Ahogy lehűl a levegő és véget ér a nyári hőség, beköszönt az ősz, az ültetés egyik legalkalmasabb időszaka. Ez a csodás évszak sokaknak meghozhatja a kedvét a kerti munkálatokhoz. Szeptember és október eleje fontos időszaknak számít a konyhakertben, ugyanis ilyenkor a hidegtűrő zöldségek magjait tudjuk elvetni. Ezeknek a lényege, hogy a vetés évében gyökeret eresztenek, elindulnak a fejlődésben, ezt követően pedig a téli fagyok alatt a hibernálás állapotában vannak. A tavasz kezdetével aztán kifejlődnek és csodás termésükkel örvendeztetnek meg minket. A hagyma az egyik legkedveltebb ősszel ültethető zöldség, amely minden étel alapja, a főzés elengedhetetlen hozzávalója, így felhasználása rendkívül változatos.
Őszi vetésű zöldségek a gazdag termésért
A konyhakertünkben számos zöldség ültetését tervezhetjük őszre, melyek a téli pihenő után tavasszal bőséges termést hoznak. Ezek a télálló növények még a fagyok beállta előtt gyökeret tudnak ereszteni, és tavasszal gyorsan kikelnek, korán biztosítva a friss zöldséget.
Gyökérzöldségek: sárgarépa és petrezselyem
A sárgarépát rengeteg étel, így köretek, saláták vagy akár szószok alapanyagaként felhasználhatjuk, sőt, önmagában is fogyaszthatjuk. Mivel csírázásához a hideg talaj biztosít kedvező feltételt, magjait akkor érdemes vetni, mikor már tartósan +5 Celsius fok alá hűlt a hőmérséklet. Ha petrezselyemmel fűszerezünk, igazán különleges, élettel teli ízvilágot kölcsönözhetünk ételeinknek. Ültetése esetén ugyanazt a szempontot kell figyelembe vennünk, mint a sárgarépánál.
Salátafélék és leveles zöldségek: fejes saláta, rukkola, spenót, sóska, kel és káposzta
A fejes saláta sokféle módon megjelenhet a tányérunkon, a zöldség pedig egészen szeptember közepéig egyszerűen vethető. Amennyiben a munkálatot az első őszi hónapig elvégezzük, a termést már áprilisban élvezhetjük. A rukkola salátához és pizzához egyaránt tökéletes feltétet biztosít. Az ízletes főzelék mellett spenótból isteni salátákat készíthetünk, valamint a zöldség tésztaételeknek is kiváló alapanyaga lehet. A sóska és spenót esetében még a november sem késő, és tavaszra már a retek megjelenésével egy időben friss leveleket is szedhetünk salátába, vagy egyéb felhasználásra.
A kel nagy népszerűségnek örvend az egészséges életmódot folytatók körében. A növényt jogosan nevezik a hideg időszak királyának, termése ugyanis az első havazásig folyamatosan leszedhető. A káposzta egy rendkívül egészséges zöldség, melynek felhasználásával kiváló ételeket készíthetünk. A téli védelem érdekében takarjuk le fóliával, mulccsal vagy komposzttal.
Egyéb őszi zöldségek: karalábé, brokkoli, téli retek
A karalábé felhasználása változatos, a törzse ugyanis remek alapanyaga lesz egy finom levesnek, vagy egy nyers salátának egyaránt. A sokak által kedvelt zöldség, a brokkoli tökéletes alapanyag tésztaételekhez, valamint párolva, sütve köretként is fogyasztható. A téli retek is remek választás az őszi vetéshez.
A hagyma: Az őszi ültetés sztárja és konyhánk alapkője
Az újhagyma ültetése ősszel meg kell történjen, ha már nyár elején friss, ropogós zöldséget szeretnénk szüretelni és fogyasztani. Azt gondolhatnánk, hogy októberre a zöldségeskert kiürül és az őszi talajmunkálatok végeztével a föld bevetetlen marad a következő tavaszig. De ez nem így van, hiszen van jónéhány télálló növény, amit éppen ilyenkor - még a fagyok beállta előtt - kell elültetni a kertben. A hűvösebb őszi napok tökéletesek arra, hogy a kertedbe elültesd az egyik leghálásabb zöldséget, az őszi dughagymát. Ez a kis hagymácska télen a földben pihen, tavasszal pedig az elsők között éled újra, hogy friss, roppanós zöldhagymával ajándékozzon meg.
