Az Oxfordi Egyetem kutatásai a húsfogyasztás csökkentésének szükségességéről és hatásairól

Amikor az egészséges étrendről van szó, gyakran egymásnak ellentmondó ajánlásokkal szembesülünk, melyek között nehéz eligazodni. A növényi táplálkozás ma még sajnos sok orvos szerint is egészségügyi kockázatot jelent, legfeljebb a vörös és a feldolgozott húsok káros hatását nem vitatják. Azonban az étrendek előnyeinek és hátrányainak megbízható megítéléséhez évekre és résztvevők sokaságát érintő kutatói munkára van szükség. Az utóbbi időben több olyan tanulmány is napvilágot látott, amelyek széleskörűen és hosszú időn át vizsgálták az étkezési szokásokat és azok egészségügyi, valamint környezeti hatásait. Az Oxfordi Egyetem kutatói kiemelten foglalkoznak ezzel a témával, átfogó elemzéseket végezve a húsfogyasztás és az emberiség jövője közötti összefüggésekről.

A húsfogyasztás egészségügyi hatásai: Átfogó vizsgálatok eredményei

A közelmúltban két olyan publikáció is megjelent, melyek széleskörűen és hosszú időn át vizsgálták a résztvevők étkezési szokásait, illetve egészségi állapotuk alakulását. Az egyik ilyen kutatásban közel 475 000-en vettek részt, adataikat az UK Biobank Study adatbázisból választották ki, melyet 2006 és 2010 között állítottak össze, és online kérdőívek segítségével 2017-ig követték nyomon. Kiderült, hogy azok a résztvevők küzdöttek a legtöbb egészségügyi problémával, akik hetente legalább háromszor fogyasztottak húst. A vörös és feldolgozott húsok fogyasztása szívkoszorúér-betegség, a divertikulózis, a tüdőgyulladás, a vastagbél-polip és a cukorbetegség gyakoribb előfordulásához vezetett.

A másik publikáció az American Heart Association (Amerikai Szív Szövetség) szakmai folyóiratában jelent meg, és azt vizsgálta, hogy a különböző okokból elhalálozott emberek mennyi állati és növényi eredetű fehérjeforrást vettek magukhoz életük során. A vizsgálat szerint a növényi és az állati eredetű fehérjeforrásokkal táplálkozó csoportok között jelentős különbség volt az elért életkor szempontjából. A több állati eredetű fehérje fogyasztása nagyobb halandósággal járt együtt. A vörös és feldolgozott húsok fogyasztói között gyakrabban következett be szív- és érrendszeri betegségek, illetve demencia (pl. Alzheimer-kór) miatt a halál. De itt sem csak a feldolgozott és a vörös húsok szerepeltek rosszul. A magasabb színhús-fogyasztás az oxfordi tanulmány szerint egyetlen előnnyel járt: ritkábban vezetett vashiányos vérszegénység kialakulásához.

Növényi alapú táplálkozás és a vashiány: Mire figyeljünk?

Jóllehet, a növényi táplálkozás bizonyítottan hozzájárulhat a hosszú élethez, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy csak a valóban megfelelően összeállított étrend biztonságos. Amellett, hogy elhagyjuk az állati eredetű élelmiszereket, gondoskodnunk kell arról is, hogy a szervezetünk hozzájusson a számára fontos tápanyagokhoz. A vashiányos vérszegénység esetén a szervezet nem képes megfelelően előállítani a vörösvértesteket, így azok száma csökken. Noha ez ritkán válik életveszélyessé, fontos egészségügyi kockázatokat rejthet magában.

Egy 2020-ban közzétett esettanulmány számol be arról, hogy egy vegán étrendet folytató, 21 éves fiatal lánynál súlyos látászavar lépett fel. A fiatal lány hetek óta fejfájásra és fáradtságra panaszkodott, menstruációja kimaradt. Kiderült, hogy szemében elzáródott a központi véna. Ez a kórkép (Central Retinal Vein Occlusion - CRVO) ismert következménye a vashiányos vérszegénységnek, ugyanakkor a pontos okozati összefüggés még nem világos. Kialakulásában feltehetőleg a vér megváltozott alvadási tulajdonságai játszhatnak közre. Ez az eset is felhívja a figyelmet arra, hogy növényi étrendünk megtervezése során több tudatosságra van szükségünk.

