Az emberi egészség szempontjából kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás, melynek alapját a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása képezi. Nemcsak a táplálkozási hírekben, de a kozmetikai ipar termékei révén is egyre többet hallunk az antioxidánsok szükségességéről. Ezek a vegyületek kulcsszerepet játszanak szervezetünk védelmében, és legnagyobb mennyiségben a változatos színű növényi élelmiszerekben találhatók meg. Azonban a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmát számos tényező befolyásolja a betakarítástól a feldolgozásig, különösen az oxidáció.
Az antioxidánsok szerepe és forrásai
Az antioxidánsok gyűjtőfogalom, amely többféle anyag együttesét jelöli, és a szervezetben vagy a külső környezetben keletkező szabadgyökök elbontását, semlegesítését végzik. A kívülről származó szabadgyökök például a molekuláris oxigénből redukcióval vagy gerjesztéssel, más molekulákból ultraibolya vagy radioaktív sugárzás, hő és különböző vegyi anyagok hatására keletkeznek. Bizonyos gyógyszerek, vegyszerek, altatószerek, ipari oldószerek és a dohányfüst szintén szabadgyökforrásnak tekinthetők. A környezetünkben levő szabadgyökök, amelyeket élelmiszerekkel elfogyasztunk, belélegzünk vagy a bőrön át jutnak a testünkbe, befolyásolják szervezetünk biokémiai folyamatait. A szervezet védekezési rendszerének tűrőképessége elég nagy, ezért sokáig képes megakadályozni, hogy a szabadgyökök káros folyamatokat indítsanak el.
Az enzimes antioxidáns védelmi rendszer legismertebb tagjai a kataláz, a glutation-peroxidáz és a szuperoxid-dizmutáz, amelyek a különböző szabadgyökök hatástalanítását végzik. Táplálkozás-élettani szempontból különösen fontosak a kis molekulájú antioxidánsok közé tartozó C-, az E- és az A-vitamin, valamint az utóbbi provitaminja, a béta-karotin. A vitaminokon kívül antioxidáns hatásúak egyebek között a flavonoidok, a fenolsavak és származékaik, az izoflavonoidok, a fitinsav, néhány kéntartalmú aminosav, a redukált glutation, a szelén, bizonyos körülmények között a szőlőcukor, a húgysav, a bilirubin, az ubikinon (Q-10) és a liponsav.
Számos epidemiológiai és intervenciós vizsgálatban tanulmányozták az antioxidáns vitaminok hatását a táplálkozással összefüggő betegségek, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok gyakoriságának, illetve a miattuk bekövetkező halálozásnak az alakulására. Az antioxidáns vitaminok közül a C-vitamin csupán a hiányállapot esetén aterogén (az érelmeszesedésre való hajlamot fokozó) hatású, bizonyos daganatfajták ellen azonban véd, s antioxidáns szerepe főleg a karotin (A-vitamin) és tokoferol (E-vitamin) regenerálásában van. Az E-vitamin a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében játszik elsődleges szerepet, ezen kívül kifejezett szívvédő hatással bír. A daganatok kivédésében nem meghatározó a jelentősége. A karotinoidoknak a napi szükségletnek megfelelő (6 mg béta-karotin) felvétele nagyon hasznos mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos betegségek megelőzésében. Az antioxidáns vitaminok együttes adása hatásosabb, mint külön-külön való fogyasztásuk. Az élő szervezetben ugyanis az antioxidánsok, köztük a vitaminok, egységes, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez a rendszer legjobban a természetes (gyümölcs, zöldség, gyógynövények) formában való fogyasztáskor érvényesül.
Egyre több bizonyíték olvasható számos tanulmányban arról, hogy a likopin, a provitamin-A aktivitást nem mutató karotinoid vegyület jelentős mértékű antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal bír. A likopin nagyobb mennyiségben növényi eredetű nyersanyagokban, elsősorban a paradicsomban, paradicsomkészítményekben (-sűrítmény, ketchup, -lé), görögdinnyében, pink grapefruitban, papajában és a sárgabarackban található meg. Ezen élelmi anyagok nagyobb mennyiségű fogyasztása növeli a vérplazma likopinkoncentrációját.
