A paprika igen népszerű zöldség hazánkban. Szinte nincs is olyan házikert, ahol ne teremne legalább néhány tő étkezési vagy fűszerpaprika. Az elmúlt években a különleges chili fajták is hódítanak. Azonban amilyen népszerű, olyan érzékeny is egyben. A paprika a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk, a Capsicum nemzetségbe tartozik. Termésfala és a magokat tartó központi oszlop között a rekeszfalak, más néven az erek biztosítanak összeköttetést. Fontos megérteni a paprika belső szerkezetét és működését ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk védekezni a betegségek és kártevők ellen.
A paprika anatómiája: a bogyóterméstől a magokig
A paprikának, a paradicsomhoz hasonlóan, bogyótermése van. A bogyótermés külső héja tapintásra bőrszerű, a belső nedves és lédús, itt helyezkednek el a magok is. A termésben a magtanyán ülő magvak és a termésfal belső felszíne között egy levegővel telt üreg helyezkedik el, ezért a termést felfújt bogyótermésnek nevezzük. A pritaminpaprika metszeten jól látható a csuma felső részén elhelyezkedő szivacsos magtanya a rajta elhelyezkedő nagyszámú maggal.
Az egy-öt termőlevélből összenőtt, felső állású termőből bogyótermés képződik. A fehér bogyósok magháza halványzöld, a sötétebbeké sárgászöld. Felfújt, sokmagvú bogyótermése rendkívül változatos alakú és színű; csüngő és felálló is lehet. Vékony héja sima és fényes. A keresztben átvágott termésben láthatóvá válik az erek száma: ez mutatja, hogy hány termőlevélből képződött.
A paprika színanyagai és az ASTA-érték
Az érett termés a karotinoidok (béta-karotin, kapszantin, kapszorubin, lutein, zeaxantin, kriptoxantin stb.) színező hatása miatt sárga, piros vagy barnáslila (fekete) is lehet. A paprikafajták a legkülönfélébb színanyagokat tartalmazzák. Ezek közül a legjellemzőbbek a főleg vörös színű karotionidok (capsanthin E 160c, capsorubin E 160c és továbbiak), de vannak sárga árnyalatúak is (pl. curcumin E 100).
A paprika színanyagtartalmának mérésére szolgáló nemzetközi szabvány az American Spice Trade Association rövidítése, vagyis az ASTA. A paprika pirosa tehát az ASTA-értékkel mérhető, minél magasabb ez a szám, annál több a színanyag a növényben. Az ASTA-szám mindig feltételezett ideális körülményeket takar. Az I. osztályú őrlemény például minimum 100 ASTÁ-s kell, hogy legyen.
A paprika csípőssége és a kapszaicin
Mindenki tudja, hogy a paprika ereje csökkenthető, ha kierezik, azaz a rekeszfalakat késsel eltávolítják. Az erős paprika csípősségét a magtanya kapszaicin nevű anyaga okozza. A paprika csípősségéért a növény húsos toktermésében felhalmozódó kapszaicin felelős. A csípős paprikák csípősségét, erejét a kapszaicionidoknak, ezek közül is főleg a kapszaicinnak köszönhetjük.
Ellentétben azon anyagokkal, amelyek a nyelv különböző zónáin az édes, savanyú, sós, keserű és umami ízekért felelősek, a kapszaicin, illetve rokonanyagai hő-, illetve fájdalomingert váltanak ki. A kapszaicin színtelen, szagtalan, kristályos vagy viaszos anyag. Olvadáspontja 62-65 °C. Nagyon stabil vegyület: sem melegítésre, sem fagyasztásra nem sérül, nem bomlik. Lúgokban, alkoholban, éterben oldódik, de hideg vízben oldhatatlan - ezért nem segít, ha a paprika csípését vízivással próbáljuk enyhíteni. Csípősnek azért érezzük, mert ingerli a szájban lévő fájdalom- (hő-)érzékelő idegvégződéseket. Ezeket tartósan érzéketlenné teszi, ezért a rendszeres chilifogyasztók ugyanazt a paprikát kevésbé érzik csípősnek, mint a gyakorlatlanok. Fokozza az ízleléshez szükséges nyálképződést is.
