Bizonyára veled is előfordult már, hogy csak bevásárlás után vetted és észre, hogy lejárt a megvásárolt termék szavatossága, vagy éppen egyéb fogyasztóvédelmi probléma merült fel. Különösen a húsok esetében jelenthet ez komoly egészségügyi kockázatot. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi kormányhivatalok kulcsszerepet játszanak az élelmiszer-biztonság fenntartásában, a jogsértések feltárásában és a szükséges intézkedések megtételében. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a Nébih munkáját, a fogyasztók jogait és teendőit, valamint a romlott húsokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A Nébih és a fogyasztói bejelentések kivizsgálása
A Nébih - a területi kormányhivatalok közreműködésével - a beérkezett panaszt, bejelentést kivizsgálja, és amennyiben jogsértést tapasztal, megteszi a szükséges intézkedést. A bejelentő a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről értesítést kap. Fontos azonban tudni, hogy a névtelen panasz vizsgálata mellőzhető, azaz a Nébih mérlegelheti, hogy lefolytassa-e az ellenőrzést. Éppen ezért, a hatékony fellépés érdekében javasolt a valós elérhetőségek megadása a bejelentések során.
Mit tehet a vásárló romlott hús esetén?
Ha a vásárló csak otthon veszi észre, hogy büdös, romlott a hús vagy a húskészítmény, több lehetősége is van. Első lépésként a vásárlás helyén szóban vagy írásban panaszbejelentést tehet, amelyet a forgalmazó köteles kivizsgálni. Az áru értékének visszatérítésére a vásárlás helyén tett bejelentést követően van lehetőség.
Az élelmiszer-higiéniával, az élelmiszer-biztonsággal és az élelmiszerek minőségével kapcsolatos közérdekű bejelentéssel a vásárló a forgalmazás helye szerint területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályához fordulhat. A Nébih ingyenes zöld számot is működtet (06 80 263 244), amely a nap 24 órájában hívható, munkaidőn kívül üzenetrögzítő veszi fel a hívásokat.
További lehetőség a bármely mobiltelefonos platformon elérhető „Nébih Navigátor” alkalmazás, amelynek segítségével rövid videóval, hangfájllal vagy fényképpel is kiegészíthető a közérdekű bejelentés. A bejelentéseket kivizsgálás céljából az illetékes hatósághoz továbbítják. A gyors és célzott hatósági kivizsgálás érdekében fontos, hogy a bejelentés lehetőség szerint minél több adatot tartalmazzon a kifogásolt élelmiszerre vagy a végzett tevékenységre vonatkozóan. Releváns információk lehetnek: a vásárlás helye (üzlet megnevezése, címe), ideje; az élelmiszer pontos neve; a gyártó/forgalmazó megnevezése; a termék gyártási száma (csomagolt áruknál); és a termék fogyaszthatósági/minőség-megőrzési ideje (csomagolt áruknál). A bejelentésnél részletezni szükséges a tapasztalt hiányosságot vagy szabálytalanságot.
Ha a fogyasztói bejelentést követő ellenőrzés során a hatóság hiányosságot vagy mulasztást tár fel az adott kereskedelmi egységben, abban az esetben kötelezi a vállalkozást a hibák megszüntetésére. Ezenfelül a jogsértéssel arányosan, bírság kiszabása mellett is dönthetnek a szakemberek: erről a bejelentőt - amennyiben valós elérhetőséget adott meg - az eljáró hatóság tájékoztatja.
Miért romolhat meg a hús a szavatossági időn belül?
A termék lejárati időn belül megromlását okozhatja a szállítás, tárolás és az értékesítés folyamatában történt hiba. A hűtést igénylő élelmiszerek esetében a legfontosabb, hogy a hűtési lánc ne szakadjon meg. Az előállító által előírt hőmérsékleti tartománytól való eltérés eredményezheti a termék korai romlását. Előre csomagolt élelmiszereknél a csomagolás sérülése - ami lehet alig észrevehető is - szintén előidézhet lejárati időn belüli minőségromlást. Bizonyos termékhibákat, mint például a penészesedést, kiválthatja a gyártás alatt történt szennyezés. A romlás egyes esetekben azonban akár a vásárló hibájából is bekövetkezhet, például nem megfelelő otthoni tárolás miatt. Az élelmiszer-forgalmazó létesítmények ellenőrzése során a hatóság azt is vizsgálja, hogy a végzett tevékenység feltételei, a forgalomba hozott élelmiszerek, valamint a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációk megfelelnek-e az európai uniós és nemzeti jogszabályokban foglalt előírásoknak.