What are Antioxidants and Free Radicals? – Dr. Berg
A betakarítás és tárolás hatása a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmára
A gyümölcsök és zöldségek tápanyagokban gazdagok, és ezeknek a tápanyagoknak a nagy része nem található meg az állati eredetű ételekben. Az esszenciális növényi tápanyag remek példája a C-vitamin. Ezt a vitamint nem nyerik jelentős mennyiségben állati eredetű táplálékból, és a szervezetünk sem képes a C-vitamint előállítani. Tehát a húsalapú étrend nem lesz elegendő.
Ami a tápanyagok tényleges mennyiségét illeti, a termés közvetlenül a betakarítás után éri el csúcspontját. Az anyanövényről leválva tápanyagtartalmuk fokozatosan lebomlik. Az Egyesült Államok Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a zöld zöldségekben a betakarítás utáni C-vitamin veszteség már néhány napos tárolás után magas lehet. Valójában egy 2007-es tanulmány kimutatta, hogy a zöldségek általában a betakarítás után egy héttel a C-vitamin 15-77%-át veszítik el. A veszteség mértéke a növénytől függően változik.
Az első dolog, ami befolyásolja a gyümölcsök és zöldségek frissességét, a betakarítás módja. A gépi betakarítás növeli a termék károsodásának kockázatát. Sok gyökérzöldség szívós, és általában így takarítják be. A kényes zöldségek, például a paradicsom és a salátalevelek könnyen károsodnak, ami felgyorsítja a tápanyagvesztést. A kézi betakarítás minimálisra csökkenti a károkat és növeli a termék eltarthatóságát. Mivel a kényes zöldségek érzékenyek a zúzódásokra és vágásokra, ideális a teljes érés előtt betakarítani őket.
Nemcsak annak van jelentősége, hogyan takarítják be a termést, hanem annak is, mikor. Ideális esetben a gyümölcsöket és zöldségeket akkor kell betakarítani, amikor elérik a csúcsérettségüket vagy a kívánatos állapotukat. Ebben a szakaszban tele vannak ízekkel és tápanyagokkal. A betakarítás után azonban a leszedett termések nem pusztulnak el. A leszedett zöldségek és gyümölcsök továbbra is lélegeznek, és napokig, hetekig vagy még tovább is felvesznek oxigént. Egyes termékek hosszabb ideig különösen frissek maradnak. A tápanyagvesztés mértékét meghatározó fő tényező a termésben felhalmozott véges tápanyagok mennyisége. A betakarítás után a termések már nem juthatnak olyan szerves anyagokhoz, mint a szénhidrátok és a fehérjék. A gyümölcsök és zöldségek a légzés során elhasználják ezeket. A folyamat során a termék nedvességet és hőt veszít. Ennek eredményeként kevesebb tápanyag marad a termésben, mire elfogyasztjuk. A veszteség sokkal gyorsabb azokban a gyümölcsökben és zöldségekben, amelyek intenzívebben lélegeznek. Minél tovább lélegzik a leszedett termés, annál több tápanyag vész el. A csemegekukorica, a gomba, a spárga és a borsó légzési aránya rendkívül magas.
Feldolgozás, főzés és tárolás: az oxidáció és a tápanyagvesztés
A feldolgozás, a főzés és a tárolás során elkerülhetetlen, hogy a terméket számos hatásnak tegyük ki. A hő, az oxigén és a fény különösen felgyorsítja a tápanyagok elvesztését. Számos vitamin érzékeny ezekre a hatásokra. Ez az oka annak, hogy a főzés során a gyümölcsök és zöldségek tápanyagokat veszítenek. A legtöbb tápanyagot akkor veszítik el, ha vízben főzik őket. Ez különösen igaz a vízben oldódó vitaminokra és ásványi anyagokra. Sok zöldség forralás után elveszítheti C-vitamin tartalmának a felét. Tanulmányok kimutatták, hogy a C-vitamin és a B-vitamin a legérzékenyebb.