Hogyan befolyásolja a fűszeres ételek fogyasztása az agyadat és a testedet | Az emberi test
A kapszaicin gyógyászati jelentősége
A kapszaicines kenőcsök, illetve tapaszok enyhítik a hátfájást, csillapítják a reumatoid artritisz (reumás ízületi gyulladás) és a szenzoros neuropátia (az érzékelő idegek betegsége, a cukorbetegség gyakori kísérőjelensége) tüneteit. A kapszaicines orrspray hatásos a fejfájás, migrén ellen. A kapszaicin az örökítő anyagot (a DNS-t) is védi sok karcinogén (rákkeltő) vegyület károsító hatásától, emellett serkenti a keringést és csillapítja a lázat.
A népi orvoslásunkban számos módon és szinte minden részét - termését, levelét, gyökeres leveles hajtását - használják e növénynek. A termésekből leggyakrabban pálinkával vagy borral készítenek kivonatot, amit rossz emésztés, gyomorgörcs, hasmenés és meghűlés esetén fogyasztanak. A paprikából - vagy paprikából és más növényekből - különféle szesszel készült kivonatokat külsőleg reumás bántalmak kezelésére használják. A reumás betegeknek ajánlott gyógyfürdőknek is gyakori alkotórésze volt a paprika, mégpedig gyökerestől-szárastól.
A modern fitoterápiában a csípős fűszerpaprika érett terméseit használják. A szeszes kivonatokat belsőlegesen étvágytalanság (anorexia), savhiány (subaciditás) és emésztési zavarok (dyspepsia) esetén javasolják. A kapszaicin-tartalmú kenőcsök, bedörzsőlőszerek és borogatások alkalmazási területei a következők: izom- és ízületi fájdalmak (myalgia, arthralgia), keresztcsonttáji derékfájdalom (lumbago), ízületek tokjára és az ízesülések körüli szövetekre kiterjedő gyulladás (rheumathoid arthritis), ízületi gyulladással járó csontbetegség (ostheoarthritis) és különböző krónikus fájdalmakkal járó tünetegyüttesek. Ilyenek például a herpeszvírus okozta tünetegyüttes (posztherpetikus neuropathia), a mellamputációs neuroma (posztmasztektómiás neuroma), a diabéteszes betegek boka- és lábfájdalmai, valamint a pikkelysömör (psoriasis) különböző formái. Az alacsony kapszaicin tartalmú kenőcsök a migrénes típusú fejfájások enyhítésére alkalmasak (a készítménnyel az orrcimpa belső részét kenik be a fejfájással megegyező oldalon).
A kutatás elsőként igazolja, hogy a „csípős paprika” receptor a szíven is megtalálható, és kulcsszerepe lehet a mellkasi fájdalomban - állítja Hui-Lin Pan, M.D., Ph.D. professzor a Journal of Physiology folyóirat legfrissebb számában. A receptor felfedezése segíthet a krónikus mellkasi fájdalmak, mint az angina pectoris elleni eljárások kifejlesztésében. (Az angina pectoris ideiglenes mellkasi fájdalom, amelyet a szív elégtelen vérellátása okoz. Jellemzői: a mellkasfal mögött jelentkező feszülés, tompa diszkomfort érzés, dermedtség, égés, nyomó vagy szorító fájdalom. A fájdalom kisugározhat a karok, a nyak és az áll felé. Az anginát rendszerint testmozgás, evés vagy stressz váltja ki, de pihenés közben is jelentkezhet. Az anginás roham nem szívinfarktus, de a kezeletlen angina szívinfarktushoz vezethet.)
A szív erős izomszövetből áll, mely összehúzódásaival biztosítja testszerte a vérkeringést. A szív működéséhez oxigén szükséges, ami a vérárammal jut el hozzá. Szívinfarktus esetén a szív egy része hosszabb időn keresztül nem vagy csak minimális mértékben jut oxigénhez. Oxigén nélkül az érintett szívizom elhal. A szívinfarktust égető mellkasi fájdalom kíséri.
