Az őshonos gyümölcsfajták telepítése napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap, nem csupán a gazdasági potenciál, hanem a környezetvédelem, a biológiai sokféleség megőrzése és a kulturális örökség ápolása szempontjából is. A modern mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés során előtérbe kerültek a nemesített fajták, amelyek hozamukban és uniformitásukban felülmúlják a régi, tájfajtákat. Azonban ezen nemesített fajták gyakran fokozottan igénylik a permetezést és a gondozást, ami költséges, és környezeti terhelést is jelenthet. Ezzel szemben az évszázadokat megélt őshonos fajták betegségekkel szembeni ellenálló képességükkel és alacsonyabb gondozási igényükkel hívják fel magukra a figyelmet.
Jogi és adminisztratív keretek: a telepítés bejelentése és a kataszter
A gyümölcsültetvények telepítését illetően jelentős változások történtek a jogszabályi környezetben. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása értelmében 2018. január 02-től a gyümölcsültetvények telepítése nem engedélyköteles, hanem bejelentésköteles tevékenység. Ez a szabályozás a 2500 m²-nél nagyobb területek esetén érvényes. A telepítési szándék bejelentését a telepítés helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalok földművelésügyi osztályain kell megtenni. A bejelentést megelőzően a szándékot az arra rendszeresített formanyomtatványon kell jelezni.
Fontos megjegyezni, hogy az engedélyeztetés helyett a telepítési szándék bejelentését írja elő a jogszabály. Ezen túlmenően, a 2007. évi CXXIX. törvény 59. § (1a) és (3) bekezdéseit figyelembe véve, a vármegyei illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatóságot is tájékoztatni kell a telepítési szándékról. Egy kérelem mellé csatolva a talajvédelmi tervet, a hatóság egy talajvédelmi terv elfogadó határozatot küld vissza a telepíteni szándékozónak. A telepítési engedély hiánya ellenére árutermő gyümölcsültetvények továbbra is csak engedéllyel telepíthetők.
A gyümölcs termőhelyi kataszterbe vételi eljárásban a terület gyümölcstermesztésre való alkalmasságáról készített ökológiai szakvéleményt kell csatolni a kérelemhez. Ez a szakvélemény beszerezhető a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Kutatóközponttól, vagy a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézettől. A szakvéleményt a telepítést megalapozó talajvédelmi tervben előírt vizsgálati adatok birtokában, helyszíni szemlét követően állítják ki. A szakvélemény elkészítését a kataszteri eljárás megkezdése előtt közvetlenül is meg lehet rendelni, de a kataszterbe sorolást szakvélemény benyújtása nélkül is kezdeményezhetik. Ebben az esetben a Nébih hivatalból felkéri a kutatóintézetet a szakvélemény elkészítésére.
A gyümölcsültetvény telepítési engedély kiadásának másik előfeltétele, hogy külön jogszabályban meghatározott talajvédelmi terv készüljön. Ilyen dokumentumot csak regisztrált talajvédelmi szakértő készíthet. A talajvédelmi tervet az engedélyezési eljárást lefolytató telepítési hatósághoz kell benyújtani, azt a talajvédelmi szakhatóságként közreműködő megyei kormányhivatal (különös illetékesség esetén a kijelölt járási hivatal) véleményezi. A talajvédelmi terv szükségességét szakmai indokok is megalapozzák, hiszen a termesztés alapja és kiindulási pontja a talaj, melynek a telepítést megelőző ismerete a beruházó, gazdálkodó alapvető feladata. A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 1. § (1) c) pontja szerint, a szőlő és gyümölcs (bogyós gyümölcs) telepítéshez talajvédelmi terv készítése szükséges.
A telepítési kérelemben szerepelnie kell a telepítendő gyümölcsfaj mellett a fajtáknak, az alanyoknak, illetve idegentermékenyülő fajoknál a porzófajtáknak. Fel kell tüntetni az ültetvény tervezett térállását is. Amennyiben nem a teljes földrészleten telepítenek, vázrajzot kell készíteni, amelyen a telepítés földrészleten belüli elhelyezkedését kell feltüntetni. A telepítéshez a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő fajták minősítéssel rendelkező szaporítóanyaga használható fel.
