A parlagfű, tudományos nevén Ambrosia artemisiifolia, Észak-Amerikából származik, és mintegy egy évszázada került be Európába. Intenzív terjedése azonban csak néhány évtizede indult meg, főként a tájhasználat megváltozásával párhuzamosan. Magyarországon az első számú allergén növényként tartják számon; a becslések szerint a lakosságnak körülbelül 20%-a érzékeny a pollenjére. Amikor a parlagfű pollenje a nyálkahártyára kerül, a belőle kiáramló fehérjék szinte azonnal allergiás válaszreakciót váltanak ki az erre érzékenyeknél, ami jól mutatja az allergén hatás kiemelt erősségét. Összehasonlításképpen, a nyír pollen hatására ugyanez a válasz például csak 1-10 óra múlva jelentkezik. A parlagfűre allergiások könnyebben válhatnak allergiássá más növényekkel szemben is, ami által az asztma kialakulásának kockázata is jelentős mértékben nő. Fontos tudni, hogy a parlagfű-allergia bármely életszakaszban kialakulhat, a gyermekek különösen veszélyeztetettek. Bőrrel érintkezve akár atópiás dermatitisz is kialakulhat.
Parlagfű mint gyomnövény és annak irtása
Hazánk jelenleg Európa parlagfűvel leginkább szennyezett területeinek egyike. A növény az ország egész területén megtalálható, elsősorban a mezőgazdasági földterületeken, ezeken belül is leginkább a napraforgósokban és azok szegélyén. De például tök- és dinnyeföldeken, valamint cukorrépa ültetvényeken is igen jellemző az előfordulása. A művelésből kivont fiatal parlagokon is általános, azonban teljes felhagyás esetén a többi gyom kiszorítja. Az ember által bolygatott területeken azonnal megtelepszik és még ugyanabban az évben virágba borul.
A parlagfű irtása a legközelebbi forrást jelentő utak mentén és a települések gyomtársulásaiban, kertekben könnyen megoldható. Kisebb területek esetén a kézi gyomlálás, nagyobb területek esetén a kaszálás javasolt, még a virágzás megkezdése előtt. A nyár folyamán azonban sajnálatos módon vissza-vissza kell térni a területre, hogy ezt újra elvégezzük, mert máskülönben újrahajt (a kaszált területeken ráadásul különösen gyorsan) és újravirágzik. A kaszálás hatására ráadásul alacsonyabb szárat növesztve sokkal alacsonyabban, néha a kasza szintje alatt hozza virágzatait. A virágzási időben való kaszálása és ilyenkor a parlagfüves területeken való átjárás komoly egészségi kockázattal jár; ezt soha ne tegyük megfelelő (FFP3) maszk és egyéb védőfelszerelés használata nélkül (szemünk, ruhánk, bőrünk védelme is fontos ilyenkor)!
A pollenszemek viszonylag kisméretűek és könnyűek, így a széllel több száz kilométer távolságra is könnyedén eljuthatnak. A parlagfű virágzási ideje is hosszú: körülbelül július végétől október végéig tart. A parlagfű virágzás csúcsa jellemzően az év 34-37. hete közé esik, ekkor gyakran parlagfűpollen-riasztást is kiadnak. Kertünket, földjeinket, útjaink szélét tartsuk rendben, ez mindannyiunk közös érdeke.
Ezúton is felhívjuk a földhasználók figyelmét, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében kötelező az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Ennek elmulasztása a törvény 60. § (1) bekezdésének c) pontja alapján növényvédelmi bírsággal sújtható. A növény felismerése nem minden esetben egyszerű. Fiatalon könnyen beleolvad a környezetébe, s van arra is példa, hogy kezdetben büdöskének hiszik és nevelik.
Parlagfűből készült termékek: tévhitek és veszélyek
Az interneten számos helyen találkozhatunk parlagfűből készült tablettákkal, teákkal, lekvárokkal és kivonatokkal, melyeket parlagfű-allergia gyógyítására ajánlanak. Azonban az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) külön tájékoztatót készített, mert a tapasztalataik szerint egyre többen fordulnak olyan készítményekhez az allergiás tünetek csökkentése céljából, amelyek nagyon károsak az egészségre, akár vese- és agykárosodást is okozhatnak. Sokan nem fordulnak orvoshoz, hanem inkább internetes fórumokon keresnek maguknak tanácsokat, megoldást, így jutnak el sokan a veszélyes parlagfűkészítményekig is.
A parlagfű-allergia, a hiedelmekkel ellentétben, nem kezelhető házilag készült főzetekkel (parlagfű-lekvár, -tea, stb.). Ez a „kezelés” súlyos allergiás reakciót okozhat. Bár a parlagfű nem mérgező, a belőle készült főzetek tartós fogyasztása agy- és vesekárosodást okozhat. Dr. Csupor Dezső, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyógynövény szakosztályának elnöke arra figyelmeztet, hogy a lekvárokként és egyéb ehető készítményekként árult parlagfű tartalmú készítmények (saláta, tea, lekvár) egyszerűen nem segíthetnek az allergia elleni küzdelemben. Ezek a készítmények sok esetben nem a virágzó gyomnövényből készültek, így a virágporban lévő fehérjék hiányában nem tud megtörténni a deszenzibilizálás (érzékenység lecsökkentése, megszüntetése).