A kutatócsoport fluoreszkáló anyag befecskendezésével először az ún. VR1 receptorokat tárta fel patkányok szívén, majd azt vizsgálták, hogy a „csípős paprika” receptorokat tartalmazó érzőidegek hogyan reagálnak a kapszaicint tartalmazó gyógyszerekre. A szer lekötötte és gyengítette a VR1 receptort tartalmazó ideget. A kísérlet eredményei szerint a VR1 receptornak meghatározó szerepe van az idegi és kardiovaszkuláris reflexek működésében, így a mellkasi fájdalom kisugárzásában is.
Az eredmények hasznosak lehetnek az ún néma ischemia elleni kezelésekben is. Mivel a „csípős paprika” receptorok a szív külső falán helyezkednek el, ha valakinek a belső szívszövetei károsodnak, elképzelhető, hogy nem érzi az árulkodó mellkasi fájdalmakat.
C-vitamin tartalom
A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, egy antioxidánsként működő szerves sav, mely egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen. Szent-Györgyi Albert orvos-kutató - aki az anyag izolálásáért Nobel-díjat kapott - felfedezte, hogy a nyers paprika rendkívül magas koncentrációban tartalmaz C-vitamint. Ha a paprikáról korai, európai története kapcsán beszélünk, akkor értékes C-vitamin tartalma még nem kaphat hangsúlyt, látványos színanyagtartalma viszont annál inkább. Ugyanis a növény - miután a 15. század végén Amerikából az Óvilágba érkezett - kezdetben kizárólag dekorációs célokat szolgált. Nemes hölgyek fűszerkertjeiben ékeskedett, akik a vörös terméseit szépnek tartották, de mérgezőnek is.
A paprika betegségei és kártevői
Leggyakrabban gombás betegségekkel találkozhatunk, de emellett jelentősek a vírusok és baktériumok által okozott problémák is. A paprika betegségei lehetnek vírusos, fitoplazmás, baktériumos és gombás betegségek. A paprika kártevői szintén nagyon fontos témakör, hiszen ők nem csupán önmagukban károsítanak, hanem terjeszthetik is a betegségeket.
Vírusos betegségek
Ezeket a vírusos betegségeket általános tüneteik miatt nevezhetjük úgy is, hogy a paprika levélbetegségei.
Paradicsom bronzfoltosság vírus
Más néven paradicsom bronzfoltosság vírus. A betegség tünetei: A leveleken sárga, később bebarnuló foltok láthatók, ezek kör alakúak is lehetnek. A hajtáscsúcs lehervad, majd elszárad. A száron sötétbarna foltok jelennek meg.Védekezés: E paprika betegség növényházban jelentkezik, a vírust leggyakrabban a nyugati virágtripsz és a dohánytripsz viszi át egyik növényről a másikra, de növényápolási munkák során szövetnedvvel is könnyű fertőzni, ezért a kéz és az eszközök fertőtlenítése elengedhetetlen két növény érintése között.
Paprika mozaik vírus
A betegség tünetei: A levélen mozaiktünetek észlelhetők, zöldszínű, vagy sárga „kockás” foltok. A száron gyakran csíkszerű, sötétbarna elhalások vannak. A bogyók kisebbek, dudorosak, felületükön gyakran folt- vagy csíkszerű, sötétbarna elhalások láthatók. Ezt a betegséget különböző vírusok okozhatják, a tobamovírusok esetében a talaj, illetve a talajba került növényrészek a fertőzési források, míg az AMV a CMV és a TAV esetében levéltetvek viszik át egyik növényről a másikra.Védekezés: Hajtatóházban talajcserét kell végezni legalább háromévente vagy talajfertőtlenítés gőzzel, csak utóbbi esetben kiirtjuk az összes élőlényt a talajból. Csávázott vetőmag-használattal kiiktatható, hogy magról fertőzzön a vírus. Sok paprikafajta már ellenálló a tobamovírusokkal szemben. Levéltetvek elleni védekezés szükséges.
Fitoplazmás betegségek
Paprika sztolbur
A betegség tünetei: A növények növekedésükben visszamaradnak. Az oldalhajtások rövid ízközűek, sok kis levél csoportosan képződik rajtuk. A levelek elkeskenyednek, szimmetrikusak, gyűrű alakú foltok is kialakulhatnak rajtuk. A levélnyél vagy hosszú, vagy nagyon rövid.
