Rozmaringos Szósz Fehérborral és a Rozmaring Sokoldalúsága a Konyhában és a Gyógyászatban

A rozmaring (latin nevén Rosmarinus officinalis) egy aromás, fás szárú növény, amely főként a mediterrán térségben őshonos, de ma már világszerte elterjedt zöldfűszer, hazánkban is népszerű, különösen az olasz konyha kedvelői körében. Levelei keskenyek, szúrósak, illatosak és sötétzöldek, alul ezüstösen játszanak. Illata jellegzetesen friss, fűszeres, kissé fenyőre emlékeztető, akárcsak a külseje. Ez a sokoldalú fűszernövény nemcsak a konyhában, hanem gyógynövényként is kiemelkedő szerepet játszik, számos jótékony gyógyhatással bírva. A mártások az ételek ízét emelik ki, érdekesebbé, szaftosabbá téve azokat, és segítségükkel a legegyszerűbb sültet is igazi konyhaművészeti remekké alakíthatjuk.

A Rozmaring Beszerzése és Tárolása

Ha szerencsénk van, friss rozmaringot piacokon, helyi termesztőktől is beszerezhetünk akár cserépben. Szárítva szinte minden élelmiszerbolt fűszerespolcán megtalálható. A nagyobb hipermarketekben cserepes formában is találkozhatunk vele, de ezeket általában nehéz életben tartani, hacsak át nem ültetjük. A frissen szedett rozmaringot egy pohár vízben hűtőben pár napig el lehet tárolni. A szárított rozmaring légmentesen zárható dobozban, vagy eredeti csomagolásában sokáig eláll. Ha a friss rozmaringot tartósítanánk, fagyasszuk le, ugyanis erős, gyantás jellege miatt tökéletesen fagyasztható.

A Rozmaring Gyógyhatásai

A rozmaringot, illetve annak illóolaját már az ókori görögök is használták a memória javítására. Gazdag antioxidánsokban, mint például rozmarinsavban, amelyek segíthetnek a szabad gyökök semlegesítésében, így csökkentve a sejtkárosodást és lassítva az öregedési folyamatokat. Gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, ezért hasznos ízületi fájdalmak, izomfájdalmak enyhítésére, illetve a gyulladásos állapotok kezelésére.

A rozmaring segíthet a helyes emésztés fenntartásában, mivel serkenti az emésztőnedvek termelődését. Használható puffadás, gyomorégés és emésztési zavarok enyhítésére is. A rozmaring illóolaja nyugtató hatású, segít csökkenteni a stresszt és a szorongást. A rozmaringos fürdő vagy aromaterápia segíthet a feszültség oldásában. Antibakteriális és fertőtlenítő tulajdonságai miatt segíthet a bőrproblémák kezelésében, mint például akne, pikkelysömör, vagy egyéb gyulladások. Emellett segíthet a bőr vérkeringésének javításában is.

A Rozmaring a Konyhában

A rozmaringot konyhai alapanyagként leginkább húsokhoz érdemes használni. Különösen jól áll a báránynak, a csirkének és a marhának, ezen kívül a paradicsomos ételeknek, így az olasz pizzáknak és tésztáknak is. Zöldségleveseket, főzelékeket is érdemes ízesíteni vele, akár más fűszerekkel kombinálva is. Mivel nem túl igényes, akár otthon is tartható, egész évben terem. Szárított formában is bármikor beszerezhető.

Rozmaringos Szósz Fehérborral Nyúlhúshoz

A nyúlhús különleges, mégis könnyen elkészíthető alapanyag, amely ünnepi és hétköznapi asztalon is megállja a helyét. A fehérbor és a rozmaring párosa finom, illatos ízt ad az ételnek, miközben a hús omlósra sül. Ez a fogás egyszerre elegáns és rusztikus, így vendégvárónak is kiváló választás. A lassú sütés során a fűszerek és a bor szépen átjárják a húst, így minden falat gazdag aromát hordoz. Egy könnyű körettel, például párolt zöldségekkel vagy krumplipürével tálalva teljes értékű, harmonikus ételt kapunk.

Hozzávalók:

• Nyúldarabok (ízlés szerint)
• Olívaolaj
• Só, bors
• Zúzott fokhagyma
• Friss rozmaringágak
• Fehérbor
• Alaplé

Elkészítés:

1. A nyúldarabokat sóval és borssal bedörzsöljük, majd egy serpenyőben az olívaolajon körbepirítjuk.
2. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és a rozmaringágakat, majd felöntjük a fehérborral.
3. Néhány percig forraljuk, hogy az alkohol elpárologjon, ezután beleöntjük az alaplevet.
4. Az egészet áthelyezzük egy hőálló tálba, lefedjük, és 180 fokos sütőben kb. 60 percig sütjük, amíg a hús omlós nem lesz.
5. A végén fedő nélkül még 10 percre visszatesszük, hogy kissé megpiruljon a teteje.

Vörösboros Rozmaringos Szósz Marhahúshoz (Sauce Bordelaise Jellegű)

A vörösboros mártás (sauce bordelaise jellegű) a marhasültek elengedhetetlen kísérője. A mártás lelke a türelem: a bort addig kell forralni, amíg elveszíti alkoholosságát és szirupossá válik, majd a vajjal való montírozás (keverés) adja meg a végső, bársonyos fényt. A rozmaring fás illata remekül ellensúlyozza a bor tanninosságát és a marhahús zsírosságát.

