Bevezetés
A papi hivatás egy mélységes elköteleződés, melynek gyökerei a hitben és az Isten iránti szeretetben rejlenek. Sajben Zsolt katolikus pap élete és szolgálata ezen elvek mentén bontakozott ki, példát mutatva a kitartásról, az alázatról és a közösségért való önzetlen munkáról. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk életútját, szolgálati helyeit, hivatásának forrásait és gondolatait a hit és az emberi kapcsolatok fontosságáról.
Sajben Zsolt életútja és hivatásának gyökerei
Sajben Zsolt 1991. június 25-én született Kecskeméten, ahol öccsével együtt nevelkedett, szüleivel élve. Kecskeméten járt általános iskolába, majd Kiskunfélegyházán, a Constantinum Katolikus Gimnáziumban érettségizett. Gyermekkorában dédimamájával járt templomba, mivel szülei nem voltak vallásosak, de ennek ellenére hittanra beíratták őt és öccsét is.
Elsőáldozása után egészen nyolcadik osztályig nem volt szoros kapcsolata az egyházzal. Ez akkor változott meg, amikor Kecskemétre került a nigériai származású Ágoston atya. Osztálytársai hívták meg a hittanórájára, és mint mondja, „ott ragadt”. Ezt követően kezdett el ifi hittanra járni, ministrálni, majd bérmálkozó lett. A főplébánia ifi hittanán egy nagyon jó közösség alakult ki, ahol hite mélyülni kezdett.
Egy szentmisén, ministrálás során merült fel benne a gondolat, hogy mi lenne, ha ő állna a pap helyén, de ezt gyorsan elhessegette, mondván, ez nem valós gondolat. Érettségi körül, amikor a pályaválasztásra került sor, hitoktatónak jelentkezett. Az első évben mindig felmerült benne a papság gondolata, de szeretett volna családot is, így sokáig nem tudta, hogyan döntsön. Végül egy ifjúsági táborban hozta meg azt a döntést, hogy a papságot választja.
Papi szentelés és szolgálati helyek
Sajben Zsoltot 2015. szeptember 12-én - Szűz Mária Szent Neve napján, a Solti templom búcsúünnepén - szentelték pappá.Papi pályafutását káplánként kezdte Kiskunfélegyházán, ahol négy évet töltött. Ezt követően Kiskunmajsán szolgált egy évig szintén káplánként. Négy év kecskeméti szolgálat után, ahol segédlelkész, szervezőlelkész, iskolalelkész, kollégiumigazgató és plébános is volt, Soltra érkezett.Sajben Zsolt elmondása szerint Solt korábban egyáltalán nem volt ismerős számára, csupán áthaladtak rajta, ha Dunántúlra mentek. Az első találkozása Solttal azonban nagyon pozitív volt, azonnal megszerette, fantáziát látott benne, és sok ötlete támadt. Konkrét tervei még nincsenek, de vannak víziói arról, miket lehetne ott létrehozni, szervezni.
A papi hivatás lényege és a bűnbánat fontossága
Sajben Zsolt papi hivatására és lelki életére nagy hatással volt Lisieux-i Szent Teréz élete és munkássága. Elmondása szerint „a szerzetesi neve, a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Teréz. Nekem mindig is az volt a vágyam, a célom, hogy független attól, hogy pap vagyok, vagy nem, vagy hogy éppen mit csinálok, Krisztus arcát tudjam tükrözni az embereknek.” E hatalmas és nehéz feladatot mindig is céljának tekintette: hogy szolgálatán és mindennapjain keresztül Jézus arca tükröződjön róla az emberek számára. Szent Teréztől választotta a „szeretetből” szót jelmondatául, kiemelve, hogy bármely hivatás, de különösen a papi hivatás ebből kell, hogy kiinduljon és forrásozzon.
A gyónás lelkülete, bűnbánat tartás,.
A Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján megjelent interjúban Sajben Zsolt kiemelte a bűnbánat, a gyónás és a lelki beszélgetés fontosságát. Párhuzamot vont a bűnelkövetők és a lelkiismeret jelzései között: „…a bűnelkövetők nagy százaléka mindig hátrahagy valami aprócska jelet, ami alapján meg lehet találni az elkövetőt. Ez azért lehet érdekes a számunkra, mert maguk a komoly bűnözők is érzik, hogy vétettek a rend ellen, és valahol tudat alatt vágynak arra, hogy a rend helyreálljon. A lelkiismeretünk jelez, hogy valami nincs rendben.” Szerinte sokszor az érzelmeinken, indokolatlan reakcióinkon keresztül vehetjük észre, hogy rendet kell tennünk magunkban.
