Bevezetés a tőzeg világába
A tőzeg a virágföldek, földkeverékek nélkülözhetetlen alkotóeleme, ma már nem találni olyan virágföldet, amelynek ne ez lenne a fő összetevője. Eredete a rég múltba tekint vissza, egészen a földtani jelenkorba, nem más, mint mocsaras, lápos területek elhalt növényvilágának maradványa. Tehát víz alatt, oxigénmentesen lebomló szerves anyagról beszélünk. Kialakulása, keletkezése nagyon lassú természeti folyamat. Sekély tavakban, ártereken élő mocsári növények maradványaiból keletkezik. Évente akár 1 centimétert is gyarapodhat vastagsága. Például az Észak-Németországi Teufelsmoor tőzeglerakódása 8000 éves, van ahol 11 méter vastagságú.
Ez az egyedülálló szerves anyag a földkeverékekben való állandó jelenlétét fontos szerepének köszönheti. Kiemelkedően rostos szerkezete révén javul a talajok vízmegtartó és levegőztető képessége. Valódi tömegük többszörösét is magukba tudják szívni és tárolni vízből. Önmagában nem alkalmas táptalajként, keverni szükséges komposztált trágyával, fertőtlenített házi komposzttal, műtrágyával. A tiszta tőzeg nem tartalmaz káros mikroorganizmusokat vagy gyommagokat, amelyeket a rosszul feldolgozott komposztban találhat. Tápanyagtartalma minimális, viszont a hozzáadott műtrágyát jól raktározza.
A tőzeg típusai és keletkezésük
A tőzeg mocsári környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. A szerves anyag ekkor oxigén jelenléte nélkül bomlik le. A tőzegképződéshez vezető folyamatot biokémiai szénülésnek nevezzük. Ekkor mikroorganizmusok végzik a szervesanyag lebontást. Így keletkezik a tőzeg, benne a növényi anyag még felismerhető.
A lebomlás mértékétől függően a tőzeg színe eltérő. Az alig bomlott, felszín közeli, világos színű tőzeg a fehér tőzeg. Az alsóbb rétegekből származó, nagyobb mértékben lebomlott tőzeget feketének nevezzük. A tőzeg fajták lebomlása is más-más mértékű, ezáltal a színük és az állaguk is teljesen különbözővé válik a folyamat során. Míg a felszínhez közeli, alig lebomlott szervesanyag színe inkább fehér, addig a mélyebb rétegekben lebomlott tőzeg barnává - teljes lebomlás esetén pedig feketévé válik.
Három fő tőzegtípust különböztetünk meg:
- Síkláp-tőzeg: Ez a típus lefolyástalan medencékben, tófenéken, ártereken alakul ki. A réti növénytársulások bomlásával keletkezik, rétláp-tőzegnek is nevezik. Jellemzően meszes, kémhatása semleges, gyengén lúgos, kivéve a hansági osli-tőzeg. Viszonylag magas a feltárható tápanyagtartalma. A Florasca Kft. például savanyú kémhatású (pH 2-4) osli síkláptőzeget is forgalmaz.
- Felláp-tőzeg (mohaláp-tőzeg): Dombvidékeken, lefolyástalan lápterületeken, tőlünk északabbra, hűvös, csapadékos körülmények között, Sphagnum tőzegmohából képződik a rostos szerkezetű felláp-tőzeg. Az elhalt tőzegmoha rétegek egymásra rakódásával alakul ki. Kémhatása savanyú (3-5 pH), tápanyagtartalma minimális. A kertészeti felhasználásra elsősorban ezt a típust használják kiváló víztartó képessége és rostos felépítése miatt. A felláp tőzeg vagy mohaláp tőzeg a hűvös, nedves dombvidékeken képződik. Rendkívül jó víztartó képessége van, és igen savanyú.
- Átmeneti tőzeg: Ez a két típus közötti átmenetet képviseli, mindkét típus jellemzőit magán viseli.
A tőzeg tulajdonságai és előnyei
A tőzeg sokoldalúan felhasználható anyag, mely számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, különösen a kertészetben.