Sokak számára nem ismert, hogy az oxigénnek való kitettség is hatással van a gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalmára. Ha gyümölcsöt vagy zöldséget darabolunk, akkor a belseje levegőnek lesz kitéve. Az oxigén jelenléte számos antioxidánsra hatással van. A vitaminok is antioxidánsok - reagálnak az oxigénre. És minél tovább áll a levegőn egy gyümölcs vagy zöldség, annál kevesebb vitamin lesz benne. A fény is hat a gyümölcsökben és zöldségekben lévő tápanyagokra. A B-vitaminok különösen érzékenyek a hőre és a fényre. A káros hatás azonban nem mindig áll fenn. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) tanulmánya kimutatta, hogy a folyamatosan fénynek kitett spenótlevelek tápanyagdúsabbak, mint a sötétben tárolt spenótlevelek.
A gyümölcsök és zöldségek tápanyagai megőrzésének egyik leggyakoribb módja az alacsony hőmérsékletű tárolás. A legtöbb kényes zöldséget le kell hűteni. Az alacsony hőmérséklet lelassítja a sejtekben zajló fizikai és kémiai reakciókat, így védi a tápanyagokat is. Ha a brokkolit 7 napig 0 ºC-on tároljuk, a C-vitamin nagy része megmarad. Ha 20 ºC-on tároljuk, a brokkoli csak a C-vitamin 44%-át képes megtartani. A szállítójárművek hűtött berendezéssel rendelkeznek, hogy szabályozott hőmérsékletű környezetet biztosítsanak. Így a termék a lehető legfrissebb marad. Néhány kemény zöldség, például a burgonya, a tök, vagy a hagyma ízét azonban befolyásolhatja a hűtőben lévő hideg levegő.
Sokan azt hiszik, hogy jobb a friss, mint a fagyasztott. Ez igaz is, ha a terméket azonnali fogyasztásra szánták. A helyben termesztett és vásárolt élelmiszerek tápértéke kiváló, sőt a legjobb. A betakarítás után közvetlenül lefagyasztott zöldségek általában több tápanyagot őriznek meg, mint a fagyasztás nélkül, frissen szállított társaik. Az oxidáció elleni tápanyagvesztés elleni küzdelem egyik általános módja a gyümölcsök és zöldségek légmentesen záródó edényekben való tárolása. Ez megakadályozza, hogy a termék oxigénnek legyen kitéve. A gyümölcsöket pedig érdemes nagyobb darabokra vágni. A legmodernebb módja a tápanyagvesztés megelőzésének a vákuum-szárítás. Az eljárás során nem éri magas hő a zöldséget és a gyümölcsöt, a folyamat oxigéntől elzártan zajlik, és a folyamat első lépéseként a frissen szedett termés a lehető leggyorsabban kerül feldolgozásra. A gyümölcs- és zöldségkristályok is ezzel az eljárással készülnek, ezért tartalmaznak olyan sok vitamint, ásványi anyagot, flavonoidot, enzimet és más bioaktív anyagot.
A zöldségek és gyümölcsök színe és a tápanyagok közötti összefüggés
Azt már régóta tudjuk, hogy egészségünk védelmében nagyon nem mindegy, hogy mikor, mennyit és mivel eszünk. Mindez azonban úgy tűnik, még mindig nem elég. A naponta ötszöri, minél többféle színű gyümölcs és zöldség fogyasztása az ideális, a táplálkozástudományi szakemberek javaslatai szerint. Ennek oka, hogy a zöldségek és gyümölcsök színét adó fitokemikáliák, amelyek a növények vegyi anyagai, segítenek az egészség megőrzésében. A legtöbb antioxidáns anyagot például a fényes színű zöldségek és gyümölcsök tartalmazzák. Ezek azok, amelyek leginkább védelmet nyújtanak szervezetünknek a szabadgyökök, vagyis a test hosszú távú egészségét aláásó instabil molekulák ellen. Épp ezért nem mindegy a zöldségek és gyümölcsök színét tekintve sem, hogy mit eszünk. A szakemberek meglátása az, hogy korántsem elegendő csak zöldből kellő mennyiséget fogyasztani. A javallat szerint, lehetőleg minél több vörös, narancs, sárga, kék és bíbor színű zöldséget, illetve gyümölcsöt is fogyasztanunk kellene.