Az önvizsgálat során három irányban kell megvizsgálni a gondolatokat, tetteket és mulasztásokat: Istennel, a másik emberrel és önmagunkkal való viszonyunkat. Nem gyakorlott gyónóknak érdemes lelki tükröket használni, melyek imakönyvekben is fellelhetők. Nagyon jó látni, amikor valaki cetlire felírja, hogy miket talált. „Szép rituálé lehet az is, ha ezt a papírt a gyónás végén elégeti az illető.”
Sajben Zsolt hangsúlyozza, hogy gyónáskor minden bűnünket tegyük le, ne csak azt, amit súlyosnak ítélünk meg. Ennek gyökere szerinte az lehet, hogy nem hisszük el, hogy Isten végtelenül értékes személynek teremtett bennünket, akinek konkrét célt, feladatot, küldetést adott az életben. A rendszeresség nagyon fontos: az évi kétszeri gyónás a kötelező minimum. Aki igényességre törekszik, és megérezte, mennyivel könnyebb Istennel együtt élni a mindennapokat rendszeres gyónóként, az biztosan többször keresi ennek lehetőségét.
Úgy véli, talán amiatt ritkán gyónnak az emberek, mert félreértették a gyónás lényegét. A gyónás számvetés: visszatekintés a mindennapokra. Ezt akár minden este elvégezhetnénk. Fontos elmondani a gyónásban a sikereket is, nem dicsekvésként, hanem hálaadásként. Másrészt pedig fel kell ismerni, hol nem a szeretetparancs szerint jártunk el.Sajben Zsolt szerint sokszor helytelen istenkép él bennünk, Istent bíróként, hivatalnokként képzeljük el. Pedig Jézus Krisztus tanítása és remélhetőleg saját tapasztalataink alapján Isten szerető Atya. „Ő nem elítélni akar, hanem hozzásegíteni, hogy igazán azok lehessünk, akiknek ő megálmodott bennünket.” A legtöbb bűn mögött valami szép, igaz vágy bújik meg, de gyengeségeink és türelmetlenségünk miatt nem várjuk meg, hogy elérjük azt, hanem bűnnel, pótcselekvéssel olcsó utánzathoz jutunk.Nagy örömet jelent számára, ha valaki a reggeli Szent Liturgián gyónni jön, és úgy kezdi: „Nemrég gyóntam, de a napokban történt valami, ami bánt, fáj, és nem szeretném hordozni…” Van, amikor ilyen rövid a felkészülési idő. Felismerjük, hogy tettünk, gondoltunk, vagy éppen mulasztással nem tettünk meg valamit, ami belerondít a rendbe, a lelkünk, a kapcsolataink rendjébe, és azonnal meg akarunk ettől szabadulni. Jó lenne, ha a felkészülés folyamatos lenne, és minden nap találnánk legalább néhány percet az önvizsgálatra, arra, hogyan voltunk jelen a napban, hogyan próbáltuk behívni Istent a mindennapi eseményekbe.Visszatérő bűneinkkel kapcsolatban a szándékot emeli ki a gyónásban: „Tudom, hogy gyenge vagyok, de ennek ellenére most azzal a szándékkal teszem le, hogy többet ne vétkezzem ezen a téren. Ez már önmagában megerősít, mert ad egy alapmagatartást a gyarlóságainkkal szemben.” Az, hogy valamit újra és újra meggyónunk, olyan, mintha egy csigalépcsőn haladnánk felfelé.
Lelki beszélgetés és az emberi kapcsolatok
Sajben Zsolt hangsúlyozza, hogy a lelki beszélgetés és a gyónás két külön műfaj, de lehet együtt is alkalmazni azokat. A lelki beszélgetésben nem csupán a bűneinket mondjuk ki, hanem közösen megvizsgáljuk a lelkiatyával, hogy mi vezethetett oda, és hogyan válhatna szorosabbá a Teremtővel való kapcsolatunk. Amikor nem kérünk külön időpontot az atyától, hanem például a templomi szertartások alatt szeretnénk meggyónni, akkor annak megvan a veszélye, hogy nem tudjuk alaposan átbeszélni a gyónás tartalmát, mert hosszú a sor, és áldozásig mindenki szeretne sorra kerülni. A lelki beszélgetésbe életünk minden területét belevihetjük. Meg kell vizsgálni, mi az, ami jó és mi az, ami nem. Ahol sok a konfliktusunk, ott valószínűleg nem látjuk reálisan magunkat, a kompetenciáinkat, ott még inkább Isten segítségére van szükségünk.Van lehetőségünk megválasztani az atyát, akinél gyónni szeretnénk. Nem kellene, hogy automatikusan szégyenérzet kövesse a bűneinket, hanem csak bűnbánat, de ennek ellenére sokszor szégyent is érzünk, és ebből kifolyólag nehezen megyünk el a helyi paphoz gyónni. Sajnos, emiatt is hosszú idő telhet el, mire sikerül letenni a bűneinket. „Nyugodtan lehet hosszan siratni valamit, hogy utána megkönnyebbülve álljunk fel, és vegyük fel újra a kesztyűt.”