Paprika érbarnulás
A betegség tünetei: A levél fő- és mellékerei kivilágosodnak, az érközök sárgászöldek, a levélerek mentén sötétzöld sávok vannak.Védekezés: A levéltetvek ellen érdemes védekezni.
Paprika klorózis és lombtalanná válás
A betegség tünetei: A növényeken általános klorózis figyelhető meg. A levelek sárgászöldek, bekanalasodnak, végül lehullanak. A helyettük növő levelek aprók maradnak, és azok is hamar lehullanak, végül az egész tő lombtalanná válik és a rajta lévő termések összeaszalódnak.Védekezés: A burgonyafélék családjából az összes faj gazdanövénye ennek a kórokozónak, valamint az apró szulák, aminek gyöktörzsén áttelelnek a kabócák, melyek átviszik a fertőzést egyik növényről a másikra. Akkor lehet számítani a betegség nagyobb elterjedésére, amikor meleg nyarakon a kabócák jobban elszaporodnak. Ezért a védekezés elsősorban a kabócák irtására irányul, illetve az áttelelésüket biztosító évelő gyomokéra.
Baktériumos betegségek
Vegyük komolyan a baktériumos fertőzéseket, mint a paprika betegségei és a védekezés is megfelelő legyen. A paprika baktériumos betegségeinek leküzdése csak megelőző védekezéssel eredményes. A kockázati tényezők megjelenésével (alacsony vagy éppen magas léghőmérséklet, magas páratartalom, nagymértékű csapadék) el kell kezdeni a védekezést, mely réztartalmú szerekkel lehetséges.
Baktériumos bogyórothadás (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria)
Szabadföldön fordul elő, inkább nyár végén, a kórokozó számára a csapadékos, meleg (28-30 °C) időjárás a legkedvezőbb. A betegség tünete: A bogyón a kocsánytól kiinduló, a bibepont felé terjedő világosbarna rothadás észlelhető. Csak a belső húsos részek és a magház rohad el, a bogyó héja ép marad. (A tünetek a levélen nem észlelhetők, az oldalhajtásokon pedig ritkák.) A rothadt bogyók és az azokból kifolyó baktériumnyálka, amelyek a talajba kerülnek, azok fertőznek.Védekezés: Három-négy éves vetésforgó. A rothadt bogyókat le kell szedni és meg kell semmisíteni. A kórokozó a talajról vízcseppek felverődése révén kerül a bogyó felszínére. Ép héjon keresztül nem hatol a bogyó belsejébe, csak az ápolási munkák során és a homokverés okozta mikrosebeken keresztül, de egyes fajták rosszul záródó bogyókocsányánál jut a belső szövetekbe.
Baktériumos levélfoltosság és hajtáscsúcs-elhalás (Pseudomonas syringae pv. syringae)
A betegség hirtelen lehűlés és sok csapadék együttes jelentkezésekor alakul ki. Szabadföldön ilyen általában júniusban várható, növényházban akkor, ha a levegő 15-20 °C -ra csökken. A betegség tünetei: Levélfoltosság (már a szikleveleken is): apró, vizenyős, majd barna folt, később közepén kifehéredő, barna szegélyű lesz. Levéltorzulás: kanalasodás, hullámosodás, levélnyél-görbülés, a beteg levelek lehullanak. Súlyos esetben jellegzetes tünet a hajtáscsúcs elhalása.Védekezés: A fertőzési forrás a talajra hullott növénymaradványok, ezért azokat meg kell semmisíteni. Növényházban fűtéssel és az öntözés mértékével befolyásolható a betegség kártétele.