Egy átlagos felnőtt férfi vasszükséglete naponta kb. 8 milligramm, míg a nőknek nagyjából napi 18 milligrammra van szükségük. Fontos tudni, hogy túl sok vas is veszélyes lehet. A vas ugyanis oxidáns, azaz hozzájárul a szervezetben az oxidánsok és antioxidánsok arányának felborulásához, azaz az oxidációs stresszhez. Ez gyulladást okozhat és károsíthatja a DNS-t is. A növényekben található fitátok megkötik a szabad gyököket, így akadályozzák a vas oxidatív hatásának érvényesülését.

A húsfogyasztás és a rák kapcsolata: Oxfordi vizsgálatok

Friss kutatások szerint a hús elhagyása jelentősen csökkentheti bizonyos daganatos megbetegedések esélyét. A vegetáriánus étrend követése ugyanis akár 30 százalékkal is mérsékelheti öt különböző ráktípus kialakulásának veszélyét. Az Oxfordi Egyetem kutatói átfogó tanulmányban vizsgálták, milyen a vegetáriánus étrend hatása a rák kialakulására. Eredményeik alapján a vegetáriánus étrend jelentősen alacsonyabb rizikót mutatott a hasnyálmirigyrák, a mellrák, a veserák és a prosztatarák, valamint a mielóma multiplex esetében a húsevőkéhez képest.

A British Journal of Cancer folyóiratban közzétett vizsgálat az eddigi legnagyobb volumenű tanulmány, amely a vegetáriánus étrend és a rák kapcsolatával foglalkozott. A kutatás során kiderült, hogy a rák kockázata a hasnyálmirigy esetében 21 százalékkal, a mellráknál 9 százalékkal, a prosztataráknál 12 százalékkal, a veseráknál 28 százalékkal, míg a mielóma multiplexnél 31 százalékkal volt alacsonyabb azoknál, akik kerülték a húsfogyasztást. Mindez rámutat arra, hogy a daganatmegelőzés szempontjából a táplálkozási szokásaink, és maga a húsmentes táplálkozás is, kiemelt jelentőséggel bírhatnak. Tim Key, a tanulmány társszerzője és az Oxfordi Egyetem Népességegészségügyi Tanszékének emeritus professzora szerint a különbségek valószínűleg inkább magához a húshoz köthetők, mintsem egyszerűen ahhoz, hogy a vegetáriánusok több egészséges ételt fogyasztanak.

Ugyanakkor a rák kockázata nem minden esetben csökkent: a tanulmány arra is rávilágított, hogy a növényi étrendet követőknél majdnem kétszerese volt a nyelőcsőrák kialakulásának veszélye a húsevőkkel összevetve. Ennek oka még nem tisztázott. A nagyszabású adathalmaz javarészt az Egyesült Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból származott. A szakemberek 1,64 millió húsevő adatait vetették össze mintegy 57 016 baromfifogyasztó (vörös húst nem evő), 42 910 halat fogyasztó, 63 147 vegetáriánus, valamint 8 849 tisztán növényi étrendet követő ember adataival. Amy Hirst, a Brit Rákgyógyászati Kutatóintézet egészségügyi információs menedzsere kiemelte, hogy bár a magas színvonalú kutatás érdekes összefüggéseket tárt fel, egyelőre nem vonhatók le végleges következtetések.

A húsfogyasztás környezeti terhelése és a fenntarthatóság

A növényi alapú táplálkozás több, mint étrend. A megingathatatlan tudományos bizonyítékok arra ösztönöznek, hogy tartózkodjunk az állati eredetű alapanyagok élvezetétől. Fogyasszunk viszont bőségesen gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket, gabonákat és magvakat. Ezek segítségével olyan betegségek előzhetők meg, amelyek ma vezető halálozási oknak számítanak. A tudósok nemrég kidolgozták, hogy milyen étrend lenne az ideális a Föld és az emberiség számára, és ennek az egyik pontja az, hogy globálisan a felére kellene csökkenteni a vörös húsok fogyasztását. Ez az észak-amerikaiaknak jelentené a legnagyobb áldozatot, hiszen ők az ajánlott mennyiség csaknem 6,5-szeresét fogyasztják.

