Pengő Utca Cukrász Információ – Egy Elveszett Világ Nyomában

A magyar cukrászat története tele van gazdag hagyományokkal, különleges ízekkel és persze izgalmas történetekkel. A „Pengo utca cukrász” kifejezés azonnal felveti a múltidézés igényét, ahol az egykori budapesti életérzés és a sütemények világa összefonódik. Noha a rendelkezésre álló adatok elsősorban a közétkeztetés és egy bizonyos Floris cukrász körüli botrányokról szólnak, a cukrászat mint mesterség, illetve a korabeli gasztronómia szélesebb kontextusában is érdemes vizsgálni, hogyan élt és virágzott ez a terület a pengő korszakban. Az utca nevének és a cukrászda pontos azonosítása az idő múlásával homályba merülhet, de a korabeli események és a szakma neves képviselőinek történetei segítenek bepillantani abba a világba, ahol a sütemények nem csupán édességek, hanem társadalmi és kulturális jelenségek is voltak.

Cukrászati áruházak és a szakma modern oldala

A mai kor cukrászatai és a szakmát támogató intézmények sokat változtak az évtelenek során. A Desszertmester-Cukrászkellékek áruháza, amely Budapesten a Vak Bottyán utcában, valamint Székesfehérváron a Várkapu utcában található, hűen tükrözi a modern cukrászat igényeit. Ezek az áruházak, melyek rendre 10,69 km-re és 58,15 km-re vannak Budapest központjától, nemcsak kellékeket és alapanyagokat biztosítanak a cukrászatban dolgozóknak, hanem a szakmai fejlődést is támogatják. A „cukrászkellékek”, „desszertmester”, „áruháza”, „cukrászat” kulcsszavak jól jellemzik a kínálatukat, amely a házi süteménykészítőktől a professzionális cukrászokig mindenki számára tartogat újdonságokat. Fontos szerepet játszanak abban, hogy a legújabb technikák és eszközök minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, ezzel is hozzájárulva a magyar cukrászat folyamatos megújulásához és színvonalának emelkedéséhez.

Közétkeztetés - A mindennapok ízei és szakemberei

A cukrászat nem csupán a finom desszertek készítését jelenti, hanem szerves része a közétkeztetésnek is, ahol a mindennapi étkezés részeként jelennek meg az édes ízek. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Magyar Kórházszövetség, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), az Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ) és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közös, 2025-ös „Keressük Magyarország legkedveltebb közétkeztetésben dolgozó szakembereit” című pályázata rávilágít a közétkeztetésben dolgozó szakemberek kiemelkedő szerepére. A pályázat 2025. november 23-án zárult, és több mint 140 jelölt közül emelte ki azokat, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak a közétkeztetés magas színvonalához.

A közétkeztetésben dolgozók munkája kiemelten fontos, hiszen ők gondoskodnak a gyermekek, betegek és idősek táplálásáról. A pályázaton bemutatott szakemberek történetei hűen tükrözik elhivatottságukat és empátiájukat.

Piroska, a zalaszentgróti Koncz Dezső Óvoda és Általános Iskola adagoló konyháján: Piroska kitartó és áldozatkész munkájáért jelölték. Az iskola speciális nevelésű, sérült, fogyatékos gyermekek nevelésével foglalkozik, így még jobban figyelni kell az ellátásukkor. Piroska nagy szeretettel és türelemmel bánik a kis étkezőkkel szemben, minden kis gyerkőchöz van egy-két jó szava. Fontos számára a gyermekek egészséges táplálása. Munkatársaival nagyon jól együtt tud dolgozni, mindenkinek szívesen segít, ha valami problémával megkeresik. Munkájában rendszeres, lelkiismeretes és rendkívül alázatos, minden feladatát maximális odafigyeléssel végzi. Kiválóan dolgozik, munkájára mindig igényes, megbízható és precíz. Közösségében példaértékű hozzáállásával, segítőkészségével és pozitív szemléletével motiválja kollégáit. Vicces, pontos, precíz, jó csapatjátékos, türelmes és magabiztos. Még a legfélénkebb gyermekkel is a másodpercek tört része alatt képes kapcsolatot kialakítani. Kreatív ötleteivel segíti a gyors és zökkenőmentes kiszolgálást, és hihetetlen teherbírása van.

