Az öröklés témaköre számos jogi kérdést vet fel, különösen, ha az elhunytnak vannak leszármazói és túlélő házastársa. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) évek óta alkalmazandó, mégis mind a mai napig felmerülnek kérdések az új szabályokkal kapcsolatban. Főként az olyan területeken, ami nem minden nap fordul elő egy ember életében, mint például az öröklés. Bár sok régi szabály nem változott, azért van, ami bizony már nem ugyanaz, mint néhány évvel ezelőtt. A változás érinti a leszármazók és a házastárs öröklését is.
Az Öröklés Alapvető Szabályai és Módjai
Az öröklés az ember halálával történik meg, az örökös az örökséget elfogadás vagy bármely más cselekmény nélkül megszerzi. A hagyatéki eljárás célja csupán annak tanúsítása, hogy az örökség az örökhagyóról az örökösre szállt át. A hagyatékátadó végzés szükséges ahhoz, hogy tulajdonjogunkat az egyes nyilvántartásokba (pl. ingatlan-nyilvántartásba) bejegyezzék.
Örökölni végintézkedés alapján vagy a törvény szerint lehet. Az az elsődleges, hogy az örökhagyó mit szeretett volna. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az örökhagyó által tett végintézkedés határozza meg, hogy a hagyatékát kik és milyen rendben örököljék. Amennyiben az örökhagyó végintézkedése csak a vagyonának egy részére terjed ki, akkor e vagyonrészre vonatkozó öröklést a végintézkedés határozza meg. Ha tehát az örökhagyó végintézkedést tesz, akkor ebben meghatározhatja azt is, hogy mit kíván házastársára hagyni. Ilyen végintézkedés lehet elsősorban az örökhagyó végrendelete. Természetesen előfordulhat, hogy az örökhagyó végrendeletében nem hagy semmilyen vagyontárgyat a házastársára. Az is lehetséges, hogy a házastárs végrendeletbe foglalt örökrésze a kötelesrész mértékét sem éri el.
Végintézkedés hiányában az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv szabályozza (törvényes öröklés). Fontos tisztázni, hogy a törvényes öröklés nem azt jelenti, hogy ez a jogszerű és ezzel szemben minden más törvénytelen öröklés lenne.
Végintézkedésen alapuló öröklés, Végrendelet
A Leszármazók Öröklése
Fő szabály szerint első körben az örökhagyó leszármazói örökölhetnek. Leszármazóknak nevezzük a gyermeket, unokát, dédunokát. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Ha az elhunytnak van gyermeke, akkor ők örökölnek elsőként, egyenlő arányban.
Mikor örökölhet az unoka? Akkor, ha a nagyszülő után öröklésre jogosult szülő már nem él. Ha egy gyermek már nem él, a helyébe az ő gyermekei (az elhunyt unokái) lépnek.
Példa a leszármazók öröklésére:Képzeljünk el egy helyzetet, ahol az örökhagyó az özvegy nagyapa, akinek 2 fia és összesen 5 unokája van. Az egyik fiának 3 fia, míg a másiknak 2 lánya született. A nagyapa és két lány unokája sajnos már évekkel korábban elvesztette a 2 lány unoka apját. Így a nagyapának egy élő gyermeke van és összesen 5 unokája. Ilyen esetben törvényes örökös lesz a nagyapa élő fia és a 2 lány unokája, akiknek már nem él az apja. Mivel a nagyapának két gyermeke volt, az örökség köztük fele-fele arányban oszlana meg. Az élő gyermek tehát a hagyatéknak, vagyis a nagypapa után örökölt vagyonnak a felére jogosult. A másik felére a testvére lenne jogosult, de mivel ő már nem él, így a fenti szabály alapján helyette leszármazói, a két lánya lesznek az örökösök. Mivel ők ketten vannak, így az apjukra jutó részen egyenlő arányban osztoznak, vagyis fejenként a teljes hagyaték 25%-át kapják meg.