Vízmegtartó képesség és talajszerkezet javítása
Az egyik legfontosabb tulajdonsága a súlyának többszörösét meghaladó víztartó képessége. Az hasznos szervesanyag egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy vízből akár a saját tömegének tízszeresét is képes magába szívni. Laza, rostos szerkezete a földkeverékében biztosítja a nedvesség megtartását. Kötött és laza talajban egyaránt jó szolgálatot tesz. Javítja a talaj víz és levegőháztartását. Homokos közegben víztartályként szolgál, a vályogos földben ezzel szemben a felesleges vizet köti meg.
A talajba történő bedolgozása után javul a talaj szerkezete, víztartó képessége. Hosszú időn keresztül javíthatjuk a talaj szerkezetét, víz- és levegőgazdálkodását, ezáltal teljes körű lehetőséget nyújt rossz minőségű talajok helyreállítására is. Javítja a talaj fizikai szerkezetét. Laza homoktalaj esetén tömörítő tulajdonsággal bír és víztartályként magában tartja a nedvességet. A nehéz agyagtalaj esetén pedig a felesleges vizet szívja el és lazítja a talajt.
Tápanyaggazdálkodás és növényi fejlődés
A vízzel együtt a tőzeg magába szívja és tárolja az oldatba kerülő tápanyagokat is, javítva ezzel a növények gyökérzetének ellátását. Hatékonyabbá válik a növény tápanyagfelvevő és hasznosító képessége, ami erős és jól fejlett növényt eredményez. Jó pufferoló képességének köszönhetően kedvezően továbbítja és tartja arányban a tápanyagot.
A tőzeg jótékonyan hat a dísznövények tápanyagfelvételére, hiszen többségük enyhén savas közegben érzi legjobban magát.
Sterilitás és kártevőmentesség
A tiszta tőzeg nem tartalmaz káros mikroorganizmusokat vagy gyommagokat, amelyeket a rosszul feldolgozott komposztban találhat. Szagtalan, kártevő mentes. A piacon elérhető csomagolt termékek előzetesen kezelve vannak, így nem kell félnünk a kártevőktől, valamint szagmentesek.
A savanyú tőzeg különleges szerepe
A hazai tőzegek nagy része lúgos kémhatású, azonban savanyú változataik is elérhetők, melyek a savanyú talajt kedvelő növények számára ideálisak. A megfelelő kémhatású tőzeggel történő talajcserét követően igényesebb növényeket tudunk ültetni.
Magyarországon csak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban bányásznak különlegesen savanyú kémhatású mészmentes tőzeget. A felláp tőzegek kedvező rostos minősége egyesül a síkláp tőzegek magas nitrogén szolgáltató képességével. Jól alkalmazható savanyú talajt kedvelő növények talajcseréjénél.
Szakértők véleménye szerint, a hazánkban kizárólag a Hanságban fellelhető, különleges módon savanyú, mészmentes tőzegképződmények világviszonylatban egyedülálló értéket képviselnek. Egyesítik magukban a felláp tőzegek kifogástalan szerkezeti (rostos) tulajdonságait a síkláptőzegek optimális tápanyagviszonyaival (magas nitrogén szolgáltató képesség). Jelentős a szervesanyag-változatosságuk, ezzel összeköttetésben a biológiai aktivitásuk is. A savanyú kémhatású (pH 2-4) osli síkláptőzeg például kiválóan alkalmas erre a célra.
Használhatjuk talajjavításra a savanyú talajokat kedvelő növények földkeverékéhez. A pH értéke különösen alacsony: 3,5-4. Kiválóan felhasználható a savanyú talajokat kedvelő növényekhez, mint például áfonya, azálea, rhododendron, hortenzia. Alkalmas a túlságosan elszikesedett talajnak a savanyodás irányába való átállítására is.
A tőzeg felhasználása a kertészetben
A tőzeg a növénynevelés régóta ismert és használt természetes eredetű közege. Kerti növényeinknek a talaj iránti igényeit csak részben tudjuk kielégíteni, ugyanis portánk talajtulajdonságait elsősorban a terület geológiai és földrajzi adottságai határozzák meg. Amit csak részben tudunk javítani, hiszen a teljes talajcsere nagy költségekkel jár.