Juditka, Kistelek legkedveltebb konyhás nénije: Juditka tyúkanyóként terelgeti a kicsiket és nagyokat egyaránt, senkit nem hagy éhesen távozni az ebédlőből. Óvatosan terelgeti a vendégsereget a helyes étkezési szokások betartása felé. Neki köszönhető, hogy a gyerekek valóban csak annyit szednek ki a tányérba, amennyit valójában meg is esznek. Viszont, ha valakin meglátja a szomorúságot, azonnal a szárnyai alá veszi, és szerencsére az örömöket is szívesen megosztják vele a vendégek. Juditka aktívan részt vesz a városi rendezvényeken is, melyre meghívják a céget. A vendégek szeretik és keresik a társaságát.

Timi néni, a hűtők rettenthetetlen ismerője: Timi néninél senki nem tudja jobban figyelemmel kísérni a hűtők fagyos hőmérsékletét. A szavatossági idők elbújnak ijedtükben, de ő mindig megadásra bírja őket. Precízen, jókedvűen veszi fel a munkát. A konyha lelkes csapatát színesíti, mindig jó helyen van jó időben, és a keze alá dolgozik kolléganőinek. A legjobb hallgatóság, nála mindenki kiöntheti a szívét, együtt érez és mosolyogva segít. A „Gyere-kóstolj!” ételkínáló reggeleken megízlelteti a házi készítésű krémjeinket az óvodánk aprajával és nagyjával, ezzel törekszik a jó kapcsolat kialakítására.

Fehér Györgyi, a kórház konyháján: Györgyi 2019 óta dolgozik a kórház konyháján, és munkáját azóta is kiemelkedő lelkiismeretességgel, precizitással és emberséggel végzi. Példaértékű abban, ahogyan a mindennapi feladatokat nem pusztán kötelességként, hanem hivatásként éli meg. Tudja, hogy az étkezés az ellátottak életében nemcsak testi szükséglet, hanem lelki támasz is - ezért különös gondot fordít arra, hogy minden tálcán jókedv, figyelem és gondoskodás is érkezzen. Györgyi minden nap igyekszik egy kis örömet csempészni a betegek napjaiba. Apró gesztusokkal, kedves szavakkal, egy mosollyal vagy egy rövid beszélgetéssel is élménnyé teszi az étkezést. Ügyel arra, hogy az ételek mindig esztétikusan legyenek tálalva, és ha lehetőség nyílik rá, kreatív ötletekkel színesíti az étrendet - például ünnepnapokon tematikus díszítéssel, szezonális alapanyagokkal vagy apró meglepetésekkel. Kollégái elismeréssel beszélnek róla: segítőkész, pontos, megbízható, és mindig számítani lehet rá. Jó gyakorlatokat vezetett be a konyhai rend és higiénia terén, példát mutat a fiatalabb munkatársaknak a gondos munkavégzésben és a betegek iránti empátiában. Figyel az ételallergiás és speciális étrendet igénylő betegek igényeire is, és ha kell, személyesen egyeztet az ápolókkal, hogy senki ne maradjon le a megfelelő ellátásról. Munkáját az teszi különlegessé, hogy nemcsak ételeket oszt, hanem törődést is ad.

A gimnáziumi konyhai kisegítő, aki az utolsó falatot is kész megosztani: Több mint 9 éve dolgozik egy nyolc osztályos gimnázium tálalókonyháján. A gyerekek szeretete, pozitív kisugárzása miatt lett mindenki kedvence. Minden gyermeket név szerint ismer. Minden ételt előzetesen megkóstol, ebből adódóan nyugodt szívvel ajánlja a gyerekeknek. Előre felkészül az étlapban bevezetett újításokból, így invitálja a fogyasztókat az ételek megrendelésére, fogyasztására. Célja, hogy minden gyermek jóllakottan távozzon. Munkájára, környezetére igényes. Az étteremben minden évszakban más díszítéssel várja a tanulókat.