Baktériumos varasodás (Xanthomonas axonopodis pv. vesicatoria)
A betegség tünetei: A levélen, a száron és a bogyón is láthatók tünetek. Levélen először apró, vizenyős, a fonákon kidudorodó foltok láthatók. Később a foltok nagyobbak lesznek, közepük kifehéredik, szegélye sötétbarna lesz. A beteg levelek lehullanak. A száron kerek vagy ovális, kissé kiemelkedő barna foltok vannak. A bogyón először pontszerű, majd 1-2 mm-es, kissé kiemelkedő foltok láthatók, amik később 2-3 mm átmérőjűek lesznek, világosbarna közepük bemélyed, szegélyük sötétbarna, felszakadozott, vagyis varas.Védekezés: Mivel a fertőzési forrás a mag - a kórokozó a felületén telepszik meg -, és a növénymaradványok, ezért jó minőségű vetőmaggal és a fertőző növényi részek megsemmisítésével már sokat tehetünk a betegség ellen. A kórokozók a talajról felcsapódással jutnak a növénybe homokfelverődéses sebeken és légzőnyílásokon át. A kórokozó számára legkedvezőbb a 30 °C körüli léghőmérséklet és a 90% feletti relatív páratartalom, így növényházban a fertőzés esélye csökkenthető szellőztetéssel.
Gombás betegségek
Palántadőlés (Pythium spp., Rhizoctonia solani)
E talajlakó gombák által okozott tünetei megegyeznek, de a rizoktóniás betegség jóval gyakoribb. Gazdanövénykörük széles, több különböző rendszertani csoportot is érint. A paprika palánta betegségei elsősorban azok a gombás betegségek, melyek a palántakorú növények gyökérnyakát támadják meg. Az egyik a paprika pítiumos palántadőlése, a másik a paprika rizoktóniás palántadőlése. E gombák talajlakók, és kedvelik a nedves közeget. Hőmérséklet tekintetében azonban a pítiumos az magasabb (28 °C), míg a rizoktóniás az alacsonyabb (15-18 °C )léghőmérsékletet szereti.A betegség tünetei: A csíranövények sziklevele és gyökere elbarnul, majd elpusztul, hiányos lesz a kelés. A palánták gyökérnyaki része üvegessé válik, majd elbarnul, a szikleveles növénykék kidőlnek.Védekezés: Mivel a fertőzés forrása a talaj, nagyüzemekben gőzöléssel fertőtlenítik, vagy gombaölő szerrel kezelik. Mivel a fertőzés forrása a talaj, ott kell elpusztítani a gombát. Elsősorban a környezetkímélő, bio megoldások ajánlhatók erre a célra. Ilyen kíméletes, de egyben legmunkaigényesebb és legdrágább módja a talajcsere. A hagyományos, vegyszeres eljárás a talaj gombaölővel történő kezelése, ezt magvetés után, illetve a kelést követően kell kijuttatni a talajba.
Paprika lisztharmat (Leveillula taurica)
A betegség tünetei: Csak a levélen vannak tünetek. A levél színén eleinte szögletes, sárgás foltok jelennek meg, melyek olajosan áttetszők. A levél fonákán apró dudorok és fehér konídiumtartó gyep („bunda”) figyelhető meg.Védekezés: A fertőzési források a beteg levelek, ezért a fertőzött lombot meg kell semmisíteni. A kórokozó télen a növényházban könnyen áttelel a hajtatott növényeken. A gomba konídiumokkal légmozgás útján terjed. A meleget szereti, 26-30 °C -ot, és bár száraz vidékeken fordul elő (Magyarországon is inkább a déli országrészben), konídiumai 100%-os relatív páratartalom esetén csíráznak leginkább. Gyakori szellőztetéssel elérhető, hogy ne alakuljanak ki kedvező a feltételek a gomba szaporodásához.
Paprika peronoszpóra (Peronospora capsici)
A betegség tünete: A levél színén sárgászöld foltok keletkeznek, a fonákon pedig 3-4 mm átmérőjű, olykor 8 mm-t is elérő foltok észlelhetők, amelyek kezdetben szürkésfehérek, majd barnák lesznek, ez a gomba konídiumtartó gyepe. Később a levél kanalasodik, elsárgul és lehullik.Védekezés: A lehullott levelek megsemmisítése fontos, mert fertőzési forrás. A kórokozó számára sűrű növényállományban a feltételek még kedvezőbbek. A betegség megelőzése nem igényel vegyi védekezést, mert a paprika számára kedvező termesztési feltételek a kórokozónak nem kedveznek.
