A házi kenyér készítése egy olyan kulináris utazás, amely sokak számára 17 évesen, az első pizzák sikere után kezdődik, ahogy édesanyámmal belemerültünk a kelt tészták világába. Nem véletlen, hogy dédanyáink receptjei a legkeresettebbek, hiszen ők még tudták, hogyan kell "egy bögre víz, aztán a lisztből meg amennyit felvesz, kisfiam, tudod, amíg olyan kellemes állagú nem lesz" elvet követve csodát alkotni. A kenyérrel való románcunk során hamar rájövünk, hogy a sütésnek praktikái vannak, nem pedig titkos összetevői. Az alapok megértése és a türelem elengedhetetlen a légies, lyukacsos kenyér elkészítéséhez, ami akár napokkal később is ugyanolyan finom, mint frissen.
Az alapanyagok jelentősége: a liszttől az élesztőig
A kenyérsütésnél az alapanyagok minősége kulcsfontosságú. A legfontosabb a liszt, amelynek típusától függően változik a kenyér állaga és íze.
A liszt kiválasztása: kenyérliszt kontra finomliszt
Magyarországon a BL 80-as jelzésű kenyérlisztet érdemes használni, ami a "normál" BL 55-ös liszttől főként a sikértartalma (más néven glutén) különbözteti meg. A sikér egy fehérje, amely bár vízben nem oldódik, víz hozzáadásával és azzal való összedolgozással (dagasztás) egy hálós szerkezetet hoz létre. Minél erősebb ez a háló, annál könnyebben és annál több gázt tud magába zárni, ami a kelesztés során képződik. Ettől lesz szép lyukacsos a kenyerünk. Éppen ezért nehéz BL 55-ös lisztből könnyed kenyértésztát készíteni, hiszen az alacsonyabb sikértartalmú liszt gyengébb hálókat hoz létre, és a gázok egy részét nem képes megkötni.
A teljes kiőrlésű liszt rostokban gazdag, kedvező hatással van az emésztésre és csökkentheti a zsír koleszterinszintjét. Nagyon magas a B1-vitamin tartalma, amely a szénhidrátok anyagcseréje és az idegrendszer működése szempontjából fontos. Emellett magas magnézium-, réz-, mangán-, króm- és szeléntartalma is nagyon fontos az egészségünk védelmének szempontjából. A barna, félbarna vagy rozskenyér szénhidráttartalma hasonló, 45 és 55 gramm közötti, de a rosttartalom tekintetében nagy különbségek vannak.
Azonban, ha csak finomlisztünk van otthon, természetesen azzal is nekiláthatunk. Feljavíthatjuk rétesliszttel, ilyenkor 50-50 százalékban használjuk, vagy tehetünk mellé egy teáskanál sikért, ami bio- vagy reformboltokban beszerezhető. Ha egyik sincs, akkor a tésztában a folyadék mennyiségét kell csökkenteni, kb. 2,7 dl-re. A finomlisztekhez tehetünk egy csipet aszkorbinsavat vagy egy evőkanál ecetet. Ezektől rugalmasabbá, nyújthatóbbá válik a tészta és morzsálódást gátló hatásuk is van.
Az élesztő szerepe és működése
Ahhoz, hogy a kenyerünk könnyed és levegős legyen, "élesztőanyagra" van szükségünk. Az élesztő egysejtű gombákból áll, amit erjesztőkádakban tenyésztenek. Ez az eljárás nagyrészt hasonló a sörfőzés első szakaszához: régebben nem hiába a sör lefölözött habját adták a kenyértésztákhoz. A mai eljárás természetesen ennél jóval ellenőrzöttebb és precízebb, de maga a kémia mégis ugyanaz.
Az élesztőgombák fennmaradásához szén szükséges, viszont a növényekkel ellentétben ők ezt nem képesek a szén-dioxidból kinyerni, így a szénhidráthoz fordulnak. Ezért érdemes az élesztő futtatása során egy csipet cukrot adni a langyos vízhez, ami mint egy katalizátor, beindítja az élesztő életműködéseit. Az élesztő a lisztben található szénhidrátokat szén-dioxiddá és alkohollá alakítja: az így felszabaduló szén-dioxidok buborékokat képeznek a sikér hálójában, így lesz levegős és lágy a tésztánk. Az élesztő szaporodása során kialakuló alkohol egy része ecetsavvá alakul, aminek köszönhetően a kenyerünk egy kellemes savas ízt is kap.