Miért érdemes őszi dughagymát ültetni?
- Kora tavaszi zöldséget ad: A hagymák a hideg talajban pihennek, és amint a tavaszi napok megérkeznek, azonnal növekedésnek indulnak.
- Kertészkedés öröme: A dughagyma ültetése egyszerű, így kezdő kertészeknek is ideális.
- Egészséges, friss, nyers zöldség: A saját kertedből származó zöldhagyma vitaminban és ízben is felülmúlja a bolti változatot.
- Lelki feltöltődés: Az őszi kerti munka és a tél után az első zöld szárak látványa igazi örömforrás.
Az őszi dughagyma ültetése egyszerű módja annak, hogy tavasszal korán friss zöldhagymához juss. A házikerti termesztés nemcsak egészséges, hanem örömteli is: látni, ahogy a saját kerted növényei nőnek, mindig különleges élmény. Érdemesebb nagyobb méretű, úgynevezett piklesz dughagymát vásárolni.
Mi a siker titka? Fokhagyma őszi ültetése
A hagyma ültetése és gondozása ősszel
Sok kertész nem is gondolná, pedig a legtöbb hagymát ősszel is el lehet ültetni. Ezek a növények jól tűrik a téli hideget, és kevés odafigyeléssel gond nélkül átvészelik a fagyos hónapokat. A termés minőségére a hideg sincs negatív hatással - csak a megfelelő időzítésre kell figyelned.
Talajelőkészítés és ültetés: Már az ültetést megelőzően érdemes a talajt előkészíteni. Ha ősszel szeretnél hagymákat ültetni kertedbe vagy udvarodba, akkor mindenek előtt emelt ágyásokat kell kialakítanod, komposzt felhasználásával. A hagymamagokat ez után közvetlen az ágyásokba kell elültetned, egymástól 2,5 cm-re, a sorok között pedig 15 cm-t kell hagynod. Az ültetés mélysége laza földbe kb. 2,5 cm legyen. A hagymát nyugodt szívvel vethetjük el szeptember vége és október közepe között. Az egyetlen dolog, amire figyelnünk kell, hogy a tél beállta előtt erősödjenek meg a gerezdek.
Locsolás és ritkítás: Az ültetését követően meg kell locsolni, és erre érdemes a fejlődési szakaszban is figyelemmel lenni. Amikor a termések elérik a mogyoróhagymányi méretet, ritkítsd meg őket úgy, hogy 8-10 cm maradjon közöttük.
Téli védelem: Ha hűvösebb helyeken, tehát 6-os és alacsonyabb USDA zónákban (Magyarország a 6-7 tartományba esik) érdemes szénával vagy levelekkel talajtakarót fektetni a kifejlett hagymák köré, hogy ez szigetelésként védje őket a téli fagyoktól. A tél végén fedd le őket PVC-ből készült ágyásalagutakkal, vagy hasonló takaróval.
Fejlődés tavasszal: Tavasszal kissé csalódottan tapasztalhatod, hogy hagymáid nem sokat nőttek a tél során, de többségük jó eséllyel túlélte a hideg időt. Áprilisra akkorák lesznek, mint a nagyobb mogyoróhagymák, de ekkorra már növögetni kezdenek, és júniusra elérik majd teljes méretüket. Fontos, hogy lehetőleg már az előtt, de legkésőbb rögtön akkor betakarítsd őket, amikor meglátod ezeket a virágkezdeményeket rajtuk, mert a felmagzás rossz hatással lehet termésük minőségére.
Magaságyás előnyei az őszi hagymatermesztésben
Amennyiben szeretnénk megkönnyíteni a dolgunkat az ültetés során, valamint a zöldségek számára is kedvező feltételt biztosítanánk, érdemes a magaságyás mellett döntenünk. A magaságyás ugyanis tápanyagban gazdag, komposztált talajjal feltöltve ideális környezetet kínál a növények gyors és egészséges növekedéséhez. Mindemellett a magaságyás használatával megszüntethetjük a hajolgatást, ezzel búcsút intve a kertészkedés során jelentkező derék-, és hátfájásnak.