A deszenzibilizálás azt jelenti, hogy ellenőrzött körülmények között, szigorú adagolási rend alapján adagolnak egy allergént az arra érzékeny egyénnek. A dózis megfelelő növelésével bizonyos típusú allergiáknál elérhető az allergiás reakciókészség megszűnése, amelyet például darázscsípés-allergia esetén hazánkban is alkalmaznak. Lehet, hogy az a szerencsésebb, ha a parlagfű készítmény nem tartalmazza a virágpor fehérjéjét, mert ha a parlagfű allergiás ellenőrizetlen dózisban fogyaszt pollent tartalmazó terméket, komoly roham is kialakulhat. De hogy ez mégsem történik meg, annak egy másik oka is van: a parlagfű allergia légúti jellegű, ha az allergén a bélrendszerbe kerül be, más módon reagál az allergiás beteg.
Tehát jelenleg nem lehet tudni, hogy a parlagfűnek milyen vélt vagy valós hatása van. Sehol a világon nincsen széleskörű tradicionális felhasználása. A parlagfű Amerikából került be Magyarországra, és 1920 körül jelent meg először hazánkban. Az 1950-es évektől kezdett el nagy területeken elterjedni. Amerikában soha nem tartozott és ma sem tartozik a jelentősebb gyógynövények közé. Nincs speciális gyógyhatása, amely kimutatható lenne.
Prof. Dr. Holló László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője is hangsúlyozta, két dolgot külön kell választani: egyrészt a parlagfű allergiát, ami a növény pollenjében lévő fehérjéktől alakul ki, másrészt a parlagfű fogyasztását. A növényben nem csak pollen és nem csak fehérje van, hanem mérgező hatású vegyületek is. Aki parlagfű pollen allergia ellen, vagy más egyéb célból elfogyasztja a növényt, az nem csak a pollent fogja megenni, hanem ezeket a mérgező vegyületeket is.
Parlagfű-allergia
A parlagfű "hasznos" felhasználásának kísérletei és a hatósági fellépés
A parlagfűről kevesen gondolnák, hogy ennek a gyomként kezelt növénynek hasznos tulajdonságai is lehetnek. Még inkább meglepődnének, ha ismernék a legújabb kutatási eredményeket, melyek számtalan betegség esetén bizonyítják összetevőinek terápiás hatását. A parlagfű zöld hajtásaiból készült „lekvár” az immunrendszer erősítésére, a szervezet méregtelenítésére, illetve az allergia kezelésére rendkívül alkalmas - állította Csubák Mária vegyészmérnök és férje, akik parlagfűből készítenek lekvárszerű terméket és olajat. Hozzátették, Magyarországon a parlagfű ilyen módú felhasználása újdonságnak számít, gyógynövényként azonban már az indiánok is használták. Az elkészítési módokkal kapcsolatban azt mondta, a lekvárszerű sűrítményt a friss hajtásokból készítik, amely rendkívül keserű, ám a szervezetre igen kedvező hatást gyakorol.
Az MRI Kossuth Rádióban elhangzott beszélgetésben kiderült, hogy ennek az igencsak sanyarú sorsú gyomnövénynek számos hasznos tulajdonsága is lehet. Legújabb kutatási eredmények alapján pedig bebizonyították, hogy jó néhány betegség esetén az összetevői terápiás hatással bírnak, s éppen az allergia az egyik, amire jótékony hatással van. A parlagfűből nyert termékek alkalmasak a szervezet méregtelenítésére, valamint az immunrendszer erősítésére. A parlagfűolaj olyan telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amely jó hatással van az érfalak permeabilitására és a szervezet koleszterinháztartásának szabályozására is - fejtette ki Csubák Mária vegyészmérnök a Hajnal-táj című műsorban. Kiemelte, hogy habár az indiánok már régóta gyógynövényként tekintenek a parlagfűre, hazánkban az ilyen fajta felhasználása még gyerekcipőben jár és újdonságnak számít. Az elkészítésével kapcsolatban azt mondta, a lekvárszerű sűrítményt a friss hajtásokból készítik, ami rendkívül keserű, de annál hatásosabb.
Azonban a világ első száz kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Dr. Csupor Dezső elmondta: a Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint veszélyes a parlagfüvet megenni. Gyomnövény, nem pedig új gyógynövény a parlagfű. Elfogyasztása ugyanis károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejt-mérgező hatását korábban már kimutatták. Csubák Máriát, a debreceni asszonyt - aki készíteni és forgalmazni kezdte a terméket - a hatóságok megbüntették, hiszen a parlagfű élelmiszerként való forgalmazása tiltott hazánkban. Sokan, akik fogyasztják a lekvárt, nem tudják, hogy ezt forgalmazni tilos.