Mi kell az élesztő szaporodásához?
Megfelelő hőmérséklet. Az élesztő legjobban 25-30 Celsius fok között tud szaporodni, efelett begyorsul a szaporodása, és a tésztánk túlzottan savassá válhat, túlkelhet.
Mi akadályozhat egy élesztőt?
A só. Ha a só friss élesztővel találkozik, lelassítja annak működését, így nem érdemes a vízben feloldani a sót. Ajánlottabb azt a liszttel elkeverni, hogy eloszlatva találkozzon a két ellenség. Ezért fontos langyos vízben felfuttatni az élesztőt, és ezért érdemes cukrot adni a vízhez.
Élesztőanyagok: kovász és öregtészta
Nem csak a bolti élesztő működik így, hanem a kovász és az öregtészta is, amelyek a házi kenyérsütés igazi „nagyágyúi”.
Kovász készítése és gondozása
A kovász lényegében csak víz és liszt keveréke, amit aztán kint "felejtünk" a konyhában, és a levegőben található baktériumok beindítják majd az erjedést. Ezt az erjedt kovászt fogjuk belegyúrni a tésztánkba, amit az majd megkeleszt.
Hogyan álljunk neki?
Rozsliszt és klórmentes víz, amire elsősorban szükségünk lesz. A klór gátolja az erjedési folyamatokat, így ha klóros a csapvizünk, használjunk ásványvizet. A rozsliszt pedig összetételének hála sokkal jobban viselkedik kovászként, könnyebben erjed. Ez nem azt jelenti, hogy fehér liszttel ne működne a kovász. Nagyon is működik, csak a rozs gyorsabb.
Elkészítés:
Keverjünk össze 3 kanál rozslisztet 3 kanál vízzel, majd tegyük egy befőttesüvegbe, zárjuk le, és hagyjuk a konyhában. Lezárva. Két napig. Aztán etessük meg a láthatóan életre kelt kovászunkat. Adjunk hozzá újból 3 kanál lisztet és 3 kanál vizet, keverjük össze, majd zárjuk vissza, és tegyük el megint egy napra.Persze nem lesz szükségünk az egészre. Csak egy részét. A maradékot pedig etessük tovább, ha szeretnénk. Vannak, akik éveken át fenntartják a kovászukat. Jobb hobbi, mint Pokemont nevelni.
Ha folyamatosan etetjük a kovászt, egy idő után az egész konyhánk egy nagy kovásszá válhat. Megoldás? Mindig csapoljuk le. Mérjük le a befőttesüvegünket, mielőtt nekiállnánk a kovásztenyésztésnek, és egy fix adagot őrizzünk meg mindennap, a maradékot dobjuk ki. Tehát ha eljön az etetés ideje, akkor vegyünk ki annyit a kovászból, hogy például 100 gramm maradjon az üvegben, és ezzel megegyező mennyiségű víz-liszt keveréket adjunk hozzá. 100 gramm kovászhoz 50 gramm víz, 50 gramm liszt. Aztán másnap megint: tartsunk a befőttesüvegben 100 grammnyi kovászt, a többi kuka (vagy éppen mehet a kenyérbe!). Aztán jöhet 50 gramm víz, 50 gramm liszt. És így tovább, ameddig csak szeretnénk etetni.
Figyeljünk arra, hogy ne tartsuk túl meleg helyen a kovászunkat, különben túl savanyú lesz. Az ideális hőmérséklet 20-21 Celsius. A kovász annál jobb, minél tovább érleljük, vannak olyan kovászok, amiket akár több évig is érlelnek (lehetett hallani 200 éves kovászról is már).
Az öregtészta felhasználása
Az öregtészta azoknak szól, akik már a második kenyerüket sütik. Ez az élesztés nem másból áll, mint az előző kenyerünkből, ahogy dédmamámtól tanultam. Amikor megdagasztottuk a kenyértésztát, egy kicsit levágunk a tésztából, kiszárítjuk, és megőrizzük. Akár szárítás nélkül a hűtőben is eltarthatjuk egy hétig is. Aztán amikor újból eljön a kenyérsütés napja, az öregtésztát mint kovászmagot használjuk, kevés vízzel elkeverve az új kenyértésztához adjuk, és ez fogja beindítani a kelést.
