
Az őrző-védő kutyák évszázadok óta az ember leghűségesebb társai, akik nemcsak ragaszkodásukkal, hanem erejükkel, bátorságukkal és kivételes intelligenciájukkal is hozzájárulnak biztonságunkhoz. Ezeket a kutyákat személyvédelemre, házőrzésre, gyártelepek, raktárak, különböző objektumok őrzésére használják, és szerepük napjainkban is kiemelkedő. A modern világban is számos területen nélkülözhetetlenek, legyen szó vagyonvédelemről, biztonsági szolgálatokról vagy éppen sportról és szabadidős tevékenységekről.
Az Őrző-Védő Kutyák Csoportjai és Jellemzőik
Az ilyen célra alkalmas kutyák csoportjába számos fajta tartozik, melyek mindegyike egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, de közös bennük a védelmi ösztön és a kiváló munkabírás. Az óriás schnauzer, a dog, a dobermann, a boxer, a bullmasztiff, a masztiff, a rottweiler, a bernáthegyi, a bulldog, a dalmát eb és a hovawart mind elismert képviselői ennek a csoportnak. Ugyancsak alkalmas erre a munkára a német juhászkutya, a kuvasz, sőt a komondor is. Ezek közül a kuvasz és a komondor eredetileg pásztorkutyák voltak, de az idők és a körülmények változásával használati területük is megváltozott: "munkakörüket" tekintve ma már az őrző-védő csoportba sorolhatók.

Fontos megjegyezni, hogy bár bizonyos fajták genetikailag jobban hajlamosak az őrző-védő feladatokra, más fajtájú kutyák is kiképezhetők házőrzésre, személyvédelemre. Ismerünk is remekül "dolgozó" spánielt, uszkárt, pulit, akik megfelelő képzés mellett kiválóan teljesítenek ezekben a szerepekben. Azonban az őrző-védő kutyák esetében a fajtától függetlenül a "jól képzett - de csakis a jól képzett!" jelmondat az alapja a sikeres és biztonságos együttélésnek.
Az Éjszakai Őrjáratok Hősei: Kutyák a Biztonsági Szolgálatban
Napjainkban az őrzőszolgálatot teljesítő kutyákat főként éjszaka "foglalkoztatják". Ezzel elkísérik az őröket a gyárak, raktárak külső területét ellenőrző útjukra - vagy az épületen belül kutatnak az esetleges besurranók után. A kutyák kivételes érzékelési képességei, különösen biztos szimatjuk és zajtalan járásuk miatt az embernél jobban és biztosabban találják meg a ruhákkal teliaggatott fogasok és tömött szekrények között megbúvó tolvajt. Számos nagyáruházban betanított kutyákkal is védekeznek éjszakánként a betörők ellen, kihasználva ezen állatok éles érzékszerveit és fegyelmezettségét.
Dobermann őrző-védő bundában
Amerikában például elsősorban dobermannokat használnak erre a munkára, melyek kiválóan alkalmasak az éjszakai őrjáratokra. A dobermannokat egyébként kétórai szolgálat után leváltják, mert kifáradnak, figyelmük ellanyhul, ami rávilágít arra, hogy még a legedzettebb kutyáknak is szükségük van pihenésre a hatékony munkavégzéshez. Ezek a betanított ebek a betörőkön kívül jelzik még a lebegő redőnyöket, a csepegő radiátorokat, a füstöt, a lángot is… Vagyis mindent, ami elüt az áruház megszokott éjszakai csendjétől, rendjétől. Éles megfigyelőképességükre és megbízhatóságukra jó példa az az eset, amikor egy dobermann addig morgott, borzolta szőrét egy látszólag tökéletesen rendben levő számológép előtt, amíg az őr föl nem emelte a méregdrága szerkezet tetejét, és fény derült egy rejtett hibára. Ez a történet is bizonyítja, hogy a kutyák nem csupán az emberi fenyegetésre, hanem az épület rendellenességeire is képesek felhívni a figyelmet.
Betörők Vallomása: A Kutya a Legjobb Riasztó
Egy visszaeső öreg betörő egyszer éppen a börtönben fejtette ki véleményét ezzel kapcsolatban, alátámasztva a kutyák elrettentő erejét. "A betörő - mondta - először rendszerint terepszemlét tart a környéken, mielőtt eldönti, melyik az a ház vagy lakás, ahová érdemes besurranni. Elég ugyanis egy lármás kutya, és rögtön riasztva van az egész környék!" Ez a megállapítás rávilágít arra, hogy már maga a kutya jelenléte is komoly elrettentő erőt képvisel a potenciális betörők számára.
A betörők azonban gyakran megpróbálják kicselezni a kutyákat. Az említett betörő elmondta: "Amikor előkészítem a betörést, mindig viszek magammal egy darab sült kolbászt. Ha kutya van a háznál, megpróbálom vele megetetni. Ha elfogadja, tudom, hogy nem fogja fellármázni a környéket." Ez a példa is hangsúlyozza a megfelelő kiképzés és a kutya fegyelmezettségének fontosságát. Egy jól képzett őrző-védő kutya nem fogad el élelmet idegenektől, és azonnal jelzi az illetéktelen behatolót, függetlenül attól, hogy milyen csalit kínálnak neki.
Az Őrző-Védő Kutyák Magyarországon: Sport és Fejlődés
Hazánkban az őrző-védő kutyák - természetesen magánkézben lévő ebekről beszélünk - elsősorban izgalmas és sokoldalú sportolási lehetőséget jelentenek, mégpedig főként a fiataloknak. Ez a hobbi nem csupán a kutyák fizikai és mentális képességeit fejleszti, hanem a gazdák számára is komoly felelősséget és önfegyelmet követel. Számos kiképzőiskola működik az ország területén, ahol komoly és rendszeres munkával tanulják meg fiatal és idősebb gazdák, hogyan fegyelmezzék mindenekelőtt önmagukat, továbbá a kutyájukat, és egyáltalán: hogyan bánjanak ezekkel a bátor, harcias, de hűséges és szeretetre méltó állatokkal.