Arra a kérdésre, hogy aki nem pap, hogyan tudja a „szeretetből” elvét megvalósítani, Sajben Zsolt így válaszol: „Úgy gondolom, ha azt próbáljuk mindig tekinteni a másik emberben, hogy ő egy ember, ő valamiért van, ő valamiért létrejött, akkor ezt a jóságot valahogy fel kell benne fedezni, még akkor is, ha ez nehéz.” Anselm Grün „Krisztus a testvérben” című írására hivatkozik, megjegyezve, hogy sokszor a keresztényeknek is nehéz megtalálni Krisztust a felebarátban. Ezt átfordíthatja arra, hogyan találjuk meg a testvért a testvérben, hogyan fedezzük fel a másik emberben azt az embert, aki bennünk is benne van. „Ez nagyon nehéz, mert általában mindent megteszünk, hogy ez ne sikerüljön, de úgy gondolom, hogy sok minden döntés kérdése is. Általában az a probléma, hogy ’én nem akarok megbocsátani’, ’én nem akarok tenni semmit’, ’megbántottak’, ez történt, az történt, mindenki hagyjon békén. Az önmagunkba fordulás az, ami elvisz ettől. Ha megpróbálnánk a másik emberre nyitottak lenni és szertettel lenni a másik ember felé, még akkor is, ha nehéz, sok dolog meg tudna oldódni, függetlenül a hitünktől, felekezetektől.”
Hobbi és közösségi elköteleződés
Sajben Zsolt szabadidejében nagyon szeret főzni, új ízeket, technológiákat kipróbálni. Van egy kutyája, akit reggel és este is sétáltat, így ez is egy fix szabadidős program.A Nyolc Boldogság Közösség papi testvériségének tagja, ami egy külső elköteleződés a közösség felé egyházmegyés papok részére. Ez egy francia alapítású, szemlélődő és missziós közösség. Az első helyen áll az imaélet és a folyamatos imára való törekvés. A közösség alapelvei szerint próbálják élni a hétköznapjaikat, imádkoznak a közösségért, a közösség szándékára és hogy a mindennapokban próbálják megélni azt, amit a Nyolc Boldogság eléjük tár az Evangéliumban.
A Solti Katolikus Közösség és a plébánosok
A Solti Mária Neve-plébániatemplom és a Solti Esperesi Kerület élén a közelmúltban változás történt. Ifj. Dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, döntése alapján a korábban Solton szolgáló Vass Huba atyát Kecelre helyezte. Az új plébános, illetve a Solti Esperesi Kerület esperese Fekete Szabolcs atya lett, aki 2024. augusztus 1-jén kezdte meg szolgálatát Ótott-Kovács Benő papnövendék-diakónussal együtt.A solti katolikus közösség életében több pap is megfordult az elmúlt évtizedekben, akik mindannyian hozzájárultak a helyi hitélet fejlődéséhez.
