizómás dísznövény. Öntözött ágyásokban a díszparkokban is gyakran találkozunk vele. Virágai általában sárgák, narancssárgák, piros, néha cirmosak vagy pöttyösek. Egyes fajták levélmintázata is figyelemre méltó. Az alacsonyabb fajtákat dézsába is ültethetjük. Júniustól szeptemberig virágzik. Rizómáit homokkal rétegezve, vagy cserépbe ültetve teleltessük, mert könnyen kiszárad. Előhajtatással korai virágzásra serkenthető. A napsütötte virágágyások terebélyes, de kétség kívül egyik legszebb dísze. Nyár közepére fajtától függően akár két méteresre is megnőhet. A Kánnát a kiültetés előtt meg is szokták hajtatni egy nagy cserépben, ilyenkor a kiültetése május közepén történik. Sokféle színváltozata ismert, de akad olyan is, ami a virága mellett a csíkos, vagy bordó levelével is díszít. A nagy rizómákat szétdarabolva szaporíthatjuk, de 3-4 hajtáskezdeményt mindig hagyjunk egyben, hogy virágzóképes, erős töveket kapjunk.
Szerelemvirág (Agapanthus africanus): Nyári esküvők alkalomhoz illő nevű, ajándékba adható vagy csokorba köthető virága lehet. Rizómával rendelkező, mutatós dézsás növény. A hagymafélék (Liliaceae) rokona, egy méter hosszú szárán nyíló mutatós kék vagy fehér virággömbjei a hagyma virágához hasonlítanak, de annál jóval nagyobbak, és az egyes virágok is méretesebbek. Általában júliusban, augusztusban nyílnak, de május végén, június elején is kínálják a virágkereskedések. Dél-afrikai származású növény, ebből adódóan védett, meleg, napos helyet igényel, nyáron napi öntözést és heti tápoldatozást kíván. A talaja legyen tápdús, jó vízvezető. Nálunk fagyérzékeny növény, ezért világos hűvös (10 oC) helyen teleltessük. Igazán bőven az idősebb példányok virágoznak. Átültetni nem kell, szűk helyen bővebben virágzik. Igen tartós vágott virág is.
Kardvirág: Az egyik legismertebb nyári vágott virág. Hagymagumójából, amit áprilisban, májusban ültessünk el, egyetlen egy métert is meghaladó hosszúságú virágszár fejlődik, dárdaszerű levelekkel. Napos szélvédett fekvésbe, laza, homokos talajba ültessük. Hosszú virágszára támasztékot igényel. A legalább 5-8 cm átmérőjű hagymagumók már virágzóképesek, ezeket 6-8 cm mélyre, 15-20 cm-s tőtávolságra ültessük.
Koronás vagy kúszó liliom: Még kevéssé ismert, de egzotikus szépségű. Kerítés vagy támrendszer mellé ültessük, mivel hajtásai akár 2 méter magasra is felfuthatnak. Gyönyörű virágait júniustól őszig folyamatosan hozza, azok vázában is sokáig díszítenek.
A Virágzási Idő Tervezése
A hagymások nagy része tavasszal virágzik, de léteznek nyáron és ősszel virágzó fajták is. Egy jól megálmodott ültetési tervvel ugyanis biztos a siker, és egész évben élvezhetjük a hagymás virágok szépségét. A nyáron nyíló hagymás, gumós, gyöktörzses növények változatos virágformájukkal és ragyogó színükkel talán a leglátványosabb dísznövények a kertben. Célszerű olyanokat választani, amelyek mindig más időszakban a legszebbek.
- Júniusban kezdődő virágzás: Begónia, kála, sásliliom.
- Nyár közepi virágzás: Dália, liliom, tubarózsa, kardvirág.
- Kora ősztől késő őszig (szeptembertől november végéig): Tavaszi hagymások ültetése.
Ezek a növények több héten keresztül virágoznak, így kertünk tartós díszeinek számítanak. A téli látványt is növelhetjük, ha megismerjük, mikor kell hagymás virágot ültetni, milyen mélyre, milyen magasra nőnek az egyes fajták, és mikor virágoznak, hogy gyönyörű és igazán egyedi kombinációkat tervezhessünk a télikertünkbe. Ünnepeljük az évszakváltást az őszi hagymák ültetésével.