A zöld színéről oly jól ismert saláta, brokkoli, kelkáposzta, spenót, sóska, fejes káposzta vagy épp a kelbimbó kiváló klorofill forrás. Ezért ezek a növények erős antioxidáns hatásúak és kitűnő méregtelenítők, amellett, hogy vértisztító hatásúak, és segítik a sejtek gyógyulását. Ezért tartják őket nagyon jó rákmegelőzőnek, és hatásos fegyvernek a baktériumok ellen. A klorofill kémiai szerkezete rendkívül hasonlít az emberi vér hemoglobinjához (a hemoglobin az a pigment, amely a vér vörös színét adja). A különbség a klorofill és a vér között csupán annyi, hogy a klorofill magnéziumot, míg a vér vasat tartalmaz. A klorofill tele van oxigénnel, amely igen kedvező a „jó“ baktériumok számára. Bár a klorofill nem vitamin, de igen fontos részét képezi az egészséges táplálkozásnak. A fent említett tulajdonságokon kívül segít eltávolítani a testben felgyülemlett szennyezőanyagokat is. Mivel a sejtek regenerálódását is segíti, ezzel támogatja, gyorsítja a sebek, sérülések és fekélyek gyógyulását is, valamint a sérült bőr regenerálódását. A klorofill fogyasztásának nagyon nagy szerepe van az emberi szervezet méregtelenítésében és lúgosításában.
A cseresznye, a pirospaprika, az eper, a szamóca és a paradicsom az öregedés ellen védő likopin nevű antioxidánsban gazdag, amely hatékony a betegségek elleni küzdelemben, de megvéd a leégéstől is. A mélyvörös zöldségek festékanyaga, pedig a betain, amely tumorellenes hatású, és segíti a vörösvérsejtek regenerálását és szaporodását. A céklát már a római civilizáció óta használják, mint vértisztító szert, mivel képes serkenti a vérkeringést, és akár négyszeresére képes növelni a sejtek oxigénfelvevő képességét.
A sárgabarack, a sárgarépa, a mangó, a narancs és az édesburgonya alfa- és bétakarotint tartalmaz. Ezek az antioxidánsok védik bőrünket az ultraibolya-sugárzástól, ugyanakkor szerepet játszanak az új sejtek építésében. A narancssárga zöldségek és gyümölcsök béta-karotint, vagyis az A-vitamin provitaminját tartalmazzák. A szervezetben lévő megfelelő mennyiségű karotin megvédi sejtjeinket a szabad gyökök roncsoló hatásától és a káros UV-sugárzástól. Segíti továbbá a szép barnulást, valamint lassítja a bőröregedést. A béta-karotin a karotinoidok egy fajtája. A karotinoidok zsírban oldódó növényi vegyületek, amelyeket a növények termelnek annak érdekében, hogy megvédjék magukat a szabad gyökök károsító hatásától. Egy narancssárga színű pigment (növényi színanyag), aminek fontos szerepe van a fotoszintézisben. Ez a növényi vegyület adja a sárgarépa, illetve a többi narancssárga zöldség és gyümölcs narancssárga színét. A természetben több, mint 600 karotinoid található, ám ebből a nyugati ember konyhájában talán csak 50 szerepel, és még ebből az ötvenből is csak 14 található a vérben, amely felszívódott az emésztés során. A legfőbb étkezési karotin a béta-karotin és az alfa-karotin (amelyek a sárgarépában találhatók), a lutein (a kelkáposztában, a brokkoliban és a spenótban), valamint a likopen (a paradicsomban). A béta-karotin a karotinoidok nagyobb csoportjába tartozik, amely a legkülönfélébb gyümölcsökben és zöldségekben megtalálható. Ez alapján az egészséges táplálkozással - melynek alapja a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása - megfelelő mennyiséget juttatunk a szervezetünkbe, így nincs szükség különféle béta-karotin kiegészítő beszerzésére, hanem a napi táplálkozással már fel is tudjuk készíteni bőrünket a káros sugarakra. Ez az anyag az A-vitamin elővitaminja.
