A levendula az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyógynövény, amelynek a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében termesztett változatai különleges helyet foglalnak el a népi és kolostori gyógyászatban, valamint a modern gasztronómiában. A növény sokszínűségét a valódi levendula (Lavandula angustifolia) és az angol, vagy hibrid levendula (Lavandula x intermedia) közötti különbségek, valamint az ezekből kinyert illóolajok, virágvizek és szörpök határozzák meg.

A levendula hatóanyagai és terápiás alkalmazásai
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében termesztett valódi levendulavirágból, vízgőz-desztilláció során kinyert illóolaj rendkívül gazdag hatóanyagokban. A linalil-acetát és linalool tartalmának köszönhetően fájdalomcsillapító, feszültségoldó és gyulladáscsökkentő hatású. Nyugtató, stresszoldó, relaxáló, hangulat kiegyenlítő hatása van, az elalvást segíti, oldja a lehangoltságot.
A reumás, fájó testrészeket bedörzsölve csökkenti a fájdalmat. A rovarcsípések kellemetlenségeit is enyhíti. Párologtatóban a légterek illatosítására, aromafürdő készítésére, szaunázáshoz és masszázsolajban javasolt a használata. A levendula teájának hangulat kiegyenlítő hatása közismert: nyugtató, stresszoldó célból éppúgy használható, mint frissítő főzetként. Használhatjuk front vagy migrén okozta fejfájás megszüntetésére, enyhítésére is.
Az angol levendula és a francia levendula különbségei
A Gyógynövénykertünkben termesztett angol (vagy hibrid) levendulavirág lepárlása során nyert illóolaj a francia vagy valódi levendulától abban különbözik, hogy erőteljesebb, fűszeresebb, férfiasabb illatú, amely a magas linalool és kámfor tartalmának köszönhető. Tisztaságot, frissességet kölcsönöz használójának.
A fürdővízbe öntött pár csepp illóolaj felfrissít. Felső légti hurutnál inhalálásra, valamint ízületi és izom fájdalmak csökkentésére használható. Rovarriasztó hatása is van, a csípések kellemetlenségeit enyhíti. A háztartásban felmosásra vagy ruhaöblítésre kiváló fertőtlenítő hatása miatt. A Főapátság kertjében termesztett francia levendula virágainak helyben készült olajából készül a Lavandis kozmetikum család, amelynek receptjét Reisch Elek XVIII. században élt képzett gyógyszerész, pannonhalmi szerzetes gyűjteményében szereplő Pasta pro manibus lavandis elnevezésű kézirat adja.
Kozmetikumok és a kolostori gyógyászat hagyatéka
A Lavandis szappan általános, napi tisztálkodásra szolgál, és minden bőrtípus ápolására ajánlható. A levendula kedvelt, harmóniát és nyugalmat árasztó illatát, a lavandis szappanban az öröm olajának nevezett szicíliai mandarin-esszencia egészít ki. A Lavandis szappan egyik alapanyaga egy gondos válogatás után kiválasztott kis gazdaság extraszűz olívaolaja, amely kiváló bőrápoló tulajdonsággal rendelkezik. Az el nem szappanosodó olaj és egyéb bőrápoló anyag tartalmának köszönhetően használat után lágy, puha érzést hagy a bőrön.
A jelenlegi krém - Zólyomi Zsolt parfümőr kompozícióját követve - szicíliai termőföldekről származó, tiszta mandarin illóolajat tartalmaz. Az öröm olajának is nevezik ezt az esszenciát, és a levendulához hasonló bőrápoló tulajdonságokkal rendelkezik. A tápláló és hidratáló hatású Lavandis kézkrém esszenciális anyagai pótolják a zsírveszteséget, segítik a nedvesség megtartását, a bőr megújulását, és védekezőképességének megtartását. A kézkrém használata csillapítja a kellemetlen feszülő érzést, a bőrt puhává, bársonyossá teszi és jó állapotban tartja. A krém jellegzetessége a könnyű textúra, amely használatkor hűs érzést biztosít. Gyorsan, maradéktalanul felszívódik.
A Pannonhalmi Főapátság gyógyászati és gyógynövény ismereti múltjának egyik bizonyítéka Reisch Elek Pannonhalmán élt bencés szerzetes és gyógyszerész rendeléstani kézikönyve. A rendkívül értékes gyűjteményben szerepel az Unguentum confortans membra (a végtagok megerősítésére szolgáló kenőcs) nevű recept, amelyet 2016-ban újra alkottunk. Az eredeti előírat összetett, gyógynövénykivonatokban gazdag alapkenőcsökből áll, amelyek hatóanyagai között megtaláljuk a kolostori gyógyászat gyógynövényeit éppúgy, mint a különleges, manapság ritkán használt illatos kivonatokat, gyantákat és olajokat. A gyógynövényműhelyünkben készülő Arcanum nevű krém összetételének kidolgozása a 18. századi hagyományokra épül. A krém 17 gyógyító tulajdonságú növény kivonatát tartalmazza, köztük a körömvirágot, angol levendulát, zsályát, kakukkfüvet, nárdust, rozmaringot, majorannát, galbanumot, benzoét, kamillát, borsmentát, kubebaborsot és pálmarózsát.

