A puha mézeskalács titkai és a penészedés megelőzése

A mézeskalács az egyik legrégebbi karácsonyi sütemény, melynek fűszerei - fahéj, szegfűszeg, gyömbér - a középkorban még luxuscikknek számítottak. Az ünnepi időszakban sokan szeretnének otthon, vagy akár ajándékba puha, illatos mézeskalácsot készíteni, de gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy a sütemények túlságosan kemények lesznek. Emellett a nem megfelelő tárolás vagy környezeti tényezők miatt előfordulhat a mézeskalács penészedése is. Az alábbiakban bemutatjuk a puha mézeskalács készítésének titkait és a penészedés megelőzésének módszereit, részletesen kitérve a kiváltó okokra és a megoldásokra.

A puha mézeskalács elérésének kulcsa

A puha mézeskalács nem varázslat - csak néhány egyszerű trükk kérdése. Fontos megjegyezni, hogy a puha mézeskalács nem fog hónapokig elállni, cserébe viszont sütés után rögtön fogyasztható.

1. A megfelelő arányok: méz, cukor és zsiradék

A mézeskalács puhaságának titka a nedvességtartalomban rejlik. A méz higroszkópos, vagyis magához vonzza és megtartja a nedvességet, ezért fontos, hogy elegendő mézet használjunk a tésztában. Az ideális arány: 100 g lisztre kb. 30-40 g méz. Ha túl kevés mézet teszünk bele, a sütemény gyorsan kiszárad. Érdemes barna cukrot is használni a fehér cukor helyett, mert az is segít megtartani a nedvességet.

A puhább tésztához több zsiradék (vaj) kell és kevesebb cukor és méz. Ha rögtön fogyasztható mézeskalács tésztát keresünk, akkor 1 kg liszthez viszonyítsuk a zsiradék és a cukor mennyiségét. 1 kg liszthez 30 dkg vagy annál több zsiradék szükséges és kb. negyed kiló méz. Ha olyan receptet találunk, amely 1 kg liszthez fél kiló mézet ír, az valószínűleg nem lesz azonnal fogyasztható.

A puha és kemény mézeskalács közötti állagkülönbséget a zsiradék és a cukrok mennyiségében kell keresni. A puhában sokkal kevesebb kisült cukor keményít, a keményben sokkal kevesebb vaj puhít.

2. A sütési idő és hőmérséklet jelentősége

A mézeskalács legnagyobb ellensége a túlsütés. Ahol még elronthatjuk a mézeskalácssütést, az a sütési idő. Ha túl sokáig vagy túl magas hőmérsékleten sütjük, a nedvesség elpárolog, és a sütemény keménnyé válik. A rögtön puha mézeskalács recept alapján elkészített mézeskalács is kemény lesz, ha túlsütjük!

Az ideális sütési hőmérséklet 170-180°C, és a sütési idő 5-10 perc, sütőtől és a tészta vastagságától függően. A mézeskalács akkor jó, ha a széle enyhén aranybarna, de a közepe még puha. Nem kell őket sötétbarnára sütni! Ne várjuk meg, amíg teljesen megkeményedik a sütőben, mert kihűlés során még tovább szárad!

3. Tészta pihentetése és kezelése

A mézeskalács tésztája annál jobb, minél tovább pihen. Az ideális pihentetési idő 24-48 óra, de akár 1 hétig is hűtőben tarthatjuk. A pihentetés alatt a fűszerek íze jobban kibontakozik, a méz egyenletesen eloszlik, és a tészta könnyebben formázható. Ráadásul a pihentetett tésztából készült mézeskalács puhább és aromásabb lesz. Minél türelmesebb vagy (vagyis minél tovább áll a hűtőben) annál puhább a kisült mézes. Nálam 3 napot biztos, hogy dekkol a frigóban.

A puha mézeskalács elkészítése hasonlóan történik, mint a keményé, az alapanyagokat alaposan összedolgozzuk és egy éjszakát hűtőszekrényben pihentetjük. Nyújtás előtt alaposan gyúrjuk át, amíg simává, zsírfényűvé nem válik. Ettől lesz a kész mézeskalács szép sima. Nyújtsuk ki (kb 5mm). Kicsit lisztezzünk alá (és fölé) hogy ne ragadjon le. Szaggassuk ki a kívánt formára, tegyük sütőpapíros tepsire, és kenjük le a tejes-tojásos keverékkel. Az előmelegített sütőbe tolom a kihűlt kalácsokat és 6-7 perc alatt aranybarnára sütöm őket. Ha a tészta ragacsos a meleg vaj és méz miatt, az normális. Fóliázzuk, vagy dobozoljuk be, és mehet a hűtőbe. Ha másnap is nagyon nehezen kezelhető, egy kevés lisztet gyúrjunk bele, de tényleg csak annyit, amennyit muszáj.