A hagymafélék gazdag választéka: ízek és jótékony hatások
Ősrégi konyhai fűszerünk a hagyma - a kínai kertekben már 5000 évvel ezelőtt termesztették - amivel nemcsak ételeinket tehetjük ízletesebbé, de az egészségünket is jobbá tehetjük. Rengeteg fajtája létezik a hagymának, ebben a cikkben végigvesszük, hogy mik a leggyakoribbak és milyen célokra használhatóak a konyhában, illetve az egészséges életmód részeként!
Miért olyan jó dolog hagymát enni?
- Sok benne a vitamin és egyéb tápanyagok: A hagymák remek C-vitamin és élelmi rost források. Zöldség révén alacsony a zsír- és kalóriatartalmuk. Gazdag forrásai számos növényi tápanyagnak, azaz fitonutriensnek. Ezek a fitonutriensek a tudományos kutatások alapján antioxidáns hatást fejtenek ki, így hozzájárulnak a vérnyomás csökkentéséhez és segíthetnek bizonyos rákfajták kialakulásának megelőzésében.
- Változatos: A hagymafélék sokféle színben (fehér, sárga, vörös, lila vagy zöld) és méretben léteznek. A hagymák íze ugyanakkor nem függ a színüktől. Lehetnek édeskés vagy egészen erős, csípős ízűek.
- Könnyű felhasználni: A hagymát felszeletelve, felaprítva, felkockázva, reszelve is felhasználhatjuk. Szinte bármilyen ételhez illik. A nyers hagyma kiváló salátákba, szendvicsekbe, hamburgerekbe. A főtt hagymával ízesíthetünk levest, pörköltet, húsokat, babot, krumplit vagy bármilyen zöldséges ételt.
A hagyma vásárlása és tárolása
A hagymaféléket egész évben lehet kapni: megveheted frissen, szárítva vagy fagyasztva őket. Vásárláskor a kemény, tömör hagymákat válasszuk. A puhaság a rothadás jele lehet. A hagyma legyen száraz és legyen egy kis nyaka. A héja fényes, tapintásra ropogós, tömör legyen és szorosan rásimuljon a zöldségre. Kerüld el a nedves vagy nagyon puha nyakú hagymákat. Szintén kerüld el azokat, amelyeknek a nyaka belül kemény, üreges, fás vagy amiken frissen hajtott csírák találhatóak. A hagymát hűvös, száraz helyen kell tárolni. A száraz hagymák 3-4 hétig állnak el. A zöldhagymákat tároljuk a hűtőben, így körülbelül 1 hétig maradnak frissek.
A hagymafélék csoportosítása
Több mint 500-féle hagyma létezik. A hagymaféléket két fő csoportba lehet sorolni: zöldhagymák és száraz hagymák. Ez utóbbi tulajdonképpen érett hagymát jelent, lédús hússal és száraz, papírszerű külső héjjal. Fontos tudni, hogy a különböző hagymafélék nem csak külsejükben és ízükben térnek el egymástól: a jótékony hatásaikban is különböznek. A legjobb, ha változatosan étkezünk és igyekszünk mindegyikből rendszeresen fogyasztani.
Száraz hagymák
A száraz hagymák remekül használhatóak főtt ételekhez, illetve olyan ételekhez, melyek erős ízeket igényelnek. Raguk, tésztaszószok, levesek, pörköltek, és pizzák gyakori hozzávalói. Lehet őket párolni, főzni, sütni, krémeket és szószokat készíteni belőlük.
Vöröshagyma
A vöröshagyma nagy mennyiségben tartalmaz egy kvercetin nevű polifenol vegyületet, ami természetes antihisztamin (csökkenti az allergiás reakciókat), javítja a prosztata egészségét, segít megőrizni az egészséges koleszterinszintet (HDL) és csökkenti a „rossz” koleszterint (LDL). A kvercetin koncentrációja nagyobb a száraz, külső héjban, mint a hagyma belső rétegeiben.
A vöröshagymában lévő kénvegyületek kedvezőtlen körülményeket teremtenek a gyomorfekély kiváltójának, a Helicobakter Pylorinak, sőt védenek az emésztőrendszeri, és a vastagbéldaganatok kialakulásától. Baktériumölő hatóanyagai miatt megfázás, influenza, köhögés és különböző gyulladásos megbetegedések ellen is régóta használják. Elsősorban levesek, főzelékek, húsételek ízesítésére használjuk, de önálló ételeket is készíthetünk belőle (pl. hagymaleves). Nagy mennyiségű kéntartalma miatt túl erős ahhoz, hogy nyersen fogyasszuk. A kéntartalom okozza a könnyezést is a vöröshagyma szeletelésekor.
