A „Királynő egy hétre” című sorozat, eredeti címén „7 Ilui Wangbi” vagy „Queen for Seven Days”, mélyrehatóan boncolgatja a Csoszon-dinasztia történetének egyik drámai időszakát, középpontjában Jonszangun király, az ő öccse, Csinszong nagyherceg (a későbbi Csungdzsong király), és Sin Csajgjong hercegné (későbbi királyné) hányattatott sorsával. A sorozat 2017-ben került bemutatásra, és bár a cselekmény fenségesnek ígérkezik, a magyar fordítás és szinkronizálás körül számos kritika merült fel, amelyek rávilágítanak a kulturális és történelmi kontextus átadásának nehézségeire.
Történelmi háttér és szereplők
A történet 1506-ban kezdődik, a végkifejletnél, amikor a királynét száműzik a palotából és kivégzésre viszik. Ezt követően visszaugrunk az időben, Csoszon 10. királyának, Jonszangun uralkodásának idejére, aki 1494 és 1506 között volt hatalmon. Jonszangun, akit Lee Dong Gun alakít, nem egy tipikus uralkodó életét mutatja be, hanem egy emberét, akinek küzdelmei, félelmei és fóbiái a testvére, Csinszong nagyherceg iránti viszonyában gyökereznek. Csinszong nagyherceg a későbbi Csungdzsong király (1506-1544) volt, aki akkor uralkodott, amikor Csánggum is a palotában élt. Csánggum apja Jonszangun anyjának kivégzésén is jelen volt, ami a történelmi szálak összefonódását mutatja.
A király személyiségfejlődésében a gyermekkori mellőzés és megalázó félretolás jelentős szerepet játszott. Annak ellenére, hogy ő volt a jogos örökös, anyját, az ország királynéját kiszorította egy ágyas, aki saját gyermekét akarta a trónra. Az öreg király, Jonszangun apja, ráadásul ígéretet vett tőle, hogy amint öccse eléri a megfelelő kort, lemond a trónról a javára. Ez a helyzet mélyen befolyásolta Jonszangun viselkedését, egyrészt megfelelni akart az apjának, másrészt betegesen gyanakodott a trónjára törőkre. Ez az elmeállapot, alkoholfogyasztással párosulva, végül eluralkodott rajta, és nem érdekelte többé a királyi feladat, csak ivott és gond nélkül kivégezte azokat, akik nem az akaratát követték.
A testvérháború motívuma a történetben különösen hangsúlyos, amelyet két nő, az özvegy királyné és a király felesége szítanak. Ők ültetik a bogarat a fivérek fülébe, ám a kisebbik fivér, Csinszong nagyherceg, bátyja iránti szeretete a végsőkig kitart. A királynak több felesége és ágyasa is lehetett, így sok féltestvér élt a palotában, ami természetes testvéri féltékenységhez és intrikákhoz vezetett.
I. Mária Rohadó Halála — A Királynő, Aki Feketére Sötétedve Halt Meg
Fordítási és szinkronizálási problémák
A sorozat magyar szinkronos változata, különösen a Story5 csatornán sugárzott verzió, számos kritikát kapott a fordítás és a szinkron minősége miatt. Az egyik leggyakrabban emlegetett hiba a „királyné” helyett a „királynő” kifejezés használata, még a címben is. Ez a pontatlanság rávilágít a történelmi szereplők ismeretének hiányára a fordítók részéről, hiszen a koreai történelemben a „királyné” a király feleségét jelölte, míg a „királynő” az uralkodó nőt. Bár szótagszámban megegyezik, a jelentésbeli különbség óriási.
A hangsávok minősége is kritikán aluli, a háttérzajok szinte teljesen hiányoznak, ami arra enged következtetni, hogy a szinkron hangmérnöke süket. Seder Gábor szinkronhangja is túl fiatalosnak tűnt a herceg karakteréhez képest, holott ő maga is képes mélyebb, férfiasabb hangokra. A dialógusokban felmerülő furcsaságok, mint például a „jin energia miatt nem esik az eső” mondat, vagy a marha- és lótrágya nem megfelelő felhasználásával kapcsolatos információk, további kérdéseket vetnek fel a fordítás pontosságát illetően. Az eredeti nyelven, magyar felirattal nézők szerint a jin energiáról szó sincs az eredetiben, az esőért sárkányokhoz imádkoznak, a magyar fordításban pedig „gyíkoknak” nevezik őket.
A fordítások minőségét illetően felmerült a gyanú, hogy a forgalmazók angol nyelvű szövegkönyveket használnak, és angol fordítóval dolgoztatnak, mivel az angol nyelv elterjedtebb és olcsóbb fordítókat kínál. Ez azonban ahhoz vezet, hogy a fordítók gyakran nem ismerik a koreai kultúrát, ami félreértésekhez és pontatlanságokhoz vezet. Az amatőr fordítók, akik ingyen dolgoznak, gyakran precízebb munkát végeznek, utánajárnak a dolgoknak, és minden releváns információt közölnek felirat formájában, mint például a hivatalok, beosztások magyar megfelelője. Ez rávilágít arra a véleményre, hogy a magyarok még mindig kissé lenézik az ázsiaiakat és kultúrájukat, nem veszik a fáradtságot, hogy megértsék viselkedésüket és történelmi kontextusukat.
