A rum baba, avagy olaszul „babà al rum”, egy olyan édesség, amelynek neve már önmagában is édes ígéretet hordoz. Ez a különleges sütemény, amelynek gyökerei mélyen a történelemben és a gasztronómia bugyraiban húzódnak, nem csupán egy desszert, hanem egy kulináris utazás Lengyelországtól Franciaországon át egészen Nápolyig, ahol mára már ikonikus státuszt vívott ki magának. Sokan csak Nápoly ikonikus édességeként ismerik, egy élesztős tésztáből készült, alkoholos szirupban ázó süteményként, de ennél sokkal többről van szó. Olyan a babá Nápolyban, mint a cannolo Szicíliában vagy a seadas Szardínián: kihagyhatatlan, isteni, felejthetetlen. Nem csak a helyiek imádják omlós tésztáját és szó szerint megrészegítő illatát, hanem világszerte számtalan rajongója van.
Az Eredet Legendája: A Lengyel Királytól az Ezeregyéjszaka Meséiig
A rum baba története lenyűgöző. Sokan nem is gondolnák, hogy ez a mennyei manna valójában a lengyeleknek köszönhető. A „babka ponczowa” nevű sütemény, a Babá „nagypapája” Lengyelországban látta meg a napvilágot az 1700-as években. A legenda szerint az 1700-as években látta meg a napvilágot, a lengyel uralkodó, Stanislao Lesczynksi udvarában. A király feleségének éppen hagyományos lengyel kuglófot készültek volna felszolgálni, de őfelsége már tudta, hogy az asszony húzni fogja a száját, mert száraznak találja majd a lengyel sütikét. Az asszony morgását megelőzendő, fogta az első keze ügyébe kerülő szeszesüveget, történetesen egy üveg rumot, és jól nyakonöntötte vele a fojtós kuglófot. Az így született édességnek az Ali babá nevet adta, mert akkoriban állítólag különösen szerette az Ezeregyéjszaka meséit olvasni.
Egy másik történet szerint Szaniszló szakácsa áztatta borba a visszaküldött, száraz süteményt, amit szőlővel kínált. Mivel a desszert ebben a formában már elnyerte a király tetszését, kedvenc könyvéből, az Ezeregyéjszaka meséiből Ali baba után babának nevezte el. A rum babá, vagy más néven a baba au rhum a legenda szerint I. Leszczyński Szaniszló lengyel királynak köszönhető. A 17-18. században uralkodó király lányát a mindössze 15 éves XV. Lajoshoz adta feleségül, aki apósának adományozta Bar és Lotaringia hercegi címét. Szaniszló a művészetek, a műkincsek és a könyvek nagy rajongója volt, akinek Lunéville-i udvarában élénk kulturális élet bontakozott ki, és azt a lotaringiai Versailles-nak is nevezték. Szaniszló imádta a hasát, igazi ínyenc volt, de a monda szerint az uralkodó fogainak száma az évek alatt megfogyatkozott, így a keményebb ételeket nem tudta elrágni. Egy alkalommal, amikor olyan szikkadt süteményt kapott, amit nem tudott elrágni, a szakácsához akarta vágni dühében, helyette azonban egy rumos üveget talált el, amiből a rum a tésztára borult, és megszületett a rum babá.
A Rum Baba Európai Hódító Útja
A történelem úgy hozta, hogy Stanislao Lesczynski kénytelen volt Franciaországba menekülni (rokoni szálak fűzték XV. Lajoshoz), és magával vitte az illatos süteményt és annak receptjét is. A párizsi cukrászmesterek - akiknek virtuozitását nem kell külön bemutatni - tovább javították a babát. Itt alakult ki jellegzetes gombára hasonlító formája is, aminek elvileg az isztambuli Hagia Szophia mecset kupoláját kellene felidéznie. A desszertet először a 18. században alkotta meg Stanisław Leszczyński lengyel király, aki a trónjáról száműzve Franciaországban élt. Ez a desszert fokozatosan elterjedt Franciaországban, ahol nagyon népszerűvé vált. Innen került Nápolyba, ahol a helyi ízléshez és technikához igazították.
Az eredeti rum babá alapja a kiszáradt kalácstészta, amit alkoholba áztatnak - a lengyelek jellemzően magyar borral tálalták, de ahogy más országokban is terjedt, mindenhol alakítottak rajta, tettek hozzá valamit. A franciák a 18. században ismerték meg, ők malagaborba áztatják, ribizlivel, szőlővel készítik és szerecsendiót, valamint citromot is adnak hozzá. Az olaszoknál is kedvelt édesség, Nápolyban babá, vagy babbá néven ismert, és citromlikőrben, limoncelloban forgatják meg, valamint aszalt gyümölcsökkel és vaníliafagylalttal tálalják, ami tagadhatatlanul fenséges ízt kölcsönöz a tésztának. De az alkoholos tészta nemcsak Európában, hanem az USA-ban is nagy karriert futott be.