A Házastárs Öröklése Leszármazók Mellett
Az új szabályok alapjaiban változtatták meg a házastársak helyzetét az öröklés során. Míg korábban a házastárs haszonélvezeti jogot örökölt, addig az új Ptk. Abban az esetben, ha van leszármazó, aki örököl, a házastárs már nem csak haszonélvezeti jogra jogosult.A házastárs a gyermekek mellett nem csak haszonélvezetet, hanem örökrészt is kap:
- Megilleti élete végéig tartó özvegyi jog a közösen lakott lakáson és annak felszerelésén.
- A többi vagyonból egy gyermekrész illeti meg.
Fontos: ahogy azt már a PK 83. is rögzítette, az özvegyi jog nem szűnik meg új házasságkötéssel. Ez a szabály érvényesül az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben is.
Konkrét példa a házastárs és a leszármazók öröklésére:Képzeljük el, hogy egy édesapa halála után ingatlanát és a rajta lévő házat ki örökli, ha az egyetlen gyermeke én vagyok, viszont 20 évvel ezelőtt megnősült, és az új feleséggel együtt is élt. Úgy tudom, hogy az özvegy az ingatlant nem örökli, csak holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon, illetve az egyéb hagyatékból, vagyontárgyakból pedig egy gyermekrésznyi. Igaz ez? Igen. A közösen lakott ingatlan tulajdoni jogát a túlélő házastárs nem örökli - annak tulajdoni jogát a gyermek örökli. Őt holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
Ha az örökhagyónak 3 gyermeke és túlélő házastársa volt, és a hagyatékában volt egy közösen lakott lakás fele része, egy gépjármű 1/2 tulajdona és egy értékpapírszámla 1/2 tulajdona, akkor a törvényes öröklés a következőképpen alakul. A közösen lakott lakásból az örökhagyót illető tulajdonjogot a gyermekei öröklik egymás között egyenlő (1/3-1/3-1/3) arányban, a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Ezen felül egy gyermekrész illeti meg a hagyaték többi részéből. Vagyis a gépjármű és az értékpapírszámla 1/2 tulajdonán ők négyen (a 3 gyermek és a házastárs) osztoznak egyenlő arányban.
Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő haszonélvezeti jog biztosítható. Igen, mert haszonélvező jogosult a használatra.
A Házastárs és a Szülők Öröklése Leszármazók Hiányában
Ha az elhunytnak leszármazója nincs, vagy nem örökölhet (pl. érvényes kitagadás, öröklésről való lemondás vagy visszautasítás miatt), akkor a házastárs öröklése másképp alakul. Ebben az esetben az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A közösen lakott lakáson kívül, a házastárs a hagyaték további részének a felét örökli. A hagyaték másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.
A házastárs csak akkor örökölheti egyedül a teljes vagyont, ha az elhunytnak nem csak gyerekei nincsenek, de a szülei sem élnek már.
Mikor Nem Örököl a Házastárs?
Nem örökölhet a házastárs, ha az örökhagyó halálakor a házastársak között életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az örökhagyó a házassági életközösség fennállása alatt tett végrendeletet a házastársa javára, de az öröklés megnyílásakor az életközösség már nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát.
Az Élettárs Öröklése
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kifejezetten rögzíti, hogy az élettárs semmiképpen sem törvényes örökös. Sokan (37 százalék) hibásan abban a hitben élnek, hogy 15 év együttélés után ugyanazok az öröklési szabályok vonatkoznak az élettársakra, mint a házaspárokra. A kitöltőknek kevesebb mint a fele (45 százalék) volt tisztában azzal, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, és végrendelet nélkül akkor sem örökölhetnek a másik után, ha több évtizede együtt élnek, és közös gyermekük is született.
Ez az eredményt támasztja alá az is, hogy a közjegyzők tapasztalata szerint sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában a közös élet dacára semmit sem kapnak az élettársuk vagyonából, és az örökösök még a közösen lakott lakásból is kiköltöztethetik, ha az kizárólag a párjuk tulajdonában volt.