Levendula a gasztronómiában és a szörpkészítés művészete
A gasztronómia is alapanyagai közé emelte a nyers vagy szárított levendula virágot, az illóolaját és a lepárlás során keletkező levendula virágvizet. A levendula az utóbbi évtizedben az egyik legkedveltebb gyógynövénnyé vált, a parfümös, púderes illatú virágok sütemények, kekszek, torták, fagylaltok, pudingok, virágecetek, virágcukrok formájában próbálják megőrizni a nyár illatát. A magasabb szintű gasztronómiában sós ételek, elsősorban húsok fűszerezésére is felhasználják.
A levendulaszörp a nyári szörpszezon egyik kihagyhatatlan darabja. A levendula illóolajtartalma teljes virágzáskor, napsütéses időben és a déli órákban a legmagasabb, ezért szörpkészítéshez ilyenkor a legérdemesebb gyűjteni. A virágszárakat sarlóval vagy metszőollóval gyűjthetjük be legkönnyebben. A szörpkészítés előtt a lila virágokat el kell távolítanunk a virágszárról, hiszen a szörpkészítéshez kizárólag a lila virágokra van szükségünk.
Levendulaszörp receptúra
Hozzávalók: 20 dkg friss levendulavirág, 2 kg cukor, 2 liter víz, 2 bio citrom, 1 ek. citromsav. A levendulavirágot tegyük a cukorral együtt hideg vízbe (legjobb a szűrt vagy forralt és visszahűtött víz), és hűvös helyen hagyjuk egy-két napig ázni. Közben időnként keverjük meg, hogy a virágok a víz alá kerüljenek, illetve a cukor feloldódjon. Másnap adjuk a citromkarikákat és a citromsavat a cukros, levendulás vízhez, és kezdjük el felforralni. Ha felforrt, szűrjük üvegekbe a szörpöt, zárjuk le az üvegeket, pár pillanatra állítsuk fejre mindegyiket, majd száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. A citromsav és a dunsztolás tartósít, nincs szükség tartósítószerre. A szörp hígításához használhatsz szénsavas és szénsavmentes vizet, ízesíthetsz vele limonádét, teát és desszerteket is. A levendulaszörp végleges színe függ a levendula fajtájától is, általában a rózsaszín valamelyik szép árnyalatával fog megörvendeztetni.

Otthoni felhasználás és tartósítás
A lenvászon zsákocskába csomagolt morzsolt levendulavirág a nyár illatát rejti magában. Kellemes, aromás, virágos illata átjárja a tereket, így kisebb légterek, ruhásszekrények vagy akár az autó illatosítására is ajánljuk. Éjjeliszekrényünkre vagy íróasztalunkra helyezhetjük és alkalmanként megdörzsölve, kellemes illatát érezhetjük.
Ha teljesen biztosra szeretnénk menni a szörp tartósításánál, de nem szeretnénk tartósítószert használni, alkalmazhatjuk a celofános technikát. Az üveget egy réteg celofánnal zárjuk le úgy, hogy a celofán benedvesített oldala kerüljön az üveg szájára. A celofán száraz tetejére szórjunk egy kevés tartósítót, majd feszítsünk rá még egy réteg celofánt, amelynek a felső oldala lett bevizezve. Így tulajdonképpen mindkét celofánrétegnek a száraz oldala érintkezik a tartósítóval, ezáltal nem ázik el, és nem kerül a szörpbe. A felső celofánréteg helyett óvatosan egy száraz, sérülésmentes tetőt is csavarhatunk rá. Ebben az esetben a fejreállítást mellőzzük, hogy a celofánt ne érje nedvesség.
tags: #pannonhalmi #levendula #szorp