A hústermelés rendkívül súlyosan érinti a környezetet: az állatállomány nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, az élőlények ellátásához erdőket kell kiirtani, a termelés fenntartásához pedig hatalmas mennyiségű vizet használnak el. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem munkatársa által vezetett csapat most minden korábbinál átfogóbb tanulmányt jelentetett meg a témában. A kutatók úgy gondolják, hogy megfelelő intézkedések nélkül a hústermelés a század közepére 90 százalékkal nagyobb kárt fog okozni a környezetnek, mint manapság - nyilatkozta Springmann.

A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68 százalékkal fog nőni, a kérődző állatok húsa iránti pedig 88 százalékkal. Mindez azzal függ össze, hogy a néhány évtizede még harmadik világnak nevezett fejletlenebb országokban a gyors gazdasági növekedés hatására az életszínvonal is emelkedik, és sok százmillió ember válik a globális középosztály tagjává. A jelenlegihez képest 15 százalékkal csökkenne az ökológiai lábnyom az egészséges étrendre való áttérés esetén, a teljesen vegetáriánus étrend pedig 34 százalékos csökkenést eredményezne. Egy hamburger előállítása 200 km autózás üvegházhatásúgáz-kibocsátásának felel meg.

A flexitáriánus étrend, az élelmiszerhulladék és a mezőgazdaság fejlesztése

Az utóbbi időkben több olyan tanulmány is megjelent, melyek arra figyelmeztetnek, hogy veszélyes jövő vár a Földre. A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a világ jelenlegi élelmezési rendszerének számos negatív hatása van: nagy mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, felemészti az ivóvízkészleteket, és szennyezi a környezetet a túlzott nitrogén- és foszforhasználattal. Mivel 2010 és 2050 között várhatóan növekedni fog a bolygó lakossága és az emberek jövedelme, ezért ezek a negatív hatások 50-90 százalékkal is nagyobbak lehetnek, ami már túlmutatna a bolygó "teherbíró-képességén", hacsak az emberiség nem teszi meg a szükséges intézkedéseket - írták a tudósok.

Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy ennek veszélyét nem lehet csupán egyetlen változtatással elhárítani, a három kulcslépést együtt kell megtenni:

1. Étrend megváltoztatása: A tanulmány vezető szerzője, Marco Springmann szerint az egyik ilyen kulcslépés a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, a mediterránhoz hasonló étrend elsajátítása lenne. „Van, aki mediterránnak hívja, mi flexitáriánusnak. A húsok közül csak a halat fogyasztó, a tojást és tejterméket megengedő vegetáriánus és a szigorúan növényi vegán diéták helyett mi a legkonzervatívabb, húst is tartalmazó étrendet választottuk, de ebben is csak hetente egyszer szerepel vörös hús" - mondta a tudós. Amennyiben az emberiség erre az étrendre térne át, azzal több mint felére csökkenne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége.
2. Mezőgazdasági termelés átalakítása: Ebbe beletartozna az emberi egészség számára fontos növények termesztése, valamint a hatékonyabb víz- és trágyafelhasználás.
3. Élelmiszerhulladék felére csökkentése: ezzel további 16 százalékkal lehetne visszaszorítani a mezőgazdaság környezetre ártalmas hatásait.

"Egy tízmilliárdos népesség etetése nem lehetetlen dolog, amennyiben megváltoztatjuk az étkezési és élelmiszertermelési szokásainkat" - mondta Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A húsfogyasztás Magyarországon: Statisztikák és ajánlások

A magyar étkezési kultúrában kiemelt szerepe van a húsfogyasztásnak. Ha csak a legjellegzetesebb magyar ételeinkre gondolunk, mint például a gulyásleves, a csirkepaprikás vagy a töltött káposzta, mind tartalmaznak húst. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint az éves átlagos húsfogyasztás Magyarországon egyénenként 65 kilogrammra tehető, ez 1961-ben még 78 kg volt. A KSH statisztikája szerint azonban nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutat az ország, szerintük az egy főre jutó húsfogyasztás 2004 és 2016 között 3,5 kilóval nőtt, de tény, hogy ők is kb. 65 kilóra lőtték be az átlagfogyasztást. Fajtára lebontva ez egyébként így néz ki: a sertés 3,4 kilóval nőtt, a marha 0,2 százalékkal csökkent, a juh tartotta magát, a csirkehús fogyasztása pedig 2,3 kilóval nőtt.

