A globális járműipar innovációs berkeiben, legalábbis aki figyelemmel kíséri a trendeket, annak talán nem cseng ismeretlenül a Quant e-Sportlimousine NanoFlowcell jármű neve. Amint a terjedelmes elnevezés is utal rá, nem elsősorban egy modellről, hanem valamiféle technológiai újításról van szó. Némi idegennyelv-ismerettel akár saját kútfőből is kikövetkeztethető, hogy olyan elektromos hajtású sportos limuzinról van szó, amelyben nano méretarányú részecskék áramlása és üzemanyagcellák játszanak főszerepet.

Az eredmény a számok nyelvén lenyűgöző: a sportlimuzin 2,8 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből 100 kilométer/órás tempóra, 350 kilométer/óra a végsebessége, és 920 lóerő (680 kW) áll a sofőr rendelkezésére - négy motor adja össze ezt a teljesítményt. Egy teljes tankkal 600 kilométert lehet megtenni, ami teljesen korrekt érték. A német Quant fejlesztőcég által megépített autó létezésének önmagában is jelentős hírértéke lenne, ám emeli a tétet, hogy a közelmúltban a jármű megkapta a hivatalos engedélyt arra, hogy az öreg kontinens sokat látott útjain közlekedhessünk vele.
A technológiai paradigmaváltás: Túl a lítium-ion akkumulátorokon
Bár a címben említést tettünk a Tesláról, ami jelen korunkban leginkább egy autómárkára utal, ha a névadóra, Nikola Teslára tekintünk, máris egy háború közepén találjuk magunkat: az alternatív meghajtású autók és az olajlobbisták küzdelme egy évszázada tart, a híres járműipari innovátort is a fosszilis nyersanyag kitermelői érdekköre hallgattatta el. Az, hogy Európa most zöld utat adott a sós vízzel hajtott autónak, vélhetően az olajkartell monopóliumának megtörését, a „százéves háború” közelgő végét vetíti előre.
Bár szembeállítottuk a két márkát, a Quant és a Tesla valójában egyazon oldalon állnak: olyan új trend hírnökei lehetnek, amely bár forradalminak tűnik, gyökerei a fizika alapvető törvényeibe nyúlnak vissza. A Quant e-Sportlimousine NanoFlowcell kétségkívül nem nyújt megoldást minden közlekedési helyzetre, ugyanakkor reális, életképes alternatíva lehet a jövő közlekedésében.
Fedélzeti áramfejlesztés: A "bi-ION" rendszer működése
Minden gépjármű hajtásához energia kell. Ezt szolgáltathatja, az elavult gőzgép utódjaként, belső égésű - gázolaj, benzin, autógáz, vagy hidrogén tüzelőanyagú -, illetve villanymotor. Környezeti okokból az utóbbi került előtérbe, mivel nincs helyi emissziója, viszont ökológiai mérlegét befolyásolja az áramtermelés módja és az akkumulátor előállításának negatív hatása. A legnagyobb nehézség a hajtómotor energiaellátása, amire három lehetőség kínálkozik: felsővezeték, akkumulátor, vagy fedélzeti áramfejlesztés.
A Quant 48Volt kétrekeszes, folyadékban oldott fémsót tartalmazó tankkal rendelkezik, a tartály-rekeszek tartalma ellentétes töltésű. A különböző töltésű folyadéktömegeket membrán választja el, amelyen áthaladva az ionok elektront veszítenek, áramot állítva elő ezzel. Ez a hideg technológia nem igényel hőveszteséget, nem kell hűteni, nem illan el és nem robbanhat fel, mint a hidrogén, ráadásul nincs szükség óriási környezeti ártalmakkal kitermelhető lítiumra. A kocsi hajtóanyaga, a „bi-ION” nem mérgező és nem gyúlékony, ára pedig elméletileg mindössze 10 eurócent literenként.
A QUANTiNO: Valóság és várakozás a gyakorlatban
Megeshet, hogy miután a világ legnagyobb vállalatai és kutatóintézetei keresik hiába az olajalapú autózással egyenértékű alternatívát, egy semmiből jött kis csoport talál rá? Éppenséggel nem kizárt, de független sajtóbeszámolók bombasztikus megfogalmazásai már eleve gyanút keltenek, azt sugallva, hogy benzin helyett sós vizet töltve a tankba, zéró emisszióval, sportkocsikat faképnél hagyva, olcsón roboghatunk.
Tisztázzuk már elöljáróban, hogy nem sós vízzel, hanem elektrolittal működik a QUANTiNO. Bár „eladtak belőle” 25 ezret, a gyártás még nem kezdődött meg, ami sok kérdőjelet hagy maga után. A QUANT 48VOLT 2+2 üléses sportkocsi négy, rézdrót helyett alumíniumtekercses villanymotorral rendelkezik. Négy áramcellája kis térfogaton szabadít fel nagy energiát, az összteljesítmény 560 kW (760 LE). A QUANTiNO 48VOLT teljesítményét szerényebb 80 kW-ra lőtték be, ám a kétszer 95 literes elektrolittartállyal hatótávja világverő 1000 kilométer. Az autó már megkapta a típusbizonyítványt, levizsgáztatható, túl van 350 000 kilométernyi próbaúton, Zürich utcáin rendszeresen találkozni vele.