Ezért ha az szándék, hogy az élettárs örököljön, azt végrendelettel lehet megoldani. Élettársak javára végrendelkezni szokás.
Az Örökbefogadott Gyermek Helyzete
A jog nem tesz különbséget örökbefogadott és vér szerinti gyermek között, ezért ugyanolyan arányban örököl az is, akit örökbefogadtak. Tehát az örökbefogadott gyermek ugyanolyan leszármazónak minősül, és a vér szerinti gyermekekkel azonos jogokkal örököl.
Az Osztályra Bocsátás (Hofré)
Abban az esetben, ha az elhunyt után gyermekei örökölnek, akkor minden gyermek köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ajándéknak az értékét, amelyet az örökhagyótól kapott. Az osztályra bocsátás célja az igazságtalanság elkerülése.
Példa az osztályra bocsátásra:Tegyük fel, hogy az elhunyt után két gyermeke örökli az örökhagyó tulajdonában lévő 3 db ingatlant. Az egyik gyermek viszont már korábban kapott az örökhagyótól ajándékba egy ingatlant. Ezt az ingatlant hozzá kell számítani a hagyatékhoz, így a két gyermek között a négy ingatlant kell felosztani. Az a gyermek, aki korábban már kapott egy ingatlant az örökléskor csak egyet kap és a másik gyermek fog két ingatlant kapni, mert ő korábban nem kapott semmit.
Kötelesrész
A kötelesrész az az örökségből való minimum részesedés, amely a törvényes örökösnek (pl. az elhunyt gyermekének) jár. Sok a tévhit a kötelesrész szabályaival kapcsolatban is. A kötelesrész nem jár minden feltétel nélkül, hanem az általános, ötéves elévülési időn belül lehet az igényt érvényesíteni, vagyis igényelni kell. Annak az örökösnek is jár, akit kizártak az öröklésből, viszont nem jár annak, akit érvényesen kitagadtak.
Bármelyik örökös kizárható az öröklésből, a kitagadásnak azonban szigorúan meghatározott feltételei vannak. Azt lehet kitagadni például, aki az örökhagyó életére tör, súlyos bűncselekményt követett el ellene, erkölcstelen életmódot folytat, vagy végrehajtandó szabadságvesztését tölti.
Az Örökség Visszautasítása és Lemondása
A lemondás és az örökség visszautasítása nem ugyanaz:
- Lemondás az örökségről: csak az örökhagyó életében, írásbeli szerződéssel tehető (Ptk. 7:7. §). A lemondó örökös végleg kiesik, leszármazói is kiesnek, kivéve, ha a szerződés eltérően rendelkezik, így a sorrend úgy alakul, mintha a lemondó örökös és gyermekei nem is léteznének. Ez a Ptk. szerinti kiesési ok körébe tartozik.
- Visszautasítás: az örökhagyó halála után, a hagyatéki eljárásban tehető meg (Ptk. 7:89-7:92. alapján). Aki visszautasítja az örökséget, kiesik az öröklésből, és helyébe a saját leszármazója lép (Ptk. 7:4. §). Fontos: a visszautasítás nem tehető „valaki javára”. Tehát nem lehet azt mondani: „nem kérem, kapja a testvérem”. A törvényes öröklési rend fogja eldönteni, ki lép a helyére.
A Kúria kiemelte: ha valaki érvényesen visszautasítja az örökséget, vele szemben nem érvényesíthető igény az örökséggel kapcsolatban (pl. ajándék visszakövetelése).
Az örökséget visszautasítani ezzel szemben csak az örökhagyó halála után lehet. Fontos tudni, hogy az örökség csak egyben utasítható vissza, tehát nem lehet bizonyos vagyontárgyak öröklését elfogadni, másokat pedig visszautasítani.