Halászi Márta - Márti a Biogastro Óbudai egységében: Márti lassan 5 éve kézilány/tálalóként dolgozik. A reggeli órákban részt vesz az ételek elkészítésében, délben pedig a felsős diákokat látja el a finom, gondosan elkészített ebéddel. Általában jókedvű és igyekszik minden nap mosolyt csalni a gyerekek arcára. Az ebédlőben mindig vidám hangulat uralkodik, ahol a gyerekek nemcsak jól laknak, hanem jókedvűen is távoznak. A gyerekek szerint „A Márti derűje és kedvessége igazi fűszere a mindennapoknak.” Vezetői elmondása szerint „Márta nemcsak a finom ételek miatt különleges, hanem azért is, mert minden egyes tálalással figyelmet és törődést ad. Ő az, aki miatt az iskolai ebéd nem csak étkezés, hanem élmény is. Márta kis termet, nagy szív.” Szakmai hitvallása: a konyha, pontosabban a tálalókonyha nem csak munkahely. Itt fő a barátság, sül a szeretet, és gőzölög a türelem. Minden gyereknek jár egy meleg ebéd - és egy még melegebb mosoly. Minden nap az a célja, hogy a gyerekek ne csak jóllakjanak, hanem mosolyogjanak is, amikor kilépnek az ebédlőből. Ehhez tartozik elválaszthatatlanul minden étel esetében a jókedv, mint alapanyag. Havonta egyszer túléli a panírozó napot. Megpróbálja elérni, hogy a gyermekek megtanuljanak kérni. Ismeri a gyerekeket, név szerint és tudja, hogy mit szeret s mit nem, de azt is tudja, hogy a konyhában, tálalópultban minden mozdulat számít. Párhuzamosan hallgat szemelvényeket arról, hogy ki kinek tetszik a 7/a-ból.

Hangodi Józsefné Marika, a Dányi Bóbita Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ konyhájának meghatározó alakja: Marika már a kezdetek óta, több mint 13 éve látja el lelkiismeretesen feladatait az intézményi, azon belül is a gyermekétkeztetés területén. Kétgyermekes édesanyaként és négy unoka büszke nagymamájaként pontosan tudja, mennyire fontos a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez a változatos, szezonális, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend biztosítása. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy a gyermekek sokszor válogatósak, ezért ebben a szakmában nélkülözhetetlen a rugalmasság és a kreativitás. Célja, hogy az ételkészítés során mindig szem előtt tartsa: a gyermekek először a szemükkel esznek. Ezért különös figyelmet fordít arra, hogy az ételek ne csak ízletesek, hanem látványra is vonzóak legyenek - így ösztönözve a kicsiket arra, hogy megkóstolják azokat. Marika néni konyhája nemcsak az ízekről, hanem az élményekről is szól. A bölcsődés gyerekek gyakran betekinthetnek a konyhába, megnézhetik a hatalmas fazekakat, fakanalakat, és beleshetnek a „varázsműhelybe”. Ilyenkor Marika néni gyakran dalra fakad, amit a gyerekek csillogó szemmel és mosollyal viszonoznak. Ezek a közös élmények segítenek abban, hogy a gyerekek nyitottabbá váljanak az új ízek iránt, és bátrabban megkóstolják a számukra addig ismeretlen ételeket. A mai rohanó világban, amikor sok családban kevés idő jut a közös főzésre, sok kisgyermek először a bölcsődében találkozik bizonyos ételekkel. Marika néni ezért különösen fontosnak tartja, hogy az ételek minden szempontból - külalakban, ízben és színben - a gyerekek számára vonzóak és fogyaszthatók legyenek.

Márta néni, a zöldségek zsonglőre: Nincs olyan huncut krumpli, vagy nagyra nőtt káposzta, ami a keze alatt meg ne szelídülne. A vöröshagymától bár néha könnycseppet morzsol, de ezt feledteti vele a gyerekek boldog mosolya. A konyhai robotgéppel is sikeresen harcol pörög-forog, de az végül megadja magát. Munkáját precízen, pontosan végzi a dátumok és maghőmérők használatának mindentudója. Kora reggeltől ebédig meg sem áll. Imádja a gyerekeket, mosolyogva csodálja, hogy a konyhán főzött finomságokat jóízűen fogyasztják. Óvodánk „Gyere-Kóstolj” programjain lelkesen ízlelteti a házi készítésű, egészséges krémjeinket a szülőkkel, ezzel törekszik a jó kapcsolat kialakítására. A NapsiOvi csodakrémje csupa sárgarépából, vitaminban gazdag finomság, mely az ő gondolatai alapján született, tízóraira fogyasztjuk. Munkához való hozzáállása páratlan.