A gyümölcsültetvény-katasztert a megyeszékhely szerinti járási kormányhivatal vezeti, és abba a telepítési engedélyben szereplő adatokat rögzíti. Ha a telepítés valamilyen okból nem valósítható meg az engedélyben szereplő adatok szerint, és a fajtaösszetétel vagy a térállás 10 százaléknál nagyobb mértékben eltér, az engedély előzetes módosítására van szükség, amelyet a telepítőnek kérelmeznie kell. Ha az eltérés 10 százaléknál kisebb, azt elegendő csak a megvalósulás bejelentésekor jelezni a hatóságnak. Az ültetvény termőre fordulását szintén jelezni kell a hatóság felé. A bejelentés után helyszíni szemlén rögzítik a megvalósított ültetvény adatait, amelyek bekerülnek a gyümölcsültetvény kataszterbe. Ültetvény kivágáshoz engedély nem kell, de a kivágás tényét harminc napon belül jelenteni kell a telepítési hatóságnak, amely az ültetvény megszűnését rögzíti a kataszterben.
A gyümölcsültetvény kataszterbe bejelentett adatok valódiságáért az engedélyes felel, de azokat a telepítési hatóság a földmérési és államigazgatási szerv közreműködésével ellenőrzi. 20000 forinttól 50000 forintig terjedő bírsággal sújtható, aki valótlan adatokat jelent be, vagy adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget. Továbbá 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírságot kaphat, aki gyümölcsültetvényt bejelentés vagy engedély nélkül telepít, illetve azt az engedélyben foglaltaktól eltérően hajtja végre.
A 2017. december 31-e előtt termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon telepített 3000 négyzetméternél kisebb, de 2500 négyzetméternél nagyobb gyümölcsültetvénynél a módosítás hatályba lépését követő tizenkét hónapon belül be kell jelenteni a terület azonosítására alkalmas alapadatokat, az ültetvény használójának adatait és az ültetvény jellemzőit.
Pénzügyi szempontok és támogatások: beruházási lehetőségek
Egy új gyümölcsültetvény-beruházás kapcsán számos szempontot érdemes figyelembe venni, és a pénzügyi tervezés kulcsfontosságú. Bár egy ilyen ültetvény létesítésének költsége relatíve magas, a realizálható árbevétel is magasnak tekinthető. A telepítés költségeiben az engedélyezéseken felül kalkulálnunk kell a szaporítóanyag, a műtrágya, a permetlé, de akár a kötözőanyagok árával is. A műszaki költségekbe a talajmunkákat, a gépi és kézi munkákat számolhatjuk. Továbbá nem szabad megfeledkezni a támrendszer, a kerítés és az öntözőberendezés költségeiről sem.
A pénzügyi terv készítése során a tevékenységhez kapcsolódó támogatásokról, illetve pályázatokról érdemes tájékozódni. Egyes pályázati kiírások előírhatják követelményként azt, hogy a támogatás igénybevételével érintett ültetvény (vagy telepítési támogatás esetén annak tervezett helye) a gyümölcs termőhelyi kataszterben adott minősítéssel szerepeljen. Abban az esetben, ha csak saját anyagi forrásait használja fel egy ültetvény létesítéséhez / fenntartásához, nem kötelező a terület termőhelyi kataszterbe sorolása.
Gyümölcs- és zöldségtermelők figyelmébe (pályázati lehetőség)
A KITE Zrt. például nemcsak kereskedelmi partnerként, hanem finanszírozóként is támaszkodhatnak a gazdák ezen fontos döntés meghozatalában. Az idén február 28-tól ismét kiírásra került az ültetvénytelepítési pályázat, mellyel hozzájárulhatunk a gyümölcstermesztésünk megújulásához, korszerűsítéséhez. Ez különösen indokolt, hiszen jelentős mértékben lecsökkent a termőfelület, az ültetvények elöregedtek és a termesztéstechnológia is döntően elavult. Sajnálatos módon szinte valamennyi gyümölcsfajból behozatalra szorulunk, így a hazai ellátást sem tudjuk kellően kielégíteni, holott a Kárpát-medence ezen részén ökológiai lehetőségeink kiváló gyümölcsminőség előállítását teszik lehetővé.
Optimális méret és fajtaválasztás: a piaci igények felmérése
Egy gyümölcsültetvény telepítését tervező gazdának számos szempontot figyelembe véve kell megterveznie az ültetvényét. Első és talán legfontosabb a piaci igények felmérése. Erre a kérdésre, hogy mekkora felületen érdemes telepíteni, nehéz jó választ adni, de meglátások szerint az 5 hektár vagy afeletti kertek mérete az optimális, költség- és bevételoldalon. Ezen ültetvényméretekhez 2-4 fajta teljességgel elegendő lehet. A nemzetközi tendenciákat és a keresletet figyelembe kell venni a fajtakör meghatározásánál.