A házi kenyér receptje lépésről lépésre
Ha megvan a szépen érlelt kovászunk, akár ebből, akár abból, akkor nekiláthatunk a kenyértésztának. Fél nappal járunk a dagasztás előtt, készítsük elő a tésztát. Az öregtésztát keverjük el a súlyának megfelelő mennyiségű liszt és víz keverékével (amit a kenyér tészta receptjében leírt lisztből és vízből természetesen levonunk), majd fedjük le, és hagyjuk dolgozni egy éjszakát.
A mi kenyér receptünk 1 kg lisztre szól, ehhez nagyjából 10 dkg öregtésztát (vagy 10 dkg érlelt kovászt) számolunk, és fél liter vizet.A jó házi kenyérhez három dologra van szükség: lisztre, vízre és sóra. 50 dkg liszthez 3 dl folyadékra van szükségünk, 2 csapott teáskanál sóra, 2 evőkanál olajra, és 2 dkg friss élesztőre vagy egy tasak porélesztőre.
Dagasztás: a levegős tészta titka
"Akkor van kész a tészta, ha izzad a plafon" - mondta dédimamám. Ha már csurog a homlokunkról a víz, a tésztának már jónak kell lenni. Adjuk a liszthez a vizet, a sót, és a kovászt (vagy élesztőt), majd dagasszuk össze. Fontos, hogy a tésztát rendesen átdagasszuk. Sokan csak homogén tésztává gyúrják, és ott végeznek is vele. A dagasztásnál egész addig kell dolgoznunk, míg nem látjuk azt, hogy a tészta felszínén hólyagok keletkeznek, amik a dagasztás során ki is fakadnak. Ez jelzi azt, hogy az élesztőgombák már szépen működnek, és a gázok is teszik a dolgukat. Ha a tészta már elválik az edény falától, és nem ragad a kezünkhöz, és még az említett hólyagok is megjelennek, na akkor pihenhetünk. Néha elkap a hév, és nekiállok kézzel dagasztani, de mint szabadnapos szakács, néha csalok, és a könnyebb utat választva géppel dagasztom meg a kenyeret. A tésztának simának, rugalmasnak és hólyagosnak kell lennie. Ehhez legalább 20 percig kell gyúrnunk a tésztát, majd a végén bele kell dolgozni a zsiradékot is.
Kenyér dagasztás /kezdőknek/
Kelesztés: a türelem rózsát terem
A kelesztés a legnehezebb része a kenyérsütésnek. Amikor már az ember érzi a kenyér illatát a levegőben, és már képzeletben vajjal keni a friss, forró kenyeret. De a türelem rózsát terem. De azért gyakoroljunk mértékletességet. A túlzott kelesztés alatt össze is eshet a tészta - mint azt megtapasztaltam már. 3-4 órával nem lőhetünk még mellé, de egy éjszakán át tartó kelesztés után, lehet, hogy egy besüppedt, nyúlós, ragacsos tészta várna minket reggel. Akik mindenképp sokáig szeretnék keleszteni, ők felezzék meg az öregtészta/kovász mennyiségét a receptben, és így nyugodtan keleszthetik 6-7 órán át a tésztát. Tehát 3 órán keresztül várjuk, hogy végre betehessük a sütőbe.
A bedagasztott tésztát visszatesszük a tálba, és a tálat letakarjuk. Most jön az első kelesztés, ami valójában az érlelés. 40-45 percig hagyjuk, majd a tésztát gyengéden, de határozottan átgyúrjuk. Cipót formázunk belőle és a tállal letakarjuk negyedórára. Ezután következik a formázás.
Formázás és díszítés
Formázzuk át vekni vagy cipó formára a tésztát. Akár egy nagyobb jénai edény, akár római tál, vagy vaslábas is alkalmas arra, hogy megsüssük benne a kenyeret.
Cipó formázása: A cipóhoz megfordítjuk a tésztát, kilapogatjuk a kezünkkel, és a közepe felé körben addig hajtogatjuk be, amíg kialakul a cipónk. Feszesre kell készíteni.Vekni formázása: A veknihez ugyancsak megfordítjuk a tésztát, a tenyerünkkel jól kinyomkodjuk belőle a levegőt. Nem kell sajnálni, csupán arra kell ügyelni, hogy ne szakadjon meg a tészta. Ezután a két oldaláról behajtjuk a közepéig, a széleket lenyomkodjuk. A tetején háromszög alakúra igazítjuk, majd elkezdjük feltekerni úgy, hogy minden tekerésnél kicsit le- és visszanyomjuk a tésztát, így tudunk feszes veknit formázni.