Dani, a fiatal, lelkes és elhivatott konyhai munkatárs: Munkája példaértékű, mivel nem csupán a feladatait látja el kiemelkedő alapossággal, hanem szívvel-lélekkel dolgozik a gyermekek jólétéért és egészséges fejlődéséért, valamint, hogy a dolgozók is elégedettek legyenek. Fiatal kora ellenére példamutató felelősségérzettel és elhivatottsággal végzi munkáját. A bölcsődés korosztály mellett az óvodás korú gyermekeket is élelmezzük, ahol reformétrend szerint is főzünk, melyben Dani szívesen részt vesz. Figyel az alapanyagok gondos előkészítésére, és minden apró részletre, ami az ételek zökkenőmentes elkészítését segíti. A mosogatást és a konyha tisztán tartását is precizitással végzi. Mindemellett aktív részese a konyhai csapatnak, ahol mindig készséges, segítőkész hozzáállással támogatja kollégáit. Külön kiemelendő, hogy cukrász végzettséggel rendelkezik, így az étlapon szereplő sütemények elkészítésében kulcsszerepet játszik. A desszertek nemcsak ízletesek, hanem esztétikusan vannak tálalva a gyermekek és dolgozók részére egyaránt. Fontos számára a folyamatos fejlődés, nyitott az új megoldásokra. A bölcsőde minden dolgozójával mindig udvarias, segítőkész, mindenkihez van egy-egy kedves szava. Jókedvű, derűs személyisége nemcsak a konyhai csapatra, hanem az egész intézmény hangulatára is pozitív hatással van. Dani munkája bizonyítja, hogy a közétkeztetésben dolgozók hivatása nélkülözhetetlen és értékes.

A szorgalmas, megbízható kreatív csapatjátékos: Munkájára, környezetére igényes. A szakácsnő munkáját hatékonyan segíti mind az első, mind az utómunkálatokban. Tudja, mikor mi a dolga, idejét hatékonyan osztja be. Betartja az élelmiszer-biztonsági szabályokat.

Budapest Főváros XVIII. kerületében egy iskolai étkezési program munkatársa: Iskolánk étkezési programjának indulása óta bátran számíthatunk rá - mindig lelkiismeretesen, segítőkészen és jókedvvel végzi munkáját. Már a korábbi években is aktívan közreműködött a külső cég által biztosított étkeztetés szervezésében és gördülékeny lebonyolításában. A diákokkal rendkívül jól megtalálja a közös hangot: figyelmes, türelmes, és mindig mosollyal fogadja őket. A gyerekek tudják, hogy ha valami hiányzik az ebédből, vagy ha szeretnének egy kis repetát, bátran fordulhatnak hozzá. Empatikus hozzáállása és közvetlen személyisége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az iskolai étkezések barátságos, családias hangulatban teljenek. Munkáját nemcsak precízen, hanem szívvel-lélekkel végzi, így mára az iskola közösségének megbecsült és szeretett tagjává vált.

Anikó néni, a konyha dalos pacsirtája: Anikó néni pörög, forog, a munka csak úgy ég a keze alatt. Jókedvét és vidámságát minden nap magával hozza és munkatársaira átragasztja. Fantasztikus ötleteivel színesíti óvodánk repertoárját. A NapsiOvi paradicsomos halkrém receptje az ő tollából íródott, minden gyermek számára ízletes finomság. A húselőkészítőbe a husik maguktól csíkozódnak és kockázódnak, ha csak rájuk néz. A pici gyerekek közel állnak hozzá, fiatalos nagymamaként szeretettel és törődéssel osztja az ételt számukra. Kóstolók keretein belül megízlelteti a házi készítésű krémjeinket a szülőkkel, ezzel törekszik a jó kapcsolat ápolására.