Nem véletlen, hogy a kiképzés során a hangsúly - különösen eleinte - az engedelmességi és fegyelmező gyakorlatokon van. Az őrző-védő kutya rendszerint nagy testű, félelmetes fogazatú és erejű eb - olyan, akár a töltött fegyver! Nagy fegyelemre, sok gyakorlatozásra és engedelmességre van szükség ahhoz, hogy bajt ne okozzon. Egyébként sajátos módon az őrző-védő csoporthoz tartozó kutyák valamennyi fajtája eléggé mérsékelt természetű. Gondoljunk csak a mindig játékos boxerre, a szolgálatkész német juhászkutyára, a szelíd újfunlandira, a kedves, higgadt collie-ra, a jóindulatú dogra. Ezek a kutyák alapvetően békés természetűek, de amikor harcra kerül a sor, rendkívül erőteljesen használják az állkapcsukat. Ha sikerül fogniuk, nem eresztik el áldozatukat - szívósan csüngenek rajta.
A Képzés Alapelvei és a Kiválasztás Művészete
Az őrző-védő kutyák általában könnyen taníthatók; a legjobb társai az embernek. Éberek, gyorsan kiképezhetők, figyelmesek. Ám az olyan tulajdonos kezében - legyen az férfi vagy nő -, aki nem eléggé szigorú velük, veszélyessé válhatnak. Miután általában eléggé megtermett kutyák, hamar tudatára ébrednek erejüknek, és általában dominánsak (uralkodnak) a többi fajtájú eb fölött. Az őrző-védő kutyák csoportjában különben a masztiff a legflegmatikusabb. Az őrző-védő fajtákkal végzett kísérletek tapasztalatai arra utalnak, hogy ezeknek a kutyáknak a bőrük talán kevésbé érzékeny a fájdalomra, mint a többi fajtáé, ami előnyös lehet a harci helyzetekben.

Az őrző-védő kutyákat speciális gyakorlatokkal, kemény tréningeken edzik, tanítják feladatukra. A kiképzés hármas alapelve: a ragaszkodás, a tekintély és a jutalom. A jó oktató a kutya ősi ösztöneit és tulajdonságait hasznosítja. Így például figyelembe veszi, hogy az állat természeténél fogva eleve gyanakvó, ezért ha hirtelen idegen kerül eléje, ugatással vagy támadással védekezik. Kiképzés közben a legnagyobb büntetés: enyhe suhintás a kutya orrára vagy farára - nem annyira azért, hogy fájjon, hanem hogy "büszkeségében sértse" az állatot. Ez a módszer a kutya lelkiállapotára hat, nem pedig a fizikai fájdalomra épít.
Az igazán eredményesen dolgozó őrző-védő kutyát már kölyökkorában jól választották ki az alomból. Különböző - fizikai adottságokat, tanulékonyságot, bátorságot mérő - tesztekkel próbálják ki az ilyen kölyköt. Megfigyelik: hogyan reagál a váratlan zaj- és fényingerekre, az új benyomásokra; könnyen barátkozik-e vagy bizalmatlan természetű? Figyel-e a körülötte zajló életre? Milyen az ütéstűrő képessége? A fájdalom elrettenti-e vagy fokozza támadókedvét? Ezek a korai megfigyelések és tesztek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a jövőbeli őrző-védő kutya potenciálját a lehető legjobban kiaknázzák.
Az Őrző-Védő Kutyák Tartásának Sajátosságai
Az ilyenfajta kutya tartásának vannak olyan sajátos vonásai, amelyeket ajánlatos figyelembe venni elhelyezésénél, ápolásánál, táplálásánál. Egy ilyen - legalább középnagyságú, erős testalkatú, fejlett izomzatú, minden körülötte történő esemény iránt élénken érdeklődő - állat tulajdonképpen csak átmenetileg élhet lakásban. Illetve csupán akkor tartható viszonylag jó körülmények között falak közé zárva, ha az ürítéshez szükséges időn túl legalább napi egy óra erőteljes mozgást (akadályok leküzdése, szabad futkározás és játék) biztosítanak a számára.
Dobermann őrző-védő bundában
Összefoglalva: az őrző-védő kutyának olyan feltételeket kell teremteni, amelyek összhangban vannak sajátos vérmérsékletével, fizikai adottságaival és kiképzésével. Az ilyen ebnek tevékeny életet kell élnie, nehezen viseli el a tétlenséget! Egy öleb a lehető legkellemesebben érzi magát, amikor kosárkájában heverészik vagy a gazdája ölében üldögél. Az őrző-védő kutya azonban feladatokra vár; mozgásra, élményekre áhítozik; akkor érzi magát igazán jól, ha hasznos munkát végezhet, és érezheti, hogy fontos szerepe van gazdája életében és a rábízott vagyon védelmében. Ez a fajta elkötelezettség és a feladatok iránti vágy teszi az őrző-védő kutyákat valóban különlegessé és pótolhatatlanná.