Ha szigorúan csak egészségügyi szempontokat veszünk, akkor az átlagfogyasztás (65 kg/év) majdnem a duplája az egészségügyileg ajánlott mennyiségnek, ha napi egy adag hússal számolunk (35 kg/év). A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) megállapította, hogy a magyar felnőtteknek jobban oda kellene figyelni arra, hogy mit visznek be a szervezetükbe, például vissza kellene venni az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények fogyasztásából. A zsiradékban gazdagabb húsok és húskészítmények, valamint a magas sótartalmú termékek túlzott fogyasztása ugyanis a szív-érrendszeri betegségek kialakulását elősegítő egyik rizikófaktor, a füstölt, zsírdúsabb, illetve feldolgozott vörösáru-készítmények nagy mennyiségű fogyasztása pedig egyes daganatos betegségek kialakulását segítheti elő.

Húsnál 1 adag 10 dkg hús, ami körülbelül egy tenyérnyi, vagy 1 szelet. Tej és tejtermékek esetében napi fél liter tej vagy annak megfelelő tejtermék beiktatása ajánlott az étrendbe. Az egészségünk szempontjából természetesen az sem mindegy, hogyan készítjük el a húsos ételeket. A dietetikusok ajánlása szerint ezeket elsősorban párolva, sütve ajánlott elkészíteni, a bő zsiradékban sült húsokat csak ritkábban ajánlott fogyasztani.

A hús szerepe a táplálkozásban és az OKOSTÁNYÉR® ajánlásai

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének állásfoglalása szerint a húsok a legfontosabb teljes értékű és jó biológiai hasznosulású fehérjeforrások közé tartoznak. A mikroelemek közül kiemelkedő a vas- és cinktartalma, továbbá jelentős B1-, B2-, niacin-, B6-, B12-tartalma is. Zsiradéktartalma függ az állat fajtájától, az adott húsrésztől, míg húskészítmények esetében a hozzáadott szalonna, bőrke és egyéb összetevők is befolyásolják a termék végleges összetételét. Figyelembe véve, hogy a hazai felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos, illetve elhízott, és a legtöbb energiát a zsiradékok képviselik, ezért az ajánlásban a zsírszegény nyersanyagok, készítmények nagyobb gyakoriságára hívják fel a figyelmet.

Az új hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® a teljes értékű fehérjék, tehát a húsok, tej és tejtermékek, tojás és a halak változatos fogyasztására hívja fel a figyelmet, vagyis nem szükségszerű, hogy mindennap húst fogyasszunk.

Alternatívák és tudatos fogyasztói döntések

Egy 2016-os kutatás szerint nem a vegánság a leginkább fenntartható étrend, de a vegetarianizmus mindenképpen megfontolandó. Annak, hogy valaki áttérjen a vegetáriánus életmódra (de nem a szigorú változatára), alapesetben nincsen akadálya, de a szakértő szerint azért előtte érdemes konzultálni egy dietetikussal, hiszen a túl szigorú étrend káros következményei nem egy-két hét múlva, hanem lehet, öt-tíz év múlva jelentkeznek. Epidemiológiai vizsgálatok mindenesetre igazolják, hogy bizonyos megbetegedések ritkábban fordulnak elő a megfelelő életmódot folytató vegetáriánusoknál.

"A növények helyes párosításával elvileg biztosítható a komplett fehérjeszükséglet. Elsősorban a vas, kalcium és cink hiányos bevitelével kell számolni. Egyrészt a növényi alapanyagok hiányosak a fent említett ásványi anyagokban, másrészt rossz azok felszívódási hatásfoka. A vegetáriánus étkezést fogyasztók között a vas-, B12-, fehérje- és kalciumhiány és ezek következményei szerepelhetnek, attól függően, hogy milyen irányzatokról beszélünk." - mondják a szakemberek. Elég sok átmeneti fokozat létezik a nyers vegánság, vagyis amikor valaki csak nyers és csak növényi eredetű ételt fogyaszt, és aközött, hogy valaki húst eszik hússal. A fenntartható húsfogyasztás szempontjából talán a szemivegetarianizmus az érdekes.