A sárga ételek telis tele vannak a legfontosabb immunvédő vitaminnal, a C-vitaminnal, mely egy igazi csodafegyver. Felvértez minket a betegségek ellen, ezen kívül elősegíti a baktériumok, vírusok és élősködők okozta fertőzések leküzdését is. Ez a vitamin az antioxidáns védelmi rendszer első bástyája a szervezetben, együttműködik az E-vitaminnal és karotinokkal. Véd a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, erősíti az artériák kollagén szerkezetét, csökkenti a koleszterinszintet és megakadályozza a vérrögképződést. A banán, a nektarin, a tök, az édes kukorica és a zöldpaprika a sejtek közötti vitamin- és ásványi anyag cserében segít.
A sötétlila gyümölcsöket az antocián nevű anyag színezi őket lilára, mely egy antioxidáns flavonoid. Erősítik, és rugalmassá teszik az érfalat, így gátolva az érelmeszesedés kialakulását. A fekete áfonyában (Vaccinium myrtillus) lévő vegyületek más flavonoidokhoz hasonlóan antioxidáns tulajdonságúak. A fekete áfonya festékanyagai (antociánok) értékesebb elemekből állnak, mint a gyümölcshús. A fekete áfonya antioxidáns antocianinjai segítik a retina normál működésének fenntartását, valamint segíthetik a szem kollagén tartalmának egészséges szinten tartását.
A fehér tápanyag szempontjából a fehérjét jelenti. Testünk számára nélkülözhetetlen a fehérje. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, melyből húszféle létezik. Az állati eredetű élelmiszerek (hús, hal, sajt, tojás, tej) tartalmazzák mind a húsz aminosavat, ezek a teljes értékű fehérjék. A barna színt a diófélék, magok, maghéjak képviselik, melyek a legjobb B-vitamin források. A B-vitaminok idegeink táplálói, segítik a koncentráló készséget és javítják az emlékező tehetséget. Rendszeres fogyasztásukkal karbantarthatjuk az idegrendszerünket, de a hajunk, bőrünk és körmünk szépségét és egészségét is megőrizhetjük. A B-vitaminok vízben oldódnak, ezért minden nap pótolni kell őket.
What are Antioxidants and Free Radicals? – Dr. Berg
A biológiai oxidáció és a sejtlégzés
A sejtlégzés folyamata a terminális oxidációval válik teljessé. A lebontás során keletkező redukált koenzimek hidrogénatomjai itt lépnek reakcióba a légzésből származó oxigénmolekulákkal. A terminális oxidációban szerepet játszó fehérjék, a légzési lánc tagjai a mitokondriumok belső membránjában találhatók. A terminális oxidáció lényege, hogy a koenzimek hidrogént leadva oxidálódnak, hidrogénjük végső soron oxigénnel egyesül, és vízzé alakul. A hidrogén oxidációja vízzé nagy energiafelszabadulással jár. Az energia egy része hő formájában felszabadul, de jelentős hányada ADP molekulák ATP-vé alakítására használódik fel.
A légzési lánc első tagja redukált koenzimmel (NADH + H+) lép reakcióba. A koenzim oxidálódik, 2 elektronját átadja az enzimnek, a proton (H+) pedig a mitokondrium plazmaállományába kerül. Az elektronok ezután fémiont tartalmazó összetett fehérjéken, ún. citokrómokon haladnak keresztül. A citokrómok többsége vastartalmú, a vas a hemoglobinhoz hasonlóan a hem nevű molekularészletben található. A hem központi vas-ionja redoxi átalakulásokban vehet részt, elektronfelvétellel redukálódhat, illetve elektronleadással oxidálódhat (Fe³⁺ + e⁻ ⇄ Fe²⁺). Oxidált állapotban átveheti az elektront a légzési lánc előző tagjától, majd redukált állapotban továbbíthatja a következőnek. A lánc utolsó tagjának felületén, oxigén jelenlétében az elektronok és a koenzemről származó protonok vízmolekulává egyesülnek: 2 H⁺ + 2 e⁻ + 1/2 O₂ = H₂O.