Lila hagyma
A lila hagyma remek C-vitamin forrás, 100 grammban az ajánlott napi C-vitamin bevitel több mint 10 százaléka van. 10 dkg lila hagyma 2 gramm rostot is tartalmaz, illetve az előzőleg említett kvercetin is megtalálható benne. A lila hagyma erősíti az immunrendszert, segítheti a sebgyógyulást, antioxidáns hatása révén semlegesíti a káros szabad gyököket.
Kiváló forrása a krómnak, mely csökkenti a vércukorszintet és elősegíti a sejtek inzulinérzékenységét. Allicin tartalma révén hozzájárul a szív- és érrendszer egészségének fenntartásához, csökkentheti a vérnyomást. Az Onionin A-nak elnevezett kénvegyület segítségével csökkenti a gyulladásokat és fájdalomcsillapító hatással is bír. A lila hagyma íze enyhébb, édeskés. Nyers fogyasztásra is kiváló, grillezhetjük vagy rövid ideig főzhetjük más ételekkel.
Fehér hagyma
Édes ízű, kifejezetten salátába való hagymafajta. Itthon ritkábban kapható, ennek ellenére szinte biztosan mindenki találkozott már vele: az amerikai gyorséttermek ugyanis előszeretettel használják a hamburgereikben. A fehér hagyma jótékony egészségügyi hatásai hasonlóak a vörös- és lila hagymához: antioxidáns, gyulladáscsökkentő és rákellenes vegyületeket tartalmaz, ugyanakkor kisebb koncentrációban, mint az említett hagymafélék. Az általános szabály, hogy minél csípősebb a hagyma íze és illata annál magasabb annak antioxidáns értéke. Éppen ezért a fehér hagymához hasonló enyhe és édes hagymák általában nem olyan előnyösek antioxidánsok szempontjából.
Mogyoróhagyma (salotta)
A mogyoróhagyma, vagy más néven salotta, salottahagyma, a hagymafélék családjának önálló tagja. Feltehetően Közép- vagy Délkelet-Ázsiából származik, ahonnan Indián, illetve a Földközi-tenger keleti országain keresztül hozzánk is eljutott. Európában a francia konyhát hódította meg először.
A hagyma nemzetség más tagjaihoz képest több flavonoidot és fenolt tartalmaz. Illóolajainak köszönhetően nagyon jó hatással van az emésztésre, szabályozza a bélmozgást, megszünteti a székrekedés és a hasmenés tüneteit. Segít normalizálni a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ásványi anyag tartalma is kiemelkedő, ezért nyugtatja az idegeket, javítja a vérkeringést és serkenti az anyagcserét is. A mogyoróhagyma íze pikánsabb, és enyhébb, mint a vöröshagymáé. Salátákhoz, pástétomokhoz, krémekhez kiváló, frissen főzéshez használható, de savanyúság is készíthető belőle.
Fokhagyma
A fokhagymát természetes antibiotikumnak is szokás hívni, mégpedig a benne lévő rendkívül értékes hatóanyag, az allicin miatt. Az allicin több mint 20-féle baktériummal hatékonyan végez, többek között a szalmonellával és a staphylococcus-szal is.
A fokhagyma 100 -féle kénes összetevőt tartalmaz, melyek erősítik az immunrendszert és segítenek leküzdeni légúti és egyéb fertőzéseket, de emésztőrendszeri zavarok, gyomor- és bélpanaszok ellen is hatásos. Kutatások szerint a fokhagyma csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, lassítja az érelmeszesedés folyamatát, megóv a szívinfarktustól. A legújabb kutatások alapján azoknál az embereknél, akik rendszeresen fogyasztanak fokhagymát, jelentősen alacsonyabb a vastagbélrák, a gyomorrák és a nyelőcsőrák előfordulása. Nem árt tudni, hogy nyersen és szétrágva, nyállal keveredve hat igazán, hő hatására ugyanakkor a jótékony hatóanyagok fokozatosan megsemmisülnek - minél tovább tart a főzés/sütés, annál kevesebb hatóanyag marad a fokhagymában.
