A padlizsán, ez a különleges zöldség, egyre népszerűbb hazánkban is, de mint minden új élelmiszer bevezetésekor, a csecsemőknél a padlizsán esetében is felmerülhetnek allergiás reakciók, bár ez viszonylag ritka. Fontos, hogy tisztában legyünk a különbséggel az ételallergia és az ételérzékenység között, és tudjuk, mit kell tennünk vészhelyzet esetén.
Mikortól adható padlizsán babáknak?
A padlizsán a hozzátáplálás kezdetét követően nem adható rögtön. Ajánlott megvárni vele a baba 9-10 hónapos korát. Ez az az időszak, amikor a legtöbb baba pocakja már megérik az új ízek emésztésére. A hozzátáplálás általában a 6 hónapos kor környékén kezdődik. Érdemes először gyümölcsökkel, például almával, őszibarackkal, banánnal kezdeni a kóstoltatást, szépen sorban bevezetve őket, hogy a gyomruk hozzászokjon az új ízekhez.
A padlizsánt először párolt vagy főtt formában célszerű megismertetni a babákkal, alaposan leturmixolva vagy összepasszírozva. Az alapszabály itt is érvényes: egyszerre csak egy új étel bevezetésére kerüljön sor.
A padlizsán egészségügyi előnyei és elkészítése
A padlizsán szezon idején érdemes betárolni ebből az értékes zöldségből, mert nagyon egészséges. Magas vitamin-, ásványianyag- és rosttartalma miatt rendszeres fogyasztásával a padlizsán jótékony hatása érezhető a szervezet számára. Ráadásul számos módon felhasználható.
Padlizsánkrém fokhagymásan | Mindmegette.hu
Gyerekeknek, babáknak elsősorban padlizsánkrém vagy padlizsánpüré formájában érdemes a megismertetést kezdeni. Fontos, hogy a fűszerezésnél nagyon óvatosan bánjunk. Magas rosttartalma miatt könnyíti az emésztést, ezért székrekedéses babáknak kifejezett természetes segítség lehet. Rendkívül jól fűszerezhető, így akár édes, akár sós ételekhez keverhetjük. A padlizsánpüré csirkehússal kifejezetten jó választás, mely burgonyával is dúsítható.
Elkészítés tippek:
- Vásárláskor olyan padlizsánt válassz, amely nem puha, és nincsenek rajta foltok vagy zúzódások.
- A kisebb padlizsán (bármilyen fajtájú) általában gyengédebb és vékonyabb a bőre.
- Az egész, vágatlan padlizsánt szobahőmérsékleten, közvetlen napfénytől védve tárold. A legjobb azonban, ha nem hagyod túl sokat pihenni, hanem valami ínycsiklandó finomságot készítesz belőle!
- A padlizsánt mossuk meg, vágjuk le a szárát, vágjuk félbe és helyezzük sütőpapíros tepsire. Körülbelül 170 fokon süssük puhára.
- Vigyázzunk, hogy a padlizsánt ne süssük túl, mert akkor keserű lehet.
Padlizsán allergia: ritka, de lehetséges
Bár a padlizsán jellemzően nem okoz allergiás reakciókat, mivel az immunrendszer minden ember esetében egyedi és teljesen sokrétű, így van, akinél előfordulhat. Sőt, bizony padlizsán allergia is létezik, és nem is olyan ritka előfordulású. Érdemes figyelni arra, hogy aki viszont allergiás tüneteket produkál a padlizsán esetében, az a hasonló zöldségekre - burgonya, paradicsom, cukkini, sütőtök, uborka - is adhat allergiás reakciókat. Fontos, hogy kisbabák esetén legyünk nagyon körültekintőek a padlizsán - de bármely más új étel - bevezetése esetén is. Bár gyerek esetében 10 hónapos kor körül már adható, 3 éves korig is várhatunk vele.
Allergia és ételérzékenység: a különbségek
Fontos megkülönböztetni az ételallergiát és az ételérzékenységet (ételintoleranciát). Az allergia hirtelen és súlyos tüneteket okozhat, amelyek orvosi beavatkozást igényelhetnek. Sok esetben az első kóstolásnál csak enyhébb tünetet okoz, de ha szinte azonnal jelentkezik, akkor gyanakodhatunk allergiára. A második kóstolást akár kórházi ügyelet közelében is végezhetjük, hogy egy esetleges súlyos reakció esetén azonnal orvoshoz tudjunk fordulni.
A baba ételérzékenység esetén az esetek nagy százalékában nem kerül életveszélybe, így ha a baba enyhe tüneteket produkál, nem szükséges mentőt hívni, viszont orvossal konzultálni amint lehet, igen! Háziorvos vagy orvosi ügyelet, akár telefonon is tud azonnali segítséget adni.