Miután a tészta megkelt, metsszük be a tetejét egy késsel 4 mm mélyen. Ez majd sülés közben szépen kettényílik. Díszíthetjük is a tetejét. Ízlés szerint szórjuk meg lenmaggal, szezámmaggal, tökmaggal, napraforgómaggal, mákkal vagy korpával a már megkent kenyereket. Szép mintákat készíthetünk, amelyek a tojásnak köszönhetően a tésztán maradnak.
A sütés művészete: hőmérséklet és gőz
Most értünk el a legizgalmasabb részhez: a sütéshez. Sokan talán meglepődnek elsőre, ha azt mondom, melegítsük elő a sütőnket 230 fokra. Igen, 230 fokra. Gondoljunk csak bele, hol sütötték nagyszüleink, dédszüleink a kenyeret: kihűlő kemencében.
Gőzképzés a sütőben
Mielőtt elkezdenénk sütni, egy mélyebb tepsibe öntsünk 3-4 dl vizet (ne többet!) és tegyük be a sütőbe, hogy mire a tésztát betesszük, kellemes gőzt kapjunk, ami aztán segít a felemelkedésben, és a ropogós héj elérésében. És nem fogja hagyni megégni a kenyeret sem. Innentől kezdve már zöld utat kaptunk a sütésre, tegyük be a kenyerünket, lehetőleg minél beljebb a sütőben (a sütő ajtónál mindig hőveszteség van, így belül egyenletesebb a hő, kivéve ha több milliós Rational-lal dolgozunk otthon.)
Sütési módok különböző edényekben
Jénai edényben: Ha a jénait választjuk, béleljük ki sütőpapírral, majd tegyük bele a tésztát, és vizezzük be egy permetező segítségével a tetejét. Szobahőmérsékleten 50 percig hagyjuk kelni. Mialatt a tészta kel, készítsük elő a sütőt. Melegítsük elő 230 fokra. Miután a tészta megkelt, metsszük be a tetejét egy késsel 4 mm mélyen, majd ismét fújjuk le vízzel és tegyük a sütőbe. 50 perc alatt meg fog sülni és készen lesz a csodás házi kenyér. Ha kicsit vastagabb héjat szeretnénk, akkor az utolsó 10-15 percre levesszük az edény tetejét. A levételnél nagyon óvatosak legyünk, mert a gőz komoly sérüléseket tud okozni!
Vaslábasban: Ha vaslábast használunk, akkor az üres edényt tegyük a sütőbe, amikor azt felmelegítjük, és hagyjuk, hogy az edény is a sütővel együtt felmelegedjen. A tésztánkat addig egy sütőpapíron kelesszük, fóliával letakarva, majd amikor megkelt és megtettük a tetején a bemetszést, a sütőpapír segítségével óvatosan helyezzük a forró edénybe, és 40 percig süssük. Miután levettük az edény tetejét, még süssük a kenyeret addig, míg szép nem lesz a színe.A kenyérnek 40 perc kell, hogy átsüljön, az ideális maghőmérséklet 96-98 Celsius között van, bár bevallom, egyszer mértem még csak le, és azóta bízok a 40 perces időzítésben.
Római tálban vagy cserépedényben: Ha római tálban vagy cserépedényben sütjük, akkor béleljük ki sütőpapírral, tegyük bele a tésztát, takarjuk le fóliával, majd fújjunk rá egy kevés vizet. Hideg sütőbe tegyük be az edényt a tésztával együtt, majd a sütőt állítsuk 220 fokra, és süssük a kenyeret 50 percig. Ezután vegyük le az edény tetejét, és addig süssük a kenyeret, amíg szép nem lesz a színe. Ezeket az edényeket viszont hideg sütőbe kell betenni. Ezért a formázás után rövidebb lesz a kelesztési idő, hiszen a sütőben majd tovább tud emelkedni. A cserépedény alját kibéleljük sütőpapírral, belefektetjük a tésztát és letakarjuk egy fóliával. A tetejét addig beáztatjuk. A kenyerünket most rövidebb ideig kelesztjük, kb. 30-40 percig. A tésztát bemetsszük, az edény tetejéből kiöntjük a vizet és ráborítjuk. Betoljuk a hideg sütőbe, a hőt 220 fokra állítjuk. 50 perc után levesszük az edény tetejét és a kenyeret addig sütjük, amíg a kívánt színt elértük.