A Nébih kiemelt ellenőrzései és a tapasztalatok
A Nébih az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek évi szezonális, kiemelt ellenőrzések mellett több alkalommal friss hús célellenőrzést is végeztek. A húsok célellenőrzésénél azok származását, nyomonkövethetőségét és a forgalmazás higiéniai feltételeinek teljesülését (például a hűtőlánc megszakadása) vizsgálták. Elmondható, hogy a legtöbb üzlet tevékenysége megfelel a jogszabályi követelményeknek, és a jogsértések előfordulása is csökkent. Eseti hatósági élelmiszer ellenőrzés abban az esetben történik, amennyiben hatóságtól, civil szervezettől vagy a fogyasztóktól érkezett élelmiszerbiztonságot érintő bejelentés.
Fél tonna jelöletlen hús egy budapesti vásárcsarnokban
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti vásárcsarnok egyik húsboltjában tartott ellenőrzést, mely során az ellenőrök mintegy fél tonna jelöletlen, tiltott módon lefagyasztott húst foglaltak le. Az akció során az üzletben és annak raktárában összesen 460 kilogramm jelöletlen, valamint a helyszínen tiltott módon lefagyasztott, lejárt fogyaszthatósági idejű húst foglaltak le. A forgalomból kivont húsok között ismeretlen eredetű, ezért nem nyomon követhető vaddisznócomb, szarvashús, kacsa- és libamáj, kacsamell, borjúcomb, báránygerinc és egyéb, magas árfekvésű áruk voltak, amiket elsősorban éttermeknek akartak értékesíteni. A hatóság elrendelte a lefoglalt termékek megsemmisítését. Az eljárás folyamatban van, az üzlet milliós nagyságrendű bírságra számíthat.
Közel 2,5 tonna romlott hús Békés vármegyében
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei 2,5 tonna romlott, rothadásnak induló húst találtak egy közúti ellenőrzéskor Békés vármegyében. Félbevágott sertésekkel indult Dévaványáról egy magyar rendszámú teherautó, amit a pénzügyőrök a 47-es számú főúton megállítottak. A jármű rakteréből orrfacsaró bűz áradt, mivel a hűtőberendezése meghibásodott. Az aggasztó állapotú szállítmány láttán a járőrök azonnal értesítették a Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársait. A szakemberek megállapították, hogy a hús belső maghőmérséklete 32-35 °C között volt az előírásszerű 7 °C helyett, ezért mind a 2470 kilogramm élelmiszert zár alá vették, és elrendelték a megsemmisítését. A pénzügyőrök azonnali és gyors intézkedésének köszönhetően ez a hús már nem kerül a magyarországi fogyasztók asztalára.
Nagykanizsai vásárcsarnoki ellenőrzés: több mint egy tonna szabálytalan hús
Közösen tartott váratlan, kora reggeli ellenőrzést a napokban egy nagykanizsai vásárcsarnokban a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága a NAV Bevetési Főigazgatóság járőreivel, valamint a Zala Megyei Kormányhivatal szakembereivel. A tőkehús és baromfihús forgalmazásának vizsgálata során hét üzletet ellenőriztek, ebből hat üzletben összesen 1358 kiló terméket foglaltak le. A lefoglalás oka minden esetben az volt, hogy jelöletlen, illetve tiltott módon, helyben lefagyasztott húsokat tároltak. Az ilyen és ehhez hasonló szabálytalanságok megelőzése, gyors és hatékony kivizsgálása, illetve az élelmiszer-biztonsági kockázatok csökkentése érdekében működteti ingyenes zöld számát a Nébih.
Mire figyeljünk a hús vásárlásakor és otthoni tárolásakor?