Egy szó mint száz, az egészségünk és a Föld érdekében is sokkal kevesebb húst kellene ennünk, mint most, de egyáltalán nem muszáj és talán nem is jó ötlet teljesen kiküszöbölni az étkezésünkből. Ha tehát marad - a mainál kevesebb - hús, akkor felmerül a kérdés, hogyan lehetne úgy előállítani, hogy az kevésbé legyen ártalmas a környezetre. Az idei CES-en a kollégák meg is kóstolhatták az Impossible Burger továbbfejlesztett változatát, ami még mindig mérsékelten meggyőző, bár a Burger King már igent mondott rá, és a befektetők is szerint a műhús a jövő. Egy gond van csak, az Oxfordi Egyetem kutatói szerint sajnos a laborban előállított hús ugyanolyan, ha nem nagyobb terhelést ró a környezetre, mint az állattenyésztés, igaz, etikusabb választás, mert nem okoz egyetlen élőlénynek sem szenvedést.

Bár bizonyára sokaknak a húsételek teljes vagy részleges elhagyása is elég áldozat, ez csak egy szelete a tudatos táplálkozásnak. Érdemes a tejtermékek fogyasztását is csökkenteni, emellett, ha tehetjük, válasszunk minél többször hazai és szezonális zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, magvakat. Kerüljük a félkész, kész, pálmaolajat tartalmazó termékeket és próbáljuk meg csökkenteni élelmiszer-hulladékunk mértékét. A korábban említett felmérésük szerint a lakosság 20 százaléka szimpatizál a bioétrenddel, további 30 százalék környezettudatos fogyasztónak tartja magát, az emberek fele azonban nem nagyon akar változtatni. A pazarló életmód nemzetközi viszonylatban is megmutatkozik: az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi.

Helyi termelők támogatása és minőségi húsfogyasztás

Az ár sokak számára döntő szempont, és sokan azért nem térnek át a környezettudatosabb életmódra, mert úgy gondolják, ez sokkal több pénzbe kerül. A háztáji, szabadtartásos termékek valóban drágábbak, mint a nagyipari húsok, azonban ha kevesebbszer fogyasztjuk őket és valóban minden részüket felhasználjuk, megtérül az áruk. És még egy dolog: „Általában elmondható, hogy a húsok esetében is az a szerencsésebb, ha a legkevésbé feldolgozott állapotban vásároljuk meg őket. A mennyiség csökkentése mellett érdemes bővíteni a látókört, vagyis olyan húsokat is bevonni az étkezésbe, amiket korábban nem fogyasztottunk."

Pár éve amikor Angliában jártam, az egyik közeli biofarm éttermében egy estére a River Cottage egykori szakácsa, James Whetlor vette át az uralmat a konyhában. Ő célul tűzte ki, hogy az angolokkal ismét megszeretteti a kecskehúst, 2012-ben meg is alapította saját cégét Cabrito néven. Nagy-Britanniában évente tízezrével gyilkolják le pár nappal a születésük után a kecskegidákat, hiszen a tejiparnak nincs szüksége hímállatokra. Whetlor úgy véli, manapság nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen mértékben pazaroljuk a húst. Lelkiismereti alapon persze lehet arról vitatkozni, hogy a kiskecskének mennyivel jobb, ha nem azonnal a születése után, hanem pár hónappal később vágják le.

Az élelmiszer-sivatagoknak nevezzük azokat a régiókat, ahol a lakók nem tudnak friss és tápláló ételhez hozzájutni, hanem ezek helyett szinte kizárólag feldolgozott, olcsó élelmiszert fogyasztanak. Természetesen az sem mindegy, hogy honnan szerezzük be a húst és az egyéb állati eredetű termékeket. És még egy indok a hosszú listából: „Ha helyi termelőktől vásárolunk, azzal a helyi gazdaságot, valamint kifejezetten azt az embert, családot támogatjuk. Személyesen találkozhatunk azzal, aki az állatot felnevelte, a termékeket készítette, akár el is mehetünk megnézni a gazdaságát. Érdemes beszélgetni a termelőkkel, rákérdezni, hogy milyen körülmények között nevelkedett az állat, milyen takarmánnyal etették." A helyi termelőket persze meg is kell találni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán található egy piackereső, és a Slow Budapest is elkészítette a saját térképét, igaz, csak csak a fővárosra.