A légzési láncon áthaladó elektron energiája fokozatosan csökken. Az oxidációs energia részben arra fordítódik, hogy a mitokondrium plazmaállományából protonok (H+) lépjenek át a két membrán közötti térbe. A protonok (H+) átjuttatásában a légzési lánc átérő fehérjéi vesznek részt. A belső membrán két oldala között ily módon koncentrációkülönbség alakul ki: a két membrán közti térben több, a belső plazmaállományban kevesebb proton található. Ugyanakkor a koncentrációkülönbséget egy nagyméretű, több alegységből álló fehérje, az ATP-szintáz csökkenti. Az ATP-szintáz protonokat (H+) juttat a mitokondrium belső plazmaállományába. A protonok visszaáramlása csökkenti a koncentrációkülönbséget, ami energetikai szempontból kedvező. Az energia ATP szintézisére fordítódik. A kísérletek azt mutatják, hogy 1 mól NADH + H⁺ oxidációja 3 mól ATP képződésével jár együtt az ATP-szintáz közreműködésével.
Oxigénhiány esetén a légzési lánc tagjai nem képesek elektronjaikat leadni, ezért mindannyian redukált állapotba kerülnek. A lánc első tagja így nem vehet át elektront a redukált koenzimektől. Aerob feltételek mellett viszont folyamatos az elektronáramlás a rendszerben, ezért folyamatos a lebontás során képződő redukált koenzimek (NADH + H⁺) oxidációja is. Az oxidált koenzimek (NAD⁺) pedig újabb szőlőcukor molekulák lebontását teszik lehetővé.
A sejtlégzés folyamatában a szén-dioxid tehát nagyrészt a citromsavciklusban, a víz pedig a terminális oxidációban képződik. A két folyamat között a hidrogénszállító koenzimek jelentik az összeköttetést. Egy mól szőlőcukor biológiai oxidációval történő lebontásakor összesen 30-32 mól ATP képződik. A biológiai oxidáció más útvonalon is végbemehet, amelynek eredményeképpen nem 32 mól, hanem 30 mól ATP keletkezik 1 mól glükóz lebontása során. Egy mól szőlőcukor lebontása 30-32 mól ATP keletkezését eredményezi, mely energiát a sejt különböző energiaigényes működésekre használ fel.
Légzési hányados és tápanyagégetés
A sejtek, a szövetek, sőt a szervezet anyagcseréjét gyakran jellemzik a légzési hányadossal (RQ), vagyis az időegység alatt termelt CO₂ térfogatának (V) vagy anyagmennyiségének (n) és az ugyanannyi idő alatt elfogyasztott O₂ térfogatának (V) vagy anyagmennyiségének (n) hányadosával: RQ = VCO₂/VO₂ = nCO₂/nO₂. A légzési hányados értékéből következtetni lehet arra, hogy a vizsgált sejt, szövet milyen tápanyagok elégetésével fedezi energiaszükségletét. A szénhidrátok (pl. szőlőcukor) égetésekor az RQ értéke 1. Zsírok égetésekor az RQ értéke 0,7. Fehérjék égetésekor az RQ értéke 0,8.
Különleges növényi hatóanyagok és a szem egészsége
A fokhagyma káliumot, foszfort, B- és C-vitaminokat, fehérjét tartalmaz, a magyar népi orvoslás legkedveltebb gyógyszere. Számos olyan összetevőt tartalmaz, melyek antibakteriális, antibiotikus és antioxidáns tulajdonságúak. A fokhagyma értágító, vérnyomáscsökkentő, nyugtató, fertőtlenítő, jó féregűző hatású. Értágító hatása főleg a perifériás (szívtől távol eső) ereken érvényesül. Különösen jó gyógyszere az érelmeszesedésnek. Puffadásgátló, csökkenti a vér koleszterinszintjét. Javítja a szívizom vérellátottságát, lassítja a szapora szívműködést, oldja a koszorúerek görcsét. A szemideghártya ereinek meszesedése esetén javítja a látóképességet. A fokhagymakúrának 5-6 hónapig kell tartania, hogy kellőképpen hasson az érrendszerre.