Fekete Szabolcs atya Solton
Fekete Szabolcs atya 1974-ben Baján született, és ott is érettségizett a III. Béla Gimnáziumban. Dr. Bábel Balázs érsek úr 2002-ben szentelte pappá. Egy kiskunfélegyházi és két kecskeméti kápláni állomáshely után először Bácsbokodon és Bácsborsódon, majd 2009 nyarától a bajai Szent József-plébániatemplom plébánosa lett.Papi életpályáján a Szent Szív tisztelete kíséri és erősíti. A szoros és személyes Isten-kapcsolat a papi élet és szolgálat kiindulópontja - pontosan úgy, miként a katolikus-keresztény tanúságtevő életé is. Az Isten-kapcsolatból indul ki az ember benső világának fejlődése-érlelődése, aztán fokozatosan a szolgálat-küldetés tudatosítása és a vállalására való készség (az időközben elsajátított ismeretek társaságában), majd pedig az Isten és embertársaink szolgálatára szentelt életformára történő berendezkedés. Kiemelkedő pillanatokat nem tud említeni, számára azok a szép és emlékezetes pillanatok, amikor papként láthatja előrébb mozdulni - akárcsak egy fikarcnyit is - az emberekben, a gyermekekben-családokban-idősekben-elesettekben az Isten akaratát.Gyermekkorától szeret olvasni, művelődni és kerékpározni. Soltot illetően szimpatikus számára az a történelmi eredet, múlt és azok a gyökerek és adottságok, melyekkel Solt Városa rendelkezik. Közös víziónk lehetne talán egy III. évezredbeli élhető és fenntartható kistelepülési-urbánus lét a vele járó egészséges, biztonságos életkörülményekkel, infrastruktúrával, munkahelyekkel, földműveléssel, állattenyésztéssel, iparral, szolgáltatásokkal, egészségüggyel, szociális gondoskodással, oktatással-kultúrával, innovációval, környezetvédelemmel, helyi értékekkel stb.Fekete Szabolcs atya „legyen meg a Te akaratod” jelmondatot választotta. Jézus mondotta, hogy ne az én akaratom teljesüljön, hanem az Atyáé. Ezt így érzi ő is: „sok mindenen gondolkodom, sok tervem, akaratom van, de nekem nem az a feladatom, hanem az amit Ő ad számomra.” Mindig nagyon érzékenyen érinti az áthelyezés, mert eddig ahol volt, mindenhol szeretett lenni és szerette a híveket. „Nehéz megválni, titokban könnyezni az ott maradottakért, de én ezt választottam. Ha igazán hiszünk Istenben, Gondviselésben akkor tudjuk azt, hogy semmi sincs véletlenül, ő embereket választ ki a tervének, akaratának a megvalósulására. Igen kell mondanunk nekünk is Isten akaratának mint annak idején Máriának.”Nagyon fontosnak tartja a szentségek kiszolgálását és a szent liturgia után az emberekkel való kapcsolatot. Bár sokszor hangoztatjuk, hogy nem a papért megyünk el a templomba, ez igaz, de ha nem vagyunk élő kapcsolatban a híveinkkel, akkor bizony a vallásos élet is lankadni kezd. Nem az a típus, aki otthon ül és elvan.Nem tartozik lelkiségi mozgalomhoz. Volt egy rossz élménye középiskolás korában, amikor a szülővárosában két lelkiségi csoport összeveszett, harag lett belőle, hogy ki mikor, melyik napon és hogyan imádkozzon, kik a szentebbek és vallásosabbak. Látta már olyan papot, aki egy lelkiségi mozgalomhoz tartozott, és számára ez volt minden. Senki mással nem foglalkozott, csak azzal a csoporttal volt együtt „sülve főve”. Ő nem zárkózik el semmilyen lelkiségi mozgalomtól, örül, ha van ilyen az adott településen.Sok és szép élménye van, és nem pillanatok: tud örülni sok mindennek, ha teli a templom, ha szépen énekelnek, egy-egy nagyobb egyházi ünnepnek a szép liturgiáján, a közös baráti és hívekkel való találkozásoknak és rendezvényeknek, a sok kirándulásoknak és a zarándoklatoknak.Különlegesen nincs, szeret kirándulni, utazgatni, szép helyeket látni, moziba járni, úszni, strandolni, néha horgászni, volt vadászaton is hajtónak egy párszor, lehet, hogy valamikor még a vadászvizsgát is leteszi.Solti beilleszkedésével kapcsolatban félt egy kicsit, mert elég sok „rémhírt” hallott róla. Az első héten majdnem minden éjjel többször felriadt, mert a tűzriasztó elindult valami technikai hiba miatt. Volt, amikor már a tűzoltók is kijöttek, de reméli, ez is megoldódik. A plébánia nagyon jó és még jobb lesz egy év múlva. Első benyomásai jók. Kicsi ügyes város. Elmondása szerint nem mond újat, ha elmondja, hogy az úgynevezett döggyár miatt a bűz nagyon elrontja Solt képét és nagyon zavaró nemcsak az ide látogató vendégeknek, hanem az itt élő embereknek is. Nem hiszi el, hogy ilyen technikai fejlettséggel nem lehetne valamit tenni ez ellen.Olyan hirtelen volt az idehelyezése, hogy igazán nagy tervekről nem tud beszámolni. Annyit tud mondani, hogy nagyon számít az itteni emberekre, együtt közösen kell nekik építeni Isten országát. Ahogy a jelmondatánál is említette, számára a legfontosabb a „legyen meg a Te akaratod”.