Ha már korszerű, piacképes fajtákról beszélünk, akkor az oltvány minősége meghatározó kérdés kell hogy legyen. A régi fajták iránti érdeklődés is növekszik, mivel ellenállnak a betegségeknek és kevésbé igénylik a vegyszeres kezelést. Az ősi alma, körte, vagy barack gyakran nem olyan nagy, annyira szép, talán nem olyan kerek, de garantáltan vegyszermentes, vagyis egészséges. Őrzi, hosszú évek alatt megszerzett ellenálló képességét, kevés törődést, idő- és pénz ráfordítást igényel - ez az igazi értéke.
Ökológiai és infrastrukturális vizsgálatok: a termőhely kiválasztása
A közgazdasági feltételeken túl a tervezett telepítési helyszín infrastrukturális és ökológiai vizsgálata is szükséges. A telepítés hosszú távra szól, ezért alaposan fel kell mérni a választott terület adottságait (éghajlati és talajadottságok, domborzati viszonyok). A helyszíni szemlén megszedett talajminták alapján a szakértő megállapítja a területnek a telepítéssel szembeni talajtani alkalmasságát, kockázati tényezőit. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a talajtani anomáliák, talajhibák miatt a hatóságok nem tilthatják meg a telepítést, azonban a szakértő a talajvédelmi tervben minden esetben elemzi a talaj tulajdonságokat, és rögzíti, ha a talaj a telepítési kockázati tényezőt tartalmaz. A kockázati tényezők és paramétereket a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2.3. pontja tartalmazza (1. táblázat).
A talajvédelmi tervben a szakértő minden esetben javaslatot tesz az egyes talajdegradációs hatások megelőzésére, elsősorban olyanokra, amelyek a telepítéskor felléphetnek, illetve felhívja a telepítő figyelmét a potenciálisan fellépő veszélyekre. Ilyenek lehetnek lejtős területeken az erózióvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos javaslatok (pl. megfelelő sorirány megválasztása, a sorközök fedettségének fenntartása), a talaj szervesanyag megőrzésére vonatkozó, valamint a talaj savanyodásának megelőzésével kapcsolatos javaslatok. A javaslatok között szerepelhet a terület talajjavítására vonatkozó ajánlás is. Ez előfordulhat túlságosan savas pH-t mutató területeken, ahol a telepítést megelőzően nem csupán melioratív módon, hanem magasabb dózisban szükséges a lúgos kémhatású talajjavító anyag kijuttatása. De szükség lehet a talajjavításra egy gyenge szerves anyag tartalommal rendelkező talajon is (pl. alföldi homoktalajok), ahol a talajba vitt és a termőrétegben bedolgozott magasabb szerves anyag tartalmú talajjavító anyag (pl. tőzeg) megemeli a termőrétegben a szervesanyag tartalmat, javítva ezzel a vízmegtartó képességet. A gyenge szerves anyag tartalmú homok talajok esetében alkalmazható egyes talajjavító anyagok, részben szerves anyagot juttatnak a talajba. Ezen túl figyelemre méltó mennyiségben különböző makro-, mezo- és mikroelemeket is tartalmazhatnak, például a külszíni bányákból származó alginitek (pl. Gércei alginit). Könnyen kezelhetőek és kijuttathatók, nagyobb mennyiségben ömlesztett állapotban is beszerezhetők.
Egy gondosan és körültekintően elkészítendő talajvédelmi terv sok olyan információt tartalmazhat, ami a megfelelő döntéshozatalban támogatja a gazdálkodót. Olyan talajtani, tápanyag-ellátottsági információkhoz juthat a gazdálkodó, amit lehet, hogy az ültetvény fennállása alatt még egyszer nem fog megvizsgálni. A talajvédelmi terv elkészítésének költsége elenyésző már egy pár hektáros ültetvény bekerülési költségéhez képest is. De felismerhető egy szikes talajtulajdonság, egy extrém meszes talajréteg, a gyökerek által nem átjárható mészkőpad.
