A salátanevelés a kiskertben, balkonon vagy akár beltérben sem ördöngösség, de léteznek fortélyok, amelyekkel jobb eredményeket érhetünk el, és akár már 30 nap alatt friss salátát szüretelhetünk. Ez az útmutató részletesen bemutatja a saláták termesztésének alapjait, a fajtaválasztástól a gondozásig, kiemelve a konténeres termesztés sajátosságait és a gyors betakarítás titkait.
Fajtaválasztás és időzítés: Az első lépések a sikeres termesztéshez
A saláták vetése márciustól októberig folyamatosan lehetséges, kivéve július második felétől augusztus első feléig, amikor a száraz, forró időben a legtöbb fajta hamar felmagzik. Fontos az évszaknak megfelelő salátafajta kiválasztása. A legtöbb fejesedő fajta legalább 90 napot igényel, így ezek inkább kora tavaszi vagy augusztus végi vetésre alkalmasak. Az áttelelő salátákat szeptemberben vagy októberben kell elvetni.
A saláta nem fagyálló, az áttelelő fajták kivételével a fagyok tönkreteszik a leveleket, a nagyobb fagyok pedig a gyökereket is. Ősszel és kora tavasszal a nem áttelelő példányokat fóliával fedjük, és rendszeresen szellőztessünk alatta. Az áttelelő példányokat a tél közeledtével szintén védjük, például szalmával vagy mulccsal borítsuk, ami alatt melegebb van, de szellőzik.
A salátákat folyamatosan, körülbelül 2 hetes ciklusokban vessük tavasztól őszig. Ha kevés a hely, szaporítótálcán is végezhetjük a vetést, így biztosítva a család folyamatos salátaellátását akkor is, ha a korábbi állomány felmagzana.
Talaj, vetés és palántázás: A megfelelő alapok megteremtése
A saláta magja relatíve hűvös időben, napfényre csírázik és sok nedvességet igényel. A növény nem túl tápanyagigényes, így külön trágyázni nem szükséges. Gyakorlatilag elegendő, ha közvetlenül a jól felgereblyézett, elegyengetett és alaposan belocsolt talaj felszínére szórjuk a magot, majd picit lenyomkodjuk a talajt. Hamar csírázik, 4-6 nap múlva már beindulnak a magok.
Vetés és egyelés
Ha túl sűrű lett a vetés, egyeljük ki. A kiegyelt példányokat új helyre is ültethetjük. A magvakat 1-2 cm mélyen, 15 cm-es sávban, ritkásan vessük, takarjuk be földdel, majd kissé tömörítsük. Amint a növénykék 1-2 centiméteresek lesznek, ritkítsuk ki az állományt: két növényke között 5-6 cm-t hagyjunk, hogy fejesedéskor legyen megfelelő helye a fejlődéshez.
Palántázás
Palántázni is lehet: egy keltetőtálcát töltsünk fel körülbelül 5 cm vastagon földdel, nedvesítsük be alaposan, szórjuk rá a magokat, majd egy nagyobb fával óvatosan nyomkodjuk le. Nagyon fontos a direkt fény, különben a növényke megnyúlik. Akkor ültethető ki, amikor már 3-4 rendes levele van. Ne ültessük sokkal mélyebbre, mint a tálcában volt, mert a földdel takart levelek rothadni kezdenek. A kiszedett növénykéket akár át is palántázhatjuk egy másik helyre, ebben az esetben ügyeljünk a gyökerek épségére és megfelelő nedvességére.
Saláta ültetése magról cserépbe vagy ládába, saláta ültetése tavasszal
Öntözés és környezeti tényezők: A növekedés kulcsa
A saláta, különösen a fejesedéskor, szereti a vizet, de a pangó vizet kerülni kell. A leveles példányokat locsolhatjuk felülről is, azonban a fejesedő példányokat - különösen a fejesedés megkezdődése után - már csak a tövénél öntözzük. A levelek tövénél megülő víz nem jó, és kerülni kell, hogy a levelek túl sokáig vizesek maradjanak. Érdemes estefelé locsolni, de akkor, amikor még számíthatunk arra, hogy a levelek megszáradnak.