Tápai Péter atya Solton
Tápai Péter atya 1991. március 21-én született Kiskunmajsán, ahol óvodába, általános iskolába és a Dózsa György Gimnáziumba járt, informatika szakon érettségizett. Ezt követően az Óbudai Egyetemen, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki karon kezdett tanulni, erősáramú tagozaton.Életében nem volt nagy, látványos megtérés, mivel katolikus családban nevelkedett. Édesapja a plébánián dolgozik, így testvéreivel együtt mindig jártak szentmisére, rendszeresen ministrált. Mindig közel volt a plébániához, papokhoz. Egy káplán, aki később a lelki atyja lett, a vele való beszélgetések során erősítette meg benne az érzést, hogy ő is szeretne pap lenni. Édesapja úgy fogalmazott, hogy nem lepődött meg rajta, hiszen ez volt az egyetlen olyan közösség, amelyben mindig megmaradt. Tanult hangszeren, járt énekkarba is, de ezek nem voltak az élete állandó részei. A lelkivezetőjével való beszélgetések során vált véglegessé a meghívása.2012 nyarán jelentkezett Bábel Balázs érsek atyánál, majd ősszel el is kezdte a teológiát Szegeden. 2017. június 29-én, Péter és Pál napján szentelték pappá.Pappá szentelése óta négy év telt el. Először Kecelre került, a Szent Háromság Plébániára, ahol a keceli II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Óvoda, illetve Tázlári Tagintézménynek lett az iskolalelkésze. Mindkét intézményben hitoktatott, iskolások lelki életének segítése, támogatása, szentségekre való felkészítés és szentségek kiszolgáltatása volt a feladata. Mikor odakerült, az volt a hetedik év, hogy egyházi fenntartású lett az iskola, így már volt egy bejáratott rendszer, amit kicsit módosítva, az iskolával és a plébániával együttműködve, végül sikerült olyan rendszert átadni az áthelyezésekor, amely tudomása szerint azóta is jól működik. Kecel után Kiskunfélegyházára került, majd 2020. november 29-én, advent 1. vasárnapjával a Solti Római Katolikus Plébániára helyezték kápláni szolgálatra.
Vass Huba Zoltán atya Solton
Vass Huba Zoltán atya 1977. május 7-én született Szászrégenben, Erdélyben, egy körülbelül 40 ezer lakosú városban Marosvásárhely mellett, 33 km-re. Itt együtt élnek szászok, magyarok és románok. Itt végezte el az általános iskoláját. Másodikos volt, amikor elkezdett ministrálni, az oltár körül segíteni a szentmiséken. Volt egy jó atya, akit nagyon szerettek a fiatalok, és hatására sokan jártak szentmisére és hittanórákra. Mivel a templommal szemben laktak, így alkalma volt minden nap szentmisére menni. Versenyeztek a fiatalokkal, hogy év végén kinek lesz több ministrálása. Lassan a szívébe lopózott a hit és a hivatás, tudta, mi akar lenni.
- június 29-én szentelték pappá Kalocsán, és 1997. szeptember 8-óta él Magyarországon. Kápláni állomáshelyei: Kiskunhalas-Alsóváros (2004), Kecskemét-Főplébánia (2006), Baja-Szent Antal plébánia (2007), Baja-Belváros (2008). Ezt követően Géderlakon plébánosként szolgált 2014. augusztus 31-ig.Bábel Balázs érsek atya döntése alapján Vass Huba Zoltán atya szolgálta Solt, Apostag, Dunaegyháza és Újsolt katolikus közösségeit 2014. szeptember 1-jétől. Korábban, 2014. augusztus 1-jével Czár Iván atyát saját kérésére az érsek úr egy évre felfüggesztette a papi szolgálatból.
Monok hitélete és templomai
A cikk a solti papok életrajzán túl kitér Monok település hitéletére is, amelynek története szorosan összefonódik a katolikus egyházéval. Monok hitéletében a római és a görög katolikus, a református, az evangélikus egyház, valamint a zsidó felekezet játszott meghatározó szerepet. A település és a római katolicizmus története az Árpádok koráig nyúlik vissza. Monok első temploma a helyi hagyomány szerint a településtől északkeletre, rejtett helyen, nehezen megközelíthető völgyben épült. Valószínű azonban, hogy a régi templom a mai közelében állt.