Az allergia kialakulásának okai csecsemőkorban
Az immun- és a bélrendszer fejletlensége, valamint az emésztési képesség csecsemő- és kisdedkorban még éretlen. Hiába fejlődik szépen, egészségesen a baba, egy fajidegen fehérjével, például tehéntejjel való túl korai találkozás allergiás tüneteket válthat ki. Ráadásul a bélnyálkahártya a fejletlenségéből adódóan át is ereszti ezeket a fajidegen fehérjéket, így ezek viszonylag nagy mennyiségben kerülhetnek a baba szervezetébe. Egy táplálék allergiát okozó hatása tehát elsősorban mennyiségtől és a bevezetés időpontjától függ. Allergiás reakciókat okozhat a műtrágya vagy egyéb szerek használata is a termesztett zöldségek esetén.
Tünetek és az "allergiás menetelés"
Az allergia kialakulását csecsemőknél gyakran jelzik bőrtünetek: ekcéma vagy csalánkiütés. Az allergiás menetelés azt jelzi, hogy a betegség a különböző életkorokban más és más típusú tünetek formájában jelentkezhet. Az allergiára hajlamos csecsemőnél ekcéma vagy nagyon száraz bőr okoz panaszt, majd később ételallergiás tünetei, hasi panaszok is jelentkeznek.
A korai (azonnali) allergiás tünetek IgE (egy antitest, amit az immunrendszer az allergén ellen termel) alapúak. A kései, nem-IgE-mediált allergiás reakciók órákkal vagy napokkal az allergén étel elfogyasztását követően jelentkezhetnek.
Ha bőrkiütés, légúti tünetek, gyomor- és bélrendszeri panaszok jelentkeznek egy tápláléktól, azt szokták javasolni, hogy 2-3 hónapig ne próbálkozzon az anyuka vele. Utána újra meg lehet próbálni. Ha a tünetek egyéves kor után is jelentkeznek, akkor félévente szokták vizsgálni, hogy még mindig fennáll-e az érzékenység.
A leggyakoribb táplálékallergiák csecsemőkorban
A csecsemők többsége kezdetben anyatejet fogyaszt, amellyel szemben csak nagyon ritkán fordul elő allergiás tünet. Ilyenkor sem szokták az édesanyát lebeszélni a szoptatásról, inkább azt javasoljuk, hogy kevesebb allergént tartalmazó élelmiszert, tejet, tejterméket, tojást fogyasszon, mert ezek az anyatejen keresztül a csecsemőbe átjutva allergiás tüneteket okozhatnak.
Jóval gyakoribb allergén a tehéntej, amely a legkisebbeknél tehéntej alapú tápszer, nagyobbaknál sajt, túró, Túró Rudi, joghurt és egyéb savanyított tejtermékek formájában szerepelhet az étrendben. Fontos megjegyezni, hogy attól, hogy egy tejtermék savanyítási eljáráson esik át, a tejfehérjék még nem bomlanak le, a táplálék megőrzi allergén aktivitását.
Korai életkorban táplálékallergia forrása lehet a tojás is. Azonban hangsúlyozni kell, hogy mivel a tej és a tojás is nagyon értékes fehérjéket tartalmaz, ha a baba egészséges, ne halogassuk a bevezetésüket csak azért, mert esetleges allergiás tünetek válthatnak ki. Próbáljuk ki, és ha a tünetek valóban jelentkeznek, akkor tekintsünk el adásuktól. Ugyancsak gyakori csecsemőkori allergén a szója, erre gondolni kell szójaalapú tápszer alkalmazása esetében.
A hat hónapos kor után bevezetett táplálékok közül allergiás reakciókat válthatnak ki a gabonafélék: a búzaliszt és a rozsliszt, valamint az olajos magvak, különösen a földimogyoró. Zöldségek, gyümölcsök esetében gyerekeknél ritkábbak az allergiás reakciók, a szülők leggyakrabban a paradicsom esetében észlelhetik, hogy fogyasztása során a gyerek szája körüli rész kipirul. Ugyancsak előfordulhatnak allergiás tünetek a citrusfélék fogyasztásakor is.
A legnehezebben a gyerekek a földimogyoró-, a hal- és a tojásallergiát növik ki.
Keresztallergia és immunterápia
A keresztallergia az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő, ezen belül is kiemelkedő a nyírfapollen allergiások száma. Esetükben jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció, előfordulása megközelíti a 30 százalékot. Évről-évre nő a nyírfapollenre allergiások száma, közöttük pedig különösen magas a keresztallergia előfordulása. A keresztallergiának ezzel szemben az elfogyasztott étel hatására a szájüregben lép fel először allergiás válasz.