Paprika szklerotíniás betegsége (Sclerotinia sclerotiorum)
A betegség tünetei: A szártőn képződő, eleinte vizenyős, majd elparásodó foltjain fehér, pókháló szerű, majd vattasűrűségű micéliumbevonat látható. A foltok később megnőnek, körülölelik a szárat, a tő hervad, majd elszárad.Védekezés: Az egyik fertőzési forrás a talaj, ahol a kórokozó sokáig életképes. A másik a fertőzött növénymaradványok. A hajtatóház talajának cseréjével lehet védekezni, illetve vetésforgóval. Kiültetés után közvetlenül gombaölővel érdemes kezelni az állományt, ahol ez a betegség jelen lehet. A talajban lakó kórokozók ellen Coniothyrium minitans biológiai növényvédő szerrel lehet eredményesen védekezni, mely szintén egy gomba és a szklerotínia szkleróciumait pusztítja.
Paprika verticilliumos hervadás (Verticillium dahliae, Verticillium albo-atrum)
A betegség tünetei: A gyökérzet elbarnul, elkorhad. A tövek sárgulnak, lankadnak, elhervadnak. A szártövön szintén barnulás, majd korhadás észlelhető.Védekezés: Fertőzési források a talajba került növényrészek, melyeken a gomba hosszú ideig életképes marad, ezért paprikát ne termesszünk ugyanazon a helyen több évig (vetésforgót célszerű alkalmazni) és a többi gazdanövényt se. A gomba vetőmaggal is fertőzhet, vetőmagot csak egészséges tövekről nyerjünk, mert a magcsávázás nem használ. A kórokozó számára a magas, 25-30 °C körüli hőmérséklet kedvező és az alacsony vízkapacitású talajok. Növényházban ezért szellőztetéssel és öntözéssel a megbetegedés mértéke csökkenthető. A betegség elsősorban hajtatott paprikán jelentős, szabadföldön csak elvétve fordul elő. A kórokozó gazdanövényköre rendkívül széles.
Paprika botritiszes betegsége (Botrytis cinerea)
A betegség elsősorban hajtatott paprikán jelentős, szabadföldön csak elvétve fordul elő. A kórokozó gazdanövényköre rendkívül széles. A betegség tünetei: A száron és az oldalhajtásokon először vizenyős, majd szürkésbarna, ovális, elhalásos foltok jelennek meg. A foltok jellegzetesen zónáltak. Később az elhalt foltok feletti növényrészek elhervadnak, elszáradnak. A virágok vizenyősek lesznek, rajtuk dús konídiumtartó gyep alakul ki.Védekezés: A fertőzési források az elpusztult növénymaradványok, melyeken a kórokozó sokáig életképes, ezért a növénymaradványokat mindig el kell távolítani. A gomba számára a magas relatív páratartalom és a 22-24 °C hőmérséklet a legkedvezőbb. A növényház rendszeres szellőztetésével csökkenthető a páratartalom.
Paprika kolletotrichumos bogyórothadás (Colletotrichum capsici)
A betegség jellemzője, hogy az érett és a túlérett bogyókon gyakori. A betegség tünetei: A bogyón eleinte csak apró, kerek foltok, majd 20-30 mm hosszanti átmérőjű, ovális, besüppedő szürkésbarna foltok találhatók. A foltokban szabad szemmel is látható fekete képletek vannak.Védekezés: A fertőzési források a növénymaradványok, melyeken a kórokozó sokáig életben marad. A talajról fertőz felverődő vízcseppekkel, sérüléseken át jutnak a kórokozók a bogyó szövetébe. Az érett bogyóba ép szöveten át is bejut a gomba. A gomba optimális hőmérsékleti igénye 26-28 °C. A betegség a paradicsom alakú paprikafajtákon fordul elő.
Paprika fuzáriumos termésrothadás (Fusarium oxysporum)
A betegség a paradicsom alakú paprikafajtákon fordul elő. A betegség tünetei: A betegség csak a bogyón fordul elő. A magházban a magvak elbarnulnak, felületükön sötétszürke, vattaszerű bevonat figyelhető meg. A bogyó húsa belülről kifelé haladva vizenyősen rothad.Védekezés: A fertőzési források a növénymaradványok. A kórokozó légmozgással és a talajról felcsapódó vízcseppekkel kerül a kötődött bogyó elhalt bibéjére. A megbetegedés lehetősége attól függ, hogy a bibepont nyitott (a megbetegedés aránya nagy) vagy zárt (a megbetegedés lehetősége minimális). A kórokozó a bibecsatornán keresztül benő a magházba. A gomba micéliuma a bibeponttól a kocsány felé haladva szétterjed, majd létrejönnek a konídiumtartók.