A reformáció és ellenreformáció Monokon
Luther Márton tanai már az 1520-as években megjelentek Magyarországon. Az 1530-as, 1540-es években a reformáció svájci, helvét irányzata kezdett hódítani, és többségbe is került a magyar lakosság körében. A reformáció első terjesztői közül többen prédikáltak a Monokhoz közeli településeken, mint például Dévai Bíró Mátyás vagy Sztárai Mihály. A Tisza jobb partján Perényi Péter volt a reformáció fő pártfogója, aki uradalmain kiváló prédikátorokat működtetett. Támogatásával megalakult a híres Sárospataki Református Kollégium.A XVI. század végére a katolikus vallásnak már csak szerény szórványai maradtak, protestáns volt az ország nyolcvan-nyolcvanöt százaléka. A református egyház a latin nyelv helyett anyanyelven hirdette Isten igéjét. A borsodi, abaúji, zempléni, gömöri, hevesi terület a XVI. század közepére egyértelműen a reformáció mellé állt. A protestáns vallás hamar elterjedt Monokon. Monaky János, a falu XVI. századi tulajdonosa is az új hitelvek követője volt. 1652 körül már majdnem mindenki az új hitet követte Monokon. Monaky János fia, Miklós olyannyira rokonszenvezett az új vallással, hogy a község ősi templomát átadta a protestánsoknak, akik 1731-ig használták.
Az ellenreformáció az I. Lipót-féle abszolutizmushoz köthető: ekkor kezdődött a templomok erőszakos visszafoglalása. 1673 és 1674 között csaknem minden protestáns lelkészt bíróság elé idéztek, aki nem tért át a katolikus hitre, vagy nem akarta elhagyni az országot, gályarabságra ítélték. Az ellenreformáció nagy gondot fordított az arisztokrata családok, a nemesi familiák rekatolizálására, ami aztán a földesúri kegyúri jog miatt a katolikus vallás rohamos terjedését eredményezte a közrendű nép körében.A XVIII. század közepére Monokon is újra vallást váltott a népesség nagyobbik része. Ebben nagy szerepe volt az Andrássy családnak. Monaky Anna férje, Andrássy Mátyás református volt, de fiuk, Andrássy Miklós, aki a katolikus gróf Zichy Klárát vette feleségül, Lippai érsek buzdítására áttért a katolikus hitre. A katolikus Andrássy család már nem nyújtott támogatást a birtokain élő reformátusoknak. Andrássy Miklós az áttértek buzgalmával ahol csak tehette, terjesztette a katolicizmust. Hatására megindult a monokiak körében is a rekatolizáció. Térhódításához a vallásosság számos külsősége és a szentek kultusza is hozzájárult. Különös figyelem fordult Szűz Mária felé, megerősödött a Mária-kultusz. A szentek kiemelt tiszteletét jelzi Monokon, hogy az Andrássy-kastély kápolnájába került Szent Orbán vértanú ereklyéje a római Priscilla katakombából.
A Rákóczi-szabadságharc idején, az 1705. évi szécsényi országgyűlésen kimondták a vallás szabad gyakorlását az országban. Monok temploma ekkor még református maradt, ami azt bizonyítja, hogy a XVIII. század elején még ezt a vallást követte a falu többsége. A szatmári béke után azonban az ellenreformáció is végleges politikai győzelmet arat. III. Károly rendeletei különbséget tettek a nyilvános és magánjellegű vallásgyakorlat között. A protestánsok nyilvános vallásgyakorlata csak az artikuláris helyeken volt lehetséges, csak ott tarthattak papot, templomot. A Carolina Resolutio a protestáns papokat a katolikus püspökök felügyelete alá helyezte 1731-ben, a vegyes házasságból született gyerek pedig csak katolikus lehetett. Az udvari politika Monokon is éreztette hatását: 1730-tól újra működik a katolikus plébánia, 1731. augusztus 11-én báró Andrássy Ferenc elveszi a reformátusoktól a régi templomot, és a katolikusoknak adja, akik a XVIII. század végére már többségbe kerülnek a faluban.
Monok templomai és hitélete a XVIII-XIX. században
Az 1772-es egyházi összeírás szerint csak katolikus plébánia működött Monokon, egy pap teljesített szolgálatot. A reformátusok azonban nem tűntek el teljesen: lelkész és templom híján Golopon gyakorolták vallásukat. Az ottani egyházkönyvben feljegyezték, hogy milyen nehézségeket jelentett a monokiaknak a téli hidegben a szomszéd faluba járni istentiszteletre vagy éppen keresztelőre. A XVIII. század végén ezerhetvennégy római katolikus, száznyolcvan görög katolikus, hét izraelita, hatszázhuszonöt református és evangélikus lakosa volt Monoknak. A helyi katolikus plébánia ekkor anyaegyházként működött, hozzá tartozott az alsó-golopi és a megyaszói filia is, így itt öszszesen 3231 lelket gondoztak. A Szerencshez filiaként kapcsolódó görög katolikusok a lakosság közel tíz százalékát tették ki. Az evangélikusok Tállya filiájaként működtek, és tótul is tartottak istentiszteletet, ami az északról bevándorló szlovák népesség jelenlétét bizonyítja a faluban.