Kiss Zsuzsanna, a Budapest XVI. Kerületi Lemhényi Dezső Általános Iskola konyhájának vezetője: Zsuzsanna nap mint nap példaértékű odaadással és emberséggel végzi munkáját. Minden tanulóhoz van egy kedves szava, mosolya jókedvre deríti a gyerekeket. Számára az étkezés nem csupán szükséglet, hanem élmény - a konyha hangulatát melegség, humor és figyelmesség jellemzi. Az iskola összes gyermekét ismeri, tudja, ki mit szeret vagy nem szeret enni. Precízen, gondoskodással figyel az egyéni igényekre és az egészséges táplálkozásra, miközben minden nap igyekszik finom, változatos étellel kedveskedni a tanulóknak. Konyhavezetőként példát mutat: lelkesedésével és pozitív hozzáállásával inspirálja munkatársait. Kreatív ötleteivel, ízléses tálalással és apró figyelmességekkel élménnyé teszi az étkezést.

Kovács Attiláné, mindenki Teca nénije: Teca néni közel húsz éve, 2007 óta dolgozik iskolánk konyháján, évek óta ő a vezetője. Munkáját felelősségteljesen, a rá vonatkozó szabályok betartásával, ugyanakkor a gyerekek, diákok érdekeit mindenek elé helyezve végzi. Munkavégzése során folyamatosan figyeli a gyerekeket. Bíztatja őket az ételek megkóstolására, kínálja a repetát. Bármikor fordulhat gyerek hozzá, ha éhes, szomjas. Teca néni sosem nézi, hogy be van-e fizetve, nem nézi, hogy evett-e már; éhes, hát megeteti, szomjas, ad neki inni, ha mást nem, egy pohár vizet. Ha a gyereknek többször nincs tízóraija, ebédje, jelez a tanítónak, osztályfőnököknek és az iskolavezetésnek is. Az iskola vezetőivel, dolgozóival együttműködik, minden helyzetben a mindenki számára legjobb megoldást keresi. Javaslataival hozzájárul, hogy iskolánk otthonos és gyerekközpontú legyen. Sok olyan feladatot is elvállal, ami nem munkaköri kötelessége. Részt vesz az iskolagyümölcs és iskolatej átvételében, szétosztásában, zöldségek kóstoltatásában. Iskolai rendezvények esetén segít a vendéglátásban: teát, szendvicset készít. Egészségnapokon almát, zöldséget reszel, karácsony előtt segít a mézeskalácssütésben. Mindenkihez - gyerekhez, dolgozóhoz van egy kedves szava. S ha éppen mérges, azt is tudják a gyerekek, hogy nem haragtartó, könnyű megbékíteni.

Kovács Jánosné (Ica), a bölcsődei közösség megbecsült tagja: Ica több éve a bölcsődei közösség megbecsült tagja, aki munkáját elhivatottsággal, lelkiismeretességgel és szívvel-lélekkel végzi nap mint nap. Konyhai dolgozóként nem csupán az ételek elkészítésében jeleskedik, hanem abban is, hogy a bölcsődei gyermekek számára minden étkezés szeretetteljes, otthonos hangulatban teljen. Kiváló ízléssel, nagy gondossággal és odafigyeléssel főz, tálal - ételei mindig ízletesek, táplálóak -, és a gyerekek körében nagy népszerűségnek örvend. Munkája során kiemelkedő tisztasággal, pontossággal és szervezettséggel dolgozik. Mindig számíthat rá a dolgozói közösség, ha épp fánkot vagy lángost ennének. Mindezt saját munkája végeztével, erőt, energiát nem sajnálva teszi. Személyisége meleg, kiegyensúlyozott.

Floris, a "cukrász-Napóleon" és a sajtó hatalma

A „Pengo utca cukrász” kontextusában elkerülhetetlen, hogy felidézzük a magyar cukrászat egyik legvitatottabb alakját, Floris Frigyest, akinek története messze túlmutat a puszta süteménykészítésen. Nádas Sándor „Floris, egy cukrász-Napóleon sikere és bukása” című cikke, mely 1934-ben jelent meg, mélyen befolyásolta a Floris család magyarországi reputációját. A cikk, melyet 1979-ben Gundel Imre „Vendéglátás emlékei” című könyvében tett naggyá és másolhatóvá, egy negatív képet festett Floris Frigyesről, „gazembernek” titulálva őt. Az írás számos állítást tartalmazott, melyeket a későbbi kutatások és elemzések már más megvilágításba helyeztek.