4. A tárolás módja a puhaság megőrzéséért

A mézeskalács legnagyobb ellensége a levegő. Ha nyitva hagyjuk a dobozt, gyorsan kiszárad és keménnyé válik. Tároljuk légmentes dobozban vagy zacskóban.

Az alma trükk

A puha, azonnal fogyasztható mézeskalács idővel megkeményedhet, de tehetünk érte, hogy hetekig puha maradjon. Egy szelet alma, a légmentes dobozban a mézeskalácsok mellé helyezve folyamatosan párologtatja a nedvességet, amit a mézeskalács magába szív, így hetekig puha marad. Az almát cseréljük ki 3-4 naponta, hogy ne penészedjen meg.

Más módszerek a puhításra

Egy kicsi pohárkába tömjünk 2-3 papírtörlőt és engedjünk rá annyi vizet, amennyit a törlő felvesz. A kis poharat állítsuk a mézeskalácsok közé a dobozba, majd tegyük rá a tetőt! Van, aki a fürdőszobába rakja egy tányérra, ahol a pára felpuhítja.

Jól zárható fémdobozban pár hétig eláll a puha is, tehát nem reménytelen eset.

5. Díszítés a puhaság megtartásáért

A cukormáz nemcsak szép, hanem praktikus is: egy vékony réteg máz megvédi a mézeskalácsot a kiszáradástól. De vigyázat: csak teljesen kihűlt süteményre kenjük a mázat, különben elolvad és csúnya lesz. Ha nem szeretjük a cukormázat, kenjük meg a mézeskalácsot vékony réteg mézzel - ez is segít megtartani a nedvességet.

Penészedés okai és megelőzése

A puha mézeskalács elkészítése mellett kiemelten fontos a tárolás során a penészedés megelőzése. A penészedés kialakulásának alapvető fizikai okai az alacsony fal felületi hőmérséklet és a magas páratartalom. Ezek visszavezethetők az épület jellemzőire, illetve a lakók szokásaira.

A penészedés kialakulásának okai

A penészgomba spórája rendkívül káros az egészségre, ezért a penészedés megelőzése létfontosságú.

1. Nem megfelelő fűtés

Ha a szobában nem fűtenek eléggé, a fal felülete lehűl, és a pára könnyebben kicsapódik. Sajnos a legtöbb esetben anyagi okokból, a fűtési költségek lejjebb szorítása érdekében nincs egy szoba fűtve. Hosszú távon a penész drágább, mert a penészgomba spórája rendkívül káros az egészségre; a fűtésszámlán megtakarított pénz mehet majd gyógyszerekre, gyógykezelésre (allergia, asztma, stb…).

2. Hőhidak az épületben

A hőhíd olyan felület, aminek jobb a hővezetési képessége mint a környezetének, amiatt télen jobban lehűl. Egyik ilyen hőhíd típus, amikor több épület szerkezeti elem kapcsolódik egymáshoz (pl. külső fal - födém). A másik típus az ún. geometriai hőhíd, ezek az épület sarkai, kiszögelései. Hőhíd mindig van, az egyedüli cél a hőhidak minimalizálása lehet, ennek eszköze a hőszigetelés. Ha a tervezés-kivitelezés során a csomópontok kialakítására nem ügyeltek kellően, akkor a hőhíd a "házba van építve", ennek orvoslása szinte lehetetlen.

3. Vizes falszerkezet

A falak hővezető képességét a nedvesség javítja. Ha vízszigetelési problémák miatt a falazat a talajból folyamatosan vizet szív fel, akkor az átnedvesedett falak jobban hűlnek. A hőhidakról és a pontos felületi hőmérsékletekről hőkamerás vizsgálat ad tájékoztatást. Házilagos módszer lehet infra felületi hőmérő használata, ezekkel a fal felületi hőmérséklete mérhető. Egyes típusok páratartalmat is mérnek, és kiszámítják azt a felületi hőmérsékletet, ahol a pára kicsapódik.

4. Magas páratartalom a szobában

Egy négy fős család naponta 10-14 liter párát juttat a lakás levegőjébe. A pára forrása: az emberi biológiai folyamatai (pl. légzés, izzadás), fürdés, főzés, ruhaszárítás, takarítás (felmosás), az épületben működő nyitott égésterű tüzelőberendezés működése (pl. gázbojler), növények biológiai folyamatai. A talajból érkező nedvesség a használatból a páraterhelést tovább növeli. A fentiek részben csökkenthetők, pl. ha a ruhákat nem a szobákban szárítják.

A pára azért halmozódik fel a szobában, mert a szellőzés elégtelen.