Zöldhagymák
A zöldhagymáknak nagyobb a nedvességtartalma, mint a száraz hagymáknak. Ízük édes és enyhe. Nyersen is fogyaszthatóak, de salátákhoz, hamburgerekhez és szendvicsekhez is hozzáadhatjuk őket. Felhasználhatóak olyan ételekben, melyeket rövid ideig kell főzni. A zöldhagymák grillezhetőek és süthetőek is.
Újhagyma
Az újhagyma a tavasz egyik első friss zöldsége, tulajdonképpen nem más, mint a vöröshagyma fiatal példánya. A hagymákra oly jellemző allicin az újhagymában is fellelhető, ezért gyulladáscsökkentő, antibakteriális és rákmegelőző hatású. C-vitamin tartalmának köszönhetően erősíti az immunrendszert. Védelmet nyújt a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. Sok folsavat tartalmaz, ami sejtmegújító hatással rendelkezik, így késlelteti a szervezet öregedését.
Nagy mennyiségben tartalmaz illóolajokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Az újhagymában C-, B1-, B2-, B3-,B5-, B6-,H- és E-vitamin, folsav, nikotinsav, valamint vas, jód, magnézium, kén, szelén, foszfor, kálium, kalcium, réz, cink található. Az apró, fehér hagymafejet és a zöld leveleket leginkább nyersen fogyasztjuk: az íz- illetve a gyógyhatás szempontjából is ez a legelőnyösebb. A fehér hagyma feletti zöld részt is nyugodtan fogyaszd, hiszen nagyon sok vitamint tartalmaz.
Póréhagyma
A póréhagymát az egyiptomiak és görögök a köhögés ellen és vízhajtóként használták. Nagyobb mennyiségben tartalmaz B6-vitamint, C-vitamint, K-vitamint és folsavat. Ásványi-anyag tartalmánál érdemes megemlíteni a vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot. Élettani szempontból fontos további tápanyagok még a póréhagymában: cink, mangán, szelén.
A fokhagymához hasonlóan tartalmaz allicint, ezért jótékony hatással bír a koleszterinszintre és magas vérnyomásra. A póréhagyma prebiotikumként serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását, ezért kedvezően hathat az egészséges bélflóra megőrzésére. A póréhagyma gyökere és szára egyaránt felhasználható. Fogyasztható nyersen, salátában, az érettebb példányok csőben sütve, párolva, krémlevesekbe, vagy egyéb vegyes zöldséglevesekbe, főzelékekbe, ragukba használható.
Miért sírunk a hagymától?
A hagyma felvágása közben egy könnyezésre ingerlő, kéntartalmú gáz szabadul fel. Ez a gáz a levegőbe jutva érintkezik a szemünkkel, a szemben lévő vízzel keveredve kén-dioxidot, hidrogén-szulfidot és kénsavat alkot. Ez utóbbi aktiválja a szemidegeket, melyek jeleket küldenek az agyunkba. Az agy megkapja az üzenetet és aktiválja a könnymirigyeket, aminek eredményeképp elindul a könnyezés - a testünk ezzel a folyamattal igyekszik az irritáló kénsavat hígítani.
Hagymás növények felszedése és tárolása
Aki hagymás és évelő növényeket nevel, nagyon fontos tudnia, mikor kell azokat felszednie. A túl korai felszedés ugyanis csökkentheti a következő évi virágszámot, és előfordulhat, hogy a növény egyáltalán nem is fog virágozni. Természetes élőhelyükön egyes fajok rögtön az elvirágzást követően visszahúzódnak, a legtöbb hagymás életciklusa azonban csak a száraz időszak beköszöntével, vagy éppen az erőteljes lehűléssel fejeződik be. Meglepő, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a szaporítóképletek október-november hónapokban hirtelen igen nagyot nőnek. Ezért fontos, hogy amíg a növény zöld, semmi esetre se szedjük fel, inkább várjuk meg, hogy magától leszáradjon!