Termesztéstechnológia és műszaki megoldások: modernizáció és hatékonyság
Ki kell választani az alkalmazni kívánt termesztéstechnológiát, legyen az hagyományos, integrált, esetleg ökológiai. Az öntözés és tápoldatozás ilyen egyedsűrűség mellett alaptechnológia, nem képzelhető el nélküle a beruházás. Olyannyira része a technológiának, mint a tám- és jéghálórendszer, valamint a korszerű fagyvédelem. A KITE Zrt. stratégiai partnere az 50 éves múltra visszatekintő tám- és jéghálórendszerek világpiacán vezető szerepet betöltő Valente. Természetesen a jó rendszer mit sem ér megfelelő kivitelezés nélkül, a KITE Zrt. tám- és jéghálórendszerek telepítésében és öntözés terén szerzett tapasztalataival áll partnerei rendelkezésére.
A telepítés előtti mélyszántás elvégzésén kívül a Carraro Agricube traktorcsalád az összes munkagép üzemeltetéséhez alkalmas, mely akár a telepítés során vagy később az ültetvény kezelése során szóba jöhet. Négyféle méretben elérhető, 75 LE-115 LE motorteljesítménnyel. Alapfelszereltségben is igen gazdagon felszerelt, például elektromos motorfordulatszám-szabályzással rendelkezik, két motorfordulat előre beállítható a kényelmes munkavégzés végett.
A szőlő- és a gyümölcsültetvények sorközi tápanyag-utánpótlására és a talaj lazítására ajánljuk a mélyműtrágyázót. A FAZA IC mélyműtrágyázó a teleszkópos váz modelltől függően 120 és 160 cm max. munkaszélességet tesz lehetővé. A műtrágyázó tartálya INOX acélból készült. A műtrágyaszórás a traktor fülkéjéből hidraulikusan vezérelhető. Ezek a jellemzők a FAZA IC mélyműtrágyázót magas minőségű, professzionális berendezéssé teszik.
Már az ültetéskor biztosítanunk kell az erős támrendszert, melynek építéséhez ajánljuk a SELVATICI gödörfúró modelljeit. A gödörfúrók hajtóművei három méretben készülnek. Kivitelük lehet normál vagy irányváltós. A megfelelő átmérőjű és hosszúságú gödörfúrók minden típushoz külön rendelendők! Egyéni kívánságra, felár ellenében rendelhető 50, 80, 120, 150, 180 és 200 cm hosszméretű, speciális kialakítású fúrófej is. A három méretben készülő hajtóművek főbb jellemzői, hogy a 40-es széria tagjai max. 40 cm átmérőig 100 cm mély gödrök készítésére használhatók. A 80-as széria gépeivel max. 80 cm átmérőig 130 cm mély gödrök fúrhatóak. A 100-as széria tagjaival maximum 100 cm átmérőjű és 150 cm mélységű gödrök készíthetők.
Az egészséges állomány fenntartásához a PENDA Csapata a Martignani permetezőket ajánlja. Végül ne feledkezzünk meg az oltványok alakításáról és a későbbi alakító metszésekről sem.
A talaj tápanyag-utánpótlása: az alaptrágyázás jelentősége
A talajvédelmi tervben a szakértő a területen megszedett átlag talajminták alapján, a növényi igény alapján meghatározza a szükséges alaptrágyázás mértékét. Nagyon fontos a megfelelő reprezentatív talajmintavétel, hiszen csak így kaphatunk pontos információt a terület tápanyag ellátottságáról. Az alaptrágyázás kifejezetten fontos a növény fejlődése tekintetében, hiszen a telepítést megelőzően a növények gyökérzónájába még precízen kijuttatható és bekeverhető a tápanyag. Az alaptrágyázási szakvélemény a szerves és a szervetlen trágyaszerekre is ajánlást tesz, ugyanúgy, ahogy a kijuttatandó mikroelemek mennyiségére. Ajánlásokat tehet a szakértő bizonyos alternatív tápanyagforrásokra is a gazdálkodónak. Az egyes hatóanyag kijuttatásoknál a talaj ellátottságán, valamint a telepítendő növények tápanyagigényein túl minden esetben figyelembe kell venni az egyéb jogszabályokban foglalt és betartandó, a trágya kijuttatással kapcsolatos előírásokat.
Az ültetés gyakorlata: lépésről lépésre
A telepítés egyik első és legfontosabb lépése, hogy a csemetéket, oltványokat el kell ültetni, legyen az ültetvény vagy házikerti telepítés. A mérsékelt égövi gyümölcsfajainkat tavasszal a tartós fagyok elmúltától a rügyfakadás megindulásáig ültethetjük. Nagyobb ültetvény létesítése előtt a kívánt szaporítóanyagot mindenképpen előre meg kell rendelni, mert a faiskolák sem rendelkeznek minden fajtából elegendő mennyiségű szaporítóanyaggal.