Sokkhatások elkerülése és védelem
Kerüljük el a növények sokkolását. Locsolással tartsuk folyamatosan hűvösen és nyirkosan a talajt, ez véd a korai felmagzás ellen is. Ha jégeső közeleg, raschel hálóval takarjuk le a salátát, mert a jég összetöri a leveleket, és azok rothadni kezdenek.
A saláta és a tömeg
A saláta nem bánja, ha szorosan egymás mellett nő a többi növénnyel, ez általában jó hatással van a levelek mennyiségére is. Ugyanakkor figyeljünk, mert zsúfolt helyzetekben könnyebben jelenhetnek meg betegségek és terjedhetnek kártevők, illetve könnyebben felmagzik a növény.
Kártevők és betegségek: Felkészülés a kihívásokra
A salátát igencsak szeretik a csigák, ezen kívül megszállhatják a tetvek, és lisztharmat is megjelenhet.
Csigák elleni védekezés
A csigák ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha a saláta elöregedett, lehajló, sárguló leveleit eltávolítjuk. Ne legyen korhadó, rothadó növény a saláták közelében, és ne legyenek felborult cserepek, dobozok sem, ahol a csigák megbújhatnak. Ha csigát látunk, pateroljuk ki őket az ágyásból.
Tetvek és lisztharmat
A tetvek ellen a lemosás segít leginkább, esetleg a szappanos vízzel való permetezés. A növényvédő szerekkel csínján bánjunk, hiszen a leveleket meg szeretnénk enni. A lisztharmat ellen leginkább a fertőzött levelek leszedésével, esetleg permetezéssel lehet védekezni. Javítsuk a szellőzést, figyeljünk arra, hogy a saláta levelei ne legyenek folyamatosan nedvesek.
A száraz meleg, mint legnagyobb ellenség
A saláta legnagyobb ellensége ugyanakkor a száraz meleg, ez ugyanis arra készteti, hogy szárba szökjön és felmagozzon. A felmagzott saláta már nem hoz új leveleket, ráadásul a meglévő levelek nagyon keserűekké válnak. Szedjük ki gyökerestől, és mehet a komposztba.
Tápanyagellátás és talajigény: A saláta érzékenysége
A fejes salátára szokás mondani, hogy viszonylag kevés tápanyagot igényel, és kevésbé igényes a talajszerkezet iránt, ami igaz is. De érzékeny a talajra! Gyakran példaként emlegetik a salátát a paprikával vagy az uborkával szemben, hogy a gyengébb szerkezetű talaj esetén is jól terem. Viszont kifejezetten sóérzékeny, és a talajban lévő szermaradványokra is érzékenyen és azonnal, rossz csírázással, levéldeformációval, rendellenes fejlődéssel, lassúbb növekedéssel reagál. Olyan mértékű az érzékenysége, hogy a mustárhoz hasonlóan tesztnövényként, talajszermaradványok és toxikus anyagok kimutatására is használják.
Talajfertőtlenítés és sótartalom
Hajtatásban a talajfertőtlenítésre használt szerekkel szokott gond lenni, sok esetben nem várják meg az ültetéssel a szer teljes lebomlását. Másik talajtulajdonság, amire kifejezetten érzékeny, az a magas sótartalom! Ezért szikesedésre hajlamos vagy túltrágyázott talajon termesztésével nem tanácsos próbálkozni. Olyan talaj, melynek EC-értéke 1,6-1,7 mS/cm-t meghaladja, nem javasolt a saláta számára. Más vonatkozásban (mésztartalom, pH-igénye) nem tér el a többi zöldségnövényétől.