Talajjavítás és ültetés
A kiskerti felhasználása egyre népszerűbb. Használjuk beltéri (szobanövények) és kültéri növények ültetéséhez. Ideális az enyhén savanyú talajt kedvelő örökzöldek, cserjék telepítéséhez, homokos talajok dúsítására, a nagyon kötött talajok lazítására.
Keverjünk 10-50% tőzeget a termesztőközeghez, így biztosíthatjuk a tartós vízellátást és jó talajszerkezetet. A tőzeg a keverék teljes térfogatának egyharmad-kétharmadát tegye ki. A litván Novobalt tőzeg alkalmas a nehéz, kötött, vagy épp ellenkezőleg, a túlságosan porhanyós, homokos talajok szerkezetének javítására továbbá a talaj savanyítására. Számos növény csak az alacsony pH értékkel rendelkező, savas kémhatású talajon tud megfelelően fejlődni.
Palántanevelés és magcsíráztatás
Dísznövények magjainak csíráztatására javasolt 70% rostos tőzeg és 30% kertészeti perlit arányban használni. Fenyőfélék magjainak csíráztatásához 80% rostos tőzeg és 20% homok a megfelelő arány.
Palánták nevelésekor használhatunk préselt tőzegcserepet. A termék természetes, biológiailag lebomló megoldást kínál a magoncok növekedéséhez. Környezetbarát megoldást kínál, hisz nincs szükség egyszer használatos műanyag edényre. Nagy előnye még, hogy palántázáskor a növényt nem szükséges kivenni a cserépből, így nem kell bolygatni a gyökerét sem. Gyorsabb csírázást eredményez a használatuk, hisz átereszti a vizet és a levegőt. Érdemes a palántát legkésőbb akkor kiültetni, mikor megjelennek a gyökerek az edényfalon.
Kapható szárított tőzegtabletta is. A tabletta úgy van kialakítva, hogy víz hatására nyerik el a végleges formájukat. Mivel az átmérőjük nem, csak a magasságuk változik, ezért egyszerre szolgál cserépként és termesztőközegként is. Víz hatására ötszörösére nő, a közepén lévő lyukba pedig egyszerűen ültethetünk magot.
Préseléssel környezetbarát tápkockát és cserepet gyártanak. Nem tartalmaznak kór és károkozókat. Előnyük, hogy jól szállítható a palánta, nincsen gyors kiszáradás. Kiültetésük után a gyökerek átnőnek a falon a talajba, nem csavarodnak, nem éri megrázkódtatás. A talajban lassan lebomlanak, javítják annak szerkezetét.
Egyéb kerti felhasználások
Télen tőzegben tárolhatjuk virághagymáinkat, gumóinkat. Balkonládákban, virágládákban vagy magaságyásoknál nem engedi olyan hamar kiszáradni a talajt. Használatával folyamatosabb vízellátást biztosíthatunk növényeinknek. Kiskertben, erkélyen a sekélyen gyökerező növények egyenesen a talajkeveréket tartalmazó zsákba ültethetők, a valamilyen mélyebben gyökerezők, például paradicsom pedig, edénybe ültethető, aminek az alját eltávolítjuk, és a zsákon vágott nyílásra helyezzük megmagasítva ezzel a talajréteget, amely megfelelő helyet biztosít a gyökerek számára.
Fontos tudnivalók a tőzeg használatáról
Nedvesítés
Számtalan előnye mellett egyetlen hátránya, hogy nehezen nedvesedik át, ezért többszöri öntözésre van szükség, míg a növény talaja átnedvesedik. Nedvesítsük át, mielőtt a földbe kevernénk! A száraz tőzeg elszívja a növényektől a nedvességet. A környezetben élő növények pedig egyszerűen szomjan halhatnak.