Dagasztás nélküli kenyér: A dagasztás nélküli kenyereknek nagyon magas a víztartalma, ezért nagyon sokáig kell sütni, szinte meg kell égetni a héjat. Nagyon magas hőmérsékleten kell kezdeni a sütést, akkor lesz szép magas és lyukacsos a kenyerünk. Hagyományosan úgy sütik, hogy a nagyon forró sütőben felforrósítanak egy jénait vagy egy vaslábast, és ebbe a tűzforró edénybe fordítják bele a nyers tésztát. Ez természetesen igényel némi ügyességet, és elég veszélyes a 250 fokos sütőedény mozgatása.Hozzávalók: 3 csésze BL 80-as liszt, 1,5 csésze víz, kicsit kevesebb, mint fél tk szárított élesztő, 1,5 tk só.Elkészítés: A liszthez keverem a sót és az élesztőt, jól elkeverem őket (mivel többet nem nagyon kell keverni). Hozzáöntöm a vizet, elkeverem (3-4 fordulat), 12 órát kelesztem (célszerű este elkészíteni). Az állaga nokedli tésztához hasonlóan folyós, ne gyúrható tésztára számítsunk! 12 óra múlva, kovász-szerű massza lesz belőle, kiöntöm a tálból, áthajtogatom, mindkét oldalát belisztezem, letakarom konyharuhával és 30 perig pihentetem. A sütőt 250 fokra felmelegítem, egy fedeles, ovális alakú jénai edényt előmelegítek a sütőben. A fél óra elteltével a tésztát az előmelegített tálba, majd a sütőbe teszem. Lecsapom a fedőt, és 30 percig sütöm, majd fedő nélkül még 20-30 percig, amíg szép aranybarna nem lesz.
A kenyér átsültségének ellenőrzése
Akkor sült át rendesen a kenyér, ha az alját megkopogtatva mély, kongó hangot hallunk. Ha nem, akkor még egy kicsit süsse. A kenyér héjának aranybarnának kell lennie.
Pihentetés és élvezet
Miután a kenyerünk szépen megsült, kivesszük, és egy rácson hagyjuk pihenni. Ha nem tettünk volna elég vizet a sütőbe, és túl kemény lenne a kenyerünk héja, terítsünk rá egy nedves konyharuhát 5-10 percre, garantáltan visszapuhítja a kenyerünket, és ropogós héjat kapunk.
Nincs is jobb egy friss házi kenyérnél, és az előnye a boltival szemben az, hogy még napokkal később is ugyanolyan finom, mint mikor elkészült. Bár, ebben nem vagyok olyan biztos. Ne hagyd ki, hogy saját magad készíted el a kenyeret! Egyszerűbb és gyorsabb, mint gondolnád!
Az egészséges kenyér: típusok és előnyök
A kenyér különleges helyet foglal el a táplálkozásunkban, hiszen a legtöbben napi szinten fogyasztunk belőle, ráadásul nem is keveset. Átlagosan 20 dekagramm kenyeret eszünk meg naponta, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hatással van a kenyér fogyasztása az egészségünkre. A kenyér létfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó energiaforrás.
Teljes kiőrlésű és magvas kenyerek
A magasabb rosttartalmú kenyerek, mint amilyen például a teljes kiőrlésű, a magvakkal dúsított vagy éppen a nagyobb rozsliszttartalmú, jóval több vitamint tartalmaznak, mint a fehér kenyerek. Bőségesen van bennük B1-, B2- és B6-vitamin, szelén, cink, magnézium és kálium. Az is fontos, hogy bőségesen fogyasszunk folyadékot a magas rosttartalmú kenyerek mellé, hiszen a vízben oldódó rostok csakis így tudják kifejteni jótékony hatásukat. Manapság már a különféle betegségek esetén sem kell lemondani a kenyérről, hiszen vannak már olyan speciális kenyerek is, amelyek gluténmentesek, vagy éppen nátriumszegények, amelyek a magas vérnyomásban szenvedők részére jelentenek egészséges megoldást.