Trágyázás kihívásai
Annak ellenére, hogy viszonylag kevés tápanyagot igényel, nem egyszerű a trágyázása sem, mert:
- könnyen felvehető tápanyagformát igényel,
- gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért a tápanyagoknak a talaj felső 10-15 cm-es rétegében kell elhelyezkedniük,
- a szükséges tápanyagmennyiséget meglehetősen rövid idő alatt kell számára biztosítani, és
- sóérzékenység miatt nem lehet magas a talaj tápanyagszintje.
A tápanyagok felvételének dinamikája
A tápanyagok felvételének dinamikája, mindenekelőtt a nitrogéné, a rozettaképzés kezdetén jelentős ugrást mutat. A nitrogénhiány viszonylag gyorsan és szembetűnő módon jelentkezik az alsó, idősebb leveleken, ahol kezdetben a világoszöld elszíneződés, majd a levél széle irányából induló klorózis jelzi a hiányt.
A foszforhiány tünetei, az alsó, idősebb levelek fonáki oldalán tapasztalható lilás-vörös elszíneződés formájában, fiatalon, palántakorban, illetve az azt követő egy-két hétben szoktak fellépni, tekintettel arra, hogy a növény nagyobb foszforfelvétele erre az időszakra esik. Kiültetett fejes saláta esetében (február-március) a hideg talaj is okozza a tüneteket, a termesztő létesítmény kedvező léghőmérséklete mellett a talaj még hideg, ami lassítja a foszfor felvételét. Foszforszegény körülmények között rossz a gyökérképződés, vékony, hosszú, fehér, de kevésbé elágazó gyökerek képződnek. A jobb oldali növényen fejletlen gyökerek, rossz minőségű, alacsony foszfortartalmú közegben figyelhetők meg, szemben az egészséges gyökérzettel, foszforban jól ellátott közegben.
A kálium a hidegtűrő és a betegség-ellenálló képességet fokozza, javul a fejek keménysége, tartóssága, ami a szállítás és pultontarthatóság miatt fontos.
Mikroelemek: Magnézium és vas
A három fő tápelem, a nitrogén, a foszfor és a kálium mellett két tápelemre kell különösen figyelni a levélzöldségfélék esetében: ez a magnézium és a vas. Magnéziumból jelentős a saláta igénye, csak lombtrágyázással, mint általában a mikroelemeket szokás pótolni, nem biztosítható a növény szükséglete! Magnéziumos talajtrágyákkal, fejtrágyázások során magnéziumtartalmú komplexek használatával és lombtrágyázás formájában kell a magnéziumot kijuttatni. A vashiány meszes talajon (5% szénsavas mésztartalom felett), illetve túlöntözésnél szokott fellépni, ami idejekorán történt észlelés esetén vastartalmú levéltrágyákkal gyógyítható.
Mészhiánybetegségek és klímaszabályozás
A fejes saláta termesztése kapcsán mindig felhívjuk a termesztők figyelmét két jellegzetes mészhiánybetegségre, ami nem is annyira a kalciumellátással, sokkal inkább a klímaszabályozással, a szellőztetéssel van összefüggésben. Télen és kora tavasszal, rossz szellőztetés esetén, magas páratartalom alakul ki a fólia alatt, aminek következtében a saláta belső levelei megbarnulnak, súlyos esetben rothadásnak indulnak, mert a magas páratartalom következtében leáll a transzspiráció, így a kalcium felvétele is. A mészhiánybetegségnek a tünete ilyenformán mutatkozik, ami nemcsak a fejes salátán, de a fejes káposztán és a kínai kelen is előfordul. Ezt szaknyelven belső vagy lágy levélszélbarnulásnak nevezzük.
