A Mecsek hegység lábánál, Pécs közelében az Orfűi-tóból eredő patak mentén állnak az Orfűi Malmok. Történetük kezdete a 13. századra nyúlik vissza, amikor megtelepedtek itt az első kis magyar közösségek. Az orfűi vízfolyáson 18 malom őrölte hajdan a gabonát. Ezen épületek egyike egykor a Fuchs (Füzes) molnár dinasztiáé volt, és az őskortól napjainkig ívelő történetük a magyar népi ipartörténet egyik legfontosabb fejezete.
A vízimalom újjászületése: A múlt és a jelen találkozása
Az ötvenes-hatvanas évek hanyatlását követően a malom a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Tervező Vállalat és a Malomipari Vállalat munkatársainak köszönhetően menekült meg a pusztulástól. A kilencvenes évek elején Füzes Antal és fia, Péter - a jelenlegi tulajdonos Füzes Kata nagyapja és édesapja - régi vízimolnárcsalád leszármazottjaiként lehetőséget láttak a kis malomban. 1993 környékén kezdtek neki a felújításának azzal a szándékkal, hogy ténylegesen üzemelő malommá váljon. Közel egy évig dolgoztak, mire a gépeket üzemképes állapotba hozták, kicseréltek számos alkatrészt, például a vízikereket, és nem utolsósorban visszaterelték a vizet.
Füzes Kata tulajdonos a családi örökség gondozása mellett elkötelezett a hagyományos mecseki malomkultúra és a hozzá kapcsolódó szellemiség, mesterségbeli és tárgyi hagyaték őrzése iránt. A berendezések felújítása 1994-ben kezdődött, és bár a malom 2009-ig őrölt, Katáék ma már hozatják a lisztet. A törekvésük azonban töretlen: az összeszedett alkatrészekből végre felépítették újra a malmot, amely mára a környék szellemi központjává vált.
A kenyérsütés művészete: A kovász ereje
„Az abszolút nulláról indultam. Amikor először sütöttem egy valamirevaló kenyeret, nagyon büszke voltam. Visszagondolva elég csúfos kenyér volt, de én akkor nagyon örültem neki. Aztán másnap sütöttem egy újat.” A sütés hagyományos módon szabadkéményes kemencében történik, amelyben a sütendő tészta a tűztérbe kerül. Katáék két-két és fél óra alatt fűtik fel a kemencét egy talicska fával, és körülbelül 25 darab 75-80 dekás cipót tudnak egyszerre bevetni.
„A jó lisztnek összetartó ereje van a szakmában”, vallja Bányai Diána, a mohácsi Garat Malom cégvezetője. Az Orfűi Malmokban évek óta az ő lisztjeikből készülnek a kenyerek, pék- és cukrásztermékek. A mohácsi malomcsapata lelkiismeretes és lelkes munkájának gyümölcse hamar országos hírt hozott. Minden kenyerük természetes kovásszal készül és adalékanyag mentes. A szendvics kenyér kivételével kenyereink tejmentesek is!
A Petya cipó az Orfűi Malmok legrégibb kenyere, egy jó, békebeli fehérkenyér, amelynek sütését még Füzes Péter kezdte el a fatüzeléses kemencénkben. A receptúrát és a technológiát egy kicsit tovább csiszolva, ma is készítjük az Orfűi Malmok zászlóshajó termékévé vált Petya cipót. Kenyeret általában a Malom pince nyitvatartási napjain sütünk. A Petya cipót és a ciabattát 13.00 órától, a többi kenyeret 09.00 - 17.00 óra között vehetitek át a Malom pincében.