A penészedés megelőzése és kezelése

A penészes falfelületet lehet kaparni, festeni, lefújni vegyszerekkel, bekenni csoda festékekkel, de ez csak rövid ideig hatásos, átmeneti megoldás. A kiváltó okokat kell megszüntetni.

1. Megfelelő szellőztetés

A szobákban felhalmozódott párát szellőztetéssel lehet lecsökkenteni. A legegyszerűbb az ablaknyitás lenne. Azonban az ablaknyitás a legtöbbször nem működő módszer, mert a lakók nem szellőztetnek, mert az alapos szellőztetés kihűti a szobát, lehet újra felfűteni. Eredmény: magasabb fűtésszámla. A lakók csak akkor szellőztetnek, amikor már nagyon-nagyon muszáj. Addigra késő. A páratartalom kicsapódik a hideg falon, sarokban, a penész életfeltételei már megvannak. Folyamatos, rendszeres szellőztetésre lenne szükség, ez viszont megnöveli a fűtés költségeket.

A régebbi épületek rendelkeztek egy nem kívánatos légcserével, ami az ablakok, falak tömítetlenségein keresztül több-kevesebb levegő áramlást okozott az épületben. A legtöbb épületben nincs penész, köszönhetően ennek a láthatatlan és nem kontrollált szellőzési "módszernek", és a megszokott reggeli és esti kereszthuzatos szellőztetésnek. A páratartalom nem tud feldúsulni.

2. Felújítások hatása és a szellőzés fontossága

A penész akkor alakul ki, amikor a lakók, megelégelve a magas fűtési költségeket, és az ablakok alatt fütyülő szelet, felújításra szánják el magukat. A szigeteléssel és az új ablakokkal egy zárt, becsomagolt épületet hoznak létre, amely ugyan olcsóbban fűthető, de a kevesebb fűtés éppen abból adódik, hogy már nem megy ki a meleg levegő az ablakok résein, mert az új ablakok tökéletesen záródnak. Ezzel együtt a korábbi levegő áramlás is megszűnt, ami még alacsony szinten tartotta a belső páratartalmat. A páratartalom feldúsul, a hőhidas szerkezeteken a pára kicsapódik, a penész szaporodása megindul. Hiába a külső fal szigetelése, sokszor marad hideg felület (pl. sarkok), mert a szerkezeti elemek hőhíd problémáit csupán a homlokzati hőszigetelés nem oldja meg.

Gyakran az ablakok cseréje után a régebbi kazánt is kicserélik, korszerű, kondenzációs típusra. A régebbi, kéményes gázkazánok a "szellőztetőgép" funkcióját is betöltötték a téli időszakban. A kondenzációs gázkazánok nem így működnek. Az eredmény: a korábbi "kéményes" szellőzési módszer is megszűnt. Az ablakcsere, kazáncsere után a drága pénzen felújított lakás hirtelen egy egészségtelen, rossz levegőjű, penészes otthonná válik. A kellő szellőzés megteremtésével foglalkozni kell!

3. Kontrollált gépi szellőztetés

• Hővisszanyerés nélkül: Olcsó megoldás a csak elszívó rendszerek kiépítése. Folyamatos üzemű ventilátort kell beépíteni, amely a páratartalom növekedésére a fordulatszámát megemeli, majd a normál páratartalom visszaállítása után egy alap szellőzésre áll be. A friss levegőt légbevezetőkön keresztül kell a szobába juttatni. Például a Zehnder ZCV3 típusú ventilátor állandó alap szellőzést biztosít, a beépített páratartalom érzékelő pedig a szükséges mértékben megnöveli a ventilátor fordulatszámát, ha a páratartalom túl magas.

• Hővisszanyerővel: A hővisszanyerős szellőztetők teljes megoldást nyújtanak: folyamatosan kijuttatják a párás, elhasznált levegőt a szobákból, és friss, száraz levegőt juttatnak a szobába. A téli hideg, friss levegőt a hővisszanyerő fűti fel, ingyen. A bejuttatott friss levegőt szűrik, így akár pollenmentes levegő is bejuttatható. A jó minőségű hővisszanyerős szellőztetők fogyasztása elhanyagolható, zajszintjük alacsony. Mivel nem kell ablakot nyitni, ezért a fűtési rendszer sem dolgozik feleslegesen az utca fűtésén. Az eredmény nem csak a penész eltűnése, hanem folyamatos friss, jó minőségű levegő a szobákban, a fűtési költségek csökkentésével. Felújítások esetén a decentralizált (egyhelyiséges) típusokat ajánljuk, mint például a Zehnder ComfoAir 70 vagy a Zehnder Comfospot 50.