Íme egy példa: ugyan Magyarországon nem fogyasztunk túl sok halat (pedig egészségügyi szempontból fontos lenne), amennyiben tengeri halat szeretnénk a tányérra tenni, érdemes az MSC, vagyis Marine Stewardship Council címkéjével jelölt termékeket választani. Ezt a minősítést azok a halászok használhatják, melyek tartózkodnak a halászati területek vagy a fajok túlhalászástól, az egyes halfajok kihalásához vezető módszerektől, illetve a halászterületeiken kihalófélben lévő fajták egyedszámának növekedését biztosító módszereket alkalmaznak.

„Csatlakozhatunk például olyan közösségi mezőgazdálkodáshoz, ahol állatot is tenyésztenek. De városiként lízingelhetünk is tyúkot (lásd Youtyúk) vagy kecskét például, a havonta befizetett összegért cserébe pedig tojást, sajtot vagy húst is kaphatunk. Emellett olyan bevásárló közösségekbe is beléphetünk, mint például az Itt a szezon! vagy a Szatyorbolt. Arra érdemes odafigyelni, hogy a piacokon nem minden árus termelő, és nem minden hús, tojás legeltetett és szabadtartású” - tanácsolja Varga Judit.

És akkor itt most érdemes tisztába tenni néhány fogalmat. A Tudatos Vásárlók Egyesületének definíciója szerint ha valaki egy közösségi gazdasághoz csatlakozik, egy egész szezonra vállalja, hogy minden héten átveszi, ami a gazdaságban megtermett, és a mindig változó szezonális terményekért cserébe átalánydíjat fizet. A dobozrendszer hasonlóan működik, vagyis a vásárló azt kapja, ami abban az időszakban termett, ennek az előnye, el lehet dönteni, hogy adott időszakban szeretnénk-e rendelni vagy sem. A bevásárlóközösségeknél pedig egy adott listáról lehet rendelni a környékbeli gazdák terményeiből és terméseiből.

"A nemzetközi éttermi trendek már megkövetelik, hogy a vendéglátóhelyek minél fenntarthatóbban, jó minőségű, termelői alapanyagokkal dolgozzanak. A hazai vendéglátóhelyek is igyekszenek felzárkózni. Ha az állattenyésztés bizonyos körülmények között történik, akkor etikus dolog húst enni, ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor pedig nem." - fejtette ki Bost, aki egyébként pont lelkiismereti okból lett vegetáriánus, hogy aztán lelkiismereti okból térjen vissza a húsfogyasztáshoz. Szerinte legtöbb kollégája egyetért abban, hogy a fenntartható mezőgazdaságnak az állattartás igenis része, és nem kívánja elbagatellizálni a fogyasztók felelősségét, hiszen ehhez nekik is tudatos döntéseket kell hozniuk.

A mezőgazdaságban használt antibiotikumok és a szuperbaktériumok veszélye

Az Oxfordi Egyetem egy nemrégiben megjelent kutatása például a mezőgazdaságban használt antibiotikumok veszélyére figyelmeztet minket. A túlzott állattenyésztés során használt gyógyszerek ugyanis jelentős negatív hatással lehetnek immunrendszerünkre: az antibiotikumokkal kezelt állatok húsának fogyasztása ugyanis gyengítheti az egyes kórokozókra és a szuperbaktériumokra adott immunválaszunkat. A szuperbaktériumok azok a kórokozók, melyek ellenállóak a jelenleg használt antibiotikumokra.