A parlagfű bármiféle fogyasztásának következményei nem azonnal látható mérgezési tünetek. Az első tünetek jelentkezése - a már allergiásoknál - az első pollenek megjelenésekor életbe léphet. Amikor lég-köbméterenként 30 feletti pollenszám van, akkor kezdenek előjönni azoknak a tüneteik, akik még sohasem voltak allergiások. A társadalom jelentős többsége nem ismeri azokat az adatokat, amelyek a betegségnek a költségeit jelentik. Ma már milliós nagyságrendben fogyasztanak, legalább 3-6 héten keresztül allergiás gyógyszereket az emberek.
A szakértők véleménye és a hivatalos álláspont
"Tele vannak az újságok a hírekkel parlagfű szennyezettségről és allergiás megbetegedésekről, mi pedig szakirodalmakban jártunk utána, hogyan lehetne ezt a növényt valamilyen módon hasznosítani. Észak-amerikai és kínai gyógyítókultúrában is előkerült a neve, ahol gyógyfüvekkel együtt hasznosították" - magyarázta Csubák Mária, aki lekvárszerű terméket és olajat is készít a parlagfűből. Mint mondta, a termék amellett, hogy egészséges, az allergia tüneteire is kezelést jelenthet.
A vegyészként dolgozó debreceni nő a növény zöld hajtásából tavaly nyáron állította elő az első, lekvárhoz hasonló készítményét, illetve a telítetlen zsírsavakban gazdag magjából is olajat sajtolt ki. Magyarországon az első között foglalkoznak a gyomnövény ilyesféle felhasználási módjával, amelyre Csubák Mária szerint egyre nagyobb az igény. "Az étkezési szokásaink rengeteget változtak az évszázadok során, ami miatt számos olyan fontos tápanyaghoz nem jut hozzá szervezetünk, amelyből korábban nem szenvedett hiányt. Ennek egy részét pótolhatja a készítmény" - mondta a vegyész.
Parlagfű-allergia
Azonban ahhoz, hogy a "parlagfűlekvárt" étrend-kiegészítőként árulhassák, több évig tartó laboratóriumi vizsgálat, számos engedély és még több pénz szükséges. Pályázati támogatást azonban nem kaptak, így csak erőforrásaikból megoldható vizsgálatoknak vetették alá. "Mindenképpen kijelenthető, hogy antibakteriális és gombaölő hatású, de az eddigi fogyasztók tapasztalata az volt, hogy erősíti az immunrendszert és az allergia tüneteit is jelentősen enyhíti" - emelte ki Csubák Mária. A lekvár készítése pepecselős munka: a parlagfüvet csak vegyszerektől mentes területről gyűjthetik be, a növényi részek pedig nem lehetnek öregek, mert gyorsan feldolgozhatatlanná válik. Az olaj esetében a magot jól meg kell tisztítani, hiszen kényes a higiéniára. Az érdeklődés mindenesetre egyre nagyobb a termék iránt Csubák Mária szerint, aki a hamarosan megnyitó hídivásáron is árusítja majd portékáját.
"Az a fő probléma az ilyen természetgyógyászati készítményekkel, hogy nincs mögötte tényleges adat. Elképzelhető, hogy a lekvár valóban jót tesz, néhány ilyen módon kezelt beteg reakciójából nem vonhatunk le következtetéseket" - magyarázta Bata Zsuzsanna allergológus. Létezik parlagfű allergénből készített kivonat, de ezt gyógyszerként állítják elő olyan gyárak, melyek erre specializálódtak. Régóta ismert kezelési módszer, hogy az allergiát okozó allergént megfelelő koncentrációban a szervezetbe juttatva segíthet enyhíteni a tüneteket, nem mindegy azonban, hogy a parlagfű antigéneket milyen dózisban kapja a beteg. A betegeknek deszenzitizáló kezelést ajánl inkább az allergológus, amely során újabb módszerrel már szublingválisan, a nyelv alatti területre adagolnak parlagfű-kivonatot.
Micskei Károly és Csubák Mária, egy debreceni vegyész házaspár már évek óta végez kísérleteket az erősen allergén, nálunk gyomnövényként ismert parlagfűvel és magjával. Csubák Mária elmondása szerint: „Az észak-amerikai indiánok és a kínaiak a parlagfüvet gyógynövényként használták. Hivatalosan élelmiszernek számít, a tapasztalatok alapján erősítő, tisztító hatása van, enyhíti az allergia tüneteit.” A keserű lekvár a friss hajtásokból készül, míg az olajat a beérett parlagfűmagból, hidegen sajtolással állítják elő. „Mivel a tüneteket a pollen váltja ki, parlagfű-allergiások is bátran fogyaszthatják” - mondta el Mária. Prof. dr. K. véleménye szerint azonban: „A hatás megítéléséhez tudományos vizsgálatokra lenne szükség.”