Ezzel szemben, ha hirtelen lecsökken a páratartalom (tavaszi napsütésben, szeles időben kinyitják az ajtókat és a szellőzőket), a növény - védekezve a kiszáradástól - bezárja légzőnyílásait, ami szintén a transzspiráció leállását okozza, következésképpen a külső levelek szélén apró, tűszúrásnyi elhalások képződnek, amelyek fokozatosan egyre nagyobbakká válnak, súlyos esetben az egész levél széle elszárad. A betegséget száraz vagy külső levélszélbarnulásnak nevezzük.
A trágyázás gyakorlata
Trágyázáskor mindig a talaj tápanyagtartalmából kell kiindulni. Előfordulhat, hogy paprika, paradicsom vagy uborka után még olyan bőséges mennyiségű tápanyag van a talajban, ami feleslegessé teszi a további tápanyag-kijuttatást. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon, hagyományos trágyakijuttatás esetén, legfeljebb kétszeri fejtrágyázásra van szükség (2x5 g/m2 nitrogén (N) és 2x10 g/m2 kálium (K2O)) a fejesedés kezdetén, illetve azt követően 7-10 nap után. A fejesedés kezdetén megugrik a fejes saláta tápanyagigénye, ekkor célszerű a fejtrágyát kijuttatni. Amennyiben híg tápoldat formájában, folyamatosan tervezzük a tápanyagot adagolni, úgy 0,3-0,5%-os töménységben adjuk, ilyen célra káliumnitrátot (KNO3) vagy nitrogéndús komplexet használjunk.
Nitrogén túladagolásának veszélyei
A nitrogénnel vigyázni kell! Gyakori trágyázási hiba a nitrogén túladagolása, amely vízhiány esetén sókártétel formájában jelentkezik (apró sötétzöld levelű növények, barna elhalt gyökerek, a fonák irányába pödrődő levelek). Ha a nitrogéntrágya bőséges vízellátással párosul, úgy elhúzódó fejesedéssel, laza fejképzéssel kell számolni.
Konténeres salátanevelés: Kreatív megoldások és fajtaválasztás
Szeretnél otthon frissen szedett salátát enni, de nincs kerted? Nem baj! Sláger a díszítő, tavaszi salátakonténer. Légy kreatív. Akár egy kimustrált bevásárlókocsi, zöldséges rekesz is megteszi. Béleld ki mohával, vagy szalmával, és töltsd fel földkeverékkel. Már ültethetsz is. A változatosság kedvéért dugdoss a saláta köré egynyári palántákat, árvácskát. Válassz színes konténereket. Fokozza az üde hatást, ha az önmagában is a frissesség benyomását keltő salátát színes konténerbe ültetsz.
Ikeában beszerezhető galvanizált acélvödör, ha az aljába vízelvezető lyukakat ütsz egy kalapács és egy nagyobb szög segítségével, máris kész a virágtartó. Szépen mutat benne az árvácskával együtt ültetett saláta. Még egyszerűbb, és egyben környezetbarát a jutazsák. A jutazsák raklapból készült kereten áll, amire alul háló van erősítve. Az egyszerű csészénél termetesebb leves csésze is otthont adhat egy-két tő salátának. Nem árt, ha vízelvezető lyukat is fúrsz bele. Ha ezt macerásnak gondolod, vásárolj ilyen jellegű konténert.
Salátanevelő asztal
A salátanevelő asztal lényege egy nagy felületű sekély fakeret, alján drénnyílással, ami például ablakháló lehet. A háló megereszkedése ellen alulra rögzíts keresztléceket. A hálóra helyezett újságpapír vagy keménypapír meggátolja, hogy az ültetőközeg kimosódjon. A keret akár guruló lábakon is állhat. A salátaasztal olcsó, mozgatható, minden méretben elkészíthető. Csípőmagasságban lehet dolgozni az asztalnál, macskákat, kutyákat távol tartja. Áprilistól júniusig az asztalt a napon tarthatod. Június 15-től az asztal árnyékba tolható, amikor hét ágra süt a nap, egészen szeptember közepéig. Akinek kertje sincs, csak erkélye, az is használhatja.