Az egyre gyarapodó katolikus közösség a század végére kinőtte régi templomát. II. József (1780-1790) híres türelmi rendelete 1781-ben egyenjogúsította az evangélikus és a református felekezeteket, híveiknek szabad vallásgyakorlatot biztosított, engedélyezte a templomépítést, és papot is tarthattak. A reformátusok az engedélyt 1791-ben kapták meg. Ehhez igazolniuk kellett, hogy a monoki hívek az anyaegyház fenntartásának terhét magukra vállalják, és biztosítani tudják a szentegyház, a paplak, az iskola építésén túl a lelkipásztor megélhetéséhez szükséges javadalmat is. Telket az Andrássy család adott, a költségeket adományokból szedték össze. A munkálatok 1794-ben kezdődtek, és öt esztendő múlva, 1799-ben szentelték fel a torony nélküli épületet. A templomépítést jelentős adományokkal segítették a Nagy, Apjok, Hegedűs, Fejér, Túróczi, Puskás, Liptsei, Kovács, Lovas, Sóvári, Pap, Lacza, Csordás, Boros, Kerekes, Szebényi, Komjáthi, Kegyes, Kocsis, Szoboszlai, Harsányi családok. Tornyot 1833-ban állítottak mellé. Kétszáz éves fennállása során a templomot 1842-ben, 1852-ben, 1897-ben és 1923-ban átépítették. Régi kisharangját 1915-ben, a háború idején elvitték. A hívek önkéntes adományából új készült helyette. Ezt az 1924-ben öntöttet nevezik Kossuth-harangnak.
A katolikusok is munkálkodni kezdtek a kiskastéllyal szomszédos magaslaton. A régit elbontották, és köveit az új templomba építették be. A falak a szájhagyomány szerint néhol olyan szélesek, hogy kilenc kislány kört táncolhat rajtuk. A falut birtokló Andrássy család rangjához méltóan és kortársaihoz hasonlóan támogatta a kezdeményezést. Alapkövét gróf Andrássy István és Károly tették le 1795-ben. A torony nélküli épület 1814-ben készült el. A paplak 1799-ben felépült. A külön haranglábat a szemben lévő völgyben állították fel. A fából készült építmény háromszor négy méteres kőlapon magasodott, nyolc-tíz méteres lehetett, és kisméretű, különböző nagyságú harangok laktak benne. Fábry Ignác volt történelmében Monok egyik leghíresebb plébánosa, aki 1821-ben került településünkre, és irányításával készült 1831-33 között a római katolikus templom tornya. Fábry innen Lonovics József csanádi püspök mellé került 1834-ben, később püspöki helynök lett. A szabadságharc alatt tanúsított hazafias magatartásáért Nagyváradon törvény elé állították. 1852. november 30-án kinevezték kassai püspöknek. Az 1834-es földrengés és az 1845-ös áradás után ő kezdte meg a kassai Szent Erzsébet-dóm felújítását.