Hagymagumók és álhagymagumók
A hagymagumó a hagyma és a gumó tulajdonságait keverten mutató módosult föld alatti szár. Hagymagumós növények például a kardvirág (Gladiolus), frézia (Freesia), sáfrányfű (Crocosmia), kikerics (Colchicum) stb. Hasonlóan kezelendőek az álhagymagumós orchideák (például a Calanthe és a Pleione) és a koloncos gyökerű növények is, például a pletyka (Commelina), a kurkuma (Curcuma), a dália (Dahlia), a gyömbér (Kaempferia) és a gyömbérorchídea (Roscoea). Az álhagymagumó két szárcsomó között kialakult raktározóképlet.
A folyamatosan növekedő, nem pusztuló gumók - mint nevük is mutatja - szinte folyamatosan, egész évben nőnek. A begónia (Begonia) és gloxínia (Gloxinia) esetében a raktározott tápanyagoknak körülbelül 2/3-a, kisebb gumók esetében pedig majdnem az összes tápanyag a kihajtás és megfelelő méret elérésére fordítódik, ezért a szeptember végénél hamarabbi visszahúzódást mindenképpen kerülni kell. A második növekedési típus a kontyvirágfélékre (Araceae) jellemző, és nagyon hasonlít a hagymagumónál leírtakra. Noha korai felszedésük nem okoz akkora problémát, mint a hagymagumónál, szeptember közepénél hamarabb ne szedjük fel a zöld növényeket. Ha türelmesek vagyunk, és hagyjuk őket növekedni, a következő évben annál szebbek lesznek. A visszahúzódottakra persze ez nem vonatkozik.
Ággumók és a tápanyag-raktározás
A harmadik növekedési típusba az ággumó tartozik. Az ággumó az oldalágak megvastagodásával képződik. A gumó minden tápanyagkészletét a kihajtásra és a virágzásra használja fel, és csak ősszel kezdi kifejleszteni tarackjai végén az új gumókat, ezért egy augusztusi kiszáradás is végzetes lehet a növényre nézve. Az egyik legismertebb ággumós növény a burgonya (Solanum tuberosum), melynek fejlődési stádiumait talán mindannyian ismerjük.
A hagymák esetében is fontos, hogy lehetőleg csak a lomb visszahúzódása után szedjük fel a növényeket. A hagymák ugyanis először méretükben növekednek, és csak utána kezdődik meg a raktározandó tápanyagok beáramlása az új allevelekbe. Erre a kitartó- azaz szaporítóképletre is jellemző, hogy inkább a vegetációs idő második felében, augusztus - október folyamán növekszik, ezért túl korai felszedésük a következő évi virágzás elmaradását okozhatja. A liliomoknál (Lilium) különösen fontos, hogy a hagymákat csak a levelek hervadása után szedjük fel, ügyelve a talpgyökerek (a hagyma alján megjelenő gyökerek) épségére. Felszedés után ültetésig nedves tőzegben tároljuk, hogy elkerüljük a hagyma kiszáradását. A talpgyökér nélküli, kiszáradt hagyma ugyanis később ered, és kevesebbet virágzik.
Egyes hagymáknak vastag, tápanyagraktározó gyökereik vannak pl. amarillisz (Hippeastrum) hibridek, a vérvirág (Scadoxus vagy régebbi besorolása alapján Haemanthus), melyek a hajtatást, a korai virágzást nagyban elősegítik, ezért lehetőleg ügyeljünk épségükre. Mindez magyarázatot ad arra, hogy a vágott virág termesztésből származó hagymák miért alkalmatlanok a hajtatás után virághagymaként történő forgalomba hozatalra. Vágott virág termesztésnél általában leveles szárral vágják a virágokat, így a növénynek nem marad tápanyag előállító “alkatrésze”. Ennek következtében a hagyma ugyan méretben megfelelő lesz, ám az allevelek csak kevés tápanyagot tartalmaznak, mely a következő évben csak a kihajtáshoz elég, a virágzáshoz nem. Kivételt képeznek természetesen azok a hagymások, melyek levéltelen száron vagy hajtáson hozzák virágaikat.
Rizómák és alleveles rizómák
A rizómák általában folyamatosan növekednek, és ezzel együtt folyamatosan kerülnek raktározásra a tápanyagok. A rizóma sajátossága, hogy csak az újonnan növő részén képes gyökereket fejleszteni, ezért a rizómás növényeket mindig virágzás előtt vagy után ültessük át, mert a vegetációs időszakban történő átültetés visszaveti növekedésüket.