Ha elmulasztottuk a gyakori öntözést és azt látjuk, hogy megszáradt a tőzeg, állítsuk vízzel teli cserépbe, amíg teljesen felszívja. A száraz tőzeg szerkezete megváltozik, víztartó képessége szinte megszűnik. Ezért ha a sok tőzeget tartalmazó földkeverékbe ültetett dísznövény földje egyszer kiszárad, akkor a víz szinte csak átszalad rajta. Ha ezt nem vesszük észre, akkor az a növény kiszáradását is eredményezheti. Ilyenkor jó megoldás, ha egy vízzel töltött magas falú tálba állítjuk a cserepet, és napokig abban hagyjuk, amíg újra át nem nedvesedik.
Tápanyagtartalom
A megfelelő talajt biztosítva a növények gyarapodásához tápanyagra is szükség van, azonban a tőzegek nem vagy csak alig tartalmaznak. A tiszta tőzeg tápanyagtartalma minimális, viszont a hozzáadott műtrágyát jól raktározza.
Fenntarthatóság
A tőzeg megújuló nyersanyag, újraképződésének folyamata azonban rendkívül lassú. Ezért az utóbbi évtizedekben megkezdődött a kutatás olyan anyagok után, amelyek a tőzegekhez hasonló előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek és alkalmasak lennének a tőzeg termesztőközegként történő kiváltására részben vagy egészben. Erre a célra elsődlegesen a mezőgazdaságban, a háztartásokban, valamint az élelmiszeripar illetve az erdészet területén nagy tömegben keletkező, biológiailag lebomló melléktermékek jöhetnek számításba. Ezek többsége azonban további pénz és munkaigényes előkészítést igényel, amely megnehezíti széles körben elterjedt alkalmazásukat. A kókuszrost a manapság egyik legdivatosabb termesztőközeg, és az egyik legígéretesebb helyettesítő terméke a Sphagnum tőzegnek.
Tőzeg a Semiramis Kertközpontban
A Semiramis kertközpontban kiváló minőségű tőzegeket forgalmazunk.
Florasca BIO Királytói kertészeti tőzeg:
- Magyarországon csak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban bányásznak különlegesen savanyú kémhatású mészmentes tőzeget.
- A felláp tőzegek kedvező rostos minősége egyesül a síkláp tőzegek magas nitrogén szolgáltató képességével.
- Jól alkalmazható savanyú talajt kedvelő növények talajcseréjénél.
- Szárazanyag tartalma legalább 60%, szerves anyag tartalma legalább 50%.
- Nitrogéntartalma legalább 1,3%, foszfortartalma legalább 0,3%, káliumtartalma legalább 0,4%.
- 40 literes polietilén zsákban kapható.
Florasca BIO Hansági rostos tőzeg:
- Szárazanyag tartalma legalább 45%, szerves anyag tartalma legalább 60%.
- Nitrogéntartalma legalább 0,9%, foszfortartalma legalább 0,1%, káliumtartalma legalább 0,3%.
- 10 literes csomagolásban kapható.
Értékesítés kizárólag üzleteinkben történik, postai csomagküldésre nincs lehetőség.
A tőzeg egyéb felhasználási területei
A tőzeg sokoldalú anyag, melyet a kertészeten kívül is számos területen hasznosítanak.
Fűtőanyag
Régebben fűtőanyagként kályhákban, erőművekben, whisky lepárlókban, sőt még gőzmozdonyokban is égették.
Alom és szigetelés
Használják alomként istállókban, terráriumokban az állati ürülék felszívására, szagtalanítására. Szigetelésként jégtárolóknál, pincéknél, matracokban, párnákban.
Vízkezelés
Vízszűrőkben akváriumok, kerti tavak vizének kezelésében algák és gombák ellen alkalmazzák. Egyes trópusi díszhalak nevelésénél lágyítja a meszes vizet, mivel ioncserélőként működik, tartalmaz olyan anyagokat, mely fontos szaporodásuknál. Laza, rostos szerkezete az akvárium alján búvóhelyet, ikrázóhelyet biztosít.
Orvostudomány és kozmetika
A tőzeg huminsavait használják az orvostudományban, kozmetikai termékek gyártásánál.
