Pál István „Szalonna” neve összeforrt a Kárpát-medencei népzene autentikus megőrzésével, átörökítésével és széles körű népszerűsítésével. Liszt Ferenc-díjas népzenészként, érdemes művészként, majd Magyarország kiváló művészeként és a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként élete és munkássága egyaránt a zene, különösen a népzene iránti elkötelezettségéről tanúskodik. Már a kezdetektől olyan közösségnek lehetett a részese, amely szinte egyet jelentett a családjával. Gyermekkori álma vált valóra, amikor - az együttes székházában - először színpadra állt. A kezdeti idők - a közös munkák, az együtt megélt sikerek akár a cigányzenekarral, akár a tánckarral vagy a népzenét játszó bandával - azóta is iránymutatóak a számára. Mindig volt mit tanulnia.
Gyökerek és Zenei Indíttatás
Pál István „Szalonna” 1980. június 6-án, Kárpátalján, a máramarosi hegyek tövében, Visken született. Zenei indíttatása mondhatni az anyatejjel szívta magába, hiszen szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos zenetanárok, és mai napig lakókörnyezetük és szülőföldjük aktív zeneművelői. Édesanyja szolfézstanárként tevékenykedett a „Kodály-módszer“ meghonosításán Kárpátalján, míg édesapja amellett, hogy egykor a Kijevi Operaház karnagyaként dolgozott, hosszú évekig muzsikált Visken és környékén lakodalmi zenészként. Nevéhez fűződik számos kárpátaljai népzenei gyűjtés, ezáltal gyermekei is korán belecsöppentek a népzene gyönyörű világába.
István zenei tanulmányai a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdődtek, ahol megtanulta a hegedülés alapjait. Később Murzsa Gyulánál, a szomszédos faluban folytatódtak, ahol a régi cigányzenészképzés hagyományai szerint tanulhatta a mesterséget. Ez a korai, autentikus képzés mélyen meghatározta későbbi zenei látásmódját és előadói stílusát. Tizennégy évesen került Magyarországra, miután szülőföldjéről elköltöztek, és középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte.
Tanulmányok és Gyűjtőmunka
Pál István Budapesten telepedett le 1995-ben. Egyetemi éveit közgazdasági tanulmányokkal kezdte, de néhány esztendő után ráébredt, hogy az élete csak a zene körül foroghat. Ez a felismerés irányította őt a népzene felé. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola ének-zene, népzene szakán szerzett tanári diplomát. Ezt követően, 2010-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett, ahol népi vonós tanári szakon 2012-ben vehette át diplomáját.
A tanulás mellett rendkívül fontosnak tartotta a gyűjtőmunkát. Régi zenész mestereket kutatott fel az egész magyar nyelvterületen, és rengeteg erdélyi és kárpátaljai népzenei gyűjtés fűződik a nevéhez. E gyűjtőmunka során az a hagyaték, amelyet ezek az idős muzsikusok átadtak, újra életre kelt, és a fiatalsághoz visszakerült, mind a mai Magyarország, mind a határon túli magyarság körében. Ez az elkötelezettség a hagyományok megőrzése iránt azóta is munkásságának egyik alappillére.
Zenekari Tagságok és A Szalonna és Bandája
Pál István „Szalonna” tizenkilenc éves korában nyert felvételt a Magyar Állami Népi Együttes zenekarába, ahol 2002 óta dolgozik. Pár év alatt lett a nagy múltú együttes zenekarvezető prímása és jelenleg művészeti igazgatója. A Magyar Állami Népi Együttes tagjaként az elmúlt években a világ számos országában mutatták be a magyar kultúra értékeit és szépségét.
A Galga zenekarban éveken át tercprímásként muzsikált, majd a Fonó zenekar tercprímása lett. E formációkban szerzett tapasztalatai nagyban hozzájárultak zenei fejlődéséhez és előadói rutinjához.
Ezzel párhuzamosan megalakította saját bandáját, a Szalonna és Bandáját. A Kárpát-medence népzenéjének szeretete hívta életre ezt az együttest, amelynek repertoárján a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. A zenekar hivatásának tekinti e kulturális kincsek tanulását, tanítását és megismertetését. Olyan örömzene a muzsikájuk, mely minden korosztály számára érthetővé és szerethetővé teszi a saját és a velünk élő nemzetségek hagyományos kultúráját.
A zenekar hangszereik között hallhatóak a hagyományos paraszti világ furulyái, dudái, a vonóshangszerek robosztus megszólalása és a méltón hungarikummá vált cimbalom és tárogató is. A szívet szorongató lassú dallamok, a virtuóz legényesek, a csárdások különleges világa, mind-mind megtalálható repertoárjukban.
A Szalonna és Bandája Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján fellépett már, többek között Venezuelában, Indiában, Görögországban, Angliában, Ukrajnában, Mexikóban és az Egyesült Államokban. Az egyik legemlékezetesebb koncertjük Angliában volt, ahol a királyi család vendégeiként koncertezhettek, Sebestyén Márta és Vásáry Tamás társaságában. Az együttes 2006-ban a Magyar Köztársaság küldötteként részt vett az Egyesült Királyság 1956-os díszünnepségén, olyan kiváló művészek társaságában, mint az Oscar-díjas Jeremy Irons, Vásáry Tamás zongoraművész, és a Grammy-díjas népdalénekes, Sebestyén Márta.