🍞 HÁZI KENYÉR SÜTÉS KEMENCÉBEN (SZÉKELYFÖLD)💥👨🍳 . -SzNSz #17-
Emberek a malom mögött: Hivatás és közösség
„Ez a pillanat izgalmasabbnak tűnt, mint egy laborban dolgozni”, meséli az Orfűi Malmoknál pékként dolgozó Dobó Farkas, miért hagyta ott az egyetem kémia szakját. A nyári munkából „életre szóló hivatás” lett, az első szezon óta eltelt négy év alatt kitanulta a pék szakma és a kemencézés alapjait Kata és Zsombor mellett. „Pékzenész”, becézték Horváth Zsombort, az Orfűi Malmok csapatának oszlopos tagját a látogatók. Népzenészként ugrott be kenyeret sütni nyaranta, és már egy évtizede a malom munkatársa. Az évek alatt második otthonává vált a nyári munkahely. A kenyérsütésen pedig hamar túlnőtt a feladatkör: csoportot vezet, zenél, rendezvényt szervez, de ha kell, árkot ás.
Kata fontosnak tartja, hogy erősítse a hagyományt, amellyel a malmok a közösségi élet színterei voltak. A helyi közösséget is bevonó programokat szervez, így az épület mozgalmas események, minifesztiválok, népzenei és könnyebb műfajú koncertek színtere. Lassan elérkezünk az év legvilágosabb napjaihoz, a nyári napfordulóhoz. Ahogy az előző években, a malmoknál idén is megünnepeljük Szent Ivánt, majd az aratás kezdetét, Pétert és Pált.
Innováció a hagyományok árnyékában: Papírmalom és múzeumpedagógia
Van egy harmadik malom is, méghozzá egy papírmalom, amelyben Kataék a pékségük termékeihez készítenek csomagolópapírt. A vízikerék által meghajtott zúzómű a papír alapanyagát állítja elő. Van egy papírmerítő műhelyük is, ahol hagyományosan, kézi merítősziták segítségével dolgoznak. A papírmalomban otthonra lelt grafikai műhelyben egyedi tervezésű, kézzel szitázott vászontáskák és noteszek is készülnek.
Egy eldugott völgyben, hegyekkel körülzárva fekszik Porfű falva. Lakói, a buzárok, egy különleges technológiának köszönhetően évszázadok óta jólétben élnek - de a világuk alapja egyszerre megkérdőjeleződik. A Hegyeken innen és túl - A világpor legendája egy komplex, drámapedagógiai elemekkel tűzdelt múzeumpedagógiai játék, amely az Orfűi Malmok szellemiségében született. A játékosok egy fiktív társadalom, a buzárok világába lépnek be, ahol a természet, a technológia és a közösség szorosan összefonódik. A játék nem kínál kész megoldásokat, hanem közös gondolkodásra hív, fejlesztve az együttműködést, a kritikai gondolkodást és az empátiát, miközben olyan témákhoz kapcsolódik, mint a fenntarthatóság és a társadalmi felelősség.
A táj változása és az örökség megőrzése
Egyszer csak „fejlődni” kezdett Orfű és környéke. Sokan emlékeznek arra, amikor az „első kapavágásokat” kezdték a nagy tónál, és orosz, toló-lapátos teherautók tolták vagy túrták a földet a strand előtti park-rész kialakításához. A VIZIG-nek a nagy tó K-i oldalán egy ideig a kis Pilátus-Turbo Porter leszállására alkalmas repülőtere is volt. A terület, aminek a környéke az idei nyárra igencsak megváltozott, az őskortól napjainkig rengeteg változáson ment keresztül.
Hajdanán a malom és a közti hegyen lakott az öreg Rika az urával és a kis unokával. Ő volt az, aki a réten található virágokból "teát" főzött és elárulta, hogy a vadsóskából levest lehet főzni. A rét meg az erdő volt az ő "piacuk". Ezt a tudást, ezt a közvetlen kapcsolatot a természettel őrzi most az Orfűi Malmok közössége. A járgányos szárazmalom, az olajprés és a vízikerék mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a látogatók ne csak nézzék, hanem értsék is azt a világot, amelyben a molnár, molnárnő vagy molnárné módon készült ételek és tárgyak születnek. Aki a környéken jár, ki ne hagyja őket!