Nádas Sándor cikke és a kritikák

Nádas Sándor cikkének főbb állításai a következők voltak:

• Eredeti név és üzletnyitás: Eredetileg Friedlernek hívták, első üzletének a Floris nevet adta, s azt maga is felvette.
• Gerbeaud-hoz való bejutás és árulás: Hivatalnok volt, aki rábeszélőképességével Gerbeaud Emil kegyeibe tudott férkőzni. Odavette az irodába, szabad bejárást engedett neki a műhelybe. Egy év alatt megismerte a ház titkait, majd „hálából” elcsalta a legjobb munkásokat, például az európai hírű mártogató nőket, akik boszorkányos ügyességgel végezték ezt a kényes munkát.
• Kékgolyó utcai gyár és a munkások sorsa: A Kékgolyó utcában nyitotta meg gyárát, s mikor azután vállalkozása már sínen volt, szélnek eresztette az elcsábított munkások nagy részét. Azok visszamentek Gerbeaud-hoz, aki azonban szóba sem állt velük.
• Gerbeaud tönkretétele: Floris túl akarta szárnyalni és tönkre akarta tenni volt mesterét.
• Kozma, a tervező és a „száztársú Floris”: Maga mellé vette Kozmát, a kitűnő tervezőt, aki iparművészeti ötleteikkel gyorsan ismertté tette készítményeit. Egyik napról a másikra híres lett, de ez a mohó ember nem volt képes megállni. Áldozatait azzal szédítette, hogy társnak vette be őket, utóbb „száztársú Floris“-nak hívták.
• Üzletnyitások és beruházások: Kezdetben csak nagybani árusítással foglalkozott, majd a Kossuth Lajos utcában nyitott édességboltot, azután a Margitszigeten cukrászdát. Utóbbi berendezése 70 ezer pengőbe került, társa egy év után rémülten hagyta ott a fantaszta cukrászt.
• Minion utánzás: A bonbonok után Gerbeaud minyonjait is kezdte utánozni.
• Nemzetközi terjeszkedés és kudarcok: Közben a bécsi Kärtnerringen volt cukrászdája egy évig. A Grabenen létesített ezután üzletet, a háziúr néhány év alatt 500-600 ezer schillinget fizetett rá. Később Prágában, majd Berlinben nyílt cukrászdája, tárgyalt, alapított, társakat szerzett. Egy vincellérhez hasonlított, akinek kilyukadtak hordói, s ő rohan egyiktől a másikig, hogy puszta kézzel tartsa vissza a hömpölygő bor áradatot.
• Margitszigeti cukrászda és adósság: A szigeti cukrászda Pest egyik legjobb üzletének látszott. De Floris 200 ezer pengős nyári forgalom mellett a házbért sem tudta kifizetni, 26 ezerrel maradt adós.
• Újabb világüzletek és Gerbeaud elleni lépés: Közben újabb világüzletekbe fogott, majd Gerbeaud-val átellenben nyitott cukrászdát. Itt egy báróné lett társa, 120 ezer pengőt ruházott be, s gúnyosan nézett Gerbeaud felé: - Na most bekaplak!
• Összeomlás és Anglia: Úgy rendezte be az üzletet, mint egy hajót, de az léket kapott hamarosan. Floris Londonba ment, hátra sem nézett Pestre, ahol csak az államnak negyedmillióval tartozott, miközben másnak 30 pengő miatt elvitték a zongoráját. Az összeomlás a felesége vállaira zuhant, aki öngyilkossági szándékkal kinyitotta a gázcsapot, de egy őrangyal nyitva hagyta a felső ablakot, s így nagyobb baj nem történt. Floris azután teljes erővel gyártotta a csokoládét Angliában, kivitte családját és négy munkást is.