Az A-vitamin segíti a látás és az immunrendszer normál működését, hozzájárul a nyálkahártya és a bőr megfelelő állapotának fenntartásához. A nagy mennyiségű D3-vitamin szintén az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint a fogazat, a csontozat egészségéhez és a normál izomfunkciók fenntartásához járul hozzá. Támogatja a táplálékkal bevitt kalcium és a foszfor hasznosulását a szervezetben. A K2-vitamin termelése a vastagbélben lévő egyes baktériumok által történik; idős korban, illetve antibiotikus kezelés hatására a folyamat csökkenhet.
A fekete áfonyában található antioxidáns antocianinek segíthetik a szem kollagén tartalmának egészséges szinten tartását és hozzájárulnak a retina normál működéséhez. A C- és E-vitamin, antioxidánsként támogatják a sejtek oxidatív stresszel szembeni védekezését. A béta-karotin az A-vitamin előanyaga, mely vitamin fontos szerepet játszik az egészséges látás megőrzésében. A lutein, a zeaxantin és a rutin a szem felépítésében is résztvevő flavonoidok. A halolaj oldódási közeget biztosít a zsírban oldódó vitaminok számára, valamint kedvező hatását gyakorolja a keringési rendszerre, ezáltal a hatóanyagok felszívódására. Segíti a látást, hozzájárul a normális szívműködéshez és serkenti az agyműködést.
Tiszta halolaj EPA-t és DHA-t tartalmaz, amelyek esszenciális Omega-3 zsírsavak. Ezeket a szervezetünk saját maga nem tudja előállítani, ezért élelmiszer vagy étrend-kiegészítő segítségével tudunk hozzájutni. Az Omega-3 egyik összetevője létfontosságú az optimális idegi működéshez és az éleslátáshoz is. Ez a komponens az anyatejben található meg legnagyobb mennyiségben, azonban a legtöbb fejlett társadalomban az Omega-3 zsírsavakban szegény étrend miatt gondoskodni kell a pótlásáról. Az omega-3 megőrzi az ízületek és kötőszövetek egészségét mégpedig azáltal, hogy csökkenti a gyulladásokat, és tisztán tartja a szöveteket. Ezen kívül az omega-3 az idegsejtek membránjainak legfontosabb építőeleme.
A lutein a retina és a szemlencse egyik összetevő anyaga. A B2-vitamin és a cink hozzájárulnak a normál látás fenntartásához. A C-vitamin, E-vitamin, B2-vitamin, cink, valamint a szelén antioxidáns hatásuknak köszönhetően hozzájárulnak a sejtek oxidatív stressz elleni védelméhez. A DHA hozzájárul a normál látás fenntartásához. A kedvező hatás 250mg dokozahexaénsav (DHA) napi bevitelével érhető el. A termékben lévő halolaj természetes (TG) formában tartalmazza az omega-3 zsírsavakat.
A lutein a retina és a szemlencse egyik összetevő anyaga, amely segítheti a szem védelmét az erős fénysugárzás káros hatásaival szemben, és késleltetheti a szem öregedését. A C-vitamin és a cink antioxidánsok segíthetik az immunrendszer megfelelő működését, az E-vitamin a szabadgyökök semlegesítésében az egyik leghatékonyabb antioxidáns. A-, E,- és C-vitamint, B2-vitamint (riboflavin), cinket, szelént, rezet tartalmazó komplex étrend-kiegészítő készítmények, új, korszerű mikrokapszulázott lutein formulával kaphatók.
A Brain and Eye vegán kapszula egy kiváló táplálékkiegészítő, amely speciálisan kifejlesztett formulájával támogatja az agy és a szem egészségét, segíti a kognitív funkciókat és az antioxidáns védelmet.A Bilutin-Omega A Szemnek Kapszula biztosítja a szem napi lutein-, vitamin- és nyomelem igényének pótlását. Az éles látás érdekében fontos az Omega-3 zsírsav bevitele, hogy éles látásunkat hosszabb ideig megőrizhessük. A BILUTIN-Omega a szem egészségének fenntartására, a szem idő előtti öregedésének gátlására az ajánlott tápanyagok kombinációját prémium mennyiségben és minőségben tartalmazza. Alkalmazása javasolt a szem egészségének megőrzésére, korral járó szemromlás esetén, azoknak, akik különösen ki vannak téve a fény oxidatív hatásainak (pl. monitor előtt dolgozók).