Több kutató és szervezet is dolgozik azon, hogy az elérhető élelmiszerek ne jelentsenek egészségügyi kockázatokat az emberiségre nézve, azonban mi magunk is tehetünk azért, hogy csökkentsük a ránk leselkedő megbetegedések kockázatát - mindeközben pedig a fenntarthatóságra is nagyobb hangsúlyt helyezhetünk. Az egyik legegyszerűbbnek tűnő, mégis nagymértékű változásokat elősegítő cselekedet - amely az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának esélyeit is csökkentheti - nem más, mint a húsfogyasztás mértékének csökkentése.

Számos speciális étrend és diéta alapul a húskészítmények csökkentett fogyasztásán vagy éppen teljes elhagyásán, azonban nem kell feltétlenül a végletekben gondolkodni! A heti pár alkalomra limitált húsfogyasztás, de akár csak egyetlen húsmentes nap rendszeresítése is hozzájárul saját egészségünk megőrzéséhez, valamint a túlzott tenyésztés jövőbeni visszaszorításához. A kevesebb hús és több zöldség fogyasztása mellett az sem mindegy, honnan szerezzük be az alapanyagokat. A tömegtermelés visszaszorítása érdekében mi is tehetünk apró lépéseket, melyek pozitív hatással lehetnek környezetünkre. A külföldről beszállított, nagyüzemi termékek helyett válasszunk helyi termelőktől származó és hazai alapanyagokat. Fontos megjegyezni, hogy nem kell minden általunk kedvelt élelmiszerről lemondanunk ahhoz, hogy fenntarthatóan étkezzünk. A válasz - csak úgy, mint sok más kérdésre - itt is a mértékletességben és a minőségben rejlik. Figyeljünk oda arra, hogy mit, milyen rendszerességgel és milyen forrásból vásárolunk, hiszen így nemcsak magunkat, de Földünket is megóvhatjuk.

Ellenvélemények és alternatív nézőpontok az állattenyésztésről

Tudósok állnak ki a húsfogyasztás egészséges volta mellett és cáfolják a klímaváltozásra gyakorolt negatív hatását. Mint az a Magyar Állattenyésztők Szövetsége honlapján megjelent írásban olvasható, a világhírű Animal Frontiers áprilisi számában kilenc tudományos kutatás erősítette meg a vörös hús és az állattenyésztés társadalomban betöltött alapvető szerepét. A szerzők azt állítják, hogy az állattenyésztés kulcsfontosságú az éghajlatváltozással és a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kihívások leküzdésében. A lap szerkesztői és szerzői egyetértenek a Dublini Kiáltványban megfogalmazottakkal, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az állattenyésztési rendszerek túl értékesek a társadalom számára ahhoz, hogy azokról leegyszerűsített megközelítéssel mondjunk ítéletet.

A szakfolyóiratban közzétett vizsgálati eredmények szerint - amiket a vezető tudósok és szakértők is megerősítenek - a húsfogyasztás és állattenyésztés önmagában sem az egészségünkre, sem Földünkre nézve nem káros. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a húsfogyasztás- és állattenyésztés-ellenes nézeteket vallók által legtöbbet idézett tanulmányban módszertanilag hibás vizsgálatokra alapozottan fogalmazták meg azt, hogy a vörös húsok már kismértékű fogyasztása is egészségügyi kockázatokat hordoz magában. A tudósok arra szólítanak fel, hogy ezeket a tudományosan nem megalapozott kijelentéseket vissza kell vonni, hiszen ennek az ellenkezője igaz: a húsfogyasztás az egészséges élet része; és éppen a friss húsok, valamint a tejtermékek étrendből való eltávolítása hordoz egészségügyi kockázatokat.

Az állati eredetű élelmiszerek ugyanis értékesebb tápanyagot jelentenek a növényi eredetű élelmiszereknél, mivel egyszerre több bioaktív mikro- és makrotápanyagot tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a szervezet és ezen belül különösen az agyunk fejlődéséhez. Az állattartási rendszerek pedig olyan körforgásos gazdálkodási rendszerek, amelyek az emberek számára értéktelen (nem fogyasztható) biomasszából kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag élelmiszert állítanak elő. A neves szakemberek közös célja ezekkel a publikációkkal az, hogy felhívják a figyelmet az állattenyésztési rendszerek társadalmi, gazdasági, ökológiai jelentőségére és a húsfogyasztás egészségünkre gyakorolt kedvező hatásaira.