Az ország legnagyobb koncerttermeinek is vendégei voltak az elmúlt években, többek között a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének, a Papp László Sportarénának, a debreceni Főnix Csarnoknak. Két nagylemezt jelentettek meg korábban, az „Örömzenét” és a „Népzene a Kárpát-medencéből” című albumokat, majd később az „Útravalót” is. A zenekar tagjai mind a mai napig a nemrégiben hetven esztendős Prima Primissima díjas Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai.
Pedagógiai és Közösségi Munkásság
A muzsikálás mellett Pál István rengeteg népzenei gyűjtést készített Erdélyben és Kárpátalján. Ezen kívül a tehetséges ifjú muzsikusok tanításából is intenzíven kiveszi a részét, továbbá zeneszerzőként is aktív. Szülei révén egész korán kapcsolatba került a tanítással is, és ma már az ország egész területéről vannak tanítványai.
Nyaranta immár 25 éve jár vissza Kárpátaljára, hogy a család által szervezett tiszapéterfalvi népzenei táborban szülőföldje tehetséges zenészeit oktassa barátaival és kollégáival karöltve. Több nagynevű külföldi egyetem vendégprofesszora volt az elmúlt években. A Beregszászban immár ötödik éve megkezdett népzenészképzés megalapítója. Mára Kárpátalja-szerte táncházak hirdetik munkássága gyümölcsét, hiszen Rahótól Ungvárig havi 8-10 táncház szolgálja az itt élő közösséget. Ezenkívül a népzeneoktatásban is nagy szerepet vállal, a koncertezés mellett fontosnak tartja a hagyomány megőrzését.
Elismerések és Díjak
Pál István „Szalonna” munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet, valamint a Népművészet Ifjú Mestere Díjat. 2015-ben Liszt Ferenc-díjas lett, majd 2017-ben a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjévé nevezték ki. 2019-ben Magyarország Érdemes Művésze Díjjal tüntették ki, 2024-ben pedig Magyarország Kiváló Művésze Díjban részesült. A Magyar Állami Népi Együttes Örökös tagja is.
Az Ars Poetica és a Hagyományőrzés Jelentősége
Pál István számára az elmúlt két évtized, amióta a Magyar Állami Népi Együttes tagja, meghatározó volt az életében. Saját bevallása szerint „Már a kezdetektől olyan közösségnek lehettem a részese, amely szinte egyet jelentett a családommal. Gyermekkori álmom vált valóra, amikor - az együttes székházában - először színpadra álltam. A kezdeti idők - a közös munkák, az együtt megélt sikerek akár a cigányzenekarral, akár a tánckarral vagy a népzenét játszó bandával - azóta is iránymutatóak a számomra. Mindig volt mit tanulnom.”
A Magyar Örökség díjjal kitüntetett Pál István Szalonna és bandáját a Kárpát-medence népzenéjének szeretete hívta életre. Hivatásukként választották ennek a csodálatos világnak a tanulását, tanítását és megismertetését szűkebb hazánkban és szerte a nagyvilágban. Az örömzene, amit muzsikálnak, minden korosztály számára érthetővé és szerethetővé teszi a saját és a velünk élő nemzetségek hagyományos kultúráját. Pál István és bandája nem csupán előadók, hanem a Kárpát-medencei kultúra megőrzésének és átörökítésének elkötelezett hívei. Koncertjeiken megszólalnak a Kárpát-medence leggyönyörűbb muzsikái. Fontosnak tartják a hagyomány megőrzését, ezért a koncertezés mellett a népzeneoktatásban is nagy szerepet vállalnak. Rendszeres résztvevői Magyarország legnagyobb fesztiváljainak.
Események és Megjelenések
Pál István és zenekara számos eseményen és rendezvényen fellépett. Példaként említhető a 2025. évi Szakmári Falunap programsorozata, ahol néptánc gálával, koncerttel, helyi termékek bemutatójával és kézműves kiállítással startolt a pénteki nap. A kétnapos nagyrendezvény első napi műsorfolyamának megtekintésére több mint ezren érkeztek, részben a környező településekről. A falunapi vígasságoknak a sportpálya létesítményei, az azok mellett kialakított hatalmas rendezvénysátrak és a fedett nagyszínpad adott helyet. A falunapi program a Helyi ízek kóstolójával indult, ahol a látogatók ingyenesen megkóstolhatták a helyben készült kézműves sajtokat és egyéb élelmiszereket. Az esemény alkalom volt arra is, hogy bemutatkozzanak a népművészet helyi mesterei. Pál István kiemelte, hogy „Öröm volt Szakmárra jönni, mert ahogy mi, a szakmáriak is a régit - a régi ruhát, a régi dallamokat, lépéseket - akarják autentikus formába, méltó módon megőrizni, megbecsülni. Azt tapasztaltuk, hogy a tehetséges, nagyon szép koreográfiákat összeállító tanáraik segítségével a táncosok, a szüleik, a szakmáriak és a település önkormányzata is nagyon eltökélt, elkötelezett ebben. Muzsikálni is nagyon jó volt, mert a csoportokkal hamar megtaláltuk a közös hangot, ritmust és lendületet.”
A „Szarvas” című műsor egy újabb példa a népzenei hagyományok és szimbolika ötvözésére. A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Ez a téma is megjelenik a zenekar előadásaiban, amelyek során Kallós Zoltán születésének 100. évfordulójára is emlékeznek 2026 decemberében, tisztelegve a Kárpát-medencei kultúra megőrzése és átörökítése előtt.
Pál István „Szalonna” és bandája mellett számtalan formációban láthatja és hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Aktív tagja volt például a Budowitz Klezmer Bandnak és az Újstílus együttesnek is.