A kritika szerint Nádas Sándor írása „szezont a fazonnal mosott össze” és „nem volt a közelében sem a valóságnak”. A cikk egyértelműen a Floris család hírnevének tönkretételét célozta, akár „tudatosan és parancsra vagy csak dilettantizmusból fakadó szakmai arroganciából”. A cikk elemzése rávilágít, hogy az írás mögött valószínűleg a Gerbeaud család állt, akik Floris Frigyes üzleti lépéseit sérelemként élték meg, és „kicsinyes bosszút” akartak állni. Az állítások szerint Nádas Sándor „összeollózta” az akkori újságokban megjelent cikkeket, és „nagy adag hazugságot” vegyített bele, vélhetően jó pénzért. A cikk megjelenésének időpontjában, 1934 májusában, Floris Frigyes vállalkozásai már csődeljárás alá kerültek, vagy éppen eladták azokat. A Vörösmarty téri cukrászda, a korábbi tőkéstársak révén, a botrány kirobbanása előtt átkerült az Ignotus családhoz, akik igyekeztek elhatárolódni Floris Frigyestől.

A sajtó és a karaktergyilkosság

Nádas Sándor cikkének megírása és publikálása tudatosan cinikus lépés volt, melynek célja Floris Frigyes lejáratása. Az, hogy egy zsidó származású újságíróval mondatták el a kritikákat, elkerülte az antiszemitizmus vádját abban a korban, amikor a jobboldali újságok már a német fasizmus eredményeit éltették a zsidókkal szemben. A cikk megrendelőinek motivációja a puszta emberi butaság, gonoszság és gyűlölet volt, amely a „karaktergyilkosság” és a „szóbeszéd útján terjedő besározás” első lépését jelentette.

Nádas Sándor, a „krakéler” újságíró

Nádas Sándor, akit a kortársak „krakélerként”, azaz hivatásos kötekedőként és provokátorként jellemeztek, a magyar újságírás egy szélsősége volt. A Pesti Futár című hetilap, melyet csaknem teljesen egymaga írt, éles hangú támadásaival, eleven, irodalmi igényű riportjaival és a közéleti személyek magánéletét leleplező cikkeivel vált ismertté. A lapkiadási engedélyét végül 1938 novemberében az Imrédy-kormány vonta meg.

Nádas Sándor életrajzából kiderül, hogy 1883-ban született Budapesten, újságíró, író, és 1939-ben az USA-ba vándorolt ki a fasizmus előretörése idején. Szépirodalmi műveit is riportszerűség jellemzi. Könyvei között szerepel az „Éjjeli muzsika”, „Kávéház” és „Öreg szalámitolvaj”. Schöpflin Aladár szerkesztette Magyar Színművészeti Lexikonja 1930-ban, a Révay József - Kőhalmi Béla szerkesztette Hungária irodalmi lexikon 1947-ben, a Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötete 1982-ben, valamint a Magyar Zsidó Lexikon is foglalkozik személyével, kiemelve újságírói tevékenységét és a Pesti Futárral teremtett „új kritikai laptípust”.

Floris Frigyes utóélete

Floris Frigyes Londonba való távozása után Angliában folytatta csokoládégyártó tevékenységét, családját és négy munkását is magával vitte. A csődeljárással kapcsolatos huzavona a Taksony utcai Floris üzem körül még egy fél évig eltartott, de Floris Frigyes láthatóan igyekezett nem felégetni maga mögött mindent. Megszervezte az angliai újrakezdésének alapjait, és a magyarországi érdekeltségeit szép lassan felszámolta. A csokoládéüzemet az angliai bérmunkára állították át, amíg a saját profillal megismertették a meglévő belföldi vevőkört, és amíg az angliai üzem nem kezdett önálló termelésbe. A szakmai együttműködésnek talán csak az 1939-ben kitört II. Világháború vetett véget.

Floris története a cukrászat és a vállalkozás nehézségeiről, a sajtó hatalmáról és a hírnév sérülékenységéről szól. A Pengő utca cukrász információ keresése közben feltárul egy olyan korszak, ahol a desszertek és a közéleti események szorosan összefonódtak, és a cukrászok nemcsak mesterek voltak, hanem a társadalmi élet szereplői is.

tags: #pengo #utca #cukrasz