Az allevelekkel borított rizóma egészen máshogy viselkedik. Növekedésében a hagymára hasonlít, ugyanis itt az allevelek szintén raktározó szerepet látnak el. Az alleveles rizómák növekedése is addig tart, amíg a növény zöld, növekedésükre a rövidülő nappalhossz szintén serkentőleg hat. A hajtásrendszer leszáradása után ezek a kitartóképletek nyugalmi állapotba kerülnek, és csak néhány hónap múlva kezdenek újra hajtani. Esetükben is célszerű megvárni a visszahúzódást, és csak ezután felszedni, tárolni, forgalmazni. Ilyen növények például a mesevirág (Achimenes), a peremvirág (Kohleria), az háromszöglevelű madársóska (Oxalis triangularis). A rizómák között is előfordul húsos, raktározó gyökerekkel rendelkező növény. Az Oxalis triangularis-nál ezek a húsos gyökerek csak akkor képződnek, ha a csapadék eloszlása egyenetlen. Kizárólag vízraktározásra szolgálnak és csak a vegetációs időszakban növekednek.
Az őszi konyha: több mint klasszikusok
Ősszel csupa csodálatos zöldséget és gyümölcsöt szüretelhetünk a kertben, vagy vásárolunk a piacon, de vajon azt is tudjuk, mihez kezdjünk velük? Az ősz minden szempontból csodás: színek, illatok, ízek, hangulat. Minden adott, hogy mindezt a konyhába is becsatornázd. Mert bár a klasszikusok remekek, valamiért elfelejtjük azt a sok más finomságot, melyekben rengeteg a lehetőség. Zöldségek és gyümölcsök, amelyek sokoldalúvá teszik az étkezésed, és akár a kerted biodiverzitását is erősítik. Ráadásul a szezon is mintha kitolódna kicsit, még javában érnek a paradicsomok, paprikák, padlizsánok. Az olyan zöldségek is teret kaphatnak, amelyek rövid tenyészidővel, másod- vagy akár harmadvetésben is növelhetik a változatosságot. Retek, saláták, ázsiai zöldségek, kínai kel: ezeket is millió módon elkészítheted.
De ha piacon vásárolsz, akkor is érdemes a különlegesebb vagy kevésbé ismert növények felé fordulni, ugyanis remek lehetőség ez a kísérletezésre. Színes répák, izgalmas fűszernövények vagy nehezebben termeszthető káposztafélék: annyi lehetőséget nyújt a piacozás, amennyire elsőre talán nem is gondolnál.
Fenntarthatóbb, olcsóbb és egészségesebb választások
Fenntarthatóbb, olcsóbb és egészségesebb! Többet kellene ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, hiszen sokszor még mindig ott tartunk, hogy vásárláskor csak beseperjük a megszokott ételeket a kosarunkba. A helyi élelmiszerek választása és a piacozás azonban más irányba viheti el az étkezésünket. Fontos, hogy az ételek kiválasztásakor már a rövidebb szállítási út, a kisebb ökológiai lábnyom is bekerül a szempontok sorába. Ráadásul a helyi termelők egészségesebb és sokszor olcsóbb megoldást kínálhatnak a menüd összeállítására.
Fermentálás és gyümölcsök az őszi asztalon
A fermentálás viszonylag egyszerű folyamat, amely során a szerves anyagok a környezetünkben található mikroorganizmusok enzimjeinek segítségével átalakulnak. A gyümölcsökről se feledkezzünk meg, főleg azért, mert aztán télen olyan nehéz hozzájuk jutni (a déli gyümölcsöket és a szupermarketben kaphatókat most ne soroljuk ide). Ősszel nagyon sokféle gyümölcs kínálkozik vitaminforrásként; a lekvárfőzés, az aszalás és a befőttkészítés is fontos mozzanatai az ősz eleji tevékenységeknek. Amit pedig érdemes kiemelnünk, az, hogy ma már olyan gyümölcsök is megteremnek a kertünkben, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak, és ezek közül is van, amelyik most érik. Szőlő - gyors energiát ad, rengeteg fajtája van, és antioxidánsokban gazdag. Naspolya, birsalma - ugyan ritkábban fogyasztjuk őket, de igazi őszi különlegességek. A végtelenségig sorolhatnánk a különféle finomságokat.