I. Mária Rohadó Halála — A Királynő, Aki Feketére Sötétedve Halt Meg
Cselekmény és karakterfejlődés
A sorozat elején furcsa, hogy 1506-ot említenek, mivel az a sztori vége, amikor a királyné elhagyja a palotát, most pedig az előzményét nézzük. Ez a szerkezeti megoldás, amely a jelenből a múltba ugrik, emlékeztet a „A fény hercegnője” című sorozatra, amely szintén királyi családok belső harcait mutatja be. A testvéri féltékenység és a hatalomért folytatott harc gyakori téma a koreai történelmi drámákban, és a „Királynő egy hétre” sem kivétel.
A főszereplő, Chae Gyeong megjelenése eleinte nem volt meggyőző, de a történet során a karakterek fejlődnek. A romantikus szál, Chae Gyeong és a herceg közötti szerelem kialakulása meglepő volt, mivel általában a koreai sorozatokban a szereplők nem kedvelik egymást, aztán beszélgetnek, együtt töltenek időt, és megszeretik a másikat. A történetben azonban ez a szerelem szépen felépül, kézfogásokkal, esőben kabát alatt futással és háton cipelésekkel.
A sorozatban számos logikai baki és furcsaság is felmerül. Például a városkapunál a meglehetősen hanyag ellenőrzés, vagy az, hogy egy „teljesen üres” faluban varázsütésre előkerülnek dolgok. Az is furcsa, hogy Chae Gyeong telepátiával jött rá, hogy legújabb barátja neve Seo No, mivel előtte még egyszer sem hangzott el. Ez ismét felveti a kérdést, hogy vajon az eredetiben voltak ilyen hülyeségek, vagy megint csak a fordítók rontották el.
A király karaktere, aki skizofrénnek tűnik, vagy legalábbis súlyos mentális problémákkal küzd, szintén a gyermekkorából eredeztethető fájdalmak és kishitűség következménye. Az apja és öccse melletti mellőzés, a kirekesztettség érzése, és az állandó megfelelési kényszer jellemezte az életét. Az idősebbik testvér, Jonszangun, megszerette Cheg yong-ot, annak ellenére, hogy volt felesége és szeretője. A fiatalabb hercegnek kijelölték Cheg yong-ot, de az együtt töltött idő alatt megszerették egymást, ami újabb ütközési pontot jelentett a testvérek között.
Letöltési és online nézési lehetőségek
A „Királynő egy hétre” magyar szinkronos változata letölthető 1080p HDTV minőségben, azonban fontos, hogy ne töltsük fel online sorozatnéző, videómegosztó oldalra, torrentre vagy más oldalra, amíg nem ért véget a sorozat, mert nem lesz következő szinkronos rész. A Story5 csatorna nem HD minőségben sugározza a sorozatot, ami tovább rontja az élményt. A sorozat a hhw fórumon is elérhető linkek formájában, és vannak olyan oldalak, ahol az 1-10. részig elérhető, a többi rész holléte azonban ismeretlen.
Az online nézés lehetősége is adott, „szerencsére vannak rendes emberek, akik feltöltik”, így azok is megnézhetik, akiknek nincs Story5 csatornájuk. Azonban a szinkron minősége, különösen a főszereplő hangja, „borzalmas”, míg a többieké „elmegy”. Ez ismét rávilágít a szinkronizálás problémáira, és arra, hogy a rajongók sokszor inkább az eredeti nyelven, felirattal nézik a sorozatot.
Egyéb észrevételek és tanulságok
A sorozatban felmerülnek olyan kérdések is, mint például „Miért ennyire kihalt a falu?”, amire a válasz valószínűleg a szárazság és az éhhalál. A rizsföldes-barackágas sztori valószínűleg egy anekdota a hercegről. A „Bukott királynő fia…” mondat ismét a fordítók pontatlanságára utal, akik szerint Csoszonban párhuzamosan éltek királyok és királynők. Chae Gyeong „szuperképessége”, a füttyözés, amivel a férjének nem lesz szorulása, viccesnek tűnik, de ez is rávilágít a koreai sorozatokban olykor megjelenő abszurd elemekre.
A „Secret Forest” című koreai krimi, amely az ügyészség munkájáról, a korrupcióról és annak elhatalmasodásáról szól, szintén szóba került. Ez a sorozat, amely 16 részes és fenn van az SB-n, nagyon tetszett a nézőknek, mert nem egy lövöldözős, hullahegyekkel teli krimi, hanem a korrupció mélységeit és az emberi erkölcsi dilemmákat mutatja be. Bár a „Secret Forest” is tartalmazott tipikus koreai fordulatokat, és a vége felé ellaposodott, mégis pozitívabb visszajelzéseket kapott, mint a „Királynő egy hétre” magyar szinkronos változata.
Összességében elmondható, hogy a „Királynő egy hétre” egy ígéretes történelmi dráma, de a magyar fordítás és szinkronizálás minősége rontja az élményt. A kulturális és történelmi kontextus pontos átadása alapvető fontosságú lenne, és a fordítók munkájának minősége rávilágít arra, hogy még mindig van hová fejlődni ezen a téren. Az amatőr fordítók példája mutatja, hogy elhivatottsággal és alapos kutatással sokkal precízebb és hitelesebb munkát lehet végezni, még ingyen is.