Öröklési Sorrend Leszármazók és Házastárs Hiányában
Ha nincs gyermek és házastárs sem, akkor pedig az örökhagyó szülei örökölnek egyenlő arányban. Ha ők már nem élnek, helyükre a testvérek lépnek. A testvérek egyenlő arányban örökölnek, és az elhunyt testvér helyén az ő gyermekei örökölnek helyettesítéssel. A féltestvér csak azon a szülői ágon örököl, amelyen közös a szülő: az „apai ágon” féltestvér a közös apa után örököl, az „anyai ágon” féltestvér a közös anya után. Ha az örökhagyónak gyermeke, unokája van, a testvér nem örököl.
Ha élő felmenő sincs, a nagyszülők, majd a dédszülők következnek, teljes parentélarendszerben.
Ági Vagyon
Az ági vagyon lényege, hogy például, ha már régóta egy család tulajdonában van egy vagyontárgy - ami mondjuk apáról fiúra száll - akkor ez a vagyontárgy ebben a családban maradjon és ne kerüljön át egy másikba (pl. a házastárs családjába). Az ági vagyonra vonatkozó szabályokat kizárólag akkor kell alkalmazni, ha nem az elhunyt gyermeke az örökös. Sokszor előfordul az a helyzet, hogy a gyermektelen házaspárok nem írnak végrendeletet, azt gondolják, hogy haláluk után úgyis a másik fél fog örökölni utánuk, azonban a hagyatéki eljárás során fény derülhet arra, hogy például a közösen lakott lakást az elhunyt az édesapjától örökölte.
Hagyatéki Eljárás és Illetékfizetés
A hagyatéki eljárást általában az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző folytatja le. A közjegyző a leltár birtokában értesíti az érdekelteket és kitűzi a hagyatéki tárgyalást. Fontos tudni, hogy öröklés esetén illetékfizetési kötelezettség keletkezik.
Az Öröklési Szabályok Időbeli Hatálya
A törvényes öröklés körében az örökhagyó elhalálozásának időpontja dönti el, hogy a régi vagy új szabályokat kell-e alkalmazni. A 2014. március 15-e előtt elhunyt örökhagyók esetén a hagyatékokra vonatkozó törvényes öröklési kérdésekre még az 1959-es korábbi Ptk. szabályait kell alkalmazni. A 2014. március 15-én vagy azt követően elhunyt örökhagyók hagyatékaira már az új Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.
Osztályos Egyezség
A hagyatéki eljárásban az örökösként érdekelteknek lehetőségük van osztályos egyezséggel közösen megállapodni arról, hogy melyikük mire tart igényt a hagyatékból. Sőt, érvényes osztályos egyezséggel még az örökhagyó végakaratát is felülírva dönthetnek a hagyatéki vagyon elosztásáról.
Ennek az egyezségnek az a feltétele, hogy minden örökösnek részesednie kell a hagyatékból, ennek értéke ugyanakkor nincs meghatározva.
Végintézkedésen alapuló öröklés, Végrendelet
Az Öröklési Jog Komplexitása
A fent bemutatott szabályok még nem merítik ki az öröklés összes lehetőségét. Külön szabály van arra, hogy hogyan és mikor örökölhetnek a szülők, nagyszülők vagy oldalági rokonok, például a testvérek, mit örököl a házastárs, ha nincs leszármazó és még hosszan sorolhatnánk. Egy szerettünk elvesztése már önmagában is nehéz, és ehhez még jönnek a hivatalos ügyek, az öröklési kérdések. Jó, ha tudjuk, hogy mire számíthatunk, mivel kell szembenéznünk öröklési ügyekben. A magyar öröklési jog felépítése megváltozott, de a szabályok jelentős része továbbra is a hagyományokra épül. A Ptk. három fő öröklési módot különböztet meg: végintézkedésen alapuló öröklés (ez elsődleges), törvényes öröklés (akkor alkalmazzuk, ha nincs érvényes végrendelet), és a kötelesrész (bizonyos közeli hozzátartozókat védelem illet meg).