Hozzávalók:

• Száraz vörösbor (pl. Cabernet Sauvignon)
• Finomra vágott lilahagyma
• Friss rozmaring
• Alaplé
• Balzsamecet
• Cukor
• Hideg vajkockák

Elkészítés:

1. A hagymát vágjuk nagyon finomra. Tipp: A hús sütése után maradt barna réteg (pörzsanyag) tele van ízzel, ezt oldja fel a hagyma nedvessége és a bor (deglaze).
2. Öntsük fel a vörösborral, adjuk hozzá a rozmaringot. Tipp: Az alkohol elpárolgása után maradnak vissza a bor gyümölcsös és fűszeres jegyei.
3. Adjuk hozzá az alaplevet, a balzsamecetet és a cukrot.
4. Forraljuk tovább csendesebben, amíg mártás sűrűségű nem lesz (kb. 15-20 perc). Tipp: A kanál hátát vonjuk be a mártással, húzzunk rajta egy csíkot az ujjunkkal. Ha a csík megmarad, a sűrűség tökéletes.
5. Szűrjük le a mártást, ha elegáns, tükrös állagot szeretnénk.
6. Vegye le a tűzről, és keverje bele a maradék hideg vajat kockánként, amíg felolvad. Tipp: Ez a 'montírozás': a vaj fényt és testet ad a mártásnak.

Vegán Rozmaringos Vörösboros Mártás

A környezettudatosság felértékelődésével és az egészséges életmód terjedésével ma már egyre több pincészet ismeri fel, hogy komoly piaci igény mutatkozik a vegán termékekre, így egyre több termelő palackjain találkozhatunk a kis sárga-zöld vegán címkével.

Hozzávalók:

• 1 közepes sárgarépa
• 1 közepes zellergyökér
• 3-4 fej barna csiperkegomba (használhatunk fehéret is)
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 lilahagyma
• ½ póréhagyma
• 100 ml vegán száraz vörösbor
• 750 ml zöldségalaplé (helyettesíthetjük 750 ml vízben felforralt 1,5 zöldégleveskockával is)
• 2 ek. liszt
• 2 kk. paradicsompüré
• ½ kk. só, csipet bors
• 1 + 2 kk. nádcukor
• 2 szál friss rozmaring vagy 1,5 mk szárított
• 2 kk. mustár
• 4 kk. szójaszósz
• 2 db babérlevél

Elkészítés:

1. Hámozzuk meg a hagymát, fokhagymát, sárgarépát és zellert, tisztítsuk meg a gombákat és távolítsuk el a póréhagyma külső rétegét. Vágjunk mindent darabokra.
2. Melegítsünk fel egy kis olajat egy serpenyőben és kezdjük el pirítani a zöldségeket. Ízesítsük sóval, borssal és egy kávéskanál nádcukorral.
3. Pirítsuk a zöldségeket 5-6 percig, majd adjuk hozzá a 2 evőkanál lisztet és 2 kávéskanál paradicsompürét, és pirítsuk tovább folyamatosan kevergetve 1-2 percig.
4. Ezután öntsük fel a vörösborral és az alaplével.
5. Jöhetnek a fűszerek. Adjuk hozzá a rozmaringot, babérlevelet, mustárt, szójaszószt és még 2 kávéskanál nádcukrot.
6. Főzzük a mártást legalább 8-10 percig, vagy addig, amíg meg nem kapja a kívánt állagot.
7. Végül vegyünk elő egy edényt és egy szűrőt, majd szűrjük le a zöldségeket és készen is van a mártásunk. A zöldségeket ne dobjuk ki. Tegyük hűtőbe, ahol eláll 2-3 napig is.

Tippek a Mártások Készítéséhez

Milyen bort használjunk?

A szabály: csak olyan bort főzzünk az ételbe, amit meg is innánk. A hibák (pl. dugós íz, túlzott sav) a forralással felerősödnek.

Miért nem sűrűsödik be a mártás?

Valószínűleg nem forraltuk eléggé (redukció), vagy kevés volt benne a zselatin (ha alaplevet használtunk). A hideg vaj a végén segít a sűrítésben.

A Rozmaring Története és Jelentősége

A rozmaring származási helyének a Földközi-tenger körüli régiót, valamint az afrikai országokat tekintjük. Napjainkban leginkább Portugáliában közkedvelt, de annak idején az Egyiptomi, majd a Római Birodalomban is használták - ekkor még főként gyógyhatása, mintsem kiváló íze miatt. A rozmaring évszázadok óta része az emberi kultúrának, nem csupán gasztronómiai, hanem szimbolikus és orvosi jelentősége miatt is. Az ókori görögök és rómaiak például a bölcsesség és a hűség jelképének tartották, gyakran használták esküvőkön és temetéseken.

A középkorban is népszerű volt, mint gyógynövény és fűszer. A kolostorok kertjeiben elengedhetetlen növény volt, és elterjedt a hiedelem, hogy távol tartja a rossz szellemeket és a betegségeket. A rozmaring illóolaját parfümök és kozmetikumok készítéséhez is felhasználták. Különösen híres a "Magyar Királynő Vize" nevű illatszer, amelyet állítólag a 14. századi magyar királynő, Erzsébet készített rozmaringból, és amelyről úgy tartották, hogy megfiatalítja a bőrt és enyhíti az ízületi fájdalmakat.

A rozmaring sokoldalúsága révén a modern konyhában is megőrizte népszerűségét, és folyamatosan fedeznek fel új felhasználási módokat mind az ételek ízesítésében, mind az egészségmegőrzésben.

tags: #rozmaringos #szosz #feherborral