Paprika kártevői
A paprika kártevői szintén nagyon fontos témakör, hiszen ők nem csupán önmagukban károsítanak, hanem terjeszthetik is a betegségeket, így ha például nem védekezünk a levéltetvek ellen, az egész paprika állományunk áldozatául eshet valamelyik végzetes betegségnek, mint például a vírusoknak.
Gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita, M. javanica)
Növényházakban gyakori. A lárvák a gyökércsúcsnál bejutnak a növény gyökerébe és gubacsképződést idéznek elő, melyek gátolják a víz- és tápanyag-felvételt, ez hiánytünetekben jelentkezik, illetve a növények a növekedésben visszamaradnak, lankadnak, hervadnak, a hajtáscsúcs kifehéredik. Termésmennyiség csökken, korai öregedés.Agrotechnikai védekezés: Kőzetgyapoton termesztés, a talajtól izoláltan. Fonálféreg fajok ellen ellenálló fajták termesztése.
Takácsatka (Tetranychus urticae)
Négy pár lába van, szárnya nincs, 0,5 mm-es állat. Szárazság- és melegkedvelők, a levelek fonákán szívogatnak, ami klorofil elhaláshoz vezet, amitől elsárgul, majd elhal a levél. Finom szövedéket készítenek a levélen. 2-3 hét alatt kifejlődik egy nemzedék.
Levéltetvek (Aphididae)
Több levéltetű faj is megjelenhet paprikán. A levéltetvek soktápnövényűek, mind szabadföldön, mind hajtatásban rendszeresen megjelennek paprika állományban, ha elszaporodnak, jelentősen meggyengítik a növényeket. Sok nemzedékük alakul ki évente, tojás alakban telelnek. Kártételük a levélerek szívogatása nyomán alakul ki, a levelek fonnyadnak, kanalasodnak a fonák felé. A levéltetvek cukorban gazdag ürüléke a levélen a mézharmat.
Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum)
1,5 mm hosszú rovar, fehér por fedi, „molylepkeszerű”, szúró-szívó szájszervű. Levelek fonákára teszi tojásait, a lárva helyhez kötött, a levélfonákon található, viaszbölcső alakul ki körülötte, ez a pajzsa sárgászöld. Kártételük egyrészt az, hogy a levelek a szívogatás miatt halványulnak, majd lehullanak, másrészt a szívogatással átviszik a vírusbetegségeket egyik egyedről a másikra, azaz vírusvektorok.
Tripszek (Thysanoptera)
A hajtatóházakban jellemző kártevők a tripszek (a dohánytripsz őshonos, a nyugati/kaliforniai virágtripsz idegen). A tripszek apró, hosszúkás rovarok, 0,8-1 mm-esek, szabad szemmel is láthatók, szúró-szívó szájszervűek. Két pár hártyás állományú szárnya van, melyeket pillák vesznek körbe: tartós repülésre nem képesek. Legfontosabb kártétele a termések szívogatása általában a kocsánytól vagy levelektől védett helyeken. Szívogatásuk nyomán ezüstös szívásfoltok keletkeznek a leveleken (kiszívják a sejtnedvet), a paprikabogyók kocsánya barnul, majd parásodik. Mivel a tojásaik a bőrszövetben vannak (tojócsövük segítségével süllyesztik a növény szövetébe), az egyik lárvaállapot is ebben fejlődik.
Általános védekezési stratégiák
Ahhoz, hogy a termesztett paprika egészséges legyen, nem feltétlenül mérgekkel kell megvédeni a kórokozóktól. A paprika betegségei elleni bio védekezés alapja a vetésforgó és az egészséges szaporítóanyag használata, valamint fontos, hogy az azonos családba tartozó növények egymástól távol ültessük, különben túlságosan felszaporodnak a kórokozók.