A vegán világ és a földhasználat: Komplex kérdések

De vajon hogyan is nézne ki a mezőgazdaság, ha a világ vegán lenne? Marco Springmann az elsők között vizsgálta a témát az Oxfordi Egyetemen. Kutatásai alapján ha az összes haszonállat eltűnik a Földről, akkor körülbelül 33 millió négyzetkilométerrel (azaz 3,3 milliárd hektár) több föld áll majd rendelkezésre termesztésre. Ez nagyobb terület, mint egész Afrika. A leendő potenciális termőterület mérete a föld teljes területének 22 százaléka lenne. Harald Grethe német agrárközgazdász kiszámította, hogy az OECD-országokban már a húsfogyasztás 30 százalékos csökkentése is mintegy 30 millió hektár termőföldet szabadítana fel.

De vajon ezek a területek felhasználhatók-e akár növényi eredetű élelmiszerek termesztésére is? Nem újdonság, de Springmann szerint ez attól függ, hogy mennyi munkát fektetnek a talajkezelésbe és az öntözésbe. Viszont ha az állattenyésztés megszűnik, a mezőgazdasági földterületek, valamint a gabona és egyéb növényi termékek ára jelentősen csökkenhet. Ám ha a gabona túl olcsó lesz az energiaárakhoz képest, akkor akár fűtésre is felhasználható, másfelől a fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakói is részesülhetnek az alacsonyabb árú gabonából és jobb kenyeret engedhetnek meg maguknak.

A mezőgazdasági termelők számára viszont az ilyen áralakulás nagyon hátrányos lenne, különösen azért, mert az állattenyésztésből származó jövedelmük elveszne. Németországban az összes mezőgazdasági jövedelem csaknem kétharmada a tej és a hús előállításából származik. Andrew Jarvis, a kolumbiai Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Kutatási Központból szintén azt állítja, hogy az állattenyésztés felszámolása valóban kétélű kard lenne: miközben a fejlett országokban a vegetáriánus életmódnak bizonyosan számos pozitív környezeti és egészségügyi hatása volna, a fejlődő országokban azonban súlyosbítaná a szegénységet - ugyanis az állattenyésztés számos szegényebb országban jelentősen hozzájárul az emberek megélhetéséhez. De ha akarnánk, akkor sem tudnánk az összes legelőt szántóvá alakítani. Ennek oka, hogy a szarvasmarha gyakorta olyan területeket használ, amelyeket az emberek más módon nem művelhetnek meg. Emellett a globális fejlődés pontosan ellentétes irányba halad, a 2050-ben várható 9 milliárd ember élelmiszerigényének kielégítése érdekében a FAO előrejelzései szerint világszerte 70 százalékkal több élelmiszert (növényi és állati) kellene előállítani.

Ugyanakkor Marco Springmann kutatócsoportja kiszámította, hogy ha betartanák a FAO táplálkozási ajánlásait (azaz több növényi ételt és lényegesen kevesebb húst ennénk), akkor az élelmiszer-specifikus károsanyag-kibocsátás 29 százalékkal csökkenhetne világszerte. A vegetáriánus étrend 63 százalékkal, a vegán étrend pedig 70 százalékkal csökkenti a globális kibocsátást - a matematika szintjén mindenképpen. A valós fejlődés azonban egészen más irányba halad: a növekvő népesség és a növekvő jólét lehetővé teszi, illetve részben kikényszeríti, hogy a húsfogyasztás tovább növekedjen. A világnak tehát mindenképpen jót tenne a változás, ám a szélsőséges megoldások hosszú távon sosem bizonyulnak végleges jó megoldásnak. Valószínűleg lehetetlen volna a világszinten jelentkező élelmiszerigényt fedezni állati alapanyagok nélkül. Ugyanakkor teljesen egészséges életet lehet élni állati eredetű fehérjék nélkül is, ez csak döntés kérdése, számos neves, jó fizikumú sportoló bizonyította már, hogy állati fehérjék nélkül is el lehet érni jó kondíciót. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a változatos, húst is tartalmazó étrend is lehet kifogástalanul egészséges, a lényeg, mint mindig, a mértékletesség.

tags: #oxfordi #egyetem #hus #visszaszoritas