Konténeres talaj és fényigény
Konténertalajt használj. A saláta sok-sok fényt, laza talajt, kissé hűvös környezet és biotápot igényel. Ha beltéren neveled, tartsd hűvös helyen. Pót megvilágítással elégítheted ki fényigényét. Kivétel, ha téli hajtató fejes saláta fajtát használsz, mert azok erős fényen felmagzanak. Téli-őszi időszakban minimális a vízigénye. A fejes saláta karógyökeret fejleszt, ezért ne ültesd sekély talajba, alacsony edénybe!
Konténerbe ajánlott salátafajták
Hálás konténerlakó a tépősaláta és a rukkola. Fény-, és víz igényesek. Előnyük, hogy többször szedheted őket. Míg a fejes saláta vetés után körülbelül hat héttel szedhető fel, addig őket 3-4 hét múlva kezdheted szedni. A rukkola magja 10-20 C fokon 5-10 nap alatt csírázik. A gyors növekedésű, vitamindús rukkola (Eruca sativa) jól tartható balkonládában, cserépben. Friss leveleinek íze a földimogyoróhoz hasonló.
A tépősaláta (Lactuca sativa convar. secalina) vöröses leveleivel konténerek, ágyásszegélyek mutatós növénye. A látványos, karéjos, tölgylevelű fajtákra jellemző módon a levelek nem képeznek tömör fejet. A növény előnye, hogy melegtűrő, és nyáron viszonylag sokáig tartja magát. Rozettában álló levelei lágyan harmonikus ízűek, amelyeket önmagában vagy más fajtákkal keverve használhatsz saláta alapok elkészítéséhez, teheted továbbá szendvicsekbe és esztétikai ételdíszítésre. Ásványanyag-tartalma magas, kiemelkedő a kalcium-, magnézium- és vastartalma. Kis termetű, kora tavaszi salátanövény a madársaláta (Valerianella locusta). Egész éven át vethető balkonládába.
Mikrozöldek: Az örök jolly joker
Remek lehetőség a mikrozöld termesztés! A mikrozöld egészséges, különleges ízvilágú, salátakeverékekbe kiváló, spórolósan kell használni. Az örök jolly joker, az északi fekvésű, alig napos párkányok favoritjai a mikrozöldek. A mikrozöldek olyan zöldségek vagy fűszerek fiatal hajtásai, amelyek szára és levele is ehető. Ha valakinek nincs külső párkánya, mikrozöldek formájában akkor is egész évben termeszthet magának ízes és egészséges friss zöldeket. A kis helyet foglaló miniveteményes a balkonkert többi növényével ellentétben nem igényel több hónapos elköteleződést, 1-2 hét alatt szüretelhető a városi legelőnk. Mikrozöldnek nevelhetünk például retket, brokkolit, borsót, napraforgót, mustárt, káposztát, zsázsát.
Egyéb zöldségek balkonon
A mikrozöldek mellett márciustól a szezon végéig vethetünk és szüretelhetünk tépősalátákat. Ízük, színük fajtafüggő. Vannak fodrosabb, keményebb fajták és lágyabbak is. A saláták mellett külön balkonládában magról nevelhetünk metélőpetrezselymet és zellert is, csak mindig nézzük meg a tasak utasításait, nehogy szezonon kívül próbálkozzunk vele. A metélőhagymát kivételesen nem magról ajánljuk növeszteni, mert hosszú folyamat, nagy elszántságot kíván. Vegyünk egy szép cserepes snidlinget, és ültessük nagyobb cserépbe!
Beltéri salátatermesztés: Friss zöld egész évben
A beltéri saláta termesztése szórakoztató és hasznos élmény lehet azok számára, akik egész évben friss zöldekre vágynak, függetlenül a kinti időjárástól. A saláta kiváló választás beltéri termesztéshez, mivel gyorsan növekszik és többször is betakarítható. Salátát könnyedén termeszthetünk beltérben, amivel biztosíthatjuk az egész éves betakarítást, ezért minden házi kertésznek érdemes kipróbálnia! Egy évben többször is betakarítható, ha pedig csúsztatva termeszted őket, akkor egész évre lesz saláta ellátásod.