Paleo kókuszkenyér: Ha szeretné korlátozni a szénhidrátbevitelt, de nem tudja a reggeleket kenyér nélkül elképzelni, akkor Önnek van kitalálva a paleo kókuszkenyér. Hozzávalók: 80 g kókuszliszt, 50 g kókuszreszelék, 3 tojás, 200 g sűrű tejfölös joghurt, 2 kanál méz, ½ kiskanál kardamon, ½ kiskanál valódi vanília, 1 kiskanál szódabikarbóna, egy csipet só. Elkészítés: Keverje össze egy tálban a mézet a tojásokkal, majd adja hozzá a joghurtot. Keverje össze előre a száraz hozzávalókat, majd adja hozzá a mézes keverékhez. Az ebből készített tészta sűrűbb lesz. A tésztát tegye egy sütőpapírral bélelt kiolajozott formába (kb. 18x8cm). Simítsa ki a tetejét, majd süsse 35 percig 175 fokon. Ezután fedje le alufóliával és süsse további 10 percig. Hagyja jól kihűlni, majd fogyassza egészséggel.
Magvas fitt kenyér (liszt nélkül): Hozzávalók: 100 g napraforgómag, 100 g őrölt mandula, 50 g őrölt mogyoró, 2 kanál chia mag, 1 kiskanál szárított élesztő, 1 kiskanál só, 4 tojás. Elkészítés: Minden magot, a mogyorót és az élesztőt öntse egy tálba, majd öntse rá a sózott vizet. Jól keverje össze. A keverékhez adja hozzá a tojást, majd hagyja állni 15 percet szobahőmérsékleten. Borítsa a tésztát egy sütőpapírral bélelt tepsire és formáljon belőle cipót. Süsse 150 fokon kb. 60 percet. Ezután már csak meg kell enni.
Tönkölybúza és emészthetőség
A tönkölybúza egy olyan gabonaféle, ami könnyen emészthető, és a magas sikértartalma ellenére könnyebben emészthető a gluténérzékenyek számára is. Több egészséges anyagot tartalmaz, mint például B, A és E vitamint, cinket, magnéziumot, kalciumot és káliumot. Előnye még a fehérjék és a telítetlen zsírsavak magas aránya is. Ha glutén intoleranciával küzd, vagy allergiás rá, akkor a tönkölykenyér a jó választás Önnek.
Ropogós tönkölylisztből készült kenyér (kovászos): Hozzávalók a kovászhoz: 1-2 kanál rozskovász, 50 g víz, 50 g teljes kiőrlésű liszt. A tésztához: 100 g rozskovász, 320 g víz, 500 g sima tönkölyliszt, só, keményítő, rizsliszt.Elkészítés: Először elkészítjük a friss kovászt. A keveréket erjedni hagyjuk pár órát szobahőmérsékleten. Hidegebb helyiségben egész éjjel is hagyhatjuk dolgozni. A kovász kész a tésztakészítésre, ha megnőtt és buborékok alakultak ki benne. Egy kis darabot tesztelhet belőle - ha úszik a vízben, akkor lehet folytatni a műveletet.A kovászt mérje le (a maradékot meghagyhatja a következő sütéshez) és jól keverje össze vízzel. Adja hozzá a lisztet és kézzel gyúrja be a tésztát, majd letakarva hagyja még 30 percet pihenni. A tészta könnyebb lesz és jobb lesz vele dolgozni. Ezután adja hozzá a sót, egy kis vizet és újból gyúrja át. Aztán megint takarja le és hagyja pihenni. Két órával később minden 20 percben párszor hajtogassa át a tésztát. Húzza ki a tészta oldalát és hajtsa rá a többi tésztára, mintha kis batyut gyártana. Hagyja tovább pihenni, majd ismételje meg. Ha a kovászt a hűtőben hagyja érni, akkor ez lépés ki is maradhat.Deszkára rakva alakítsa a tésztát a szakajtó alakjához, majd hagyja további 20 percet pihenni. Ezután formálja a kenyeret olyanra, hogy az egyik oldala teljesen stabil és sima legyen. A szakajtót szórja ki rizsliszttel és rakja bele a tésztát a sima felével lefelé. Szórja meg a keményítőporral. Az így elkészített tésztát hagyja még kelni szobahőmérsékleten, amíg a duplájára nem nő. Hagyhatja éjszaka is kelni a hűtőben.Végül rakja a tésztát sütőpapírra, szórja meg kukoricaliszttel és óvatosan vágja be. A kenyérsütő edényt a sütőben jól melegítse fel. Letakarva süsse a 250 fokon. Sütheti jó minőségű sütődeszkán is, de akkor a sütő aljára rakjon egy öregebb tepsit egy kevés vízzel, hogy elég pára legyen a sütőben. Egy apró figyelmeztetés - a sütőbehelyezés folyamata a lehető legrövidebb legyen.Kb. 10-15 perc sütés után vegye le a fedőt a sütőedényről, (vagy vegye ki alulról a tepsit) és süsse további 20 percen keresztül 220 fokon. A kenyér megkopogtatásával ellenőrizze, hogy szép telt hangja van-e. Ha nem, akkor még egy kicsit süsse. A kenyér héjának aranybarnának kell lennie. Végül hagyja a kenyeret kihűlni rácson, majd fogyassza el.