Az 1858-as tűzvészben leégett a falu nagy része, a templom is elpusztult. Ugyanazon a helyen, eredeti méretben és formában építették újjá. A XIX. század végén vihar döntötte le csúcsos hagymakupoláját. Ennek utána került rá a mai lapos fedésű tetőzet. Így a torony harminchárom méter magas. 1897-es felújítása után Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ekkor alakították át - méghozzá jelentősen - a templombelsőt. Több freskóval díszítették a falakat, nagyobbakkal, felraktak négy kétszer négy méteres, vászonra festett függő képet, a templomhajó világítását a mennyezetről lelógó két, gazdagon díszített gyertyatartóval oldották meg, a szentélyt vasráccsal választották el a templom belső terétől, és két kisméretű festménnyel ékesítették. Az oltárkép a Szent Kereszt tiszteletére készült. 1923-24-ben gróf Széchényi Aladár támogatásával a falakat díszítő elemeket meghagyva átfestették a templomot. 1956-ban ismét felújították a klasszicista stílusjegyeket hordozó szentegyházat. A gazdagabb mintázatú, szinte az egész falfelületet elborító, világosabb színekkel festett freskókat Takács István mezőkövesdi festőművész készítette, a díszeket Körényi József tervezte.A templom előterében a keresztről levett Krisztus látható Szűz Mária ölében. Az előteret elválasztó vasrácson belépve balra Assisi Szent Ferenc, jobbra Páduai Szent Antal szobra áll. A hajó első mennyezeti freskója az újszülött Megváltót, a második egy körmenetet örökít meg. A jobb oldali freskók Szent Istvánt és Szent Józsefet, a bal oldaliak Szent Lászlót és Mária mennybemenetelét, a szentély mennyezeti freskója a világot legyőző fiút ábrázolja. A festmény körüli sarkokat a négy evangélista képe díszíti. A főfreskó Mária és Erzsébet örömteli találkozását jeleníti meg.Az oltárok fából készültek. Jobb oldalon áll a Jézus Szent Szíve-oltár, vele szemben a lourdes-i Szűz látható. A főoltár mellett helyezték el Szent Orbán vértanú ereklyéjét, amelyet a nagykastély kápolnájából hoztak át. A mártír aranyozott, üvegablakos koporsója fából készült, oroszlánlábakon áll.A szentélyből jobbra nyíló sekrestye feletti oratóriumban Stedler Antal 1863-ban készített Jézus-festménye látható. A szentélyből jobbra nyíló hittanterem falán a monoki plébániatemplom jótevőit, valamint a plébánosok nevét olvashatjuk 1730-tól napjainkig. A hittanterem felett lévő oratórium falán függ a Csíkszentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség leszármaztatási táblája. Ezt 1890-ben rajzolta le az eredetiről Szentpétery Árpád. Itt látható az August Fleischman által készített Mária, valamint a Széchényi és az Andrássy család néhány tagjának címere, gyászjelentése.Az altemplom három és fél méter mélyre száll az épület alá. Lefelé haladva egy kis beugróban a lourdes-i Szűz, a boltíves teremben Szent Anna szobrát láthatjuk. A templom előtt álló kereszt éppen akkora, mint a vaskereszt a torony tetején. Az épület kertjében 1939-ben helyezték el Krisztus király szobrát.
Az Andrássy-kastély kápolnája és a Kálvária-hegy
Az Andrássy család hitéletét szolgálta a nagykastély kápolnája, amelyet 1770-1771-ben a Szent Kereszt tiszteletére építtetett gróf Andrássy István. Itt őrizték Szent Orbán ereklyéjét. A kápolna kupolaterét a Krisztus feltámadását ábrázoló mennyezeti freskó díszíti. Fákkal, dombokkal tarkított ligetben jelenik meg a Megváltó. Mellette nyitott szarkofágon pihenő angyalt és őrt álló katonákat, a csegelyekben a négy evangélista képét ábrázolta a művész. A kápolna berendezése, főoltára és szószéke, Mária és Szent János evangélista szobra barokk, a padok copf stílusúak. Az oltárt márvány utánzatú gipszstukkók díszítik. A tabernákulum felett volt korábban Szent Orbán ereklyéje. A falat két szent szobra is ékesíti. Az 1936 óta iskolaként használt épület - felújítás alatt álló - kápolnájában napjainkban is tartanak misét.Monok híres búcsújáró hely. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén sokan zarándokolnak ide. A templomhoz tartozó Kálvária-hegyen minden év szeptember harmadik vasárnapján tartják a búcsút. A jelenlegi temető feletti magaslatot gróf Andrássy Dénes ajándékozta a falunak. Itt építették a Kálváriát 1910-ben, Petsár Gyula plébános idejében. A domb tetején álló kápolnához vezető széles utat két oldalon grottaszerű stációk övezik. Nagyobb méretűek a megszokottaknál. Kőből vannak, és színes bibliai alakok láthatók bennük speciális kiképzésű domborműveken, amelyeket müncheni művészek faragtak és festettek. A stációkat a falu lakossága készíttette. Minden család ahhoz a stációhoz temetkezett, amelyet építtetett. A kápolna a Simkó család vagyonából épült. Előtte szabadtéri kőoltár áll. A kápolnában az oltár mögött életnagyságú méretben a keresztről levett Jézus látható. A templomban kis, kórusszerű emelvény is van, ahonnan fel lehet jutni a toronyba, itt két kisméretű harang található. A kápolna melletti mesterséges domb maga a Golgota. Jézus keresztjét Pacsuta István és neje felkérésére Kovács Géza miskolci szobrászművész készítette 1910-ben. A templom másik oldalán álló kőkeresztet is ő faragta meg. Emellett nyugszik Kallós János kanonok. Az 1828. és az 1851. évi összeírás szerint a település lakosságának …