A szaporítóanyag vermelését aprómorzsás talajban, vagy a legjobb homokban kell elvégezni, hogy a légmentes vermelést biztosítani tudjuk. A területre lehetőség szerint szakaszosan vigyük a szaporítóanyagot és ott is ideiglenesen vermeljük el a növényeket. Kézi ültetés előtt ültetőgödröket ásunk, az ültetéshez két fő szükséges. Gödörásás előtt segédpálcákat használunk, melyeket az ültetőléc két bevágott végéhez szúrunk, majd az ültetőléc közepén kialakított bevágáshoz, ahová majd az oltvány gyökérnyakát illesztjük, szintén pálcát szúrunk, mely jelöli a gödör közepét. A gödör kiásása után az ültetőlécet visszaillesztjük a két szélső pálcához, majd az oltvány gyökérnyakának magasságában az ültetőléc közepén kialakított bevágásba helyezzük az oltványt. Nagyon fontos a megfelelő magasságba ültetni az oltványokat, mert a mély ültetés gyökérfulladást, a nemes esetleges legyökeresedését, a magas ültetés pedig instabil fákat és a gyökerek kiszáradását okozhatja.
Starter műtrágya is elhelyezhető 2-4 dkg mennyiségben. A kiásott földmennyiség felét visszahúzzuk a gyökerekre, taposással alaposan tömörítjük a talajt a gyökerekhez, a maradék földet is visszahúzzuk és újból tömörítjük a földet, majd bőséges beiszapoló öntözést végzünk. Az ültetést követően kitányérozzuk a csemete körül a földet, mely az öntözővíz elfolyásmentes elhelyezésére szolgál. Növényenként legalább 15-20 liter vizet juttassunk ki a fák tövéhez ültetéskor, melyet ajánlatos legalább kéthetente megismételni a vegetációs időszak végéig a biztos eredés érdekében. Az ültetés fizikai megvalósításán túl kiegészítő adminisztrációs teendők is vannak. Bíztatunk valamennyi gazdálkodót, hogy aki teheti bátran ültessen gyümölcsfákat (oltványokat), azonban mindenkor csak ellenőrzött faiskolából szerezzük be az ültetési növényanyagot, ahol a fajtaazonosság és az egészséges szaporítóanyag biztosított.
Az őshonos fajták reneszánsza: a „Tündérkert” program
A hagyományos gyümölcsfajták már-már kiveszőfélben voltak hazánkban. A gyümölcsösökben a régi fajták helyett nemesített alanyokat ültettek és többnyire ültetnek ma is. A nemesített fajtákra jellemző, hogy sok permetezést igényelnek, ami egyrészt költséget jelent, másrészt az ember egészségének sem használ. Ahogy másutt, így a Hegyháton is vannak még régi gyümölcsösök, az őshonos fák elsősorban a kevésbé gondozott kertekben maradtak fenn. Napjainkban újra kezdik felfedezni a régi fajtákat, amelyek ellenállnak a betegségeknek. A tájfajták évszázadok alatt bizonyították életképességüket azzal, hogy fennmaradtak.
A Hegyháton a „Tündérkert” program keretében kezdődött el őshonos gyümölcsfák telepítése. Először a Hegypásztor Kör területén, azt követően még számos településen, főleg közösségi kertekben. Érdekes kezdeményezés, hogy a Hegypásztor Kör birtokán a csemetéket családok ültették a gyermekek számára, abból a megfontolásból, hogy ezzel talán az újabb generációknak nagyobb lesz a kötődése a faluhoz, illetve az tájra jellemző gyümölcsökhöz. A kis fákon a gyermek nevét tábla jelzi. Az évtizedeket, sőt évszázadokat megélt és átélt gyümölcsfajták jellemzője, hogy ellenálltak mindenféle gombáknak, rovaroknak, ezért maradtak fenn. Az ősi alma, körte, vagy barack gyakran nem olyan nagy, annyira szép, talán nem olyan kerek, de garantáltan vegyszermentes, vagyis egészséges. Őrzi, hosszú évek alatt megszerzett ellenálló képességét, kevés törődést, idő- és pénz ráfordítást igényel - ez az igazi értéke.
Gyümölcs- és zöldségtermelők figyelmébe (pályázati lehetőség)
tags: #oshonos #gyumolcsos #telepites