A húsboltokban, ahol nincs támpontunk a szavatossági idő lejártára, különösen fontos az odafigyelés. Friss hús vásárlásakor, a csomagolatlan, pultba kihelyezett termékek esetében figyeljünk a hús felületére és az elszíneződésre. A friss hús felülete csillogó, nem beszáradt, színe az állatfajra jellemzően sötétebb vagy halványabb vörös. A termék átvételekor ellenőrizzék, hogy nincs-e kellemetlen, romlásra utaló szaga.
Minőségének és biztonságának fenntartásához a húsokat - a többi hűtést igénylő áruval együtt - a vásárlás végén helyezzék a kosárba, és lehetőség szerint hűtőtáskában szállítsák hazáig, különösen, ha melegebb az időjárás. A friss húst hazaérkezve azonnal hűtőszekrénybe kell tenni.
Az előrecsomagolt húskészítményeknél és a friss húsnál minden esetben ellenőrizzék a címkén feltüntetett fogyaszthatósági időt. A vákuumcsomagolt termékeknél a belső felületen, a pára lecsapódása utalhat a hűtési lánc megszakadására. Ne vásárolják meg a sérült csomagolású vagy elszíneződött terméket.
Nemcsak vásárláskor, hanem fogyasztás előtt is - főleg a nyári időszakban - akkor is fontos megvizsgálni az élelmiszerek külső megjelenését, illatát, színét és felületét, ha lejárati időn belül fogyasztják azokat. A megszokottól eltérő érzékszervi tulajdonságok utalhatnak arra, hogy az élelmiszer romlott, fogyasztásra nem alkalmas. Lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszert nem szabad elfogyasztani.
A trichinellózis veszélyei és megelőzése
A trichinellózist szabad szemmel nem látható féregélősködők okozzák. Az élősködők az emberi szervezetbe fertőzött, nem kellően hőkezelt hús vagy abból készült nem hőkezelt húskészítmény (kolbász, sonka stb.) elfogyasztásával kerülnek be. A lappangási időszakot követően fejfájás, rossz közérzet és magas láz jelentkezik. Gyakori a súlyos izomfájdalom. Erős fertőzöttség esetén változatos és olykor súlyos idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki. A betegség megelőzése érdekében kötelező valamennyi fogékony állat közfogyasztásra kerülő húsának trichinellózisra irányú vizsgálata, így a legális kereskedelembe nem kerülhet olyan vaddisznó húsa, amin nem végezték el a vizsgálatot. Ez is hangsúlyozza a húsok nyomon követhetőségének és ellenőrzött forrásból történő beszerzésének fontosságát.
Húsfogyasztási szokások és az élelmiszer-biztonság
Az árak emelkedése miatt a húsfogyasztás csökkenése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a termékek tovább maradnak a boltokban, mint az szerencsés lenne. Ez növelheti a romlás kockázatát, és még inkább felhívja a figyelmet a forgalmazók felelősségére és a vásárlók tudatos magatartására.
Dunaújvárosiak is panaszkodtak romlott húsok vásárlására, ahol kacsanyak szagáról és vákuumcsomagolt húsok kidobásáról számoltak be. Az egyik panaszos, aki vissza is ment szólni a hentesüzletbe, azt a tanácsot kapta, hogy szagolja meg a húst, mielőtt a pénztárhoz menne. Az olvasó azonban úgy vélte, hogy nem neki kellene zacskót bontogatni és szagolgatni, hanem a boltnak kellene jobban odafigyelni a termékekre. Ez a példa is rávilágít a vásárlói elégedetlenségre és a kereskedők fokozott felelősségére az élelmiszer-biztonság terén.
A növény- és állategészségügy szerepe az élelmiszerláncban
A növények egészsége mindennapjaink része, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni vagy figyelmen kívül hagyni a számtalan kórokozót és kártevőt, amelyek növényegészségügyi kockázatot jelentenek rájuk. Ezekre az élő környezetünkre leselkedő, sokszor láthatatlan veszélyekre emlékeztet május 12-én a Növényegészségügy Nemzetközi Napja.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Ez a felhívás is mutatja, hogy az élelmiszerlánc-biztonság komplex rendszer, melyben az állat- és növényegészségügy is kiemelt fontosságú.