4. Páramentesítő készülékek

Legtöbben a páramentesítő készüléket javasolják a penész ellen. Ezek a készülékek valóban hatékonyan csökkentik a szoba páratartalmát. Viszont számolni kell az alábbiakkal is: a gépek működése zajjal jár, fogyasztásuk nem elhanyagolható, a szoba levegőjét keringtetik, és hűtik, friss levegőt nem juttatnak a szobába. A szoba levegője továbbra is elhasznált és rossz minőségű lesz (sok CO2 és kevés oxigén), csak a pára mennyisége csökken. Továbbra is ablakot kell nyitni a friss levegőért, a fűtési rendszer emiatt az utcát is fűti.

5. Egyéb megelőző intézkedések

• Bútorok elhelyezése: A nagyméretű bútorokat úgy helyezzük el, hogy legalább kb. 5-10 cm távolság legyen köztük és a fal között, hogy biztosítsuk a levegő keringését.
• Festékek: A mész- és szilikátfestékeken a penészgomba nem tud megtelepedni.
• Élelmiszerek tárolása: A konyhai hulladékot mielőbb vigyük ki. A gyümölcsöket és zöldségeket tároljuk hűtőszekrényben. Lehetőleg frissen fogyasszuk az élelmiszereket, lejárt szavatosságú ételt ne fogyasszunk. Ne halmozzuk fel az élelmiszereket!
• Szobanövények: A penészgombák a lakásban tartott növények cserepeiben és a virágföldben is könnyen megtelepednek. Ennek elkerülése érdekében ne locsoljuk túl a növényeket, és cseréljük gyakran a virágföldjüket. A legjobb, ha a hálótérben egyáltalán nem tart szobanövényt.
• Párásítók: A légnedvesítőket, párásítókat távolítsuk el a fűtőberendezések közeléből.
• Karbanartás: Ellenőriztessük és tisztíttassuk rendszeresen szakemberrel a klímaberendezéseket, fűtőtesteket, konvektorokat, kazánokat, bojlereket, páraelszívókat!
• Kerti munkák: Kerti munkák során lehetőleg kerüljük az elhalt növényi részekkel és a komposzttal való kontaktust!

Penészgomba-allergia és kezelése

A penészgomba-allergia általában az egész életen át fennmarad. Azonban az allergén kerülésével és következetes antiallergiás kezeléssel a tünetek megszüntethetők vagy minimálisra csökkenthetők. Megfelelő kezelés hiányában és folytatódó allergénterhelés mellett idővel általában allergiás asztma alakul ki, és ebből kifolyólag ritka esetben életet veszélyeztető anafilaxiás sokk is felléphet.

Penészgomba-allergia esetén a kezelés csak akkor lehet igazán eredményes, ha az allergiát kiváltó penészgombával való kontaktust lehetőség szerint teljesen elkerüljük. Ha a lakásban látható penész van, azt mielőbb és maradéktalanul el kell távolítani! Emellett törekedni kell arra, hogy a szabad szemmel nem látható penészesedés kialakulásának esélyét is csökkentsük. Az eredményes kezelés érdekében elengedhetetlenül fontos az átnedvesedett falak, burkolatok kijavítása, rendbetétele és a klímaberendezések szakember által végzett rendszeres karbantartása, tisztítása, szükség esetén cseréje. A kémiai penészeltávolító szerek általában csak átmenetileg tüntetik el a penészt, ráadásul többnyire az egészségre veszélyt jelentő hatóanyagokat tartalmaznak. Ha a lakásban a penész nagy kiterjedésű, akkor minden esetben tanácsos szakember segítségét kérni.

Allergiásoknak és a penészesedés megelőzése érdekében mindenkinek nagyon fontos a lakótereket minden évszakban rendszeresen szellőztetni és gondoskodni arról, hogy a levegő páratartalma ne legyen túl magas: szellőztessen szélesre tárt ablakok mellett legalább 3 percen át, lehetőleg minden második-negyedik órában. Ajánlott biztosítani a lakás rejtett zugaiban is a levegő keringetését. A 60 százalék alatti relatív páratartalom az ideális.

Az allergiás panaszok jelentkezésének megakadályozása, illetve enyhítése, valamint a szövődmények megelőzése érdekében nagyon fontos a megfelelő kezelés, az orvos utasításainak betartása. A penészgomba-allergia okozta akut panaszok ellen hatékony szerek az antihisztaminok és a glükokortikoidok. Az enyhe bőrirritációt speciális ápoló készítményekkel enyhítheti. A penészgomba-allergia tulajdonképpeni oka, vagyis a penészgombaspórákkal szembeni túlérzékenység nem szűnik meg ezen intézkedések által. Oki terápiára csak az allergén pontos ismeretében van lehetőség: miután meghatározták, hogy a páciensnél konkrétan melyik faj okozza a tüneteket, esetleg hiposzenzibilizációval kezeltethető a penészgomba-allergia.

tags: #puha #mezeskalacs #peneszedik