A kenyér története és kulturális jelentősége
A kenyér életünk szerves része, éppen ezért az, ha kenyeret sütünk a családunknak, jóval többet jelent egy egyszerű konyhai műveletnél.
Az első kenyér és a fejlődés
Az első kenyér Egyiptomból származik, azonban a formája egyáltalán nem olyan volt, mint amilyennek a mai kenyeret ismerjük. Az akkor kenyér még ovális volt, ezért az egyiptomi pékek manapság is ilyen alakúra sütik a kenyeret. Az első kelesztett kenyerek is itt készültek, és a Nílus vizét használták fel hozzájuk.
A magyarok már az őshazában is termesztettek gabonát, étkezési célokra, azonban ekkor még nem kenyeret, hanem lepényt készítettek. A lepényből, vagyis a kovásztalan kenyérből fejlődött ki a kovászos kenyér. De nem csak a készítés, az őrlés is nagy változáson ment keresztül. A malomkerekeket először rabszolgák, majd állatok hajtották, később pedig a víz és a szél erejével őrölték meg a gabonát.
A kenyér szimbolikája és hagyományok
A keresztény vallás mindig is különös tiszteletben tartotta a kenyeret, hiszen a kovásztalan kenyér, vagyis a szertartásokon használt ostya, Jézus testét szimbolizálja. Mivel a kenyér a legfontosabb élelmiszerünkké lett, ezzel az élet szimbólumává is vált. Az sem véletlen, hogy a tiszteletben álló vendégeket régebben kenyérrel és sóval fogadták, mely azt szimbolizálta, hogy meg akarják védeni őket a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.
A legtöbb országban él az a hagyomány is, hogy nem dobunk szemétbe kenyeret, sőt, sok helyen megáldják a kenyeret, mások megcsókolják, mielőtt megszegnék vagy megennék. A hagyomány szerint az aratás után Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az Új Kenyér havának, augusztus 20-át pedig az Új Kenyér Ünnepének. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, majd a templomban hálaimát mondtak az aratás sikeres befejezése miatt. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
Kenyérsütő gépek: kényelmes megoldás az elfoglaltaknak
Természetesen nem mindenkinek van ideje házi kenyér sütésére. Az elfoglaltak viszont választhatnak a kenyérsütő gépek közül, ami szinte mindent megcsinál az ember helyett.A piacon rengeteg modell van, melyek a vásárlók különböző igényeihez igazodnak. Van, ami kizárólag kenyérsütésre alkalmas, de van, ami akár lekvárt vagy fasírtot is készít.A kenyérsütő géppel ízletes kenyeret készíthet bárhol és persze rövid idő alatt. Az Ön feladata bebiztosítani az összetevőket és beállítani a programot. A többit már a gép elvégzi. Az üzletekben megvásárolhatóak kész keverékek teljes kiőrlésű, hajdina, gyógynövényes, gluténmentes kenyér vagy akár édes banánkenyér készítéséhez.A kenyérsütő gépek nagyon intelligens konyhai segítők rengeteg funkcióval. Jelzik a sütés állapotát, megfelelő méretű kenyeret sütnek, be lehet állítani, mennyire legyen a kenyér héja átsütve, tartja a meleget a sütés után, van, aminek átlátszó a teteje, így látjuk a keverés, a kelés és a sütés menetét, stb. Tényleg kiváló!Ha kevés az ideje, akkor a kenyerét megsütheti a kenyérsütő gépben. Önnek elég biztosítani az összetevőket és beállítani a programot.