A Rum Baba Különböző Változatai és Elkészítési Módjai
A Rum baba könnyű élesztős tésztából készül, amely lisztet, élesztőt, tojást, cukrot és vajat tartalmaz. Sütés után a babát hagyják kihűlni, majd vízből, cukorból és rumból készült szirupba áztatják. Ez a szirup elengedhetetlen a desszert jellegzetes ízének és nedvességének eléréséhez. A Rum baba önmagában vagy tejszínhabbal vagy pudinggal töltve tálalható. Nápolyban a rum baba a süteményes hagyományok elengedhetetlen része, és szinte minden cukrászdában megtalálható. Mára már természetesen a babá több változata is elterjedt, rum helyett limoncellóval is áztathatjuk, sőt megtölthetjük cukrászkrémmel vagy tejszínhabbal, hogy még súlyosabbá tegyük ezt a bármilyen épeszű diéta ellen elkövetett merényletet.
A lengyeleknél a cilinder alakú baba vagy babka - ami a baba, azaz nagymama becézése - az ünnepi menük elmaradhatatlan része. Egy időben a friss tésztára locsolták az alkoholt, de idővel módosult a recept, és tálalás előtt a tésztát kiszárítják, mivel az jobban magába szívja az alkoholt. Ma már ízesített, cukorszirupos rumba áztatják a kalácsot, és aszalt gyümölcsökkel tálalják. Nápolyban kétféleképpen lehet hozzájutni: tejszínhabbal telepakolva, vagy alkoholos, citromos szirupba áztatva, üvegbe hosszú időre eltéve.
Rum Baba Recept: Lépésről Lépésre
A rumbaba elkészítése, bár elsőre bonyolultnak tűnhet, valójában egy kis odafigyeléssel és a megfelelő eszközökkel otthon is kiválóan elkészíthető. A legjobb, ha dagasztógéppel vagy kézi mixer dagasztófejével dolgozunk a tészta elkészítéséhez.
A Tészta Elkészítése
Mérjük a lisztet a keverőtálba. Adjuk hozzá a cukrot, a sót és a tojást. Míg a gép dolgozik, langyosítsunk meg egy kevés tejet. Morzsoljuk el benne az élesztőt, alaposan keverjük el. Adjuk a tésztához. A hozzávalókat dolgozzuk alaposan össze. Végül adjuk hozzá a vajat is, és keverjük ki. A sütőformákat - a babaformákat vagy a muffinformákat - vajazzuk ki. A sütőt melegítsük elő 180 fokra. A lágy tésztát letakarva egy órán át kelesztjük. Kivajazott muffinformába kanalazzuk őket, további 50 percig kelesztjük és 190 fokos sütőben 15 perc alatt készre sütjük, míg megemelkednek és a tetejük aranybarnára sül. Kivesszük a sütőből és hagyjuk őket kihűlni.
A Szirup és a Végső Simítások
Mikor a babák elkészültek és kihűltek, vegyük ki azokat a formából. A sziruphoz a vizet a cukorral összeforraljuk, beledobjuk a citromok lehámozott héját, hozzáöntjük a citromlevet és egyet rottyantunk rajta. Lehúzzuk a tűzről, beleöntjük a rumot. A babákat nagyobb befőttesüvegbe pakoljuk és felöntjük a rumos sziruppal úgy, hogy teljesen ellepje őket. Fél óra elteltével érdemes utánatölteni a szirupot, mert sokat magukba szívnak a sütik! A tetejére még rápakoljuk a citromhéjakat is, ami a tárolás során még intenzívebb citromos ízt kölcsönöz majd a csemegénknek. A szirupot szűrjük le és a babákat forgassuk meg benne. 30 másodperc egyik, 30 másik oldal - így jól megszívják magukat. A tetejüket locsoljuk meg egy kevés rummal.
Az Édes Kísértés, Amit Nem Lehet Kihagyni
A rum baba egy olyan desszert, amely minden várakozást felülmúlóan pompázatos kis kreáció. A „részeges baba” kifejezés tökéletesen leírja az élményt, amit ez a sütemény nyújt. A rumos íz, a lágy tészta és a szirup tökéletes harmóniája felejthetetlen élményt kínál. Ne hagyjátok ki, mert csak magatokkal fogtok kibabrálni! A rum babát az olaszok, a franciák és a lengyelek is a magukénak érzik, de valójában ki készítette először a rumos édességet? Egy biztos: számos verziója létezik, és mindegyik nagyon finom!
Az élet rohanó tempója, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk közötti lavírozás közepette egy-egy pillanatnyi megállás és egy kis kényeztetés felbecsülhetetlen értékű lehet. A rum baba éppen ilyen: egy rövid, de intenzív édes utazás, amely elrepít a mindennapok gondjaiból.