A megfelelő tartály kiválasztása
Először is ki kell választanunk egy tartályt a saláta számára. Keressünk egy legalább 15 centiméter mélységű tartályt, amelynek alján vízelvezető nyílások vannak. A saláta a jó vízelvezetésű, szerves anyagokban gazdag talajt részesíti előnyben. A salátának sekély gyökérrendszere van, így nincs szükség mély tartályra a termesztéshez. A szélesség fontosabb, mint a mélység, azt szeretnénk, ha elég széles lenne a salátanövények befogadásához, és ne legyen keskenyebb 20 centinél. Győződj meg arról, hogy minden edény alján vízelvezető nyílások vannak, hogy a felesleges víz távozhasson, és ne felejts el valamit tenni az edény alá, hogy felfogja a vizet - ez különösen fontos, ha beltérben, ablakpárkányon termesztenek salátát.
Ültetés, öntözés és tápoldatozás
Ha készen van a tartály és a föld, ideje elültetni a magokat. Vékony rétegben vesd el a magokat, és fedd be őket egy vékony talajréteggel. Tartsuk nedvesen a saláta talaját, de ne legyen vizes. A salátát a tartály tetejéről vagy aljáról is öntözhetjük. Amikor a saláta palántáknak megvan a második levelük, elkezdhetjük a műtrágyázásukat vagy tápoldatozásukat.
Fényigény beltéren
A salátának legalább napi hat óra napfényre van szüksége a megfelelő növekedéshez. Ha nincs napos helyed, használhatsz termesztőlámpákat.
Betakarítás és regeneráció
A salátát fajtától függően akár 30 nap alatt is betakaríthatjuk. A külső leveleket szüreteljük le, amikor már elég nagyok, a középső leveleket érintetlenül hagyva. A tépősalátákat folyamatosan szedjük. A tépősaláták folyamatosan újabb leveleket hoznak, de ha elérnek egy ideális méretet, akkor hamar felmagzanak. A legjobb védekezés ez ellen, ha nem hagyjuk, hogy elérjék ezt a méretet és folyamatosan szedjük a levelüket, így módon egy növényről akár 3× annyi levelet szedhetünk, mintha hagynánk méretesre nőni (természetesen így is felmagzik egy idő után, de addig is nagyobb hasznot hajt). A leveleket kívülről szedjük, körkörösen, ahogy a növény növesztette őket. Mindig hagyjunk 4-5 levelet a növényen és szedés után hagyjuk megfelelően regenerálódni körülbelül 3-4 hetet.
A beltéri saláta termesztése nagyszerű módja annak, hogy egész évben friss zöldségeket kapjunk. Megfelelő tárolóedénnyel, talajjal és gondozással élvezhetjük a folyamatos friss saláta utánpótlást anélkül, hogy el kellene hagynunk otthonunkat.
Salátatermesztés Magyarországon: Jelentősége és trendek
A friss fejes saláta mellett a félkész és a kész salátakeverékek egyre népszerűbbek a fogyasztók körében, ebből adódóan nő a termesztési kedv is. A korábban inkább hajtatott növényt egyre több helyen szabadföldön is termesztik, és a folyamatos szabadföldi és fólia alatti ültetésnek köszönhetően már 8 hónapon keresztül sikerül ellátni a friss salátával a hazai piacot. Közel 600-650 hektáron, megközelítőleg 30-35 000 tonna/év a termés Magyarországon hajtatott fejes salátából (FruitVeb, 2019). A termesztéstechnológia színvonala kétségtelenül sokat javult, ami köszönhető a korszerű fajtákon kívül a fejes saláta hajtatására specializálódott üzemeknek, azonban még mindig sok gond adódik a tápanyagellátásból.