A nyírfapollen allergia okozta keresztallergia tünetei ellen, nem feltétlenül a felsorolt gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának kerülése jelenti a megoldást. Az allergén immunterápia a légúti panaszok mellett, a keresztallergia tüneteit is képes enyhíteni.
Mit tehet a szülő táplálékallergia esetében?
Míg zöldségfélék esetében főzés hatására az allergén-aktivitás csökken, ez nem igaz az állati eredetű fehérjékre. Ez utóbbit tartalmazó táplálékokban az allergének aktivitása csak akkor mérséklődik, ha a fehérjéket különleges eljárással, úgynevezett hidrolízissel bontják.
Az eper, málna, ribizli esetében felnőtteknél a szőrös külső és az apró magvak valóban allergénhatásúak. Bébiételek esetében azonban eltávolítják a gyümölcs külsejét, tulajdonképpen nem is a gyümölcs, inkább csak az íz az, amely a pépekbe kerül. De természetesen legyünk az ilyen bébiételekkel is óvatosak, kóstoltassuk meg a csecsemővel, és ha tünetek jelentkeznek, ne adjuk a továbbiakban.
Ha a táplálékallergiának csak gyomor- és bélrendszeri tünetei vannak - hasmenés, székrekedés, puffadás -, nem adunk gyógyszert, egyszerűen csak elvonjuk az ételt, pontosabban helyettesítjük más, allergiát nem kiváltó táplálékkal. Ha bőrtünetek is vannak - ekcéma, csalánkiütés, nedvedzik a gyerek bőre -, a gyermekbőrgyógyász kenőcsöket ír fel. Ha pedig az immunrendszerre is kihat, és fulladásos-köhögéses légúti tünetek is jelentkeznek, szükség lehet gyógyszerre.
Három fontos szempont a kismamáknak
Az allergia típusa nem, de az allergiás hajlam családon belül öröklődhet. Ezért a kismamának már a terhesség alatt ajánlott számba vennie a saját és a családtagok allergiáját, és hogy mit tud ellenük tenni.
Bizonyított, hogy a dohányzás fokozza a légúti allergiás betegségek gyakoriságát és súlyosságát. Ugyancsak fontos a tiszta környezet, a rendszeres portalanítás - a porallergia ugyanis szintén gyakori.
Ha megszületik a baba, törekedni kell az anyatejes táplálásra. Ha a csecsemő az anyatejre allergiás reakciót mutat, először az anyukának kell az étrendjén változtatnia. Ilyen esetekben nagyon fontos a kismama kalcium-utánpótlása.
A harmadik legfontosabb, hogy ha tünetek jelentkeznek, és az édesanya szakemberhez fordul, fogadja is meg a tanácsait. Gyakran találkozunk súlyos ekcémás, véresre vakart bőrű gyerekekkel, akiknek a gyermekbőrgyógyász írt fel kenőcsöt, ám a szülők úgy döntöttek, hogy azt szteroidtartalma miatt nem használják. Ha orvoshoz fordulunk, gyermekünk védelmében nem helyénvaló felülbírálni a megfelelően képzett, nagy tudású, felelősségteljes szakember ajánlásait.
Teendők vészhelyzet esetén
Súlyos allergiás tüneteknél írd le vagy nyomtasd ki, mit kell tenned vészhelyzet esetén. Ha szükséges, cselekedj!
- Helyezzük a gyermeket megfelelő pozícióba: nehézlégzés esetén ülve, nyújtott lábbal; hányás esetén fekve, oldalra fordítva; minden egyéb esetben hanyatt fekve, megemelt lábbal helyezzük el.
- Hívjunk mentőt (112), a továbbiakban kövessük a diszpécser utasításait!
- Győződjünk meg róla, hogy a környezet nyugodt, pl. elzárva vannak az édesítők, melyeket nem is ajánlott adni babának.
A BLW (Baby-Led Weaning) hozzátáplálási módban sok esetben nem kötik be a gyermeket az etetőszékbe a nemzetközi biztonsági ajánlásokkal ellentétben. Ennek az oka, hogy a babát, bármilyen reakció esetén, de leginkább fulladás esetén, ki lehessen „kapni” az etetőszékből. Amennyiben nem használunk biztonsági övet, az etetőszékek közül olyat válasszunk, ami nem rendelkezik a tálca alatt hézaggal, elkerülve a kicsúszás lehetőségét.
Vezess étkezési naplót! Ez segíthet azonosítani, mely ételek okozhatnak problémát, és hasznos információval szolgálhat az orvos számára is.