Kvantum-alapú fejlesztések az utólagos módosításokban
A technológiai innováció nemcsak a teljes járművek szintjén, hanem az alkatrészek fejlesztésében is tetten érhető. A Quantum Solenoid folyamatos kutatással és fejlesztéssel foglalkozik új és terepjáró járművekhez. Az ilyen fejlesztések, mint például egy új szolenoid beszerelése, látványos különbséget eredményezhetnek a vezetési élményben. A beszerelés gyors és egyszerű volt, az új alkatrész a régi helyére került. Ez a fejlesztés két szempontból is kifizetődött: javította a középtartománybeli teljesítményt és konzisztensebb lóerő-adatokat biztosított.
Mechanikailag hasonló megoldás korábban még sosem létezett, és az állítások elsőre fantasztikusnak tűntek. A turbó gyorsabban reagál, a gyorsulás simább, és a turbó csúcsánál érzékelhető rángatózás megszűnik. Ez a tapasztalat megerősíti, hogy a kvantum-elvű vagy precíziós mérnöki megoldások valódi, kézzelfogható javulást hozhatnak a hagyományos hajtásláncoknál is.
Infrastrukturális kihívások és a jövő kilátásai
A Quant energiatárolójának kapacitása a Teslák energiasűrűségének ötszöröse lehet, ami forradalmasíthatná az akkumulátor-ipart. Míg az amerikai egyetemek szerint a NanoFlowcell technológiája megvalósítható, addig az európai intézmények kételkednek. Mi lesz az elektrolitokkal az áramfejlesztés után? Elpárolognak, kicsöpögnek az útra? Összegyűjti egy harmadik tartály, ahonnan le kell ereszteni? Honnan lehet majd beszerezni a folyadékot, milyen infrastruktúra kiépítésére lenne szükség?
Ha mindent hoz a nanoFlowcell, amit mondanak róla, bármilyen nehézséget és költséget megér, hiszen helyi emisszió nélkül, nagy hatótávval ad lehetőséget autózásra. Leválthatja a környezetpusztítóan gyártható, gyorsan lemerülő, súlyos, drága, lassan tölthető lítium-ion akkut, és nyugállományba küldheti a belső égésű motoros kocsikat. Egy nemzetközi befektető konzorcium fantáziát látott az újfajta villanyautóban, meg is rendelt 500 darab QUANT 48VOLT-ot és 25 ezer QUANTiNO 48 VOLT-ot, 3,1 millió euró keretösszegben. Az autók és az elektrolit gyártásának előkészítésére kísérleti gyártóüzem létrehozását határozták el. E húzások léptéke eloszlathatja az ügy komolyságát illető kételyeket.

A technológiai fejlesztések - legyen szó akár az SCR AdBlue rendszerekről, mint a Renault Master vagy MAN TGX teherautók esetében, vagy a jövőbe mutató kvantum-áramcellákról - egyértelműen a hatékonyság és a fenntarthatóság irányába mutatnak. A technológia tehát adott, a politikai és gazdasági akarat pedig - úgy tűnik - lassan felsorakozik a „százéves háború” lezárása mellett.