Fenntarthatóság és közösségi kertek
A növényekben gazdag étrend kialakítása fizikai és mentális egészségünk megőrzése miatt is fontos. Nagy akadályt gördít azonban elénk a saláták és más leveles zöldségek, fűszerek beszerzésekor, hogy gyakran környezetromboló műanyag zacskóban vagy tálcán szerezhetők be. Miért ne tudnánk fenntarthatóbb forrásból beszerezni a vitamin legalább egy részét, például egyenesen a balkonládából? Egy másik, kisebb léptékű megoldás lehet, ha közösségi kerthez csatlakozunk. A koronavírus-járvány világszintű zöldítési, kertészkedési lázat robbantott ki: hódít a balkonkertészkedés és egymás után nyílnak a közösségi kertek is. A megnövekedett igényre nemcsak az intézmények, de a kerületek, városvezetések is gyorsan reagáltak: nyílt közösségi kert a Terézvárosban, Újbudán, Debrecenben, Kecskeméten is, és biztosra vehető, hogy a kertnyitási hullám folytatódni fog.
A saláta jótékony hatásai és termesztési tippek
A salátákat nem csak az egészséges életmód szerelmesei szeretik. Ez a növény sokak kedvence, amit boltból, piacról könnyen beszerezhetünk, viszont nincs is ahhoz fogható, amikor a saját termésünket szelhetjük a többi zöldség mellé. Általánosságban elmondható, hogy a saláta kiváló rostforrás. 95%-os víztartalmának köszönhetően vízhajtó hatással rendelkezik, valamint serkenti a vérképzést és a veseműködést egyaránt.
Fontos szempontok a sikeres termesztéshez
Fejessalátát termeszteni az egyik legegyszerűbb dolog, mivel elég pár magot szórnunk a cserépbe, balkonládába vagy a szabad földbe, és pár hét leforgása alatt - az öntözést nem elfelejtve - már szedhetjük is a roppanós, egészséges leveleket. A kereskedelemben kapható úgynevezett hobby vetőmagok általában olyan salátafajták magvai, amelyek szabadföldi termesztésre ajánlottak. A fejessaláta hidegkedvelő növény, számára a tavasz, illetve az ősz az optimális termesztési időszak. A nyári melegben a legtöbb fajta nem hoz tömör fejet, hanem gyorsan magszárat fejleszt. Ezt elkerülhetjük nagyon korai magvetéssel. Akár már februárban is vethetjük a magvakat, ha a talajunk megfelelően nedves és porhanyós, de a március sem késő. A saláta magvak még a fagyokat is kibírják a talajban, és nagyon gyorsan kikelnek, amint kissé felmelegszik a talaj. Ma már vannak olyan fajták, amelyek magszárfejlesztésre kevésbé hajlamosak, ezt a forgalmazók jelzik a tasakon. A fejet nem képző saláta típusok (lollo, tépő) az év későbbi szakaszában is vethetők. A jégsaláták is jobban bírják a meleget, és vannak kifejezetten őszi termesztésre szánt fajták, amelyeket ősz végéig betakaríthatunk, vagy át is teleltethetünk.
Helyszín és talajelőkészítés
Mint már említettük, salátát termeszthetünk állandó helyre vetve talajban, cserépben, balkonládában is. A szabadföldi vetéshez ősszel lazítsuk át a földet, valamint jó minőségű komposztot vagy humuszt, esetleg lebomlott szerves trágyát forgassunk a talajba. Olyan helyet válasszunk a magvaknak vagy palántáknak, amely kellő mértékben napos. Forgalmas úttól távolabb eső területen vágjunk csak bele, hisz a kipufogó és a por nem tesz jót a növényeknek. Csak akkor kezdjünk termesztésbe, ha napi szinten tudunk gondoskodni a növényekről.